Heves Megyei Népújság, 1967. március (18. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-11 / 60. szám
Pontot az ügy végére! Azzal kell kezdenünk, hogy a gyöngyösi Mátra Fehérneműkészítő Kt&z a tavalyi évet jó eredményekkel zárta. Teljes termelési tervüket több mint hat százalékkal teljesítették túl, s bár létszámban is megnövekedtek, béralapjukat nem lépték túl, a termelékenységük is 6,6 százalékkal emelkedett. A dicséretes dolgokat lehetne még tovább folytatni. Ezekből rendre csak az derülne ki, hogy a ktsz jól gazdálkodott tavaly. Nemcsak a belföldi piacot látták el áruval, hanem termékeik jó részét külföldre is szállították. Mindehhez hozzátartozik még, hogy a ktsz nem a legjobb üzemi körülmények között folytatja munkáját. A férfi konfekció részlegükben is be kellett vezetniük a két műszakot. Mind a női, mind a férfi konfekció részlegük most már olyan zsúfolt, hogy tovább itt bővíteni a létszámot nem lehet. Ahogy mondják, az egy személyre előírt mértékű légköbmétert az az üzemekben nem tudják biztosítani. Az idén még tovább fokozódott az igény a ktsz termékei iránt. Bánhidi László elnök úgy tájékoztatott minket, hogy ebben az évben mintegy negyven százalékkal nőtt meg a termelés tervük, aminek ugyan örülnék, de a teljesítéséhez a szükséges feltételeket egyelőre nem tadják biztosítani. Mi a gondjuk, hogyan lehetne rajtuk segíteni? Bizony, ezek nem könnyen megválaszolható kérdések. A felemelt tervhez az üzemi létszámot nem lehet hozzáigazítani, mert nincs hol elhelyezniük újabb dolgozókat. Tárgyaltak az Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat gyöngyösi részlegével, hogy tőlük átvennék a most raktárnak használt, úgynevezett Szüovencsák-féle malmot, amit átalakítás után berendeznének maguknak: a műhelyek ebben az épületben jól elférnének. De hát a partner olyan nagy összeget, 800 ezer forintot kér kiadásainak megtérítése címén, amit nem tudnak megadni. Ilyen alapon még tárgyalni sem tudnak. A városi tanács szakigazgatási szervétől kaptak ugyan ígéretet, hogy a Ruhaipari Vállalat nemrég felszabadult helyiségeit kiutalják a részükre, de ezzel az ígérettel még nem tudnak mit kezdeni, mert cselekvésre váltása késik. Mi is érdeklődtünk ebben az ügyben a tanácsnál, ahol azt a felvilágosítást kaptuk, hogy a hivatalos kiutalás már megszületőben van. Lehet, hogy mire ezek a sorok megjelennek, valóban a Mátra Ktsz birtokában lesz a pecsétes papír. (?) Azt is elmondotta a ktsz elnöke, hogy a felemelt tervhez a béralapot nem igazították hozzá a felettes szerveik tehát még létszámot sem tudnák felvenni. Pedig most a bedolgozó rendszer kiegészítésére kellene törekedniük, ha a tervüket teljesíteni akarják, de nincs miből fizetni a bedolgozóikat. Igaz, ebben az ügyben is folyik a tárgyalás a felsőbb szerveknél, és ebben a dologban is kaptak ígéretet a végleges, kielégítő rendezésre. Már csak az a kérdés: mikor születik meg a pont az ügy végére. Egy biztos: a bedolgozók számát a továbbiakban is növelniük kell, mert másként a kötelezettségeiknek nem tudnak eleget tenni, pedig nagyon szeretnék az idei évet is olyan sikerrel zárni, mint a tavalyit. Sajnos, a kezdet nem biztató, mert a rajtuk kívülálló, úgynevezett objektív nehézségek egyelőre akadályozzák erőfeszítéseiket. (<mf) Tizenöt vidám legény A hatvani fűtőház „műtőasztalán” öregnek tűnő, kimustrált masina fekszik. Körülötte hangos, vidám fiúk mozgolódnak. Megszállják kerekeit. oldalát, tetejét, még a „hasába” is bebújnak néhá- nyan. Pompás a hangulat, kitűnő a munkakedv. Kállai Miklósnak, a „főnöknek”, a fiúk miatt nem lehet különösebb oka panaszra... — Szeretem ezeket a gyerekeket. Jókedvvel, lelkesedéssel, becsületesen dolgoznak, tanulnák. Mindegyik külön szám, egyik sem olyan, mint a másik. Ez a munkában és a Emberek félkörben Félkörben körülállják. Ö a félkör közepén sápadt arccal a büfé falát támasztja. A körül- állók őt mosolyogják. — Délelőtt fél tízkor így kinézni... A félkör közepén a falat támasztja, Lábát szétveti és lehunyja a szemét. Dőlni kezd, mint az összecsukható collstolck. Még egy pillanat és kíméletlenül elvágódik az aszfalton. Most. Nem. A félkörből odamegy hozzá egy idősebb férfi és visszaállítja a függőlegesbe. Nevet. A fiatalember a falnál mély lélegzetet vesz. — Ja, ugye, nagy dolog az egyensúly... A félkör beszél — vasárnapi csevegéssel. Jó ez a buli, nincs unalom. A céltalan sétában esemény a fal mellett bambuló fiatalember. Hoppá, újra dől, másik ember lép hozzá, visszalöki. Felcsattan a taps. A segítő — valószínűleg tisztes családapa — meghajol. A fiatalember újra áll. — Pedig nem is néz ki olyannak... Valaki a hóna alá nyúl, el akarja vinni. A többiek rászólnak: nem látja, hogy a lábán sem tud megállni. Miért akarja elvinni... a szórakozást. A fiatalember újra dől, utána kapnak. Késő. Elterül az aszfalton. Sáros lesz prémes kabátja, jól vasalt szürke öltönye. Elcsitul a nevetés. Kezdődik a sajnálkozás — ez is vasárnapi szórakozás. — Persze, a hopp után jön a kopp... A fiatalember újra a falat támasztja. Szája kifordul, úgy néz ki, mint egy korszerű Quasimodo. Hát lehet ezt nevetés nélkül megállni? Aztán az előbbi férfi mégis segít. Elindulnak, illetve húzza maga után a sápadt ábrázatú fiatalembert. A félkör is megy, követi a főszereplőt. Egy padra ültetik a főhőst. A félkör újra kialakul. — Ja, aki nem bírja az italt... A fiatalember már a pad alatt van, egy idős hölgy kacag. Aztán hirtelen öklendezni kezd a főhős. _A disznó — veszik fel polgári arcukat a vasárnapi sétálók —, nem szégyelli magát... Megindul a félkör. — É n nem vagyok részeg — iörgi a fiatalember —, rohanom van... Segítsenek. A félkör már vasárnapi sémáját folytatja. (fát* Néhány csepp eső után újra kisütött a nap, s meleg pára lebeg a földek felett. A gödrös, latyakos Országú ton nehezen küszködik egy teherautó, birkózik a sárral. Beljebb az egyik táblán vetőgópek. Az erdőtelki Aranykalász Termelőszövetkezet elnökével, Nagy Miklóssal beszélgetünk a tavaszi előkészületekről. — Amint láthatta, nemcsak az előkészületeiknél tartunk, hiszen már a vetést is megkezdtük. Persze, az igazi nagy munkára csak április elején kerül sor. Hogy eddig mit végeztünk? Március elsején megtartottuk a gépszemlét, mind a nyolc erőgépet és a munkagépek zömét kijavítottuk, előkészítettük a tavaszi munkára. Megkezdték a vetést — S mint már említettem, néhány nappal ezelőtt megkezdtük a borsó vetését is. Eddig ötven holdon került a mag a földibe. Folyamatosain végezzük a vetést, hogy a borsó ne egyszerre érjen be. Különben a későbbi vetésekhez is Permetezik a gyümölcsöst A tavasz eleji, munkákhoz tartozik a szőlőik, gyümölcsösök metszése is. — Ez a munka már a vége félé közeledik — mondja az elnök —, hamar hozzá kezdtünk, hogy időben végezzünk vele. A tízholdnyi új telepítésű szőlőben már be is fejezték az emberek, s most a gyümölcsfákat metszik. Szép gyümölcsösünk van, 122 hold barackos és cseresznye. A metszés után a jövő héten megkezdjük a gyümölcsös permetezését is. Az előkészületek megtörténtek, s ahol lehet, már a munka is megkezdődött a közös gazdaságban. Persze a tagság zöme még a tavaszra vár. — A hátralevő néhány napot arra fordítjuk — mondja az elnök —, hogy brigádgyűléseken tájékoztassuk az embereket a termelési tervekről. Azt szeretnénk, ha mindenki tisztán látná a terveket, elképzeléseket. Ugyanakkor mindenki elsajátítja a balesetvédelmi és KRESZ-tudnivalókat is. Ezek a napok sem telnek tétlenül — ha még a tavasz egy kicsit hátrább van is. Kaposi L. ADAM JÖZSEF tanulásban is megmutatkozik. Az az érzésem, hogy jó szakmát választottak. A vasúti járműszerelő lakatosokra mindig szükség volt és mindig szükség lesz. — Milyen a jó vasúti lakatos? — Rendes, becsületes ember, és a szakmájában mindenhez ért. Hol ez, hol az romlik el. Meg kell tanulni mindent. — Egyformán szereti mind a tizenötöt? — Természetesen. Azon van az ember, hogy valamennyiből jó szakember legyen. — Három év alatt megtanulható ez a szakma? — Meg, de ez nem azt jelenti, hogy ha megvan a bizonyítvány, vége a tanulásnak. A hoäpiiipgjm GULYAS ISTVÁN zván korszerűsítik a vasutat, így kell lépést tartaniuk a fejlődéssel a szakmunkásoknak is. — Mozdonyvezetők is lehetnek a fiúkból? — Hogyne, persze ahhoz még néhány évig tanulni kel!. Nagyon sok szabályt kell megismerni. — A jobbak közül válasszon ki nekünk kettőt. — Ádám Jóskát és Gulyás Istvánt javasolnám. A tanműhelyben találják őket. Éppen országos versenyre készülnek. A falon tablók, a táblán rajzok, az asztalon szerszámok, műszerek, alkatrészek. Senkitől sem zavarva, csendben, „nyugodtan” alapoznak. — Ádám József harmadéves vasúti jár műszerelő lakatos vagyok. Határozott, precíz bemutatkozás. Jó jel a verseny előtt. — Apám is vasutas, Kálból járunk be. Szeretnék majd én is ittmaradni. — A szakma ifjú mestere országos vetélkedőjére. Pistával együtt nyertük meg a területit. Selypen volt a megyei döntő, én lettem az első, Pista meg a második. Jó lenne az országos versenyben is díjat nyerni. Ha már belefogtunk, végig kell csinálni. — Miből áll majd a verseny? — írásbeli és gyakorlat. Most átismételünk mindent és megpróbálunk jól szerepelni. Gulyás Pista Adácsot képviseli a 15 vidám legény között, és természetesen az országos versenyben is. — Oktatóink minden segítséget megadnak a felkészüléshez. Rendelkezésünkre bocsátották az egész tanműhelyt. — Akkor biztosan sikerül majd. — Reméljük. De nekem az a véleményem, hogy mindenképpen győztesek leszünk ebben a versenyben. Lehet, hogy nem a díjakban a helyezésekben mutatkozik meg, de a szakmáiban biztosan. Márpedig mi azért jöttünk ide, hogy megtanuljuk a járműszerelést. Mindent ezért csinálunk. Jő szakma, szeretnek, megbecsülnek bennünket, azt mondják, ha felszabadul unk, szükség lesz itt ránk. — Mozdonyvezető nem akar lenni? — Talán majd később — ahhoz még sokat kell tanulni. Tizenöt vidám legény. Nyakig kormosak, olajosak. Csak a szemük csillog, foguk fehérük a maszatos, kék overall alól. Észre sem veszik. Elégedettek, úgjr érzik, jól választottak. Ezért vidámak, ezért örülnek. Igazuk van ... —koós— Mmism3 1367. március II., szombat •— Szitn, házassági évfordulónkra vettem neked egy csokor ibolyács- kái — nyitott be az ajtón boldog derűvel, nejébe vetett mélységes és krőzusi szeretetővel Galagonya. — Egy csokorral? Ezzel a kis csokorral? Hát legalább kettőt vettél volna — mondta Galagonyáné, aki meglehetősen materialista lévén nem arra figyelt fél, hogy férje, ha öt forint árában is, de nem felejtette el az évfordulót. Galagonya felhúzta a szemöldökét, s szokott tömörségével a következő módon magyarázta meg, miért nem vett legalább két csokorka ibolyát. — Nézd, szi- vi... Vehettem volna, hogyne vehettem volna, akár kettővel is. Nem mon• dom, nem olcsó mulatság, az rögtön tíz kerek forint, de ugyanannyi a házasságunk évfordulója is. és én igazán nem vagyok kicsinyes. De ha én neked két csokorral veszek, azt kezded hinni, hogy krőzus lettem. Hogy titokban lottón nyertem nagyobb összeget és a két csokorból mesz- szemenő következtetést vonhattál volna le jövőnket illetően. Igen, így van, és ne szólj közbe, még nem fejeztem be... Szóval, a két csokor ibolya felkeltette volna benned az alantas anyagi ösztönöket, megindítottak volna azon a lejtőn egyetlen vacak csokor többlettel, amelyen nincs megállás, mert pénzem nem lévén, képes lehetnél sóvárgásodban betörni, lopni vagy rabolni. Márpedig én szeretlek téged és kötelességem, hogy meg- védjelek minden rossztól, mint férfi... Nagyon kérlek, ne vihogj, igenis, mint férfi... És megóvni téged az erkölcsi nihiltől, mint ember... Látod, ennyi minden van egy csokor, egy meg nem vásárolt második csokor mögött. Galagonyáné meghatódva nézett bölcs és okos férjére, homlokon csókolta, s egy csomaggal a hóna alatt távozni készült. — Mi az, hová mész? — kérdezte Galagonya meghök- kenve. —■ Semmi, fiacskám, semmi az egész. Érveiddel úgy meggyőztél, hogy viszem vissza azt az erkölcsi lejtőn hordhatatlan nadrágszövetet, amelyet neked vettem... De belátom, neked van igazad, nem kelthetünk egymásban hiú reményeket... Szervusz, szi- v i... Pá! — mondta Galagonyáné és távozott. Galagonya elgondolkodva, töprengő szórakozottságában majszolni kezdte az ibolya- zsokrot. (egri) I Ugyancsak kísérletképpen a fővárosban és három vidéki városban szerelőszolgálatot szerveznék, vagyis — amennyiben a vevő kéri — 40—50 forintos díj ellenében a leszállított bútorokkal asztalost is küldenek, akik a helyszínen a vevő kívánságának megfelelően állítja össze a különféle bútorokat. A lakberendezési bizottság lényegesen fejleszteni kívánja a lakberendezési tanácsadó szolgálatot, amelynek tagjai ezután nemcsak a bútorokkal kapcsolatos tanácsokat adnak, hanem segítenek a lak- berendezés egyéb cikkeinek kiválasztásában is. A bizottság az idén korábban, augusztusban rendezi meg a hagyományos évi nagy bútorkiállítását, az Otthon — 1968-at. (MTI) A Belkereskedelmi Minisztérium lakberendezési bizottsága pénteken a Magyar Sajtó Házában rendezte hagyományos tavaszi sajtótájékoztatóját. A bizottság a bútorkereskedelemmel együttműködve néhány új üzlettel — a békéscsabai, a győri és a szegedi lak- berendezési áruházzal — gazdagította hálózatát. A hálózat bővítésével egy időben megnövekedett a forgalom, az idén 6 százalékkal több, összesen 2283 millió forint értékű bútor kerül a kereskedelembe, s növekszik mind a hazai, mind az importbútorok választéka. Javul az ellátás a lakásberendezés kiegészítő tartozékaiból, világítási cikkekből, függönyből stb. Csupán a szőnyeg mennyisége nem lesz több a tavalyinál, viszont növelik a modem szőnyegek választékát. Az idén jó néhány új szolgáltatással is jelentkezik a bútorkereskedelem, Budapesten és néhány vidéki városban például bevezetik a bútorokra u előjegyzési rendszert 0 Uj szolgáltatásokat vezet be a bútorkeresketSeleiaa Mintegy négyszáz négyzetméternyi területen nevelik a paradicsom- és a paprikapalántákat, s úgy gondolják, hogy május első napjaiban piacra küldik a friss termékeket. A primőrök termelése kifizetődő, amellett hatvan-hetven asz- szonynak munkát ad már a tél vége felé. Ha az idén sikerül a termelés, beválik a számításuk, akkor jövőre még nagyobb területen foglalkoznak majd a primőrökkel. kijelöltük a táblákat. Ügy tervezzük, hogy ha az i dő engedi, akkor húszadika táján megkezdjük az árpa vetését is. A vetőmagvak csávázása is meg- : történt már, s valóban csak az időjárástól függ mikor kezd- ; hetjük meg igazán a tavaszi ; munkákat. Aztán arról számol be a közös gazdaság elnöke, hogy a termelőszövetkezetben az idén először megpróbálkoznak a primőr zöldségfélékkel is. Erdőtelki tavasz
