Heves Megyei Népújság, 1967. április (18. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-09 / 83. szám

A pedagógus tekintélye A napokban orvosnál vol­tunk. Amíg várakoztunk a gyermekekkel, sok minden napirendre került, többek kö­zött a gyermekek iskolai elő­menetele is. Az egyik mama fennhangon újságolta szom­szédnőjének, — aki láthatóan régi ismerőse volt —, hogy a gyerek tegnapelőtt megint egyest hozott haza. De nem is szidták meg, hiába várja az a „süket tanítónő”, ők nem bánt­ják a gyereket, mert tudják, hogy haragszik a gyerekre. Semmi se jó neki... A beszélgetésbe bekapcsoló­dott a többi szülő is, érthető­en nagy volt a visszhangja en­nek a bejelentésnek, hiszen több a közepesen tanuló gyer­mek, mint a kitűnő. A heve­sebb szülők néhány perc alatt, úgy egymás között, alaposan megtépázták a pedagógusok tekintélyét, mindegyiknél volt kéznél olyan példa, mely bi­zonyítja, hogy a pedagógus igazságtalan, az egyik gyer­meknél mindent elnéz, a má­sik meg a lelkét is kiteheti, akkor sem kap jó jegyet És • • Ültetés tavasszal Amikor az első langyos nap­sugár végigpásztázza a kertet megenyhül a fagyos föld s vár­ja díszét, a kert virágait. Azokat a virágmag-faj tákat, amelyek a melegebb hőmér­sékletet igénylik, cserépbe, vagy ládákba elhelyezett laza földbe tesszük. Amikor a ma­gok kikelnék, megfelelő távol­ságra szétültetjük, a már élő­re megtervezett virágágyakba. Az előnevelt növények leg­többjét csak a májusi fagyok után lehet kiültetni. A gyenge palántáikat féltő gonddal ke­zeljük. Az ültetés minden eset­ben a kora reggeli, vagy az es­ti órákban történjék, s hogy a nap, szél se árthasson, nedves ruhával letakarva óvjuk. Ül­tetés után szűrőrózsán keresz­tül permetszerűen öntözzük. A szabadban vetett mag számára ugyancsak laza talajt készítsünk. A kijelölt sorok helyén kapával barázdát hú­zunk, ahol a magokat egyenle­tesen elszórjuk. Ezután kapá­val takarjuk, majd a földet * maghoz nyomjuk, hogy minél előbb meginduljon a csírázás A kertben általában olyan vi­rágokat ültethetünk, melyek jól bírják éghajlatunkat és igé­nyeik könnyen kielégíthetőek. A kerti virágok mellett a szobanövények is megkívánják, hogy bizonyos időközönként át­ültessék. Ezt mindig a növény fejlődése határozza meg. A gyorsan fejlődők egy, a lassab­ban fejlődők két-három éven­ként kerülhetnek átültetésre. Ezt is általában tavasszal vé­gezzük, mert a gyökérképző- déshez meleg szükséges. Az új cserép csak egy-két centivel le­gyen nagyobb, mert a túl nagy­ban a növény gyökere nem ké­pes gyorsan behálózni a friss földréteget Az átültetésnél óvjuk a gyö­kereiket, ezért a cserépből ki­emelt virágot a földlabdával együtt helyezzük új helyére. Arra azonban ügyeljünk, hogy alulra és fölüli-e az új, tápérté­kes föld kerüljön. Réti Erzsébet mindez a gyermekek előtt zajlott le! Sajnos, ilyen esetekkel gyak­ran találkozunk. A szülők egy része, és eléggé tekintélyes ré­sze, csak a gyermek előtt, és egymás között sorolja el vélt sérelmeit, ahelyett, hogy fel­keresnék a pedagógust, ás tisztáznák, mi az oka a gyer­mek hanyatlásának. Csak pedagógusban látják a hibát, és ráadásul a gyermek előtt is a pedagógust teszik felelőssé. Hiba ez! Amikor egy-egy szülő vesz annyi fáradságot magának és felkeresi a peda­gógust, többnyire kiderül, hogy a gyermek otthon nem a tel­jes igazságot mondja. A való­ság egészen más, és a rosszjegy oka nem a rosszindulatban, hanem a gyermek készületlen- ségében keresendő. Az elfo­gult szülő hajlamos arra, hogy elhiggye a gyermek kijelenté­seit, és valljuk be, ez az egy­szerűbb. Könnyebb látatlan­ban igazat adni a gyermeknek, mint utánajárni az igazságnak, s megfelelően ellenőrizni a gyermek tanulását. A pedagógusok az iskolai év­ben mindig a szülők, a fel­nőttek tiszteletére tanítják a gyermekeket. Az édesapa, az édesanya megbecsülésére hal­lanak tőlük a gyermekek. És ezzel szemben, a szülők egy része, nem neveli a pedagógu­sok tiszteletére a gyermeket. Végül maga csodálkozik leg­jobban, hogy gyermekében csökken a felnőttek iránti tisz­telet Amikor a szülők és az isko­la helyes kapcsolatáról beszé­lünk, szólnunk kell a fentebb említett helytelen gyakorlatról is. Mert ez hozzátartozik a gyermek helyes neveléséhez. András Lajosné havasai gy er meksa phált Nemcsak a felnőttek, a gyer­mekek öltözködésében is ér­vényre jut a divat Legutóbb a Divatáru Nagykereskedelmi Vállalat mutatta be gyermek- sapka-üjdonságait. A tervezők kookás alapanyagból, keskeny műbőrszegéllyel sok csinos mo­dellt készítették. KOZMETIKA szőkéknek — barnáknak Lekerül a kalap, sapka, tehát fcohbet kell torcktoiinik hajunkkal, frizuránkkal: 1. Legfontosabb a Iiajvágás. A jól megnyírt hajat könnyű fésülni, gyorsabban nő, mint az, amelynek vége kopott, A rövidebb hajat ott­hon is könnyű megmosni, becsa­varni, 2. Hajmosáshoz hajunknak meg­felelő sampont válasszunk. A zsí­ros hajhoz tojás, a szárazhoz olaj­sampont vásároljunk. Vannak spe­ciális samponok is. Például a fer­tőtlenítő vagy a kamiilás sampon. Az üvegből ne a fejre, hanem a kezünkre öntsünk belőle, mert így egyenletesebben dörzsölhetjük el a hajon. Bő vízzel, többször öblít­sük le a hajat, 3. A fejből masszírozása igen fontos. Sokan hajmosás közben körömmel vakarják a fejbőrt. így a felhám könnyen megsérülhet. Ujjunk hegyével mozgatni kell erő­sen és körkörös mozgással a fej­bőrt, mert ez serkenti a hajhagy­mát, az ereket, a bőrt. 4. Megszámlálták már valaha a kihullott hajszálaikat? Ha na­ponta ötvennél nem több hullik. — nincs semmi baj. Naponta ugyanis ötven hajszál nő a fejen. Ha azonban fésülködésnól marok­nyi hajszál marad a fésűben. — ez már figyelmeztetés, hogy fordul­junk bőrgyógyászhoz. 5. A haj Lakk nem át a hajnak, ha nem túlzott mértékben hasz­náljuk. Lehetőleg naponta, a reg­geli frizurakészítés után — 25 cm távolságról —. finoman permetez­zük be vele a haj felületeit. Ha sokat szórtunk, a haj szürkés be­vonatot kap és nehezen fésülhető. 6. A hosszú haj fésülését mindig a végén kezdjük, s alulról fölfelé haladva bontsuk. Különiben a kó­cos hajat csak maréknyi kitépett haj árán tudjuk kibontani. 7. A hajszárításhoz türelem kell. Aki otthon készíti frizuráját, használjon kézi hajszárítót. Ha nem szárad meg eléggé a hajunk, nem készíthetünk szép frí zi^rát. mert szétesik, nem tartja a formá­ját. Ezenkívül megfázhat a fejbőr, s fokozódik a korpaképződés. A ha­jat. ha megszárítottuk, engedjük kihűlni, s csak ezután fésüljük, így ruganyosabb lesz. Tóth Piroska fodrász Serdülő kislányoknak piros­fekete, szürke kockás anyag­ból piros ponponnal díszített sapkát mutattak be. (Első kép). Tanácsok, úf mosóporokról Az üzletekben több új mo­sópor jelént meg. Mennyivel jobbak ezek, mint a régiek, — teszik fel a kérdést sok eset­ben a háziasszonyok. Az ipar a régieknél nagyobb hatású mosószereket hozott forgalomba. A régi Rapid he­lyett jelent meg például az Op­tima, pamut, kender, len mo­sására alkalmas. Hatóanyaga 50 százalékkal nagyobb, min* a Rapidé volt. A Rádión he­lyett jelent meg a Luna, az or­szágban kapható legerősebb fe­hérítő hatású szer. Ára ugyan 25 százalékkal magasabb a Ra- dionénál, de hatóanyaga 40 százalékkal jobb. Néhány hete kapható az ALFIX nevű újdonság, len­gyel import anyagból készült, ’ni n den féle ruhaanyag mosásá­ig alkalmas. Az UNIMO-t elsősorban hab­selyem. gyapjú és finom fehér­nemű mosásához használjuk. A TIP 67 jó zsíroldó mosogató­szer, a MOS 6 utazásoknál igen praktikus, csomagolása miatt. Természetesen a legjobb na- tásfokú mosószer is csak ak­kor fejti ki megfelelő hatá­sát, ha az előírásoknak meg­felelően használjuk őket. Álta­lános szabály, hogy lúgos mo­sószerekkel minél forróbb, fi­nom mosószerekkel kézmejeg vízben mossunk. Túladagolni egyik mosószert sem kell, mert hatásukat nem a menny'ség. hanem a bennük levő hatószer adja meg. A közeljövőben újabb mo­sószereket is forgalomba hoz­nak, megjelenik például az el­ső magyar, színes, erősen illa­tosított mosószer, s a Hypó he­lyettesítésére is lesz jobb, i^eni mérgező tisztítószer. A Szovjetunió legmagasabb épülete Az épülő Vízügyi Tervező Intézet a leningrádi és a volo- kalamszki országút elágazásán áL Január 18-án Moszkva épí­tészeti tanácsa megvizsgálta és jóváhagyta a leningrádi és a volokalamszki országút elága­zásánál kialakult tér beépíté­sének építészeti tervfeladatát. Ezen a téren épül fel a Szov­jetunió legmagasabb —60 eme­letes — épülete. G. Jakovlev, a tervező cso­port főmérnöke, így nyilatko­zott a körzet beépítésér®: — Tervező csoportunk egyik feladata, hogy a leningrádi éa a volokalamszki országút által képezett háromszögben elhe­lyezzen egy magas épületet. Az építmény a jelenleg magá­ban álló Vízügyi Tervező In­tézet közvetlen közelében épül fel. Az új ház még kifejezőbbé teszi a környék architektúráját. Megoldódik a tér közlekedé­se is. A meglévő alagút fölé felüljárót építenek, s új gya­logos átkelőhelyeket alakíta­nak ki. Milyen hosszú ideig él a teknősbéka? Köztudott, hogy a teknősbé­kák nagy kort megérhetnek. A nálunk honos mocsári teknős sem éppen rövid életű, hiszen csak 14—16 éves korában lesz ivaréretté. De igazi matuzsále­mek a tengeri teknősök közt vannak. Érdekesen bizonyítja ezt az Űj-Zélandból érkezett hír, hogy ott most pusztult el az az óriás teknős, amelyet Cook kapitány 1777-ben aján­dékozott Tonga sziget királyá­nak. Ez az állat legalább két­száz esztendőt ért meg, mert 1777-ben már nyilván nem né­hány esztendős ifjonc volt. Műanyag és mezőgazdaság Kétségtelen, hogy a sok újat hozó korszakunkra a műanya­gok fokozódó felhasználása is jellemző. A műanyagtermelés növekedését mutatja, hogy míg 1930-ban az egész világ ter­melése még csak 100 000 tonna komi mozgott, addig 1963-ban már túlszárnyalta a 10 millió tonnát. A műanyag bevonult az ipa­ri termelésbe, a háztartásba, a különféle használati tárgyak és ruhafélék gyártásába, sőt — ha nem is osztatlan rokonszen- vet keltve — a szobrászatba is. Miért maradt volna ki hát a mezőgazdaság? Különösen fontos szerepe van a vízproblémák megoldá­sában. Megfelelő eke segítsé­gével két embér akár több ki­lométer öntöző vagy levezető csövet tud elhelyezni a hajlít­ható műanyag csövekből. Tá­voli legelők vízellátására igen alkalmasak. De említhetünk más lehetőséget is, miután a műanyagok egyaránt védenek hőség és a hideg ellen. A habanyaglemezek kis sejtjei­ben 98 százalék levegőt tartal­maznak, márpedig a mozdulat­lan levegő a legjobb szigetelő anyag. Ez a tulajdonsága, könnyű súlya lehetővé teszi a mezőgazdaságban oly fontos gyors és alkalmi építkezése­ket (ólak, tárolók stb.). De ar­ra is lehetőséget nyújt, hogy kombináljuk a hagyományos építési anyagokkaL Igen jól felhasználható a mű­anyag a baromfitartásban is. \ tojóházak rácsait kemény ’VC-ből állítják össze, s a rá- sozat alatt műanyaggyantával vonják be a padozatot. A sima felületű rácson a férgek nem udnak megtelepedni. Nem tá­madja meg sem a trágya, sem a nedvesség. Erősségére jellam- ’.ő, hogy az ápoló is nyugodtan .özlekedhet rajta. Kis alagutas műanyag melegágyak alatt termelik a téli salátát. (MTI-foto — Fehérvári Ferenc felvétele) A nehéz kerti talajt vízta- lehetőségeket rejt magában a szító műanyag habbal tartó- mezőgazdaságnak úgyszólván san fel lehet lazítani. A víz- minden ágában, tartó műanyag habbal pedig a könnyű talajok víztartalmát lehet jelentékenyen javítani. Egyes helyeken már eredmé­nyes kísérletek folynak an­nak érdekében, hogy a talaj felszínét műanyag gyantával összetapasszák: így hónapokig nem iszaposodik el. Eredményesen alkalmazzák már a műanyag tömlőket a mezőgazdasági termények pneumatikus szállításában is. Továbbá a szilázsok szállítá­sát a silótartályokba is meg­oldották plasztikzsákok fel- használásával. A műanyagok felhasználása tehát igen nagy Kisfiúknak — hattól tízéve korig — ellenzés, bőrszegéi.' . szürke-fekete, barna, drapp kék-fekete kockás anyagi, készítettek sapkát. (Másod kép). A. E. Rakétakilövés — gőznyomással A. szilárd hajtóanyagú raké- ajtóművek begyújtásakor r'etkező nagy hő sok kárt esz a földi indítóberendezé­sekben. Éppen ezért arra tö­rekszenek a kutatók, hogy nyu­galmi helyzetéből kevésbé ká­vás módon mozdíthasák ki a rakétát, és a nakétahajtcmű- vet csak akkor gyúj*hassák be, amikor az már bizonyos raa- áaaságra emelkedett. Bíztató kísérletek végeztek például hatalmas gőznyomással, ame­lyet gőzgenerátorral állítot­tak elő. így az egy tonnánál is súlyosabb rakétákat 60 méter magasságba sikerült juttatni. A kísérleteknél fellépő gőzhő­mérséklet 150—250 C-fok, te­hát jóival kevesebb árnál, ami a szilárd „tüzelőanyagú” raké­tahaj tómű veknél keletkezik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom