Heves Megyei Népújság, 1967. április (18. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-30 / 101. szám

(J- 'dtn í& üfiyfhuéqp Fábri Zoltán filmje, a Húsz éra, külföldön nagy visszhang- íb talált, nemzetközi nagydi- Jat is nyert. Szűkebb hazánk­ban, Heves megyében, noha eddig 116 moziban mutatták be, fisak 21 és fél ezren néz­ték meg. Díjat nyert Kovács András filmje, a Hideg napok iá, de Egerben fél házakkal játszották. Bezzeg a Jókai-fil­mek osztatlan sikert arattak a mi megyénkben is: csak a há­rem városban 90 előadásban mutatták be az Egy magyar nábobot, a Kárpáti Zoltánt és közel 55 ezren látták — négy árát ülve, dupla hely árakkal. A számadatok és a művészi értékek összehasonlítása indo­kolttá teszi a kérdést: van-e filmet szerető és a filmművé­szetet értő közönségünk? A kérdés első részére nyu­godtan igennel felelhetünk, hiszen az elmúlt esztendőben több mint bét és fél millió nézője volt megyénk filmszín­házainak. De milyen filmeket nézett meg a közönség, milyen szimpla filmeket részesített előnyben és milyen művészi alkotásokat buktatott meg? Ez már a kérdés második része: ma még híjával vagyunk az értő közönségnek. Érdemes kutatni, keresni a módszere­ket, hogyan lehetne megnyer­ni a közönséget a filmművé­szet számára, hogyan lehetne megtanítani arra, hogy észre­vegye az igazi értékeket. Mert ma nem mindig jár egy úton a siker és a művészi alkotás. Nem arról van szó, hogy féltjük a közönséget a Jókai- filmektől, még a nyugati ka­landfilmektől, az Ananycsem- pésztől, sőt a Fan tonnástól sem. De az már elgondolkoztató, hogy a F un tamást 11 ezren nézték meg Egerben, míg a Szegénylegényeket alig kétez­ren. Mindez a közízlésről ál­lít ki negatív bizonyítványt, és féltjük vagy nem féltjük a közönséget, de ez már kul­túrpolitikai kérdés. Persze, hogy kultúrpolitikai kérdés — mondhatja bárki —, miért kell ezt hangsúlyozni? Szólni kell erről, mert gyako­ri tapasztalat, hogy a kultúra munkásai, sőt a politikai és a társadalmi szervek is megfe­ledkeznek a filmek embert formáló erejéről, nevelő hatá­sáról és hagyják megbukni a legjobb filmeket is. Valahogy nem tartozik profiljukba a filmek népszerűsítése, vagy uram bocsá’, a közönség szer­vezése. Félreértés ne essék, nem a közönségszervezés régi, erő­szakos módszereit kívánjuk visszahozni, de a közönség megnyeréséről, a felvilágosító munkával kísért hívó szóról, a szervezők lelkes munkájá­ról ma sem mondhatunk le. Fgy-egy kimagasló művészi film sikere vagy bukása gyak­ran csak a moziüzemi válla­lat gondja, pedig közügynek kellene lennie... A közönség ízlésének ala­kításában maga a film játsz- sza a legdöntőbb szerepet. Ezért a nevelés legbiztosabb eszköze: bemutatni a filmeket. Nemcsak műsoridőben, azon túl is, sőt tnág fórumokon is. Voltak és vannak már kez­deményezések megyénkben is. A szombat délutáni ifjúsági bérlet sikere, a forradalmi if­júsági napok keretében bemu­tatott filmek kétezer bérletese — kezdő lépések, amelyek to­vább folytathatók. Érdemes lenne szélesebb alapokra he­lyezni a TIT Filmbarátok Kö­rét és felújítani a művészi fil­mek bemutatóit is. A filmmű­vészet igazi értékeihez hozná közelebb a közönséget a kü­lönböző sorozatokban — új utak a filmművészetben, nagy színészek, nagy rendezők stb. — játsszanák a filmeket, de elképzelhető más összeállítás is, például egy-egy önálló so­rozat Fábri Zoltán, Keleti Már­ton, Jancsó Miklós, vagy akár Osuhraj vagy Antóniái film­jeiből. Az egyik városban pél­dául bukott filmek címen ál­lítottak össze egy sorozatot és a vetítéseket követő vitákon arra a kérdésre kerestek vá­laszt, hogy vajon Igazságos volt-e a közönség ítélete. És ezzel elérkeztünk az to- lésfejlesztés, az esztétikai hoz­záértés egyik világszerte is­mert és bevált fórumához, a filmklubhoz. Mindegy, hogy ki szervezi, mindegy, hogy ki hív­ja életre — lcultúrház, üzem vagy moziüzemi vállalat —, az a fontos, hogy legyen és vetí­tési lehetőséget, s egyben vita­fórumot ig biztosítson azok szá­mára, akik érteni ti akarják a filmművészetet. Igaz, ma még vidéken alig található filmesztéta, a mi megyénkben még a középiskolákban sem tantárgy a film, de ennek el­lenére sem szabad tovább ha­logatni a filmklubok megala­kítását A filmek és közönségük kap­csolatát vizsgálva szólni kell a műsorpolitikáról is. Mert az is politika, hogy mit tűzünk műsorra és azt mennyi ideig játsszuk. Gyakran esik szó az utóbbi időben az új gazdasági mechanizmus kulturális kiha­tásáról. Igaz, a kereslethez, a közönség igényeihez jobban kell alkalmazkodni, de elvek, eszmék feladásáról nem szól, nem szólhat az új mechaniz­mus. A kultúra, a művészet, az új gazdasági mechanizmus­ban sem lesz egyszerű adom- veszem értékcikk. Nem tudni még, hogyan lesz, milyen lesz a mozik gazdasági rendszere, de azt bizonyosan tudjuk, hogy továbbra is lesznek filmek, amelyeket egyszerűen bemu­tatunk és lesznek számunkra fontos művészi alkotások, ame­lyeket minden erővel támoga­tunk. Mindezt azért tartjuk fon­tosnak elmondani, mert az utóbbi időben az egri filmszín­házak elég gyakran adtak en­gedményt az igazi művészi alko­tások rovására. Jancsó filmjét, a Szegénylegényeket — amely nagy sikert aratott az egész vi­lágon, s legutóbb Londonban nyerte el az angol filmkirtiku- sok díját — egri premierjén csak két napra merték műsor­ra tűzni, a Húsz órát négy nap­ra és ugyancsak négy napig játszották Fábri legújabb je­lentős filmjét, az Utószezont is. Az is elgondolkoztató, aho­gyan a műsorbeosztás kiszorít­ja a magyar filmeket a Vörös Csillag Filmszínházból. Húsz magyar filmet gyártunk éven­te. Véleményünk szerint vala­mennyinek helye van a megye első bemutató filmszínházában. Különösen érthetetlen, miért szorult ki április 4-én, hazánk felszabadulásának ünnepén a Szevasz, Vera című magyar film a Bródy moziba, hogy he­lyet adjon a Velejéig romlott című kétes értékű angol film­nek. De nem vall nagy körül­tekintésre az sem, hogy az el­múlt napokban Egerben egy­szerre játszottak két új magyar filmet: a Változó felhőzetet a Vörös Csillagban és az Édes és keserűt a Bródyban. Ha igaz az, hogy a közönség nevelésének, ízlésfejlesztésé­nek egyik legjobb eszköze ma­ga a film — márpedig igaz! — akkor sokat segíthet vagy so­kat ronthat a müsorbeosztás is. Nem mindegy, nem közöm­bös, mikor milyen filmeket játszunk és milyen alkotásokat, milyen életérzést sugalló fil­meket részesít előnyben maga a moziüzemi vállalat. Végső fokon persze vitázni lehetne magukról a filmekről is, de az már túlhaladná cik­künk célját. Fogadjuk el a filmesztétika egyik legtöbbször idézett mesterének. Balázs Bé­lának szavait: „A film fejlődé­séért a közönség is felelős”. A filmről és közönségéről szóltunk a teljesség igénye nél­kül, gondolatébresztőül in­kább ... Márkus? László Egyesi a pari termeiziyetkezeti és községi nőtanács Pénteken este nőgyűlést tar­tottak Párádon, a a részve­vők úgy döntöttek, a jobb mun­ka érdekében egyesítik a pa- rádi termelőszövetkezeti és községi nőtanácsot Háber Istvánná számolt be a nőtanács eddig végzett mun­kájáról, Kiss Istvánné a gyermeknevelés problémáival foglalkozott Az egyesített nő­bizottság titkára Kiss István­né lett. A megyei nőtanács küldötte a nőgyűlésen adta át a Csa­lád és Iskola című folyóirat szervezésében elért jó ered­ményért az iskola részére a röplabda-felszerelést. Az Asz- szonyok című lap terjesztéséért a járási első díjat nyerték el a parádiak. Olvastuk az Esti Hírlapban, hogy Hungária Student címmel megjelent a magyar felsőoktatás és egyetemi élet angol nyelvű folyóiratának első száma .. Kár, hogy ebből az angol nyelvű folyóiratból már az első szám is hibás címen jelent meg, ha valóban ilyen címen adták ki... A Hungária is szép szó, de angol nyelven mégis jobb lenne a lapot Hun­garian Student címen megjelentetni... így az angolok is meg­értenék... ★ A Magyarországban láttuk: A lap közlése szerint Nyu- gat-Afrikában Sierra Leone az Elefántcsontparttal határos... Más atlaszok szerint pedig a kettő között van még Libéria is... Mi ezt az utóbbi földrajzi helyzetet gondolnánk helye­sebbnek, tekintettel arra, hogy a közelben levő Libériát sem szabad kihagyni a számításból... ★ A Népújság közölte vasárnap, hogy az egri TIT-klub- ban Fény és színek címmel érdeke^ előadásokat rendeztek... Valóban érdekes és élvezetes volt az előadás. Az összetett programban a fizikus, a botanikus, a zoológus, a szemorvos, a festőművész ás az irodalmár beszélt a fényről és a színek­ről. Csupa szín volt az előadás. Szép, érdekes és ötletes. Csak azt nem értjük, honnan tudták a Népújságnál már vasár­nap, hogy érdekes volt, amikor csak az azt követő hétfőn tartották meg a klubnapotNo... No... (DR. SZEMES) Élű népszokás Elfogadják-e a májusiét? 4 menyasszony rózsaszínű, a kislány piros és sokszínű virágkosarat kap Május 30-án este sok lányos ház kapuját zörgetik meg a le­gények: — Jó estét, elfogadják-e a májusfát? Beleegyező válasz esetén az udvarra cipelik az öreg gallyai­tól megszabadított fát és be is invitálják őket néhány jó fa­latra és poharazgatásra. Más­nap már kora reggel a lány és a mamája feldíszíti, a színes papírok közé egy üveg bort, vagy pálinkát rejtenek, a csa­lád férfi tagjai ezután odaállít­ják a kapu fájához. Volt már olyan lány is, aki egyszerre több legénytől kapott májusfát Régi szokás falun a májfa- állítás, ami házasítási szándé­kot jelent. Felsőtárkányban ta­valy is sok lányos ház kapuját díszítette fa. De mindinkább átveszi a szerelmi ajándéko­zás szerepét a májusi kosár. Régebben az ajándékozó legé­nyek maguk készítették, de az idén városi kertészekkel készít­tették. Egerben a városi ker­tészet és a Nagy József Ter­me1 ószövetkeze* virágüzleté­ben mínteev félsz^z díszes vi- rávkosár készült. Ára a legény szándékának komolyságát is kifejezte, volt háromszáz fo­rintnál drágább is. Az Írat­lan szabályok itt is érvényesül­tek, a mennyasszony rózsaszí­nű virágokból, a kislány pi­ros és sokszínű virágkosarat kap. Besenyőtelken a vőle­gény májusi kosara fehér szín­nel készült, Füzesabonyban feleség is kap „kosármájfát”. Az ajándékozás időpontja nem változott, ma este a ki­sebb fiúk édesanyjuk kíséreté­ben viszik ajándékukat a lá­nyos házhoz, a nagyobb fiúk pedig későn, legtöbbször titok­ban. Legújabban a postás vi­szi a küldeményeket. A májusi kosár, amíg a szirmait tartja a virág, az ablakban marad, az élő népszokás jelképeként. Átadták a vándorzászlókat a szolgáltatásban legjobb eredményt elért szövetkezeteknek Ünnepélyes keretek között adták át a két hatvani kis­ipari szövetkezetnek a szolgál­tatásokban elért eredménye­kért a megyei pártbizottság és a KISZÖV vándorzászlóit. A lakossági javító-szolgálta­tás és méretes tevékenység te­rén legjobb eredményt elért szövetkezetnek járó vándor­zászlót a Hatvani Háziipari Szövetkeze* tagságának Kopa Lajos, a KISZÖV vezetőségi tagja adta át ünnepi közgyűlé­sen. A lakossági építésben leg­jobb eredményt elért eredmé­nyekért járó vándorzászlót a Hatvani Járási Lakásépítő Ktsz kapta meg. Ezt a zászlót Bemáth József, a KISZÖV ve. zetőségi tagja adta át a jó munkát végző szövetkezetnek. Mindkét termelőszövetkezet­ben vállalásokat tettek a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 50. évfordulójának tiszteletére. A Hatvani Járási Lakásépítő Ktsz tagjai határozatot hoztak arra. hogy egy műszakot aján­lanak fel a vietnami nép segí­tésére, s felhívták a megye kisipari szövetkezeteit hasonló felajánlás megtételére. A Tízezer nap a cannes-i filmfesztiválon CANNES (MTI): Két filmet vetítették pén­teken a cannes-i filmfeszti­válon. Az egyik fiatal ma­gyar rendező, Kosa Ferenc Tízezer nap című filmje, amely a magyar falu életének átalakulását mutatja be Ez­után a közönség és a film- szakemberek Elio Petri olasz - filmrendező Minderdeinek ér­deme szerint című filmjét . tekintették meg. A színes •szicíliai történetben a női fő­szerepet Irene Papas görög színésznő játssza, akit a kö­zönség jól ismer a Zorba, a ■ görög és az Elektra című fii 1 mekből. 4 Nőmísm 1967. április 30., vásárnál» Dokumentum-regény XXXV. Távoztak. Veesenmayer ko­csin tette meg azt a rövid utat is, ami a Verbőczy utca és az Űri utca között volt. Winkel­mann gyalog sétált a Dísz té­rig — felkereste Höttlt. A hírszerzés főnökét éppen Skorzeny társaságában talál­ta. — Otto már útnak indította Bécsből az egységeit — újsá­golta Höttl. — Kijelölték az elhelyezési körleteket. Buda­pest környékén helyezzük el őket.. Skorzeny magabiztos volt de azért nem minden aggoda­lom nélkül. — Minél többet tanulmá­nyozom a Várat — magyaráz­ta Winkelmann-nak —, annál nyilvánvalóbb, hogy sem vi­torlázó repülőgépeket, sem ejtőernyősöket nem lehet be­vetni. Frontális támadással természetesen érhetünk el si­kert Csakhogy az akciónk ahhoz van kötve, hogy a ma­gyarok előzőleg ürügvet szol­gáltassanak erre. Ha viszont a magyarok ilyesmit tesznek, nyilvánvalóan megfelelőkép­pen előkészülnek. Megszerve­zik a Vár védelmét is. És a jól szervezett védelemmel szemben bizony nehéz dol­gunk lesz. Még a Vár föld alatti labirintusának birtoká­ban is. Höttl igyekezett megnyug­tatni Skorzenyt. — A kormányzó ki akar ug­rani a háborúból, — magya­rázta. — Ezt igyekszünk meg­akadályozni. de őszintén szól­va már unalmas, mennyit kell vesződnünk az öregúrral. Sok­kal egyszerűbb, ha tűrjük, te­gye meg ezt a lépést. De a dolgok „mikor”-iát mi hatá­rozzuk meg. S akkor máris a mi kezünkbe került a kezde­ményezés. .. Winkelmann az Unterneh­men Maus-akció állása iránt érdeklődött. Ügy gondolta, hogy most már folytatni kel­lene az ügyet. Beraninak Ma­gyarországra kellene jönnie, titokban elrejthetik őt vala­melyik német katonai épület­ben, how alkalmas időben bevethessék. — Már intézkedtem, hogy Berani készenlétben állion... Bármelvik órában átalakulhat Petriccsé — közöké Höttl. —■ A kérdés csak az, hogy mi­kor? — Talán már a héten hoz­zákezdhetünk az akcióhoz — vélekedett Winkelmann. ön­nek mi a véleménye. Sturrn- ’-'ánnfiihrer? — fordult Skor- zenyhez. Az őriás. aki most jól sza­bott civil ruhát viselt, egyked­vűen mondta: — Holnap az összes embe­rein a kijelölt körletben lesz. A tervek készek, rajtunk nem múlik. Mi teljesíteni fogjuk a parancsot... — Elnézést kérek, Ober­gruppenführer — vetette köz­be Höttl —, de úgy gondolom, meg kellene várni a Moszkvá­ban tárgyaló magyar fegyver­szüneti delegáció tárgyalásai­nak eredményeit. Amíg ott nincs megállapodás, Horthyék itt nem kezdenek semmibe. Mindez azzal az előnnyel jár számunkra, hogy tudjuk a másik fél szándékait, s esze­rint léphetünk fel. — És ha titokban megálla­podnak? És elkésünk? A doktor öntelten mosoly­gott. — Garanciát tudok adni arra, hogy semmi nem marad­hat előttünk titokban. Nem, nem késünk el, Obergruppen­führer úr. Csak az a kérésem, ne siessük el a dolgot... Winkelmann engedett Hotel­nek. Rendkívül bízott ebben a fiatalemberben, nagyra be­csülte. Tény, hogy a hírszer­zés feje rászolgált erre a bi­zalomra. Hibátlanul működött mind a megszállás előkészíté­sében, mind később, amikor magyarországi szolgálati hely­re rendelte őt Schellenberg. Ewébként is, hiába volt Win- keimann rangban jóval Höttl előtt, tudta, hogy a valóság­ban a hírszerzés emberének jóval messzebbre nyúlik a ke­ze, mint neki. Legyen fiát minden Höttl ete°r>zel°sei sze­rint. Legfeljebb Szálasi vár még néhány napot. 10. A kormányzó fiának és menyének sok dolga akadt ezekben a napokban. Amióta az első rejtjelzett rádióüzenet megérkezett Faraghótól Moszkvából, a csendőr vezér- ezredes csaknem mindennap adott jelentést. Ifjú Horthy Miklós és Horthy Istvánné éjszakánként a rejtjelkulcsot fejtették, hogy mire a család- és államfő reggel felkelt, elé tehessék a leg­újabb értesülé­seket. Kétségtelen, ezekben a Fa- raghó-féle táv­iratokban nem lelték valami nagy örömüket. Faraghó tudó­sított: amikor Moszkvába ér­kezett, s tár­gyalni kezdett szovjet részről Kuznyeoov ve­zérezredessel, hiába érdeklődött a fegyver­szüneti feltételek felől, a szov­jet tábornok újra és újra az­zal válaszolt: a szövetségesek már világosan leszögezték, s többször is a világ tudtára ad­ták, csak feltétel nélküli fegy­verletételről lehet szó. Kuz- nyecov vezérezredes inkább a fegyverletétel katonai részl­teit szerette volna megbeszél­ni, mondván, ha a Horthy­hadsereg szembefordul a hit­leristákkal, az egész háború megrövidítését jelentheti. Fel­becsülhetetlen jelentősége len­ne Magyarország számára is ennek a közös katonai akció­nak, hiszen el lehetne kerülni azt, hogy az ország hadszín­térré váliék, meg lehetne kí­mélni az országot a háború pusztításától. Faraehó azonban hiába kért -H paritást. hoev katonai kér­désekről tárpvalinn. Nem ka­pott felhatalmazást a fegw-r- szünet megkötésére. Azokban az utasításokban, amelveket Budáról kaoot.t. nem volt sok köcrönet. T.apfpiiobb azt ve­hette ki belőle, hoev Horthy meg van sértve, mert fegyver­szüneti deleeárióiával csak egy vezérezrodes táréval ma- easahb szirfij tárevalőnartnert akart, abban reménykedve, hoev ott talán több megértés­re talál. És nemcsak a Moszkvából érkezett táviratok hatottak leverőin a Horthv-oealád tag­jaira. hanem a hadüeientégek is. a szoviot csapatok táma­dásba !orid«i+ek. s ewmás ’’tán foolalták el Savkadot, Hákésosohát. Orosházát, Bé­kést, M“zőh»rénvt, és még több mint 300 maevar helysé­get. Aztán péimpzívtcriSe* Ívig, Szentesié. Mező+urig tör­tek előre. Horthv nem tudott dönteni, tétovázott, s még rá­adásul eev moszkvai távirat is sürgette a döntést. Faraebő azt ielentotte. hogy Molotov kölöevminiszter fo­gadta őket. Átnvúitotta a szövetséges hatalmak által közösen elkészített fegyver­szüneti szerződés tervezeted (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom