Heves Megyei Népújság, 1967. április (18. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-22 / 94. szám

Tervek — szamok — eredmények!

Számadás a negyedévről

Még jóformán alig fejeződtek be a nyereségosztással, kitüntetésekkel fémjelzett ünnepségek, az elmúlt év munkáját értékelő műszaki konferenciák, termelési tanácskozások, de megyénk ipari üzemeiben, vállalatainál már ismét előkerültek a számológépek, a tervek, a mutatók mellé már megint mérlegre tették a végzett munkát. Hiába, megy az idő. Egy újabb negyedévvel nemcsak, öregebbek lettünk, de többet is dolgoztunk. Aktuális tehát, hogy belelapozzunk néhány üzem, vállalat negyedéves „bizonyítványába”, annál is inkább, mert ezekben a napokban készülnek a számadások, a tervezett s a végzett munkáról. Lássuk tehát a bizonyítványokat.

NÉMETH TIBOR, a Könynyűipari Alkatrészgyártó és Ellátó Vállalat 10-es számú egri gyáregységének igazgatója:

— Az első negyedéves termelési tervüket 124,1 százalékra, a netto árubevételi tervünket pedig 115,6 százalékra teljesítettük. E két szám sok mindent elmond munkánkról.

Valóban, de nem mindent. Ügy hallottuk, hogy az egri la- katosárugvárban már „kóstolgatják az új gazdasági mechanizmust.

— Próbálkozunk. Mégpedig olyan formában, hogy egy-egv feladat elvégzésre célprémiumot tűzünk ki, így aztán a csoportok, vagy a brigádok kétszeresen is érdekeltek, hogy kifogástalan minőségben, a terv szerint elkészüljenek a rájuk bízott munkával.

— Eredményes a próbálkozás?

— Igen. Nagyobb a hajtás, de több a pénz is.

KORMOS PÁL, a Heves me. gyei Bútoripari Vállalat igazgatója:

— Megvan a tervünk, szerencsére különösebb problémák nélkül dolgoztunk. Sima negyedév volt. A kárpitosüzemben bevezettük a szalagtermelést, így technikailag is előbbre jutottunk egy lépéssel.

A vállalat egyik specialitása a barokk bútorok gyártása. Annak idején kockázatos vállalkozás volt, de az eredmények a bátran kísérletező, próbálkozó vezetőket igazolják.

— Főleg nyugati exportra

gyártjuk. Svájcnak, Nyugat- Németországnak, Ausztriának exportáljuk.

Jelentős vállalások születtek az első negyedévben. A vállalat dolgozói munkával kívánják megünnepelni a Nagy Ok- tóberi Szocialista Forradalom

50. évfordulóját.

— A vállalások értéke, önköltségben 450 ezer, a termelésben pedig 1 400 000 forintot jelentene.

Méltóbban aligha lehetne köszönteni az évfordulót. Pedig a bútoripari vállalatot a kis cégek között emlegetik.

NEHR TIBOR, a Hajtómű és Felvonógyár 4-es számú egri gyáregységének igazgatója:

— Készáru és befejezett termelési tervünket egyaránt 101,2 százalékra teljesítettük. A traktor-pótalkatrész gyártását is terven felül hoztuk. Az anyagellátáson kívül általában nem voltak különösebb zökkenőink, problémáink.

Ha nem is rosszul, de az eddigi eredményeihez viszonyítva valamivel gyengébben sikerült a rajtja a Heves megyei Tanácsi Építőipari és Épületszerelő Vállalatnak.

KÖTET,EKY DÉNES főmér- nök azonban nem tulajdonit különösebb jelentőséget a néhány százalékos lemaradásnak.

— Három-négy százalék hiányzik a tervünkből. Nem rajtunk múlott, néhány jelentősebb munka nem indult be, és ennek köszönhető a néhány százalékos lemaradás. Nem

veszélyes. Rövid idő alatt behozzuk.

Ismerjük a vállalatot, nem kételkedünk, hogy így lesz.

Építőiparról lévén szó, illik megkérdezni: milyen volt az anyagellátás?

— Sajnos elég gyenge. A B 30-as blokktéglából és a vasbeton elemekből ezúttal is hiány volt. Most úgy próbálkozunk, hogy embereket „adunk” az ÉM. Betonelemgyártó Vállalatnak, s ennek fejében a vállalat kielégíti ez irányú igényeinket. Ez persze jelentős pluszköltséggel jár, mivel a néhány hétre kölcsönadott dolgozóink nálunk többet keresnek, mint a betonelemgyártó vállalat emberei és a különbséget nékünk kell majd megtéríteni. Áldoznunk kell tehát, hogy anyagunk legyen.

SZEDERKÉNYT GYÖRGY, a Heves megyei Építőanyag és Vasipari Vállalat főkönyvelője:

— Az első negyedéves termelési tervünk 4 900 000 forint volt és 5 298 000 forintra teljesítettük. Százalékban kifejezve 108,1 százalék. A rossz idő hátráltatta az építőipari munkánkat, ezért lakatosmunkát is végeztünk az ÉM. Betonelemgyártó Vállalatnak.

Még egy szép siker született az eltelt negyedév alatt: baráti kezet nyújtott egymásnak a vállalat és a TÜZÉP, a gyártó és az eladó. Hosszú vitáknak került ezzel pont a végére. Reméljük, végérvényesen.

— Mi is így szeretnénk. Az eger—salgótarjáni, a miskolci és a szolnoki TÜZÉP-ek egyformán elégedettek termékeinkkel. ..

íme néhány negyedéves bizonyítvány. Nem rosszak. Félévre talán még jobbak lesznek. Rajtuk múlik.

Majd meglátjuk.

Koós József

Pillanatképek.

a kongresszusról

A parlamenti teremben a

bajuszos brigádvezetők, népviseletbe öltözött baromfitenyésztő nők nem ismeretlen „vendégek”. Sokan közülük már belekóstoltak a közös ügy tárgyalásának élményébe. Most mégis minden ünnepélyesebb. Más.

Az intézni akarás gátjának felszakadása jellemezte a tanácskozás első két napját. A parasztság lelkes feltárulko- zása, jobbat akarása, bizakodása fogta meg leginkább a vendéget is.

Két napig vendége voltam a parasztság első kongresszusának. Rendszertelen sorokban törnek elő az élmények. ★

A tanácskozás első napjának első szünete az ismerkedésé volt. A kongresszus összehozta az úton közösen indult, de később elszakadt barátokat. Mennyi minden is történik néhány év alatt? — ez zsibongott a bordó folyosókon. És ezek a beszélgetések mind .^közérdekűek” voltak. Az egymásnak elmesélt események kirajzolták az egész termelőszövetkezeti mozgalom nem egyszer göröngyös útját. A bosszúságok közös bosszúságok voltak, s a sikerek közös örömök. A sok magánbeszélgetés kiadja az egészet, a folyosói ismerkedő hangok felvázolnak egy múltat — s odabent a jövőről tanácskoznak.

★

— Köszöntjük Dimény elvtársat előléptetése alkalmából — hangzik az egyik sarokból, tsz-vezetők szájából.

Amott Losonczi elvtársat veszik körül a küldöttek. Az Elnöki Tanács elnöke tréfásan szólt:

— Látják, én mindig mondtam, hogy az a baja a mezőgazdaságnak, hogy csak egy minisztere van. Most a termelőszövetkezeti tanács létrehozásával, megválasztják a másikat is...

Vezetőinkkel beszélgetnek a (küldöttek. Aztán csengő szól,

folytatódik a tanácskozás. Veres Péter is odaugrik a feketés csészéhez. Valószínűleg a szünetben egy mellékmondat miatt nem fogyaszthatta el a kávét...

★

Heves megye küldöttei a „centristák” helyén ülnek. Fehér Márton bácsi, aztán a makiári elnök és a többiek. Örömmel hallgatják Barta Andrásnak, a füzesabonyi tsz-elnöknek fejből mondott hozzászólását.

Andró bácsit nem rémítette meg a mikrofon, szabatosan, ugyanakkor ízesen beszélt Felszólalása közben többször hullámzott végig a termen az egyetértés derültsége.

— Sokan „végváraknak” hiszik a falut. Nos, az ilyeneknek jó lesz megtudni, hogy a mezőgazdaság problémáját „végvári harcosok” megoldani nem tudják. Különb hősök kellenek ide...

★

A második szünetben a múltat már a jelen váltja fel, hiszen ad témát a két beszámoló és az első hozzászólások.

Prokaj Andrásné, a kerecsen- di Aranykalász Termelőszövetkezet párttitkára arról beszél, hogy egyetért a személyenkénti háztáji kiadásával.

— így aztán a férjekurák is visszajönnek, meg a fiatalok is. Mert hát az egység mellett nagy csábító a háztáji föld.

★

És ebben a szünetben már

bíráló hangok is csendülnek a folyosói zajban. Az Állami Biztosító Pest megyei igazgatójától több rugalmasságot kért a folyosón „interpelláló” küldött. Másutt a szállítókat bírálja egy-egy sajnálatos történet.

De nemcsak a folyosókra, a tanácskozóterembe is marad egyértelmű kritika.

— Győr megyében a Duna vize rabolja a földet — mondja a helyi küldött. Őseink legalább egyszerű kapargálással

védekeztek, mi pedig ölbe tett kézzel tűrjük, hogy a természet uralkodjék felettünk.«

★

A második nap a mandátumvizsgáló bizottság jelentésével kezdődött. A beszámoló megállapította, hogy a kongresszuson kevés a fiatal küldött.

Jóleső érzéssel nyugtázták a Heves megyeiek, hogy a legfiatalabb küldött szükebb hazánkból indult a Parlamentbe. Szalmási Ilona erdőtelki baromfitenyésztő, a 19 éves kislány, nemcsak legfiatalabb, de talán legcsinosabb küldötte is a kongresszusnak.

— A megyei küldöttértekezleten, amikor meghallottam a nevem, hát még a toll is megállt a kezemben. Nem is tudok most mit mondani. Gyönyörű Budapest és felejthetetlen az Országház, ez a tanácskozás. Életem legnagyobb élménye...

A mondatot nem fejezhette be. Nagyon kapós. Pereg a magnetofonszalag, nyilatkoznia kell a Falurádió műsorának is.«

★

A folyosón a sok szófoszlány

közül egyetlen szókapcsolatot lehet a leggyakrabban kiérteni: új gazdasági mechanizmus.

Az egyik termelőszövetkezeti tag nyelve beletörik a mechanizmus szóba. A társa barátságosan megvigasztalja:

— Nem kimondani, csinálni kell ezt tudni...

★

Újra kihalt a folyosó. Folynak a hozzászólások, majd a hozzászólások válaszadása. Egyszóval: dolgozik a kongreszszus.

Rendszertelen sarokban így áll össze egy-egy beszámoló emberi közelségben.

E pillanatképekben múlt időben beszéltem,. Az első két nap élményével a hátam mögött. Pedig mindez a ma, és még inkább a jövő.

Fóti Péter

LENIN EMLÉKEZETE

irta i Hasai Béla

Csert* a világon — együtt a Szovjetunió ^ népeivel és kommunista pártjával —, így hazánkban is, megyénkben is Leninre emlékeznek az emberek. Leninre emlékezünk és rá emlékezve útmutatást, erőt merítünk a következő időszak munkájához, feladataihoz.

A történelmi sorsfordulók összekapcsolódnak nagy államférfiak, politikusok, hadvezérek neveivel, akik sokat tettek népük javára és az emberiség egyetemes haladásáért. Lenin a nagyok között is kiemelkedő történelmi személyiség.

Születésekor a tőke mindenhatósága uralta a világot, öt világrész népei nyögték a kapitalizmus igáját és „tudós tollnokok” hirdették a kapitalizmus örökkévalóságát. Levert forradalmak, elbukott szabadságharcok, a gondolat megcsonkítása és a gondolkodók meg- nyomorítása, az óriási gyarmatbirodalmak, a kevesek gazdagsága, a tömeg nyomora jelezte a tőke mindenhatóságát.

A Lenin születése óta eltelt 97 év Óriási változásokat hozott. Létrejött, fejlődött, megszilárdult a szocialista világrendszer. A népek pörölycsapásai alatt széthullottak a gyarmatbirodalmak. A tőke a kapitalista országokban is kénytelen figyelembe venni a szocialista világrendszer létét és erkölcsi-politikai hatását, a népek egyre erősödő és szervezettebbé váló küzdelmét.

Valljuk, hogy a korszakos változás mozgatórugója, a történelem igazi alkotója az osztályharcra kelt nép. A huszadik század történelmét a munkásosztály és a vele szövetséges erők írták. De a munkásosztályt és szövetségeseit Lenin eszméi, a marxizmus—leni- nizrnus lelkesítette, a Lenin által formába öntött és szervezett kommunista párt vezette.

¥ enin felismerte, hogy a munkásosztály harcának győzelmes megvívásához elengedhetetlenül szükséges egyrészt: olyan forradalmi elmélet, amely helyesen tükrözi a társadalmi fejlődés objektív törvényeit, a társadalom anyagi életének megérlelődött fejlődési szükségleteit, a néptömegek létérdekeit; másrészt: olyan forradalmi párt, amely képes a munkásosztályt, a néptömegeket a burzsoá és kispolgári szellemmel szakítva, a tőkeellenes felszabadító harc szellemében nevelni, szervezni ég vezetni.

Lenin elméleti munkássága nagy jelentőségű: a marxizmus elméletét az új történelmi viszonyokra, az imperializmus és a proletár- forradalmak korszakára, a kapitalizmusból a kommunizmusba való átmenet korszakára alkalmazta. Lenin műveiben tovább fejlődött a marxizmus mindhárom alkotórésze: a filozófia, a politikai gazdaságtan és a tudományos szocializmus elmélete. Lenin a marxizmust új megállapításokkal és tételekkel gazdagította, összhangban azokkal a feladatokkal, amelyek az új történelmi korszakban a munkásosztály és pártja előtt felmerültek. Lenin felmérhetetlen gazdagságú eszmei munkásságában választ adott mindazokra az alapvető kérdésekre, amelyek elé az új történelmi korszak a nemzetközi proletariátust állította.

Lenin megalkotta a pártról, a párt vezető szerepéről, szervezeti, politikai, ideológiai alapjairól, stratégiájáról és taktikájáról szóló egységes tanítást. Megalapozta a proletár párt felépítésének általános érvényű elvét, a demokratikus centralizmust. Szüntelenül hangsúlyozta, hogy a forradalmi elmélettel felvértezett, új típusú marxista párt vezetése nélkül a munkásosztály nem töltheti be a kommunista társadalom építőjének történelmi küldetéseit.

IT örténelmileg igazolódott az is, hogy a ■* munkásosztály vezette parasztságban és a társadalom más osztályaiban, rétegeiben van forradalmi energia és lendület. Ennek az energiának és lendületnek a katalizátora, felszabadítója a munkásosztály forradalmi céljai és módszerei.

Lenin- alkotó eszmeisége és cselekvő forra- dalmisága a humanizmus elvére épült. Míg a kizsákmányolás és a háború a tőkés rend egymással elválaszthatatlanul összefüggő két oldala, addig a munka és a béke az új világnak, a szocializmus, a kommunizmus világának ugyanilyen elválaszthatatlanul összefüggő két alapelve. Lenin gyűlölete az elnyomás minden formája iránt nem rekedt meg a lázongásnál, a szegények és elnyomottak szeretető nem satnyult sajnálkozássá. Az emberek szeretet* azt jelentette Lenin számára, hogy harcolni kell az elnyomás ellen, változtatni kell az emberek sorsán. E harc szükségességének felismerése, vállalása és eszmei megfogalmazása tette Lenint tudós forradalmárrá.

1917-ben az orosz proletariátus vezette nép — a lenini párt útmutatásai és vezetése alapján — elsőnek a világon megdöntötte a burzsoázia és a földesurak hatalmát. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmekor Szovjet-Oroszország a faekék és petróleum- lámpák országa volt; alig volt ipar, külterjes volt a mezőgazdaság, alacsony volt a kultúr- színvonal. Ugyanakkor olyan osztály kezébe került a hatalom, amelynek forradalmi és ebből adódóan korszerű világnézete, tudományos elmélete, élenjáró pártja volt, amely vezetni tudta a harcot.

A mai Szovjetunió megváltozott arculata, gazdasága, technikája, erkölcsi-politikai helyzete fényesen bizonyítja a marxizmus—leni- nizmus útmutatásainak, Lenin tanításának nagyszerűségét. Lenin olyan célokat és eszközöket adott, amelyet százmilliók írtak zászlójukra és követtek. Ezea útmutatások alapján — milliók teremtő akaratában testet öW* ve, a feszülő izmokban és az alkotó értelemben megtermékenyülve — fejlődött lenyűgöző anyagi erővé a lenini eszme.

A szocialista Szovjetunióban a munka nem átok többé, nem az elnyomott emberek kényszerkötelezettsége, hanem a gazdag alkotókészség kibontakozásának színtere, olyan munka, mint Marx írta, amelyet készséges kézzel, tiszta fejjel, vidám szívvel” végeznek.

Ma a Szovjetunió adja a világ ipari termelésének egynegyedét. Az erőművek építésében a 300 000 kilowattos energiablokkok széles körű alkalmazása mellett megkezdődött az? 500 000—800 000 kilowattos és ennél is nagyobb energiablokkok tervezése. Gyors ütemben folyik a korszerű energiahordozók termelésének növelése. Folyamatban van a 65 tonnás és ennél is nagyobb teherautók előállítása. A technikai színvonalat nagyszerűen fejezi ki a földet víz alatt körülhajózó szovjet atommeghajtású tengeralattjárók sikere, a világűr kutatásának és megismerésének eddigi eredményei. A tudósok képzésében szintén világelső a Szovjetunió.

A pártnak, a párt vezetőinek szüksége van a dolgozók tekintélyére. Ezt a tekintélyt Lenin kivívta. Ennek a tekintélynek azonban semmi köze sem volt a hivatalos tekintélyekhez, amelyekre a polgári politikusoknak szükségük van. Szenvedélyesen vallotta, hogy a pártnak csak azok a vezetői élveznek tartós tekintélyt, akik a párt kollektív tapasztalatára támaszkodnak. Tehát a párt tekintélye, a párt kollektív vezetésének tekintélye a személyi tekintély felett áll. A munkásmozgalom, így az MSZMP tapasztalatai is, mutatják, hogy a kollektív vezetés elve összeférhetetlen a vezetők kultuszával. Semmiféle egyéni tapasztalat nem pótolhatja a dolgozók — a történelem alkotóinak — tapasztalatait. Lenin szorosan egybeforrott a párttal, mélyen megértette a nép történelmileg megérlelődött élet- szükségleteit, ezért előrelátó volt a harc, az építés kérdéseiben. Ez nagy tekintélyt adott Leninnek. Lenin funkcióbeli tekintélyét erkölcsi tekintélye alapozta meg. Ilyen tekintélyre a párt irányításában, a dolgozók nevelésében, a fegyelem erősítésében szükség van.

/é szocialista forradalom kivívása, a szo- cialista társadalom építése rendkívül bonyolult. Az ellenség különböző osztagainak és saját gyengeségeinknek, tapasztalatlanságunknak leküzdése nem könnyű feladat. „Az a jogunk, hogy gyűlöljük az ellenséget, kellőképpen indokolt és igazolt jog — írta Gorkij. — És ugyanilyen jogos, indokolt és igazolt a gyűlöletünk a közönyösek, a naplopók, az alantas lelkületű emberek és egyéb szörnyetegek ellen.” Lenin azt tanította, hogy ez nem lehet csak belső érzése az embernek. Ennek az érzésnek kifelé is utat kell törnie abban a kérlelhetetlen harcban, amelyet ügyünk ellenfeleivel folytatunk.

Ez az útmutatás ma is időszerű. Ezért leplezzük le az imperializmus álnokságát és képmutatását, amikor békéről beszélnek és pusztán a szabadsághoz való ragaszkodása miatt rálépnek a vietnami nép elpusztításának útjára. Békés egymás mellett élést kényszeredetten elfogadva, ideológiai diverziót követnek el ellenünk.

Lenin nagyságát fejezi ki az, hogy úgy volt orosz, hogy ugyanakkor internacionalista is volt. Lenin szenvedélyesen szerette hazáját, annak földjét, tájait és népeit. Ez a hazaszeretet áthágta az országhatárokat és szívébe belefértek a világ összes elnyomottal és ki- zsákmányoltjai. Lenin hazaszeretete és internacionalizmusa nem ismert gőgöt, „hazafiaskodást”, nagyhatalmi fennhéjázást és nemzeti szűkkeblűséget. A szocialista hazaszeretet elválaszthatatlan Leninnél más népek harca iránti szolidaritástól, a szocialista utat kereső harc és a gyarmati iga elleni felszabadító harc támogatásától.

ikor 1919-ben létrejött a Magyar Ta- nácsköztársaság, erkölcsi elismeréssel, baráti biztatással és útmutatással sietett segítségünkre. Büszkék vagyunk arra, hogy a mi pártunk is a nemzetközi szolidaritás, a kölcsönös tisztelet és barátság szellemében neveli dolgozóinkat. Hazánk szabadságáért és függetlenségéért, a szocializmus győzelméért folyó harcban pártunk mindig szem előtt tartotta a világ munkásainak, dolgozóinak, népeinek érdekeit.

Lenint már életében is tisztelet és a vezetőnek kijáró megbecsülés vette körül. A párt vezére volt és ugyanakkor egyszerű és szerény funkcionárius maradt, aki nem vonakodott az aprómunkától és semmivel sem hangsúlyozta különleges szerepét. Bámulatos munkaszeretete lehetővé tette számára az emberi kultúra egész gazdagságának megismerését és a forradalmi gondolatban halhatatlan műveinek megalkotását. Nem félt a nehézségektől, nem ismerte vereség esetén a pánikot és győzelem esetén a kérkedést. Rettenthetetlenség a harcban, hite a marxista elmélet erejében, igényesség önmagával szemben, igazságosság és becsületesség, a szó és a tett csodálatos összhangja, ez jellemezte és tette naggyá Lenint.

Lenin meghalt, de alakja nő, nevét egyre többen ismerik és zászló lett azok kezébem akik az úi élet építői és az emberi haladás harcosai. Életműve, a szocializmus, világrend- szerié vált, fejlődik és erősödik. Leninre való emlékezés is erősítse ügyünk is"zába vetett hitünket és adjon erőt. bízta'? nagyszerűi szocialista céljaink valóra váltásához