Heves Megyei Népújság, 1967. május (18. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-14 / 112. szám

Büntetsv ’e: nevelni is! Nem ritka eset sajnos, hogy az iskolában házi szarka ga­rázdálkodik. Eltűnik egy töl­tőtoll, majd az osztálypénz­tárt dézsmálják meg, olykor a tornaterem öltözőjéből elvi­szik a leányok harisnyáját, vagy kiürítik a fiúk zsebeit. Ilyesmi sajnos előfordul, s igen sokszor a tettes vagy tet­tesek nem kerülnek meg. Mindez igen hátrányosan hat az osztályok légkörére, a kö­zösség szellemére. Ha nem kerül elő a tettes, mindenki gyanússá válik. Megszűnik az egymás iránti bizalom, mindenki árgus sze­mekkel figyeli társa cseleke­deteit, hátha nyomra jut. Meginog a közösség egysége. Ideges lesz a hangulat, feszült a légkör. Többször vaklármá­ból eredő gyanúsítgatások sér­tik a becsületeseket. A sokáig ápolgátott barátság, a meg­értés múlóban van. Egyszer mégiscsak előkerül a tettes. Mi a teendő? Hagy­juk meg, vagy távolítsuk el a közösségből? Ha az iskolá­ban marad, társai megértéssel felkarolhatják, átsegíthetik a mélyponton, de ennek fordí­tottja is megtörténhetik. Elő­fordulhat, hogy ujjal mutogat­nak rá, elrettentő példaként emlegetik unos-untalan, kikö­zösítik, megalázzák. Ha intézetet cserél az ilyen középiskolás, s új környezeté­ben kellő tapintattal kezelik esetét a tanárok, az új közös­ség, ha tud is róla, sokkal ha­marább napirendre tér tette felett Hamar beilleszkedhet új környezetébe, barátokra talál­hat, s lassan elfelejtődik a ki­siklás; a fiatal visszatalált az egyenes útra. Sz. L. Sláger a gyapjúpulover Fehérnemű (Kácsor László felvételei A tavaszi divatbemutatókon nagy sikert arattak a gyapjú- pulóverek. Egy a legújabbak- ból... Kozmetikai újdonságok A tavasz érkezéséhez hozzá­tartozik az új kozmetika meg­jelenése is. Ismét egész sor újabb cikkei gazdagodik a koz­metikai választék. A dolgozó aszón yok öröm­mel fogadják majd az aero- solos fertőtlenítő hatású láb­frissítőt Már kapható a ned­vességálló hajlakk, a haj&zíne- aö W—2 shampon. Rövidesen bővül a Camea-sorozat, gyöngyház színű ajakrúzzsal és saemráncolajjal. Türkizkék Krisztina háló­ing-köntös együttes. hémemű készült Ez lemérhető a fehérnemű-üzletek kiraka­tain. Ezerszámra sorakoznak az egyszínű és mintás, különféle méretű fehérneműk, amelyek jól mosható alapanyagokból készülnek. A legolcsóbb a krepp, elsősorban bakíisoknak készítettek belőle pizsamát, hálóinget. Ezeket fodorral, masnival díszítik. A Krisztina LAKBERENDEZÉS Barkácsolva .. • Bakfisoknak fehér-kék min­tás hullámkrepp pizsama. Az új otthonban eligazítjuk a bútorokat, felszereljük a füg­gönyt, lerakjuk a szőnyeget, és még mindig nem vált egé­szen otthonossá a lakás. Sok apróság kell még ahhoz, hogy valóban otthon érezze magát a család minden tagja. Ezekből az apró kiegészítőkből sajnos nincs nagy választék a bútor­üzletekben, de egy kis ügyes­séggel, sok mindent el lehet otthon is készíteni. Az újságok helye. Gondot okoz a friss napi- és hetilapok elhelyezése, hogy azok mindig kéznél legyenek. A megoldás egy ötletes újságtartó. Az 1. rajzon levőhöz kb. 5—6 milli­méteres fekete drót kell, rafia és természetesen némi kéz­ügyesség. A merev drótvázat vékonyabb dróttal osztjuk fel kockákra, s minden második kockát befonunk x-afiával, sakktáblaszerűen. Furnérlemezből készül a 2. rajzon levő újságtartó. Ügyes gyermekek farostlemezből, lombfűrésszel is elkészíthetik, utána színtelen lakkal bevon­juk. ízléses virágtartó készülhet vékony csőből és fapolcokból kombinálva, a 3. rajz szerint. A virágok elhelyezése is gond. különösen a kis méretű lakásokban. Jó megoldás a fel­függesztett cseréptartó, anya­gé. fekete drót, — de a kosár­Keresztnév, keresztelés Miért mondja a magyar nyelv például a Józsefet vagy Klárát „keresztnévének és miért nevezik ugyanezt néme­tül, olaszul, angolul és sok más nyelven „előnév”-nek (Vorna­me, prenome, firstname)? Ab­ból származna csak a különb­ség, hogy ezeken a nyelvterü­leteken a keresztnév a veze­téknév előtt áll? Ha ez volna az eltérés eredeti oka, akkor a József, Klára stb. közös el­nevezése magyarul „utónév'’ volna, miután a vezetéknév után következik. A meghatározások különbö­zősége nem formai, nem is nyelvtani, hanem történelmi eredetű. Ugyanis Magyaror­szágon a XIX. század végéig nem volt állami anyakönyve­zés. Az újszülöttek lajstromo­zását az egyházközségek vé­gezték, a különböző vallási szertartásoknak megfelelő ke­resztelést, illetve névadási ak­tust követően. Ennek folya- mányaként forrt egybe általá­nos szóhasználatként a keresz­telés az egyéni névadással. A régészeti ásatások leletei arról tanúskodnak, hogy az egyiptomiak az időszámítás kezdete előtt három évezred­del „kereszteltek”, illetve fé­nyes ceremóniák között meg­hintették az újszülöttet a „megtisztulás vizével”. A per­zsák, — az egykori irániak, — a templomba vitték a né­hány napos újszülöttet, ahol a pap a „szent tűz” előtt már­totta meg a csecsemőt az »is­tenek vizében”. Az ősi azték népek napkel­tekor, kelet felé fordulva, va­rázsszavak kíséretében adták a gyermeknek valamelyik is­tenség nevét, s nyakába akasz­tották az istenséget jelképe­ző véd-tárgyat. A Yukatan-félszigeten, Pe­ruban és másutt, még ma is megtalálhatóak ennek az ősi szertartásnak a nyomai. A régi Görögországban és áz antik Rómában a gyermek születését követő 7—8 napon a bába a papokhoz vitte az újszülöttet, aki azt a főistenek pártfogásába ajánlotta, majd a házioltáron ételeket, Haló­kat áldoztak az isteneknek. A kereszténység első évszá- zadaiban az újszülötteket nem keresztelték. Azokat a felnőt­teket, akik a keresztény val­lást választották, a hittérítők a folyókhoz vitték, aho! első­sorban az egyisten-hitre tettek fogadalmat. A legrégebbről fennmaradt baptistérium ikeresztelőhelyi- ség) a III. századból való, fel­nőtt ember vízbemerítésére szolgál. A magyarcsanádi XL századbeli régészeti lelet arra utal, hogy a gyermek-keresz- telés szertartása még ennél későbbi időkben szentesifö­dött. Az 1247-ben összehívott második lyoni asinat döntés« a csecsemők kereszteléséről a közpapság éles ellenzésével találkozott, mert az eredeti krisztusi tanoktól való elru­gaszkodásnak tekintették. Ké­sőbb Kálvin és Luther a meg­reformált vallásokba átvették a gyermekkeresztelést. Ny. A. A kohoba A XV. szágad végén Haiti szigetére lépő felfedezők meg­figyelték, hogy az ottani tör­zsek papjai, ha kapcsolatba akartak lépni isteneikkel, vagy halottakat akartak idézni, ko- hobát készítettek. E növény szárított leveleit porrá törték és ezt felszippantották orruk­ba. Napjaink kutatói végére jártak a kohoba-hatóanyag ré- vületkeltő rejtélyének, sőt, a szer hatását orvosok és kémi­kusok önmagukon is kipróbál­ták. A beálló tudatzavar, a számtalan hallucináció, a való­ságként előtűnő látomások át­élése során bebizonyosodott, hogy a természeti népek nem túlozták, amikor a szerek „va­rázslatos” hatásáról beszéltek. Amit azoinban ők természetfö­lötti eredetű bűvöletnek tart- tottak, az valójában nem más* mint a hatóanyagnak az agyra* a lelki működésre gyakorolt sajátságos hatása. Nem a „ter­mészetfölöttibe”, vagy a jövő eseményeibe való bepillantás­ról van tehát szó, hanem az agy különös káprázatairól. Méhcsaládok tavasszal A tavasz nagy esemény a méhcsalád eleiében, hiszen vé­get ér a téli, bezárt időszak, és megkezdődik a tevékeny, gyűjtögető életmód. Ebben az időpontban a mé­hész izgatottan figyeli, hogy eredményes volt-e a telelést előkészítő munkája, élnek-e a méhcsaládok? Ha minden rendben van, az első gond az áttelelt családok felkészítése a hordási időszakra. A család fejlődése ilyenkor nem egyen­letes, a tisztuló kirepülés után visszaesés következik be, a téli méhek fogynak, kicseré­lődnek az új nemzedékekkel. A kiegyenlítődés után kezdő­dik csak a szaporodás. Kriti­kus időszak ez, hiszen az idő­járás ilyenkor még szeszélyes, sokszor zord, a méhek tehát fokozott gondosságot igényel­nek. A fészek megbontását csak szélmentes, 15—16 Celsius-fo- kos időben végezzük, akkor is kíméletesen. Ne tegyünk ilyen­kor többet, mint amire feltét­lenül szükség van: tájékozódás a népesség és a mézkészlet fe­lől, a hulladék kitakarítása A fészek szétszedése, a lépek összeforgatása ilyenkor szigo­rúan tilos. A felesleges fészek- bontogatással lecsökken a mé­hek számára optimális 34—35 Celsius-fokos hőmérséklet, amelyet ők maguk állítanak élő. Az idő erősebb lehűlése­kor is tartják ezt, szükség sze­rint tömörülnek vagy széthú­— Vámdorméfiészet a csopaki lejtőkön. (MTI foto — Hadas János felvétele) zódnak. A meggondolatlan be­avatkozás után — ha let ülés jön — jelentős pusztulás törté­nik. sőt a többi méhészt is károsító fertőző betegségek (költésrothadás, n őszé ma) is elterjedhet Mindebből az is következik, hogy ne tűrjünk meg gyenge családokat mert csak élet­erős családtól származhatnak életerős méhek. Ha tavasszal gyenge a csalód, inkább egye­sítsük másokkal* A világ nemzeti himnuszai egy helyen Gondolkodnunk kell ilyen­kor a melegvizű itatókról is; ennek hiányában sok n>éh el­pusztulhat. A táplálék kiegé­szítésére jól bevált a dróthálós keretbe öntött cukorlepény* amely 1 kg cukorból és 4 dl vízből szaloncukor sűrűségűre készül. Ha mindig arra törekszünk, hogy méhcsaládjaink gondozá­sakor a természetes állapotot utánozzuk, munkánk eredmé­nyes lesz és a vándoroltatás időszakában jó „aratásra” szá­míthatunk. A külföldi kapcsolatok ápolására létesített intézet egy rendkívül erdekes gyűjteménnyel rendelkezik: a világ orszá­gainak nemzeti himnuszai találhatók meg itt hanglemezre vagy magnetofonra felvéve. Az intézet inár 1958-ban kiadott egy 95 himnuszt tartalmazó könyvet. A himnuszok eredeti és németre lefordított szövegét a zongorára írt kotta és a keletkezésüknek legfontosabb eseményeivel foglalkozó ada­tok egészítik ki. 1965-ben egy újabb kötet jelent meg, mely­be az időközben függetlenséget szerzett 32 afrikai és ázsiai állam új himnuszait gyűjtötték egybe. A Stuttgartban mű­ködő intézet ma 50 éves múltra tekinthet vissza. Az intézet termei nyitva állanak a művészettörténészek és laikusok számára egyaránt, akik a nagyarányú gyűjteményben a világ legkülönbözőbb nevuettmtk céjMcUtatárnáját is megtalál- tetjófc 4 fiL részt készíthetjük drót és ra­fia kombinációjából is. A kész kosárrészt fatiplikkel erősítjük a falra. osztatlan sikere van, s az utób­bi időben finomabb nylon- plüssből készített garnitúrák­kal is gazdagították a válasz­tékot, elnevezésű szintetikus anyag pasztellszínekben ma* már leg­kedveltebb fehérnemű. Dúsan csipkézik, a legdivatosabb a fe­kete hímzéssel díszített pizsa­ma és hálóing. Akik szeretik a finom fe­hérneműt, sokféle fazont talál­hatnak a selyemszatén hálóin­gek között. Van angolosan ma­gasan záródó, szegőzéssel dí­szített, valamint elöl csipke- betétes, ujjatlan fazonú; Egy évvel ezelőtt jött divat­ba a hálóing-köntös garnitúra. Ennek a fehérnemű-típusnak Az évről-évre változó divat­formát az öltözködés alapja, a fehérnemű adja meg. Az idei tavaszra sok mutatós női fe-

Next

/
Oldalképek
Tartalom