Heves Megyei Népújság, 1967. május (18. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-12 / 110. szám
A z országgyűlési és tanácsválasztások után Heves megyében is felmértük: milyen összetételű a tanácstagi hálózat, s milyen feladatok várnak a kommunista tanácstagokra. A most megválasztott községi tanácstagoknak 45,1, a járásokban 64, a városokban 64,9 & a megyei tanácsban 72,8 százaléka tagja a pártnak. Nem lehet hát közömbös a tanácstagok, a tanácsok, s a lakosság között kifejtett tevékenységünk. Pártszervezeteinknél állandóan figyelemmel kell kísérniük munkájukat, segíteni kell őket közérdekű feladataik végrehajtásában. A IX. kongresszus határozataiból fontos feladatok hárulnak tanácsszerveinkre. Ezek sikeres megoldásához elengedhetetlenül szükséges a tanácsok testületi tevékenységének és az államigazgatási munka színvonalának további tökéletesítése. A kommunista tanácstagok akkor tudnak segíteni, ha maguk is tanulmányozzák, megismerik az államapparátus munkáját, kutatják hatékonyabb munkájuk módszereit és eszközeit. Kommunista tanácstagjainknak törekedniük kell a tanácsokon belül a kollektív vezetés elvének betartására. Biztosítaniuk kell, hogy a főbb kérdésekben a testületek rendszeresen foglaljanak állást, területük adottságainak megfelelően, alaposabban tárgyalják meg a társadalmi és gazdasági helyzetet. A tanácsülésen kifejezésre kell jutnia annak, hogy a tanács, mint államhatalmi szerv, területének átfogó irányítója. Irányítja az alája rendelt ösz- szeg szerv munkáját és adott esetben igen fontos eszköze a tömegmozgósításnak. A tanácsok gazdaságszervező és kulturális nevelést irányító tevékenységének eredményes ellátásához szükséges a tervszerűbb, megalapozottabb vezetés. F eltétlenül hasznosnak és fontosnak tartjuk, hogy kommunista tanácstagjaink egy-egy testületi ülésen felkészülten vegyenek részt és felszólalásaikkal segítsék a színvonalas vitát. Ezért az ülés napirendjének előzetes ismeretében — miután a munkaterv rendelkezésükre áll — szükséges, hogy a választópolgárok körében tájékozódjanak, kikérjék a témával kapcsolatos észrevételeket, véleményeket, hallgassák meg az esetleges javaslatokat. A februárban lezajlott jelölő gyűléseken mindez jogos és fokozott igényként hangzott el a választópolgárok részéről. Jó néhány helyen alapos bírálat érte azokat a tanácstagokat — köztük kommunistákat is —, akik az elmúlt évek során elhanyagolták ilyen irányú kötelezettségüket. A közvéleménykutatás, a tárgyalt területre vonatkozó adatok összehasonlító, elemző munkája feltétele annak, hogy a tanács elé kerülő társadalmi, Megjavult-e Balázs Dezső? a Egyesült tsz-nőbizottság Pélyen A termelőszövetkezetek egyesülése után sor került a termelőszövetkezeti és a községi nőbizottságok egyesítésére is. Az egyesülést kimondó nőgyűlésen 15 tagú vezetőséget választottak, a termelőszövetkezeti nőtanács elnöke Kiss Fe- rencné, titkára Sós Lukácsné lett. Az egyesített termelőszövetkezetek e j nőké és párttitkára tájékoztatta az asszonyokat a soron levő munkákról, ismertette a terveket és azt, milyen feladatok várnak a termelő- tövstkezeti asszonyokra. AZOK, AKIK OLVASTAK a „Négy gyerek koldulni jár” című cikkünket, mindent megtudhattak a Rózsaszentmár- tonban lakó Balázs család életéről, s Balázs Dezsőről, aki felelőtlenségével majdnem az éhhalálba sodorta öttagú családját Minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy cikkünket nagyszerű társadalmi összefogás, segíteni akarás követte. Állami gondozásba került a négy kiskorú gyerek, a Hatvani Cukor- és Konzervgyár pedig munkát adott Balázs Dezsőnek és feleségének. Két hónap telt él azóta, s most újból felkerestük Balázs Dezsőt. Nem, szó sincs róla, hogy ismét a múltját akarjuk felhánytorgatni. Mindössze arra voltunk kíváncsiak, hogy vaj on: megjavult-e? Mielőtt a kérdésre választ adnánk, szóljunk néhány szót arról a példaszerű társadalmi összefogásról, amely a Balázs család életét megmentette. Hogyan is került Balázs Dezső és felesége a Hatvani Cukor- és Konzervgyárba? Kaszás József, a konzervgyár személyzeti osztályának vezetője így emlékezik vissza... — Olvastuk a cikket, s ezzel szinte egy időben jelentkezett nálunk a tanács, hogy nem tudnánk-e segíteni Segítségünket azonnal felajánlottuk, Balázs Dezső a konzervgyárban, felesége pedig a cukorgyárban kapott munkát. Gyárunkból jelenleg 300 hatvani dolgozó van fizetés nélküli szabadságon, tehát nekünk egyáltalán nem volt szükségünk Balázsékra. Mégis felvettük őket. mert úgy gondoltuk, így tudunk rajtuk legjobban segíteni. Mi szívesen elfele.it- iük Balázs Dezső múltját. Ha becsületesen, rendesen él és dolgozik, innen mehet nyugdíjba Fejedül tőle függ, hogy meddig marad nálunk,.. NÉHÁNY NAPRA RA, hogy az előző cikkünk megjelent, a konzervgyár építő részlegéből levél érkezett szerkesztőségünkbe. A levelet Dénes János és Tőzsér István szocialista brigádvezetők írták alá. A két brigád elhatározta, hogy felkarolja Balázs Dezsőt és megpróbálja megváltoztatni. — Olvastuk az újságcikket és elhatároztuk, hogy magunkhoz vesszük Balázs Dezsőt — kapcsolódik a beszélgetéshez Dénes János. Nálunk az a szo- kás, hogy ha Valaki nyugdíjba megy közülünk, összedobunk egy kis pénzt és veszünk valami ajándékot. Akkor is volt egy kis „nyugdíjas” pénzünk, és ebből megvettük Balázsnak két hétre az ebéd-, a busz- és a vonatjegyet. Beléptettük a szakszervezetbe, a balesetvédelmi előadónk pedig saját pénzéből megvette Balázsnak a szakszervezeti könyvét és az első bélyeget. Beszélgettünk vele, megmutattuk mi a munkája. s tisztáztuk, hogy mit várunk tőle. őszintén megmondom, eddig kellemesen csalódtunk. A munkáját elvégzi. Eddig nem volt vele semmi baj. Hogy otthon mit csinál, azt nem tudjuk, de itt rendesen viselkedik. Hat hónap nróbaidőt kapott a brigád tagjaitól és ha becsületes munkával bebizonvítja, hogy igenis közénk való, akkor egy fél év múlva tagja lehet a szocialista brigádunknak is ... A két beszélgetést végighallgatta Balázs Dezső és felesége is. Balázs Dezső nagyon haragszik ránk. — Haragszom, mert azzal a cikkel sokat ár+ot+ak nekem — arra gondol, hogy 'ó helyre kerültek a gyerekei — Én l'pnrlAc pmv^É'vok1. Vü^önViorj miérl élne veVm a __ \rjc;c<nr * AT>rr \ 3 mu nkaruhákat előző munkabe. lyének? — Hát már megint mit talál ki? Milyen munkaruhákról beszél? Nincs nekem semmi tartozásom. Ezt meg már ki hazudta megint magának? — Nincs igazad, Dezső, nem adtad vissza. Otthon van — szól közbe a j óravaló, rendes, becsületes felesége — Hogyan ... várjál csak.. s én már nem is tudom... nem emlékszem... — Jól érzi magát a gyárban? — Igen. öt-huszas órabérem van, ketten már kétezernél is többet keresünk. Vettünk már ruhákat, most diványt szeretnénk vásárolni. — Láttam a gyerekeket Nagyon jól néznek ki. — Az sem igaz. Jobb lenne nekik otthon. A kis Pisti is fogyott, sápadtabb. Én minden este sírok, mert nem tudok élni a gyerekeim nélkül. Adják nekem vissza. — Majd ha bebizonyítja, hogy képes eltartani. Majd ha lesz otthon zsír. liszt kenyér. Majd ha becsületesen dolgozik itt a gyárban. — Az én gyerekeim sohasem éheztek. Az én családomhoz senkinek semmi köze. Én papírokkal bizonyítom, hogy beteges ember vagyok, én eltartottam eddig is a családomat NEM VITATKOZTUNK. Ezeket az érveléseket már ismerjük. Mintha még most senkinek sem hinne, mindenkiben ellenséget látna, makacsul védve „igazságát”, „becsületét.” Balázs Dezső most jó helyen van, de Balázs Dezső még bizony keveset változott Pedig éppen ideje lenne, hogy önkritikát gyakoroljon és tovább becsületes munkával, viselkedéssel köszönné meg a gyár és a bríp^d segítségét. Egyébkéni is csak így maradhat továbt a gyárban, és fgv kaphatjs vissza a gyerekei! is... Koós József (4 családi titka Történetünk színhelye egy családi ágy. A vitát pedig a gyerek okozta. No nem arról, hogy legyen, vagy ne legyen, ez a kérdés már jó ideje eldőlt, mivel Pistike kétéves. Azután kezdődtek a veszekedések, hogy apukája egyéves külföldi kiküldetésbe utazott, s erre az időre hozzájuk költözött a nagymama, hogy ne legyenek egyedül abban a nagy lakásban. Azóta hárman alszanak együtt a családi ágyban. Elférnek, mert készítője jó szélesre csinálta, node Pistike édesanyja és a nagymama már napok óta haragban vannak, mivel a gyerek újabban éjszakánként mindig a nagymamához bújik. Esténként megismétlődik a jelenet. — Ki jön az én házamba? — csalogatja anyuka Pistit. A nagymama tüntetőleg félrefordul, jelezve, hogy 6 aztán nem kíván vetélytárs- ként fellépni. — Gyere anyukához, gyere csak, — hívogatja most már dühösebben Pistikét anyja. A gyerek egyelőre tétovázik, ott fekszik középen. Pistikét végül a saját paplana alá gyömöszöli anyuka. Reggel, hiába keresi, ott szuszog a nagymama mellett. Egy reggel a fiatalasszony dühösen szólt anyósához: — Rájöttem a dologra. Pistike azon az oldalon szeret feküdni. Estétől helyet cserélünk. végül is én vagyok az anyja — s a győzelem biztos tudatában már nem is haragudott. Este aztán megtör- r tént a helycsere. Nem sok eredménnyel, mivel reggelre Pistike ismét a nagymama mellett feküdt. Ez vasárnap történt, a két asszony a konyhában sürgölődött, s alig-alig szólt egymáshoz. Először a fiatalasz- szony törte meg a csendet. — Hiányzik a készletből két csésze — mondta vészjóslóan, de titkon örült, hogy végre beleköthet valamibe, ■— Talán eltörte a mama? A nagymama zavarba jött. — Dehogy törtem, nézd milyen vastag anyagból vannak, ha leejted akkor sem reped szét. — Hát akkor hol van? — kérdezte azért még egyszer, s már nem is törődött volna tovább az üggyel, ha észre nem veszi, hogy a nagymama gyanúsan elpirul. — Megkerítem, ne félj — mondta hebegve és kihátrált a konyhából. A fiatalasszony egy darabig töprengett, aztán utána lopódzott. így derült ki a családi ágy titka. Hát ezért gurult mindig a másik oldalra a gyerek. A nagymama ugyanis ott térdelt az ágy mellett és a takaróval elrejtett lábak alól húzta ki a hiányzó csészéket. A fiatalasszony kiáltani akart, de inkább gyorsan visz- szahúzódott. Eszébe jutott, hogy jól jöhet majd neki is ez a trükk, ha visszaérkezik a férje... Benedek B. István m. 1967. május ÍZ. péntel tettek hatékony intézkedéseket a szabályok, rendelkezések betartására. A termelőszövetkezeteknél vezetőségi üléseken megtárgyalták ugyan a számviteli munkát, de konkrét határozatok nem születtek a hibák megszüntetésére. Az ellenőrző bizottságok vizsgálatai csak alkalomszerűek voltak, b akkor is csak szűk területet érintettek. A járási tanácsok mezőgazdasági osztályainak vizsgálatai nem voltak mindig kielégítőek, amit részben az indokol, hogy a könyvelési csoportok dolgozóit néha olyan feladatok kötik ie, amelyek nem az ő hatáskörükbe tartoznak. Nyilvánvaló, hogy a tényeket, a hibákat meg lehet ugyan magyarázni, de azok csak hibák maradnak. Éppen ezért a hibák feltárásánál és összegezésénél még fontosabb annak a megállapítása: mit kellene a továbbiakban tenni a hibák megszüntetésére? A vizsgálatban részt vevők szerint rendkívül fontos, hogy a termelőszövetkezeti vezetők felülvizsgálják anyag- és készletgazdálkodásukat és azt ne tartsák soikadrangú kérdésnek. A pénzügyi munka fontos feltétele a rendelkezések, szabályok ismerete és főképpen azok betartása. Lényeges az is, hogy a közös gazdaságok ellenőrző bizottságai rendszeresen munkálkodjanak. Ezek mellett a megalakulóban levő termelőszövetkezeti területi szövetségen belül fontos lenne egy megfelelő létszámú szervezési-ellenőrzési csoport létrehozása, amely rendszeres felügyeletét, ellenőrzést gyakorolna. A termelőszövetkezetek anyagi megerősödése, további fejlődése megköveteli, a pénzügyi munka megerősítését, „helyretételét is, hiszen az új gazdasági mechanizmusban még inkább szükség lesz az elemző, feltáró pénzügyi munkán alapuló, reális gazdálkodás megvalósítására. Kaposl Levente. ruár 28, maximum 29 napos hónap. Az üzemanyagok kimérésénél, könyvelésénél szintén felületességet tapasztalt a vizsgálat. Több helyen kannával mérik ki az üzemanyagot és sok esetben azt sem lehet pontosan kimutatni, hogy az egyes gépek mit fogyasztanak. Az üzemanyag átvételét igazoló aláírás sok esetben utólag kerül az okmányra, vagy egyáltalán nem, — mint a gyöngyösi Dimitrov Termelőszövetkezetnél. Baj van az alkatrészekkel is. Az alkatrészek útja nem követhető és így nem lehet megállapítani, hogy milyen gépeknél használják fel őket . Több közös gazdaságnál, így a dem- Jéninél, azt sem lehet pontosan tudni, hogy egyáltalán beépítik-e az alkatrészeket, vagy nem. A pénzügyi munka fogyatékosságát bizonyítja az is, hogy a selejtezések nincsenek mindig papírra fektetve, s ez természetesen később zavarokat okoz. A szűcsi termelőszövetkezetnél például egyszerűen nem készítettek selejtezési jegyzőkönyvet. A pénzügyi fegyelem lazaságát mutatja az is, hogy csupán a verpeléti és a mező tárkán yi közös gazdaságoknál alkalmaztak felelősségre vonást és kártérítést az esetleges leltárhiányok vagy többletek miatt. Pedig rajtuk kívül még tizennégy termelőszövetkezetnél mutatkoztak kisebb-nagyobb hiányok, többletek. Felületesség vagy zavarosban halászás? — vetődik fel a kérdés. A vizsgálat nagyobb visszaéléseket nem tárt fel, az említett hibák a felületességből, a pénzügyi fegyelem be nem tartásából adódtak. De a bizonytalan pénzügyi munka sok találgatásra adhat okot és semmiképpen sincs hasznára senkinek. A vizsgálat megállapította, hogy a szabálytalanságok, hibák nem a véletlen művei. Hogy mért? Elsősorban azért, mert a közös gazdaságok nem Az elmúlt napokban fejeződött be a megyei NEB vizsgálata megyénk termelőszövetkezeteinek anyag- és és készlet- gazdálkodásáról. A vizsgálat a közös gazdaságok mintegy negyedrészére terjedt ki, s így a tapasztalatok nagyjából általánosnak mondhatók. Melyek a vizsgálat főbb tapasztalatai? Elsősorban az, hogy az elmúlt esztendőkben a termelő- szövetkezetek gazdaságilag, politikailag megerősödtek. A szövetkezetek élére hozzáértő szakemberek kerültek, de mégis igen sok probléma, hiba található az anyag- és készlet- gazdálkodásban. A termelőszövetkezeti vezetők eljutnak a bizonylati fegyelem szükségességének felismeréséig, de azt általában nem hajtják következetesen végre. így például Abasáron a bevételi és kiadási jegytömbök egyetlen esetben sem kerültek vdsza a kiadóhoz. A gyöngyösi Dimitrov Termelőszövetkezetnél a szállítójegyek tömbjeivel való elszámoltatás hiányos. A poroszlói Űj Erő Termelőszövetkezetnél többen- kezelik a szigorú számadású nyomtatványokat, többek között a takarítónő is. A vizsgált közös gazdaságokban a nyilvántartások vezetésének elmulasztásáért vagy gondatlan kezelésért senkit sem vontak felelősségre. Igen sok esetben jelent az is problémát, hogy a számviteli tájékoztatókat nem ismerik eléggé a termelőszövetkezetek pénzügyi szakemberei és igen sok szabálytalanságot követnek el. Több esetben hiba volt az is, hogy a könyvelés nem történt meg időben. így például az andomaktályai Búzakalász a silózáshoz felhasznált anyagokat csak az év végén könyvelte eL Felületességre van az a viccnek is beillő tény, hogy a kápolnai Alkotmány Termelő- szövetkezetben — legalábbis a takarmányozási napló szerint — februárban 31. napra adtak ki az állatoknak takarmányt. Köztudott dolog, hogy a febFelületesség vagy visszaélés? Nagyobb pénzügyi fegyelemre van szükség a termelőszövetkezetekben Kommunista tanácstagok a választások után A tanácsi, illetve államigazgatási munka egyszerűsítésének egyik útja a hatáskörök megállapítása, a felügyeleti rend maradéktalan betartása, az államigazgatási munka állandó és rendszeres kritikai elemzése. E vonatkozásban minden tanácsi vezetőnek és kommunista tanácstagnak többet kell foglalkoznia az apparátus munkájával, annak segítésével. Ezáltal a hatósági munka közelebb kerül a lakossághoz, az ügyek intézése ott történik, ahol az élet ezt megkívánja. Utalni kell arra a politikai nevelő feladatra is, amely az új tanácsokban a kommunistákra vár. Az idézett számok azt bizonyítják, hogy a községekben minden második, a járásokban és városokban minden harmadik, a megyei hálózatban minden negyedik tanácstag pártonkfvüli. Ez nagymértékben fokozza az állam és a párt tömegbázisát, de megszabja a kommunista tanácstagok fokozott feladatát is. A választott tanácstagok sorában növelni kell a politikai fel- világosító munkát, és baráti, elvtársi eszmecserékkel a közös munkában kialakuló eszmei és cselekvési egységet A tanácstagi megbízatás “ négy évre szóL Nyilvánvaló, hogy miközben előre haladunk, sok nehézség is jelentkezik a munkában. Kommunista tanácstagjaink ilyen esetekben (természetesen más esetekben is) keressék fel pártszervezeteiket, kérjenek segítséget ezek leküzdéséhez. Biztos, hogy a segítség egyetlen esetben sem fog elmaradni, s eredményesen tudnak dolgozni tanácsi posztjukon azoknak a feladatoknak a végrehajtásáért, amelyet pártunk IX. kongresszusa a tanácsok elé állított. Trezsenyik Sándor, az MSZMP Heves megyei Bizottságának munkatársa (Megjelent a Pártélet 1967 májusi számában.) gazdasági és kulturális tennivalók legfontosabb kérdéseiben a kommunisták helyesen foglaljanak állást. Annál is inkább szükség van erre, mivel az új gazdasági irányítás keretei között — de addig is — biztosítani kell, hogy a helyes, megalapozott döntések következtében is növekedjék a helyi állami irányító szervek tekintélye. "A testületi szervek döntéseinek célja az is, hogy biztosítsák a törvények, rendeletek érvényesülését saját illetékességi területükön. A határozatok eredményes végrehajtásához a tanácstagok közreműködésével szükség van a lakosság széles körű támogatására. A hozott határozatokról adott rendszeres tájékoztatás, s a végrehajtás ellenőrzésében való rendszeres részvétel nélkül ez nem sikerülhet. 1/ ommunista tanácstag** jainknak segíteniük kell a hatósági munka színvonalának javítását is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a nyilvántartások, jelentések és statisztikai adatszolgáltatások egy részét nem az országos, hanem a helyi, elsősorban megyei, járási szakosztályok rendelték el. Az egyszerűsítés érdekében mindenképpen indokolt, hogy e szervek önkritikusan felülvizsgálják korábbi intézkedéseiket. Szükséges, hogy maguk is csökkentsék az alsóbb szintű tanácsi szervek és intézmények adminisztrációs törheit, valamint többet kezdeményezzenek és állandóan bírálják felül tevékenységük eredményességét. A községi, valamint a városi tanácsszerveknek nem kevés gondot okoz például a hatósági bizonyítványokat, igazolásokat kérők nagy számát, s a kiadásoknál tapasztalható bizonytalanság. A hatósági ügyintézésben a fellebezések, panaszok számára csökkentésére, az államigazgatási eljárási törvény körültekintő alkalmazásával, helyszíni szemlékkel és az ügyfelek ellentétes érdekeinek egyeztetésével kell törekedni.
