Heves Megyei Népújság, 1967. május (18. évfolyam, 102-126. szám)
1967-05-07 / 106. szám
BEFEJEZŐDÖTT A SZAKSZERVEZETEK KONGRESSZUSA A pörög katonai junta büntette (Folytatás az 1. oldalról) Meg kell azonban mondani, hogy ezután is érvényes az írott és íratlan törvény, hogy minden dolgozó embernek törvényes joga van a munkához, és a mi rendszerünk ezt számára biztosítani is fogja. (Nagy taps). És ha valahol e tekintetben probléma jelentkezik, mint ahogy a közelmúltban — itt is említették — a barnaszén-bányászatban, akkor pártunknak, szakszervezetünknek, rendszerünknek kötelessége biztosítani azt, hogy a dolgozó emberek tömegei semmiféle reformnak kárvallottjai ne legyenek. Ha érzik az emberek, hogy ilyen a rendszer, teljes erővel és teljes szívvel támogatják. Mert a nagy tömeg számára a szocializmus igazsága abban rejlik, bztosítja-e számára a kizsákmányolásmentes, szabad, kulturált és jobb életet. Ezt várja a dolgozó ember a szocializmustól. Ha nem biztosítja, akkor az egyszerű ember gondolatában az ötlik fel: Akkor minek nekem ez a szocializmus? Ez az emberek logikája, és ez helyes logika. Előfordulhatnak bajok, hibák, szerencsétlenségek, ez elkerülhetetlen, de hogy a tömegek és dolgozó kategóriák helyzete tartósan, a mi rendszerünkben, rosszabb legyen, mint amit már korábban elértek, azt nem tűrhetjük, ez nem lehet szükségszerű. Ha ilyesmi előfordul, akkor valahol mi hibáztunk, és gyorsan meg kell keresni és ki kell javítani az ilyen hibát. Ez parancs a mi számunkra. (Taps). Nem azért van egy ország lakossága, hogy mi, pártfunkcionáriusok kísérletezzünk, és nem azért vannak nagy számban munkások, alkalmazottak, hogy a tagdíjat befizessék, hanem fordítva: mi vagyunk a munkásosztály, a dolgozó nép javáért. Ezért teremtette a munkásosztály a forradalmi pártot és a szákszervezet is és erről nem feledkezhetünk meg a szocializmus viszonyai között sem, amikor az osztályeHenséget már legyőztük. Építsünk szilárd bázist a szocializmusnak Wert, ha erről megfeledkezünk, akkor szakadás állhat be, akkor hiába rohanunk előre, kiabálhatunk, hogy utánunk emberek, ha visz- szanézünk, alig jönnek utánunk. Nem tudom, így mire mennénk. (Derültség, nagy taps). A szocialista társadalom felépítéséhez szükséges lépéseket, kötelességünk sorra- rendre következetesen és jól megtenni, nemcsak saját munkásosztályunkért, saját népünkért, amelynek fiai és képviselői vagyunk, de a nemzetközi munkásosztályért és a világ különböző térségeiben a szabadságért, a nemzett függetlenségért harcoló népekért is. (Nagy taps). Első és legfontosabb kötelességünk, hogy saját hazánkban, úgy építsük a szocializmust , szabad emberhez egyedül méltó, szocialista társadalmi rendszerünket, hogy ez segítse az ő harcukat, (nagy taps). Másik kötelességünk, hogy lehetőségeinknek megfelelően közvetlenül is politikai és más természetű támogatást biztosítsunk harcukhoz. De a legfontosabb — még egyszer ismétlem —, hogy szilárd bázisát építsük a szocializmusnak, a kommunizmusnak, az emberi baladásnak és a népek szabadságának, hogy aki ide érkezik, biztosan és szabad földön érezze magát mindenkor. Ez az első számú internacionalista kötelességünk és a legjobb értelemben vett szolidaritásunk a szabadságukért harcoló népek iránt. Ha rendszerünk szilárd, erős, fejlődik és gyarapszik, akkor minden más tekintetben s segítséget tudunk nyújtani, de ha itt hiba keletkezik, ha fejlődésünk megtorpan — és erre volt nemrégen példa —, akkor az egész nemzetközi munkásmozgalomnak és a többi népnek kell kihúzni bennünket a kátyúból. Ezt ők becsülettel meg is tették, és ha mi most itt vagyunk, azt köszönhetjük népünknek, amely mégis talpra állt, és nemzetközi osztálytestvéreinknek, a szabadságszerető népeknek, akik a magyar nép igaz ügye mellé álltak 1956- ban. (Nagy taps). Nagyon örülök neki, nagyon jónak és egészségesnek tartom, hogy XXI. össz-szak- szervezeti kongresszusunkat áthatja az internacionalizmus és a szabadságukért harcoló népek iránti szolidaritás. Ez a mi fejlődésünkhöz is nélkülözhetetlen itt az or- ezágban. Méginkább nélkü2 WnütíMs 1967. május 7., vasárnap lözheteQen ahhoz, hogy világméretekben is előre haladjon a mi ügyünk, a társadalmi haladás, a szocializmus és a béke ügye. Üdvözlöm és nagyon jónak tartom, hogy a kongresszus határozatot hoz az agresszorok ellen harcoló vietnami néppel való szolidaritásról. Állást foglal a katonai puccsisták által fenyegetett görög hazafiak mellett, az európai biztonság kérdésében. Jó ez, mert szilárdítja a dolgozók világnézetét, erősíti öntudatukat és jó azért, mert mi nemzetközileg egy nagy családhoz tartozunk. Elvtársa ki A nemzetközi kérdésekkel kapcsolatban gyakori kifejezés — a békés egymás mellett élés. E kifejezés körül még vita is adódott, sőt még ma is folyik nemzetközi mozgalmunkban. A modern társadalomban amelyben világméretekben két alapvető osztály van, a burzsoázia és a proletariátus rendkívül széles fronton és mind fokozottabb mértékben és élesebb formában folyik a nemzetközi méretű osztályharc. Ki győz? A kizsákmányolásmentes szocialista társadalom zászlóvivői és osztálya a proletáriátus, vagy a kapitalizmus, az imperializmus? Ennek az osztályharcnak bizonyos okból következő jelszava: a békés egymás mellett élés. Ez nem mond ellent, hanem beleilleszkedik az osztályharcról vallott felfogásunkba. A kapitalista országok államférfiai éppúgy, mint a szocialista országokéi, nagyon jól tudják, hogy a békés egymás mellett élés követelése egy világhelyzet szükségszerű logikájából következik. Persze mindkét fél úgy igyekszik, hogy ez a békés egymás mellett élés az 6 társadalmi rendszerét juttassa győzelemhez. Ez természetszerű is, mert a bőréből végső fokon nem tud és nem is akar kibújni senki. A munkásosztály sem és a kapitalisták sem! A békés egymás mellett élést mi úgy értelmezzük: a történelem a szocializmus, a kommunizmus képviselőinek juttatta azt a magasztos feladatot, megtiszteltetést, és felelősségét, hogy mentse meg az emberiséget egy új katasztrófától, egy új világháborútól. Mi szükségszerűnek és törvényszerűnek tartjuk, hogy reánk jutott ez a feladat és mi küzdünk azért, hogy teljesítsük. Végső fokon természetesen azért harcolunk, hogy az egész világon a szocialista társadalmi rendszer diadalmaskodjék. Es blzto. sak is vagyunk abban, hogy így lesz. Ez az elv azért helyes, forradalmi és marxista elv, mert a mi ügyünk győzelméhez nem kell világháború. Sokféle formában folyik a vita a rendszerek között. A fontos az, hogy a vitát nem háború útján kell eldönteni és sajnos, nem lehet csak agi- tációval sem eldönteni. Persze, az agitáció feltétlenül kelt, de csak agitációval nem érhetjük él a végső győzelmet. Bizonyítani kell a szocializmus fölényét a gazdasági építésben és a kultúrában egyaránt. Az imperialista agresszióval szemben világméretekben folyó harcban nemzetközileg egyesítenünk kell erőinket. E kongresszuson jelen van a szakszervezeti világszövetség képviselője, s összesen több mint 40 országból érkeztek ide barátaink. Bár én itt a pártot képviselem, és az egyszerű szak- szervezeti tagságot — mert azt is képviselem —, (derültség, taps), nagyon szeretném őszintén és szívből köszönteni e küldötteket. Megkérem őket: ha hazamennek, vigyék el hazájukba azt, amit — gondolom — éreztek és tapasztaltak nálunk, hogy mi szilárdan és tántoritha- tatlanul a haladás, a béke ügye mellett s az imperialista agresszió ellen vagyunk, és szolidárisak vagyunk az imperializmus ellen harcoló valamennyi erővel, ide értve a nagy Szovjetunió népét, a szocialista országok népeit, a haladásért a kapitalista országokban küzdőket, és a volt, vagy még jelenleg is gyarmati területen élő harcosokat. Szívből üdvözöljük őket, velük vagyunk, és ami az erőnkből telik, arra ezótán is számíthatnak. (Nagy taps.) Kedves elvtársaki A párt- kongresszuson meghatározott harci céljainkat — amelyek most már az egész nép tudatába átmennek — úgy érhetjük el, ha dolgozunk és harcolunk. És ha eddig sokat kellett dolgozni és harcolni, ezútán sem kell kevesebbet. Az öntudatos ember eddig is ereje teljével dolgozott és harcolt céljainkért, de nekünk olyan ambícióink Is vannak, hogy az eddig lassan mozdulókat is egy kicsit jobb munkára serkentsük, az eszmék erejével, meggyőzéssel. Kell ehhez a felvilágosító szó, de úgy akarjuk vinni a dolgokat, hogy ha egyéb nem, akkor az érdekeik is jó irányba ösztönözzék az ilyeneket, ezután inkább, mint eddig. A szakszervezetek Jól szolgálták a mnnkásság osztólyérdekeit Van elég dolgunk, de nagyon jól feltételek között harcolhatunk, mind itthon, mind nemzetközileg. A mi erőinket már nem lehet elpusztítani, minden egyéb pedig elhatározás és akarat dolga. Ha komolyan vesszük soron következő feladatainkat, és több rendszerességet viszünk a munkába, gyorsabban tudunk előre menni. A Párt ebben a legteljesebb mértékben számít a szak- szervezetek támogatására, és gondolom, nem hiába. Befejezésül szeretnék önöknek sikert kívánni munkájukhoz, itt a kongresszuson, és majd a kongresszus után, e tanácskozás határozatainak végrehajtásához. Hosszan tartó, nagy taps.) Gáspár Sándor foglalta ösz- sze az első három napirendi pont vitájának tanulságait. Mindenekelőtt az alakulóban levő új munkastílusról beszélt, arról nevezetesen, hogy a szakszervezetekben a döntést mindig alapos elemzés, valamennyi érdekelt véleményének meghallgatása előzze meg. — Az elmúlt két évtizedben a szakszervezeti mozgalom tanácskozásainak ciklusonként az volt a sorrendje, hogy először minden szakma, iparág szervezett dolgozói külön-külön tartották meg kongresszusukat és azután ülésezett a szakszervezetek országos kongresszusa. Ebben az esztendőben viszont időrendben megfordult az események menete, és ez nem csupán formális dolog. Arról van szó, hogy a mostani kongresszus általánosságban, fő vonalaiban foglalkozott a szakszervezeti mozgalom tevékenységével, azokkal a feladatokkal, amelyek a gazdaságirányítási rendszer reformjából adódnak. A teendőket itt összességükben mértük fel és körvonalaztuk, a következő hónapokban viszont az egyes iparágak, területek szakszervezetei — a most rögzített fő irányelvek alapján — differenciáltan, a maguk „profiljának” megfelelően tárgyalhatnak és határozhatnak. Gáspár Sándor ezután hangsúlyozta: az elmúlt 22 év azt bizonyítja, hogy szakszervezeteink mind a hatalom megszerzésének, mind pedig a hatalom megvédésének, erősítésének időszakában jól szolgálták a munkásság osz- tályérdekeit. Ezután szünet következett, majd zárt ülésen folytatta munkáját a magyar szakszervezetek XXI. kongresszusa. A zárt ülésen a magyar szakszervezetek XXI. kongresszusa megválasztotta a Szakszervezetek Országos Tanácsának 173 és a SZOT számvizsgáló bizottságának 19 tagját. Délben a zárt ülés után az elnöklő Somoskői Gábor bejelentette, hogy a Szakszervezetek Országos Tanácsa megtartotta alakuló ülését és megválasztotta az elnökséget, valamint a különböző tisztségviselőket. A Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének tagjai: Blaha Béla elnök, Földvári Aladár, Kiss Károly, Vas-Witteg Miklós alelnökök, Gáspár Sándor főtitkár, dr. Beckl Sándor, Gál László, Geréb Sándorné, Somoskői Gábor és Virizlai Gyula titkárok, továbbá: Bessenyei Miklós, Brutyó János, Csu orka Lajos, dr. Darabos Pál Fabók Zoltán, Gyöngyösi István, dr. Jókai Loránd, Kimmel Emil, Kovács István, Ligeti László, Nemeslaki Tivadar, Péter Ernő, Simon Antal, Szabó Antal, Szilágyi Sándor, Timmer József, Tóth Anna, Turzó László, Varga József és Vass Imre. Ugyancsak megtartotta alakuló ülését a SZOT számvizsgáló bizottsága, és Somogyi Miklóst elnökévé, Hidas Ferencet titkárává választotta. Somoskői Gábor ezután a kongresszus meleg ünneplése közben átnyújtotta a Nguyen Duc Tinh-nek, a Vietnami Demokratikus Köztársaság Szakszervezeti Szövetsége elnöksége tagjának és Dinh Ba Thinek, a Dél-Vietnam felszabadításáért küzdő szak- szervezeti szövetség végrehajtó bizottsága tagjának azt a dokumentumot, amelyben a magyar szervezett dolgozók nevében megbélyegezték az Egyesült Államok vietnami agresszióját, és további támogatásukról biztosították a hős vietnami népet. A testvéri szolidaritásért, őszinte együttérzésért Dinh Ba Thi mondott köszönetét. Ezután Gáspár Sándor zár szavában a tisztségviselők, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, az elnökség tagjai nevében megköszönte a bizalmat, s kötelezettséget vállalt arra, hogy erejük, tudásuk legjavával munkálkodnak majd a kongresszus határozatainak megvalósításáért. Felcsendült az Intemacio- nálé, a küldöttek, a tanácskozás magyar részvevői, öt világrész munkásainak képviselőivel együtt, a nemzetközi proletariátus himnuszának eléneklésével zárták a magyar szakszervezetek XXI. kongresszusát. (MT) Meggyilkolták Panajotiszt BELGRAD (TASZSZ): A görög katonai junta szervei meggyilkolták Panajotisz Eliszt, a volt Egység Népi-felszabadító Hadsereg századosát, egykori ellenállási harcost. Az Igazság Hangja illegális görög rádióállomás közölte adásában, hogy Eliszt, akit Makrón!zosz szigetén tartottak börtönben, megkínozták, majd meggyilkolták. A rádióadás szerint a junta később önigazolásul kijelentette, hogy a századost szökési kísérlet közben lőtték agyon. ATHÉN: A jobboldali Elftherosz Koszmosz athéni napilap pénteki számában cikket közölt, amely azt állítja, hogy Geor- giosz Papandreu, a Centrum Unió elnöke és volt miniszterelnök részt vett az Aszpaida- szervezkedés ben. A lap fényképet is közöl egy levélről, amelyet a cikk írója szerint az idősebb Papandreu a görög hadsereg egyik ezredesének írt, akit 14 más magas rangú tiszttel együtt március 16-án a monarchia megdöntésére irányuló összeesküvésben való részvétel miatt elítéltek. Tekintettel arra, hogy az állítólagos Papandreu-levél fotókópiáját négy másik athéni lap is lehozta, feltételezhető, hogy a kormány által irányított akcióról van szó, amely előkészítője lehet az idős görög politikus bíróság elé állításának. Az Akropolisz görög lap jelentése szerint Larissza városában a király személyének sértegetése, az EDA baloldali párt mellett kifejtett tevékenység és „a büntető törvénykönyv egyes cikkelyeinek megsértése”- miatt 13 személyt ítéltek rövidebb- hosszabb börtönbüntetésre. Bonnban, nyugatnémet és az NSZK-ban tanuló görög diákok nagy tüntetést rendeztek a görögországi reakciós katonai junta ellen, követelve, hogy a bonni kormány szakítsa meg a diplomáciai kapcsolatokat az új athéni kormánnyal. Magyar tudósok tiltakozó távirata a görög királyhoz Az Országos Béketanács tudományos bizottsága táviratban tiltakozott II. Konstantin görög királynál a katonai puccs, a görög hazafiak üldözése, bebörtönzése ellen. A távirat egyebek között hangsúlyozza: A magyar tudósok megdöb- benten értesültek arról, hogy Görögországban olyan alapvető szabadságjogokat függesztettek fel, amelyeket e században csupán a fasizmus mert megtagadni a népektől. Görögország az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagjaiként kötelezőnek ismerte el a szervezet alapokmányát, amely minden ember számára biztosítja az elemi szabadságjogokat A görög katonai kormány tehát az alkotmány egyes paragrafusainak felfüggesztésével a nemzetközi jogot is megsértette. Követeljük a diktatúra megszüntetését, az emberi jogok, az alkotmány visszaállítását, a jogtalanul bebörtönzöttek — köztük a hitleri fasizmus elleni harcban a görög nép szabad- ságszeTetetének szimbólumává vált Manolisz Glezosz — szaba- donbocsátását — hangzik egyebek között a távirat. NUTTING „VIHART” KAVART LONDON (MTI): Anthony Nutting volt konzervatív külügyi államminiszter, aki a szuezi angol—francia —izraeli agresszió elleni tiltakozásul lépett ki a kormányból 1956-ban, egy héttel ezelőtt megkezdte és ma befejezte emlékiratainak közlését a Times hasábjain. A volt miniszter leleplezései napról napra dagadó botrányt váltottak ki. Nutting részletesen leírja, hogyan készítették elő Eden volt miniszterelnök, Selwyn Lloyd egykori külügyminiszter, valamint francia partnereik: Guy Mollet és Pi- neau az izraeli vezető körökkel együtt Egyiptom megtámadását és Port Said bombázását Elmondja, hogy Eden semmiféle szerződésszegéstől sem riadt vissza, mert a megszállottak fanatizmusával „el akarta tenni láb alól” Nasszert. fi francia kormány haiigat PÁRIZS (MTI): Pompidou francia miniszter- elnök válaszolt Waldeck Ro- chet-nak, az FKP főtitkárának, hozzá intézett felszólítására, hogy Franciaország ne ismerje el a görög puccsista kormányt. A miniszterelnök hosszadalmas jogi érvelésekbe bocsátkozott ebben a kérdésben, de nem foglalt világosan állást. Az Humanité felszólítja a francia kormányt, kövesse a NATO-szövetségesei, Dánia és Norvégia példáját ebben az ügyben. Az FKP lapja rámutat: még az olasz kormány külügyminisztere is utasította diplomatáit, járjanak el Manolisz Glezosz és a többi politikai fogoly érdekében. A francia kormány viszont hallgat. Események MOSZKVA: Amintore Fanfani olasz, és George Brown angol külügyminiszter előtt Pirzada pakisztáni külügyminiszter lesz Gromiko tárgyalópartnere Moszkvában. A vasárnap érkező diplomata útjával kapcsolatban a pakisztáni külügyminisztérium szóvivője elsősorban Leonyid Brezsnyev és Alekszej Koszigin pakisztáni látogatásának előkészítését emlegette. A moszkvai hivatalos tárgyalásoktól a kétoldalú politikai kapcsolatok továbbfejlesztése mellett Ázsia égető problémáinak megvitatását várják. MONROVIA: 10 000 libériái vonult fel az utcákon William Tubman elnök választási győzelmének megünneplésére. Tubmant hatodszor választották meg államelnökké. MOSZKVA: ötven országnak nyújtott sokmillió rubel segítséget az sorokban. elmúlt évtizedben a szovjet Vöröskereszt, amely most ünnepli alapításának 100. évfordulóját. Az ázsiai és afrikai országokban működő szovjet vöröskeresztes kórházak az utolsó néhány évben több mint hétmillió betegnek adták vissza egészségét. A szovjet Vöröskereszt a második világháború során elveszettnek hitt negyedmillió embert segített vissza családjához. INNSBRUCK: Huszonhárom tiroli iskolásgyermek és két apáca -súlyosan megsebesült, amikor Telfs községben egy iskolai színielőadás után kitódultak a Községháza erkélyére és az a nagy terheléstől leszakadt. TEL AVIV: Az izraeli hadsereg szóvivője szerint „Szíriái terroristák” pénteken éjszaka libanoni területről gránátokat lőttek Manara izraeli községre. Egy ház megrongálódott, sebesülés nem történt.