Heves Megyei Népújság, 1967. június (18. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-07 / 132. szám
A tsz-konpresszuf elhatározta i gazdasági információk szerepe a tsz-ekben A termelőszövetkezetek I. országos kongresszusán sok szó esett a gazdasági tájékozódásról. Több szövetkezeti vezető szemléletes példával beszélt arról, hogy a gyors és pontos információ miként segíti egy-egy szövetkezet gazdálkodását, fejlődését; viszont az információ hiánya gyakran lehetetlenné teszi az ésszerű gazdasági döntéseket. A kongresszus határozata — az új mechanizmus követelményeivel számolva — szorgalmazta az információs rendszer eddiginél jobb, rugalmasabb kialakítását. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa már megkezdte a gazdasági tájékoztatás új típusú rendszerének kialakítását. Természetesen a gazdasági tájékozódás jó megszervezése nemcsak központi feladat, hanem sok a tennivalójuk ebben a termelőszövetkezeteknek is. A szövetkezetek vezetői a gazdasági tájékozódás alapján dönthetik el, hogy melyik növényféleségből mennyit érdemes termelniük, hogyan fejlesszék állattenyésztésüket, milyen feldolgozási és egyéb tevékenységgel foglalkozzanak, hogyan irányítsák beruházásukat, gépesítésüket. tehetjük: az így készült könyvviteli kimutatások, jelentések, statisztikák a legtöbb esetben csak felszínesen informáltak, sőt, a túlzott elnagyoltság gyakran torz képet adott! Egy másik nagy csoportja a jó tájékozódásnak a külső információk sokasága. Ezek közül is fontos szerepet játszik az alapvető termelési — agrotechnikai és állattenyésztési — eljárások beható ismerete. Az újabb, fejlettebb módszerek olcsóbbá teszik a termelést — tehát minden üzemnek saját érdeke ezek meghonosítása. Évről évre új vetőmagvak, műtrágyafélék, növényvédő szerek, tápszerek és takarmány- keverékek kerülnek a mező- gazdaságba. Ezek helyes használatáról is tájékozódniuk kell a termelőszövetkezetek vezetőinek és szakembereinek. A jövőben nagyobb szerepe lesz az egyes ipari és kereskedelmi vállalatok termelési szakpropagandájának. Az egyes ipari gyártmányokat előállító vállalatok érdekeltek lesznek abban, hogy a mezőgazdaságban használatos termékeikről pontosan és a valóságnak megfelelően tájékoztassák a termelőszövetkezeteket. Nagy csoportja az információknak a közgazdasági, piaci vonatkozású tájékozódás. A termelőszövetkezetek vezetői gazdasági döntéseiket csak úgy hozhatják meg, ha kellően tájékozottak a várható ártendenciákról; ismerik a hazai és a külföldi piac igényeit. E z év eleje óta a Budapesten működő Termelőszövetkezetek Áruértékesítését Szervező Irodája értékesítési híradót juttat el rendszeresen a tsz-ekhez. Ebben tájékoztatják a szövetkezeti gazdaságokat az egyes mezőgazda- sági termelvények piaci árairól; közlik a híradóban, hogy melyik termelőszövetkezet mit keres megvételre, illetve milyen cikkeket kínál eladásra. Minden eddigi tapasztalat azt bizonyítja, hogy az értékesítési iroda információs tevékenységének már rövd idő alatt kedvező hatása van. H. L. Rendezésre váró ügy A termelőszövetkezetek vezetői általában kétféle információt különböztetnek meg: az egyik a belső tájékozódás; a gazdálkodás olyan tényei és számai, amelyek a szövetkezet helyzetéről, erőforrásairól és lehetőségeiről nyújtanak hű képet. így például a tsz-veze- tőknek pontosan ismerniük kell szövetkezetük vagyoni állapotát, a termelőeszközök mennyiségét, minőségét, teljesítőképességét, a gazdaságban dolgozók munkateljesítményét és munkakészségét, a kiöregedés, továbbá az új munkaerő belépésének mértékét és még sok egyéb tényezőt. Arról is részletesen tájékozódniuk kell, hogy miként alakul az egyes termelvények önköltsége, és melyek az arra ható legfontosabb tényezők; a növénytermesztésben vagy az állattenyésztésben mely ágazatok igazán jövedel- mezőek, hol és miért van baj a termelési költségekkel. A termelőszövetkezetek eddig kialakult könyvelési, gazdasági elemzési rendszere ezekre a kérdésekre jelenleg nem ad megfelelő választ. Ennek oka az, hogy a gazdálkodás kötött tervezési formájában az információk nem annyira az egyes mező- gazdasági üzemek gazdálkodási céljait, hanem inkább a külső szerveket szolgálták az államigazgatási szerveket és állami vállalatokat tájékoztatták. Azt is mindjárt hozzSSok hivatalnak, társadalmi, gazdasági szervnek ad munkát, hogy az utóbbi években változások egész sora ment végbe az erdők birtoklása, bérlése, művelése körüL A termelőszövetkezetek és az erdőgazdaságok viszonya már kezd normálissá válni és a következő hónapokban, években — ha ez a folyamat tovább tart — véglegesen és mindkét fél számára megnyugtatóan oldódik meg. A tanácsoknál, tfcrmelőszövet- kezeteknél és az erdőgazdaságnál azonban sokan kopogtatnak manapság is azok közül, akik nem tagjai a termelőszövetkezetnek, de erdővel rendelkeznek. Fát kérnek, bérleti díjat reklamálnak s ahogy a Mátrai Állami Erdő- gazdaságnál is elmondották: külön ügyintézőt köt le ezeknek a panaszoknak az intézése. Náluk 1500-ra tehető az ilyen bérbeadók száma, akik között sokan kétlakiak, távol élők, s akik annak idején kénytelenek voltak erdejüket bérbe adni a gazdaságnak. Igaz, ezért hivatalosan megállapított bérleti díjat kapnak, de é körül is igen sok a vita és panasz. Nemrég Kovács Ignác fedémesi nyugdíjas bányász tette szóvá, hogy amíg a legeltetési bizottságban közösen művelték az erdőt, mindig hozzájuthattak a fához — saját erdejükből. De mióta a gazdaság bérli, azóta csak pénzt kapnak, de fát nem. Amint mondta, 5 is végigjárt már ez ügyben „bőnyét, bárányát” a tanácstól a termelőszövetkezetig és különböző szervekig, de fa csak nem lett belőle. Nem is lehetett, mert amint az erdőgazdaságtól megtudtuk, természetben nem adhattak fát az erdőtulajdonosoknak. csak bérleti díjat. Legfeljebb pénzért vehettek fát „saját erdejükből” mint a többi más vásárló. Másfél ezer egyéni erdőtulajdonos tartozik csak a mátrai részen a gazdasághoz. Űjabb százak a Bükk- ben, akik panaszkodnak, 8—10 forintos bérleti ügyekkel zaklatják a hatóságokat Reklamációjukkal kénytelen foglalkozni a kormánytitkárságtól kezdve a rádióig, a helyi tanácsoktól a gazdaság külön ügyintézőjéig sok-sok ember, hogy — mint legutóbb az egyik panaszosnál a 11 forintos évi bérleti díjkülönbözetét megkapja. Mert minden panaszt lelkiismeretesen elintéznek.:! De nem lenne jobb más módon pontot tenni erre a panaszáradatra s megnyugtatóan egyenesbe hozni e majd kétezemyi erdőtulajdonos ügyét. Mátraballán úgy sikerült ezt elérni, hogy erdejükkel együtt belépek a helyi termelőszövetkezetbe Talán máshol is járható ez az út, de akiknél nem lehetséges ez a megoldás, mert távol laknak, iparban dolgoznak. azoknak az ügye is menőmé a végső, gondos rendezést K. E. Javaslat liftügyben! LEHET JELENTKEZNI! Tizenkét szék Érdekesnek Ígérkező kvízjáték indul június 21-én a televízióban. A játék tizenkét fordulójában — tizenkét héten át — az orosz és szovjet irodalom, film-, színház_ és képzőművészet témaköréből vett játékos feladatokat oldanak majd meg a pályázók. Az eddigiektől eltérően ebben a játékban egyszerre mindig csak egy versenyző néz majd szembe a kamerával és a kockázattal, amelyet a jelentős nyeremények megszerzése vagy elvesztése jelent A Tizenkét szék című kvízjátékra ezen a héten még lehet jelentkezni. A pályázók levélben jelentsék be szándékukat, írják meg életkorukat és munkakörüket is. Cím; Magyar Televízió Szórakoztató Osztálya, Budapest, V., Szabadság tér 17. Jelige: Tizenkét szék. Negyedik hete már, hogy nem működik a lift Egerben, az új lakótelep ki lene emeletes épületében- Először csak kisebb baja volt, lejöttek a pestiek, úgy ahogyan megcsinálták. Néhány nap múlva azonban megint elromlott, ismét jöttek a pestiek, megnézték. majd bezárták, mondván, hogy most nem tudják megcsinálni, s ígérvén. hogy néhány nap múlva lejönnek és működni fog a lift. A néhány napból lassan már három hét lesz, tie úgy látszik, hogy a pesti liítszc- relőknek eszükben sincs Egerbe jönni. Hiába megy a levél, a telefon, a távirat, néma hallgatás a pesti válasz. Lennének ugyan Egerben is olyan emberek, akik értenek a lifthez, és szívesen meg is csinálnák, de isten ments hozzányúlni: az egyéves garancia még nem telt el, s ha az „idegenek” egyszer is hozzányúlnak, a gyártó cég soha többé rá sem néz, nemhogy megcsinálná, így aztán két lehetőség van: bosszankodva és kiszolgáltatva várni a pesti szerelőket, vagy reménykedni: egyszer majd csak letelik a garasa ciális idő és akkor jöhetnek az „idegenek" és megcsinálhatják a liftet. A lakók persze szorgalmasan fizetgetik az üzemeltetést költséget, éppen mostanában emelték az összeget, és pénzükért gyalog róhatják az emeleteket, az elsőtől a kilencedikig. Naponta többször is, öregek, fiatalok, gyerekek, egészségesek, betegek. Ügy látszik, értelmetlen, de nincs is szándékunkban, a Ijftüryekről szóló cikkek számát szaporítani, „ütolsó dobásként azonban még lenne egy javaslatunk: A lifteket a Budapesti Hajtómű- és Felvonógyár készíti. Nos, ennek a gyárnak Egerben is van egy gyáregysége. Nem lenne lehetséges, hogy az egyik hajtóműgyári dolgozót megtanítanak a lift szerelésére? Családban maradna. olcsóbb Is lenne, mivel nem kellene Pestről le-fel utazni, megmaradna a levél, a telefon, a távirati díj és ki tud'la: talán még a liftek is működnének. Próbáljuk ki! —koós— Á Duna mellé telepítik az első magyar atomerőművet A» ország villamosenergia-ssükségletének 16 százalékát fedezi — Óránként 200 ezer köbméter vízzel ~hűtik” — Nem less A világ energiafogyasztása a század végére — óvatos becslések szerint is — megnégyszereződik. Ezért van óriási jelentősége az új energiaforrásnak, az atomenergiának. Az atom- erőművi reaktorok a technika tökéletesedésével ma már gazdaságosabban termelik az energiát, mint a szénre vagy a szén- hidrogénre alapozott erőművek. Ilyen körülmények közt rendkívüli jelentősége van az egész magyar népgazdaság számára annak az egyezménynek, amelynek alapján a Szovjetunió segítségével nagy teljesítményű atomerőművet létesítenek Magyarországon. A senki földjén 800 megawattos atomerőmű épül hazánkban: a mintegy 8 milliárd forint értékű páratlan beruházás előkészítő munkálatai már javában folynak; a terveken közösen dolgoznak szovjet és magyar szakemberek. Az elmúlt hónapokban 16 telepítési javaslatot vizsgáltak meg a legkülönbözőbb szempontból. Az atomerőműnek óránként 200 000 köbméter vizet kell biztosítani a kondenzátorok hűtéséhez, de ügyelni reaktorhulladék kell például arra is, hogy az erőmű három kilométeres körzete a „senki földje legyen”, ott ne legyen lakóház vagy értékes mezőgazdasági terület, s hogy az atomerőmű telepítése beilleszkedjék az iparosítási tervekbe is. Mindezek figyelembevételével úgy döntöttek, hogy az erőmű a Duna mentén, előreláthatólag Tolna megyében épül majd fel. A hatalmas építkezés nagy része a IV. ötéves terv időszakában történik. Az előzetes tervek szerint legkésőbb 1975 végén termel az elfeő 400 megawattos egység, majd néhány hónap múlva belép a termelésbe ikertestvére is. A világon egyébként jelenleg sehol sincs ilyen nagy teljesítményű — 800 megawattos — atomerőmű, de 1975-ben már természetesen másutt is lesz hasonló. A reaktor típusa az üzemi gyakorlatban legjobban bevált, úgynevezett nyomottvizes rendszérű reaktor: jelenleg ez a legismertebb a világon, különösen a Szvojetunió- ban és az Egyesült Államokban alkalmazzák. A magyar atomerőmű hatalmas méreteire különben jellemző, hogy gépi berendezéseinek súlya eléri majd a 35 000 tonnát Mint az atomjégtörőben zánkban felépülő atomerőműnél nem lesz reaktor-hulladék probléma: az erőmű úgynevezett fűtőelemeit, a hasadási termékek feldűsulása után, a Szovjetunióba szállítják majd, és ott az erre a célra berendezett üzemben tisztítják. Az első magyar atomerőmű építési terveit magyar és szovjet tervezők dolgozták ki. Magyar vállalat, az Erőmű- és Hálózattervező Vállalat irányítja a tervezést, állandó kapcsolatot tartva a szovjet partnerekkel. Szovjet mérnökök tervezik a főépületet (amelyben a reaktorok kapnak helyet) és azokat a raktárakat, ahol a hasadó és sugárzó anyagokat tárolják. A magyar szakemberekre hárul a segédüzemek, a hűtő vízberendezések, az építészeti és gépészeti technológiai berendezések, a villamos berendezések, az út- és vasút- csatlakozási tervek elkészítése. A hazai előkészületek Véglegesen csak a következő hónapokban dől el: az új magyar atomerőmű mely berendezéseit szállítják majd szovjet és melyeket magyar üzemek. A turbinákat valószínűleg a Láng Gépgyár, a generátoroA Gyöngyösi Hőerőmű — hazánkban rendkívülinek számító — méretei, természetszerűen az építési munkában is rendkívülit hoztak Visonta határába. A feladatok közül elegendő talán az óriás kazánok szerelését említeni, máris érzékelni lehet, hogy jó ideig mit jelentenek itt a műszakok. A nagy beruházás egyik kivitelezője, a Magyar Hajó- és Darugyár kirendeltségének vezetőjétől, Balázs Károlytól kapott értesülésünk szerint már az előkészületeket is alapos tervezési munka előzte meg. Ennek során papírra került a két hatalmas szerelőtér rajza, a továbbiakban pedig a szabadtéri „üzem” berendezése, az egyes feladatok végzésének különféle üteme. Korábbi lapszámunkból mér ismeretes, hogy a kazánokat javarészt blokkosítással szerelik, az alkatrészekből így olykor még ötventonnás darabokat is állítanak egybe. A korszerű technológia a hagyományosnál lényegesebben gyorsabbá, praktikusabbá és főleg |%zdaságosabbá teszi a munBlokkokból szerelik a Gyöngyösi Hőerőmű óriás kazánjait Külön terveznek minden munkafolyamatot Szerelőaszta! 568 betonzsámolyon 6000 tonna kazánanyagot várnak az Idán kát, csupán állványozási faanyagból hozzávetőlegesen há- romezemyi köbméter megtakarítást eredményez. Az organizációs tervek blok- konkénti részletességgel jelölik meg az elvégzendő feladatokat. Külön rajzok készültek — és készülnek folyamatosan — az egyes összeszerelt elemek rakodására, a továbbítás közbeni rögzítésére, a mozgató, emelő kötelek elhelyezésére és a blokkokat végleges állásukba tevő BK—1000-es toronydaru különféle pozícióira, hogy csak néhány fontosabbat említsünk. Az idén összesen 6 ezer tonna kazánanyagot várnak s a küldemények már érkeznek. A szóban forgó blokkosítást együttesen 568 betonzsámolyra támaszkodó „asztalokon” végzik s ezt a munkát — az első számú szerelőtér berendezésével egyidejűleg — a tűzté- ri csőfalak összeállításával el is kezdték. A többi szerkezethez hasonlóan, ezeket is a helyszínen veszi majd át a meo, bemérés, alapos ellenőrzés után, a különféle bizonylatokkal ellátva folytathatják csak útjukat a visontaj „szalagon”. A gyorsított szerelés rendkívül hasznos, egyedül azzal, hogy a vasúton, teherautón küldött alkatrészeket nem depóniába, hanem közvetlenül a szerelőasztalokra rakják, mázsánként mintegy fél órát nyernek. A második számú szerelőtéren jelenleg a panel-előre- gyártáshoz készülődnek. A tulajdonképpeni munka júniusban kezdődik, amikor az MHD dolgozói az ÉM Gyárkémény-, Kazán-, Kemenceépítő, Hő- és Savszigetelő Vállalattól s< gítséget kapnak. Már áll a két hatalmas, hetvenöt—hetvenöt méter hosszúságú csarnok, amelyekben a panelkeretekre erősített falazattartókra, armatúrákra tűzálló anyagot öntenek az építők. A kazánok szerelésével megbízott Magyar Hajó- és Darugyárat jelenleg mintegy hetvenen képviselik Visonta határában, de a tervek szerint a harmadik negyedévben már 170- en dolgoznak s az év végére elérik a háromszázat is: valóságos „üzem"-mé fejlődnek . . (gyóni) Első atomerőművünknek 4 turbógépegysége lesz, egyenként 200 megawattos teljesítő- képességgel. A két, 400—400 megawatt teljesítőképességű atomreaktor mindegyikének hossza 12 méter, átmérője 4 méter, súlya 210 tonna lesz. Az 1964-től hibátlanul működő Novo-Voronyezy-i típus (ilyen épül nálunk) nagy előnye, hogy önszabályozása — teljesítménynövekedés esetén — kipróbált és megbízható. Jól tűri a hálózati ingadozásokat, könnyen alkalmazkodik a változó energiaigényekhez. A tökéletes biztonságot bizonyítja egyébként az is, hogy ilyen reaktor dolgozik immár kilenc éve a Lenin atom-jégtörőhajón is, ahol pedig — érthetően — nincs nagy lehetősége a személyzetnek, hogy messze elkerülje a reaktort. Jó előre megszervezik a reak- I nők veszélyes termékeinek I ártalmatlanná tételét is. A hakat és a transzformátorokat, valamint az erősáramú kapcsolókat a Ganz Villamossági Művek szállítják. Más üzemek is bekapcsolódnak — a tervek szerint — a gigantikus építkezési és szerelési munkákba. A hűtővízellátáshoz szükséges szivattyúkat, csőrendszereket, valószínűleg a Ganz-MÁVAG, a tápházi segédberendezéseket, vízlágyítókat az Április 4. Gépgyár szállítja, míg az erőműhöz szükséges négy, egyenként 200 megawattos generátort a Ganz Villamossági Művek. Az atomenergia a holnap legolcsóbb energiaforrása. A magyar atomerőmű üzembe lépésekor hazánk villamosener- gia-szükségletének mintegy 16 százalékát fedezi. Űjlaki László Műmsm 3 1967. Június 7., szerda.
