Heves Megyei Népújság, 1967. március (18. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-12 / 61. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér XVm. évfolyam, 61. szám AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA 1967. március 12., vasárnap r VASÁRNAPI ftQ-yxetiutk A Népújság ötödik oldalán, a megszokott helyen, most vasárnap is jelentkezik az Életünk és nyelvünk rovat. Az olvasók megszokták, megszerették a „köznapi” nyelvészkedést, amely népszerű és közérthető formában, a tanárképző főiskola nyelvészeti tanszékének közreműködésével, tudományos gondossággal, de tudománykodástól mentesen igyekszik ápolni, gondozni a szép és helyes magyar beszédet, írást. Sokan olvassák, sokan szeretik, de csak kevesen tudják, hogy a rovat most jutott el csendes jubileumához: mai számunkban 50. ízben jelenik meg az Életünk és nyelvünk. Akár évekkel ezelőtt is, de különösen a felszabadulás előtt, egyetlen lap szerkesztőjének sem jutott volna eszébe, s ha eszében is jutott volna, reménytelen vállalkozás lett volna, hogy rendszeres formában egy politikai napilap keretében nyelvész-rovatot indítson a nagyérdemű olvasó számára. A nyelvészet még a fel- szabadulás után is, jó ideig a „beavatottak” szűk körének tudománya volt, valamiféle „alkimista” köré. Érthető is ez: a felszabadulás előtt dolgozó népünk számára az élei és az életben maradás tudománya volt a legfontosabb, a fel- szabadulás után pedig el kellett telni egy bizonyos időnek, amíg megérnek anyagi és szellemi feltételei, hogy a nyelvészkedés a szó jó értelmében is populáris tudománnyá, mindenki ügyévé váljék. A csendes jubileum, az 50. Életünk és nyelrnink közvetve azt igazolja, hogy a társadalom anyagi alapjai megteremtődtek, hogy szocialista kultúránk egyie mélyebben hatot be a dolgozó tömegekbe; míg közvetlenül azt példázza, hogy az egykor meglehetősen szűk territóriumba zárt nyelvtudomány százezrek és milliók érdeklődési körébe jutott. Ezt példázza a Magyar Televízió rendkívül nagy sikert aratott nyelvészeti vetélkedője, amely milliókat mozgatott meg, s ezt példázza, ha szerényebb formában is, de nem kevésbé eklatánsán rovatunk e jubileuma. Köszönet ezért a rovat szerkesztőinek és természetesen köszönet az olvasóknak, alcik várják és elvárják megszeretett és méltán népszerű Életünk és nyelvünk újabb megjelenését. (—ó) V*.--------------------------------------> Új abb barbár eszkalációs akciók: Amerikai kalézgépek Haiphong sárin lakott negyedeit bombázták Hadműveletek Dél-Vietnamban Hazafiak pusztító csapásai amerikai állásokra HANOI (MTI): A Vietnami Távirati Iroda jelentése szerint amerikai repülőgépek bombázták, rakétával lőtték és gépfegyverezték a VDK számos lakott körzetét és gazdasági létesítményeit Az amerikai kalóz- ~~-ek támadásának célpontjai a Quang Ninh tartományában fekvő Hong Gai ipari övezete, Haiphong sűrűn lakott negyeded, valamint Thai Nguyen ipari város és a környékén fekvő falvak voltak. A vietnami néphadsereg légvédelmi ütegei ártalmatlanná tettek négy amerikai repülőgépet. Vinh Linh térségében február 22-én is lelőttek egy behatoló amerikai kalózrepülőgépet. Ezzel a VDK területe fölött megsemmisített gépek száma 1711-re emelkedett. A vietnami néphadsereg főparancsnoksága az amerikai légi haderő újabb barbár eszkalációs akciói miatt erélyesen tiltakozást jelentett be a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottsághoz. SAIGON (MTI): A felszabadítási arcvonal aknavető osztagai szombatra virradó éjszaka három amerikai katonai állásra mértek pusztító csapásokat a fővárostól északnyugatra. A saigond amerikai katonai szóvivő négy amerikai halálát és 58 sebesülését ismerte be. A 9. amerikai gyalogos hadosztály harmadik dandárja — a Reuter híradása szerint — befejezte kéthónapos hadműveletét a Mekong deltájában. A hivatalos amerikai jelentés azt állítja, hogy a Saigontól hetvenkét kilométernyire délnyugatra fekvő Dong Tam támaszponton állomásozó harmadik dandár „42 viet- cong-gerillát ölt meg”. A washingtoni hadügyminisztérium úgy döntött, hogy sürgősen ultramodern M—16-os puskákkal fegyvert fel Klaus kancellár Moszkvába látogat MOSZKVA (TASZSZ): Klaus osztrák szövetségi kancellár nyilatkozott a Pravda és az Izvesztyija tudósítóinak azzal kapcsolatban, hogy március 14-én hivatalos látogatásra Moszkvába utazik. — Nagy várakozással indu- V>k a Szovjetunióba — mondotta. — Ez a látogatás lehe- lővé teszi, hogy folytassuk a fcét ország államférfiainak vtár hagyományossá vált kölcsönös érintkezéseit abból a célból, hogy baráti megbeszéléseken kifejtsük nézeteinket a világ politikai helyzetéről, keressük a módozatokat és eszközöket, amelyeknek segítségével még szorosabbá és eredményesebbé tehetjük kapcsolatainkat. Ez alkalommal néhány javaslatot kívánunk tenni kölcsönös kapcsolatainkat illetően és feltevésem szerint tárgyaló partnereink érdeklődéssel fogadják majd e jala i a Vietnamban harcoló délvietnami és dél-koreai katonai egységeket. Ezekkel a modem gyorstüzelő fegyverekkel már ellátták az amerikai alakulatokat. A TASZSZ jelentése szerint szombaton reggel az amerikai gépek ismét légitámadást hajtottak végre Haiphong kikötőváros ellen. A 7. amerikai flotta hajói változatlanul rendszeresen lövik az ágyúik hatósugarába eső part menti berendezéseket az VDK területén. Az AFP jelentése szerint radarállomásokat, parti ütegállásokat, rakétakilövő-helyeket, valamint folyami és tengerparti kikötőberendezéseket bombáznak. Sukarnót megfosztották tisztségétől Riaflókés^fiiltség1 IIj akartában Páncélosok a főváros stratégiai pont iáin DJAKARTA (MTI): Nyugati hírügynökségek gyorshírben olyan értesülést közölnek, miszerint az indonéz ideiglenes népi tanácskozó gyűlés (kongresszus) határozatban fosztotta meg Sukarnót elnöki tisztségétől és Suharto tábornokot megbízta az ügyvezető elnöki teendők ellátásával. Erről a döntésről hivatalos közlemény még nem jelent meg, a hírügynökségek értesüléseiket „kongresszusi köröktől’’ származtatják. A döntés az éjszakai órákban született meg, zártkörű IVajjy részvét mellett kísérték utolsó útjára llodá!) Zoltánt Tízezrek rótták le kegyeletüket — Országos és nemzetközi megemlékezés Szombaton — végakaratának megfelelően — a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra Kodály Zoltánt, ahol első feleségének hamvai is pihennek. A temetésen szinte az egész ország lakossága képviseltette magát. A párt és a kormány, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Zeneművészek Szövetsége és más vezető társadalmi intézmények koszorúin kívül száz meg száz helyről érkeztek a kegyelet és megemlékezés virágai. A végtisztességen ott volt Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, llku Pál, művelődésügyi miniszter, a Politikai Bizottság póttagja és Cseterki Lajos, a Központi Bizottság titkára. A főváros lakosainak tízezrein kívül eljött a temetésre Kecskemét, a szülőváros küldöttsége és sok dolgozója, öregek és fiatalok az ország minden részéből nagy számban utaztak fel a fővárosba, hogy leróják kegyeletüket. Ott volt a temetésen a diplomáciai testület számos vezetője és tagja. A Szovjet Zeneszerzők Szövetségét R. Scsedrin professzor, a titkárság tagja és J. Nyesztev professzor képviselte, A csehszlovák művelődésügyi minisztérium és zeneszerző szövetség képviseletében Eugen Suchon Állami-díjas zeneszerző és felesége, a Lengyel Zeneszerzők Szövetsége részéről St. Sledzinski elnök és A. Dobrowolski főtitkár, az NDK Zeneművészei Szövetségének nevében N. Notowitz elnök vett részt a temetésen. Az NDK művészeti akadémiáját J. Cilensek, a weimari Liszt Ferenc zeneművészeti főiskola igazgatója képviselte. Ott volt Mr. Dahl, a norvég kulturálisügyi minisztérium zenei osztálytanácsosa, valamint a nagy nemzetközi zeneműkiadók képviselői, Angliából, Ausztriából, Kanadából. Ott voltak a Szlovák-Magyar Társaság, a Ce- rnadok és Galánta küldöttei. A ravatalnál díszőrséget álltak a magyar művészeti, irodalmi és tudományos élet neves személyiségei, a társadalmi szervek képviselői. Ott voltak a díszőrségben Kecskemét képviselői, valamint a szovjet, a lengyel,' és az NDK zenésztársadalmának küldöttei. Pontosan 11 órakor kezdődött a gyász-szertartás Kodály Székely keservesének hangjaival, amelyet a Liszt Ferenc Zeneműveszeti Főiskola vegyeskara adott elő. Vásárhelyi Zoltán vezénylésével. Ezután llku Pál, művelődésügyi miniszter, a párt és a kormány nevében búcsúzott Kodály Zoltántól. Rusznyák István elnök, a Magyar Tudományos Akadémia nevében mondott búcsúbeszédet. Szabolcsi Bence akadémikus, a zeneművészeti főiskola professzora, a Bartók archívum igazgatója a magyar zenésztársa dalom és vezető intézményei nevében búcsúzott a mestertől. Rajeczky Benjámin, tudományos osztályvezető a legközelebbi munkatársak, népzenekutató csoport fájdalmát tolmácsolta. A gyászszertartás befejezésével Kodály Zoltán érc- koporsóját gyászkocsi vitte az akadémiai köröndben levő sírhelyhez. Kodály Zoltán földi maradványainak elhantolásakor a temetésen egybegyűltek a Himnusz eléneklésével búcsúztak a magvar zene nagy alkotójától. (MTI) bizottsági ülésen. A kongresszus ülésszakát huszonnégy órával meghosszabbították. A hajnali órákban kialakított kongresszusi állásfoglalás négy pontra szűkíthető le: 1. Megvon Gk Sukarno elnöki megbízatását és minden egyéb hivatali hatalmát; 2. Suharto tábornokot kinevezik ügyvezető elnökké; 3. „Doktor” Sukarnót eltiltják mindennemű politikai tevékenységtől; 4. Felhatalmazzák Suharto tábornok kormányát, bírósági úton tisztázza, milyen szerepe volt „doktor Sokaménak” a Szeptember 30-a mozgalomban. Amennyiben a kongresszusi döntés érvényessé válik, lezárul egy esztendős időszak, amelynek folyamán Sukarno lényegében végrehajtó hatalmat már nem gyakorolt, csak névlegesen elnökösködött. A kongresszusi ülésszakon Suharto tábornok kijelentette, nem lát bizonyítékot rá, hogy Sukarno szervezte és irányította volna az 1965. október 1-én elbukott Untung-akciót Az óvatos, a kockázatot kerülő „javai megoldás” mellett szólaltak fel a kongresz- szusi ülésen a fő fegyvernemek parancsnokai is és kü- lön-külön határozati javaslatokat terjesztettek be, amelyek lényegében „felhígították” a szélsőjobboldali követeléseket. Éppen ezért a katonai vezetők ellenállásával szemben kialakított kongresszusi döntés nyilván váratlanul érte Suharto tábornokot, vagy, amint az AP megfogalmazza, a döntés „súlyos csapás” a tábornok törekvéseire. Suharto tábornok mindenesetre felkészült arra, hogy fegyveres erővel törje le mind a szélsőjobboldal, mind pedig a Sukarno-barát csoportok tüntetéseit. A fővárosban általános riadókószültség van. A szombat hajnali ovikban Djakarta stratégiai pontjait nehézpáncé’osok és páncélautók szállták meg. Az utcákon a gépkocsikat és a járókelőkel feltartóztatják és átkutatják. Az egyetemi negyed környékére újabb csapaterősílé sek érkeztek. Am épülő Áj iMAVAVT-aikMOW i«erixv. (Kiás Béla felvételeJ
