Heves Megyei Népújság, 1967. május (18. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-24 / 120. szám

Béke nagygyűlés, . fáklyás felvonulás gyöngyösön Holnap, csütörtökön este 7 órai kezdettel békenagygyűlést tartanak Gyöngyösön, a sza­badtéri színpadon. A nagy­gyűlés előadója dr. Menyhárt László, a KISZ központi bi­zottságának munkatársa. Műr sort ad a városi művelődési Kaz szimfonikus zenekara, énekkara és irodalmi színpada. A város fiataljai a nagy­gyűlés után fáklyás felvonu­lást rendeznek, hogy ezzel is kifejezzék akaratukat a világ békéjének megteremtésére és tiltakozásukat az USA vietna­mi agressziója ellen. Rossz idő esetén a nagygyű­lést a városi művelődési ház­ban tartják meg. I Az elmúlt év őszén fegyei- I mezetlanség és elégedetlenség lett úrrá a Mátraderecskel Téglagyárban. Akadozott a termelés, sok volt a selejt és kevés a kereset. Mindez nem új keletű jelenség volt, éppen ezért a tagság új vezetőséget javasolt a gyár pártszervezeté­nek élére. Kiss R. Józsefet választották titkárnak és az új vezetőség új tagja lett Ko­vács János, Kindle János, Gáspár Ignác és Salamon Já­nos. Arra kerestünk választ, hogy az elmúlt nyolc hónap alatt Mátraderecskén mit tett az új pártszervezet vezetősé­ge. Ar. első feladat ? A párttagság egységénél megteremtése mindennél el­sőbbrangú feladat volt. Több­szöri beszélgetések és nem egyszer éles vitáik közepette tisztáztuk, hogy ki mit akar, és hogyan tud dolgozni. Min­denekelőtt választ kértünk, hogy aki húzódozik a párt­munkától, a párt tagja akar-e maradni. Nem léptek ki, elvál­lalták a rájuk bízott feladato­kat és mindinkább példát mutattak a napi termelésben is — mondták Mátraderecs­kén. A pártszervezet tagjai­nak több mint a fele április végéig kéthetenként rendsze­resen eljárt és tanult a gazda­ságpolitikai tanfolyam ipari, tagozatán. Az elméleti isme­• \ Poroszlón az árvíz után AZ ÄR MÁR LEVONULT, de a mélyebben fekvő része­ken még mindig ott csillog a víztükör. A falu éli meg­szokott életét, az emberek szorgos munkával akarják pótolni azt, amit a víz el­vitt — Mintegy kétmillió forint kárt okozott az árvíz, sajnos nagyon sokat — mondja Far­kas József, az Üj Erő Ter­melőszövetkezet főkönyvelő­je. — De még nem biztos, hogy megússzuk ennyivel, mert ilyenkor jelenik meg a mocskos pajor s lehet elviszi azt ami még megmaradt. Évről-évre állandó izgalom az életünk. A partosabb részeken már megkezdte a szövetkezet a szántást de így is csak a tervezett vetés nyolcvan szá­zalékát tudják elvégezni. Hátra van még ötszáz hold közös és 250 hold háztáji ku­koricaterület szántása és ve­tése, most rakják ki a para­dicsom, a paprika és a diny- nyspalántákat. — Igyekszünk, hogy a ká­rokat valamivel pótoljuk — mondja a főkönyvelő —, de nagyon nehéz helyzetben va­gyunk. Hiszen az ártól vé­dett területeink nem a leg­jobb minőségűek. A talaj erősen szikes. Így csak az ál­lattenyésztés marad. Az idén mintegy 1400 sertést hizla­lunk és adunk le, van 52C szarvasmarhánk s most még a pulykaneveléssel is meg­próbálkozunk. Szeretnénk, ha az állattenyésztésből szárma, zó többletjövedelem bizonyos mértékig enyhítené gondjain­kat. De ez is csak segít va­lamit a helyzeten, a gondo­kat végérvényesen nem old­ja meg. A termelőszövetkezet év- ről-évre küzd az árvízzel és azt is hozzá lehet tenni: rém nagy sikerrel. Ritka az az év, amikor nagyobb kár nél­kül vonulna el az ár a falu­tól. — MOST MÉG AZ EDDI­GIEKNÉL is nehezebb hely­zetbe kerülünk — tájékoztat a főkönyvelő. — A kiskörei vízilépcső elkészültével az árterület lekapcsolódik a termelőszövetkezettől. De ez még csak néhány év múlva valósul meg. Addig a Tisza szabályozása miatt szinte a közelből mindenhonnan a mi földünkre jön a víz. Az eddigieknél tehát még na­gyobb károkra van kilátási Így aztán az a furcsa helyzet adódik, hogy van is földünk meg nincs is. Áldatlan álla­pot ez s nem tudunk megbir­kózni vele. Nagyon nehéz így dolgozni s az emberek is egyre nyugtalanabbak, bi­zonytalanabbak. A főkönyvelő szerint jelen­leg egy biztos termelési ág van a szövetkezetben — az állattenyésztés. Sajnos azon­ban ez is csak részben biz­tos, hiszen az állatoknak sok takarmányra van szüksége. A takarmánytermesztés pe­dig szintén bizonytalan. — Földjeink ötven száza­léka az árterületre esik. Ezen az ötven százalékon bizony­talan a gazdálkodás, a másik ötven százalékot pedig rém használhatjuk fel csupán ta- .kaxmánytarmesztésre. fis ..; őszintén szólva a vezetőség nem lát egyelőre kiutat ebből a helyzetbőL JÖ NÉHÁNY ÉV míg Kis­körén elkészül a vízilépcső. Néhány bizonytalan, kiszá­míthatatlan év a szövetkezet számára, ameddig nem tud­ják munkájuknak marad-e egyáltalán valami eredmé­nye. Az emberek, a vezetők szeretnének valami megol­dást, ami biztossá tenné gaz­dálkodásukat, s nem kellene örökké az ár miatt nyugta­lankodni. Tudják azonban, hogy saját erejükből nem te­lik arra, hogy megváltoztas­sák a helyzetet. Arra vár­nak, hogy a felsőbb szervek segítsenek. Kaposl Levente. Női szemmel a vásáron Mátraderecskén mit tett a pártszervezet ? Sándor Sándor. Természetesen nem egyedül, a munkaversenyt héttagú bizottság értékeli, rendszeresen, dekádonként. Sőt, havonta szöveges értéke­lést adnak a brigádok közötti versenyről, ennék alapján ju­talmazzák a legjobbakat. Pártmunkába kelték. gaz­dasági feladatként pedig el­rendelték, hogy a munkaver­senyt nyilvánosságra hozzák. Az élenjárók nevét közük a gyár fotoszakkörévei és ha­marosan a versenytáblára ke­rülnek a fényképek. A pártszervezet arra ösztön­zi a gazdasági vezetést, hogy nem fukarkodjék a megérde­melt dicsérettel. A 2-es cse- répprésházat, de az egész cse­répgyártást dicséret Illeti az utóbbi hetek jó munkájáért. A pártszervezet és a gazdasági vezetés is nyilvántart ja, hogy most Antal József. Ödor Já­róé. a behordóknál Kovács ándrás és Holló János brigád­ja a legjobb. A mélypontról induló ; új pártszervezet munkáját elsőd­legesen a termelési eredmé­nyek igazolják. Nézzük az adatokat! Az év első munka­napjától április végéig a ter­vezett 5,1 millió nyerstégla helyett 5,3 millió darabot, az előírt 6,9 millió nyers cserép helyett 6.7 milliót gyártottak. Az égetett tégla tervteljesíté­se 101, az égetet cserépé 90.1 százalék. Nyers cseréptől má­jus közepén rninegy 20 ezer­rel többet adtak és a túlzot­tan feszített tervből adódó rserépadósságot az első félév végére törlesztik. A Mátraderecskei Téglagyár Jártszervezete a munkásokkal :gyütt örül a sikereknek. Tud­ók, hogy még csak a munka íehezét végezték el, sőt többen ízt mondták, hogy a nagyobb eladat ezután következik, '’olyamatosan tartani kell a endületet, ehhez kell a párt- zervezetnek megfelelő politi­kai légkört, jó munkakedvet biztosítani. Fokozatosan egyre nagyobb aktivitást kell elérni, olyan határozatokra van szük­ség, hogy javuljon a minőség, fokozódjék a gazdaságosság. Nem a gazdaságvezetők he­lyett, hanem velük és a gyár egész koüektívájával együtt kell dolgozná, hogy a fokozott követelményeknek mindjob­ban megfeleljenek. Dr. Fazekas László retek elsajátítása mellett sor került a tégla-cserépgyártás korszerűbb megszervezésére, a gazdaságosabb termelésre és több gyakorlati kérdés meg­vitatására is. A propagandis­ta munka zömét Maruas Sán­dor művezető és Kiss R. Jó­zsef párttitkár vállalta. Az új pártvezetőség új gyárvezetővel kezdte a mun­kát. Panyik Sándort mindnyá­jan ismerték ugyan, hiszen a faluban volt tanácselnök és korábban művezető a gyárban. A pártszervezet teljes mérték­ben támogatta az új gyárve­zetőt a munkafegyelem meg­szilárdításában. A notórius részegeskedőkkel, az igazolat­lanul hiányzókkal még egy­szer beszéltek, közölték az utolsó figyelmeztetést. Volt, akinek ez sem használt, négy embert fegyelmi határozattal elküldték a gyárból. Ezzel az intézkedéssel egyet értett a pártszervezet és a munkások többsége is. De azzal is, hogy legutóbb egyet közülük vissza­vegyenek. Nem véglegesen, egyelőre csak alkalmi múnká- ra. Most nincs ugyan felvétel a gyárba, de a családra voltak tekintettel. Szemtol-szemben Régebben, amikor rosszul ment a munka mindenki min­denkit szidott, de a sok vádlott között eltűnt a felelős. Az új gyárvezető kéthetenként be­számoltatja a részlegek veze­tőit és ezeken a megbeszélése­ken mindig jelen van a párt­vezetőség egy-két tagja. Itt nem lehet mellébeszélni, szem­től-szembe kell megmondani a véleményt. De nemcsak si­ránkozást, hanem tényeket és főleg hasznos javaslatokat vár­nak. Következetes, határozott kiállásával, az őszinte, de se­gítő szándékú kritikád szellem megteremtésével sokat segített a pártszervezet. A nyersgyár­tók, az égetők és a szállítás munkásai között egyre inkább megvalósul az összhang, le- küzdik a munkahelyi sovi­nizmust. Élű munkaverseny Három harmadban dolgoz­nák a gyárban, így a hasonló ! munkakörben dolgozók telje­sítményét könnyen összehason- ítjáik. Ezt tették a munkaver­seny mércéjévé, a felelős pedig általában vitatta az elnök: stallumot, amely, mint késöbt kiderült, minden volt, csak magas nem... Üj, a volt el­nöknél magasabb képzettségű és nagy szakértelemmel ren­delkező elnököt javasoltak a tagságnak, nyíltan és őszintén megmondva, hogy addigi mun­kahelyén is lényegesen maga­sabb volt a jövedelme, mint a volt elnöké... Ha az általa kért — nem indokolatlanul magas — javadalmazást biz­tosítja számára a közgyűlés, szívesen eljön, hogy segítsen a közös további fejlődésében. A közgyűlés megvitatta ezt, mérlegelt és döntött: jöjjön az elnök. Meg lehetett volna csi­nálni, hogy „besuszterolják” íz új elnököt jövedelmével együtt? Ma még minden bi- lonnval. De csakis a szövet­kezeti demokrácia megsértő­iével és csakis úgy, hogy ké- iőbb, mikor a tagság tudomá- iára jut a most egyébként jo- (osnak elismert igény és an- íak teljesítése, olyan vita ke- 'eredett volna belőle, amely- lek csakis a közös gazdaság, fegyelem, a munka látta olna a kárát. ]V yíltság és őszinteség, — ' ez is közhely már. Mon- ani. De ennek a \ szellemében selekedni kis és nagy ügyek­en, úgy látszik, még nem az. edig a szövetkezeti gazdálko- • ás, a szövetkezeti demokrácia s a szövetkezeti demokrá- . a a nyílt és őszinte beszéd . élkül, — elképzelhetetlen. . t Gyurkó Géza 1 dája. Már közhely számba megy ez a megállapítás, ám úgy látszik, még a régi, ta­pasztalatokban és vagyonban is gazdag szövetkezetekben sem tartják számon ezt a „közhelyet”. Nem nagy összeg — legalábbis ebben a szövet­kezetben — a 160 ezer forint. De „nagy” összeggé vált, mert hiányzott a nyílt és őszinte be­széd, hiányzott a zárszámadó közgyűlésen is, ahol egysze­rűen elhallgatták mindezt a ragság előtt — mert ez az ösz- izeg valóban túlzott volt —, le hiányzott az őszinteség ak- s»r is, amikor a felét „be- z vallották’' a tervtárgyaló köz- ä gyűlésen. J oggal érezhette úgy a szövetkezeti tagság, \ hogy gye-eknek nézik őket, illetőleg gyerekként viselkedik velük szemben az a vezetőség, amely bizalmukból került a ; szövetkezet élére, s amelynek ; szinte naponta és „felnőttként” ' kell néha bizony milliós nagy­ságrendű kérdésekben dönte- ' ni. Ezt magyarázza a párt- szervezet, ezt nem értette meg jó ideig a gazdasági vezetés, ; s így vált ez a vita korántsem i gazdasági, hanem nagyon is J elvi, politikai vitává. Álljon itt most egy másik példa, ugyancsak ebből a já- résből. A másik példának ho- ( zott termelőszövetkezetben ál- t landó beszédtéma volt az el- j nők — úgymond — magas fi- £ zetése. Hogy jól dolgozott-e, . vagy sem, az elnök, példánk- ban másodrangú kérdés, mi- után a szövetkezet tagsága sem ennek arányában, hanem ^ gyöngyösi járás egyik megalapozott és gazdag múltra visszatekintő termelő­szövetkezetében, ahol a közös munka és annak sok-sok ered­ménye erősre cementálta a szövetkezeti gazdaságot, vita van a pártszervezet és a szö­vetkezet vezetői között. A szö­vetkezet nevét nem tápintat- ból hallgatjuk el, inkább csak azért, mert az ügy nem annyi­ra komoly, mint inkább e for­májában'is tanulságos, — más szövetkezetek számára. A vita a több millió haszonnal dol­gozó szövetkezetben mindössze 160 ezer forint körül foro" pontosabban a nyíltság és s őszinteség került a diskurzt középpontjába. Az történt ugyanis, hogy zárszámadó közgyűlésen „elfe lejtették" elmondani a tagok nak. hogy 160 ezer forint pré miumot osztottak ki a gazda sag vezetői között. Bármilye: furcsán is hangzik, nem is a a lényeg, hogy valóban meg érdemelték-e, vagy sem ezt a: összeget — egyesek szerint, mi vei még szántatlan föld is ma­radt jócskán az elmúlt gaz­dasági évben, legalábbis erő­sen túlzott ez a pénz —, ha­nem azon erősködik a párt- szervezet, — miért kellett ez1 elhallgatni. Illetőleg miért kellett a tervtárgyaló közgyű­lésen a tagság követelésére végül is színt vallani, de úgy, hogy csak 80 ezer forintról be­széltek a szövetkezeti vezetők. Ki vonhatná kétségbe, hogy e jó és eredményes munka után a szövetkezeti vezetőknek is jár — a közgyűlési döntés alapján! — prémium: minél nagyobb az eredmény, minél gazdagabb a tagság jövedel­me, annál több... Nem vonta ezt kétségbe a példának fel­hozott szövetkezet tagsága sem, de teljes joggal horkant fel, amikor tudta nélkül, in­doklás nélkül, a háta mögött osztoztak a közös gazdaság vezetői. A tagság a szövetkezet gaz­Nyiitcsn és őszintén A gyönavösi iárá« i.- a^.. „.. ........... mé nyeket, hanem igen v e- delmező állattenyésztéssel is dicsekedhet. A szövetkezetnek kétszáz- negyven szarvasmarhája van, s az első negyedévben a közös gazdaság 175 ezer liter tejet értékesített. Ugyancsak a tehe­nészetben 65 itatásos és ugyan­ennyi szooós borját neveltek fel. A növendék szarvasmar­hák igen jól fejlettek. A termelőszövetkezet az év első hónapjaiban 48 hízómar­hát értékesített, s az átlagsúly meghaladta a hat mázsát. A közös gazdaságnak egyre inkább egyik fő profiljává vá­lik a juhtenyésztés. A hatszáz anyajuhtól 760 bárány szapo­rulat volt, s közülük 360 kis- aárányt már értékesített a :zövetkezet. Ugyancsak érté­kesítettek háromezer hízójuhot s, mintegy 100 ezer kilogramm összsúlyban. Az állattenyész- és igen eredményes és egyre nkább nagyobb hasznot bizto­st a közös gazdaságnak. Mflmm 3 1967. május 24., szerda A hatvani Lenin Termelő- szövetkezet nemcsak a növény- termesztésben ér el szép ered­Jövedelmező az állattenyésztés a hatvani Lenin Termelőszövetkezetben lár-bemutatója. De ha már itt járunk, nem mehetünk el szó nélkül a háztartási gépek mel­lett sem. Hogy könnyebb les yen a második műszak Csaknem minden ország pa­vilonjában korszerű háztartási gépek széles kollekciójával ta_ lálkozunk. A hazai szakembe­rek is régóta — és sikeresen — törekszenek arra, hogy a technikát a háztartások szol­gálatába állítsák. A Kohó- és Gépipar hatalmas csarnokában elhelyezkedő erősáramú ipar sok kellemes meglepetéssel, praktikus kisgéppel, eszközzel fogadja látogatóit. Egyik új­donsága a kenyérpirító, amely két oldalon egyszerre pirítja a kenyeret. A hőszabályzós va­salók, villanytűzhelyek és grill-csirkesiitők mellett szeré­nyen áu a pavilon egyik szen­zációja: a hengervenfillátoros, villamos hőkandalló, amely az eddigiekkel szemben csaknem zajtalan. Maximális teljesítmé. nye 200 W, súlya mindössze 2,3 kiló. Sóvári Gizella csodaszép termékei mellett. Modern vonalú vázák, poha­rak és klasszikus ólomknstá- lyok: mintmegannyi költe­mény. Kelletik magukat a vásáron a „kozmetika klasszikusai”, a híres francia cégek, — Dior, Láncomé és a többiek -s. A bolgár pavilonban pedig a ró­zsaolaj és sok más, kellemes illatú parfőm vonzza a hölgy­közönséget. Térjünk vissza azonban a könnyűipari pavilonhoz, és nézzük meg a lakberendezési kiállítást. A modern, variálha­tó tetszetős szobabútorokor (Klára, Napfény stb.) kívül stílbútorokat is kiállítottak (például a Mátyás reneszánsz dolgozószobát). A jelek sze­rint a műbőr a bútoroknál is egyre sikeresebben versenyez a hagyományos textilliákkal. Ebben a pavilonban állítja ki terrríékeit a Herendi Por- eelángyár is, amely már a 125 évvel ezelőtti Iparműkiállitá- >on is részt vett. Érdekes és gazdag az NDK pavilonjának a lámpa, és csil­gyár önálló kiállítása. A habo. sított műbőrtől kezdve, a leg­újabb zsugorított műbőrig minden megtalálható itt. S hogy pontosan hányféle anyag? Érdemes megnézni a bekötött mintakollekciót! A földszinten kicsi tó, ben­ne szigetecskék: ezeken allnak a szebbnél szebb ruhákba öl­töztetett próbababák. Itt állí­totta ki termékeit a konfek­cióipar. Mintegy 160 modell- jükből naponta többször is tartanak divatbemutatót. Ide kívánkozó jó hír: a kiállítóit termékek egy része május 23- ától a Divatcsarnokban meg is vásárolható. Dior és a többiek Minden évben nagy sikere van a csehszlovák pavilonnak. A JABLONEC cég az idén is bemutatja a világhírű bizsuk legújabb kollekcióit és forma- tervezett, exkluzív mintada­rabjait. S ha már itt járunk. < érdemes megadnunk a híres „karlsbadi porcelán” étkészte­tek és a csehszlovák üvegipar méteráru állítja meg a látoga­tót. Hagyományos és egészen új, pamut és szintetikus anya­gok a legkülönbözőbb színek­ben. Szépek és praktikusak a poliészter-pamut keverésű anyagok: könnyen moshatók, vasalást többnyire nem igé­nyelnek, és nem gyúródnék. Az első emeleten függönyök, szőrmék — és a cipők. Mint minden évben, most is gaz­dag a választék. Az élénk szí­nek — a kék, a zöld, a piros és a lila — a cipődivatban is tért hódítottak. Mutatósak, célszerűek és olcsók a vászon felsőrészű lábbelik. Továbbra is kedvelt anyag a lakkbőr és az antilopot utánzó hasított bőr. És egy újdonság: divatos­sá váltak a cipőn és a retikü- lön egyforma, többnyire törö- kös minták. A kötöttáru gyárak — nagy­üzemi jelzőjükre rácáfolva — a kézi horgolással-kötéssel ve- ' tekedő, egyedi mintás pulóve­rekkel, szettekkel, ruhákkal i „rukkoltak ki”. i Külön említést érdemel a , Győri Pamutözovő- és Műbőr- i 125 éves a vásár, mégis egy­re fiatalabb. Évről évre szé­pül. gazdagodik. Alaposan próbára teszi azt, aki mindent látni akar. „Bemelegítésként” egy könnyű kis sétát ajánlunk: nézzük meg, milyen érdeke­sebb látnivalókat, meglepető, seket tartogat a vásár a nők­nek. Kezdjük 4 sétát a vásár fő­terén. Ha körülnézünk, azon­nal szemünkbe ötlik a köny- nyűipar óriási kirakatként csábító pavilonja. De nemcsak a homlokzata szépült meg ta­valy óta: belül is szebb, sőt, nagyobb lett. Most összesen 550 négyzetméternyi területet foglal el benne a mintegy ezerféle termékkel. Séta us ékszeres- dobosban” A fenti elnevezést — min­dig új rendezése, gazdag, sok­színű kiállítási anyaga miatt kapta a pavilon az elmúlt években. Elegendő csak kö­rül nézni, máris megállapíthat, juk: nevére az idén is méltó. Mindjárt a bejáratnál a S ennyezettól a padlóig leom- i nyomott és tarkán szőtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom