Heves Megyei Népújság, 1967. május (18. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-28 / 124. szám

A Nasty Októberi Szocialista Forradalom SO. évfordulójának tiszteletére A msivcKctőIíf ffőmtivezetíSk és építésvezetők is veesenvezneb; Az élethez közelebb hozni a tudományt Egyesült Eger két mezőgazdasági tudományos intézete lési módok kialakításával, a korszerű trágyázás! módsze­rek kikísérletezésével, életta­ni alapkutatásokkal, borerjesz- tési eljárások kutatásával. — Mit szeretne leghama­rabb megvalósítani? — A jó kapcsolatot a külön­féle szervekkel, termelőszö­vetkezetekkel, állami gazdasá­gokkal. Kutatóink igen sokat segíthetnek a mindennapi mun­kák során és szeretnénK, ha a bevált kísérletek minél széle­sebb körben elterjednének. Nálunk nem öncélú kutatás fo­lyik és éppen ezért hasznos lenne, ha bizalommal fordul­nának hozzánk. Természete­sen mi is keresni fogjuk a kapcsolatot, szeretnénk minél több termelőszövetkezetnek, állami gazdaságnak átadni ta­pasztalatainkat. Azt tartom a legfontosabbnak, hogy a tudo­mány közelebb kerüljön az élethez s üzemünk ezen mun­kálkodik — fejezte be Molnár János. K. L. sában nem tanúsítottak olyan aktivitást, ame­lyet joggal elvárunk tőlük. A tömegszervezetekben és tömegmozgal­makban dolgozó kommunisták eredményesen biztosították a kongresszusi határozatok szé­les körű ismertetését és érvényesítését Ez a tevékenység a tömegpolitikai munka különbö­ző területén kedvezően éreztette hatását A tömegszervezetek és tömegmozgalmak vezető testületet időben megtárgyalták a kongresz- szusi határozatok végrehajtásának módját fi­gyelembe véve az adott terület sajátosságait Komoly gondot okoz, hogy a társadalmi élet túlszervezettsége miatt még mindig jelentős átfedések és felesleges párhuzamosságok mu­tatkoznak. Ezt a problémát a jövőben az ed­digieknél hatékonyabban szükséges megoldani. A pártoktatás eredményesen segíti a kongresszusi határozatok feldolgozásit és érvényesítését A pártoktatási év második felében minden tömegoktatási formán a pártkongresszus anya­gát tanulmányozták. Megfelelő gondot fordí­tottunk arra, hogy a kongresszus anyagának tanulmányozása az adott terület, a különböző szint és oktatási forma jellegének megfele­lően differenciáltan történjen. A falusi párt­oktatásban elsősorban a kongresszus agrár- politikai határozatai kerültek megvitatásra. Az ipari üzemekben a gazdasági mechaniz­mus reformjával összefüggő témák kerültek előtérbe. Minden tömegtanfolyamon nagy gon­dot fordítottunk arra, hogy a kongresszus ha­tározatainak ismertetése közvetlenül is se­gítse a választási munkát. A propagandistákat kétnapos tanácskozás keretében készítettük fel a kongresszus anya­gának hatékony és sokrétű ismertetésére. A IX. kongresszus rövidített jegyzőkönyvét több mint 15 ezer példányban juttattuk el a párt­oktatás részvevőihez. Az új gazdasági mecha­nizmus tanulmányozása érdekében szervezett tanfolyamokon megfelelő terjedelemben fog­lalkozunk a IX. kongresszus határozatainak feldolgozásával. Ezek a tanfolyamok elsősor­ban a kongresszusi anyag feldolgozásának szempontjából értékesek. A marxista—leninista esti egyetemen és a középfokú iskolákon gondosan előkészített terv alapján, megfelelő időt biztosítottak a kongresszusi anyag tanulmányozására. Ennek során egyrészt szisztematikusan érvényesí­tették a kongresszusi anyag különböző vonat­kozásait, másrészt ahol mód volt rá, önálló téma keretében is foglalkoztak a kongresz- szusi határozatok feldolgozásával. Ezt a te­vékenységet a jövőben is ehhez hasonló mó­don kell folytatni. A kongresszusi határozatok szervezett fel­dolgozása érdekében a megyei és a járási jogú pártbizottságok rendezésében január vé­gétől elméleti konferenciákat tartottunk. Az elméleti konferenciákra a választott testületek tagjai és a vezető beosztású káderek, valamint a pártopparátus munkatársai közül azokat vontuk be, akik más módon szervezett tan­folyamokon nem vesznék részi Az elméleti konferenciák túlnyomó többsége elérte célját, mert szervezett formában ezen keresztül is igen sokan ismerték meg a IX. kongresszus határozatait. A pártoktatás keretében több mint 46 ezren tanulmányozták a IX. párt- kongresszus anyagál Megfelelő intézkedések történtek annak ér­dekében, hogy a megye felsőfokú oktatási in­tézményeinek oktatói, közép- és általános is­kolák nevelői, a népművelési és egészségügyi intézmények dolgozói tanulmányozzák, meg­vitassák a kongresszus határozatait. A 1 köz­oktatási intézményekben és a kulturális szer­vekben három témában dolgozták fel a IX. pártkongresszus anyagát. Az egész napos ne­velőtestületi konferenciákat tanfolyamszerűén tartották meg. Az előadások többségükben színvonalasak, a szemináriumok rendszerint aktívak voltak. A hallgatók zöme jól fel­készült a konferenciákra. Helyes kezdeménye­zés volt, hogy néhány helyen a népgazdaság fejlődéséről szóló témával kapcsolatos elő­adás megtartására és a vita levezetésére kép­zett üzemi, illetve termelőszövetkezeti veze­tőket kértek fel. A közoktatási és népművelési intézmények munkaterveiben a IX. kongresszus határo­zatainak szellemében nagyobb hangsúlyt ka­pott az oktatási reformtörvény három alap­elvének egyöntetű és torzítás mentes érvénye­sítése, az oktató-nevelő munka tartalmának és módszereinek megjavítása, a szocialista nevelés hatékonyságának növelése, a tudo­mányos világnézet terjesztése, a szocialista hazaszeretet és az internacionalizmus eszmé­jének elmélyítése, valamint a kispolgári ön­zés, a kapzsiság és az anyagiasság elleni harc. A tantestületek és a népművelők összegészé­ben megismerték a kongresszus anyagát. To­vábbi feladat, hogy a kongresszusi határo­zatokat 'differenciáltan építsék be a konkrét tervekbe és hatékonyan érvényesítsék azokat. Tisztázzak a kongresszusi határozatok feldolgozása során felmerült kérdéseket A kongresszus anyagának feldolgozása so­rán igen sok kérdés, észrevétel és vélemény hangzott el. Ezek közül megemlítünk néhá­nyat A nemzetközi viszonyok és a kommunista világmozgalom helyzetének kongresszusi érté­kelésével a közvélemény egyetért. A tömeg­politikai munkában nehézségeket okozott annak megértetése, hogy a vietnami helyzet, az indonéziai események és egyéb körülmé­nyek ellenére történelmileg és stratégiailag' a szocializmus, a haladás erői vannak offen- zívában. A jelenlegi világhelyzetet a felszínes szemlélők meglehetősen pesszimista módon ítélik meg. Általános nyugtalanságot kelt a Mao Ce-tung-féle csoport egységbontó és szovjetellenes tevékenysége. Igen sokan nem látják annak