Heves Megyei Népújság, 1967. március (18. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-10 / 59. szám

Ünnepségeit a megyében Kitelt az esztendő ? A hajlott korú, derék íér- _ fi alig palástolhatja szo­morúságát. Nyolc éve válasz­tották először tanácstaggá fa­lujának lakói. S úgy érzi nem volt méltatlan az emberek bi­zalmára. Mindig a falu, s vá­lasztói javát nézte, tanácstagi tisztéből soha semmilyen sze­mélyes előnyt sem húzott. Oly­kor nem is volt könnyű ez a közéleti munka és helytállás: gyakran viaskodott meg nem értéssel, bürokratikus kö­zönnyel. Azok voltak a leg­jobb napjai, amikor valamit kivívott a köz javára. S a mos­tani választáson nem jelölték újra. A gyűlés mást szemelt ki képviseletére. Az öreg, a volt tanácstag úgy éra, hogy őt félreállították, hogy „kitelt az esztendeje”. Valami hasonlót érez az a középkorú asszony, aki né- hánnyal kevesebb szavazatot kapott a jelölő gyűlésen, mint ellenjelölt.ie. A Népfront dön­tése alapján ugyan mindket­tőjük neve felkerül a szavazó­lapra, és ő éppen olyan esély­ével indul a szavazáson, mint a másik jelölt, mégis az a rossz érzés gyötri, hogy személyét nem övezi egyöntetű bizalom. Szerinte „az volt az igazi”, amikor egyetlen jelöltként in­dult a korábbi választási cik­lusban. Egy üzem művezetője mind­össze fél éve került mostani lakhelyére, messziről helyezték ide. Előző lakhelyén élénk köz­életi tevékenységet folytatott, a többi között nagy közmegbe­csülésnek örvendő tanácstag is volt. Lobog benne a közéleti munka szeretete. Arra számí­tott, hogy új lakóhelyén is ta­nácstaggá választják. Ma azonban még új embernek szá­mít itt, sokain nem ismerik. Ezért ezen a választásom, nem jelölték. YT égül említsük meg azt a * volt tanácstagot is, akit a jelölő gyűlés megfontoltan nem tisztelt meg ismét a bizal­mával. Az emberek többsége úgy ítélte meg, hogy tanácsta­gi tisztében nem dolgozott megfelelően. Nem volt eléggé kezdeményező, nem volt buz­gó szószólója a körzet ügyei­nek. Semmit sem vétett, tudo­mása szerint nem követett el számottevő hibát, éppen ezért nem érti, miért jelöltek a he­lyébe mást. Nos, nyilvánvalóan azért, mert a választópolgárok nagyobb közéleti aktivitást kí­vánnak tanácsi képviselőjük­től. Ez a kívánság pedig telje­sen jogos. íme, különböző emberek — más-más okból, de — csaló­dottságot éreznék. Pedig erre semmi okuk sincs, hszen azért van időről időre új választás, hogy az emberek mind alkal­masabbakat szemelhessenek ki képviseletükre. S mindezek az esetek a demokratizmus továb­bi szélesedésének természetes velejárói. Elérkezik majd az idő, ami­kor az ilyesmit mindenki ma­gától értetődőinek fogja érezin ós tekinteni. Azt is, hogy a vá­lasztók két, vagy több jelölt közül arra szavaznak, akit leg­alkalmasabbnak tartanak erre a tisztségre. Azt is, hogy a ke­vesebb szavazatot kapott je­lölt az adott alkalommal nem kerül be a tanácsba; lehet, hogy a legközelebbi választá­son viszont majd bekerül. Két­ségtelen azonban, hogy a de­mokratizmusnak ez a maga­sabb foka még kissé szokatlan mind a jelöltek, mind a válasz­tók számára. Az a tény, hogy valakit nem jelöltek újra, vagy hogy két vagy több jelölt közül egy va­lakit a többinél megfelelőbb­nek találnak a választók, egyáltalán nem jelenti — és nem is jelentheti — a másik, illetve a többi jelölt megítésé- sét, személyének megbélyeg­zését. Hiszen ezek az emberek eleve azért kerülhettek szóba közéleti tisztségre, mert már sok jelét adták alkalmasságuk­nak és sokat fáradoztak a köz­érdek szolgálatában. S ha mégis akad választópolgár, aki jelöltjének győzelmét az ellen­jelölt vereségének fogja fel, 5 épp úgy téved, mint a jelölt, aki úgy hiszi, hogy „bukott emberré” lett, hogy „kitelt az esztendeje”. t'z a mostani választás a szocialista demokrácia nagy iskolája is. Jelöltek és választópolgárok egyaránt megtanulják, hogy a választás — harc a közélet porondján a legjobbak, a legalkalmasabbak helyes kiválasztásáért. S minél előbbre haladunk a tásrada- lom szocialista fejlődésében, annál bővebb a választék, an­nál több megfelelő ember kö­zül szemelhetjük ki képvise­lőinket. A mi választásunkon minden jelölt egyazon prog­rammal, a Hazafias Népfront programjával lép fel. Azokat az embereket, akik ezúttal nem kerülnek be a tanácsokba, már csak azért sem tekinthetjük olyanoknak, mint akiknek „ki­telt az esztendejük”. Hiszen legtöbbjük, ha nem a tanács­ban, a közélet más fórumain talál majd alkalmat és dolgot magának, amivel a közérdeket szolgálhatja, ök is a nép em­berei, a legjobbak közül valók. Méltó és szükséges, hogy így is teikintsüink rájuk. (B. 1.) Egerben fogadási adóit a megyei nőianáes Tegnap délelőtt a marxista- leninista esti egyetem helyi­ségeiben az eredményesen dol­gozó járási aktívák részére fo­gadást adott a megye; nö- tanács. Részt vett a fogadáson Tamás László, az MSZMP He­ves megyei Bizottságának tit­kára és dr. Földi Pál, a megyei pártbizottság osztályvezetője is. Horváth Nándorné, a me­gyei nőtanács titkára megem­lékezett március 8, a nemzet­közi nőnap jelentőségéről, be­számolt a nőmozgalom leg­jobb aktíváinak eredményei­ről, majd 14 asszonynak a me­gyei nőtanács végrehajtó bi­zottságának megbízásából ér­tékes jutalmakat adott át. ★ Csütörtökön délután a lőrin­ci Petőfi Termelőszövetkezet klubjában szovjet asszonyok találkoztak a községi nőtanács, a termelőszövetkezet, valamint a társadalmi szervek és az in­tézmények vezetőivel. Szent- Qyörgyi János, a községi ta­nács vb-elnöke köszöntötte a szovjet és magyar ünnepeite­ket. Az esti órákban mintegy há­romszáz asszony gyűlt össze a kultúrházban, ahol az ünnepi gyűlés szónoka Tamás László, a megyei pártbizottság titkára volt. A megyei pártbizottság titkára a nemzetközi nőmozga­lom jelentőségéről, a világ asszonyainak és lányainak a békéért folytatott harcáról be­szélt, méltatta a magyar és szovjet nép barátságát. A gyűlés részvevői ezután tiltakozó táviratot fogalmaztak az amerikaiak vietnami ag­ressziója ellen és azt elküld­ték az Országos Béketanács­hoz. A lőrinci ünnepség a szovjet és magyar kulturosok nagy si­kerű műsorával ért véget. Ugyancsak szerdán este a hatvani Lenin Termelőszövet­kezet rendezett ünhepséget a nemzetközi nőnap alkalmából. Az ünnepségen Kiss László, a városi pártbizottság osztályve­zetője mondott beszédet. Horton félezer asszony és lány részvételével tartottak ünnepséget, ahol Gyarmati Jánosné, a hatvani járási nő­tanács titkára tartott megem­lékezést. Köszöntötte a horti nőket Tiliczki József ország- gyűlési képviselőjelölt is. A termelőszövetkezet háromszáz jól dolgozó nőtaeját fejenken- dővel ajándékozta meg. a pe- tőfibányai nőgyűlésen IgtÓdi Ferenc, a Hatvani Járási Pártbizottság első titkára mon­dott beszédet. A Mátravidéki Erőműben szombaton tartanak ünnepséget, ahol Szilágyi An­tal párttitkár köszönti a nőket. KALAPOT LE az igyekvő embe­rek előtt. Különö­sen, ha igyekeze­tük nem sablonos, nem köznapi. Mostanában mind több jelét látom bizonyos fajta igye­kezetnek. Hogy te­szem azt, nagy igyekezettel be akarjuk valamiről bizonyítani, hogy ilyen, pedig nem is olyan. Mondok két konkrét példát. Az illatszerbolt kirakatában egy üvegen nagybetűs felirat: DIÚOLAJ — s alatta kisebb betűkkel — jellegű hajolaj. Tetszenek ugye érteni? Az üvegben hajolaj van, nem dióból készült, de a jelle­ge — a dióé. Egy csemegeüzlet kü­lönféle italoktól roskadozó pultján az egyik üvegen nagybetűs felirat: CALVADOS - s alatta kisebb be­tűkkel — jellegű valódi álmapárlat. Tetszenek ezt is kapiskálni, ugye? Az üvegben párlat van, ugyan nem a világszerte ismert márkájú ital, de a jellege — az calva- dosi. Azt hiszem, az igyekezet terén — hogy tudniillik igyekezni kell a fentiekhez hason­ló ötletességgel rek­lámozni az árukat — még rengeteg a tanulnivaiónk. Len­ne is mindjárt né­hány javaslatom. Az autószalonok kirakatában fé- nyesedö Trabant elé a következő táblát is tehetnék: (óriási betűkkel) MERCEDES (kis betűkkel) jellegű autó. (Szintén négy kerék, egy volán, egy tengelykapcso­ló). A hentesüzlet pultjára: TÉLI­SZALÁMI jellegű szafaládé (Szintén húsból készült). A könyvesbolt tárlói mögé: ŰJ HEMINGWAY jel­legű regény. (Ko- torka Mihály, He­mingway legjobb magyar olvasójá­nak új regénye). És így tovább, azt hiszem, a lehe­tőségek valóban felmérhetetlenek. Olyannyira, hogy nyilván akadna, aki sajnálatosnak tartaná mindezt csak az üzleti élet­re korlátozni. Cse­kélyke igyekezettel alkalmazhatónak vélné mindenhol. Így véleménynyil­vánításnál, amikor például a fő-főnök beosztottunk felől érdeklődik: „Nem szorgalmas, de igyekvő jellegű” -r mondhatnánk. Vagy egy magyar film megtekintése se után: Amerikai jellegű — szegé­nyes alkotás. Vagy: Feleség a férjről a barátnőinek: Ödön férfi jellegű házas­társ. Azt gondolom azonban, hogy mindez már mesz- szire vinne, így hát a magam ré­széről maradnék a gazdasági életnél, különös tekintettel arra, hogy az új mechanizmus ban mindenki az eddi­ginél jobban igyek­szik majd eladni a portékáiét. Amiért is jó előre azt ta­nácsolom: ne csak a nagybetűket ol­vassuk el! Ebben a re­ményben én máris a legkisebb betűk­kel kopogom le. hogy mindez, amit olvastak HUMO­ROS jellegű írás. H. Gy. A gyöngyösi járásból jelentjük — A múlt év értékelése — Az idei tavasz feladatai I káliak megtalálták helyüket (Tudósítónktól): Az épület valamikor cuk­rászda volt. Most a Háziipari Szövetkezet káli részlege dol­gozik benne. A kölcsönkért asztalokon, székeken kis ru­hácskák, kész vagy félig kész állapotban. A csöpp helyiség­ben öt asszony dolgozik. Ki varrógéppé , ki az ellenőrzés­nél, ki más munkabeosztásnál. — Igen, kissé szorosan va­gyunk. Minden helyünk fog­lalt, de reméljük, már nem tart sokáig ez a szorongás. Az egri központ ugyanis megvásárolt számunkra egy a célnak meg­felelő házat. Abban kap majd helyet a részleg — mondja Gyetvai Józsefné, a csoport vezetője, amikor észreveszi, hogy ennyire meglep a zsúfolt­ság. — A pénz megvan a vá­sárlásra, csak még nem tud­tunk megegyezni a kiszemelt ház tulajdonosával. Nagyon felbecsülte az értékét, s mi Dem fizethetünk többet annál, amit a hivatalos becslés meg­állapít. Talán rendeződik ha­marosan ez a kérdés, aztán IBegszűnik a zsúfoltság. tűi elmúlt óv végén szervez­ték meg Kálban az új részle­get, kimondottan a helybeli asszonyok, lányok részére. Ez­zel sikerült is valamit enyhíte­ni a község, sőt inkább a kör­nyező községek lakóinak elhe­lyezkedési problémáján. Saj­nos, inkább csak a szomszédos községek vették igénybe a le­hetőségeket. A káli nők közül nagyon kevesen. — Hány tagjuk van jelen­leg, s honnan járnak ide mun­káért az asszonyok? — Az említett 12 kálin kívül még 53 bedolgozónk van. Ök Erdőtelekről, Tamabodról, Pélyről, Besenyőtelekről, Fü­zesabonyból, sőt még Kistoro­nyé felől is járnak ide mun­káért, ami nem nehéz, s a házi munka mellett nyugodtan meg lehet csinálni. — Hogy keres egy-egy tag havonta? — Teljesítményben dolgo­zunk, ki mennyit dolgozik. Az otthoni körülmények mellett már most is megkeresnek 500 —-600 forintot is. Előny még az is, hogy társadalombiztosítás­ban is részesülnek. (Szilvás) A járás termelőszövetkeze­teinek múlt évi eredményeiről és az idei tavaszi feladatokról informátorunk Juhász József, mezőgazdasági osztályvezető a következőket jelenti. A múlt év a gyöngyösi já­rásban nem a legjobban si­került. A tsz-tagság részesedé­se, a jövedelmek emelkedése, a terméshozamok növekedése nem volt töretlen a múlt év­ben. Objektív okok is eredmé­nyezték ezt. Az 1966-os év je­lentős ár- és belvízzel indult, közel 3500 holdon pusztult ki a vetés, vagy egyáltalán nem is lehetett vetni. Az ár- és bel­vízből keletkezett kiesés tsz-eniként meghaladta az egy­két millió forintot. Szerencsé­re az érintett tsz-ek jó része vöröshere-magfogásból, kerté­szeti termékekből ós állatte­nyésztésből mérsékelni tudta a károkat. A gyöngyösi járás közös gaz­daságait a szőlőtermesztés jel­lemzi. A szőlős tsz-eket az 1965-ös csapadékos időjárás, j peronoszpóra utóhatása sújtot- I ta a múlt évben, mégpedig úgy, hogy a termőrügyek nem I tudtak kifejlődni ós így a szőlő nem hozott termést, különösen a csemege fajtákból. Ennek az eredménye, hogy sok helyen gyengék voltak a termésátla­gok. Az állattenyésztés és a fel­vásárlás már több sikert ho­zott az 1966-os évben. Hízó­sertésből 8,5 ezer helyett több mint 9300-at, baromfiból 6 vagon helyett 14 vagont adtak át a felvásárlóknak. A múlt év gazdálkodásának hatására a hitelelengedések segítségével, valamint a járási szinten megtakarított mintegy 350 ezer munkaegységgel a kö­zös gazdaságok egy munka­egységre átlagosan 43,68 forin­tot tudtak fizetni. Az egy dol­gozó átlagra jutó átlagjövede­lem 11 743 forint. A járás közös gazdaságaiban azt is tudják, hogy nemcsak az objektív természeti nehéz­ségek, hanem sok helyen egyeb belső problémák is nehezítet­ték a jó munkát. A idei tavasz- szal ezt is ki szeretnék küszö­bölni. Az idei tavaszi munkák kö­zül az egyik legfontosabb és , legnagyobb hozzáértést köve­teli a metszés. A termelőszö­vetkezeti közösben mintegy 9500 hold szőlőt metszenek meg. A járás területén folyik az elmaradt őszi mélyszántás pótlása, a tavaszi mélyszántás elvégzése. A tavasz folyamán a járásban mintegy 3200 hold tavaszárpát, 1300 hold kuko­ricát vetnek el, 300 hold bur­gonyát, 650 hold cukorrépát, 500 hold napraforgót ültetnek, 800 hold paradicsomot, 200 hold paprikát és mintegy 1200 hold egyéb kertészeti növényt palántáznak ki. A szőlős tsz-ek a tavasz fo­lyamán mintegy 250 holdon szőlőt telepítenek. Ismerik a járás közös gazda­ságaiban, hogy a harmadik öt­éves terv nagy termelési fel­adatokat ró a gyöngyösi járás­ra is. A mezőgazdasági terme­lés összhozamát a járásban legalább 7,8 százalékkal keli emelni, hogy behozzák a múlt évi lemaradást. Ez pedig csak jól szervezett, gondos, szakszó, rű munkával érhető el. (f. P) 1967. március 10., péntek közvagyon szempontjából nem okoz kárt, mert a téglát, a deszkát hasznosítja más, ha nem is az állami építkezésen. De teljesen elpusztul az az anyag, amit a sárba taposnak, amit az árkokba túrnák, amit tönkremenni hagynak, és ez a mennyiség a sok, ez a kár a több — még forintban is. Azt a bizonyos „nem számít” megjegyzést kell az építőipari dolgozók kifejezéséből kitöröl­ni, hogy tudva tudja minden­ki; az egyetlen tégla is számít, a fél köbméter sóder is számít, a két szál palló is számít és a tíz betört ablaküveg is szá­mít. Hogy ez mennyire igaz, bizonyítja a prémium mennyi­sége. A prémium százezer forintot tesz ki hozzávetőleges mennyi­ségben. Hogy miért nem töb­bet? Mei't a többi pénzt fel­emésztette mindaz a kiadás, amit el lehetett volna kerülni, ha még nem tartaná magát a kifejezés: „Nem számít, benne van ennek az ára is a költség- vetésben!” Röviden: a hanyagság ellen kell az erőket most összefogni, hogy a minőségileg kifogásta­lan munka együtt járjon a költségek csökkentésével. Csak így lehet az idén újabb lépést tenniük előre, de az is tény: ezt a lépést kihagyni nem le­het. G. Molnár Ferenc munkaszervezésből, felelős irá­nyításból, ami lehetővé teszi a tervszerű munkát, a rend­szeres építkezést. És aki úgy gondolja, hogy a szervezettség, a fegyelem nem elsőrendű igénye a munkásnak, annak ezt a tanácskozást kel­lett volna végighallgatnia, hogy reális képet alkothasson ma­gának. Állítjuk ezt anélkül, hogy akár túlzásra, akár a té­nyek megszépítésére ragadtat­nánk magunkat. Hiszen nem is lehetne más­ként évente mintegy húszmil­liós termelési értékkel növelni a vállalat teljesítményét, már­pedig ez a valóság. Amit még jobban kell Hogyan is szokták mondani? Vannak még hiányosságok is a vállalat munkájában. Ez a köz­szájon forgó, olykor kissé gú­nyos kicsengésű megállapítás most is igaz. De nem a leki­csinylő, sajnálkozó formájában igaz. Az állandó fejlődés alap­járól fejez ki igazságot, a még jobb eredményekre való törek­vés sürgetését bizonyítja. Miről van szó? Tavaly a határidók bizonyos értelmű fetisizálása jellemezte á vállalatot. Azt mondották: a határidőket minden áron tarta­nunk kell. Ennek a törekvés­nek, ha úgy tetszik: belső pa­rancsnak az volt az oka, hogy előzőleg gyakran volt baj a csúszásokkal, a határidőkkel. A fegyelem megszilárdításának egyik módja tehát a határidők megszorítása lett. Milyen következményeikkel járt ez? Alapot adott a „hajrá­munkák” létjogosultságának el­terjesztéséhez. Mintegy azt su­gallta, hogy hajrá nélkül, éle­sebben fogalmazva: kapkodás nélkül, most aztán mindent be­le jelszó nélkül nincs építőipa­ri munka. Ez volt az egyik rossz. A másik pedig éppen a hajrák következtében elterje­dő minőségi romlás. Valahogy úgy: nem számít, hogy milyen az a munka, csak egy a fontos — meglegyen. Most már mindenki tudja, hogy a hajrákat el kell kerül­ni, úgy kell szervezni a mun­kát, hogy az folyamatos le­gyen, tervszerűen folyjék. A közvagyon Magasak a költségek: sum­mázta az egyik felszólaló az eddigi eredmények „árát”. Igen: a minden áron való ha­táridő tartásnak a túlórák szá­mának növekedése, az anyag­gal való hanyag bánásmód, a már elkészített épületrészek rongálása (leverték a vakola­tot, betörték az ablaküvegeket, hogy csak néhányat említsünk) lett a következménye. Valaki félig tréfásan azt mondta: előfordulnak még ki- sebb-nagyobb lopások, de ez a Eszünk ágában sincs elvi fej­tegetést kezdeni az értekezle­tek hasznosságáról vagy szük­ségességéről. Ha megszavaztat­nánk az ország lakosságát, bi­zonyára mindenki azt monda­ná, hogy minél keveebb érte­kezletet és minél több alkotó tettet kíván. Mégis: az értekez­leteknek, a tanácskozásoknak fontos szerepük van, nemcsak a véleménycsere miatt, ha­nem a demokratizmus fejlesz­tése és gyakorlata miatt, végső soron pedig feladataink hiány­talanabb végrehajtása céljából. Erre adott példát az ÉM He­ves megyei Állami Építőipari Vállalat szakszervezeti kül­döttgyűlése, ahol a dolgozók maguk sürgették a leghatáro­zottabban a vállalat további fejlődéséhez szükséges feltéte­lek megteremtését. Nézzünk néhány példát! Évről évre többet Nemcsak szóban került a küldöttek elé az összesítés, ha­nem táblázatok is mutatták, hogy a vállalat 1960-hoz ké­pest milyen utat tett meg ösz- szes termelési értékének emel­kedésében, a korszerű techno­lógia fejlesztésében, a termelé­kenység fokozásában. A szá­mok mögött található meg az a közmegbecsülés, ami éppen ezeknek az adatoknak a pozi­tív irányú változásából kelet­kezett: ma már elismeréssel beszélnek szerte a megyében a vállalat munkájáról, az épít­kezésekről. A munkások is elégedettek, mert a keresetük megfelel el­képzeléseiknek. De elégedettsé­gük, jó közérzetük nemcsak az anyagi vonatkozásból táplál­kozik, hanem döntő hányada abból a jól — legalábbis a múlthoz képest sokkal jobb — Az eredmény kötelez Az állami építőipari dolgozók önmagukról, feladataikról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom