Heves Megyei Népújság, 1967. április (18. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-08 / 82. szám

Kém 1

Mindenki nem savanyíthat

Amíg a saláta Gyöngyösről Bécsbe ér

(Tudósítónktól):

A napokban indult el a gyöngyösi MÉK-hűtőház telepéről az első salátaszállítmány Bécsbe. A primőr áru azóta már a bécsiek asztalán van és talán finom bécsi szelettel fogyasztják, nem sejtve, hogy ez a korai csemege milyen nehezen jutott el a konyhájukba.

A hűtőház telepére 9 óra körül megérkezik a kamion, a ..pilóta” jelentkezik, de a saláta vidéken van, aminek egy- részét ezután hozzák be, egy részéért neki kell kimennie Gyöngyöshalászra. A kamion elindul Gyöngyöshalászra és csaknem két óra múlva meg is érkezik a fél rakománnyal.

— Gyöngyöstarjánból és Egerből várunk még árut — mondja Kovács István, a telep egyik vezetője —, de nem tudom, hogy miért nincsenek még itt.

Rövidesen meg Is érkezik lovas kocsival az első szállítmány Gyöngyöstarjánból, a ládákban 16 salátával. A foga- tos mentegetőzik, hogy eredetileg autóval tervezték a beszállítást és a „körzetes” azt mondta, hogy 16 salátát rakjanak a ládába.

Kezdődik a pluszmunka, hiszen az exportkövetelmények 40 salátát írnak elő egy ládában. Gyöngyöstarján rossz munkája miatt Gyöngyösön telik az idő.

Megérkezik az egri saláta. De itt is csak 36 fej sorakozik a ládákban. Első látásra szépek, exportálhatok. Aztán jön a meglepetés:

— Az árut nemcsak átrakni kell, de muszáj megmosni is, annyira sárosak.

Az egri Petőfi Tsz helyett a hűtőház munkásai mossák a «alátafejeket. Átmossák és át- rakiák az egész szállítmányt.

A kamionnak már órákkal ■ lőbb el kellett volna indulnia, de a hanyag munka, a "•'-fél órás rakodást közel hat órára nyújtotta ki, amiért terelnöke intette tánsait: addig ne költsenek pénzt savanyító-, fúrás*- vagy bányaüzemre, más melléküzemág létesítésére, amíg hosszú távra nem biztosítanak piacot termékeiknek. Babus Zoltán, az atkári elnök toldotta meg ezt az okos tanácsot azzal, hogy most már állandó és rendszeres tájékoztatást kell szerezniük a szövetkezeti vezetőknek arról, hogy mit mennyiért és hol tudnak értékesíteni. Ómaga, valahányszor Pesten jár, a legfontosabb csarnokokat, piacokat végignézi, hogy tudja, milyen zöldségféléből, terményből van hiány vagy felesleg, hogy úgy irányítsa a tervezést, szállítást, hogy az ne csak a jobb ellátást szolgálja, de a közös gazdaságnak is hasznos legyen.

K

étségtelen, jó bevételi forrás a szövetekezet- nek a melléküzemágak létesítése, működtetése. Sőt, egyes helyeken mát olyannyira túlzásba viszik, hogy a jövedelem döntő részét ebből szerzik, nem az állattenyésztésből és a növénytermesztésből. Való igaz, hogy az új nyugdíjtörvény és a háztáji elosztásának új rendszere még inkább sürgeti, hogy mind több munka- lehetőséget biztosítsanak a szövetkezetek tagjainak, s a belterjesség növelése mellett erre leginkább ezek a feldolgozó üzemek alkalmasak. Mégsem lehet megalapozatlanul, a piac igényeinek felmérése nélkül költeni a pénzt ezekre az üzemeltre. S nem lehet minden faluban savanyítóüzemet, palackozót, sóde’rbányát vagy ka- panyélkészítő üzemet létesíteni, ha nem lesz vevőjük ezeknek az áruknak.

Tudvalevő dolog: mindenki nem savanyíthat... mert annak savanyú lesz az ára.

(kovács)

Tervtárgyaló közgyűlés Detken

Ma adják át a megyei pártbizottság versenyzászlaját a detki Szabadság Termelőszövetkezetnek

Ma, szombaton adja át Molnár Jenő elvtárs, a Gyöngyösi Járási Pártbizottság első titkára a detki Szabadság Termelőszövetkezetnek az elmúlt évben végzett kiemelkedő, jó munkájáért a Heves megyei Pártbizottság kongresszusi versenyzászlaját. Ez a zászló egy nehéz, küzdelmes, de végeredményben sikeres esztendő elismerését jelenti a detkiek számára. Nemcsak egyszerűen a véletlenek összejátszása az, hogy az elmúlt esztendő jó munkájának jutalmát azon a közgyűlésen kapják meg a detki szövetkezet tagjai, amelyen az idei év terveit vitatják meg és hagyják jóvá.

Ezt a termelőszövetkezetet évről évre a józan realitásra épített tervek és e tervek lépcsőfokain való feljebb haladás jellemezte. A mostani terv is

— hasonlóan az előbbiekhez

— nem tűz ki maximalista célokat, hanem okosan és körültekintően figyelembe veszi a szövetkezet lehetőségeit, gazdálkodásának korlátáit, hogy ne ébresszen hiú reményeket se, de magabiztosságot adjon a jövőre nézve tagjai számára.

A szövetkezet vezetői elmondták, hogy ebben az esztendőben is megmaradnak a régi és bevált termelési ágak, a fő feladat azonban: mindezeken belül gazdaságosabb termelést elérni. Ebben az esztendőben is 60 forintot terveznek egy munkaegységre, mint az elmúlt évben.

— Úgy vélem, ezt túlteljesíteni kellemes csalódás a tagság számára, de magasabbat tervezni és nem elérni, már

Akna a kert végén

Furcsa ragály

A délutáni boltnyitásra várakoztak a falusi asszonyok s körbefogtak egy idős nénikét, aki alig tudott szóhoz jutni a keserves sírástól. Végül mégis sikerült neki néhány szaggatott mondatot kinyögnie:

— ... merthogy ilyen... szerencsétlen öregasszonynak nincs felesleges 50 forintja ... megint hiába vártam a Zetert... Biztos valaki lefizette a vezetőt... azért nem jött hozzánk.

A beszélgetés további részéből kiderült, hogy az idős néninek nem a fuvar kifizetéséhez hiányzik az 50 forintja, hanem ennyi a borravaló taksa, hogy a zetoros időben ott legyen. Ezenfelül természetesen fizetni kell a szállítási költségeket, amely sok esetben kevesebb, mint a traktorosok, fogaíosok által kért borravaló összege.

Nem egyedüli jelenség ez Csányban és máshol is panaszolták: a traktorosok előnyben részesítik azokat a megrendelőket, akik pénzt ígérnek. adnak a szállítási díjon felül is. Az egyik asszony elmondotta, hogy férje egész nap hiába várt a pótkocsis vontatóra, mert „elfelejtett” beígérni egy pirosat a traktor vezetőjének. S hogy mennyire nem alaptalanok ezek a panaszok, mutatja az is, hogy csak ebben a községben jó néhány traktor-, illetve vontatóvezetőt bocsátotta el, mert jogtalan anya;

hasznot szereztek a fuvaroz: soknál, zömében a termeli szövetkezet tagjainak kárár Hasonló panaszok aiapjá

kellett leváltani a kerekh: raszti közös gazdaság fogat; sait, akik tíz forint borravs lót kértek egy-egy zsák tea meny szállításáért.

Sajnos alig találnánk olya termelőszövetkezetet, ah< hasonló panaszok ne lenni nek, különösen az utóbbi ide ben, mert mint valami ragál terjed el a szövetkezeti fuva rozék között a borravaló kf vetelése, ha valaki időben, megfelelő gondossággal akai ja hazaszállítani járandósá gát, malomba vitetni tér menyét. Az egyik termelő szövetkezet elnöke példákká bizonyította, hogy is jutói tunk idáig.

— Nálunk Is úgy kezdődőt: hogy előbb elfogadtak egy-ké pohár bort, egy tizes! a foga tosok, traktorvezetők, aztá ugyanezt már célozgatások kai kérték, most pedig má egyenesen megköveteli! hogy külön juttatásban része süljenek.

Azt is hozzátette: sajnos, szövetkezeti tagság jó rész segített abban, hogy ez helyzet kialakuljon. És most Ez a tarthatatlan helyzet új bői csak az ö segítségükké szüntethető meg.

K. E,

Nagyút és Füzesabony között félig önműködő térközbiztosító berendezés működik

után mit hozhatnak a következő pillanatok.

Látszólag mégis békésen, nyugodtan végzi dolgukat. Mellettük autók suhannak el, fittyet hányva a sebesség korlátozásra intó táblákra, alattuk régmúlt harcai: emléke kísért, fenyeget...

E

— Itt vágtam a talajt a többiekkel — emlékezik Barta József —, amikor egyszer csak megcsúszott a csákányfej. Először azt hittem, hogy valami kőfélébe ütközött. Aztán, hogy ismét lesújtottam, s elkerült onnan egy kis föld.rozsdászinü hengeres testet véltem felismerni. Akkor már sejtettem, hogy nem kő akadt az utamba. Én is voltam valamikor katona. .. Óvatosan kibontottam, akkor láttam, hogy szárnyasaknán lcocogtattam az előbb, benne van még a gyújtófej is.

— Mit érzett, amikor szembetalálkozott a lövedékkel?

— Furcsa volt nézni, de valahogy nem féltem tőle.

— Munka közben máskor is talált már ilyen aknát?

— Nem. A háború idején láttam efféléidet utoljára...

3.

Néhány méterre tőlünk középkorú asszony dolgozgat a kertben, Krumpliföld szélén, zöldség alá szórja a kálisót. Körülötte gyümölcsről álmodnak a fák duzzadó rügyei, új életet vár a tavasz.

Megszólítjuk Filcsik Rudolf- nét:

— Kertje végén hogyan fogadta a szárnyas akna hírét?

— Megborzongtam hallatán, megijedtem, mint máskor is, amikor ilyesmire volt példa. Mondtam is mindjárt: vigyék innét gyorsan, mielőtt valakiben kárt tenne!

— Hogy kerülhetett ide?

— Valamikor nagy harcok dúltak itt, Új-Hatvanban, ez a vidék háromszor is csereit gazdát. Hol a németeké volt. hol meg az oroszoké. A vasúttól vetették az országutat. Aknavetők, légelhárítók fészkeltek körben, néha olyan lövöldözés volt, hogy rágqndolni

Műanyagipari üzem Rézsaszentmártonban, vikendházakat gyártanak Petüfibányán

Uj munkahelyek a volt bányászoknak

7

1967. április 8., szómba*

kellemetlen lenne. És nekünk nem az a feladatunk, hogy kellemetlenséget szerezzünk

tagjaink számára — szögezi le a vezetőség álláspontját a szövetkezet főkönyvelője.

Az évi összbevételi terv 17 millió forint. Nagy summa ez, eléréséhez arra van szükség, hogy mint tavaly, most is nagy tömegű árut tudjanak termelni és értékesíteni az államon keresztül, hogy sikerüljön az állattenyésztésből bevenni a tervezett négymillió forintot,

hogy a gabonatermelés is me; hozza a maga jó kétmillió £■ rintját

A tervek elkészültek, részi tesen, tételesen, üzemágak sz rint, *— most a közgyűlésen sor, hogy megvitassa és a helyesnek találván határozat is emelje. A megkapott kom resszusi versenyzászló ugyai akkor arra is kötelez itt De ken, hogy e jóváhagyott te vet szorgalmas, eredmény* munkával valósítsák meg.

(Gyurkó)

beruházási hitelt biztosítottak a hiányzó gépeket megrendel ték. Utasítást adtak, hogy tervezést saját részlegük soro; kívül készítse el. Saját szak munkásaikkal alakíttatják, bő vitik a műhelyeket és szereli; a gépeket. Petőfibányán októ berben megkezdik a vikend házak gyártását.

A feleslegessé vált bányá szók egy része helyben ú munkahelyet talál. Igaz, ú szakmát kell tanulni és az i való, hogy az úi munkahelyei a kereset — főleg eleinte - lényegesen kevesebb les; mint a bányában volt. De eg. évig — a mélyművelésbei eltöltött évek, a kiskorú gye rekek száma és a szakma tanfolyam szerint —. legfel jebb a keresetkülönbözet 8 százalékáig pótol az állam.

NEM VITÁS, a szénbánya szatban átmeneti nehézsége! jelentkeztek, több családé hátrányosan érintettek az in tézkedések. De a kormány é a tröszt segítsége nyilvánvalc F. U

segédanyagokat már a helyszínre szállították. Csütörtökön, pénteken már a gépeket szerelték és szinte biztosra mondták, hogy hétfőn Rózsaszent- mártonban megkezdik a műanyaggyártást.

Egyelőre 30 embernek, főleg nőknek ad munkát a mű- anyaggyártó üzem, de ha belejönnek a munkába, ha megismerik a gépeket és a technológiát és főleg, ha megkapják a másik irodaépületet, akkor néhány hónap múlva 130—150 főre emelhető a létszám.

PETŐFIBÁNYÁN eddig is több helybeli és rózsái bányász talált munkát a gépüzemben. Villamos távvezetékhez oszlopokat gyártanak, a hegesztő és a lakatos szakmát tanulják a vájárok és a lőmesterek. Ha a rózsái bánya megszűnik, nem lesz szükség a petőfibá- nyai fűrészüzemre sem. Szei- deszka. lécek gyártásából és bérfűrészelésből nem élnek meg. Mire van szükség, mire vállalkozhatnak? Az ÉRDÉRT hajiadó évenként 800—1000 darab hét végi nihenő fahá^at átvenni. A szükséges mühe- ivek, gépek és szakemberek egy része a trösztnél rendelkezésre áll. A megállapodást megkötötték, a tröszt vezetői saját keretből hárommilliós

A MOSTOHA KÖRÜLMÉ- ;

NYÉK között és drágán terme- i lő szénbányákat le kell állíta- ] ni. Ez a sors érte a petőfibá- ; r.yai és a rózsái aknát, mert a gyenge minőségű és drága lig- i nit nem tud versenyezni sem ! a külföldi szénnel, sem a külszíni fejtés önköltségével. Így , van ez nemcsak Heves, hanem Nógrád és Borsod megyében is. A kormány 200 millió forintot szavazott meg a nehéz j helyzetbe került bányászok segítésére, de ezenkívül felhívás ' hangzott el, hogy a szénbá- 1 nyászati trösztök gazdaságosan 1 hasznosítsák a feleslegessé váló üzemi épületeket és igye- 1 kezzenek új munkahelyeket te- 1 remteni a bányászoknak.

Petőfibányán legutóbb arról ] győződtünk meg, hogy már i számfejtik a mélyművelésből ' más munkakörbe került dolgo- ; zók személyi pótlékát, tehát a i keresetcsökkenés nagyobb ré- i szét az állam és a tröszt viseli. < De lesz-e újabb munkahely? 1

Rózsaszentmártonban, a VII- ; es akna közelében nagy a - sürgés-forgás. A szállító-szol- 1 gáltató üzem kőművesei a ré- « gi konyha és iroda vécében, a ; raktárakon és a volt könyvtár. ' helyiségben dolgoznak. A Fő- i városi Műanyagipari Vállalat : egyik részlege költözik Rózsa- i szentmártonba. Az alap- és a í

is borzalom... Ügy lett vége, hogy egyszer a szovjet csapatok újra előretörtek, beálltak az ONCSA-házak közé, s egészen Salgótarjánig zavarták a' németeket.

Az egykori aknavetők, légel- hárítók helyén ma új házak állnak, a Bem utcában talán csak Filcsikék otthona a régi. A háborút elfeledték az itt lakó emberek, meg az úton dolgozó, száguldó idegenek is, valamennyien beleszoktak a békébe, s még szebb jövőjüket tervezik, építik nap nap után.

Jobban kellene vigyázni rájuk...!

Gyóni Gyula

Az ÉM Betonútépítő Vállalat hatvani építésvezetőségén jókora szárnyas aknát mutat Nagy Sándor mérnök:

— A hét közepén találtuk, a

3. számú főközlekedési út padkája alatt.

Huszonkét esztendővel a háború után...

0

Új-Hatvanban két csapatnyl munkás csákányoz, lapátol az árokparton: a nagy forga'mú út szélesítésének, korszerűsítésének előkészületeit végzik.

— Amott, a harmadik táblánál akadtunk rá a gyilkolásra kész fegyverre, tizenöt centi- méternyire a föld alatt.' Nem az első eset errefelé — mondja Agárdi Zoltán művezető, akit december elsején vezényelték a szakaszra, — Korábban egy F—1-es re peszkézi gránát került elő a földből, máskor egy éles gyutacs, most az akna után pedig egy karabélylőszer, ez amit éppen itt lát. Robbanóképes még ez is.

Nemcsak nehéz, hanem meglehetősen izgalmas is az útépítők munkája, aliha sejthetne, hogy mi vár rájuk napközben, ilyenféle előzmények

nőké elmondta, hogy a mechanikus működtetésű karos jelzőknél sokkal korszerűbbek a fényjelzők. A mozdonyvezetők sokszor panaszkodtak, hogy a villamos felsővezetéket tartó oszlopsor zavarja a karos jelzők figyelését. A sokszor száz kilométer feletti sebességgel száguldó vonatok mozdonyszemélyzetének jobb figyelési lehetőséget biztosítanak a fényjelzők, amelyek egyben sebességjelzést is adnak! A félig önműködő térközbiztosító berendezés biztonságosabbá teszi a közlekedést. Egy térközben haladó szerelvény saját magát le tudja fedezni, vagyis a mögötte közlekedő vonatnak tilos jelzést ad...

(Szigetvára)

(Tudósítónktól.)

Április elsején üzemije hevezték a Nagyút—Kál-Kápol- ia és a Kál-Kápcúna—Füzesabony állomások között létesített félig Önműködő térközbiztosító berendezést. Az említett vasúti szakaszon létesített be- •endezés közel kétmillió forir- os beruházással készült el, így kétéves program utolsó fázisaként.

A Budapest—Miskolc vasútvonalon a MÁV Miskolci Igazgatóság szakemberei elsőnek a Hort — Csány — Vámosgyörk, majd a Vámosgyörk—Nagyút szakaszon készítették el és helyezték üzembe a félig önműködő térközbiztosító berendezői Lajos, a MÁV Miskolci Igazagtóság V. osztályának fór:

mészetesen állásdíjat kell fizetni.

A MÉK exportáruinak gyorsan, ízlésesen csomagolva, különkiadásoktól mentesen kell a külföldiek asztalára kerülniük. Mert hát a bécsiek nem. tudhatják, hogy milyen előzményekkel indult ez az áru, többet nem fizetnek a salátáért. Nekünk azonban nemcsak tudnunk kell ezt, de változtatni is ezeken a forintokat csökkentő, hibás módszereken.

(Gyenes)

Mert nemessak egyre több termelőszövetkezet elképzelései között szerepelnek ezek sz „iparágak”, hasonló elgondolások alapján fejlődik az állami, tanácsi konzerv- és fafeldolgozó ipar is. Szél Ferenc, a váraszói Gárdonyi Tsz elnöke, arról beszélt a legutóbbi szövetkezeti tanácskozáson, hogy a fagyártmányokkal máris „házalni” kell, kénytelenek csökkenteni az árakat, mert a többi termelőszövetkezet,

amely szántén rátért a fafeldolgozásra, olcsóbb áruval jelentkezik a piacon.

Igen, az értékesítés mind nagyobb nehézségekbe ütközik. Egy másik esetben arról hallottunk, hogy amikor a szövetkezet építésbe kezdett, egyszerre hat olyan hegyvidéki közös gazdaság ajánlotta fel megvétellé a meszet, ahol eddig nem foglalkoztak mész- égetéssel.

M indeaek a jelek arra in■ ■ tik a közös gazdaságokat, hogy a tervek elkészítésénél gondoljanak az értékesitési lehetőségekre, s ahogy Kalmár János, a pélyi Tiszamente Tsz

A tervezés ideáén gyakorta lehetett hallani, ha • gazdaságosságról, jövedelmezőségről volt szó:

— Majd evanyftóűnemet létesítünk.

És amikor arról folyik a vita, hogy mi legyen bő termés esetén azzal a paprikával, káposztával, uborkával, a melyet nem vesznek át a gyárak és a szerződtető vállalatok, gondolkodás nélkül távágják:

— Majd md feldolgozzuk™ lesz saját savanyítunk.

Mas termelőszövetkezeteknél a fafeldolgozást tartják mindent megoldó módszernek, a jövedelmezőség alfájának és Omegájának.

Igaz, ezek a melléküzemágak általában jól beváltak, jövedelmeztek eddig az egri Petőfi Tsz-től kezdve a váraszóiig, ám hogy mostanában mind több szövetkezet tér át ezekre a melléküzemágaknak a működtetésére, időszerűvé válik a kérdés: él tudják-e majd adni a portékájukat, lesz-e piac a töméntelen savanyúság és fagyártmány elhelyezésére?