Heves Megyei Népújság, 1967. március (18. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-18 / 66. szám

\ ♦on-ÖC-bt i Nagy Októberi Szocialista Forradalom SO. évfordulójának tiszteletére s R Finomszerelvénygyár ha! százalékkal túlleljesiti éves tervét - 7,1 miiíió forintos önköltségcsökkentés Kubába indulnak Pénteken délelőtt tanácsü­lést tartott E j ben az SZMT. A szakszervezeti választások eddigi tapasztalatairól Dorkó József, az SZMT szervezési és káderosztályának vezetője szá­molt be. Ezt követően Szabó István, az SZMT titkára is­mertette a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának be­számoló-tervezetét az elmúlt négy év tevékenységéről. A 76 ezer szervezett dolgo­zó munkája jelentős mérték­ben hozzájárult azokhoz az eredményekhez, amelyeknek Heves megyében valamennyien szemtanúi lehetünk. De ahol hibákat és visszásságokat ta­pasztalunk, ott minden bi­zonnyal érvényes a megállapí­tás: eddig a szakszervezet nem dolgozott jól. A tanácsülés megállapította, hogy a szakszervezetnek legfőbb célja a dolgozók jobb élet- körülményeinek előmozdí­tása. De ennek feltételei gazdasági életünk alakulásától függ. Ép­pen ezért a beszámoló alapo­san elemezte a szakszervezet termelést segítő tevékenységét. Mit, hogyan lehetne jobban, eredményesebben tenni a köz javára? Ma már a gazdasági vezetők többsége tudja, hogy a dol­gozók bevonása az üzem veze­tésében hozzájárul a termelé­si eredmények fokozásához. Mégis, sok helyen formálisak a termelési tanácskozások, a dolgozók hasznos javaslatait nem valósítják meg maradék­talanul. A szakszervezetek bizto­sítsák, hogy az üzemi de­mokrácia széles alapokon kibontakozhasson. Az elmúlt évi munkaver- jem’ gazdasági eredménye 1?.0 millió forint volt. a vállalások­nak mintegy 30 százalékát az önköltség csökkentésére, a mi­nőség javitására és az expóid határidőre való teljesítésére tették. Az elmúlt négy év alatt jelentős mértékben szaporo­dott a szocialista brigádok szá­ma. a munkások átlagkeresete 1736 forintról 1376 forintra nö- vek^Hptl. elmúlt négy év alatt a nyugdí­jasokért, a beteg-diétás-. a káshelyzet javításáért, a kul­Régiért — új tv-t Nincsen semmi akadály* annak, hop’ megyénkben is megindítsák a használt tele­víziós készülékek csereakció­ját — tájékoztatták szerkesz­tőségünket a Belkereskedel­mi Minisztérium illetékesei. Mint ismeretes a fővárosban a KERAVILL Vállalat ak­ciót hirdetett, melynek során új televíziós készülékekre cseréli be a használt típuso­kat, amennyiben ezt a tulajdo­nos kéri és hajlandó az árkü­lönbözetet megtéríteni. Csak üzemképes készüléket vesz­nek át. ezeket a Műszaki Bi­zományi útján értékesítik. A KERAVILL egy Duna-tí- pusú készülékért például 3150 forintot, Munkácsyért 2520-at, a kisképemyős, szög­letes formájú Kékesért 2340 forintot fizet, illetve ennyit számít le az új tv árából. A tulajdonosok egyetlen napig sem maradnak készülék nél­kül, mert a régi elszállításá­A Gödöllői Agrártudományi p'*?