Heves Megyei Népújság, 1967. március (18. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-11 / 60. szám
Harmónia három tényezővel — Szemben lakik az utolsó menyecske, aki az esküvőjén még a palóc hagyományoknak megfelelően öltözött fel. Azt hiszem, ez érdekes, nem? — mondják a boldogi tanácsházán. Azt tudom, hogy Boldogon még sokan járnak palócviseletben, de hogy a fiatalasszonyok többsége már levetette, az természetes, — s mindez biztosan tükröződhetett az arcomon, mert később ezt hallom: — Sok a bejáró pedagógus. Rájuk nem nagyon támaszkodhatunk, jönnek, megtartják az órájukat, aztán mennek. Most adunk lakást egy fiatal tanárházaspámak. Négy évvel ezelőtt kerültek ide. Jól érzik magukat. van hozzá, hogy kitekintsen önmagából, s környezetéről teremti meg a harmóniát elsősorban. Egyén Közösség — Miért érzi magát jói? — Az iskolában kitűnően lehet dolgozni, remek a tanári ivar — feleld Szita Gábor, az első számú iskola fiatal tanára Szürkében van, sötét nyakkendőben. Szivacskabátja is szürke, meg bolyhos kalapja is. Csak az ember nem szürke. \z iskola szakszervezeti bizalmija, a község MHS-elnöke és az iskolai futballcsapat szervezője és lelke. — Még néhány napig az óvoda épületében lakunk, a szoba-konyhában. Az udvarban jól lehet focizni. Tegnap délután is játszottunk a gyerekeimmel. — Ha a fiam eltűnik, tudom, hol keressem — vág közbe az igazgató. Szita Gábor nem testnevelő szakos, hanem biológia, földrajz, politechnika. Szavad nem kozmetikázottak, pedig az igazgató előtt beszélgetünk. — Flórt bácsival mindent nyugodtan megbeszélhet az ember. Hallomásból tudom, hogy nem mindenhol van így. Volt évfolyamtársaim szerte az országban mindenhol tanítanak és sokat panaszkodnak. Ügy látszik, szerencsém van. A község vezetőivel is jól megértjük egymást. Most is segítettek felszántani a gyakorló- kertet Egyszóval: jól érzi magát Szita Gábor a faluban. Érzéke — Hogyan rendezte be az életét? — Aki szereti a tanítást, annak a pedagógusi munka szórakozás. Én tanár aikartam lenni. Huszonhárom óráján kívül csupán egy túlórája van, két kémiaszakkört vezét és időnként tanulószobában felügyel. Osztályfőnök a nyolcadikban. Biológiát, kémiát, földrajzot, politechnikát tanít. — A falusi gyerekek ragaszkodóbbak, tisztelet tudóbbak, mint a városiak. Egerben negyedéves koromban tanítottam a gyakorlóiskolában, bár ott intelligensebbek a gyerekek, de az ittenieket jobban lehet szeretni... Persze, hogy rosz- szak, de igazi gyermeki rosz- szaság van bennük. Aztán mindig dicsőséget hoznak az iskolára, - akár szavalás, énekkar, vagy sport legyen az. Délután négy óra körül kerül haza, tisztába teszi a fiát, óravázlatot ír másnapra, bekapcsolja a tv-t, vagy nézi, vagy kikapcsolja és olvas. Felesége egy évvel később végzett, szintén Egerben. Magyar, történelem, rajz szakos. — Kevés az idő — jelenti ki. Azt gondolná az ember, hogy egy faluban még sok is az időt eltölteni. Szita Gábor mindig városlakó volt — hatvani. Először úgy volt, hogy Gyöngyösre kerül... De a harmóniát megteremtette önmagával itt is. Család — Miért idegenkednek sokan a falusi élettől? — Vagy nem tudják, hogy milyen ez az élet, vagy nem is akarják megtudni. Mi voltunk az első évfolyam, amely kéthetes gyakorlati tanításra kikerült falura év közben. Ekkor sokan tapasztalták, hogy nem szerencsétlenség falun tanítani. Előzőleg elmondta átlagos napi beosztását. Vajon a városban is így töltenék el a napot? — Hatvan sem nyújt többet. Néhányszor hallottam híres színészeket nyilatkozni, hogy mivel töltik el legszívesebben a szabad idejüket. A tv-t nézik, válaszolták. Ha nekik jó, nekünk is jó a tv. Ha pestieknek megfelel, akkor nekünk is. Van eszpresszó, épül az új művelődési ház... Színház Hatvanban sincs. Szita Gábor felesége jászberényi. — Közel vaigyunk Hatvanhoz is, Jászberényhez is. Különben mehettünk volna Be- rénybe, gimnáziumba. Itt maradtunk. Boldog, szerencsés választás volt nekünk. Anyagiakat soha nem említ. Plusz pénzt csupán egy túlóráért és a két szakkörért kap, meg a száz forint területi pótlékot. A lakást sem kérték. A község önmagától intézkedett így, kérés nélkül adta.... — ...a kéiszoba-összkomfor- tot. — Fürdőszoba is van? — Az nincs, csak a helye van meg. De Itt így mondják, fürdőszoba nélkül is, hogy összkomfort. Nekem különösen összkomfort, hiszen közvetlenül a futballpálya mellett van. A házhoz 200 négyszögöl telek és néhány gyümölcsfa is tartozik, — s így a család harmóniája is teljes lesz. — Nemrég született a kisfiam. Focizhat majd a mellettünk levő pályán... Addig egész biztosan nem hagyom itt a falut, amíg a fiam fel nem nő, s taníttatnom nem kell. Persze, itt van közel Hatvan akkor is._ ★ Szita Gábor veszi a kabátját, kalapját és sóét — amikor érkeztem, tanulószobás volt —, meccset vezet a hetedik (felesége osztálya) és a nyolcadik (a saját osztálya) között. — Tudniillik, a gyerekeket akkor lehet megismerni, amikor játszanak. Ha így is tisz- telettudóak, akkor nincs semmi baj. Az említett boldogi menyecskék levetették a népviseletet, Szita Gábor pedig beköltözik egyelőre fürdőszoba nélküli összkomfortjába, de számára így is összkomfort, — mert falun így mondják. Berkovits György Ot megye szavaiéi Gyöngyösön Ma délelőtt a gyöngyösi fegyveres erők klubjában megkezdődik a szövetkezeti szavalok területi középdöntője, amelyen Borsod, Hajdú, Nóg- rád, Szabolcs és Heves megye legjobb szövetkezeti szavalod vesznek részt,. Megyénket Gyarmati Magdolna, Cseltő László, Dávid Sándor, Angyal Lajos, Saárossy Kinga és Kolompár János képviseli. Az értékelés után a városi művelődési házban gálaestet tartanak, ahol fellépnek a kisipari szövetkezetek budapesti, gyöngyösi és egri művészeti csoportjai, a gyöngyösi városi művelődési ház művészeti csoportjai, valamint a szavalóverseny legjobb helyezettjei. Képes regénytár Pénteken új típusú könyv, a Képes regénytár első kötete jelent meg az üzletekben. A Képes regónytár kötetedben a cselekmény minden lényeges mozzanatát képek illusztrálják. A sorozatban a klasszikus magyar és külföldi írók alkotásai jelennek meg A képes regénytár Jókai Mór A cigánybáró című művével indul Hazánk felszabadulásának évfordulójáról ünnepi műsorral emlékezik meg a Magyar Rádió és Televízió. A forradalmi ifjúsági napok záróestje alkalmából Én is fiatal voltam címmel közvetítenek műsort. A műsorban főszerepet vállalt Major Tamás, aki maga is részese volt évtizedeken keresztül a magyar munkásmozgalomnak. A Kossuth-rádió április 3-án este élő adásban, a televízió pedig 4-én képfelvételről közvetíti az előadást a Madách Színházból. Koszorú helyett... A telex betűkarjai lekopogták a hírt: Kodály Zoltán, a világhírű zeneszerző és zenetudós, életének 85. évében váratlanul elhunyt... Rámeredtünk a széles papírszalagra, néztük a fehér papír fekete betűit, — és nem hittük az egészet. Hirtelenül ért bennünket a szomorú hír. Dehogyis gondoltunk a halálra, élctlángjának kialvására. Tudtunk sokasodott éveiről, s mégis elfogadtuk fiatalnak, akitől oly távol levő az elmúlás. Sokan ismerték itthon és túl határainkon. Ismerte és tudta nevét a világ. Műveit felnőttek ünnepelték és kisiskolások énekelték. Amit Bartók a géniusz-társ életében és szülőhazájában meg nem érhetett, néki megadta a sors — élő klasszikusként tisztelték, becsülték. Kitörölhetetlenül