Heves Megyei Népújság, 1967. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-02 / 154. szám

A népi ellenőrök vizsgálták: Süllyed az egri új uszoda Egy beruházás tapasztalatai gyei Tanács VB. tervosztályá­nak a feladata, ezért, ha a fe­lelősséget nem is állapította meg, de a fűtés megoldását joggal sürgeti a népi ellenőr­zés. Kevés pénz — hiányos előkészítés A 33 egyharmados új uszo­da sokkal jobb lesz mint a ré­gi, de ne áltassuk magunkat azzal, hogy ez korszerű és szerencsés megoldás. Ha fű­tés lesz, a folyamatos edzésre megfelelő, de nemzetközi mérkőzések rendezésére 50 méteres medencére lenne szük­ség. Erre Egerben nem volt elegendő pénz. Vajon a hőköz­pont építési költsége, az idő­közben szükségessé vált több­let- és pótmunkák kiadásai nem érik él az 50 méteres uszoda költségeit? Végső következtetésként azt a tanulságot kell levonnunk, hogy o beruházási cél megha­tározására és előkészítésére sokkal nagyobb gondot kell fordítani, mint amilyet az egri fedett uszoda építésénél ta­pasztalhatunk. Komplex mó­don kell megtervezni a beru­házást, mert ennek hiányában aligha számíthatunk a kivite­lezés tervszerűségére és a megvalósítás gazdaságosságá­ra. Dr. Fazekas László |/V!ost fetent meg: i Szállítórepülők a háborúban A katonai légi szállítás attól a pillanattól kezdve, amikor az első világháború idején elő­ször emelkedett a levegőbe egy sebesültszállításra szükség­szerűen berendezett bombázó repülőgép, nagy utat tett meg. A korszerű háborúban is a siker alapvető tényezői közé tartozik a nagy távolságok rö­vid idő alatt történő leküzdése. Ez a csapatok, a haditechni­kai eszközök és fegyveres harc megkövetelte hatalmas tömegű anyag nagy hatósugarú és gyors szállítására egyaránt vo­natkozik. A cél megvalósításá­ra a hadseregek szállító repü­lőgépei és helikopterei mutat­koznak a legalkalmasabbnak. A könyv tanulmányozása so­rán megismerjük a világ ve­zető katonai hatalmainak légi szállítóeszközeit, teljesítmé­nyét, harcászat-technikai ada­tait, valamint azt a tervező és szervező munkát, amely a légi szállítás eredményességének feltétele. Képet kapunk, miként hajt­ják végre a légi szállítást ak­kor, ha a légi szállítóeszközök a szállítmány rendeltetési he­lyén leszállhatnak, de arról is, amikor a szállítmány földre juttatása csak a rakomány le- dobása útján lehetséges. A könyv írói számot vetnek a polgári légiforgalom gépei­vel is, és következtetéseket vonnak az országok katonai természetű légi szállítási lehe­tőségeiről. Sz. S. Q^é^éut' Ob hogy a nyugalom az egyik legfőbb erény, s különösen erényt ha egy egész nemzet nyugodt. Bár az erény nyugalma nem je­lent mindig egyet a nyugalom erényével, most amiről véle­ményem szeretném kifejteni, nemcsak a népi, nemzeti egysége rőí lehet szólni, hanem a nyugalom és az erény, akarom mon­dani a nyugalom erényének ég az erény nyugalmának egysé­géről is. Mert ki vonhatná kétségbe annak az erényét, aki a nyugalom légkörét meg tudta teremteni, vagy ki azét, aki kel­lő erénnyel tudja élni ezt a légkört? Nagyfokú naivitás lenne azt állítani, hogy a nemzetközi helyzet tele van rózsaillattal és a fenyves erdők békés nyu­galmával. Már egymagában az a tény, hogy a nemzetközi élet­nek van „helyzete”, és hogy ez a „helyzet” nemzetközi, sok mindent elmond, minden különösebb politikai és földrajzi magyarázkodás nélkül. Felelőtlenség nélkül írhatom e, hogy amíg leírom ezt a fogalmat: nemzetközi helyzet, — nog, addig mindig erény lesz a nyugalom kormányzati szinten és össz­népi szinten egyaránt. Mert ide akartam kilyukadni. Az eltelt évek kétségtelenül fennálló és sokak által is szidott számtalan erénytelensége ellenére h mindazt, amit tettünk, cselekedtünk, mindannak eredménye és az erre alapozott optimizmusunk a jövőt ille­tően, olyan magabiztosságot teremtett hazánkban, hogy ta­lán már nem is erény, hanem természetes jelenség __o nyu­ga lom. Nyugodt volt a magyar dolgozó kisember a karib- tevgeri válság idején, nyugodt azután is, nyugodt volt és nyu­godt most is, amikor a Nemzetközi Helyzet tanár úr új föld­rajzi fogalmakkal, kategóriákkal ismerteti meg a híreket ol­vasó választópolgár nebulókat. Hozzá kell tennem rögtön: nem valamiféle tespedt nyu­galomról van itt szó. Nem az ásító érdektelenség, a kulcsra bármikor zárható lelkiismeret és felelősség nyugalmáról van. ezó — bár ilyen is akad, kétségtelen —, hanem a magabiztos­ság, az optimizmus, az igazság nyugalmáról, amely az eltelt évekbe gyökeredzik szinte már kitéphetetlen erővel. Arról a nyugalomról van szó, amely nálunk közszellem lett, s amely kedélyes magabiztossággal sző vicceket például arról, ami nyugalmának egyik nem lebecsülendő forrása, a szovjet dípomácia és a szovjet fegyverek erejéről; sző’ vicceket erről éppen azért, mert magabiztos és jóleső érzés tudni, hogy olyan erőnk és igazságunk van, amelynek talaján már derű­sen viccelni is tudunk. Mert tudtunk mi viccelni komorságba torzuló vigyorral is! Jó, nagyon jó ez a nyugalom, jó, nagyon hasznos az az erény, amivel kellő erély is párosul, s amivel egyaránt tud élni egész népünk. Meg is érdemli ez a nép, hogy legyen eré- lye és erénye is a nyugalomhoz: dolgozott annyit, alkotott számost ahhoz, hogy nem lévén egyedül sem bízzék saját ma­gában, saját erejében. Mert a nyugalomhoz bizony ezek kellet­nek: Saját erő-\-test véri erő+, és nem nem végső pluszként, az igazságba vetett hit. Ám hadd tegyem hozzá, egyébként az a véleményem, hogy egy kicsi, egy egészen pici nyugtalanság azért nem ár­tana. Ó, dehogyis akarok én senkit idegesíteni, különösen nem akarok, gondolom, úgysem sikerülne, pánikot kelteni. Csak azon tűnődtem, miközben a véleményemet formázgat- tam, nem kellene valahogy el- és megmondani: vigyázzunk arra a határra, amely a nyugalmat az öntelt tétlenségtől el­választja. Nem olyan világos, nem annyira határozott kézzel és éppen azért nem mindenki által és nem mindenkor fel­fedezhető határvonal ez. Az erő, a magabiztosság, az igazság nagy hármasa sem képes garantálni örökké tartó egyértel­műséggel, hogy őrültek nem lehetnek-e ismét. A mi nyugalmunk logikája a józan ész, az alkotó ember logikája. Ezért teremtő logika. S ezért veszélyes is egy kicsit, mert nehezen vagy alig tudjuk magunkat beleképzelni az örültek, a rombolni akarók logikájába. Aki a tűzzel ekevasat formál, annak dehogyis jut eszébe, hogy ugyanezzel a tűzzel házakat, mezőket lehet felperzselni. Pedig végtére is mindenki tudja, hogy lehet. A nyugtalan évek, sőt évszázadok tanítottak meg bennünket is, hogy — lehetett volt. Legyünk nyugodtak, magabiztosak, forgassuk és használ­juk az alkotó, a józan ész logikáját. De ne felejtsük el a nyu­galom erényének gyakorlása közben, hogy eme erény gyakor­lásához erély is szükségeltetik. A nyugalom erélye! S erre mindaddig szükség lesz, amíg ezt a fogalmat halljuk: „nem­zetközi helyzet?’. Nem kell aggódnunk, s abban valóban nyugodtak tehe­tünk, hogy eljön az idő, hogy ezt mondjuk és írjuk: „nemzet­közi élet”. ■ Mindössze a nyugalom erénye és az erély nyugalma szük­ségeltetik hozzá... Kajevác felesége, bár szépnek aligha volt mondható, de legalább olyan buta volt, hogy puszta szavaival is ké­pes volt fájdalmat okozni: teltkarcsúsága túlment a megengedett határon, de mivel mindig igyekezett adni magára, a kilók több­letét újabban a szok­nyák rövidségével igye­kezett pótolni. Könnyű ezek után elképzelni Kajevcócné miniszok­nyás maximális egyéni- niségét, de nehéz elkép­zelni, hogy a végered­ményben mégiscsak fér. finek tekinthető Ka- jevácot mi az isten cso­dája lelte, hogy egy esztendővel azután, amikor örök aggle­génységet fogadott, ezt a nőt vette feleségül. — Az ernyő az oka... Igen, az ernyő... És ne is csodálkoz ezen — mondta suttogva, hogy a felesége véletle­nül meg ne hallja a város wdsik végén e tra, AZ ESERNYŐ gíkus történetet. — Esernyő? — tátot­tám el a szám a csodál­kozástól. — Igen. Egy vacak női ernyő, amely neki volt és egy férfi ernyő, elegáns, nyugati márka, amely nem volt ná­lam ... Ügy történt a dolog, hogy új és ga­lambszürke, pompás öltönyömmel testemen, ott álltam este tíz óra után az egyik ház ere­sze alatt. Álltam és vár­tam, no nem kedves és éber feleségemet, ha­nem, hogy elálljon vég­re az a nyomorult eső, amely viharhoz méltó gyorsasággal érkezett, s valami öreges mákacs- sággal sem mozdult to­vább. Se egy taxi, se egy esernyős ismerős, sőt, egyáltalán ember is alig... Már egy órája vár­tam, de az eső csak jobban zuhogott és én féltettem a ruhám és szidtam magam, miért nem hoztam el a pom­pás, új és elegáns eser­nyőmet, amikor hirtelen az eső sötétjéből egy ernyő bukkant ki. Lesz, ami lesz, mégha nőnek tűnik is az ernyő tulajdonosa, megkérem, hogy legalább az első taxiállomásig ossza meg velem parapléját... — Hölgyem — mond­tam ... A hölgy rám nézett, de már mind­egy volt, akkor és olyan körülmények kö­zött még ez a nő is an­gyalnak tűnt. — Maga egy aszfaltbetyar és én aszfaltbetyárokkal nem ismerkedem... — ri­koltotta hangosan a hölgy, miközben én könyörögve magyaráz­tam, miről is van szó és dehogyis vagyok én aszfaltbetyár, sőt, még törzsgárda-jelvényem is van... — Tehát maga nem aszfaltbetyár — állapí­totta meg a hölgy és karjai, valamint ernyő­je alá vett. így kezdő­dött. Csevegtünk is az ernyő alatt, még most is emlékszem, mint csicse­regte a drágám, hogy milyen érdekes, az eső cseppekben esik le, va­jon mitől lehet ez, de még nem találkozott egy igazi férfival, aki ezt megmagyarázta vol­na neki. Én marha, kellő ud­variassággal, megma­gyaráztam. Azt is el­mondtam neki, miért nem ázik át az ernyő, miért vagyok aggle­gény, miután lelkiek­ben még nem találtam hozzám hasonlót, ami­re kifejtette, hogy ö is aggleány, éppen ilyen okok miatt S mindez összebújva, esőben, egy ernyő alatt. Amikor a taxiállomáshoz értünk, természetesen nem volt taxi, kísértem hát ha­za, hogy majd a kapu­ban ideadja az ernyő­jét, kölcsönbe természe­tesen ... A kapuban megállapította, hogy a nadrágom csurom víz, s egy ilyen nadrágtól halt meg a nagybátyja Soltvadkerten... Föl­vitt a lakására, megszo­rítani a nadrágomat... Megszáradt. Ennek ép­pen egy éve. Azóta, ka ernyőt látok, megremeg a térdem, de most már mindegy. Nős ember lettem. Elvira férje. Egy esernyő miatt — mond­ta kesernyés hangom és a hirtelen meginduló nyári záporban, elszánt léptekkel, hajddonfőtt megindult hazafelé Én meg feljegyeztem a noteszomba a tragé­diák okozói közé, a tég­la, a banánhéj, a gyors­vonat és a villanyijas®» ló mellé; az esernyő. (esprit letek állapotát folyamatosan ellenőrzik és a ínérési adatok azt igazolják, hogy a süllye­dés megállt, további bajoktól nem kell tartanú Az utóbbi hónapokban iparkodtak az építők, a késedelemből sokat behoztak de a július 31-1, immár harmadik határidőt sem tudják betartani. Vajon a süllyedés okozta a késedelmet? Az is, de csak egyiészét, hiszen a talajmoz­gást csak 1966. február—mái" dun hónapban észlelték, ami­kar az eredeti befejezési ha­táridő már két-három hónap­ja lejárt. Az ÉM. 22-es Építő­ipari Vállalat okozta a késede­lem nagyobb részét. A Központi Döntőbizottság a nem megfelelő talajvizsgá­lat miatt korábban elmarasz­talta és kártérítésre kötelezte a Középülettervező Vállalatot, valamint az Éia Földmérő és Talajvizsgáló Vállalatot Felülvizsgálati kérelem után a Központi Döntőbizottság el­nöke felfüggesztette a koráb­bi határozatot mert alapos­nak találta az ellenőrző sza­kértő véleményét, hogy a he­lyi talajviszonyok és a feltörő források okozták az előre nem látható medencesüllyedést Eb­ben az ügyben a népi ellen­őrök nem tudták a személyi felelősséget megállapítani. Kincs fűtés Szembetűnő nagy mulasztás, hogy az új fedett uszodának nincs fűtése, tehát ha. az el­múlt év végére el is készült volna ősztől tavaszig akkor sem használhatnák. Az erede­ti tervek szerint az új fedett uszoda fűtését a vízmű régi kazánjára akarták kapcsolni. De téves adatot közölt a víz­mű, azt nem ellenőrizte sem a beruházó, sem a tervező, csak jóval később derült ki, hogy új hőközpontról kell gondoskodni. Erre nem volt pénz és ma sincs kivitelező és ez a körülmény újabb késedel­met okozhat. A beruházás koordinálására a Heves me­Vita és huzavona előzte meg : US építkezést, hogy Eger kap- < jotre új uszodát, milyen le- , gyen az és miből fedezzék a i költségeket Nemcsak a spor­tolók, hanem a város közvé­leménye is megelégedéssel vette tudomásul a hírt, hogy • 1963. októberében az egri fe­dett uszoda építésére közel tízmillió forint hitelt engedő- 1 lyeztek. De a mai napig sincs új uszodája Egernek és sor ] kan kérdezték az elmúlt négy , év alatt, hogy miért áll az építkezés, egyáltalán lesz-e fedett uszodája Egernek? 1 Az ÉM. 22-es Állami Építő- 1 ipari Vállalat szerződéses kö- , telezettséget vállalt hogy az építkezést 1965. december 31* ; re befejezi, de 1965. augusztu- ' sáig alig történt említésre ■ méltó munka az építkezésen, egyre szaporodtak a sürgető , naplóbejegyzések és a levele- , rések. Munkaerő, betonacél, ' eementhiány akadályozta az építkezést, nem volt elegendő < asaluzó anyag majd a tervdo- • kumentációt és a technológiai ( sorrendet kellett megváltom , tátid. , I 18-20 centit i süllyedt a medence ' A legnagyobb baj 1968 már- j dúsában következett be Ami- ] bor kizsaluzták a kútalapokat ^ és a medencét próbaként víz- j ad töltötték fel, süllyedni , kezdett a medence, a falakon ( repedések jelentek meg. Nem volt megfelelő a talaj- vizsgálat? A tervező vagy a 1 kivitelező követett él hibát? Mennyi a kár és a többletből t- ség? 1.4 millió, vagy jóval kevesebb? Egyáltalán folytat- ] ható és megvalósítható az építkezés? Szakértői és ellen­őrző szakértői vizsgálatot ■ rendelték él és megindult a pereskedés. Amíg a szakértők és a pe- , reskedő felek vitáztak, nem haladt az építkezés. Igaz, a lépcsőzetes nézőfödémet nem rakhatták fél, mert újabb ter­heléstől óvták az épületet. A medence süllyedését az épü­kerfben, valamint az iskola udvarán és tornatermében már el Is kezdődött a foglalkozás A felső tagozatú fiatalok vál­tozatos sportképzést kapnak, jóformán valamennyi sportág­ban, a kisebb gyerekeknél azonban főleg játékos formá­ban történik a foglalkozás — természetesen mindez kiegé­szítve kirándulásokkal, gyü­mölcsszürettel, fagylalt-dél­utánnal, tej ivó-versennyel és egyéb más, izgalmasnak Ígér­kező eseménnyel, szórakozás­sal. A napközi vezetője az idén is Jávori József testnevelő ta­nár, helyettese pedig Balogh Ilona, az Egri Tanárképző Fő­iskola most végzett hallgatója. Az oktatók főiskolások és a Gárdonyi Géza Gimnázium sporttagozatú tanulói. Érdekes, hogy a napközibe nemcsak egri, de Makiár, Bélapátfalva, és Recsk környéki gyerekek is bejárnak! A napközi a X-es számú is­kolában ütötte fel „főhadiszál­lását” és az étkeztetést a VI- os számú iskola napközije bo­nyolítja le. A szombati foglal­kozás ebéd után 13 óráig tar­tott, s hétfőn reggel 8—9 óra között újra találkoznak a gye­rekek és az oktatók — elkez­dődik, illetve folytatódik a kéthónapos, nagyszerű élmény­sorozat. (—dy) Szombaton reggel — bár már tart a nyári nagy vakáció — ismét benépesült az egri új, X-es számú iskola udvara: az Egri Dózsa SC hagyományos nyári sportnapközijének meg­nyitására több mint 150 gye­rek gyűlt össze. Sokan a szü­lőkkel együtt, a VII-es számú iskola tanulói pedig igazgató­juk kíséretében, úttörő egyen­ruhában, virágcsokorral érkéz, tek. A régi ismerősök nagy öröm­mel üdvözölték egymást, de az „újoncok” is hamar meg­barátkoztak a többiekkel, s a bőséges reggeli, majd az azt követő elosztás után a Nép­Töbto mint 150 gyerek az egri sportnajiközibeii pen e mondat megszerkeszté­sében is. Sz. Z. noszvaji olva­sónk nem véletlenül vette észre, hogy a palóc nyelvterületen a jód kötőszót is hallani: Vi­gyázz, jód elesel! A jód a mert kötőszó helyén áll. A köznyelv már nem használja. Feleleve­nítésre nincs is szükségünk! Dr. Bakos József a nyelvészeti tudományok kandidátusa. koptatta ezt a kötőszót, nem érdemes újra életre kelteni. Nagyon fürge az s, az és kötő­szó is. A változatosabb, az élénkebb közlés érdekében vál­togassuk őket, úgy, ahogyan pl. Garai Gábor teszi Bizalom című versében. Az s, az és nagy fürgeségében a meg kö­tőszavunk helyét is bitorolja újabban. Helytelen ez a nyelvi forrna: „Üjra és újra szóvá kell tennem...” Helyesen: Újra meg újra. Még furcsább a kö­vetkező közlés: „Az irányítás úgy alakul át, hogy egyrészt decentralizálódik, és (?!) köz­vetlenül kapcsolódik a terme­léshez.” Az és helyett a más­részt kellett volna használni. Még helytelenebb az és térfog­lalása az ilyen formákban: „Ügy politikai és gazdasági té. ren...” Helyesen: Mind politi­kai, mind gazdasági téren. Az úgy. ..mint, sokszor megrótt, kötőszó még ma is élősködik” Ügy a vezetőség, mint a tag­ság... idegenes forma helyett éljünk a magyar megfelelővel: Mind a vezetőség, mind a tagság..., vagy: A vezetőség is, a tagság is ... Ma előnyben vannak a vi­lágos, az egyszerűséget tükrö­ző nyelvi képletek. A lomha, testes kötőszók is kiavulnak. Ezért szokatlan a rövidebb ha, mivel, mert kötőszók helyén a tekintve, hogy... használata: „Tekintve, hogy nem fizettek, felmondták a bérletet”. Helye­sen: Mivel nem fizettek ... stb. És még egy kérdést! Amint a példa is bizonvítia, ez csak nyelvhelyességi babona, hogv mondatot nem kezdhetünk kö. tőszóval. Ha a közlési szándék azt kívánja, kezdjünk csak bátran mondatot is kötőszóval, mint ahogyan mi is tettük ép-l Vas István egyik versében olvashatjuk a címben jelölt jelzős szerkezetet. Valóban lennének „kopár” kötőszavak? Másképpen fogalmazva a kér­dést: A közlés szempontjából valóban közömbösek kötősza. vaink? Nem! Igen fontos nyel­vi szerepet töltenek be: nem­csak egyszerűen mondatrésze­ket és mondatokat kapcsolnak össze, hanem sokszor csak a kötőszó utal arra, mi volt a közlő valódi szándéka, s mi­lyen mondatviszonyokat olvas­hatunk ki a felsorakoztatott mondatokból. A kötőszókon is múlik, hogy közlésünk értel­mes, színes és változatos for­mákban jelentkezik-e. A suta, esetleg, vagy éppen értelmetlen közlésben a kötőszó is ludas lehet. Erre gondolt a költő is. ar.iikor a „kopár” kötőszavak­ról mondja el véleményét szel­lemesen. Mi is elsősorban ar­ról szeretnénk Írni, milyen hi­bák, esetlenségek és modoros­ságok tapasztalhatok a min­dennapi élet nyelvhasználatá­ban jelentkező kötőszókkal kapcsolatban. Újabban néhány kötőszónk nagyon fürge, s igen gyakran tolakodik ajkunkra és toliunk hegyére. A nyelvstatisztikai vizsgálatok szerint a legfür­gébb a hogy kötőszó. Nem vé­letlenül! Mindenféle mondat­viszonyt kifejezhetünk vele. Éppen ebből származik az a hiba, hogy sorozatban is je­lentkezik, s közlésük egyhan­gúvá válik: „Az előttem fel­szólaló azt állította, hogy (1) ő nem tudta hogy (21 senki sem vette észre, hogy (3) az árute­rítéssel (?) baj van...” Sokan a miszerint kötőszóval váltogat­lak. nem éppen szerencsésen. V hivatalos nyelv nagyon el­A „kopár kötőszavak”!?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom