Heves Megyei Népújság, 1967. április (18. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-06 / 80. szám

Ära: 30 fillér ▼TLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XVIII. évfolyam, 80. szám AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA 1967. április 6., csütörtök 99Sírjukat őrisse kegyelet, emléküket as idő” F elszabadulásunk 22. évfordulóját ünnepelte Eger és a megye lakossága Április 4-én, hazánk felszabadulásának 22. évforduló­ján, bensőséges ünnepség keretében emlékezett meg He­ves inegye lakossága történelmünk legnagyobb eseményé­ről. Az emlékezés és a kegyelet virágai, koszorúi borítot­ták ezen a napon a szovjet sírokat, a hősi emlékműveket. Sok ezer diák és ifjúmunkás vett részt az egri Dobó téren megrendezett KISZ-fog*- dalomtételi ünnepségen. Fogadalmat tettek az íij KISZ-tagok Nagy tömeg gyűlt össze ki­lenc óra előtt az egri Dobó té­réin: ünneplő ruhás fiatalok — diákok, ifjúmunkások, hogy a forradalmi ifjúsági napok áp­rilis 4-i rendezvényén a foga­dalom tételi ünnepségen részt vegyenek. Felharsant a Rákóczi-indúló, s az ifjúgárdisták behozták a városi KISZ-bizottság zászla­ját. A helyőrségi fúvószenekar a magyar és a szovjet himnuszt játszotta el. Kovács János, a KISZ egri városi végrehajtó bizottságá­nak titkára üdvözölte az ün­nepség részvevőit, az elnöksé­get, amelynek tagjai között ott voltak a megye és a város A pártbizottságok nevében Sípos István, Oláh György é« Gubán Dezső elvtársak ró­ják le kegyeletüket a hősi halált halt szovjet katonák sírjánál. (fotó: Kiss Béla) A Városi Művelődési Ház­ban nagy érdeklődés mellett tartották meg hétfőn este Gyöngyösön a felszabadulási emlékünnepséget, amelyen részt vett a hazánkban ideigle­nesen tartózkodó szovjet had­sereg küldöttsége is. A díszel­nökségben helyet foglaltak a város párt-, tanácsi és tömeg­szervezeti vezetői. A Himnusz és az Interna- cionálé elhangzása után dr. H0Ü6 Béla, a városi tanács vb­adó népnek, köszönet és érők hála a felszabadítóknak, akik meghaltak értünk, szabad na- zánkért és felnövekvő gyerme­keinkért. Hős felszabadítóinkra emlé­kezvén, a szovjet sírok előtt állva, hajtsuk meg fejünket a második világháború felszaba­dító harcainak egyik legnagy­szerűbb parancsnoka, a most elhunyt Malinovszkij marsall emléke előtt is. A Szovjetunió honvédelmi minisztere volt, de a mi számunkra elsősorban a felszabadító seregek vezetője, aki a második ukrán front pa­rancsnokaként érkezett Heves megyébe 22 esztendővel ez­előtt. A múlt esztendő tavaszán még velünk örült, velünk ün~ népéit itt, Egerben. Ma már a hősök között van, sírjára Moszkva fenyvesei borulnak, de mi a költő szavait idéziie, együtt gyászoljuk az Egerben hősi halált halt háromszáz ka­tonájával. „Sírjukat őrizze kegyelet, emléküket az idő”. Az ünnepi beszéd után Oláh György, a megyei pártbizottság első titkára, a Központi Bi­zottság tagja, Sípos István, az Egri Városi Pártbizottság első titkára és Gubán Dezső, az Eg­ri Járási Pártbizottság első tit­kára helyezték el a sírok ta­lapzatánál a kegyelet koszo­rúit, majd a tanácsok nevében Bíró József, a Heves megyei Tanács végrehajtó bizottságá­nak elnöke, dr. Lendvai Vil­mos, az Egri Városi Tanács vb- elnöke és Hegyi János, az Egri Járási Tanács vb-elnöke he­lyezték el a megemlékezés vi­rágait. Ezután a fegyveres testületek, a társadalmi és tö­megszervezetek vezetői, majd az üzemek, vállalatok és hiva­talok dolgozóinak küldöttei rótták le kegyeletüket a szov­jet hősi halottak sírjánál. párt-, állami és tömegszerve­zeteinek képviselői. A díszemelvénnyel szemben azok a fiatal KISZ-tagok so­rakoztak föl, akiké tulajdon­képpen ez az ünnepség volt; Kovács János városi KISZ- titkár előtt tették le a fogadal­mat, majd Sípos István, a vá­rosi pártbizottság első titkára köszöntötte az új KISZ-tagokat. Beszédében szólt az .ifjúsági mozgalom szépségéről, és fi­gyelmeztetett az ifjú kommu­nisták kötelességeire. Az ünnepség a DlVSZ-indu- lóval ért véget, majd a fiatalok hosszú menete elindult, hogy megkoszorúzza a felszabadulási emlékművet. K. G. A hősök meghaltak, de áldo­zatuk nem volt hiábavaló. Nyomukban Európa-szerte megsemmisültek a sötétség gonosz hatalmai, s megszüle­tett a rég óhajtott béke. Ma nálunk béke van, békében építjük azt a társadalmat, amelyhez szovjet testvéreink­től kaptunk példát és íelbe- csülhetetlenül sok segítséget A béke áldásait azonban nem élvezhetik mindenütt • za­vartalanul. Vietnam vérző föld­jén is sokasodnak a hősök sír­jai. Gondoljunk ezekben az ün­nepi Dercékben rájuk is, mi­közben a mi felszabadítóinkra emlékezünk... Legnagyobb nemzeti ünne­pünkön emlékezünk most a hősökre, akik itt nyugosznak, pedig élni szerettek volna, amikor elindultak a harcba. Kedveseik csókkal búcsúztak tőlük, s aggódva várták le­veleiket, várták őket szabad­ságra, majd véglegesen haza. amikor véget ért a szörnyű há­ború. De ők, akik sok ezer kilométeren ke­resztül üldözték a fasisz­tákat, akik sok-sok kon­centrációs tábor és börtön kapuit megnyitva jutottak el városunkba, itt lelték halálukat, ősi váro­sunk falai között. Dicsőség a hősöknek, dicsőség a hősöket Egerben a Vorosilov téri és a népkerti emlékmű megko­szorúzása után délelőtt 10 órakor kezdődött a Szabadság téri szovjet katonasíroknál a koszorúzási ünnepség, amelyen többezres ünneplőközönség vett részt. A magyar és a szov­jet himnusz elhangzása után Dr. Lendvai Vilmos, az Egri Városi Tanács vb-elnöke mon­dott ünnepi beszédet. — Három nevezetes tavasza van a magyar nép történeté­nek. Ez a bárom tavasz három dátumhoz kapcsolódik: 1848. * március 15-éhez, 1919. már­cius 21-éhez és 1945. április 4-éhez. A három közül legje­lentősebb 1945. április 4., ha­zánk felszabadulásának ünne­pe. A legjelentősebb, mert a megelőző forradalmi ta­vaszokon elbuktak a forra­dalmi mozgalmak, nem tudták megvalósítani azt a célt, amit zászlaikra írtak. 1945. április 4-e végre sza- ; bad utat nyitott a magyar nép előtt, hogy forradalmi hagyo­mányaira támaszkodva meg­valósítsa hazáinkban a legsza­badabb és leghaladóbb rendet, a szocialista társadalmat. Huszonkét év óta minden április 4-én eljövünk ide, a szovjet hősök sírjához, hogy emlékezzünk, köszönöttel adóz­zunk azoknak, akik életüket adták népünk felszabadítá­sáért. Nincs nép a világon, amely annyi hőst adott volna a népek szabadságáért, mint a szovjet nép. Ahol igazságos há­ború folyt, 1917 november 7-e óta, ott mindenüt harcoltak szovjet emberek, ahol elnyo­mott népek küzdöttek felsza­badításukért, ott mindenütt ta­lál az emlékező kegyelet sír­dombokat, amelyek alatt szov­jet katonák alusszák örök ál­mukat. A szovjet emberek mindig a proletár internacio­nalizmus eszméinek harcosai voltak és életük feláldozásá­val is tanúságot tettek a mun­kás nemzeköziség magasztos eszméi mellett...; A továbbiakban a Nagy Honvédő Háborúról, a szovjet nép hatalmas áldozatvállalásá­ról beszélt az előadó, majd így folytatta: — A hitleri fasizmus elleni véres küzdelem hozta el hoz­zánk a szovjet katonákat, or­szágunk, városunk felszabadí­tóit. A legkisebb magyar fa­luban is ott domborodnak a hősök sírjai. A magyar nép hálával emlékezik rájuk és kegye­lettel helyezi el koszorúit, virágait a szovjet hősök emlékművénél. elnöke köszöntötte az ünnepi gyűlés részvevőit, majd egy­perces néma felállással adóz­tak a megjelentek Malinov­szkij marsall emlékének. Ünnepi beszédet Kádár Béla, a városi párt-vb tagja, osztály- vezetője mondott. Felidézte a szovjet katonák harcát a né­met fasizmus ellen, a felszaba­dulásunkat követő történelmi eseményeket. Beszélt azokról a feladatokról, amelyek most áll- (Foly tatás a 3. oldok#* Felszabadulásunk évfordulóján Gyöngyösön

Next

/
Oldalképek
Tartalom