Heves Megyei Népújság, 1967. május (18. évfolyam, 102-126. szám)

1967-05-05 / 104. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. ÉGTESÜLJETES» Ara: 5« fillér XVIII. évfolyam, 104. szám AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA 1967. május 5„ péntek Tanácskozik a szakszervezetek l , ■- -• •1 * • kongresszusa Gépkocsik, motorok vizsgája Csütörtökön az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házá­ban folytatta munkáját a szakszervezetek XXI. kongresszusa. A tanácskozáson részt vett és az elnökségben foglalt helyet Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizott­ság tagjai. A szakszervezetek kong­resszusának csütörtöki vitá­jában elsőként dr. Beckl Sándor, a SZOT titkára szó­lalt fel. Az egyszemélyi fe­lelős vezetés és a vállalati üzemi demokrácia érvénye­sülését elemezte a gazdaság- irányítás új rendszerének tükrében. Rámutatott, hogy mindkét vonatkozásban van­nak eredmények, de akad tennivaló is bőségesen. Hang­súlyozta: az üzemi demokrácia sza­badabb érvényesülésének útját — a gazdasági veze­tőkkel együtt — a szak- szervezetek is egyenget­hetik, a dolgozók tapasztalatainak, kezdeményezőkészségének ki­bontakoztatásával és kama­toztatásával. A vitában több felszólalói hangzott el ezután. Biszku Béla felszólalása A szakszervezetek XXL kongresszusán, szerdán dél­után felszólalt Biszkti Béla, a Központi Bizottság titkára. Beszédének elején tolmá­csolta a kongresszusnak a A Karlovy Vary ban elfo­gadott nyilatkozat jó feltéte­leket teremt az európai test­vérpártoknak és Európa né­peinek a biztonságáért fo’yó harc sikeres folytatásához. Biszkn Béla, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a tanácskozás szünetében szakszervezeti vezetőkkel beszélget. (MTI foto — Fényes Tamás felvétele) Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának üdvözletét, eredményes mun­kát kívánt a tanácskozás minden részvevőjének. Ezután a kongresszus elé terjesztett írásos beszámolót értékelte. — Az írásos beszámoló, a szóbeli kiegészítés, valamint a határozati javaslat ismere­tében a Központi Bizottság nevében küelenthetem: tel­jes egészében egvetértek a végzett munka értékelésével, a jövő feladatainak meghatá. rozásával, a XXI. kongresz- szus fő irányvonalával. A javaslatokban jól tükröződnek azok a feladatok, amelyek a párt- kongresszus at an Ián. ha­zánk belső helvze'éhől adódóan a ma írvar dolgo­zókra várnak. Ezt követően a nemzetközi helyzetről, az eurónai béke és biztonság megteremtésé­ről. az eurónai kommunista és munkáspártoknak Karlovy Varvban tartott tanácskozá­sáról szólt. _ Naniainkban különösen na gy jelentőségű az európai béke és biztonság megterem­tése. Ezt szólalta az eurónai kommunista és munkáspár­tok képviselőinek az elmúlt napokban Karlow Varvban bef°ieződött tanácskozása. Nagyszerű terveink végre­hajtásához békére van szük­ség. Mi nem akarunk hábo­rút, de nemzeti függet­lenségünket minden ve­széllyel szemben megvéd- jíik. Közös harcunkat jól szolgál­ja a testvérpártoknak az az álláspontja, hogy ha a NATO-szerződést 1969-ben nem újítják meg, készek va­gyunk a szocialista országok katonai tömörülésének egyi­dejű felszámolására, a Var­sói Szerződés katonai szerve­zetének hatályon kívül helye, zésére. A továbbiakban helyeselte a szónok, hogy a kongresszus, a magyar szervezett munká­sok forradalmi internaciona­lista tradícióihoz méltóan el­ítéli a Görögországban vég­rehajtott katonai puccsot, s hogy felemeli szavát a görög hazafiak megmentéséért. — Népünk és kormányunk mindent megtesz, hogy az immár ötödször börtönbe ve­tett Manolisz Glezoszt és a többi görög hazafit, a hala­dó erőkkel összefogva, meg­mentse a puccsisták bosszú­jától. Biszku Béla ezután belső helyzetünkről, társadalmi fejlődésünk irányáról, a szak- szervezetek növekvő felada­tairól beszélt. A Központi Bizottság nevében biztosítot­ta a kongresszust, hogy a párt a jövőben még ha^ tározottabban, céltudato­sabban képviseli a dol­gozók érdekeit, s a párt a vezető szerepéhez híven dolgozik a munkásosz­tály érdekeit szolgaló poli­tika végrehajtásán. Ezt követően a szakszerve­zetekbe tömörült kommunis­ták felelősségéről, feladatai­ról beszélt. A szakszervezetek növekvő feladatairól többek között • következőket mondotta: —- Szót kívánok ejteni a szervezett munkásságnak a gazdaságirányítás új rend­szerével kapcsolatos felelős­ségéről. Mint minden új je­lenség születésénél, itt is ta­lálkozunk szélsőséges néze­tekkel. A szakszervezetek jö­vőbeni szerepére vonatko­zóan két ilyen véleményről szeretnék említést tenni. Az egyik így fogalmazható meg: a vállalati önállóság az új mechanizmusban lényegében formálissá teszi a szakszer­vezetek szerepét. Ez a nézet a szakszervezeti, s általában a dolgozók közötti politikai és szervező munka lebecsü­lését mutatja. A másik azt tartja, hogy a gazdaságirá­nyítás reformjának végre­hajtása során a szakszerve­tek egyedüli kötelessége az esetleges negatív hatások el­leni védekezés. Ez sem he­lyes. A reform a szó igazi ér­telmében a munkásosz­tály legközvetlenebb osz­tályérdeke. Az egész társadalom érdeké­ben. A pártnak, a szakszer­vezeteknek, az állami, a gaz­dasági szerveknek együttesen azon kell dolgozniuk, hogy a reform elérje célját: növe­kedjék a nemzeti jövedelem, javuljanak a dolgozók élet- es munkakörülményei. A szakszervezeték kötelessége és feladata, hogy az üzem előtt álló célok megvalósítá­sára mozgósítsák a dolgozó­kat és őrködjenek az ötéves tervben célul kitűzött élet­színvonal-emelési program megvalósításán, a dolgozók munka- és életkörülményei­nek állandó javításán. A továbbiakban az üzemek és vállalatook növekvő ha­tásköreiről, a párt és a szak- szervezet kapcsolatáról, az üzemi demokrácia fejleszté­séről beszélt, majd befeje­zésül a következőket mon­dotta: — Bízom abban, hogy a tanácskozás megerősíti a szakszervezetek tevé­kenységének eddig köve­tett eredményes irány­vonalát, növeli a munka hatékonysá­gát, s hozzájárul a szakszer­vezeti mozgalom forradalmi vonásainak erősítéséhez. A Központi Bizottság nevében kívánom, hogy a szakszerve­zetek XXI. kongresszusa eredményes, hasznos munkát végezzen. Segítse pártunk IX. kongresszusa határozatainak végrehajtását, a szocializmus felépítését, a munkásosztály, az egész dolgozo magyar nép boldogulását. A továbbiakban számos hozzászólás hangzott eL A vitában a többi között felsaó-í lalt Ligeti László a KPVDSZÍ főtitkára, Diabata Mamadi, a < guinea! dolgozók országos $ szövetsége adminisztratív búj zottságának tagja, Német FI#- j mér a la jtahansági állami gaz- j daság szakszervezeti tanácsé- < nak titkára, Matsushita Jiro. a japán újságírók szakszer- ? vezetőnek főtitkára a japán < szakszervezetek főtanácsé- < nak (SOHYO) küldötte. Pan-} durovics József, a szakszer-} vezetek budapesti tanácsá­nak vezető titkára, Mezősi? József, az Alföldi Kőolajfú- < rási üzem igazgatója, Baring Chowdhury, az összindiai < Szakszervezeti Szövetség 5 központi vezetőségének tag- j ja, dr. Nagy Károlyné a Sza-j bölcs-Szatmár megyei Társa-j dalombiztosítási igazgatóság j vezetője, Dusán Bogdanov, aj Jugoszláv Szakszervezeti Sző-? vétség Központi Tanácsa el­nökségének tagja, Bemard-f Jean Malonga, a Kongói- grazzavillei Szakszervezetek j Szövetségének főtitkárhelyet- 5 te se é6 Sayed Eliawa Hassan, < az Arab Szakszervezetek? Szövetségének titkára. A csütörtöki ülés ezzel vé-J get ért. A kongresszus ma, < pénteken, 8.30-kor folytatja^ munkáját. <-.Mm A hét pénteki napján Egerben a strand mögötti parkí­rozóban adnak randevút egymásnak az új motorkerékpárok és gépkocsik. Ilyenkor kapják meg a rendszámokat, a hiva­talos papírokat. A jó idő beálltával különösen megnövekedett mz új motortulajdonosok száma, mint ahogy azt a képünk is mutatja. ■ • . Ezek a munkagépek is rendszámrá várnak... Másnap már részt vesznek valamelyik építkezés munkálataiban. (Kiss Béla felvételei). * A győselem napja 22. évfordulója t Penykovszkij hadseregtábornok a szovjet hadsereg erejéről MOSZKVA (TASZSZ): A hitlóri. Németország le­győzésének közelgő 22. év­fordulója alkalmából Peny- kovszkij hadseregtábomok, a Szovjetunió honvédelmi mi­niszterének helyettessé, nyi­latkozott a TASZSZ tudósí­tójának. A tábornok kijelentette, hogy a szovjet fegyveres erők a legkorszerűbb harci eszkö­zökkel vannak felszerelve. Harci erejük elegendő bármi­lyen agresszor teljes szétzú­zására. Penykovszkij hangoz­tatta, hogy a Szovjetunióval és fegyveres erőivel együtt órák a békét más szocialista országok népei és hadseregei. A hadseregtábornok a to­vábbiakban részletesen is­mertette a hadsereg techni­kai felkészültségét. Elmon­dotta, hogy a hadseregnél, a légierő­nél és a flottánál a harci erő alapját a nukleáris rakétafegyverek képezik. Kiemelte a gyakorlatilag kor­látlan hatótávolságú globális rakéták jelentőségét Ä honvédelmi miniszter helyettese elmondotta, hogy a szárazföldi csapatok fő fegyverei a magán járó kilö­vőberendezésekre helyezett és különböző erejű nukleáris töltettel ellátott taktikai ra­kéták. Megjegyezte, hogy a szovjet harckocsikat (rakéta rohamlövegeket) joggal tart­ják a világon a legjobbaknak. Hangoztatta, hogy a szovjet légierőnek ki­zárólag a hangsebesség­nél gyorsabb rakétabor- doaá harci repülőgépei Penykovsakij tábornok, akinek a kezében a kiképzés irányítása összpontosul, rá­mutatott, hogy a hadsereg személyi állományánál rend­kívül megnövekedett a tech­nikai képzettség. A mérnöki és a műszaki képzettségűek létszáma a szovjet hadsereg­ben, 1945-höz viszonyítva, több mint háromszorosára növekedett és tovább növek­szik. A szovjet hadsereg tá­bornoka végezetül megemlí­tette, hogy a német fasizmus elleni háború fő súlya ugyan a szovjet nép és hadsereg vál- laira nehezedett, de a szov­jet emberek mégis értékelik az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és a Hitler-el- lenes kcpalíció más népei hoz­zájárulását a második világ­háborúban aratott győzelem* hex.

Next

/
Oldalképek
Tartalom