beleépítette magát a magyar és az egyetemes zenetörténetbe, oly halhatatlan értékű kórúsművek őrzik nevét, mint a Psalmus Huga- ricus, a Felszállott a páva, a Budavári Tedeum, s oly diadalmas dalművek, mint a Háry János és a Székelyfonó, de legismertebb művein túl említhetnénk számtalan népdal-feldolgozását Is. Zeneszerzői munkássága mellett rendkívüli az a vállalkozás, amelyet az általános iskolai énektanítás terén, mint zenepedagógus teljesített. Szerette a gyermekeket, remekeket írt külön a gyermekek számára, megismerni segítette örömét a dalnak, tengernyi szépségét a zenének. Nemcsak zeneszerzőnek, zenetudósnak, de nyelvésznek is kiváló volt. A magyar nyelv tisztaságának éppoly nagy harcosa volt ő, mint a zenei tudomány, a zenei ismeretek terjesztésének. Mikor az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara helyes magyar kiejtési versenyt rendezett, sok elfoglaltsága és munkája mellett mindig szakított időt arra, hogy a nemes versenyzésnek tanúja lehessen. A nyelvi kincseket éppúgy szenvedéllyel gyűjtötte, mint a népi zenei kincseket. Halála érzékeny gyászunknak oka, nagy megrendülésünknek fájdalmas forrása- Kodály Zoltánt megyénk'«ez tartozónak éreztük. Nagy szerelmese volt szép hegységünk tájainak, a Mátrának. Őmaga mesélte, hogy amikor tehette, idejét a Mátrában töltötte: fiatalabb éveiben gyalog járta he az erdős tájat. Pásztoréi indulva a gályái magaslatnak. Emlékeznek a Fúj, süvölt a Mátra szele, vagy A Vidróczki híres nyája népdalokra, ezeket a mátrai dalkincseket is ő tette ismertekké, el nem féledhető kké. A galyatetői SZOT-üdülő kedves tartózkodási helye volt. Az a szoba, ahol pihenő idejében lakott, a régi patináin bútorokkal, most már üresen marad ezután. Nem látják a fák sem, ahol fürgén, sietősen, szokott sétáit végezte, erdei ösények mélyére kalandozva. A hangok nagy Mestere, szerzője és tudósa, az örök csend világába költözött. Álomba tért zajos, mozgalmas élete után. Koszorú helyett. sírjára, mint illik, a gályái fákról küldjünk friss tölgy tör etet. (pataky) Az egri $ .ékesegyház tervezője Hild József emlékezete Az új „klasszicista” építészeti stílus a XIX. század elején Magyarországon is uralkodóvá vált. Ennek az új építészeti iránynak volt egyik legtehetségesebb hazai mesKEADT—KONDRATYEV: Dokumentum-történet 6. Tovább kelet felé Az előkészítő munkálatokon részt vett a bank igazgatja, Nyikolaj Kazanovszkij, a apasztalt banktisztviselő, aki leiének értelmét látta az rany hiánytalan megőrzéséin, és még hárman a bank lkalmazottai közül. Vala- leranyiük tevékenységét ébe- an figyelték a kolcsakista émelhárítás ügynökei. Megint ellenőrzés követke- ett: 1919. októben végén Ka- anovszkij irányításával. E nem hivatalos kontroll alkal- nával megállapították, hogy föl csak és emberei eddig több nint 11 500 púd aranyat téko- oltak el. A szovjet csapatok közeledére Omszkban pánik tört ki. folcsak Irkutszkot jelölte meg :ormánya új tartózkodási he- yéül. 1919. október 31-én az omsz- i bankból a teljes aranykész- etet átvitték a vasútállomás- ■a. Huszonkilenc vagon sorakozott fel az állomáson. November 12-én elhangzott a pa- ■ancs: indulás kelet felé! S az Vranyvonat a Kolcsak „fővárosához” közeledő Vörös Hadsereg ágyúinak dörgése közepette elindult. Két napra rá Dmszk felszabadult. 4 Hmüitm 1*67. március 11., szombat Kolcsak útközben tudta meg, hogy Irkutszkban felkelés tört ki. Megparancsolta Szemjonov atamánnak, hogy „foglalja el a várost, likvidálja a felkelést”. Eleinte váltakozó sikerrel folytak az irkutszki harcok, de végül is a felkelők akcióját siker koronázta. Ez idő tájt Kolcsak már nem volt a helyzet ura. Mivél nem látott más kiutat, minden Den engedett a szövetségesek utasításainak. 1920. január 5-én így írt naplójában: „Ma megkezdtem a vonat átadását az állami értékekkel együtt a csehszlovák fegyveres erőknek.” Mindenesetre ennek előtte maradt még aranyi ideje, hogy húsz láda kincset átvitessen saját kupéjába. De korántsem ez volt minden érték, amit Kolcsak „megőrzésre” átvett. Még ugyanezen a napon az admirális aláírta lemondását Gyenyikin tábornok javára. Alighogy hírt szerzett Kolcsak lemondásáról, Gyenyikin levelet írt neki, s követelte, hogy bocsássa rendelkezésére az aranykészletet. Röviddel később Nyeratov, az orosz ellen- forradalom ismert személyisége, Gyenyikin megbízásából így írt Londonba Szazanovnak: „ .. .Az aranykészletet haladéktalanul külföldre kell szállítani megőrzésre, azzal a céllal, hogy e fedezetre a szükség szerinti hiteleket felvehessük Angliától, az Egyesült Államoktól s Japántól, körülbelül egyenlő mértékben”. Fordította: Pető Miklós Még január 5-ón este a csehszlovák parancsnokság megtekintette az arannyal telt vagonokat, s a maga részéről is leplombálta azokat, majd cseh katonákból álló őrséget állított a vagonok mellé. Az Aranyvonat 1920. január 10-én indult kelet felé. Az út Irkutszkhoz a várostól mintegy 130 kilométerre fekvő Gseremhovo járáson át vezetett, amely nagy iparvidék volt. Kőszenet is bányásztak itt, ezzel táplálták Kelet-Szi- béria vasúthálózatát és üzemeit. Jelena akcióba lép A helyi munkások, a bolsevikok vezetésével, már megindították aktív harcukat a szovjethatalom ellenségeivel szemben. Még 1919 nyarán Cseretn- hovóba érkezett E. V. Berd- nyikova, akit az OKP irkutszki megyei bizottsága illegális munkára odairányított. Jeléna — ahogy az elvtársak nevezték — azonnal hozzálátott, hogy erős bolsevik szervezetet kovácsoljon össze. A szervezet kapcsolatokat létesített a megye minden üzemével és bányájával, továbbá a cseremho- vói bányászpartizánokkal. December 6-án egy bányász lakásában illegális találkozóra gyűltek össze Cseremhovo járás kommunistái. Jeléna és a pártbizottság tagja, a rnunkás- vörösgárdista Perszikov, azt javasolta, hogy a partizánokat vonják össze a város körül, s szervezzenek diverziót a vasúton. S ami a legdöntőbb, december 19-re hirdessenek általános sztrájkot, majd robbantsák ki a fegyveres felkelést. Már vége felé járt a gyűlés, amikor egy provokátor vezetésével berontottak a házba Kolcsak kémelhárítói. Több elvtársat letartóztattak. Jeléna elkerülte a letartóztatást: a bölcső mellé ült és megjátszotta a fiatal anyát, a házigazda feleségét E kudarc ellenére a cserem- hovói kommunisták tevékenyen készülődtek tervük megvalósítására. A városban, a bányákban, a vasútállomásokon munkásegysógeket szerveztek. A pártbizottság indítványára több kommunista beépült a gamizonba, hogy fegyvert szerezzenek. December 10-én a még illegálisan működő párt- bizottság megadta a direktívát a munkásoknak: „Minden eszközzel tegyétek lehetetlenné a fehérek mozgását kelet felé!” Tíz nap sem telt el, s megkezdődött a. fegyveres felkelés. A garnizpn s a vasutasok hamarosan átálltak az OKP cseremhovói bizottságának az oldalára. A cseremhovói bányászok 30 kilométerre a várostól leállították a vonatokat és feltartóztattak egy halálvonatot is, amelyben elfogott illegális harcosokat akartak Kolcsakék keletre szállítani. Azok között, akik így visszanyerték szabadságukat, volt többek között Radó Ede magyar internacionalista. ö és fegyvertársa, a magyar partizánosztagok szervezője: Pataki Ferenc és sokan mások, azonnal bekapcsolódtak a helyi forradalmi munkába. A felkelők stábja — közöttük Jeléna Éerdnyikova, Radó, Pataki stb. — a cseremhovói megye legfőbb hatalmi szervévé alakult át. Több cseh katona is átállt a felkelőkhöz. (Folytatjuk) tere Hild József, a kiváló építész. Hild József 1789. december 8-án született építész családból. Iskoláit kezdetben Pesten végezte, majd Bécsben a Képzőművészetek Akadémiáján tanul. Rövid ideig nagy hírű építésze: Charles Moreau irodájában találjuk — itt érte 1811-ben édesapja halálának a híre. Visszatért Pestre, ahol anyja — özvegyi jogon — tovább folytatta az építőmesterséget. Ekkor kapcsolódott be a gyakorlati életbe a ragyogó képességű fiatal fiú. Nagy szorgalma és tehetsége folytán gyorsan vált az új, klasszicista stílusnak — de az akkori gyakorlati építési kívánalmaknak is — kiváló ismerőjévé Hild József. Az 1820-as évek végén már Pest legismertebb építésze, akinek „nobilis stílusáról” a legszélesebb körökben rajongva beszélnek, — aki egymás után építi a különféle szép köz- és magánépületeket. Nem véletlen tehát, hogy Pyrker egri érsek bizalma is feléje fordult és Hild József lett Eger egyik legnagyobb építészeti létesítményének, a főszékesegyháznak a megalkotója! ★ A mai főszékesegyház helyén — illetve attól kissé északabbra — már a középkorban egy kisebb méretű egyház, a Szt. Mihály plébániatemplom állott A törökök ezt is, a többi ezer templomhoz hasonlóan, saját céljaikra használták: ez volt a III. Mohamed szultán dsámija, „amelyet Fethia néven is neveznek”, mondják a régi írások. Az eredetileg gótikus templomot a török idők után (1713 —1727 között) barokk stílban átépítették, de minden nagyobb bővítés nélkül. Így azután a templom — különösen a város XVIII. századi fejlődése miatt — csakhamar méreteiben és művészi jellegében is elégtelennek bizonyult. Ezért voltak már elgondolások — és tervek — az 1700-as években egy nagyszabású új főtemplom építésére, de ebből akkor még nem lett semmi, — a kivitelezés elmaradt Pyrker János László, az új érsek már 1828-ban felvetette az új székesegyház építésének gondolatát. 1828-ban két építészt bízott meg a főtemplom terveinek elkészítésével: az egyik Hild József volt. A tervek közül Hild elképzelései nyerték meg az érsek — és a közvélemény — tetszését. Az új székesegyház alapozása 1831. februárjában indult meg és a további munkák — Hild kiváló szervezése mellett — gyors iramban haladtak, úgyhogy 1837. május 7-én megtarthatták a „nagytemplom” felszentelését. Nem lehet célunk most az új épület művészi értékének a méltatása de kétségtélen, hogy Hild József építészetének legíorrongóbb, legtöbb gondolkodásra késztető, de minden bizonnyal legegyénibb alkotása az egri főszékesegyházi ★ A következő években Hild pályája még mindig meredeken ívelt felfelé. Ekkor valósulnak meg tervei szerint az ország fővárosában a „reformkor” igényes épületei — (élete végéig csak Pesten 917 épület építésére kapott engedélyt!) — vidéken számos Kastély, — egyházi vonalon pedig az egri székesegyházon kívül más nagy templomok és országos nevezetességű bazilikák. De kisebb vidéki építkezések is fűződnek nevéhez, így pl. a hozzánk közeli Szilvásvárad magas művészi értékű, kedves körtemploma is gyaníthatóan Hild alkotása. Ám az évek elfutottak mesterünk felett, fokozatosan csökkent új alkotásainak száma. A század hatodik évtizedében a kortársak inkább már csak a szabadságharccal letűnt idők egykori nagy építészét látták benne és aki a feltörekvő ifjú gárda: Feszi Frigyes, Ybl Miklós, Skalnitz- ky Antal és a többiek szemében már nem a versenytárs, hanem a mind jobbban halványuló múltat képviseli öregúr volt... Hild József élete 79. évé • ben; 1867. március 6-án hun/ » ta le örökre szemét. Hevesy Sándor
