Heves Megyei Népújság, 1967. március (18. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-26 / 73. szám

Különösen most, az ünnepek előtt sok sző esett arról Pető- fibányán, Rózsaszentmártoru ban és a többi bányászíaluban, hogy mi lesz a mélyművelés­ből kikerült bányászokkal? A mostani kisebb keresetre kap­nak-e valamennyi kiegészítést? Kinek jár ez és mikor fizetik ki? Felkerestük dr. Halász Ti­bort, a Mátraalji Szénbányá­szati Tröszt igazgatóját, hogy válaszoljon a kérdésekre. — A szénbányászat távlati kérdéseiről szóló kormányhatá­rozatot és az áttelepülő bá­nyászok segítésére vonatkozó rendelkezést már korábban kö­zölték az újságok. A kormány- határozat a gondoskodás álta­lános elveit állapította meg, ezt követte a végrehajtási uta­sítás. Amikor trösztünk ezt megkapta, igazgatói utasítást adtunk ki az üzemeknek, hogy március 23-ig készítsék el név szerinti javaslataikat a szemé­lyi pótlékok fizetésére. — Kinek jár személyi pót­lék? — Annak a bányásznak, aki öt évnél hosszabb időt dolgo­zott mélyművelésben és trösz­tön belül más munkakörbe he­lyezték. Fegyelmi vétség, vagy igazolatlan hiányzás esetében a személyi pótlékot csökkent­jük, vagy megvonjuk. Aki a tröszttől kilép, nem kaphat személyi pótlékot — Mitói függ a pótlék ős sze­ge? —- A mélymüvelésben eltöl­tött éveket, a kiskorú gyerme­kek számát és azt vesszük fi­gyelembe, hogy az áthelyezett bányász továbbképzésre és szakmai vizsgára jelentkezik-e. A bányában eltöltött 5—10 év után 50 százalék, 10—15 év után 55 százalék, és 15 évet meghaladó munkaviszony után 65 százalék az alappótlék. Két kiskorú eltartott után 5 száza­lék és minden további gyerek után 5—5 százalék bérkülön­bözet fizetendő. Aki szakmai tanfolyamon tanul és az előirt vizsgákra jelentkezik, további 10 százalék bérkülönbőzetet kap. Nézzünk egy konkrét példát’ Bodor Gyula 22 évet dolgozott a bányában. Két kiskorú gye­reke van, szakmai tanfolyam­ra jelentkezett. Most a petőfi- bányai gépüzemben, a táweze- ték-oszlopgyártásánál dolgozik. Az utólsó 12 hónapi átlagkere­sete a bányában 2850 forint volt, de az új szakmát most tanulja, igy 1800 forint jut a borítékba. A régi és az új ke­reset közti különbözet 1050 fo­rint Ennek 65 százalék a bá­nyában töltött évek után, 10 százalékot a tanfolyamra és 5 százalékot a két gyermekre, vagyis összesen a fizetéskülön­bözet 80 százalékát, egy éven keresztül havonta 840 forint személyi pótlékot fog kapni. Kevesebb lignitre és kevesebb mélyművelési bányászra van szükség. Ezért kellett Bodor Gyulának és több társának új munkahelyet keresni. De nem mondtak fel nekik, a tröszt és az üzemek igyekszenek mun­kásaikat foglalkoztatni. A kor­mány és a tröszt intézkedései nyomán Bodor Gyula és a hoz­zá hasonló áthelyezett volt bá­nyászok, most lakatos, hegesz­tő és szerelő „tanulók” egy évig 2640 forintot keresnek ha­vonta. Akik nehézgépkezelői tanfolyamra jelentkeztek, a tanfolyam egész idejére, leg­feljebb 30 hónanra kapják a személyi pótlékot. A személyi pótlék mértéke, a különböző címen juttatott pótlékok együt­tes figyelembevétele esetében sem haladhatja meg a kereset­különbözet 80 százalékát. — Mikor kezdik a személyi pótlékok kifizetését? — Az üzemeknek március 23-ig kellett a tröszthöz be- küldeniük a javaslatokat. A felülvizsgálat azonnal megkez­dődött, kiszámítják a személyi pótlékok összegét és az első hó­napi járandóságot április 15-ig kifizetik. — Eóvszert segélyt fizettek-e már ki? — Még nem, de erre eddig nem is volt jogosult, mert lét­számcsökkentés miatt a mély­művelésből kikerülő bányá­itokat a tröszt más üzemeiben *1 tudtuk helyezni De Rózsa- Szentmártonban hamarosan •inr kerül egyszeri segélyek «4 fyendéq Szerényen megnyomja a csengőt. Én éppen a cserépkály- Mt rakom át, így végtelenül örülök a Vendégnek. Kinyitom az ajtót — Jé, most nem érsz rá? — mondja. — Akkor nem is za­varlak — mondja — és belök az előszobába, majd utánam nyomakodik. — Csak meg akartalak nézni egy pillanatra, ho­gyan éldegélsz manapság — mondja, és bemegy a szobába, le­vetkőzik, leül a fotelba, és ránéz a szétszedett cserépkályhára. — Hát csak dolgozz, én nem zavarlak — mondja. — Tudom, milyen az, amikor valaki dolgozik, és zavarják... Képzeld — mondja —, a minap tormát reszeltem, és eljött az a mamlasz X. Y. Láthatta, hogy dolgozom, és csak ott ült, és beszélt, és beszélt, és én nem tudtam megreszelni a tormát. Nálatok egé­szen más, mert én itt olyan jól érzem magam, mintha otthon lennék... A Vendég valóban úgy érzi magát. Kimegy a kamrába, megken egy vajas kenyeret, és kolbászt szeletel rá. — Ezt na­gyon szeretem — mondja, és csámcsog. — Ugye nem zavar? — A, — mondom. — Akkor jó — mosolyog nyájasan, és egy késsel szivet csikar az asztal lapjára, majd belevési: „Itten én mindig jól éreztem magam, mert jól elbeszélgetek a kedves családdal, aki nekem nagyon örül, 1967. március, Kr. P.” Majd felnéz. — Hat te miért nem dolgozol?... Vagy most pihensz? Ugye, milyen ■ jó, hogy jöttem, most pihenhetsz. — Bizony — mondom, és a szétszedett cserépkalyhára néz­tem'_ Tu(jod — mondja, és kenyérgalacsinokkal kezdi dobál­ni a vitrin üvegét — azt szeretem benned, hogy veled mindig olyan jól el lehet beszélgetni ... hoppá ...! — teszi bozza mert a kenyér héjával betörte a vitrin üvegét. — No nézd csak... Ugye nem baj? — A, — mondom. — Akkor jó — mondja, és elmesél egy történetet. Hajnali négy óra felé elszívta az utolsó cigarettámat, meg­ette az utolsó szelet kenyeremet, leszakította a csillárt, kitörte a szekrényajtót, majd elment. Délután csöngettek. Éppen a csillárt szereltem. 0 volt. — Látom, dolgozol... Ugye nem zavarlak? — Nem — mondtam, és természetesen belevezettem az áramot. —hátai— Mess ident a Béke és Szocializmus márciusi száma Az Egyesült Államok Kom­munista Pártja ismert vezetői­nek cikkeit közli vezető he­lyen a folyóirat legújabb szá­ma. Gus Hall, Jelszavakkal Egy gép önéletrajza csületesen dolgoztak éveken keresztül, de akkora zajt csap­tak, meg olyan balesetveszé­lyesek voltak, hogy senki sem dolgozott szívesen velük. Nem is beszélve arról, hogy gyor­saságuk is jócskán megkopott, a vasút meg egyre több olyan rögzítő lemezt kért a gyártól. Távol áll tőlem a nagyképű­ség, a dicsekvés, de becsület­szavamra mondom: azt a 12 gépet én majd úgy vágom zsebre, mint a pinty. Egyedül is többet termelek, mint ők mindannyian. Még tőlem nem kell félni, nem csinálok zajt, meg balesetet sem okozok. Ezt az utóbbit nagyon rám bízták, én meg igen komolyan ve­szem. Olyan rendes, becsületes emberekkel dolgozom együtt, igazán megérdemlik, hogy jól viselkedjem velük Sohasem felejtem el: de örültek a szü­leim, meg a többiek is, amikor mozogni kezdtem. Látták vol­na az arcokat, a szemeket. Szó­val, nagyon büszkék rám, meg is csinálok minden nehéz fizikai munkát helyettük. Ha­tározottan jól érzem magamat. Eddig már több mint 200 ezer geo-lemezt készítettem. Mond­hatom, elégedettek velem. Igaz, hogy csak próbaként dol­gozom, de ha leállnék, nem is tudom mi lenne a gyár ter­vével. Hogv nem lenne meg. az biztos. Gondolom, hogv sze­retnek. Nem vagvok háklis, a munkát kedvelem, így hát mi baj lehetne velem. Azt még nem mondtam el, hogy dolgozni már régóta dol­gozom, de szüleim még most sem tudják, hogy tulajdonkép­pen mi leszek én. Szerencsére az én szüleim nagyon szerény, nagyon rendes emberek, nyu­godtak, nem türelmetlenked­nek, de azért már szeretnék tudni, hogy minek számítok én? Újításnak? Találmány­nak? Jó lenne már megmon­dani nekik, mert igen sokat dolgoztak miattam, meg mon­dom, hogy 12 gép sem verse­nyezhet velem. Ogy tudom, Ilyenkor pénzt is adnak a szü­lőknek. Az én szüleim eddig még egy fillért sem kaptak, pedig ők most sem pihennek, még most is azon törik a fe­jüket, hogyan lehetnék még okosabb, még ügyesebb? Vár­junk csak, sokkal különb dol­gokat is tudok majd én produ­kálni. Mert az én szüleim ugyan fiatalemberek, de na­gyon lelkesek, nagyon okosak. Hát ennyi az én önéletraj­zom. Aki nem hiszi el, aki ké­telkedik, az jöjjön el a gyár­ba, ott minden egyes szavam­ról meggyőződhet. Apropó. El ne felejtsék ,még szüléimén kívül köszönetét mondani Bodócs Gézának, Ke­lemen Árpádnak, a gyár mű­szaki, gazdasági vezetőinek, meg annak a sok lelkes, be­csületes szakmunkásnak, akik valamennyien hozzájárultak, hogv én a világra jöhettem. Nagyon aranyosan viselkedtek velem. Majd munkával hálá­lom meg nekik. Viszontlátásra a gyárban! Koós József nem lehet az ellenséget le* győzni című írásában az ame­rikai imperializmus agresszív és háborús politikáját eremzi, s megállapítja, hogy e politi­kával szemben még a szövet­ségesek közt is egyre nő az elégedetlenség. Még a tőkések körében is felmerülnek nézet­eltérések abban a kérdésben, hogy a vietnami háború foko­zása megfelel-e az amerikai kapitalizmus érdekeinek — állapítja meg a szerző. Gll Green a múlt év novemberé­ben tartott választások legfőbb vonásait világítja meg, melyet úgy fogalmaz, hogy a tömegek ki akarták fejezni a vietnami háború miatti elégedetlenségü­ket Henry Winston A munkás- mozgalom és a néger nép cí­mű írásában faji megkülön­böztetés elleni harcról tájékoz* tat. Hymen Lumer ugyancsak a vietnami háborút elemzi az Egyesült Államok gazdasága szempontjából, George Meyers pedig a szakszervezeti mozga­lom időszerű kérdéseivel fog­lalkozik. Az Amerikai Kommu­nista Párt vezetőinek írásai­ból kiderül, hogy milyen vona­lat követ jelenleg az amerikai testvérpárt. A márciusi szám­ban közli a szerkesztőség A kairói szeminárium szószéké­ről című cikksorozat befejező részét, mely az afrikai orszá­gok társadalmi és politikai szerkezetével, valamint az af­rikai antiimperíalista egység megerősödésének problémáit elemzi. A folyóirat több cikkben fog­lalkozik a Spanvol Kommunis­ta Párt harcával, s a tömegek között kifejtett sikeres tevé­kenységével. íMMkm3 1967. március 26., vasárnap szükség. A gazdasági vefsanj"- től is csak akkor várhatutfiia pozitív hatást, ha a verse&iy- zők egyenlő feltételekkel raj­tolhatnak. A gazdasági verseny hatá­sos fegyver a monopolizált- Ságból eredő káros tendenciái ellen. Az új gazdasági mecha­nizmus pedig nemcsak terei enged a versenynek, hanem Id is kényszeríti azt. Mivel a pia­con általában nem lesznek ki­jelölt vevők, illetve szállítók) az eladóknak kell megkeres­niük a vásárlókat, a vevőik pú­dig ilyen helyzetben mérle­gelni fogják az ajánlatokat és a számukra legkedvezőbb fel­tételek mellett vásárolnak. Kü­lönben is, az új gazdasági me­chanizmus azzal, hogy várha­tóan csökkenti vagy megszün­teti az áruhiányt, eleve olya* helyzetet teremt, hogy a ve­vőé lesz az előny a piacon. A termelők — anyagi érdekeltsé­gük kényszerítő és ösztönző hatására — a kapacitásuk lel­hető legnagyobb mértékű ki­használására törekszenek. Mi­vel nincs előre eldöntve, hogy a fogyasztó mit vásárol, ver­seny indul a fizetőképes ke­resletért. A monopóliumok hát­rányos hatásainak érvényesü­lését gátolják meg az olyan fontos garanciák, mint a tény­leges, vagy lehetséges import, a megfelelő áru tartalékok ál nem utolsósorban az iparválla­latok közvetlen exportérde­keltsége, amely versenyre kényszeríti őket a külföldi pia­cokon. A gazdasági verseny és a monopóliumok tehát nem egy­mást kizáró tényezők. Egymás mellett léteznek és egy időben fejtik ki hatásukat. A terme­lés fokozódó koncentrációja a gazdasági fejlődés elkerülhe­tetlen velejárója. Az ezzel egy időben folyó gazdasági ver­seny pedig fontos eszköze a vállalatok kezdeményezésre; jobb munkára ösztönzésének. A ten-meló és a kereskedelmi vállalatok közötti verseny egy­ben a lakosság számára is elő­nyös, mert a fogyasztók igé­nyelnek színvonalasabb, kul­turáltabb kielégítésére serkent Dr. Dankovits László termelési ágban, ha az állam jelöli ki a termelő számára a vevőt, vagy fordítva, a vevő számára a szállítót. Ugyancsak a vállalatok monopólhelyze- tét erősítette az a régi mecha­nizmusban általánossá vált gyakorlat, hogy a felsőbb irá­nyítási szervek — miután nem voltak és nem is lehettek ké­pesek a termelési gazdasági folyamatok részletekbe menő irányítására — egyes feladato­kat a nagyvállalatokra ruház­tak át. Ennek következménye­ként gyakran megtörtént, hogy egyes vállalatok a többiekkel szemben gazdaságilag indoko­latlan előnyöket élveztek, kivé­teles pozícióba kerültek. Ilyen helyzetet teremtett a profil- gazda-rendszer, amelynek kö­vetkezményekén t egyes válla­latok lényegében engedélyez­hették, vagy megtilthatták más vállalatoknak bizonyos termé­kek gyártását. Ezek a vállala­tok ily módom nemcsak gaz­daságilag kerültek kivételes helyzetbe, hanem mintegy ha­tósági jogkört is betöltötték. A monopólhelyzet kialaku­lása a szocializmusban is tör­vényszerű jelenség és nagy gazdasági előnyöket rejt ma­gában. Azonban ma már vi­lágosan látszik, hogy a meg­levő pozitívumok mellett egy sor kedvezőtlen hatással is számolni kell. A monopól- helyzetet élvező vállalatok el- kényelmesedhetnek, nem fordí­tanak elég gondot a műszaki fejlesztésre, elhanyagolják a korszerűsítést, a gyártmány- fejlesztést és időnként az ár­alakulást is kedvezőtlenül be­folyásolhatják. Mellőzik az erőfeszítéseket a fogyasztók, a felhasználók megnyeréséért, mivel az eladásokat jóval elő­re biztosítani tudják. A ver­seny hiányában kialakul a szállító piaca, ahol nem a fo­gyasztók, hanem a termelők vannak kedvezőbb helyzetben. A monopolhelyzet hátrá­nyos hatásainak megszünteté­sét nem lehet egyszerűen ad­minisztratív eszközökkel meg­oldani. Ehhez gazdasági esz­közökre, a gazdasági verseny feltételeinek megteremtésére, a verseny kifejlesztésére van Az új gazdasági mecha­nizmus megteremti a vállala­tok döntési és cselekvési sza­badságának feltételeit. Ebből következik, hogy a vállalatok . kapcsolatainak eddigi rend­szere is megváltozik. Mivel nem írják elő számukra a tennivalókat, a felhasználható eszközöket és általában nem jelölik ki partnereiket sem, a vállalatoknak maguknak kell megkeresniük vásárlóikat, más vállalatoknak pedig a szállí­tóikat. Ennek következménye­ként nagymértékben megnö­vekszik az áruviszonyok sze­repe, jelentőssé válik a piac a vállalatok közötti kapcsola­tokban. Egyszóval, a termelés mellett előtérbe kerül a keres­kedelmi tevékenység, a reali­zálás létfontosságúvá válik és ez — párosulva az eladók és a vevők szabad, a saját gazdasá­gi érdekeik alapján történő megválasztásával — megte­remtik a vállalatok közötti gazdasági verseny kibontakoz­tatásának a feltételeit A szocialista vállalatok gaz­dasági versenyétől joggal vár­hatjuk, hogy a vállalatok na­gyobb teljesítményre, gazdál­kodásuk hatékonyságának nö­velésére ösztönzi és elősegíti a termelés rugalmas alkalmazko­dását a szükségletekhez, a piac kívánalmaihoz. A gazdasági verseny azonban csak akkor bontakozhat ki, fejtheti ki po­zitív hatásét, ha a piac nor­mális működését nem gátolják a termelés, a kereskedelem, a szolgáltatások túlzott gyakran mesterségesen létrehozott mo­nopol izá 1 tsága, pontosabban a monopólhélyzét nem minden esetben szükségszerű negatív következményei, A vállalatok monopolhelyzeté­nek kialakulása a szocializ­musban sem véletlen jelenség, hanem a termelőerők fejlődé­sének szükségszerű velejárója. A technika fejlődése, a ter­melés méreteinek a növekedé­se és gazdaságossá tétele a termelés nagyfokú konkuren­ciájához vezet és ez — külö­nösen a kisebb országokban, mint amilyen hazánk is — többnyire együtt jár a mono­pólhelyzet kialakulásával. Ugyanis a viszonylag szűk fagyasztópiac miatt nem le­het, de gazdaságilag nem is ésszerű egyidejűleg több vál­lalatnál is koncentrálni azo­nos szükségletet kielégítő ter­melést. Gyakorlatilag mono­pólhelyzet alakul ki akkor is, amikor, bár több vállalatnál is koncentrálni azonos szükség­letet kielégítő termelést. Gya­korlatilag monopólhelyzet ala­kul ki akkor is, amikor bár több vállalat is működik egy Verseny és monopólium a szocialista gazdaságban faházakat fognak gyártani. A termelés feltételei Petőfibá- nyán részben adottak. Az el­múlt héten a törszt intézke­dett, hogy a hiányzó faipari gépek és a szükséges beruhá­zások céljára hárommillió fo­rintos hitel rendelkezésre áll­jon. Október 1-re az új mun­kahelynek készen kell lennie. A szén, a kőolaj, a földgáz és a villamos energia felhasz­nálási arányának változása, te­hát gazdasági okok diktálják a rossz természeti feltételek mellett működő mélyművelési bánvák termelésének csökken­tését, vagy megszűntetését. Kétségtelen, sok bányászt ked­vezőtlenül érintenek az ese­mények. De a kormány, a tröszt és az üzemek mindent megtesznek, hogy a bányászok gondjait enyhítsék — mondta befejezésül dr. Halász Tibor trösztigazgató. F. L. kifizetésére. A bánya segítsé­gével és a megszűnő üzem te­rületén műanyaggyártó ktsz létesül, április elején megkezd­hetik a munkát. Akik a bá­nyától kerülnek a ktsz-hez, azok az utólsó éves keresetük és az új munkahelyen elérhető évi kereset közötti különbözet legfeljebb 80 százalékát kap­hatják egyszeri segély címén. A segély összege a mélyműve­lésben eltöltött 5 év után 5 százalék, azt kővetően éven­ként 5—5 százalék. A trösztigazgató elmondotta, hogy a bányászok kedvezmé­nyes nyugdíjazására vonatkozó kormányrendeletet ismertették. Eddig még nem jelent meg a végrehajtási utasítás, tehát en­nek megfelelő nyugdíjazásra még nem került sor. A távve- zeték-oszlopgyártás és a mű- anyaggyártó ktsz után a trösz­tön belül faipari üzemet léte­sítenek Hét végi nyaralónak Gondoskodnak a mélyművelésiül elkerült bányászokról Kinek és mennyi ntnemélyi pótlék jár? — Az egyszeri segélyről és a kedvezményes nyugdíjról nyilatkozik a petőjibúnyai trösztigazgató teg fáradság, akaraterő, de aztán egyszer azon vettem észre magam, hogy mindenem megvan. Jaj, most jut eszembe, hogy elfelejtettem a többi adatai­mat is elmondani. Hosszúsá­gom nem kevesebb, mint ti­zennégy méter, a szélességem is megvan egy méter hetven centi. Magasságom egy méter negyven centire sikerült, de az alakomra igazán nem panasz- kodhatom, játszva megnyomom a tizenöt—tizenhat tonnát. Van bennem vagy nyolcszáz alkat­rész, a rajzdokumentációm is közel van az öt kilóhoz. Azt mondják, a legzsugoribb mér­tékkel is megérek 450 ezer fo­rintot. Van még több adatom is, de ha mind elmondanám, nagyon hosszú lenne az ön­életrajzom. Szóval, az előbb ott hagy­tam abba, hogy egy napon azon vettem észre magam: mindenem megvan. Amióta el­készültem, már többen is meg­kérdezték szüléimét: miért volt énrám szükség? Tetszenek tudni, arról van szó. hogy a mi gyárunk készíti Magyarországon a geo-lemeze- ket. Geo-lemez? Ugye. keve­sen tudják mi az? Elárulom: ezzel rögzítik a vasúti síneket a pályához. Nagy szükség van ám erre a lemezre, egyszerű­en nélkülözhetetlen. Ezen a le­mezen tizenkét géD dolgozott eddig a gyárban. Nem akarom megsérteni gépkollegáimat, be­Kicsit hosszúra sikerült a ne­vem; Geo rendszerű, alátét- szerkezet-megmunkáló, auto­matikus húzó-maró célgép va­gyok. Gyöngyösön születtem a váltó és kitérőgyárban. Gulyás Emil, Szabó László gépész­mérnököknek, Mocsári László és Papp Nándor technikusok­nak köszönhetem, hogy a vi­lágra jöttem. Valamennyiüket nagyon szeretem, de Gulyás Emilt legesleginkább, ö törő­dött velem legtöbbet, ő készí­tette a rajzaim nagy részét, még a Miskolci Műszaki Egye­temre is magával vitt. Ha di­csekedni akarnék, úgy mond­hatnám: én voltam a diplo­mamunkája. Ügy örülök, hogy sikerült, mert nagyon lelkiis­meretesen, becsületesen bánt velem. Nem tagadom, rettene­tesen sok bajt okoztam, de most már teljesen megjavul­tam. Komolyan mondom, nincs velem semmi baj. Származásomat nézve nem is tudom hová soroljam maga­mat. Mert tetszenek tudni, ilyen gép, mint én vagyok, még sehol sincs a világon. Gyerekkoromról csak annyit, hogy bizony nagyon mostoha volt. Sokan nem akarták elhin­ni, hogy én egyszer megszüle­tek. Megjegyzéseket tettek szü- leipire. hogy mit akarnak ők velem, okosabb emberek sem tudtak a világra hozni Sokan abban reménykedtek, hogy úgyis nyomorék leszek. De nem akármilyen emberek az én szüleim. Nem törődtek a meg- iegvzésekkel, összedugták a fe­lüket, és hulieánosan mondva: pofára ejtették őket. Igaz, esz­tendők kellettek hozzá, renge-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom