Heves Megyei Népújság, 1967. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-07 / 158. szám
Dokumentumok a vakációról vagy program Ä három gyerek anyaszült meztelenül fürdik a Zagyvában. Az egyik Pestről jött Hatvanba nyaralni. — Mit csináltok egész nap? — Hát játszunk — Mit? — Ami jön. Most éppen a meztelen fürdés jött Vagy tíz fiú éktelenül fröcsköli egymást Hortnál egy meglehetősen nagy, de piszkos állóvízben, az út mellett Kislány ül a parton és figyeli őket — Hogy telik a vakáció? %— Libákat őrzök. — Hol vannak a libák? —- Amott, ni — és felszalad az országú tra, hogy megmutassa az út másik oldalán legelésző libákat — Ezt csinálod egész nyáron? — Megyek pestre, meg lehet, hogy Szeged mellé is, rokonokhoz. Május elején kiadták a tábori felszerelés listáját amely 21 féle különböző darabot tartalmazott Néhány tárgy a listáról: sapka, tű, szalvéta, nylon- tasak, két váltás fehérnemű, úttörőigazolvány.., A tábor tervét május 10-ig beadták a KISZ-bizottsághoz, jóváhagyni Költségvetési tervet készítettek. HuszonnégyÉn pedig felületesen átlapozva visszaadom a krónikáskönyvet a napiparancsokat az eseményfüzetet, az étlapot (reggeli: kávé, vaj, kenyér; 10 órakor; májkrém, kenyér; délben: karfiolleves, túrógombóc, málna; 17 órakor: zsíros kenyér; vacsora: tökfőzelék vagdalttal), a fényképeket átfutom a faliújságot-.. A vakáció spontán időtöltés —• volt nagyon sok évig. Az előbb említett gyerekeknek még most is az. De a vakáció lehet megtervezett hosszú hónapok munkájával rendszerbe foglalt hasznos szünet — ma már egyre inkább az. A megyében több ezer gyerek így tölti szünidejét, különböző táborokban, pedagógusok vezetése mellett S a táborozás tulajdonképpen már ősszel kezdődik. — Előre — köszön a két lány őrszem a mátrafüredi diák-turistaszálló kapujában. Éppen ebéd utáni csendes pihenő van, csak ez a két kislány van talpon. Aznap éppen a következő volt a program az egri Ul-as számú iskola II. Rákóczi Ferenc úttörőcsapatánál: 6.30 órakor ébresztő, azután torna, mosakodás, körletrend, szemle, zászlófelvonás, reggeli, őrsi foglalkozás, tízórak kézilabda-mérkőzések, ebéd. A pihenő után a következő lesz a további program: akadályverseny, uzsonna, Ki mit tud?, zászlólevonás, vacsora, mosakodás, szabad foglalkozás és takarodó 22 órakor. A gyerekek sokszor járulnak a faliújság elé: a kifüggesztett programból percnvi pontossággal megtudhatják, hogy mikor mi következik. Az eltelt nap krónikáját a zászlólevonásnál felolvassák, vicces, verses vagy más formában. Amikor érkezem, éppen a krónika írásán törik a fejüket a pedagógusok. De hogy az előbb felsorolt egy napi program gazdagsága, pontossága ilyen, az azért van, mert a négy tanár október óta ezen törte a fejét. huszonötezer forintban van a csapat — 60 gyerek — kéthetes táborozása. Mielőtt idejöttek volna, bú- csútábortüzef rendeztek az iskola udvarán. Kezdődnek az akadályverseny előkészületei. Én pedig belemerülök a „tetszett, nem tetszett” kérdőívekre adott válaszok tanulmányozásába. Az akadályverseny megkezdődött. A négy tanár elém teszi a Tábortűz, az Üttörővezető, az őrsvezetők könyve, a Daloskönyv példányait Ez az irodalom — a tudományos irodalom a táborozáshoz. Folyik az akadályverseny. A zaj vidám. (Foto: Pilisy) —és közben vége Is lett az aka dályversenynek. Tisztelettel nézek a négy pedagógusra, akik ezért a két hétért nyolc hónapot dolgoztak, szerveztek, tárgyaltak, tábor- birodalmat” olvastak, törték a fejüket, hogy a vakáció ne teljesen spontán, „ahogy lesz, úgy lesz”-alapon érjen véget Jelmondatuk mindennap más. Az egyik ez volt: „Az úttörő, ahol tud, segít” öreg néni ment az utcán. Ketten meglátták, kirohantak az udvari pásztortűz mellől és elvették a csomagját, elkísérték a buszhoz... A másnapi jelmondat ez is lehetne: Töltsd hasznosan az idődet! Berkovits György DCulltu'álu HÍREK 140 millió forint körüli forgalmat mutat az elmúlt tizenkét hónap statisztikája a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalatnál, amely egy évvel ezelőtt alakult meg az üzemi könyvterjesztés első számú gazdájaként. Jelenleg 65 boltjuk működik a fővárosban, az ország különböző vidékein. Elsősorban a megyei és a járási székhelyeken. Csaknem ötezerre tehető azoknak az üzemi könyvbizományosoknak a száma, akik a dolgozók körében az írásos kultúra terjesztőinek derékhadát jelentik. A munkájuknak köszönhető a vállalat forgalmának mintegy 60—65 százaléka. Csütörtökön külföldi turnéra indul a „Fáklya”, a magyar- országi központi nemzetiségi táncegyüttes. A 30 tagot számláló művészcsoport — táncosok, szólóénekesek és a zenekar tagjai — július 6 és 12 között részt vesz a hollandiai Leidenben és Alkmaarban megrendezésre kerülő nemzetközi népi táncfesztiválon. A „Fáklya” útja innen a belgiumi Schottenbe vezet. Itt tartják július 13—22 között a tánc- együttesek nemzetközi seregszemléjét. (MTI) Kígyó a jelvényben legalább annyi misztikum veszi körül a gyógyszertárakat, mint a kórházakat. A misztikumot „előírja” maga a jelvény is, melyben ott található a rémek réme, egy tekergőző kígyó... És odabent? Tégelyek, dobozok, tabletta- levelék — fiolák, üvegek, mérlegek... és emberek a pult két oldalán: a gyógyítás munkásai és a gyógyulni vágyók. A főutcai, vagy hivatalosan az egri 18/8-as gyógyszertárban jártunk, ahol Tóth Zsigmond, a gyógyszertár vezetője ezt mondta: — A nyár ellenére, összehasonlítva a téli hónapokkal, nem csökkent a betegek száma. Évtizedes tapasztalatok tanulsága szerint Eger és környéke szeptemberben, illetve októberben a legegészségesebb. Akkor kezdődik a szüret és az iskola, a nyári hónapokban a szervezet „feltöltődik” vitaminnal... Most azonban nagy a forgalom. Receptre, vagy az nélkül kapható gyógyszereknél egyaránt. Kalmopyrin. Istopirin, kom- binált-porok... — A gyógyszerész szemével: a recept nélkül vásárolható Sörpanasz - szomjúságból A kánikula megnövelte szomjúságunkat Szomjúságunk fokozta sörfogyasztásunkat Sörfogyasztásunk nem oltotta megfelelően szomjúságunkat — egyszerűen azért, mert kevés sör volt a múlt hét végén és a hét elején Egerben. Gondolom, nemcsak Egerben és környékén volt így, hanem még sok helyen az ország, ban. Jól tudjuk, hogy kevés sörgyárunk már évek óta nem elégíti ki a kánikulák okozta szomjúságot Terveznek egy sörgyárat Miskolc mellett és máshol is az országban, de hát addig is... Addig is nem lehetne a várható meleg előtt néhány héttel a raktárakat feltölteni? Az egri söripari kirendeltségen szinte nincs is raktáron tartalék, csak annyi, hogy a palackozóüzem egynapi termelését biztosítsa. Ezért történhetett meg, hogy a múlt hét csütörtökén feladott egy vagon sör elkésett egy napot — szombat reggel helyett vasárnap reggel érkezett — s már szombat délután krónikus sörhiány volt a városban. Ez, mint egy ragályos betegség, terjedt tovább, hogy még szomjasabbá tegye az embereket, mintegy pótolni kívánván vasárnap, hétfőn, kedden, a szombati sörhiányt De hát nem tudták pótolni. És addig is, ameddig új sörgyáraink felépülnek, nem lehetne több import sört behozni? — Soha nem jött még ennyi import sör, főleg lengyel, mint az utóbbi hetekben — feleli Nyúl László, az egri kirendeltség vezetője. Szó ami szó, újból az ő szavait használva: „a kánikulában kétszer annyi sör kellene, mint amennyi van”, vagyis: kétszer hétezer hektoliter (eny- nyi lesz júliusban), azaz tizennégyezer hektoliter. Ennyi kellene, és ez hiába több 10 százalékkal, mint tavaly, azért azt hiszem, továbbra is szomjazni fogunk. De hogy jövőre ne kelljen ugyanezt leírni, gondoljunk a raktárkészlet feltöltésére és a sörimport további fokozására, — hogy legyen a kánikulában. (—vits) orvosságok forgalma miről árulkodik? — Sok az ideges ember, és az idegességből származó fejfájás. — És a receptre kapható orvosságok forgalma... ? Erre a krédésre Tóth Jánost a 18/9-es (Dobó téri) gyógyszertár vezetője válaszolt: — Szívbetegségek, érrendr szeri megbetegedésék, magas vérnyomás. Nemcsak nálunk; hanem az egész világon is ez tapasztalható. Kortünet... A gyógyszerfogyasztásban észrevehető ez. Például az Andaxin, ebből havonta 700 levéllel, a Tri- oxazinból pedig 400 dobozzal kel el! A KÍGYÓ NEMHIÁBA szerepel a „címerben”. Nagymértékben fogyasztva méreg az orvosság! Sperlák József megyei főgyógyszerész elmondta- hogy azokat a gyógyszereket, amelyek nem minősülnék méregnek az emberek könnyedén kezelik és olyan mértékben fogyasztják, hogy a következmény vetekszik a népbetegségekkel. Sajnos, a gyógyszermérgezés — a mérgezések statisztikájában — igen előkelő helyet foglal el. Talán az orvosság „fétisizálása” miatt? Érdekes kísérletet folytattak egyszer. A sok — egyféle — orvosságot fogyasztó betegeket < tudtuk nélkül „átvezették” egy másik gyógyszerkúrába: az addig a betegek feltétlen bizalmát élvező orvosságot egy teljesen közömbös, de külsőleg azonos tablettával helyettesítették — és a hatás ugyanaz volt!... — Ha a beteg — mondta Sperlák József — feltétlenül hisz a gyógyszerben, ez már egy lépés a gyógyulás felé. A „fétisizálás” azonban már tragédiához is vezethet! A felvilágosító munkában sok segítséget jelentett a KÖJÁL és a Dobó tért gyógyszertár közös kezdeményezése. A kirakatban gyümölcsöket, főzelékféléket láthatunk, melléjük írva, hogy me-. lyikben milyen vitamin van. Nemcsak a tabletták, gyógyít maga a természet is. Néha többet ér az egészséges táplálkozás, egy jól felszerelt és ötletszerűen használt házi gyógyszertárnál. (fcátai) • Krónikáskönyv, étlap, napi- parancs, eseményfüzet, kérdőíves közvéleménykutatás eredménye és fényképek fekszenek a veranda asztalán. Szinte zug a fejem a rengeteg papírtól, jegyzettől, kérdőívtől — a tábori adminisztrációtól. De hogy a tábor