Heves Megyei Népújság, 1967. március (18. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-03 / 53. szám

f A februári forradalom krónikája HARMADIK ÉVE tartoU a háború. Európa népei éhez­tek, nyomorogtak, nyomorék­ká váltak, pusztultak. Az egymással szemben álló or­szágok uralkodó osztályai és kormányai úiabb területek megszerzéséért, a „teljes győzelem” kivívásáért nem sajnálták odadobni katonáik életét. S az egyszerű emberek, mintha akarat nélküli bábok lennének, véreztek elnyomóik érdekében. De türelmük lát­szólagos volt, csak takarója keserű elszántságuknak. Jól tudta ezt Lenin, aki emig­ránsként élt Svájcban, onnan figyelte a világ proletariátu­sának minden szívdobbaná­sát. 1917. január 9-én, a „vé­res vasárnap” tizenkettedik évfordulóján, Zürichben az ifjúmunkásoknak tartott elő­adást az 1905-ös forradalom­ról. 1905-öt „a közelgő forra­dalom bevezetésé”nek nevez­te, majd így szólt: „Ne té­vesszen meg bennünket az a halotti csend, amely most Európában uralkodik, Euró­pa forradalommal terhes”. Ugyanebben az időben, ja­nuár 9-én, Pétervárott 150 000 munkás sztrájkolt, és egész Oroszországban sztrájkok, tüntetések, gyűlések zajlottak le. Messze hangzott a jelszó: „Vesszen a háború!” „Vesz- szen a cári monarchia!” Ja­nuár-február folyamán falun is erősödött a háborúellenes hangulat, forradalmasodott a hadsereg. a frontkatonák mind gyakrabban tagadták meg a parancsok végrehajtá­sát. A cárizmus a forradalmi mozgalmak elé gátat akart vetni. Megerősítették a csend­őrséget, rendőrséget, különö­sen a fővárosban, hogy rend­kívüli intézkedésekkel meg­óvják a munkások „zavargá­saitól”. Elkéstek. A militarizált pétervári Putyilov-gyár egyik műhe­lyének munkásai február 17- én, (március 2.) sztrájkba lép­tek béremelésért és elbocsá­tott társaik visszavételéért. Még négv műhely csatlako­zott hozzájuk. A katonai pa­rancsnok válaszul 22-én (március 7.) bezárta a gyárat, 30 000 munkás utcára került. A Putyilov-gyáriak a bol­-\ ikok javaslatára sztrájk­bizottságokat alakítottak, be­járták a többi üzemet és tá­mogatásra szólították fel a munkásokat. 23-án (március 8.) a nemzetközi munkásnő­napon a fővárosban már 90 000 ember vett részt a po­litikai sztrájkban. Tüntettek az éhség, a háború, a cári el­nyomás ellen. A narvai té­ren gyűlést tartottak a Pu­tyilov-gyár munkásai. Szóno­kaik már nem rejtették el arcukat, nem húzták szemük­be sapkájukat, hogy felis- merhetetlenek legyenek, már nem féltek a rendőrségtől. A BOLSEVIKOK pétervári bizottsága február 24-ére (március 9.) tüntetésre a Ka- záni székesegyház elé hívta a munkásokat, a kiadott jel­szó — „Le a cárizmussal! Bé­két!” — jegyében. Ekkorra a sztrájkolok száma az előző napinak több mint kétszere­sére emelkedett, a fővárosi munkások nagyobb fele részt vett a politikai harcban és forrongásuk a pétervári hely­őrséget is hatalmába kerítet­te. Február 25-én (március 10. ) a politikai sztrájk általá­nosé vált, nemcsak a gyá­rakban állt meg a munka, hanem a kisebb műhelyek­ben, a villamosvasútnál, a ke­reskedelemben is. Vörös zászlók alatt vonult a nép a külső kerületekből a köz­pontba, s a munkások sok he­lyütt lefegyverezték a rend­őröket A bolsevivok az egész ország népét csatlako­zásra hívták fel és Pétervá­rott a legjobb erőket vetették be a katonák megnyerésére. Ezen az estén a cár távira­tot küldött a főváros teljha­talommal felruházott katonai parancsnokának, Habalov tá­bornoknak: másnapra „szün­tesse meg a fővárosban a za­vargásokat.” És másnap a katonák egy része már nem a tüntetőkre, hanem a rend­őrökre fordította fegyverét FEBRUAR 26-AN (március 11. ) este a munkáslakta vi- borgi városrészben — itt volt a forradalom góca — össze- ült a párt vezetősége. Úgy döntöttek, másnap kezdődhet a felkelés. A tanácskozáson részt vett a páncélos divizió bolsevik küldötte, aki beje­lentette: az egész divizió a bolsevikok mellé áll. — Éj­jel a forradalmárok bejárták a kaszárnyákat s másnap már több mint 66 000 katona a felkelők oldalára állt. Február 27-én (március 12.) a katonák a munkásokkal egyesülve elfoglaltak katonai központokat, a pályaudvart, kiszabadították a politikai foglyokat, letartóztatták a cári minisztereket és tábor­nokokat, lefegyverezték a tiszteket, a rendőröket. Egész nap tartott a harc, s majd­nem az egész város a mun­kások és katonák kezére ke­rült. Vörös zászlók lobogtak az épületeken. Február 28-án (március 13.) Habalov tábornok megpró­bálta megerősíteni az Admi- ralitás épületét, de reggelre katonák nélkül maradt. Az egész pétervári helyőrség, 127 000 ember, a felkelők mellé állt. Győzött a forra­dalom a fővárosban és csat­lakozott hozzá Moszkva és az egész ország. Az orosz februári forrada­lom az egész világon elindí­totta a népek harcát a béké­ért, a demokráciáért, a nem­zetek szabadságáért. A mun­kások Magyarországon is le- döntötték azt a gátat, ame­lyet a háború állított küzdel­meik útjába. 1917. elejétől a gyárakban, a bányákban, a vasúti műhelyekben, a kü­lönböző szakmákban egymást érték a sztrájkok. Élen jár­tak a küzdelemben az ifjú­munkások és nem maradtak el a férfiaktól az asszonyok sem. Üjabb és újabb rétegek kapcsolódtak be a sztrájk­harcokba: tisztviselők, mű­vezetők, újságírók indítottak bérmozgalmat. S a háború kitörése óta először, 1917-ben megünnepelték május elsejét a dolgozók. 1917 FEBRUÁRJA, az öntu­datra ébredt Oroszország né­pe felrázta az elnyomottakat, és előkészítője lett a harcnak, amely néhány hónappal ké­sőbb az emberiség történeté­ben gyökeres fordulatot ho­zott Gábor Sándomé until %om Nagyrédén vendégszerepeltek a hatvani vasutas színjátszók Sport és hazafias nevelés A Mü. M. 214. sz. szakmun- cásképző intézet MSZMP-szer- rezete megtárgyalta az inté­zeten belül folyó hazafias ne­velés problémáit. A mérleg Pozitívnek bizonyult, de ennek illenére határozatot hoztak a nunka továbbjavítására. Az psztályfőnöki munkaközösség megvitatva a határozatot úgy löntött, hogy osztályfőnöki Irán megtárgyalják minden ssztályban az MHS szerepét, feladatát és jelentőségét. Ez jó alapnak bizonyult az indulás­hoz. A testnevelő tanárok pél­dául minden első és másodosz­tályos tanulót megtanítanak a fegyverkezelésre. Az intézet 950 tanulója vett részt már lö­vészeten, s ha a harmadévesek is megismerik a sportlövészet alapelemeit, a legkiválóbbak­ból megalakítják a lövészkört. Az érdeklődés nagy, s megpró­bálnak több lövészkört létre­hozni. A lőteret egy rozzant épületben rendezték be, s a legfontosabb kellékekkel el­látták, de jó lenne, ha az MHS felfigyelne az intézetben folyó munkára és segítséget nyújta­na a lövészsport fejlesztéséhez Binder István Gyöngyös Események _ PRAGA: Norodom Szihanuk herceg, kambodzsai államfő rövid, nem hivatalos látogatásra Csehszlovákiába étkezett. ABIDJAN: Sékou Torué guineai államfő átalakította kormányát. Móri­ba Magassouba belügyminisz­ter az oktatásügyi tárcát vette át. Utódja Toumani Sangare volt igazságügyi államtitkár. CARACAS: A rendőrség jelentése sze­rint három ismeretlen fegyve­res elrabolta Julio Iri barren Borgest, a venezuelai külügy­miniszter fivérét. Iribarrent, aki korábban a társadalmi biz­tosítási szervezet vezetője volt, fegyverrel kényszerítették, hogy beszálljon egy fekete gépkocsiba. MANAGUA: A Nicaraguában Lorenzo Guerrero elnök javaslatára közkegyelemben részesítenék minden politikai elítéltet. MOSZKVA: A szovjet—bolgár gazdasági és tudományos műszaki együtt­működési kormányközi bizott­ság hatodik ülésszakán megál­lapodtak abban, hogy kiszéle­sítik a kooperációt a gépkocsi - gyártó iparban, a mezőgazda- sági gépiparban, az elektrotech­nikai készülékeket és orvosi műszereket gyártó iparban és más iparágakban. CHATTANOOGA: Egy Tennesse állambeli ke­rületi bíróság úgy döntött, hogy James Hoffának, a szál­lítómunkások szakszervezete vezetőjének meg kell kezdenie néhány évvel ezelőtt kimon­dott börtönbüntetését. Hoff át 1962-ben vonták felelősségre „összeesküvés” vádjával, majd később nyolc évet kapott, mert meg akarta vesztegetni az esküdtszék tagjait. Ez volt Hof- fa negyedik kísérlete, hogy perújrafelvételt kapjon. A szakszervezeti vezér kedden vonult be a börtönbe, és már ki Is jelölte utódját a szak- szervezet élén: Frank Fitzsim- monsot, a testület ötvennyolc éves alel nőkét. PÁRIZS: Továbbra is eszméletlenül fekszik az egyik párizsi kór­házban Dalidia, a világhírű olasz származású francia táncdalénekesnő, aki vasárnap este szállodai szobájában meg­mérgezte magát. A csütörtök reggeli orvosi jelentés szerint a tehetséges énekesnőt, akin gégemetszést hajtottak végre, még neon sikerült kihozni a kómából. (MTI) Francia választások PÁRIZS (MTI) A televízión kívül vala­mennyi francia rádióállomás, még a különben csak zenei műsort sugárzó ultrarövidhul- lámú adó is közvetíteni fogja szombat este De Gaulle tábor­nok rádió- és televízió-beszé­dét. A tábornok rádió és tv-be- szédének bejelentése óta a parlament és az elnök jogköré­nek viszonya került országos mértékben a választási kam­pány középpontjába. A helyi gyűléseken azonban, amelye­ket különösen a kommunisták tartanak nagy számban, to­vábbra is a szociális kérdése­ket taglalják elsősorban. A de­mokrata szocialista szövetség vezető köreiben kedvezően fo­gadták a kommunista párt po­litikai bizottságának Javasla­tát, hogy a márciusi nemzet- gyűlési választások másnap­ján azonnal üljenek össze a baloldal közös kormányzati programjának és többségi szer­ződésének kidolgozására. 2 WmwM 1967. március 3., péntek Lübke Dél-Koreában SZÖUL (MTI) Lübke nyugatnémet elnök ázsiai körutazása során csü­törtökön öt napos hivatalos lá­togatásra Dél-Koreába érke­zett. Látogatása alkalmából a többi között tárgyalni fog ar­ról a 41,5 millió dolláros köl­csönről, amelyet az NSZK kor­mánya szándékszik nyújtani a dél-koreai rezsimnek. Mint az ADN jelenti Ro Su Ek, a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság berlini nagy­követe egy sajtóértekezleten foglalkozott Lübke délkelet- ázsiai látogatásával. Hangsú­lyozta; az utazás fő célja, hogy előmozdítsa a nyugatnémet imperializmus behatolását Ázsiába és méginkább támo­gassa az amerikai imperializ­musnak a vietnami nép ellen viselt agresszióé háborúját. A III. negyedévben meglesz a villany A február 3-i számban Mi­kor lesz villanyunk? címmel érdeklődtek a bükkszentmárto- ni Zrínyi utcai lakói, mikor jut el hozzájuk is a vezeték. Az elmúlt évben törlesztette le községünk a 111 ezer forintos bankhitelt. Ilyen nagy adósság mellett olyan kis község, mint Bükkszentmárton. nem gon­dolhatott más beruházásra. A falu villamosítása nem egysze­rű dolog, a fejlődést figyelem­be véve 5—10 éves távlati terv alapján kell elkészíteni. Az 1965-ben készült felújítási terv­ben még nem szerepelhetett a Zrínyi utcai település, hiszen akkor még nem volt ott egyet­len épület sem. Hogy nem puszta ígérgetés volt a Zrínyi utcaiak kérésének teljesítése, azt az is bizonyítja, hogy az idén bekötjük ezt a telepet is a villanyhálózatba. A közigaz­gatási bejárás február 10-én megtörtént és az illetékes szer­Fmsz­küdöttgyűlés Szihaimon A mezöszemerei és egerfar- mosi tagszövetkezet küldöttei­vel érkezett vasárnap Sziha- lomra az autóbusz. A községi pártház nagytermében. Szilvái­mon tartották meg a Szihalom és Vidéke Körzeti Fmsz kül­döttközgyűlését Az elóadó részletesen beszámolt a tag­szövetkezetek munkájáról, eredményeiről és tájékoztatta a részvevőket az időszerű bel­politikai eseményekről is. A szövetkezetnek az elmúlt évek során sikerült valóra vál­tania terveit, s az eredmények egyaránt dicsérik a vezetést és a tagságot is. Foglalkozott a küldöttgyűlés az elkövetkező idők feladataival is. A küldöt­tek felszólalásaikban támoga­tásukról biztosították a veze­tőséget és elfogadták a szövet- | kezet négyéves munkatervét. " Igazgató elnökül Antal Lászlót választották meg. Jóé Sándor Szihalom vek nem emeltek kifogást az áthidaló megoldás ellen. Az ÉMÁSZ már visszaigazolta a hálózat bekötésére, a villamos­felújításra és lámpahely-bőví­tésre tett megrendelésüket, s a munkák elvégzését a III. ne­gyedév elejére vállalták. «Most már véglegesre ígérhetjük: a III. negyedévben lesz villanya a Zrínyi utcának. Melczer János Bükkszen tmárton Cikkünk nyomán Felelősségre vonták az Egri Gyermekváros gondatlan építőit Lapunk több ízben foglalko­zott az Egri Gyermekváros építésénél elkövetett hibákkal. Az Építésügyi Minisztérium ez­zel kapcsolatban a következő­ket közölte: „Tekintve, hogy az építkezés kapcsán indult döntőbizottsá­gi eljárásban határozat szüle­tett, amelynek étlapján a ki­vitelező ÉM 22. sz. Állami Épí­tőipari Vállalat tekintélyes kötbért fizetett, a kivitelező vállalat igazgatója több felelős személlyel szemben fegyelmi eljárást folytatott le. Ennek során a hibákért felelősséggel tartozó főépítésvezetőt megro­vásban részesítette és több ezer forintos kártérítés megfi­zetésére kötelezte. Két építés- vezetőt részben szigorú meg­rovásban részesített és több ezer forintos kártérítés megfi­zetésére kötelezett, részben csak kártérítésre kötelezett. Kádár István, az építésügyi és tájékoz­tatási osztály vezetője Csendesül a siroki vihar 1967. február 24-én lapunk­ban a siroki Váralja Tsz ve­zetőinek és tagságának ellen­tétét elemeztük. A hét elején a siroki köz­gyűlés újra összeült, hogy dönt­sön a közös jövőjéről. Ezen a közgyűlésen is elítélték, hogy elnökük csupán egyoldalú, gazdasági irányító munkát vég­zett és nem volt megfelelő az emberekkel való foglalkozása. A gazdasági hibák elsősorban abból eredtek — szögezte le a közgyűlés —, hogy a vezetők a tagság bizalmát elvesztették. A siroki embereket és a siroki határt nem jól ismerő vezetők nem érhettek el a tagsággal közösen jó eredményt. Ezért a közgyűlés Benke Ferenc elnök­nek és Szabó János főmező­gazdásznak nem szavazott a további munkára bizalmat. A tagság egyhangúan Laka­tos Sándort, a községi tanács vb-elnökét választotta elnöké­nek. Csendesül a siroki vihar, jó úton indultak, hogy az idei éV több eredményt hozzon. Ez i közgyűlés azonban csak az el ső lépés volt. Az új vezetők nek szükségük van a tagság teljes erejű támogatására. sgyüttes valóban színvonalas, művészi élményt nyújtott. Egy­formán dicséretet érdemel a MÁV-főtiszt, a géptávíró kis­lány, a 78 éves nyugdíjas vas­utas és a 18 éves villanyszere­lő — a különböző alakításokért. A nagyrédeiek mindig érdek­lődéssel és szeretettel várják a hatvani színjátszókat, s már nagy az érdeklődés a májusi vendégszereplés iránt, amikor a Csókos asszony című ope­rettben láthatják viszont hat­vani kedvenceiket. Ügy véljük, a hatvaniak megérdemelnék, hogy az illetékesek is nagyobb elismeréssel és figyelemmel kísérjék munkájukat. Bőgős Gyula Nagyréde >li eltűnik... van, a rádió és a televízió mel­lé most már felsorakozott a könyv is a Káli-tag lakóinak szolgálatára. Szilvás István Kál Az ötvenedik előadás még ( a hivatásos színészeknél is je- : lentős jubileum, még inkább dicséretére válik egy műked- I velő színjátszó csoportnak, amelynek tagjai a napi fárad­ságos munka után jönnek ösz- sze, készülnek fel arra, hogy másoknak szórakozást, művé­szi élményt nyújtsanak. A hatvani vasutas színjátszók Nagyrédére látogattak el, s Huszka Jenő örökszép operett­jét, a Gül Babát mutatták be. Először 1958-ban mutatták be ugyanezt az operettet a hatva­niak Nagyrédén, s háromszor egymás után telt házat hozott. Az érdeklődés most sem volt kisebb. A 49. előadása volt ez a Gül Babának, s a lelkes Egy fehér fc A kulturális ellátottság tér­képén sokáig fehér folt volt a káli határban levő néhány család által lakott Káli-tag. Először a megyei könyvtár mű­velődési autója látogatta meg a kis települést, majd a köz­ségi könyvtár vette kézbe az ott lakók könyvellátását. Egy éve annak, hogy Csongrádi István elvállalta és társadalmi munkában vezeti a kihelyezett fiókkönyvtárat. A községi könyvtár segítségévéi megszer­vezte a rendszeres kölcsönzést: 152 kötettel próbálja kielégí­teni az igényeket, természete­sen rendszeresen cserélve eze­ket a központban. Az érdeklő­désnek megfelelő összeállítás­ban kerülnek az ottani olvasók elé a könyvek. Villanyuk már Több mint hétmillió forintos betétállomány forintra növekedett. Különösem nagy volt a betétnövekedés 1966-ban, megközelítette az egymillió forintot. Jelenleg 256 betétkönyv van a szövetkezet­nél. A betétállomány növeke­dése mellett jelentős mérték­ben nőtt a kölcsönösszeg is. Az igényeket maradéktalanul ki tudták elégíteni, sőt, nincs is kihasználva a teljes kapaci­tás, az eosédiek bátrabban is igényelhetnék a takarékszövet­kezet által nyújtott kölcsönt. A takarékszövetkezet minden 100 forintos részjegy után hét forint kamatot fizetett, így az elmúlt évben a részjegy-vissza­térítés 102 ezer forint volt ösz- szesen. Mind népszerűbb a gépkocsi -nyereménybe tétkön yv is, ennek összege állandóan nő Nagy Piroska Ecséd Sikerrel zárta az 1966-os évet az ecsédi takarékszövetkezet A község lakossága rövid idő alatt megbarátkozott a taka­rékszövetkezettel, s megtakarí­tott pénzét bizalommal helyez­te el. Az ecsédi kirendeltség betétállománya 1963-ban 140 ezer foWnt volt, azóta 2 300 000

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom