Heves Megyei Népújság, 1967. március (18. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-04 / 54. szám

I HfcÄG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK ln; SO fűlér XVm. évfolyam, 54. szám AZ MSZMP BEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA 1967. március 4„ szombat Mai számunkban: teljes heti rádió- és televízió­műsor (A Bratislava! Tv műsora) A választási gyűlésekről jelentjük Barta András Poroszlón Egy éve tavasszal együtt Indultam a határba Barta Andrással, a füzesabonyi Pe­tőfi Tsz elnökével. Andró bá­csin szürke kabát, barna kucsma volt — s a holdakon mindenütt emberek, problé­mák vártak rá. — Elnök elvtáns... Csütörtök délután, amikor a gépkocsi a tsz-iroda elé ka­nyarodott, hogy a képviselő- jelöltet Poroszlóra vigye, a kapuban ugyanaz a Barta András jelent meg, mint aki­vel egy éve a szekéren rázód- tunk. Szürke kabátban, bar­na kucsmában szállt be a gép­kocsiba, hogy elinduljon el­vállalni egy nagyobb közös­ség bizalmát. — Képviselőjelölt elvtárs... A poroszlói művelődési ház előcsarnoka szavaktól hangos. Az egyik szögletben beszél­get a képviselőjelölt a köz­ség vezetőivel. De a szavakat köszöntések vágják ketté és a jelölttel paroláznak a mun­kából jött társak. — Szervusz, Andró. örü­lünk, hogy itt vagy. Szere­tünk hallgatni, hiszen jól tudsz beszélni... Andró bátya elmosolyodik. A Parlamentben a felszólalás húsz perc időtartamának vé­gén képviselőtársai meghúz­zák a kabátját, mégsem tud­ja abbahagyni a beszédet. Hi­szen annyi mindent el kell mondani. Megzörrenti zsebé­ben a papírt, bizakodik, az írott szöveg majd „kordá­ban” tartja. Több mint 400-an ülnek a poroszlói művelődési ház nagytermében. Az ajtóban is állnak emberek. A képviselő- jelölt előtt hóvirág-csokrocs­kák— a Lepke, a Szorgalom őrs ajándéka. A teremben csend, figye­lem. Andró bácsi beszél, — illetve hivatalosan a képvi­selőjelölt. Politikánkat jel­lemzi, azt az óriási átalaku­lást, amely a mi munkánk alapján valósult meg. Aztán szólnak a tervek, amelyek er­re a megvalósult mára épül­nek. A teremben mindenki fi­gyel. Jönnek a számok, a bi­zonyítás adatai. Hogyan gaz­dagodott a járás, a közös gaz­daságok. A nyolc 100 férőhe­lyes tehénistálló, a tíz borjú­nevelő, a három 5000 férőhe­lyes tojóház megépülése a járásban négyévi munkánk eredménye. A megnövekedett betétállomány, az 500 össz­komfortos családi ház tető alá kerülése is bizonyítja, hogy jobban él a járás és Poroszló népe. Felcsattan a taps — a már­cius 19—i szavazás „előzetese”. Dt. Pintér Jenő községi ál­latorvos áll a vörös terítő® asztal mögött: „Eddigi poli­tikánk helyességére, a meg­alapozott jövőre szavazunk, ha a Hazafias Népfront je­löltjeit választjuk meg.” Vége a választási gyűlés­nek. Andró bácsit nem akar­ják elengedni választói. __ Könnyű ma választási be szédet tartani — jegyzi meg —, hiszen a XX. párt- kongresszus szinte minden­ben segített. Az előcsarnokban körülve­szik az emberek a képviselő- jelöltet. — Barta elvtárs, dohány- fTfcjták építése nélkül nem fog menni a dohánytermesz­tés... Ez már nem a tsz-einöSc­nek szól, inkább... Szürke kabátban, barna kucsmában ül a gépkocsiban Andró bácsi. Hazafelé uta­zunk. Másnap másik község várja. Barta András bírja a munkát. Nyolc és fél éve jár az országgyűlésbe, 15 éve a tsz-tanácsba. A sok feladatba is bele letet szokni. (főtt) VI ii nka nah sí* fiatalok Egyenesen a munkából jöt­tek. Néhányan még a munka­ruhájukat sem vették le, ne­hogy elkéssenek. Nem külön- külön, hanem egyszerre ér­keztek. Az átlagéletkor — úgy első látásra — nem le­hetett több 25 évnél. A Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem Nagygombosi Tangazdaságának dolgozói gyűltek össze csütörtökön ár. Novák Pálné országgyűlési képviselőjelölt választási gyű­lésére. Főleg fiatalok jöttek, főleg fiatalok kíváncsiskod­tak. — Hoí ül c képviselő? — kérdezi egy kidolgozott kezű, finom arcú fiatal lány. — Ott elől, a piros drapé­riái asztalnál. De még nem képviselő, csak jelölt — fe­leli benfentesen egy kék ove- rállos fiú. — Melyik az? — Hát ott, középen... — Az a kék ruhás asszony? — Persze, nézd, mosolyog, mindjárt beszélni kezd. — Orvos is, képviselő is — morfondíroz magában a lány és figyel a mondatokra. S még jobban figyel min­denki akkor, amikor a kép­viselőjelölt ezt mondja: Nagy- gomboson a 92 család közül 85-nek van rádiója, 59-nek tévéje és tíznek gépkocsija... Dr. Novákné hatvani, a városi egészségügyi osztály vezetője, s bár Nagygombos is Hatvanhoz tartozik, mégis átsuhan az arcokon egy vil­lanás, valahogy úgy, mint amikor hirtelen bekapcsolnak egy villanymotort: a képvi­selőjelölt tudja, hogy mi van Nagygomboson. Hátam mögött dörmögi egy ősz férfi: —— Ebben ón is benne va­gyok, a tv-számban, az 59- ben, nemrég csak 58 volt... A képviselőjelölt még a gyűlés megkezdése előtt egy kicsit aggódva mondta: „Nem tudom, jó lesz-e a beszédem? Vajon, hogy fognak rá rea­gálni az itteni emberek?” A végén ütemes taps volt, olyan, mint amikor a színház­ban leereszkedik a vasfüg­göny és megjelennek a színé­szek a függöny kinyíló kis aj­taján. Dr. Novákné mosoly­gott, a finom arcú lány mo­solygott, az ősz férfi mosoly­gott — s arra gondoltam, hogy milyen szép a képvi­selőjelölt egyik mondata: „Az emberi boldogság első­sorban a munka, s az alko­tás, s az ebből fakadó jólét Az a célkitűzésünk, hogy a szocializmus felépítésével ez teljesen megvalósuljon... s ez nem is lehet másként, mint úgy, hogy az egyéni progra­mom és a társadalom prog­ramja egybeessék.” — berkomts — Az amerikaiak „tévedtek” — 1(10 halálos áldozat, 175 sebesült A szenátus megszavazta a 4,5 milliárdos vietnami pótköltségvetést Fodor Istvdimé Pétervásárűn Csütörtökön este sokan siettek a pétervásári művelő­dési ház felé, ahová este hat­ra hirdették meg a válasz­tási gyűlést. Fodor Istvánná találkozott itt választóival; mintegy kétszázan jöttek ei, hogy meghallgassák a képvi­selőjelölt szavait. Miről volt itt szó? Minden­ről, ami a pétervásáriakat, a járásbelieket érdekelte, s amiről szívesen hallanak mindig, az eredményekről, tervekről. Kortesbeszédre nincs szükség, hiszen nem­csak hogy a választók szeme előtt zajlik az élet, ők maguk is tevékenyen vesznek részt, ki-ki a maga posztján, az or­szágot, vagy a szűkebb hazát, a járást, a községet építő-szé- pítő munkában. Természetes hát, hogy szívesen hallgatták az eltelt négy esztendő ered­ményeit idéző beszédet, de azt is, ami a harmadik öt­éves terv folyamán, vagy azon túl nyer megvalósítást. összetalálkoztak-e a gondo­latok? Igen. Csupán egy pél­dát említsünk: mielőtt meg­kezdődött volna a gyűlés, egy fiatal asszony a férjéhez for­dult. — Beszél-e majd rólunk? — Rólunk? — Ügy értem, a nőkről. — Biztos. Hiszen ő is nő! Egy sokakat foglalkoztató kérdés került szóba. A kép­viselőjelölt, Fodor Istvánné, beszédében ezt mondta: (Folytatás a 3. oldalon) WASHINGTON (MTI): A szenátus után az ame­rikai képviselőház is megsza­vazta a négy és fél milliárd dolláros vietnami pótköltség­vetést A javaslat mellett 372-en, ellene 18-an szavaz­tak. A képviselőház ugyan­akkor elvetette George Brown kaliforniai demokrata képvi­selő javaslatát, amelynek ér­telmében a törvényhozók azt követelték volna a kormány­tól, hogy szüntesse meg a VDK bombázását. A javaslat ellen állást foglaló Riwers, a képviselőház hadügyi bizott­ságának elnöke, azzal vádol­ta Brownt, hogy alá akarja ásni a Viet­namban harcoló ameri­kai katonák küzdőszelle­mét. Westmoreland tábornok, a Vietnamban harcoló amerikai csapatok főparancsnoka, Sai­gonban képmagnóra vett te­levízió-nyilatkozatot adott. A tábornok a VDK további bombázásáról és ágyúzásáról kijelentette, hogy az ameri­kai stratégia szempontjából ez létfontosságú. Westmoreland reményét fejezte ki, hogy az amerikai nép a jövőben támogatni fog­ja a Vietnamban harcoló amerikaiakat. A UPI és az AP amerikai hírügynökség Westmoreland nyilatkozatát Robert Kennedynek és má­soknak adott válaszként ér­tékeli. Edward Brooke amerikai szenátor (a szenátus egyetlen néger tagja) a közeljövőben ázsiai körútra indul és útköz­ben szeretne Észak-Vietnam- ba is ellátogatni Eredetileg szándéka volt az is, hogy Ho Si Minknél tárgyaljon, de olyan utasítást kapott, hogy „ne létesítsen kapcsolatokat”. SAIGON (MTI): Az amerikai haditengeré­szet légiereje a VDK terü­letét támadva egy héten belül harmad­szor bombázta a Hongai mellett fekvő erőművet (Haiphongtól 48 kilométerre). A gépek a 17. szélességi fok­tól közvetlenül északra or­szágutakra, hidakra és kikö­tőberendezésekre dobták bombáikat. Az amerikaiak Lang Ved falut „tévedésből” lebombáz­ták. A pótlólagos adatok sze­rint a légitámadásnak körül­belül 100 halálos áldozata van, 175-en megsebesültek. A laoszi határ és a demilitari­zált övezet közelében fekvő falunak kétezer lakosa volt és az épületek 70 százaléka romba dőlt. A saigoni amerikai katonai parancsnokság szóvivője sze­rint a VDK területét 85 beve­tésben támadták az amerikai repülőgépek. A szóvivő egy­ben azt is bejelentette, hogy a VDK partjainál horgonyzó hadihajók megkezdték a föld­levegő rakétakilövő helyek ágyúzását. A lángoló Aden csatatérré változott KAIRÓ, (MTI): Makkaui, a megszállt Dél- Jemen felszabadítási frontjá­nak főtitkára bejelentette, hogy a front létrehozta a nemzeti hadsereg magvát és hogy e hadsereg katonái jelen­leg arab államokban és baráti országokban kikép­zésben részesülnek. A Gumhurija értesülése szerint a front a jemeni Taiz- ban nemzeti kongresszust fog tartani, s valószínű, hogy megalakítják az ideiglenes dél-jemeni forradalmi kor­mányt is. Az EAK lapjai beszámol­nak az adeni általános sztrájk harmadik napjának esemé­nyeiről is, rámutatnak az angolok elszigetelődésére. Az Ahram hangsúlyozza: a lángoló Adent a felkelők csa­tatérré változtatták. A ható­ságok kénytelenek voltak el­zárni az adeni kikötőt és a re­pülőteret. Az Akhbar szerint koalíció jött létre a Makkaui vezette front és a nemzeti felszabadító arcvonal között A két szervezet tagjai együtt vettek részt Makkaui meg­gyilkolt fiainak temetésén. Halálbüntetést hért az ál'amügyész Supardjóra DJAKARTA (MTI): Supardjo dandártábornok perében a péntek délutáni ülésen az államügyész halál­büntetés kimondását kérte. A dandártábornokot azzal vádolják, hogy Untung alez­redes Szeptember 30-a moz­galmának katonai irányítója volt A vád képviselője e perben Supardjót „államra és nem­zetre veszélyes embernek” nevezte, akit „el kell távolíta­Wilson brutális „figyelmeztetésben” részesítette a munkáspárti lázadókat A miniszterelnök „kutyába vette” parlamenti párthiveit LONDON (MTI): Wilson miniszterelnök a parlament feloszlatásával fe­nyegette meg a kormánypo­litika ellen lázadó képviselő­ket. A miniszterelnök várat­lanul bejelentette, hogy a munkáspárti képviselők szo­kásos értekezletén megjegy­zéseket kíván fűzni a kedden este lezajlott parlamenti lá­zadáshoz. Amint már jelentettük, a kétnapos védelmi vita végén 63 munkáspárti képviselő tar­tózkodott a szavazástól. A péntek reggeli lapok egybehangzóan kiemelik: Wilson olyan hangnemben dor­gálta meg parlamenti párthíveit, amilyenre a legöregebb politikai meg figyelők stem ismernek precedenst. A Times tudósítója szerint a miniszterelnök „brutalitással határos nyíltsággal figyelmez­tette képviselőit a következ­ményekre, hogy a veszedel­mes rothadásnak elejét ve­gye”. A miniszterelnök által hasz­nált hangnemre jellemző passzusként a lap kiemeli Wilson következő kijelenté­seit: Mindent egybevetve azt akarom mondani: jó lesz. ha vigyáznak magukra. Egyszer minden kutyának szabad ha­rapnia, de egészen más megítélés alá esik az a kutya, amelyik állandóan harap. Ha kételyek támadnak az­iránt, hogy egy kutya nem lelkiismereti okokból hara­pott, hanem gonoszságból, akkor bizonyos dolgok fog­nak történni azzal a kutyá­val. Például nem fogják meg­újítani tartási engedélyét, amikor annak az ideje elér­kezik ... Wilson gúnyos hangon tá­madta azokat a képviselőket, akik — miközben a szavazás­tól való tartózkodás „luxusá­ban tobzódnak” — gondosan ügyelnek, ne­hogy túlságosan sokan tartózkodjanak és a kor­mány bukását okozzák. Emanuel Shinwell, a Mun­káspárt parlamenti elnöke, nem engedélyezett vitát a rni- niszterelnöK nyilatkozatáról. ni a társadalomból”. A Reuter hírügynökség ar­ról ad hírt, hogy Sukamo elnökre a kormány részéről! nagy nyomás nehezedik: hagyja el Indonéziát, menjen „pihenni” kül­földre. Sukarno viszont megtépázott tekintélye és megnyirbált ha­talma ellenére is az ország­ban akar maradni. Sugandhi dandártábornok, a hadsereg tájékoztató köz­pontjának vezetője közölte a sajtó képviselőivel Sukarno állásfoglalását, hozzáfűzve, hogy a kormány szívesebben látná az elnököt „orszá­gon kívül”. Közben a hadsereg előké­születeket tesz arra, hogy megakadályozza a zavargáso­kat az ideiglenes népi tanács­kozó kongresszus ülésezése idején. Tüntetések Brazíliában RIO DK JANEIRO, (MTI): A rendőri megtorlások ellenére Brazília-szerte foly­tatódnak a kormányellenes tüntetések. Joao Pessoában, Parahiba állam fővárosában többszáz egyetemista részvé­telével tartották meg az .is­meretlen brazíliai, az éhség és a zsarnokság áldozata” szimbolikus temetését. A rendőrség szétszórta a tűnte* tőket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom