Heves Megyei Népújság, 1967. június (18. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-30 / 152. szám
Fiatalok a szebb tanyákért illetve KISZ-szevezet tagjai elsősorban a parkosításhoz kezdtek, de a kompoltiak ezenkívül vállalták az egészségügyi követelmények betartását a kazlak, utak rendbetételét is. A kápolnai fiatalok az épületek környékének rendbe hozását és természetesen a parkosítást vállalták, miután a mozgalom indulá" sakor alaposan szétnéztek a szövetkezet háza táján és megállapították, hol van a legnagyobb szükség munkájukra. Ez az igen hasznos mozgalom most még „gyermekkorát éli” s a 35 vállalkozó kedvű KISZ-szervezet és munkacsapat mellett minden bizonnyal tovább szaporodik még híveinek, tevékenykedőinek száma. Az ifjak rendcsináló kedve, munkája nyomán emélhetőleg hamarosan kedvező változás következik be a szövetkezeti tagság munkakörülményeiben. A tanyák képe vonzóbb lesz és remélhetőleg ehhez a munkához megkapják majd a szövetkezeti vezetők anyagi, erkölcsi segítségét is. Mert enélkül a fiatalok nem jutnak messzire jó szándékú mozgalmukkal.,. K. E. kölcsönt az Anyagmozgatási és Csomagolási Intézet biztosít, további tízet pedig a Könnyűipari Alkatrészgyártó és Ellátó Vállalat. Az előbbi hitel érdekessége, hogy azt csupán akkor élvezheti az egri gyár, ha termékeiből jövőre 15, utána 37, a következő évben pedig 50 millió forintot érnek a gyártott anyagmozgató berendezések. Amennyiben 1970-ben ez az érték meghaladja a tervezettet, a teljes kölcsön visszafizetésének ötöd. részét elengedik. A KAEV 10. számú új gyáregysége szakaszos tervezéssel két év alatt készül el. A Kis- tályai úti fronton helyezik el a háromszintes központi épületet, amelynek alagsorában kazánházat, raktárakat, műhelyirodákat, felettük öltözőket, fürdőket, 600 adagos konyhát, s hozzá csatlakozó ebédlőt rendeznek be, míg legfelül a gyárirodák lesznek. Az épülethez 100 méter hosszúságú nagy munkacsarnok kapcso'ó- dik, benne külön-külön műhelyekhez jutnak a préselők, galvanizálók, szerszámkészítők, tmk-sok, forgácsolók és szerkezeti lakatosok. A csarnok mögött szabadtéri szerelőteret létesítenek, a korábban említett két — téliesített — szint építik fel. míg a létesítmények sorát a megyei oxigén- és dis- sougáz-lerakat helyisége zárja. A beruházás programja az 1970-es évre már 100—120 millió forintos termelési értéket Ígér, s 1000—1200 dolgozó foglalkoztatásával számol. A termelés fő profilját a textil-, bőr. és ruházati ipari gépek, anyagmozgató berendezések jelentik, kisebb részben készülnek majd a különféle táskazárak és azok az excenteres húzóvasalások, amelyek a jövőben bizonyos fokig „forradal- masítják” a hazai bútoripart. Ez utóbbi révén lehetővé válik a különféle bútorok laponként! szállítása — ami többek között tekintélyes összegű fuvarköltség megtakarítását, a Hogy lehet kibírni? „Csak így lehet kibírni" olvasom lépten-nyomon a napilapokban és fotót látok, ahol egy fürdőruhás szépség több ezer fekvő, úszó és zuhanyozó ember között beáll a fotoriporter lencséje elé. Az egri strand kánikulai csúcsa 14 ezer ember volt „A kánikula legnépszerűbb cikke egy pohár hideg fagylalt” és rengeteg ember, rengete? fagylalttal tűnik fel a hír képeken. A egri vendéglá tóipar idei rekordja: 500 Kilő fagylalt egy nap alatt. „Eger utcái vasárnap dél előttre elnéptelenedtek. Aki csak tehette, már korán reggel autóbusszal, személygépkocsival, motorke rékpárral, ke rékpárral vagy gyalog, az árnyas zöldbt vagy a hús víz be menekült.” De a kániku la nemcsak a munkaszüneti napokat tisztei mC" Hakoz [jalagh József mozdonyvezető Ui a meleget nap pedig dói- panaszolja. (Foto: Pilisy) gozni kell. Plusz 70 fokban Vajon hogy lehet kibírni plusz 70 fokót? Az utóbbi napokban ilyen hőmérséklet is volt — no nem a trópusokon, 40—50 fokot mértek, az alumí- nium-grízesítő porlasztókamrájában 70 fokot. A Selypi Cementgyár klin- kerkeméncéi mellett 50 fok, a szállítóhengereknél 70 fok a hőmérséklet ebben a kánikula ban. Télen ezeken a helyeken 20—25 fok van csak. Mit mondhatok? Ügy éreztem, mintha a bőröm lángolna. S mit mondhatnak, akik itt annak és nehéz fizikai mun- t is végeznek. Antal István öntő segédmuns: — Kimerültség, néha hasfá- ís és szédülés lép fel. Ha ki- íegyünk a szabadba, a mélánk majd szétszakad. Forog a fél kilowattos ventillátor, iszunk fejenként egy műszak alatt vagy 10—20 liter szódát, de... Az üzemtechnológus mérnökhöz fordul: — ...nem lehetne éjszakára átenni ezt a műszakot? A Selypi Cementgyár klin- .erszállító hatalmas forgóhengerei mellett Balázs Sándomé egy kedvűén beszél: — Tizenhárom év alatt megszoktam. A műszak felét kint ■ltjuk a szabad levegőn, a öbbi asszonnyal együtt Ilyen i munkánk. Kis, alacsony, vékony asz- :ony. Szívás szervezete lehet s kitartó természete. Amikor szót váltottunk, egyetlen iz- zadságcsepp sem volt rajta, igaz, hogy éppen arra vártak már egy ideje, hogy a szabadból, a 30 fokból, a 70 fokba menjenek újra. Átmenet oldalszélben Vajon hogy lehet kibírni és megvalósítani 45 Celsius-fok- ban a koncentrációt, a gyors .Nwiism 1967. június 30„ péntek tárolóhelyek jobb kihasználását eredményezi — és azok helyszíni, a lakásban történő összeszerelése. Az új telephely építését a mostani gyár zsúfoltsága, a té~ gi műhelyek mielőbbi felszámolása sürgeti. Az idei 60 millió forintos termelési tervvel csak úgy boldogulnak, hogy időközben az egri Kőporoson három pincét vettek bérbe, raktárnak. A hengerelt áruk korábbi helyén jelenleg ugyan már termelnek, ám még így is nehezen fémek. Gondot okoz a meglehetősen szegényes, hiányos géppark, szerszámkészlet is, amelyek felújítására, kiegészítésére ugyancsak az új gyárban nyílik majd nagyobb lehetőség. Mindezeket figyelembe véva, a gyár KISZ-szervezete védnökséget vállalt a nagy beruházás megvalósítása felett, ■ Varga Zoltán titkár véleménye szerint a fiatalok ehhez minden bizonnyal segítséget kapnak városbeli társaiktól is, mivel az új létesítmények sikeresebb, gyorsabb elkészülte egg- ben egri érdek. Noha a gyáralapítók vállalkozásuknak úgyszólván még a kezdeténél tartanak — a szűk. séges munkásgárdát máris „toborozzák”. Megállapodást kötöttek a Finomszerelvény- gyárral, hogy tanműhelyében a jövőben a „lakatosárugyár" részére fs képezzen szakembereket. Ennek során az ősszel 42 gyerek kezd a tanuláshoz, 1970-ig háromszázhatvanöt általános, gép. és szerszámlaka- tos, félszáz e$ztergályos, tizenhat marós gyalus érkezését várják, egyebek között negyven hegesztőre, háromszázhúsz női gépmunkásra számítanak. Természetesen megerősítik majd a műszaki létszámot is, új mérnökök, technikusok, közgazdászok fogadására készülnek. Alapos előkészítéssel születik az új gyár Egerben... Gyónt Gyula és technika ötven éve” cím<| kiállítást, amelynek megrende. zésére a forradalom fél évszázados jubileuma alkalmából kerül sor. A csaknem tízezer négyzetméter területen olyan reprezentatív kiállítást láthatnak majd a nézők, amely teljes keresztmetszetében igyekszik bemutatni a világ első szocialista államának technikai és tudományos fejlődését. A kiállítás négy részre tagozódik. A kutatómunka eredményeit a Tudomány fejlődése a Szovjetunióban című pavilon szemlélteti. Erről a tárnáról a kiállítás idején neve« szovjet tudósok tartanak majd előadásokat a Magyar Tudó» mányos Akadémián és a Technika Házában, a kiállítás területén pedig rendszeres film- bemutatókkal egészítik ki a hallottakat. A második témakör a Szovjetunió anyagi erőforrásairól igyekszik képet adni. A Szovjetunió rendelkezik a világ legnagyobb kőolaj, és földgáztartalékaival. Nemrégiben felfedeztek például egy új földgázlelőhelyet, amely 12 trillió köbméter földgázt rejt magában. A természet erőinek meghódítása — című részben mutatják be a világ legnagyobb vízierőművének, a Bratszki Erőműnek a makettjét. Ugyancsak modell szemlélteti a világvL szonylatban is ritkaságnak számító hordozható atomerőművet. A világűr meghódítását szemléltető pavilonban helyezik el a világűrt megjárt Vosztok űrhajó külső burkát. Az űrhajót a párizsi repülő- gépkiállításról szállítják majd Budapestre, valószínűleg egy szovjet óriáshelikopteren. Vendége lesz a kiállításnak egy szoviet űrhajós is. b. b. r. Üj munkálatok előkészítését kezdték meg a napokban a Budapesti Nemzetközi Vásár területén, a Városligetben. A főteret körülvevő nyolc pavilonban nyitják meg szeptember 1-én a „Szovjet tudomány Párizsból jön a Vosztok Mint már korábbi lapszámunkban hírül adtunk, a héten korszerű könnyűipari üzem építésébe kezdtek áz egri Kistályai úton, a Hajtóműgyár és a városi kertészet között. Látványosságot még a következő napok, sőt hetek sem Ígérnek, mivel jó ideig csak a vizenyős, lapályos, terület feltöltését végzik. Az előkészületek során összesen mintegy 20—25 ezer köbméternyi homokot szállítanak és teregetnek szét, kerítést húznak, majd két, egyenként 35 méter hosszú, s 17 méter szélességű vasvázas csarnokot készítenek az ÉM. Bányaépítő Vállalat dolgozói. Jóllehet, hogy már az idei program is megközelíti a 6 millió forintos értéket, a tervek tulajdonképpeni megvalósítására csupán a továbbiakban, a kővetkező másfél év folyamán kerül sor. Németh Tibor gyárigazgató tájékoztatása szerint 35 millió forintos beruházásról van szó, amelyhez 25 millió forintos Egy egri gyár jövője ifi Korszerű üzem különleges hitellel li í .l munkahely — füles* a nőknek Í| KISZ«védnökség* a beruházás felett munkakörülményeinek javítását Mint korábban említettük, valóban nagy szükség van erre, hiszen a megvizsgált tanyák jó részében még a legelemibb egészségügyi, tisztál- kiodásd ' lehetőségeket sem biztosították az ott dolgozók. Nagyúton például a vízellátást már megoldották, építik az utat is, de a major még mindig füves, gazos, szemetes, egészségtelen, sok a légy, piszkosak a munkaruhák. A pihenő- és mosdóhelyiséget Bem rendeltetésének megfelelően használják. Az itteni fiatalok már nekikezdtek ennék a tűrhetetlen állapotnak a felszámolásához, megkezdték a parkosítást, de még nagyon sok munka vár rájuk, amíg emberibb körülményeket teremtenek a szövetkezet háza táján. KOMPOLTON ÉS KÁPOLNÁN már vala vei kedvezőbb helyzetet találtak a szakemberek, de a fiatalokra itt is hárul még jó néhány tennivaló, hogy eleget tehessenek e mozgalom követelményeinek. A 35 ifjúsági munkacsapat, KÖZTUDOTT TÉNY, hogy a mezőgazdaságban még nem sikerült olyan munkakörülményeket megteremteni, mint az iparban. A földművelők, állattenyésztők egészségtelenebb viszonyok között élnek és dolgoznak, mint az üzemi munkások. Eddig ugyanis mindennél fontosabb volt a mezőgazdaságban a legszükségesebb istállók felépítése a termelés növelése, s nem nagyon jutott idő és pénz a tanyák, majorok, épületek csinosításéra, a jobb munkakörülmények teremtésére. Sem a falubeliek, sem a látogatók nem rökönyödtek meg tehát a poros, sáros utak, elhanyagolt épületek, istállók, gazos tanyaudvarok láttán. Pontosabban . i. mégis akadtak, akik természetesnek találták ezt az állapotot.: j a fiatalok. Rövidesen mozgalom indult, a Tiszta major-mozgalom, amelyet őszinte igyekezettel vett pártfogásba a KISZ-en és úttörőszövetségen kívül a megyei Vöröskereszt, a tanácsok, s mindazon szervek, amelyek feladatuknak érzik a mezőgazdasági dolgozók egészségügyi, szociális éa Olyan barna, mint egy maláj és közeledik a fekete felé. És mínusz 10 fok A másik átmenetet — a kánikula és a hűvös határán — a gyöngyösi hűtőházban láttam. Málnát raktároznak éppen, plusz 5 fokban. Pufajkát adnak rám, hogy meg ne fázzam a raktárban. De az asszonyok csak úgy vékony kék köpenyben dolgoznak. „Jó ilyenkor a pufajka” jegyzi meg az egyik asszony. Szinte simogat a hűvös. Komjáti Tiborné egy motoros szállítótargoncát vezet. Percenként jár ki-be a meg- rakótt málnásládákkal — 30 fokból 5 fokba és fordítva. — Hol a jobb ilyenkor? — Kint a melegen. Különben sehol sem vagyok néhány percnél több ideig. Hát igen, aki lehet időnként a fagypont közelében, annak jobb a meleg. Férje, Komjáti Tibor jeget rakodik. Másodpercenként fogja meg a mínusz 10 fokos jeget. — Jólesik, igaz? — Nem valami jól, ha már az ember több száz jégtáblát megfogott... ★ ★ ★ A jégtől vissza kell térni a kánikulába, mert kánikula van. Ehhez térítenek vissza a halálos balesetek hírei is. „Fürdés közben vízbe fulladt...” „A gépkocsi halálra gázolta...” Eddig a hírek, s a háttérben a kánikula. Mert nemcsak dolgozni nehéz a melegben, hanem figyelni és gondolkodni is... t . Berkovits György cselekvést, a szakadatlan figyelést, ráadásul huzatban, oldalszélben? A hatvani fűtőházban az egyik mozdonyvezető, Balogh József vallomása: — Fürdünk az izzadságban, aztán menet közben jön az oldalszél. Kész reuma. Az ember fullad, letörtséget, kedvte- lenséget érez. Szódavízblokkunk van, de nem minden állomáson vehetünk fel szódát. Van úgy, hogy nincs is rá időnk, van úgy, hogy nincs szóda. Kormos izzadság folyik róla. Amikor kinyitja a tűztér ajtaját, mintha egy darab izzó poklot varázsolt volna a mozdonyba. Mindezek után nem tűnik fel, hogy a gyöngyösi strandon az egyik nap napszúrást kapott egy strandoló. Ügy látszik, a pihenés, a szórakozás sem olyan egyszerű kánikulában. A gyöngyösi strand úszómestere, Srakóczkí Béla, 30— 35 fokban irányítja a strand életét, de ha melege van, bemegy az irodába, letusol vagy úszik egyet, ö az átmenet az elviselhetőbb munkahelyek felé. — Télen a szakmámban dolgozom, villanyszerelő vagyok, szintén itt a vízműnél. De én a nyár szerelmese vagyok. Mennyivel jobb az ilyen kánikula. Jól bírom, ritkán van melegem, _ ___^ ha nem nálunk, Heves megyében. Például Apcon és Selypen Az apci Qualitál Könnyűfémmű olvasztókemencéi mellett + 35 fok 4* a munka melege 600 ezer forintért erőgépeket, továbbá szárító-, markoló-, zúzó-bogyózó, silótöltő, valamint talajmaró gépet. O iszen kik lehetnének 11 jobb, értőbb szállás- cstnálói a tsz-eken belül a legkorszerűbb termelési módszereknek, munkaszervezési megoldásoknak, mint a mezőgazdaság leginkább képzett dolgozói, akiknek ez a hivatásuk is. Tehát nemcsak a szocialista együttmunkálkodás normái kívánjak meg, hogy a mező- gazdasági nagyüzemekben tevékenykedő szakemberek jó munkakörülményeket, megfelelő emberi bánásmódot élvezzenek, de érdeke is ez minden tsz-tagnak. Van egy régi tréfás paraszti szólásmondás: „Eltart a föld, csak legyen mit ennünk!” Ami olyasfélét jelentett, hogy majd csak megleszünk valahogy. A ma szántó-vető embere nem valahogy akar meglenni. Munkája nyomán jobb anyagi helyzetbe, kulturáltabb életkörülmények közé kíván emelkedni. Ehhez pedig a mezőgazdaság mesterei segítik. Bajor Nagy Ernő lényegesen több szervezni, tervezni, kereskedni tudó szakember legyen. Az új helyzetben ugyanis százak, ezrek pénze, keresete, boldogulása múlik azon, hogy a vezető posztokon olyan szakemberek álljanak, akik döntéseikkel okosan tudják szolgálni a közösség érdekeit Hallottam nemrégiben egy közös gazdaságról, amelynek tagsága még a vegyszeres gyomirtást sem akarta bevezetni, mondván: megcsappan attól a mezőgazdasági munkások jövedelme, akárcsak a sok mindenféle rafinált új géptől. A gazdaság szakemberei — lám az emberekkel való bánni tudás úgyszólván szakmai követelmény, mint a gépek szerkezetének ismeretei — tehát a szakemberek türelmesen magyarázták, bizonyították az ellenkezőjét. Azóta, noha a kézikapálással teljesen fölhagytak a tsz-ben, sőt, a kukorica betakarítását is gépesítették -- növekedett a tagság jövedelme. Az utolsó gazdasági évben már helyeslőén fogadták a vezetőség javaslatát, hogy vegyenek több mint f^ülönös helyzetről beszélt : előttem néhány hete az egyik termelőszövetkezet i fiatal állatorvosa. — Elnökünk azzal tüntet M : mostanában — mondta > ] hogy mások jelenlétében részleteket olvas föl nekem olyan ; újságcikkekből, riportokból, i amelyek a kezd® állatorvosok i elhelyezkedési gondjaival foglalkoznak. I — Miért? — csodálkoztam \ rá. I — Hadd lássam, milyen azé- : roncséin van, hogy nekem j mégis jutott a képesítésemnek ] megfelelő munkahely. i ...Bár aligha akad még egy j ilyen enyhén szólva: kifogá- : solható „pedagógiai fogással” 1 élő vezető az országban, nem i ritkaság, hogy egyesek értet- i lenül állnak a tény előtt, hogy 1 a kormányzat bizonyos ked- s vezmények nyújtásával biztatja a szakembereket, tekintsék ] a tsz-ekben végzett munkát 1 életcélnak, telepedjenek meg ] a faluban, kössék össze sorsukat a szövetkezeti gazdákkal. ! Magam is hallottam már:, < „Nyolcvanezer forint állami 1 támogatást kap az agronómu- 1 sunk lakásépítésre.” Vagy: „Miért, kell megtéríteni az új gépész átköltözési költségeit?” Olykor: „Még letelepedési segélyt is kapott a kertészmérnökünk, nekünk ki adott házra? ...” Kétségtelen, különösen a gyöngébb gazdasági eredményeket elért tsz-ekben a tagság nehezen érti meg azt a helyzetet, hogy a városiból jött mezőgazdasági gépészmérnök, vagy állatorvos esetleg a többszörösét keresi annak, amit a közösbe 8—10 holdnyi földterületét beadó alapító tag kap. De azt már nem kérdezik: vajon elvárható-e, hogy főfőiskolai vagy egyetemi végzettségű emberek úgy vállalják a letelepedést egy faluban, hogy ne kapjanak segítséget első lépéseikhez: az otthonteremtéshez, a letelepedéssel kapcsolatos családi problémák megoldásához. I^óztudott, hogy a tsz-ek szakember ellátottsága még így is gyönge. Az ország szántóterületének négyötödén gazdálkodó tsz-ekben 2800 felsőfokú képzettséggel rendelkező szakember tevékenykedik, a hatodakkora szántóterületet birtokló állami gazdaságokban pedig 2720. Létkérdés a termel őszövet kezetek ben, hogy az új gazdasági mechanizmus körülményei között a mainál / Úgyis eltart a fold