ilyen sikeres és mintaszerű — mint ahogy a turistaszálló vezetői is elmondták —, annak ezek a íapiparancsok, eseményfüze- ;ek és kérdőívek adják az ilapját. Hundt Istvánná táhorpa- •ancsnok, dr. Gyarmati Mihályié, Győrfi Barnabásné, Kócza mréné tanárok és Gulyás Gyu- a gazdasági vezető októberben anácskoztak először. Három áborhelyet látogattak meg az isszel és ezt találták a legjobblak. Decemberben már le is Oglalták a helyet, pontosan zekre a napokra. Meghirdetek az iskolában a tábort, és . rengeteg jelentkező közül a sapattanács az úttörőmunka lapján döntött: ki érdemes rra, hogy részt ve^en a tábo. »záson. A szülőktől írásbeli igedélyt kértek és már no- imberben tudták azoknak a •erekeknek a nevét, akik a borba jönnek és ismerték ntosan, hogy rajukba kik -toznak majd. Mmisőn 1867. július 7„ péntek DOBOZ V IA 17. A présház előtt még ott áll Bartal kocsija, a lovak ropogva rágják a zablát Nem lesz ez jó, a nagyorrú ennyit sündörög körülöttünk, még ránk csődít valakit — Te Géza, szólj apádnak... — Nem is értem, elment az esze! Az öreg fejét leejtve szundikál, arcára árnyékot vet a lámpaemyő, csak lilás, bunkó orra lóg bele a fénybe, mint egy nagyra nőtt padlizsán a napon. Még valaki ül a sarokban. Elrongyolt katonaköpeny van rajta, tátogó bakancs, szőrös és aszalódott képe akár a kecskéé, az ördögbe is, hiszen ez Fésűs Járó Ferenc. Feltápászkodik, de nem szól hozzánk semmit, az öreg Bartalt lökdösi a széken, keljen már fel. A szomszéd szobából Sorki bámül be álmosan, hosszú szárú gatyában, hersegve vakarja a fenekét, morog valamit, és becsukja az ajtót. Elképedve nézzük epymást. Deső is felismerte Fésűs Járót, látom a szemen, csak Géza lel a hangjára, indulatosan ront neki apjának. — Ezt hogy gondolod? Erről nem volt szó! Megmondtam neked, rajtunk kívül.:. a fene egve meg. miért nem fuvaroztad ki mindjárt az egész várost? Bartal a szemét dörgöli. —Há, hó, na végre. Olyan soká jöttetek, élbólintottam. Pedig mindig menni kellett volna, anyátok nem tudja, hol kódorgók, ilyen marha időben... — Arra felelj, amit kérdeztem — Na, igen. Igaz is... — Bartal feláll, zsákforma testét nyújtóztatja, vállát-térdét ropogtatva, de közben tanácstalanul pislog. — Üljetek már le. Rossz nézni, hogy csak álltok, álltok s. s — Nem ülök 1& — Jobb lenne Ha állsz, mindjárt ideges vagy, fiam. Ügy is elég a bajunk, ne idegeskedj még te is, valami kurva gránát a birkák közé csapott, ingyen dobálom széjjel a birkahúst, oda a drága szép cigája nyájam, az egész Horváth-köz az én húsommal csapja el a hasát... — Tehát? Fésűs Járó megnéz bennünket egyenként, összerántja magán a rongyos köpenyt. — Ne fáradjon, Bartal bátyám Ha magának könyörögnie kell, mit kéne csinálni nekem Megy kifelé. Bartal azonban visszahúzza. — Itt maradsz. Lenyomja Fésűs Járót a székre, recseg a szék. Vadparaszt az öreg, ha dühre lobban, cselédei citeráznak előtte, mint a rezgőnyárfa Hát most eldől benne a borjú, öblösen ordít, zeng a présház. — Nem érted az egészet, doktor úr? Nem tudod, kik állnak az öregvárosban? — Ne ordíts! — Én ordíthatok! Én nem bújkálok! — Ha ez a bajod, én.; 5 — Fogd be a pofád! Rád aggatnék mindent, mint a karácsonyfára, te meg... te kiművelt állat! Az anyád úris- tenit, kin akarok én segítni? Magamon? Eleget éltem, ha most megdöglök, azt se bánom ... de ehhez én jobban értek, hiába jártál annyi iskolát, doktor úr, tizenkilencben miért a főszolgabírót dugtam el a szénapajtában? — most meg miért ezt a nyomorultat? Hát én szabom meg, milyen idők jöjjenek? A hétszentségit, de annyi eszem már legyen, magam ellen, a családom ellen nem vétek! — Ilyen áron én... — Milyen áron? — Nem akarod megérteni, hogy én nemcsak a bőrömet védem? Az elveimet, igen! Semmi közöm ehhez a nyilas bandához! Mást nem tehetek, fegyver sose volt a kezemben, azzal tiltakozom egész disznó, e-szMen ka’andink ellen .:. az értelem, igen, és a humanitás nevében, hogy félreállok. Bujkálásommal tiltakozom! De azokkal sem vállalok semmi közösséget, akik jönnek ... Úristen, hát miért nem lehet megérteni, hogy most mindenféle kupec ravaszkodás csak lealjásítjá az embert? — De fiam, drága fiam... — Tudod te, kik az oroszok? Mit hoznak magukban s magukkal? Tudod? De már komáznál velük, bolond vénember, talán épp azt a kést köszörülöd, amelyet a nyakadnak szánnak! — Kiverik innen a németet — mondja Fésűs Járó. — Magyar embernek ez most elég kell legyen, — És ezzel vége? Hogy kiverik a németet? Te már tudod a folytatást is? Hát én is épp eleget tudok... egyik terrorból nem kívánok a másikba besétálni. Mitől szebb a vörös, mint a zöld? Vagy a barna? Nincs akarata köztük az embernek, semmi akarata, a diktatúrák nem tűrnek eféle rakoncátlankodást, akarat, vélemény, egyéniség ... de ha neked jók, csak szaladj hozzájuk. Magyar embernek ez elég kell legyen! Ilyen hülyeség, magyarságot emlegetni az oroszok szomszédságában. fülyülnek rá, ki milyen náció..-: mikor mondták, hogy világ nemzetei egyesüljetek? Hallottál ilvet? Csak a világ proletárjairól szónokolnak, hát én magyarázzam meg neked, hogy... — Különb hazafiak, mint te. Verekednek érte, ami az övék. — Hát csak bújj beléjük; Megtehetted volna, apám napaj táj ától ötszáz lépésre vannak. — Megpróbáltam. Ha lehetséges volna, azt hiszed itt lennék? És ne rágalmazz senkit, a terror nem igaz. Mit tudhatsz róluk? Amit fasiszta szennylapokból összeolvastál, amit az ellenség el akar hitetni veled. — A katyni tömegsír se igaz? A lengyel tisztek lemészárlása? Csak úgy kitalálta a hullákat az ellenség ... mi? vagy fölöltöztettek ötezer hazátlan hullát lengyelnek, mi? — Ott voltál? — Én nem, de nekem.:; — Azt állítsd, amit a saját szemeiddel láttál! — És te? Mit láttál Oroszországból? Egy négyszögölet se. Még eleven oroszt se, nemhogy beszéltél volna velük. De azért mindent tudsz, mert veled, ugye Fésűs Járó Ferenccel nem lehet elhitetni semmit, csak velünk, hülyékkel! Sorki, Tarba az ajtóban állnak, meresztik a szemüket. Bartal elfakad sírva. Szörnyű; Inkább ordítana. Nyála is csepeg, nemcsak a könnye, nehéz teste ráng, izgalmában csuklik és böfög. Akár egy megriasztott, hajszolt, öreg állat. — Drága fiam, én csak ... Miattad, énnekem mindegy, én már... De te, édes gyermekem. élj, neked élned kell, mit bánom én. ezért az ördögnek is kezet csókolnék: ha élsz, Gézuka, kisfiam ... majd lesz valahogy, hallgass rám, de ha elpusztul az ember ... mindennek vég-e, akkor mái nem tud fordítani semmin;. (Folytatjuk.)
