Heves Megyei Népújság, 1967. május (18. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-03 / 102. szám

Klenovics és Pampuk magyar bajnok Jól szerepeltek a gyöngyösi öklözök Szünet az egri után feljavult csapat játéka Tatabányai Bányász—Egri Dézsa 1:1 (1:0) Tatabánya, 8000 néző. V.: Magyar Z. Tatabánya: GeLei — Inéval, Ko­vács I., Juhos — Horváth, Laczkó — .Szabó, Csemai, Sas, Szuromi, Bencae. Edző: Hárai László. Eger: Papp — Kárpáti, Kiss, S/zász — Tátrai, Berán — Sárközi, Zilahi, Kovács Gy.. Varga, Csizma- pia, Edző: Szentmarjay Tibor. A tatabányai szuritolók a biztos hazai győzelem reményében derűs hangulatban gyülekeztek a nap­fényben fürdő lelátókon. Számukra valóban jól Is indult a mérkőzés, mert az óra peremutatója még egyszer sem futott körbe, s máris Papp hálójába jutott a labda: Kezdés után Tatabánya lendült előre. Jobb oldali támadás alakult hl, a beavatkozó Szászt a hazai csatárok ellökték, és a szemfüles Szuromi a megdermedt egri kapus mellett közelről a hálóba továbbí­tott. 1:0! A gyorsan kapott gól megzavarta az egrieket, a hazaiak óriási ira­mot diktálva szőtték tovább akciót- äiat. A 8. percben Papp üggyeü-baj- jal hantot* egy szabadrúgást, majd Szöglet a tatabányai kapu előtt. Bálról: Sárközi, Kovács Gy., Csizmadia, Kovács I., Berán, Szuromi, Horváth. (Foto: Gyubkó) A pénteken kezdődött 44. orszá­gos egyéni ökölvívó-bajnokság előtti orvosi vizsgálaton és mérle­gelésen 11 H. Zalka SE versenyző jelent meg. Minden rendben volt, mégis csak 10 versenyzőt párosí­tottak a rendezők. A pehelysúly kiemelt ökölvívóját, Pampuk ot ^kifelejtették.** Hosszú vita után sikerült a versenybíróságnál az új- rasonsolásfc elérni, s így az utolsó pillanatban megkapta a jogot a versenyzésre súlycsoportjának fő esélyese, Pampuk is. Mindez a harmatsúlyú ak mérkőzése alatt zajlott le. Az incidens miatti ide- % érthető módon rányomta bélyegét az első napon szorítóba lépő Zalkás versenyzőkre. Szirony lépett először szorítóba és gyenge teljesítményt nyújtva kiesett. (Utó­lag derült ki, hogy fülsérülése van, a Sportkórházba szállították, ahol azóta meg is operálták.) A következő versenyző Mincsik nem tudta hozni a könnyűsúlyt és kis- váltósúlyban a fogyasztástóf erőt­lenül öklözve VíghtŐl vereséget szenvedett. Stefanidesz „búcsúzott^ harmadiknak a magyar bajnok­ságtól a gyöngyösiek közül. A második napi küzdelmekbe» elsőnek Sántlia búcsúzott a ver­senytől, akit a második menetben egy rászámolás után edzője törül­köző bedobásával hívott vissza a ringböl. Az újonc Ferenczi jól ök­lözött, de Kovács jobb teljesítmé­nyével megérdemelten, nyert. Ju­hász félnehézsúlyban indult, de nem bírt a többszörös válogatott ellenfelével és pontozásos veresé­get szenvedett. Kökénynek a két Schrick fivért kellett volna le­győznie, hogy a középdöntőbe ke­rüljön. A fiatalabb testvér ellen okosan vívott és nyert, de a má­sodik találkozón az újpesti ver­senyző bizonyult jobbnak. Vasárnap a középdöntőkbe» négy gyöngyösi fiatal lépett szorí­tóba, hogy most már az érmekért küzdjön. Harcsának nem sikerült továbbjutnia, de megszerezte a harmadik helyet. Klenovicsnak el­ső ellenfele, Orbán nem állt ki, a középdöntőben Székely ellen dön­tő fölénnyel nyert, de az összecsa­pás során szemöldöke felrepedt, s félő volt, hogy az orvosok más­nap nem engedik indulni. Az aranyéremért légi ellenfelével. Szabóval kellett megvívnia. Oko­san öklözve szinte végig támadva a találkozót, biztosan nyert. Parn- puk „soron kívüli” ellenfelét le­győzve másodiknak a kemény ök- lű Görög ellen lépett szorítóba, 6 javuló teljesítménnyel, biztosan nyert A középdöntőben a Bp. Hon­véd üdvöskéjét, Simont magabiz­tos öklözéssei verte meg. A dön­tőben Cserge ellen imponáló Öklö- zéssel bizonyította, hogy súlycso­portjának legjobbja. Gayer Mák, Kovács és Czagány legyőzése után került a döntőbe, ahol a sokszoros válogatott Gálit kapta ellenfelül. Gáli volt a jobb és megérdemelten szerezte meg a bajnoki címet. Vég­eredményben a H. Zalka SE ver­senyzőinek eredményeivel elége­dettek lehetünk, mert ha voltak is hibák, az eddigi magyar bajnok­ságok közül most szerepeltek leg­sikeresebben, hiszen két aranyér­met., egy ezüstöt és egy bronzérmet vittek haza Gyöngyösre, Magyar bajnokok könnyű-lég- súlytól felfelé: Piilik (Vasas Dina­mó), Badart (Bp. Honvéd), Kleno­vics (H. Zalka), Pampuk (H. Zal­ka), Hajnal (U. Dózsa). Kajdl (Bp. Honvéd), Tóth (Borsodi Bányász), Gáli (Bp. Honvéd), Balogh (Bp. Honvéd), Máté (Bp. Honvéd), So- modi (Vasas Dinamó). «’ R. Rlcnovics (sötét mezben) bal horga elől Szabó nem tud kitérni. (Szendröváry felv.) Ma délután Egerben ? Egri Dézsa-Úipesti Dózsa Ma délután az egri stadionban újabb baj nőid m érkőzésre kerül sor, az Egri Dózsa csapata a kitű­nő Újpesti Dózsát látja vendégül. Az újpestiek szombaton 5:0 arány­ban győztek a Komlói Bányász el­len, az együttes jó formában van különösen a támadósor gólképes- sége szembetűnő. Az egriek győze­lemmel felérő döntetlent harcoltak ki Tatabányán, a n. félidőben kife­jezetten jól játszott az egri gárda, ami viszont arra mutat, hogy a vendégeknek alaposan meg kell majd küzdeniük, ha pontot vagy pontokat alkarnak szerezni! Az eg­riek a tardosi sporttáborban pi­henték ki a tatabányai mérkőzés fáradalmait, majd kedden könnyű, átmozgató edzést tartott számukra Szentmarjay Tibor edző. Amennyi­ben Tátrai húzódása rendbejött* a következő 11 lép pályára: Papp — Kárpáti, Kiss, Szász — Tátrai Berán — Sárközi, Zilahi, Kovács Gy., Varga, Csizmadia. Az újpes­tiek várható összeállítása: Szentmd- hályi — Káposzta, Csordás, Sóvári. Nyírő — Göröcs. Nosk-ó — Faze­kas, Bene, Dunai, Kuharszíki. A mérkőzés 17 órakor kezdődik és Gere Gyula vezeti. Gyengén játszott a tartalékcsapat Tatabánya—Egri 7:3 (4:2) Dózsa Tatabánya, aoo néző. V.: Juhász. Tatabánya: Hotheormel — Locker, Szabó, Lackovics — Kovács n. Auerhammer — Sólymos, Biró, Sza keres, Nyitrai (Szepesi), Deii. Eger: Kovács (Tóth) — Veres (Bó­bita), Alaxai, Hamis — Tóth, Pé- czeli — Faliszek, Ceglédi, Prommec, Nagy Gy. (Szabó, Rajna). Az I. félidőben jól tartotta ma­gát az egri csapat, a tatabányaiak főleg kapushibákból érték el gól­jaikat. G.: Bíró 3, Déli 2, Szeke­res, Nyitrai, illetve Ceglédi 2, Prom­A kormányzó fia azt hitte, ezzel a virágnyelvvel lehetet­lenné teszi a Gestapo számára, hogy megtudja a beszélgetés tartalmát, még ha hallgatják is a vonalat — Én, azt hiszem, széna, kedves öcsém. Gondold csak el, ők maguk jelentkeztek! Ez jó jel, nem? — Feltétlenül, kedves bá­tyám. Szervusz. — Szervusz. A kormányzó fia visszafe­küdt aludni. Eszébe sem ju­tott, hogy beszóljon az apjá­hoz: az az ember, aki össze­hozta őket annak idején a partizánok küldöttével, ismét Budapestre érkezett. Ügy gon­dolta, hogy a papának elég dolga van. Majd ő tárgyal, aztán az eredményről tájékoz­Hmwisw W&l. májas 3., szerda tatja az apját Az Eskü téri Bornemissza- irodában találkozott Petriccsel. — A partizánok küldtek — magyarázta Petries ifjú Horthy Miklósnak. — A küldött jelen, tést tett a beszélgetésről, s megkapta a magáét. Olyan sí­kon tárgyalt, amire nem volt felhatalmazva... — Mi is magánemberként tárgyaltunk vele — kapaszko­dott bele az alkalomba Bor­nemissza. — A meghatalmazás hiánya eleve csak magánbe­szélgetést tett lehetővé. Sajnos, valami félreértés folytán a kormányzó úr... — Apám hallani sem akar további tárgyalásokról a par­tizánokkal — mondta ifjú Horthy Miklós. — Vérig sér­tették! — Elnézést uraim, elnézést — nyájaskodott Petries. — Felhatalmaztak, hogy elnézést kérjek. — Ilyen történelmi időkben az emberek könnyen elvesztik az idegeik felett az uralmat — mondta elnézően a kormányzó fia. — Csak sajnos, éppen, mert ilyen időket élünk, min­dennek fokozott jelentősége van. A kormányzó úr őfőmél- tósága — úgy beszélt Horthy­ról, mintha ro­kona sem len­ne — őszinte békevágytól vezérelve kere­sett kapcsola­tot a partizá­nokkal. ök pe­dig olyan em­bert küldtek, aki... — Ez hiba volt, elismerem, hiba volt — vá­gott közbe Pet­ries. — Több mint hiba, bűn! — szögezte le határozottan Bor­nemissza. — Keserűen kellett tapasztalnunk, hogy azokat a baráti, ószintén baráti érzel, meket, amelyeket a kormány­zó úr déli szomszédunk ir.’ -t táplál, nem érdemlik meg. Petries tovább mentegető­zött. ,. (Folytatjuk) A Tártnál nehezebben nyert a bajnokjelölt Székesfehérvári VT Vasas— Egri Tanárképző 75:52 (37:22) NB I-es női kosárlabda-mérkőzés, Eger, V.: Zsíros, Pásztói. Eger: Vágó 2, Majoros SL 1 — Prokop 1 — Nyíri 27, Szarvas 14. Csere: Péteríalvi 3, Molnár í, Szarka 1, Majoros K. 1, Kakukk Bodnár. Edző: Galambos János. A megfiatalított és újjászervezett egri csapat méltó ellenfélként sze­repelt a bajnok-aspiráns, listave­zető vendégek ellen. Különösen a H. félidőben játszottak jól a ha­zaiak. Elsősorban Nyíri és Szarvas volt elemében, akik egyénileg a legjobb teljesítményt nyújtották a két csapat játékosai közül. Vasárnap az Egri Tanárképző Bu­dapesten szerepel, a Bp. Petőfivel játszik bajnoki mérkőzést. A bajnokság állása: 1. Szf. Vasas 11 10 1 688:538 21 2. VTSK u w 1 752:508 21 3. MTK 11 10 1 814:552 21 4. DVTK 11 8 3 714:531 18 5. Bp. Előre 11 8 3 747:657 19 6. Bp. V. Met. 11 8 3 686:541 19 7. TF 11 6 5 643:608 17 8. Bp. Petőfi 11 4 7 609:610 15 9. Sz. F. Építők 11 4 7 564:701 15 10. Kecskemét 11 3 8 607:655 14 11. Sopron 11 3 8 611:736 14 12. vm közért u 1 10 490:747 12 13. Eger n 1 10 546:751 13 14. Baja m Z 10 473:780 Jft voJt játékban, jó érzékkel szedte össze a labdákat, jóformán minden támadás tőle indult ed. A leadásai azonban nem mindig sikerülteik. Kovács Gy. közepes teljesítményt nyújtott. Sárközi lényegesen job­ban játszott mint Salgótarjánban, két lövése gólt érdemelt volna. Kár, hogy időnként a kelleténél tovább tartja magánál a labdát. Az új balszámy, az NB I-ben először szereplő Varga és Csizmadia meg­lepőéin jól helytállt, Vargát okos gólja külön is dicséri. Magyar Z. játékvezető kielégítően bíráskodott. Somody József A bajnokság állása; 1. FTC 8 8------ 20: 3 16 2. Vasas 8 6 1 1 17: 7 13 3. Ü. Dózsa 8 6 — 2 24: 6 12 4. Győrt ETO 8 4 2 2 24 : 9 10 5. Diósgyőr 8 4 2 2 16:14 10 6. MTK 8 2 5 1 9: 7 9 7. Bp. Honvéd 3 2 3 3 10:13 7 8. Dunaújváros 8 2 3 3 8:12 7 SZEAC 8 15 2 10:15 10. Salgótarján 8 3 1 4 10:16 11. Tatabánya 8 1 4 3 10:13 arra, hogy az öldöklő iramot diktáló Bányász újabb gólokat szerez. Csemai, Szuromi és Szabó félelmetesen száguldoztak a pá­lyán, akcióikat azonban nem tud­ták befejezni, mindinkább beleüt­köztek a kezdeti bizonytalanság után egyre szilárdabbá váló egri védelembe. Ebben a játékrészben a Dózsa arra törekedett, hogy ne kapjon több gólt. s védelmi tak­tikája valóban jól be is vált. Szü­net után hamar kiderült, hogy a hazaiak elfáradtak az I. félidőben diktált nagy iramtól, s kénytele­nek voltak átengedni a kezdemé­nyezést szívósan harcoló, ügye­sen adogató ellenfelüknek, akik végül teljesen megérdemelten szép akció-góllal válaszoltak a ta­tabányaiak potyaízű góljára. A döntetlen igazságos, az I. félidő­ben a hazaiak, szünet után az eg­riek játszottak jobban. Egyénileg Papp kitűnő formában rédte kapuját, Kiss nagyvonalú íáfcvédiátékot mutatott be. Kárpátit is Szászt az első percekben né­hányszor zavarba hozták a gyors atabányai csatárok, később azon- >an fölényes biztonsággal intézték Ö. Pécsi Dózsa 8 1 4 S 9z % 6 13. Szombathely 8 2 1 5 9:17 5, 14. Komló 8 2 1 5 10:26 b\ 15. Egri Dózsa 8 1 2 5 6:11 4 16. Csepel &C • 1 2 f 5:16 4 el ellenfeleiket, nem egy bravúros szerelésük akadt. A csapat egyik fő erőssége, a Tátrai—Berán fede­zetpár, ezúttal is bizonyította kivé­teles képességeit. Zilahi rengeteget a kitörő Szuromi elől Szász az utolsó másodpercben tisztázott. A másik oldalon Sárköd szabadrúgá­sa a sorfalban akadt el. A Dózsa feltűnően, nehezen talált magára, ebben a játékszakaszban szinte tel­jesen átengedte a kezdeményezést ellenfelének, s ha olykor sikerült is a tatabányai kapu közelébe jut­ni — a kemény hazai védők szá­mára nem jelentett túl nehéz fel- j adatot a körülményes, erőtlen egri támadások visszaverése. A 30. percben meghűlt a vér az egri tá­bor tagjaiban: az előre húzódott Kovács I. bombája hajszállal süví-| tett el a jobb felső sarok mellett. A félidő végén néhány kemény be­lemen és okozott paprikás hangula­tot a pályán és a nézőtéren egy­aránt. Csemai óriási helyzetben kapu fölé emelt, válaszul Sárközi küldött veszélyes lövést kapura. Géléi a bal felső sarokból nyomta szögletre a labdát. A második félidő elején Tatabánya még tartani tud­ta fölényét, de aztán meglepetés­re a jó erőben lévő és pontos ósszc- játékra törekvő Dózsa ragadta ma­gához a kezdeményezést. Zilahi át­adását Kovács Gy. ragyogó fejes­sel küldte kapura, de a válogatott kapus résen volt. Ellentámad ás so­rán a gyors Csemai tört ki a vé­dők között, lövése azonban fölé szállt. Egyre izgalmasabbá vált a küzdelem, a hazaiak mintha ellőt­ték volna puskaporukat! Csizmadia szabadrúgása nyomán a labda Var­ga fejéről került az alapvonal mö­gé, aztán Tátrai a kapu medlé lőtt. A 82. percben góllá érett az egriek mezőnyfölénye: Zilahi a jobb oldalról átlósan ve­zette fel a labdát, majd pontosan továbbított a védők közé ékelődött Varga elé. A balösszekötő előretört és néhány lépés után ügyesen az ellenkező sarokba lőtt. 1:1. Megjött az egri szurkolók hang­ja, s a 84. percben hajszál híján újabb Dózsa-gól következett: Sár­közi bombája a kétségbeesetten ki­mozduló Géléiről vágódott vissza. Aztán az utolsó izgalmas jelenet: a gólra éhes Szabó elől Szász lát­ványos belevetődőssel szögletre há­rított, a labdát Papp biztos kéz­zel húzta le. A gyorsan elért tatabányai gól szárnyakat adott a hazai csapat­nak, s bizony sokan számítottak Dokumentum-regény XXXVI. Magyarország köteles vissza­vonni csapatait az első bécsi döntés előtti határokra, a magyar kormánynak és had­vezetőségnek meg kell szakí­tania minden összeköttetést a németekkel és meg kell üzen­nie a háborút Németország­nak, a szovjet kormány pedig kötelezettséget vállal, hogy ehhez segítséget nyújt. Fara­ghó táviratának végén azt kér­te, hogy végre küldjék el szá­mára a meghatalmazást, a be­leegyező válasszal együtt. To­vább halogatni a dolgot nem lehet. Va— igen, vagy nem, — dönteni kelL Horthy visszatáviratozta: a meghatalmazást egy őrnaggyal útnak indította. A szovjetek kijelentették, ha a meghatal­mazás úgyis útban van, nem kell megvárni, amíg megérke­zik. A távirat alapján Fara­ghó aláírhatja a fegyverszüneti szerződést. Ez meg is történt. Rádión jelentette a Várba, hogy megtette. Miután ifjú Horthy Miklós megfejtette ezt a táviratot, s átnyújtotta apjának, ledőlt egy kicsit pihenni. Alaposan kimerítette az éjszakázás. Az utóbbi napokban még az ivás- ról is megfeledkezett, annyira lekötötték az államügyek. Még aludt, de nem sokáig. Az inasa ébresztette feL — Bornemissza Félix úr kí­ván méltóságoddal beszélni! — ébresztette fel az inas. — Hagyjatok aludni! — mor­dult rá félálomban a kormány­zó fia — Igenis, méltóságos úr! — mondta engedelmesen az inas. — De Bornemissza úr a lel- kemre kötötte, hogy keltsem fel méltóságodat. Azt mondja nagyon fontos dologról van szó... Most már félig felébredt az ifjú Horthy. De nem akaró­zott kibújni a takaró alól. — Kérdezd meg tőle, mit akar — utasította az inast. — Igenis. Fél perc múlva jött vissza: Bornemissza azért akar be­szélni a kormányzó fiával, mert ismét itt van az a horvát. az az intéző. Nagyon fontos közlendője van. Most már kiment az álom a szeméből a fiatal Horthvnak. Gyorsan lerúgta magáról a ta­karót, felugrott a pamlagról, amelyre csak úgy ruhástól le­dőlt Ment a telefonhoz. — Szervusz, Félix bátyám! — Szervusz, kedves öcsém. Ha nincs ellenedre, a szokott időben, szokott helyen talál­kozhatnánk. — Rendben van, este kilenc, kor az Eskü téren. Csak ári ■ mondd meg még: széna, vagy i szalma.

Next

/
Oldalképek
Tartalom