Heves Megyei Népújság, 1967. június (18. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-20 / 143. szám
I A negyven * másodperces ötlet ★ Egy és más ' Pontosabba»! nem ez ötlet tartott negyven másodpercig, hanem az ötlet megvalósítása. A riportereket, illetőleg a kettő közöd a győztest ennyi idő alatt „találta meg” egy egész ország, a legegyszerűbb és leg- ICrappánsabb módon; a villany- gyújtásán mért áramfogyasztás mennyiségiével. Azt írtam: a legegyszerűbb módon. Hiába, a nagy ötletek végtére is mind nagyon egyszerű ötletek, hiszen éppen egyszerűségükben és abban nagyszerűek, bogy bárkinek eszébe juthatott tx>í- «JE3 töprengtem köziben azon lat hogy öné negyven másodpercre nagy, tízmilliós játszótérré változott az ország, játszott tudós és szövetkezeti tag, orvos és gépkocsivezető, nagymama és kisunoka — közüggyé lett a riporter-vetélkedő. Vajha mindem fontos kérdésben ilyen játszótérré változna az országi Haza beszélek; örülök ennek a műsornak, s örültem ennek a játéknak. Amikor őszinte szívvel gratulálok e rovat keretein belül is a győzteseknek — igen: győzteseknek, hiszen a legjobbak között árnyalati különbségek voltak mérhetők csak —, nem mulaszthatom el megjegyezni a nagy nyilvánosság előtt: jó volt ez a műsor abból a szempontból is, hogy sok millió ember érthette meg, nem könnyű szakma a „ri por- térség” a képernyőn, vagy azon kívül Igaz, mint e szakma lassan már több évtizedes gyakorlója, őszintén elmondhatom — elmondta ezt a zsűri is — volt és voltak olyan igények fiatal kollégáimmal szemben, amelyekkel szemben bizony mi, öreg rókák is megbuktunk, vagy megbukhattunk volna. Mindenesetre a lényeg az, hogy riporter kerestetett és riporterek találtattak, s ennek egyformán örülhet a szakma, egyformán a néző és az olvasó. Valóban: jó mulatság, fiérfi- immka volt. Egy X más: Szeretem a sporn- tot, különösen a labdarúgást Mégsem hiszem, hogy az immáron és az előbb is említett sok milliós nézőtábort kielégítette volna szombat este egy ugyan izgalmas labdarúgómérkőzés. Nem segített sokat a szombat esti kellemes szórakozásban az Aranykulcs fesztivál sem, amely lehetett érdekes, helyenkmt —, de csak he- lyenkint — színvonalas is, ám mégsem ez a televíziós műfaj — igazán. Arról sem vagyok meggyőződve, hogy pontosan vasárnap és kora este, a csúcsidő hajnalán van szükség a mágnesség tanulmányozására. Kétségkívül érdekes, tanulságos és valóban ismeretterjesztő program ez, amelyet örömmel lát és vár az ember, de... nem biztos, hogy éppen a vasárnap esti vacsora előtt. Derűs, könnyed —, ha nem is sokat mondó — volt Marcel Achard háramfelvonásos vígjátéka, A neves szereplőgárda játéka nemcsak a nézőtéren, de a képernyő előtt is méltán aratott sikert S ami igen örvendetesnek tűnt, az ügyes kameraváltások, a közelítések, a merész premier plánok meglepő módon helyenként egészen televíziószerűen vetítették a három felvonás felszínes, de végtére is szellemes történetét. (gyterkó) Kéményépítők Yisontán A Visonta határában készülő hőerőmű kiviteleződ közé május végén bevonultak a kéményépítők is s a különféle előkészületek során ma már a 35 tonnás csúszóállvány szerelésénél tartanak. Az ÉM 22. számú Állami Építőipari Vállalat dolgozóitól vették át a stafétabotot a születő kéményóriás 22. méterénél, hogy onnan a korszerű csúszózsalus módszerrel haladjanak tovább a végleges magasságig. Nem mindennapi munkájukról Ritter Béla mondott néhány érdekeset: — A százhalombattaihoz hasonló kémény építése közben összesen 48 hidraulikus emelő mozgatja majd a súlyos állványt, amely négyszintes kiképzésű. Legfelül a vasszerelést, lejjebb a betonozást végzik, alatta a hőszigetelő és saválló falazatot készítik, az alsó szinten pedig a bélésfal utókezelése történik. A szóban forgó emelők egyszerre „másznak” egy acélrúdon s „araszoló” mozgással 2—2,5 centit haEgri nyár 1967 Csendes nyitány az egri szimfonikusokkal, a Weiner-vonósnégyessel és Mező László gordonkaművésszel ÉRTELMES PÁRBESZÉD avagy: tanulmány a közhelyekről Allv án yszerel és 20 méternél magasabban •— felsőruha és védősisak nélkül. Kissé túlzott vakmerőség... Nem? ladnak felfelé. A ránk váró, mintegy 8—9 ezer tonnányi anyagot a tavalyi BNV-n vá* sárolt, s a budapesti körszállótól ide vezényelt svéd gyártr rnányú Alimak felvonó szállítja majd. Két j áros zekének mindegyikében 12—12 személy vagy 1000—1000 kilogramm súlyú építési anyag utazhat. Éjjel-nappal „csúsztatjuk” majd a kéményt, a sötétben 240 vil- lanyógő, esőben pedig az állványra erősített ponyva segít az előrehaladásban. Naponta 150—160 centivel jutunk feljebb s így a tervek szerint még a tél beállta előtt elérjük a 200 méteres magasságot. — Mikor kezdik a csúszást..? — Talán már e hónap véséag de július elején: biztosan. Ritter művezető egyébként régi ismerőse megyénknek: szakmájának kezdeti évében, 1950-ben dolgozott a bervai építkezésen és Bélapátfalván is. Azóta, természetesen sokfélé megfordult, mint a kéményépí- tők mindegyike, bebarangolta ő is a fél országot Járt Diósgyőrben, Sajóbábonyban, Bán- hidán, Mosanmagyaróvánott a ide, Visonta határába Győrv Sopron megyéből jött. — Meddig marad ..? — Cégemnek, az ÉM Győrjéé* meny-, Kazán- Kemenceépítő, Hő- és Savszigetelő Vállalatnak nyolc évre szól itt a megbdzar tása. En egyelőre bölcsömképpen” jöttem, de lehet; hogy Péntek György építésvezető kollégámmal — akivel már régóta járom az országot — együtt végig itt maradok... Kép és szöveg: GyőnI Gyula Aggódva figyelik most már hónapok óta a gyöngyösiek azt a munkát, amit az Egri Közúti Üzemi Vállalat 2-es számú gyöngyösi építésvezetőségének dolgozói végeznek k Fő tér és a Jókai utca egy részén. Ennek az útszakasznak a nyugati oldalán már elkészült az új betonalap. A másik oldalt most ássák feL Kérdések — válaszok Miért kell ilyen mélyen leszedni a régi utat? Kérdezik a járókelők. Miért kell felbontani a régi betonalj ít? — teszik hozzá az aggodalmaskodók. Ha valóban korszerűsíteni akarjuk a belváros útjait, akkor nem hagyhatjuk el a sokak által céltalannak tartott módosítást A korrekciót nemcsak az út alapjában, burkolatában, hanem vonalvezetésében, szintjében is meg kell csinálni, amennyire lehet. Mert néhol a kábelaknák állják útját az úttest szélesítésének. Nem is olyan régen fektették le ezeket a kábeleket, de úgy látszik, akkor nem egyeztették a munkálatokat a Közúti Üzemi Vállalattal. Csak így lehet most útban az aknák egy része. A másik kérdés, ami foglalkoztatja a város lakóit: miKét férfi ballag gyanútlanul az utcán, az egyik délről, a másik északról, és pontosan a két világtájtól egyenlő távolságra, ott középen, a Jó utca sarkán találkoznak. — Szervusz, édes egy komám. — Jé, szervusz, édes öregem... — De örülök, hogy találkoztunk — így az északi. — Hát még én. Igazán meglepetés, hogy csak így összefutottunk. teljesen váratlanul — így meg a déli. — Az tényleg, nagyon nagy meglepetés. De hát olyan korban élünk, amikor fel kell készülnie az embernek még a kellemes meglepetésekre is. Igaz? — Igaz bizony — helyesel a filozófiának a délről jött. — Különben mi újság, öregem? — teszi fel az izgató kérdési az északi. — Semmi, öregem, éldegélünk... éldegélünk. És nálad? — Ugyanaz, öregem, ugyanaz. Én is csak éldegélek... éldegélek... — Különben, hogy vagy, úgy általában —. aggódik az északi délről jött ismerőse egészségi állapota iránt, az nem mulasztja el rögtön megnyugtatni: — Megvagyok, igazán nincs semmi különösebb baj, hogy lekopogjam... — Nahát, ennek örülök — lelkendezik az északi és rögtön kiterjeszti érdeklődési körét a déli családja iránt: — S a kedves család? — Kösz, azok fc megvannak... — Nagyszerű — lelkendezik az északi, s őszinte, boldog, sőt hálás mosollyal kezet nyújt délről jött ismerősének, mondván: — Igazán örülök, hogy sikerült találkoznunk. — Ó, öregem, enyém az igazi öröm. Szervusz! — Szervusz! Aztán a délről jött elindul tovább észak, az északról jött folytatja útját dél felé, és együtt mormolják, szinte vezényszóra: — Csak azt tudnám, ki lehetett ez a fráter? Hiába, fogalmuk sincs róla. (egri) Száz éves a magyar posta Horn Dezső, a közlekedés- és postaügyi miniszter első helyettese hétfőn sajtótájékoztatót tartott a posta centenáriuma alkalmából. Elmondotta, hogy a magyar posta 1867-ben, a kiegyezés esztendejében nyerte el önállóságát, azóta nagyot fejlődött. Kialakulóban vannak a tervek postánk további korszerűsítésére. Az egyik legfontosabb feladat a levelek és csomagok rendezésének gépesítése Tovább bővítik az értékcikkárusító automaták hálózatát is. Már a közeljövőben üzembehelyezik az újfajta automatát, amely többféle érmére működik és egyszerre több bélyeget is kiad. Kialakult az ügyvitelgépesítés és automatizálás távlati terve. Előreláthatólag 1968-ban európai viszonylatban is korszerű elektronikus adat- feldolgozó rendszert vezetnek amely évtizedekre megold- a posta adatfeldolgozási problémáit. Horn Dezső beszélt arról, hogy az ország kábel- és telefonközpont hálózata túlterhelt, ezért nagyszabású bővítési munkákra van szükség. Mivel a magyar híradástechnikai és kábelipar még munkájának gyorsításával sem tudja kielégíteni a posta igényeit, licencvásárlásokra is sor kerül. EH kell érni, hogy a mostani 580 ezerrel szemben 1980-ban már legalább 1,250.000 legyen a telefonállomások (beszélőhelyek) száma. Az éjjel-nappali szolgálatot fokozatosan az egész országra ki kell terjeszteni. 1980-ig Budapest és a megye- székhelyek, illetve járási székhelyek között automatizálják a telefonkapcsolásokat. Bővítik a nemzetközi telefonhálózatot is. A harmadik ötéves terv időszakában megépül a budapesti nemzetközi félautomata távbeszélő központ, továbbá Magyarországot a Szovjetunióval, Romániával és Béccsel összekötő mikrohullámú vonal. Később valameny- nyi szomszédos országgal nagykapacitású távközlési ösz- szeköttetést létesítünk. (MTI) 1967. június 20* kedd tak tárgyalást a XII-es akna vezetőivel: szívesen átvennének 20—25 bányászt, de hát egyelőre nincs jelentkező. Pedig elég jól lehet keresni az útépítésnél. Anyaghiányuk nincs. A sóderral álltak az utóbbi napokban kissé rosszabbul, de most már a hivatalos papírt erre is megkapták. Minél előbb! Lehetne-e nyújtott műszakban vagy kettős műszakban végezni a felújítást? Énre a kérdésre a válasz ez volt: nincs annyi munkása az építésvezetőségnek, hogy ezt megcsinálhassa. A törekvésük azonban egy: minél előbb átadni a forgalomnak a most felújítás alatt levő útszakaszt. Egyedül az időjárás szólhat közbe: ha az esőzések elhúzódnak, ha sok lesz a csapadékos nap, az mindenképpen hátráltatja az építésvezetőséget a szándékának megvalósításában. Szurkoljunk hát a jó időért. (fftnf) korra lesz kész az útfelújítás? Nem lehetne az építés ütemét fokozni? Különösen akkor válik indokolttá ez a kérdés, ha arra gondolunk, hogy szeptemberben a város nagyszabású szüreti napok megrendezésére készül. A szüreti napok előtt Megkerestük a gyöngyösi 2-es számú építésvezetőséget, ahol Gébéi Bélát találtuk otthon, tőle kaptunk tájékoztatást. Elmondotta, az építésvezetőség arra törekszik, hogy a felújítás a szüreti napok megtartását ne akadályozza* Az eredeti határidő ugyan csak november 30. lenne, de addig nem akarnak várni a munkálatokkal. Kaptak a KPM-től gépeket, a gyöngyöspatai útépítést is inkább szüneteltetik átmenetileg, hogy Gyöngyösre tudjanak átcsoportosítani munkaerőt. Kevés a betanított munkásuk, ez is gondot okoz. FolytatA szándékon nem múlik A gyöngyösi útfelújítási munkákról a rendezés hibái ellenére is eljutott a művelődési ház kamaraterméig. Josef Haydn D- dúr vonóskvartettje a nagy zeneköltő életszemléletét, a föl. di békességet, a földön csöndesen, békésen szemlélődő, örömöket beérő és azokért élő ember, a harmóniákban felolvadó lélek biztonságát jelenti. Ma is — túl a XVIII. század forrongásain — élvezzük ezt a muzsikát, mert szemléletében, harmóniáiban öi. k emberit hordoz. S nemcsak Haydn, de Weiner Leo G-dúr gordonkahangversenyén is átsugárzik Bach zenei hagyatéka, az a harmóniaszerkesztés, amihez mindig vissza lehet nyúlniuk a zeneszerzőknek. Weiner Leo elegánsan, csaknem franciásan ható pastorale-indítás után témáit virtuózán kezelve jut el magyar reminiszcenciákig. A Weiner-vonósnégyes mind. két művet kitűnően tolmácsolta. Együttzenélésük, ígv. egri pódiumon is hallva-látva őket, még természetesebbnek, magától értetődőbbnek tűnik, mint akkor, amikor rádióban hallhatjuk őket. A két kvartett zenetörténeti ismertetésével Kollár Endre, a rádióból és tévéből egyaránt jól ismert zenetörténész járult hozzá az Egri nyár vasárnapi esti élményéhez. (farkas) ez a szimfonikus zenekar azt a megtisztelő feladatot, hogy az idei Egri nyár most már egyre igényesebb eseménysoro. zatát bevezesse. Aki a próbakörülményeket, az egri koncerttermi viszonyokat ismeri, mérheti fel igazán, mekkora munka végén ülhet pódiumra ez a zenekar a hatásos Mu- szorgszkij-művel, vagy Dvor- zsák gordonkahangversenyéveL Az már nemcsak az időjárásnak, de rendezői ügyetlenségnek is betudható, hogy az egri közönség nem úgy találkozott „házi zenekarával”, mint ahogyan szerettük volna. Sokan szegényebbek maradtak egy zenei est élményével Egerben. A zenetörténeti bevezetőket Lévai Zsolt, az egri zeneiskola tanára mondotta eL ★ Vasárnap este a világhírű magyar együttes, a Liszt-díjas Weiner-vonósnégyes egri bemutatkozására került sor. Ez a világjáró kvartett — Szász József, Várkonyi István, Székács János és Szász Árpád — nemcsak rendkívüli muzikalitásról tett tanúbizonyságot, ha. nem lelki nagyságról is. Ez a vonósnégyes — hozzászokva a nemzetközi zenei világ méreteihez és fogadtatáshoz, tudott játszani átszelleműlten és szellemesen egy „alig-alig közönség” előtt. A kamarazene két gyöngyszemét hallhatta az a husznéhány zenerajongó, aki Á lokálpatrióta — s ki nem az Egerben, ha ennek a nagymúltú városnak sajátos légköréről, a város szeretetéről és híréről van szó? — szombaton és vasárnap este hiába kereste fel a várat, a múzeum remekívű püspöki palotáját* az időjárás lezavarta őt is, sok más érdeklődő társát is a művelődési ház fényes, de mégis más termeibe, hogy tanúja legyen az idei Egri nyár zenei programját megnyitó két értékes eseményének. A vártól búcsúzóban végigtekintett a város tornyain, dél felé tekintve nyugtázta a kilencemeletes épületek koszorújában gyönyörködő szemmel a mai akarást és messzire látott. így érkezett szombaton este az egri szimfonikusok hangversenyére, ahol Muszorgszkij szimfonikus költeményével fogadták. Az Éj a kopár hegyen című Muszorgszkij-alkotás egy rohanó képekből álló látomás egy zeneóriás romantikus élménye a sötétségről, az éjszaka szellemeiről, arról, ahogyan a sátán riasztó képe a bosszorkányszombatból felemelhetné féjét. De jön a hajnal, távoli fényeivel megérkezik a virradat és vége ennek a mágikus látomásnak. A nagyhatású művel az egri szimfonikusok érett hangulatot teremtettek a további romantikus művekhez. Dvorzsák h-moll gordonkahangversenyét Mező László adta elő. Dvor- zsók ezt a művét amerikai tartózkodása idején komponálta, de ehhez a zenében az „új világ"* Amerika zenei hatásai mellett és előtt mindenekelőtt a szláv dallam- és érzésvilág fog meg bennünket. Mező László csellóművész a verseny első és második tételében csillogtatta meg igazán kiváló képességeit és muzikalitását. A közönség hálás elragadtatással köszönte meg a gordonkaversenyt. A romantikus hangverseny harmadik számként Erkel Hunyadi nyitánya hangzott el. Az egri szimfonikusokat Farkas István vezényelte. Aki hosszú évek óta figyeli ennek az egri együttesnek az életét, szervezési és működési problé. máit, jóleső érzéssel nyugtázhatja, hogy itt az ügybuzgalom, a zene szeretete legyőzi az akadályokat. így áll e2 Farkas István karmester esetében is, aki zenekarával gyyütt nemcsak évről évre ^Életben marad”, de teljesítményeivel elismerésre késztet Méltán kapta ez az együttes.
