Heves Megyei Népújság, 1967. április (18. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-07 / 81. szám

Otthon! adnak-e a málladozó házak ?

HEVESEN a mezőgazdasági szakmunkásképző iskolának pontosan 111 hallgatója van. S mivel az oktatás szinte az egész napot betölti, az iskola minden tanulónak diákotthoni elhelyezést biztosít. A diákotthon két volt kastélyban, a Kállai- és a Remenyik-kastélyban kapott helyet.

Godó Ferenccel, az iskola igazgató-helyettesével körútra indultunk — vajon valóban otthont adnak-e az ifjú szakmunkástanulóknak ezek az épületek?

Az első állomás a volt Kállai-kastély, Kívülről cseppet sem biztató az épület, a vakolat nagy darabokban lehullva, a falon több színű festés. Az elhanyagolt épület előtt éles kontrasztként Bordes Pál szobrászművész szép alkotása.

— Lépjünk beljebb — invitál az igazgatóhelyettes.

A folyosón alig lehet férni a szekrényektől. Belépünk az

I-es számú hálóhelyiségbe. Sivár, lehangoló kép. A fal nedves, pereg le a festék, a vakolat. A falak mellett ágyak tömege, középen néhány asztal. Nedves, dohos szag terjeng a levegőben. Hasonló kép fogad a többi hálóteremben is.

— Nem tudunk mit kezdeni — mondja Godó Ferenc — szigetelni kellene az egész épületet.

Tovább indulunk. A mosdóhelyiséget tavaly csinálták, de ez is szűk, kevés a mosdókagyló. Egy másik szobában legalább húsz szekrény szorosan összezsúfolva.

— A folyosón már nem fért

— mondja az igazgatóhelyettes.

Átmegyünk a Remenyik-kas- télyba. Az első út itt a padlásra vezet. Valamikor ugyanis kivágták a padláson az összekötő keresztgerendákat, s most az egész tetőszerkezet ingatag, labilis.

Az egyik nevelő odalép a gerendához, kicsit megmozdítja, s az egész tető meginog.

— CSAK A VÉLETLEN tartja — magyarázza —, de kérdés, hogy az is meddig. A tetőn néhány lyuk, esős időben becsurog rajta a víz, le a szobákba. Néhány gerenda már el is korhadt a hótól, a víztől.

Lent megnézzük a hálóhelyiséget.

Nedves falak, szúette parkett

— rideg, lehangoló környezet. Az előtérben ott a két mosdókagyló — a szoba harminc lakójának. Ugyanott a hidroforház egy szekrényszerű alkotmányban.

Beszélgetünk az igazgatóhelyettessel. Elmondja, hogy évek óta így állnak az épületek, elhanyagoltan, senki nem javított rajtuk semmit. De nemcsak a diákotthoni szobák, a tantermek is hasonlóak. Szű- kek, nedvesek, egészségtelenek. Az ablakokon alig jut be valami fény, szinte egész nap ég a villany. Az egyik műhely gerendája annyira meghajolt, hogy félő — kettéroppan. A cserepek töredezettek, a tető hullámos.

TAVALY UGYAN kapott az iskola pénzt. a javításokra, de keveset, és azt is júniusban. Akkor már nem akadt vállalkozó a javításokra s százezer forint kárba veszett. Ebben az évben járt lent egy bizottság a Földművelési Minisztériumtól, megnézték az épületeket s megígérték, hogy valamit tenni fognak. Az iskola talán kap néhány százezer forintot. De ez is kevés, mérlegelve a jelenlegi körülményeket. Hiszen az épületeket kivétel nélkül szigetelni kellene, a pincékből ki kellene szivattyúzni a vizet, a tetők is javításra szorulnak. Egyszóval: valóban otthont kellene biztosítani a fiataloknak.

Mert jelenleg ez a megnevezés, hogy iskola és diákotthon inkább gúnynak hat, mint valóságos ténynek.

Kaposi Levente

Szőlő védelmi tanácikoxá s

A megyei tanács mezőgazdasági osztálya, az Agrártudományi Egysület helyi csoportja és több más intézmény szervezésében nagy sikerű szőlővédelmi tanácskozást rendeztek Gyöngyösön.

A tanácskozást Nagy László, a megyei tanács mezőgaz- sági osztályának vezetője nyitotta meg, majd R. L. Beuchet, a Lyoni Növényvédelmi Kuca- tó Intézet igazgatója tartott előadást a szőlőperonoszpóra elleni védekezés franciaországi módszereiről és azok fejlődéséről.

Ezután dr. Lehóczky János, az Országos Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet tudományos munkatársa az újabb szerves és réztartalmú szerekkel végzett kísérletek eredményeit, tapasztalatait foglalta össze.

A hozzászólók, többek között Kósik István, a Gyön- gyös-Domoszlói Állami Gazdaság főkertésze, dr. Prohász- ka Ferenc tudományos kutató — maguk is ismertették tapasztalataikat.

Minden ember voltaképpen költőnek indul, mindenki megírja első, van, aki megírja még a második versét is. Aztán a legtöbből nem költő lesz, hanem drámaíró, novellista, regényíró, esetleg újságíró, de még inkább olvasó... Még gondolni is rossz rá, mi lenne, ha fordítva történne...

★

A költészethez hazánkban mindenki ért. Legfeljebb a költők nem — vallják a százezernyi ezakér tők.

★

Szívesen találkozom a költészet derűjével, de még szívesebben és gyakrabban találkoznék a derű költészetével. A költészet múzsája nevetve is bájos jelenség.

★

A költőt nem rímei szépsége, hanem gondolatainak gazdagsága különbözteti meg a

versfaragótól.

(~ó)

A tanács és az önállóság

Beszélgetés dr. Holló Bélával, a Gyöngyösi Városi Tanács

vb-elnökével

Kotyogó belföldre, ventillátor külföldre

Erős József és Kiss Gergely hengerfejeket készít.

modern gépek végzik majd az

öntést. Megszűnik a nehéz fizikai munka, tisztább lesz a levegő is, mert a jelenlegi pakurafűtést elektromos fűtés váltja fel. Űj irodaház, fürdő, öltöző épül. Az üzemet és az öltözőket föld alatti folyosó köti majd össze.

— Jelenleg 360—400 dolgozója van a gyárnak, de ez a létszám ezer fődé emelkedik. Sok új öntőre, szerkesztőre, lakatosra lesz szükség.

— Honnan vesznek szakmunkásokat?

— Nevelünk. Kétéves öntő- iskola működik a gyárban. Ennyi idő alatt a segédmunkásokból is kitűnő szakmunkások lehetnek. Érdemes tanulni, mert ez a gyár nagy jövő előtt áll.

1965 júliusában, amikor a profil változás megtörtént, teljesítménybére *é st vezettek be a gyárban. Aídcoriban nem nagyon tetszett ez a fizetésforma. Féltek az emberek, hogy kevesebb lesz a pénz.

Ma már szó sincs erről, két- hónapi gyakorlat után a betanított női segédmunkás is megkeresi az 1900—2000 forintot.

De nem lehet panasz a gyár kollektívájára sem, eredményesen, sikeresen dolgoztak az elmúlt esztendőben. Mi sem bizonyítja jobban a 18 napi nyereségrészesedésnél. „ K. J.

Vannak talán, akik a kényes témák közé sorolják, vannak bizonyára olyanok is, akik eleve kialakítottak valamilyen véleményt magukban erről, nem éppen a tények alapján, tehát minden jel arra mutat: érdemes és kell is beszélni a tanácsok önállóságáról.

Ha nem is tudjuk a kérdést a maga összetettségében kifejteni, lényeges vonásait talán sikerülni fog megmutatni.

Ezért kértük meg Dr. Holló Bélát, a Gyöngyösi Városi Tanács vb-elnökét, válaszoljon kérdéseinkre.

— Mit értünk az alatt: a tanács önállósága?

— Röviden azt, hogy a tanács a terület tényleges gazdája. Vagyis: a tanácstörvényben körvonalazott feladatokat kell ellátnia, amikhez a szükséges anyagi eszközökkel is rendelkezik. Tapasztalatom szerint a közvélemény, a lakosság is így vélekedik a tanácsról, bármilyen eredményt vagy hiányosságot lát, azt a tanács címére írja. Ez persze jó dolog. Gondoljunk csak a jelölő gyűlésekre. Maga a szocialista demokrácia is abba az irányba hat. hogy a tanács ennek a feladatának mind szélesebb körben meg tudjon felelni. De a tanácstestület tagjainak is jó érzés, hogy a lakosság a tanácstól várja életviszonyainak javulását

i

Vakítóan csillog a megolvadt alumínium a Qualitál Könnyűfémipari Feldolgozó Vállalat apci gyáregységének öntőüzemében. A kemencéket gyors, ügyes kezű lányok, asszonyok, férfiak veszik körül. Meleg van, megizzadt arcok, felgyűrt ingujjak jelzik a „trópusi éghajlatot”.

Bőven van látnivaló ebben az üzemben. Nehlich Péter technológiai csoportvezető sem vállalta, hogy mindent bemutat. Nem is lehet, több mint 050 féle öntvényt készítenek ebben az üzemben. Egyszerűbbet, bonyolultabbat.

— Fő profilunk az alumíniumöntvény gyártása. Nehéz lenne felsorolni az öntvénycsalád valamennyi tagját, inkább csak néhány érdekességet: Itt készülnek a Lunapress, a Kotyogó, a Gomba elnevezésű kávéfőzők alkatrészei. Gépalkatrészeket gyártunk a Csepel Autógyárnak: vízszivattyút, szivattyúházat, szívócsövet, olaj- teknőt és más gépi berendezéseket, De itt készül a tejes- kanna-nyak és -talp karikája is. A gépalkatrészek ötvözött alumíniumból készülnek. Az ötvözött alumínium az acélnál is jobb, könnyebb és korrózió- álló.

— Úgy tudjuk, exporttervük is van.

— Igen, Nyugat-Németor- szágnak gyártunk autóbuszhoz £ motorhűtő ventillátorokat és} az exportra készített P 10-es * Pannónia motorkerékpároknak is mi készítjük a hengerfejeit.

Az elmondottak bizonyítják legjobban, hogy jelentős változások történtek az utóbbi időben Apcon. 1965. július 21-ig csak acélötvöző anyagokat ké- szítettek a gyárban, ma pedig» már bonyolultabbnál bonyo- ’ lultabb alkatrészeket, nem is - beszélve az exportjukról. Pedig • gyár távlati tervének mégj

m

EXPORTBÓL „,,nlW

VISSZAMAUAU1

— Uram, nézze meg ezt a nemes ívű, kitűnő alkatú és nagy űrméretű csobolyót.., Exportból maradt vissza — súgta bizalmasan az eladó, és már állította is ki a blokkot az exportból visszamaradt csobolyóra. Megmondom őszintén, az eltelt évek alatt sok mindenre nem volt szükségem, de ezek között is első helyen állt a csobolyó. Meg voltam arról győződve, hogy ha nem is hosszú, de tartalmas és szép életemet mindvégig csobolyó nélkül élem majd le, mert hiába tettem a kezem a szívemre, nem tudtam volna megesküdni rá. hogy nekem pont csobolyóra lenne szükségem.

De ha már egyszer exportból visszamaradt ez az izé, ez a csobolyó, amiről ugyan fogalmam sincs, hogy mire jó és főleg nekem mire jó, nos, akkor már csak megveszem. Es most ülök, az ölemben a csobolyóval és töprengek, sőt gyanakszom. Már egyáltalán nem azon, hogy kellett-e vagy sem, tudom-e, vagy sem valamire használni. Nem, ezen már túl vagyok. Azon töprengek, hogy mint ennek az exportból visszamaradt csobo- lyónak a tulajdonosa, most jól jártam, vagy egyszerűen és simán be vagyok csapva.

Mi az, hogy exportból visz- szamaradt? Az-e, ami már nem kellett a külföldnek, mert nagyon sokat akartunk a csobolyólól exportálni, avagy az-e, ami nem kellett a külföldieknek, mert csapnivalóan rossz volt. Ezek szerint én nemcsak egyszerűen olyan csobolyót vettem, amire nekem most és mindörökké amen nem lesz szükségem, de olyan csobolyót is. amelyre ha szükségem lenne, sem tudnám használni, olyan vacak, hiszen ezért is maradt ki az exportból.

Azazhogy: nem olyan sötét ez a csobolyó, mint amilyenre festették. A külföldi igények, a kapitalizmus versenyének viszonyai között olyanltor, hogy például, ha a csobolyó lyuka balról kanyarodik jobbfelé és nem fordítva, már nem veszik át. Ettől természetesen még kitűnő exportminőségű lehet a csobolyó, csak azok a bizonyos lyulcak... De mivel egy fenének sem kell nekem csobolyó, így tehát teljesen lényeg-1 télén számomra az a külföldi < igény, hogy a lyuk jobbról \ Icanyarodjék balfelé. És, ha > rögtön azt is figyelembe vesz- f szűk, hogy a mi csobolyó-igé- < nyességünk korántsem éri el a * művelt Nyugatét, akkor vi-l lágos, hogy a belföldön forga-1 lomba hozott belkereskedel-} mi csobolyók legjobb minősé- > ge lehet olyan — mint ezt» már annyi más árunál meg- < szoktuk — mint az exportból « visszamaradté. *

De, ha ez így van, akkor , egyrészt mi a fenének vettem ' én exportból visszamarad t\ csobolyót, ha már egyáltalán ► szükségem van rá, miért nem J vettem valódi exportárut; j másrészt, nekem soha nem^ kellett, nem is kell csobolyó, * akkor meg mi a magasságos j csobolyónak vettem meg ezt * az izét. ^

Már tudom. Mert export-y bői maradt vissza. Lám,jj mennyire érdemes gondolkod-i ni, töprengeni a világ dolgain. * Ha ezt nem teszem, most fo-l galmam sincs, miért vettem meg ezt a vackot.

Hiába, a dolgok lényegét, értelmük adja meg, iegri)

— A lakosság igényelnek kielégítésére milyen eszközökkel rendelkezik a tanács?

— A kérdés összetett. Vannak igények, amelyek már megértek a megoldásra, és vannak olyanok, amelyek kielégítésére a távolabbi jövőben kerülhet csak sor. Mint ahogy a népgazdaságnak, a tanácsnak a lehetőségei is a nemzeti jövedelem alakulásától függnek. Minden igény kielégítésének alapja a munka. Az idén mi közel 75 millió forint összegű költségvetéssel rendelkezünk. Ebből látjuk el egészségügyi, kulturális és szociális feladatainkat, és ebből üzemeltetjük meglévő intézményeinket. A jelölő gyűléseken sokan kérték az út-, a járda- és a vízhálózat bővítését, valamint a közvilágítás fejlesztését. Csak ezekre a feladatokra az idén közel 9 milliót fordítunk. Többek között megépítjük a járdát a Szövetkezet utca és a Vörös Hadsereg útja között, utat és csatornát építünk a Hunyadi utcában, az Esze Tamás utcát összekötjük a déli városrészszel. A példákat lehetne még hosszan sorolni tovább, mivel csak utat és járdát ötven utcában építünk ebben az évben.

— A felettes tanácsi szervekkel való kapcsolatban az önállóság hogyan érzékelhető?

— Ez a kapcsolat a demokratikus centralizmus elvére épül. Ami azt jelenti, hogy egyfelől létezik függelem, tehát a felsőbb szervek határozatai kötik a városi tanácsot is, másfelől a városi igények kielégítésében a helyi testület dönt, természetesen meghatározott keretek között. Nagyon határozott törekvést tapasztalok arra. hogy a helyi szervek jogköre mind szélesebb területen érvényesüljön. Példa erre, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága az 1967. évi feladatok megoldásához csak irányelveket adót. A részkérdésekben a felettes szervek beavatkozása csökken. A gazdasági mechanizmus reformja keretében a tanácsi szervek önállósága megnő. Meggyőződésem, hogy a megyei tanács szerveinek elvi irányító és ellenőrző tevékenysége kerül majd előtérbe, és ezzel párhuzamosan fokozódik majd a helyi tanácsi szervek önállósága.

— A rendelkezésre álló anyagi eszközök felhasználásában hogyan érvényesül a tanács önállósága?

— Az idei költségvetés feladatait a megyei tanács által biztosított keret-összegen belül a városi tanács jelölte meg. Itt már érvényesült a tanács elhatározó szerepe, vagyis az, hogy a lakossági igények és az ellátottság színvonala alapján, melyik szakterületet tartja fontosnak a fejlesztés szempontjából. Az elmúlt években a megyei szervek még részleteiben is meghatározták az egyes feladatokra felhasználható kereteket, ami miatt általában formálisak voltak az ilyen tárgyban megtartott tanácsüléseink. Tapasztalatom alapján meggyőződéssel állíthatom, hogy a változás óta már nagyobb felelősséggel és aktívabban vettek részt a testület tagjai a költségvetési vitában. Fontosnak tartom azt is, hogy az idén már nem kel! „év végi hajrát kivágniuk” a gazdálkodó egységeknek, mert a megmaradt összegeket a következő évre is átvihetik. Ez lehetővé teszi, hogy meggondoltab- ban és a legfontosabb feladatokra fordítsuk forintjainkat! Számos költségvetési megkötöttség is megszűnik az elmondottakon felül, gondolok itt a róva trendszerré, ígv a gazdálkodó eevségek önállósága is fokozódik majd a jövőben.

— Hogyan lehetne vagy kellene a tanács önállóságát még fokozni?

— Kénytelen vagyok ismételni: a tanácsnak a közigazgatási egység gazdájává kell válnia, tehát a városban, nogy úgy mondjam, nem engedhet meg senkinek területenkívüliséget. Az itt működő vállalatoknak, üzemeknek a várospolitikai tevékenységünkre gyakorolt hatása számottevő. Mert például, ha épül vagy bővül egy üzem, igényt tart közművekre, szociális és kulturális létesítményekre. Az Egyesült Izzó mintegy 800—900 nő foglalkoztatását teszi majd lehetővé a most folyó beruházás befejezésével. Ennek következtében majd több bölcsődei férőhelyre is lesz szükség. Csak a tanács építsen bölcsődét? Ne is fejtegessem tovább# azt hiszem, a példa világos. Ilyen és ehhez hasonló feladatok végrehajtására, hatósági jogkörök biztosításával is. keli a jövőben a tanácsnak összefognia és mozgósítania a helyi erőket. Mi már tettünk egyet-mást ezen az úton, amire a mátrafüredi művelődési ház is bizonyíték. Fontosnak tartom az előbbieken túl azt, hogy a tanács bevételi forrásai bővüljenek az itt működő vállalatok adó és egyéb, kötelező befizetései révén. Összegezve: hogy városunk lakóinak életkörülményei hogyan javulnak, ez a városi tanács és az itt működő üzemek, vállalatok. tehát az egész lakosság közös összefogásán múlik — fejezte be nyilatkozatát Dr. Holló Béla.

(gmf)

1967. április 7., péntek

csak elenyésző része valósult meg eddig. A nagy dolgok, a lényeges változások ezután következnek...

— A napokban hagyták jóvá a 96 millió forintos beruházást. Ha ez megvalósul, teljesen újjászületik ez a gyár. Új öntőüzemet szerelünk fel, korszerű,