lehetőségét, hogy a kommunista világmozgalom egysége a jövőben megszilár­dulhat. A közvéleményt élénken foglalkoztatja a társadalmunk osztályszerkezetének alakulá­sával, a szocialista nemzeti egység erősítésé­vel és a szocialista demokrácia fejlesztésével kapcsolatos kérdések. A szocialista demokrá­cia fejlesztésével összefüggésben a félreérté­sek tisztázása érdekében hangsúlyozni kellett, hogy ezt a tendenciát társadalmunk szocia­lista jellegű előrehaladása teszi lehetővé és szükségessé, csak kevésbé indokolja a korábbi hibák felszámolása. Gyakran előfordul, hogy egyesek nem látják az összefüggést a szocia­lista demokrácia fejlesztése és a fegyelem megszilárdítása között. A gazdaságpolitikai témák között elsősorban a gazdasági mechanizmus reformjával és a párt életszínvonal-politikájával kapcsolatban merültek fel problémák. Tapasztalataink sze­rint még sokan nem értik, hogy az új gazda­sági mechanizmus lényege a szocializmus teljes felépítésének meggyorsítása, a gazda­sági és politikai munka hatékonyságának nö­velése, az ésszerűbb gazdálkodás elvének ér­vényesítése. A népgazdaság fejlődésének na­gyobb térvszerűsége megköveteli a tervgaz­dálkodás módszereinek korszerűsítését. A gaz­dasági mechanizmus reformjával összefüggés­ben többen felvetik, hogy megítélésük szerint a helyi önállóság növelése túlzottan a központi irányítás rovására történik és a vezetők egy része visszaél majd a nagyobb önállóságból adódó lehetőségekkel. A gazdasági vezetők közül még többen nem értik, hogy az új gaz­dasági mechanizmusban nemcsak a központi szerveknek kell erőfeszítéseket tenniük a helyes intézkedések kidolgozására, hanem a helyi erőforrásokat is maximálisan ki kell használni. A megyében több helyen tapasz­talható, hogy egyesek túlzott reményeket fűznek az új gazdaságirányítási rendszer be­vezetéséhez. Azt gondolják, hogy egy csapásra megoldódik minden probléma. Sokan tarta­nak attól, hogy az életkörülmények alakulá­sában nagy eltérések keletkeznek, az anyagi ösztönzés új rendszerét egyes vezetők jog­talan előnyök biztosítására használják majd fel. Több tisztázatlan kérdés van a szociál­politika várható alakulásának területén. Ál­landóan ismétlődő téma a fogyasztói árrend­szer és a társadalmi juttatás új szisztémájá­nak megítélése. Az eddigieknél is nagyobb figyelmet kell fordítani annak propagálásá­ra, hogy a párt életszínvonal-politikája lé­nyegében nem változik, a jövőben is az qlet- körülmények tervszerű javítására, az életszín­vonal állandó emelésére törekszünk. Egyre növekszik az érdeklődés az új gazdasági me­chanizmus kérdései iránt, de még a vezetők jelentős része sem érti eléggé a reform lé­nyeges összefüggéseit. Ezért a gazdasági me­chanizmus reformjával foglalkozó tanfolya­mokra a jövőben is nagy gondot kell fordí­tani A pártkongresszus agrárpolitikai jellegű ha­tározatai örömet és egyetértést váltottak ki a termelőszövetkezeti parasztság körében. A megye sajátos helyzetének megfelelően ná­lunk az- agrárpolitikai kérdések kerültek elő­térbe. A kongresszusi határozatok alapján született egyes intézkedéseket esetenként és helyenként tévesen értelmeznek. Mivel a ter­melőszövetkezetek nem tervkötelezettek, több tsz-vezető a helyi érdekeket az össztársa­dalmi érdekek fölé helyezi, csak a közvetlen gazdasági előnyöket tartja szem előtt, vona­kodik a kevésbé gazdaságos, de népgazdasági- lag szükséges ágazatok fejlesztésétől A hely­telen értelmezések fő oka abban jelölhető meg, hogy nem elemeztük eléggé az említett intézkedések összefüggéseit, nem fordítottunk elég figyelmet az ezzel kapcsolatos felvilágo­sító munka megszervezésére. A vázolt vitatott kérdésekre, amelyek az eddigi tapasztalatok egy részét tartalmazzák, megfelelő formában, rendszeresen vissza kell térnünk. A pártszervek és pártszervezetek fon­tos feladata, hogy elemezze a kongresszusi anyag feldolgozásának tapasztalatait, rend szeresen és színvonalasan reagáljon a köz­véleményt foglalkoztató kérdésekre^ szakmunkásképzés gyakorlati része. Az üzem területén tör­ténnek ugyanis a gyakorlati foglalkozások. Ez azt jelenti, hogy a korszerű módszereket és kísérleteket a mezőgazdasá­gi szakiskola fiataljai megis­merik s képzett, sokoldalú szakmunkásokká válhatna*. — Milyen fő feladatok meg­oldása vár jelenleg az üzem­re? — Munkánk elég sokrétű és bonyolult. Egyik legfontosabb témánk a táj kutatás, többek között új szőlőfajták előállítá­sa. Most van kialakulóban az Egri Csillagok III. elnevezésű szőlőfajtánk, amely egymagá­ban tartalmazza a Bikavért adó borok tulajdonságait. Má­sik nagy feladatunk a íiloxé- rának és peronoszpórának el­lenálló fajta kikísérletezése, amely leváltaná a direkt ter­mő fajtákat Az Eger II. elne­vezésű fajta, reméljük, be­váltja a hozzá fűzött remé­nyeket. Ugyanakkor foglalko­zunk a nagyüzemi gépi műve­Az elmúlt napokban egye­sült Egerben a Szőlészeti Ku­tató Intézet egri telepe éa a Mezőgazdasági Szakmunkás- képző Iskola tangazdasaga. Mi tette szükségessé a két intézmény összevonását a mi­lyen feladatok várnak az Or­szágos Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet egri üzemére — erről beszélgettünk Molnár János mezőgazdasági mérnök­kel, az üzem vezetőjével. — Az összevonásnak kettős célja volt. Egyrészt a terüle­tében jelentősen megnöveke- dett üzem (jelenleg 430 hold, s' ebből 200 hold szőlő) méltó kereteket tud biztosítani a megye két történelmi borvidé­kének kutatási, nemesítési munkáihoz. Az elvégzett kí­sérleteket most már nagyobb üzemi méretekben is ki lehet próbálni. S ez végtelenül fon­tos, hiszen a szőlőtelepítési program igen nagyméretű me­gyénkben. Az egyesülés másik előnye, hogy most egy kézbe került a kutatási munka és a dalmi bíróság tárgyalásán, az ügyről nem tudnak a dolgo­zók. — A Heves megyei Fő­ügyészség milyen támoga­tást ad a társadalmi bírósá­gok sikeres működéséhez? — A szakszervezeti bizott­ságok, a műhelybizottságok és a társadalmi bíróságok tagjait eddig is szervezett oktatásban részesítette az ügyészség. Meg­keresésünkre, vagy helyszíni látogatásaink alkalmával poli­tikai, szakmai tanácsokat ad­tunk. Mindezt a jövőben fo­kozni akarjuk. A törvényesség betartásával, a határozatokkal eddig sem volt baj. Az aktivi­tást, a kezdeményezést, a ne­velés hatását kell fokozni. Ezt kívánja a közösség érdeke, ép­pen ezért ennek megvalósítá­sa nemcsak az ügyészség, bí­róság feladata, hanem közér­dekből társadalmi ügy — fe­jezte be válaszát a megyei fő­ügyész. (F. LJ mi bíróságok elé. Vajon az ittasság, az utasítás megtaga­dása, a károkozás és egyéb fe­gyelmezetlenségek nem tartoz­nak a társadalmi bíróság elé? A közösség bölcs ítélete, neve­lőhatása nem segíthetne? — Mivel magyarázható, hogy a társadalmi bíróságok elé tartozó ügyeket mégsem viszik oda? — A gazdaságvezetők véle­ménye szerint a fegyelmi el­járás kevesebb vesződséggel, kevesebb munkával jár. Egy­szerűbbnek tartják, ha csak a vállalati jogtanácsos, vagy a személyügyi előadó vélemé­nyét kell megkérdezni és nem a kollektívát Sok helyen nem működnek kellően a társadal­mi bíróságok, mert a szakszer­vezeti bizottság és a gazdaság, vezetés magukra hagyja őket. Több példát lehetne idézni az elmúlt éV gyakorlatából, hogy a társadalmi ^íróságok egy- része csak ott és akkor rqű- ködött, amikor az ügyészség írásban megkereste őket Ez azért sem kielégítő megoldás, mert több helyen azt mond­ták, hogy kívülről, a hatóság erőlteti a társadalmi szervek munkáját. A szemlélet meg­változtatására van szükség, hogy az eddigi helytelen gya­korlat megszüntessék, a társa­dalmi bíróságok betölthessék a törvényben megszabott ma­gasztos feladatukat *— Hogyan javítható a társa­dalmi bíróságok munkája? — A társadalmi szervek és a gazdasági vezetők a megfe­lelő ügyeket vigyék a társa­dalmi bíróságok elé. Gondos­kodjanak arról, hogy lehető­leg a kollektíva minél na­gyobb része, a vétkes közvet­len munkatársai részt vegye­nek a tárgyaláson, ott kellő módon véleményt nyilvánítsa­nak. A közösségnek adjanak módot a megtévedt, vagy a vétkes ember sorsának, maga­tartásának további szemmel kísérésére, az ellenőrzésre, a nevelésre. Nem jó megoldás, nem vezet kellő hatásra a Selypi Cementgyár, a Hatvani Konzervgyár és a Bélapátfalvi Mész- és Cementművek gya­korlata, ahol az érdekelteken kívül senki, vagy csak egy­két személy volt jelen a társa­Allami életünk és a társa­dalmi önigazgatás demokra­tizmusa egyre jobban halad előre. A szocializmus építése során mind nagyobb az igény és egyben a lehetőség, hogy a törvényhozás, az igazságszol­gáltatás, az állami, a tanácsi feladatok megoldásában egyre nagyobb szerepet kapjanak a választott szervek, vagyis köz­vetlenül a dolgozó nép intézze saját ügyét. Közéletünk egyet­len területének demokratizá­lásáról, a társadalmi bírósá­gok szerepéről, működéséről és feladatairól beszélgettünk dr. Mórász Miklóssal, a Heves megyei Főügyészség vezetőjé­vel. — A társadalmi bíróság az üzemi közvélemény választott szerve. Alapvető feladatát a dolgozók nevelése szabja meg. Az 1962. évi 24. számú tör­vényerejű rendelet legfőbb célkitűzése, hogy a társadalmi bíróságok öntudatos munkára, a társadalmi és személyi tu’aj. dón védelmére, a társas együttélés szabályainak betar­tására nevelje az embereket Heves megye nagyobb üzemei­ben. szövetkezeteiben és intéz­ményeinél a közösség vala­mennyi dolgozója együttesen vehet részt a törvények, a szo­cialista erkölcs és együttélés szabályait sértők elleni harc­ban. — Megfelelően műkődnek a választott társadalmi bírósá­gok? — Heves megyében mintegy 90 társadalmi bíróságot válasz­tottak a dolgozók. Hasznos, eredményes tevékenységet fej. tettek ki, de nem olyan mér­tékben, amennyire lehetőség dón védelmére, a társas és társadalmi Igény volt. He­ves megyében a 89 társa­dalmi bíróság közül az elmúlt évben csak 52 műkö­dött, tehát 37 nem töltötte be hivatását, nem tárgyalt ügye­ket. Több olyan társadalmi bíróságot találtunk, amely megalakulása óta egyetlen ügyet sem tárgyalt, nem is ta­nácskoztak, létezésükről az üzem dolgozói nem is tudnak. Pedig a gazdasági vezetők az elmúlt évben 261 fegyelmi ügyben jártak el és ezek kö­zül egysem került a társadat­Szemtő! szemben a közösséggel A megyei főügyész véleménye a társadalmi bíróságokról nácsi építők csupán a határ­idők lerövidítésével összesen 560 napos „ajándékot” adnak! A fiatalok, a jubileumá ver­seny során az egri Sas úton épülő szociális létesítmények elkészítéséhez ajánlották fel segítségüket. A KlSZ-szerve- zet védnökséget vállalt a be­ruházás felett: a kőművesek hatszáznyolcvannyolc, a vil­lanyszerelők ötszáz, az aszta­losok kétszázhúsz, a vízveze­tékszerelők kétszáz, a festők száznegyven társadalmi mun­kaórára tettek fogadalmat, a lakatosok pedig 10 ezer forint értékű segítséggel járulnak hozzá a elképzelések sikeres megvalósításához. A tanácsi vállalat párt- és szakszervezeti bizottságának javaslatára, a gazdasági ve­zetők egyetértésével, támoga­tásával az idén új színnel gaz­dagították, élénkítették a ko­rábbi versenyformát. A küz­delmekbe bevonták a műsza­ki dolgozókat is, így ma már fél száznál többen iparkodjak a kiváló építésvezetői, főmű­vezetői címek eléréséért. A kiírás értelmében meglehető­sen szigorú feltételeket állí­tottak a versenyzők elé, de ugyanakkor tekintélyes össze­gű pénzjutalmakat is kilátás­ba helyeztek ösztönzésül. A különféle feladatok elvégzé­sét vagy el nem végzését pozi­tív és negatív pontokkal „dí­jazzák”, s az eredményeket negyedévenként értékelik. A műszaki dolgozók, — akik azelőtt legfeljebb egy-egy szocialista brigád patronálói voltak, most ezen kívrül — messzemenően érdekeltek a gondjaikra bízott egység vala­mennyi tagjának eredményei­ben is, így érthetően lényege­sen aktívabb munkát végez­nek. Versenyüktől sokat vár­nak a vállalatnál, remélik, ■ hogy fő biztosítéka lesz majd a jubileumi vállalások adós­ság nélküli teljesítésének. (—ni) sen másfél milliót ad majd a 24 szocialista brigád. Az építők „üzeneteiből” különösen említésre méltó a gyöngyösi Fekete László kő­művesbrigádjának fogadalma, miszerint az adácsi tsz istálló­ját kereken egy hónappal ko- ' rábban befejezik, akárcsak Zsákai Béla csapata a hatvani szikvízüzem átalakítását. Je­lentős a 14. számú építésveze­tőségen dolgozó Szerencsi Ká­roly tizenkét tagú kőművesbri­gádjának vállalása is, amely­ben arra adták szavukat, hogy a személyenként előírt 71730 forintos termelési értéktervet 119 505 forintra egészítik ki. Figyelmet érdemel, hogy a ta­A tavaly élüzem címmel ki­tüntetett és a kongresszusi munka versenyben kitűnően szerepelt Heves megyei Taná­csi Építőipari és Épületszerelő Vállalat dolgozói méltóképpen akarják köszönteni a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 50. évfordulóját. Tisztele­tére ismét nemes versengésbe kezdtek: 54 brigádjuk a ter­melési tervek teljesítését, a termelékenység további növe­lését, a határidők csökkenté­sét ígérte, minőségi, pontos munkára adta a szavát. Együt­tes vállalásuk többleteredmé­nye az elképzelések szerint csaknem kétmillió-hétszázezer forint, s ebből hozzávetőlege-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom