Heves Megyei Népújság, 1967. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-02 / 128. szám

Csűröskert helyett ház szuterénnal Ellenállhatatlan vágyat érez­tem, hogy lássak egy valódi esűröskertet. Eddig csak olvas­tam róla az egri múzeum év­könyvében, s erről arra a meg­győződésre jutottam, hogy sietnem kell, mert már csak három volt belőle néhány év­vel ezelőtt Mikófalván. A bükki község — a Kálvá­ria-hegy és az Őrhegy — két kisebbfajta magaslat között , hány utcával nyújtózkodik, r. /závetőleg 1200 ember lakja a több mint háromszáz portát. Laikus vagyok a csűrösker­tek terén, ezért hiába tekint- gettem ide-oda, csupán a há­zak között és mögött elég nagy udvarokat láttam, szokatlanul nagyokat Mikófalván 1930-ban 1082 ember élt. Már akkor is a la­kosság 25 százaléka az iparban dolgozott. Ennek ellenére ak­koriban még voltak csűrös­kertek. A csűröskert, amint a neve is mutatja — mindennapi és nem a néprajzi szakleírás sze­rint — csűr a kertben. A há­zakhoz nagy kertek tartoztak, egész az épületek aljáig ter­jeszkedett a szántó és ide, a szérűre építették a csűrt A szérűn csépelték a gabonát — közvetlenül a lakóház közelé­ben — eleinte lóval nyomtat­ták, később természetesen másképp. Aztán a csűrbe hord­ták be a termést, amely fából Ma már nem a föld a minden­ható, nem is a saját szérű és a csűr, hanem a saját lakóház. Lehet, hogy néhány évtized múlva Mikófalva újból cseme­géjük lesz a néprajzosoknak. Talán egy szuterénházas tele­pülés címmel írhat majd „óla valaki tanulmányt. Valahogy így: „Annak ide­jén a szuterénes ház jól jelle­mezhette a mikófalvi életmó­dot. Kétszintes, a felső szinten tágas szobákkal, nagy ablakok­kal, az alsó szinten alacsony helyiségekkel és kisebb ablak­nyílásokkal. Általában ezt az alsó részt lakták, a felsőt szé­pen berendezték és ritka al­kalommal, vendégek előtt nyi­tották csak ki”. Persze, aki ezt írná, néhány esztendő múlva nem minden­ben lenne igaza, egyrészt, mert nem mindenki építtet szuteré­nes házat, másrészt nem min­denki lakja csak az alsó részt. Aztán annak idején ezt is meg lehetne fogalmazni: „A szuterénes ház talán egy új életforma kezdetét jelentette akkor, amikor a falusi és a városi lakásigények egymás mellett élése volt a jellemző. Ennek oka abban lehetett, hogy 1967-ben pontosan 799- en (281 férfi és 18 nő) járt el dolgozni Borsodnádasdra a le­mezgyárba, Bélapátfalvára a cementgyárba, Egercsehibe a bányába és Mónosbélbe, meg Egerbe. Tehát majdnem min­den családból valaki. Viszont, amikor a nyári mezőgazdasági munkák megkezdődtek, az ipari munkások visszavedlet- tek mezőgazdaságivá és elvé­gezték a nyári munkák egy ré­szét, amely férfit és fiatalt kí­vánt. Tehát a kétláki életmód­hoz hasonlóan lakták a háza­kat is”. Az, hogy Borsodnádasd, Bél­apátfalva, Egercsehi közel van és mind ipari települések, az Mikófalván úgy nyilvánul meg, hogy a tsz 168 tagja közül csupán 58 a férfi. Meg úgy is, hogy a tagság egy része elöre­gedett, hiszen csak 120-an dol­goznák a tsz-ben rendszeresen. Viszont úgy is megnyilvánul, hogy 1965-ben 10, 66-ban 6 új ház épült és ebben az évben eddig már 11 új építkezést je­lentettek be. Ehhez viszont Pénz kell. Különösen a szute­rénes házhoz. De egy család, amely az iparból és a mező- gazdaságból is él egyszerre, ezt megépítheti. S lassanként az alvég és a felvég összeolvad. A templom­tól délre az alvégen laktak a nemesek és ettől északra, a felvégen a jobbágyok és az úr­béresek. De ez már a múlté, ma mindkét falurészen egy­forma új házak épülnek, s a már említett szuterénes há­zakkal foglalkozó kutató nem­csak azt mondhatja majd el, hogy az eltűnt csűröskertek helyett új, szuterénes házak épültek, hanem azt is, hogy eltűnt a felvég és az alvég. Berkovits György III. észak-magyarországi terülefi képzőművészeti kiállítás Egerben épült, a teteje meg zsúp volt A tanácselnök szerint ma már egyetlen csűröskert van és itt még ma is tevékenykedik az öreg Göböly Gergely uácsi. De ezek a már elég régen inkább néprajzi érdekesseg- számba menő csűröskertek ma még inkább kuriózumok. Bé­gen elengedhetetlenül szükség volt rájuk, hiszen a földhöz tartozott, a föld termékét fo­gadta be és a tulajdonos mun­kahelyéül is szolgált Ma már nincs rá szükség. A Heves megyei Tanács végrehajtó bizottsága, az Egri Városi Tanács végrehajtó bi­zottsága és a Magyar Képző­művészek Szövetsége észak- magyarországi szervezete az egri Gárdonyi Géza Színház előcsarnokában rendezi meg a XII. észak-magyarországi terü­leti képzőművészeti kiállítást, amelynek ünnepi megnyitásá­ra június 4-én, vasárnap dél­előtt 11 órakor kerül sor. A kiállítás ünnepi megnyitó­ján Szalay István, a Heves megyei Tanács vb-elnökhelyet- j tese mond beszédet j 11. „Törzsőrmester lettem” Kimosakodva, minden gom­bot fényesre csiszolva elegáns, fésűs kimenőruhában ülünk a tanteremben. Az asztalokon mindenki előtt felhalmozva fekszenek a tankönyvek és a szabályzatok. Bizalmasak. Most, hogy véget é.rt a kikép­zés, hiánytalanul vissza kell adni őket. Még a jegyzetfüze­tet is le kell adni. Felnyitom az egyik jegyzet- füzetem. Az első oldalra azt írtam fel, hogy mi lesz a tan­menet itt, a Special Warfere Schoolban. Tizenkét hónappal ezelőtt jegyeztem ezt le: a) A kézitusa .technikája, cselgáncs és puszta kézzel végrehajtandó emberölés, spe­ciális gyilkosságok technikája. b) Robbantási és szabotázs­technikai ismeretek. • SémisSg 1967. június 2., péntek c) Ellenséges területeken és akadályokon történő áthato­lás. d) Térképolvasás, iránytűvel való tájékozódás, helymegha­tározás, éjszakai menetelés. e) A létfenntartás techniká­ja. f) A külföldi fegyverek is­merete és a speciális fegyve­rek. g) Rádiókezelés, rejtjelisme­ret. h) Ejtőernyős ugrás, lovag­lás, gépkocsi-, motorkerékpár-, motorcsónakvezetés, könnyű­búvár ismeretek és gyakorlat. 1) Két idegen nyelv ismere­te. j) Ellenséges személyek lé­lektani megtörése. Hát ez volt a tanulnivaló Kemény, fáradságos, nehéz esztendőre pillantok most visz. sza. Megedződtem, megerősöd­tem. Ügy érzem, már nincs olyan kimerítő helyzet, amit ne tudnék elviselni. Azt hi­szem, kevés férfi van a vilá­gon mint mi, olyan sokoldalú. Alaposan átfaragtak bennün­ket. Akik pedig gyengék vol­tak, vagy pórul jártak, azok elhullottak közülünk. — Fel! Vigyázz! — kiáltja MUrdock őrmester, A táborparancsnok, Lionel C. MacCarr vezérőrnagy, Campbell kapitány, a tanfo­lyam parancsnokának a kísé­retében lép a tanterembe. A vezérőrnagy meghallgatja Murdock jelentését, aztán en­gedélyezi, hogy leüljünk. — Gratulálok, fiúk! —• mondja barátságosan. — A kétnapos zárógyakorlattal fel­tették a munkájukra a koro­nát. önök a világ legjobban kiképzett és felkészített kato­nái. Fejenként az Egyesült Államok kétszázezer dol­lárjába kerültek. Ne feledkez­zenek meg erről soha. Az Egyesült Államok mindig szá­mít magukra. Maguk a civili­záció, a nyugati kultúra, a sza­bad demokrácia első számú harcosai. Bárhová kerülnek, kíméletlenül számoljanak le az ellenséggel, küzdjenek bát­ran a vörös métely ellen. A vezérőrnagy átadja a szót Campbell kapitánynak. Az őszes hajú, Clark Gable-baju- szú, sima modorú kapitányon meglátszik, hogy nagyon elé­gedett. Sikerült a tanfolyam, előléptetést vár. Felolvassa az egyéni eredményeket és né­hány mondattal értékeli a tel­jesítményeket. Készül a rehlám Az elmúlt év szeptemberében alakult meg Egerben a Kelet-Heves megyei Fodrász és Fényképész Ktsz reklám dekorációs részlege. Itt készülnek a különböző fekete-fehér éa szí­nes fotoreklámok, grafikai munkák, iskolai tablók és még számos olyan alkotás, amely a reklámmal, propagandával kapcsolatos. Képünkön; Tőrincsi Lajos grafikus munka közben. \ (Foto: Kiss Béla) Kadarka-e a kadarka? A megyei tanács kereskedel­mi osztálya, az Állami Keres­kedelmi Felügyelőség, a me­gyei rendőrkapitányság társa­dalmi tulajdonvédelmi osztá­lya, a pénzügyőrség, az Egér- Gyöngyös-vidéki Állami Pin­cegazdaság, a megyei vendég­látói pari vállalat és a MÉ­SZÖV ellenőrei két napon át járták az italboltokat, borkós­tolókat, kisvendéglőket és ét­termeket, Szilvásváradtól Po_ résziéig. Borminőségi vizsgála­tot tartottak. Borok vizsgája Harminc bormintát küldtek laboratóriumi vizsgálatra és szakvéleményezésre az Orszá­gos Borminősítő Intézetbe. A harminc borminta közül IS nem állta ki a minőségi pró­bát. Jó hírű. minőségi fajborok, ról van szó- nagyrészt ezek vizsgáztak rosszul, ezekről állapíttatott meg, hogy gyen­gék, silányak, jellegtelenek. Nem karakterükből fakadóan gyengék, inkább „gyengítet­tek”. Gyengítettek, mert keze­lésük nem megfelelő. s gyengí. tettek, mert egyik-másik csap­iáros megpróbálta a borok Zelinskyt, Schrantzot és en­gem nevez a tanfolyam leg­jobbjának. Nem tagadom, jól­esik a dicséret. A kapitány felolvassa az előléptetéseket. A lengyel, az osztrák és én törzsőrmesteri rangot kaptunk. A többiek őr­mesterek és tizedesek lettek. Amikor meghallom, hogy törzsőrmester lettem, az első pillanatban nem is a több zsold és az ezzel járó külön pótlék előnye jut az eszembe, hanem Murdock és King. Fölé­jük kerültem. Most már nem szórakozhatnak többé velem. Szinte kéjesen gondolom vé­gig a képzeletbeli jelenetet, amikor valami mondvacsinált ürüggyel belekötök Kingbe és alaposan megleckéztetem. Andy Idens lép a szobába. — Törzsőrmester, őrmester és tizedes urak! Beszereztem rangjelzéseiket. A törzsőrmes­terek nyolcvan, az őrmesterek hetven, a tizedesek potom öt­ven centet fizetnek a csodála­tos paszományokért. — Mennyit keresel rajta? — kérdi Pablo. — Egy vasat se. Itt a szám­la — lobogtatja a papírt sér­tődötten a kezében Andy. Szétkapkodjuk a paszomá­nyokat. Varrunk. Hanzi szu­szogva, lassan öltöget. Egyszer csak ölébe ereszti a zubbonyát és rám néz. — Te! Mit gondolsz, hová osztanak be bennünket? Itt maradunk az Államokban, vagy Európába megyünk? — Ezt én még nálad is job­ban szeretném tudni — mon­dom, s Bibi jut eszembe. Elszomorodom. Ma este el­búcsúzom tőle és még csak azt sem tudom megmondani neki, hogy hová megyek. Befejezem a varrást. Most már szemmel láthatóan is törzsőrmester vagyok. . __„ (Folytatjuk) ös szeházasítását a vizáéi. A vendéglátóipari vállalat két gyöngyösi italboltjában is baj volt a mézesfehérrel, szí­ne, íze, minősége nem felelt meg a kívánalmaknak. Á hat­vani Zöldfa kisvendéglőben ugyancsak rossz minőségűnek találták ezt a borfajtát, igen silánynak a vámosgyörki Utasellátónál. A poroszlói ha­lászcsárdában dohos ízű fur­mint mértek; poros és idegen, pálinkára emlékeztető ízű volt a füzesabonyi Utasellátó hel- véciai rizlingje. A színes boroknál seim talál, tak mindent rendben. S itt vá­laszolhatunk a címben feltett kérdésre is: kadarka-e a ka­darka? Nem kadarka! Az egri Dobó és a verpeléti Dózsa Tsz borkóstolójában, de a nagy- visnyói frnsz-i italboltban is olyan ,-kadarkának” nevezett borra akadt az ellenőrzés, amelyek jelentős mértékben tartalmazták direkttórmős bort. Egészségié ártalmas vol­ta miatt a direkttermős borok forgalomba hozását tiltja a bortörvény! „*1fond iáki Egernél híres bor terem” Az egri történelmi borvidék híre ismert a világban. Azt tartják: Eger a jó borok hazá­ja. Ám a jó hír nem mindig egyezik a valósággal... A főszékesegyház alatti bor­kóstolóban kifogástalannak találták a csemege vöröst, a vár alatti borkóstoló hasonló bora viszont már nem volt nevezhető csemegének. A Nagy József Tsz borkóstolójá­nak háromfajta borát is meg­vizsgálták: a leánykát gyenge táijeilegűnek ítélték, az egri vöröset gyengén óízűndk talál­ták, míg a rizlinget teljesen jellegtelennek és hibás erjedé­sinek. Az fmsz egri Dobó téri bor­kóstolójában találkoztak a borminőséget vizsgáló ellenő­rök a legkirívóbb esettel. Cse­mege vörösként nevezett bo­rukról az Országos Borminősí­tési Intézet a következő szak­véleményt adta: „színe vörös« barnás árnyalattal, ízre kissé vékony; fokhiány miatt nem hozható forgalomba”. Az egri fehér minősítése ettől bővebb: „színe sárga, gyengén zava­ros, vízszerű, igen vékony, silány, teljesen jellegtelen. A mintával azonos bortétel kb. 25 százalékban vizezett- hami­sított bornak minősül.” Lehet­séges, hogy a vizezés antial­koholista szándékokra vezethe­tő vissza, de akárhogyan is vizsgáljuk az effajta tényke­dést, mindenképpen csak el­marasztalni tudjuk ezt a csap- lárosi módszert. A borhamisí­tás nemcsak súlyos vétség, megkárosítása a fogyasztók­nak. itt iával többről van sző: az egri borvidék jő hírének le­járatásáról, veszélyeztetéséről! Szélesíteni, rendszeresebbé tenni az ellenőrzést! Az egész megyére kiterjedő borminőségi vizsgálat alkalom- szerű volt, de hasznossága vi­tathatatlan. A hiányosságokat* fogyatékosságokat nemcsak felderítették, de a szükséges intézkedéseket is gyorsan, időben megtették. Szabálysér­tési eljárást indítottak két szö­vetkezeti elnök ellen, 17 eset­ben szabtak ki pénzbüntetést, négy elárusüóhelyen intéz­kedtek arról, hogy a gyenge* silány minőségű borokat ki­vonják a forgalomból. Az egri borvidék jó hírének megőrzése szükségessé teszi, hogy rendszeresen végezzenek vizsgálatokat. Sőt, szélesíteni kell a fokozottabb ellenőrzés körét, kiterjeszteni azokra a szépasszony-völgyi, kőporosi, kőlyuktetői és más egri ma­szek pincegazdákra is, akik a nagyobb jövedelem miatt igen hajlamosak a minőség ócsifá­sára. Rengeteg idegen, közöt­tük külföldiek, kíváncsi az eg­ri borra, gondolni kell rájuk, de azokra is, akik itt élnek — egyaránt fokozottan kell őr­ködni érdekeink felett. (pataky) TARTÓS BŰTOR írja; Garantáljuk irodabútoraink szilárdságát! (Quick karikatúrája)

Next

/
Oldalképek
Tartalom