* Egyelem impozáns, új épületé­ben két hetre végzett fiatal mezőgazdászok. állatorvosok találtak szállást. Harminc ál­lattenyésztő, harmincnyolc ker­tész, húsz állatorvos és tizen­két gépész jött össze az ország minden megyéjéből, hogy a nagy és hosszú út előtt megfe­lelő tájékoztatást kapjanak. Misi Sándorral, a KISZ köz­ponti bizottsága osztályveze­tőjével, a Kubába induló ma­gyar csoport vezetőjével be­szélgetünk a tengerentúli út- róL — Mi a célja az utazásnak? —Tulajdonképpen a kubai KISZ nagy akciójáról van szó, ugyanis a Kubai Ifjúsági Szö­vetség fiatal, már a termelés­ben is jártas mezőgazdasági szakembereket kért több szo­cialista országtól, így hazánk­tól is. A 100 tagú magyar cso­port egy része március 22-én indul Kubába és egy évig tar­tózkodnak majd ott. Közvetle­nül részt vesznek a termelés­ben, a termelés irányításában. — Hogyan értékeli ezt a számunkra is igen jelentős ak­ciót? — A magyar agrárszakem­bereik kiutazásának több vo­natkozásban is nagy jelentősé­ge van. Ügy értékelem, — és voif Fiataljaink megismerked­ni ások is így teszik , hogy nek a szocialista Kubával, az hazank szellemi exportjának ottani élettel és magas szintű olyan nagy akciójáról van szó, tudásukat iparkodnak majd amelyhez hasonló még nem gyümölcsöztetni. Külön sze­retném megemlíteni, hogy a fiatal szakemberek Kuba kü­lönböző területein dolgoznak majd, ahol közvetlen kapcso­latba kerülnek a kubai parasz­tokkal, munkásokkal, értelmi­ségiekkel. Különösen kerté­szeinket várják nagy érdeklő­déssel, akik hazai magvakat, növényfajtákat visznek ma­gukkal és megpróbálják azo­kat meghonosítani a trópusi jellegű éghajlati viszonyok kö­zött. Magam nemrég tértem haza Kubából és az a meggyő­ződésem, hogy mind az ország vezetői, mind a gazdaságok, ahová fiaink kerülnek, szíves barátsággal és szeretettel vár­ják a magyar szakembereket. Az óraközi szünetben sike­rül beszélgetni azzal az öt He­ves megyei fiatal szakemberrel akik egy évre búcsút monda­nak hazájuknak. Bódi László, a pétervásári gépészképző szak­iskola tanára, Szigeti Ferenc, a hatvani Lenin Tsz kertésze. Murányi Zoltán, a nagygom­bosi tangazdaság dolgozója. val egyidejűleg hozzák az újat. Az országban nyilvántar­tott több mint egymillió te­levíziós készülék között elég sok az 5 évnél öregebb típus, ezért fellehető, hogy ilyen feltételek mellett sokan vál­lalkoznak a cserére annál is inkább, mert a modern ké- készülék átvételét OTP-hitel- akcióval is össze lehet kötni. A régi készülék árának be­számítása után a fennmaradó különbözet részletre is kifi­zethető. A budapesti akció olyan kezdeményezés, melyet megyénk kereskedelmi vál­lalatai is követhetnek, ha si­kerül kidolgozniuk olyan fel­tételeket, melyek a vevőknek és az eladóknak egyaránt kedvezőek. A Belkereskedel­mi Minisztérium illetékesei­nek az a véleménye, hogv a budapesti KERAVILL-éhoz hasonló öntevékenységgel számottevően növelhető a te­levízió, vagy más tartós iparcikkek forgalma. (Foto: Kiss Béla) Forgó László, a mátra derecs­kéi és Tóth Endre, a váraszói tsz dolgozói állnak indulásra készen. — Mivel töltötték a két he­tett itt, Gödöllőn? — Felújítottuk szakmai is­mereteinket, ismerkedtünk Ku­ba földrajzával, éghajlati vi­szonyaival és szorgalmasan ta­nultuk a dallamos spanyol nyelvet. — Mennyit sikerült ez alatt a rövid idő alatt elsajátítani a nyelvből? Mosolyognak. Valaki meg­jegyzi: — Eladni már nem lehetne bennünket. — Mit tudnak az éghajlat­ról? — Olyan előadóktól hallot­tunk előadásokat, akik maguk több évig éltek Kubában. Tud­juk, áprilistól novemberig 30— 35 fokos a meleg és 90 száza­lékos a páratartalom... Még néhány nap és Prágá­ból elindul a különrepülőgép Kuba felé. Fedélzetén azokkal a magyar fiatalokkal, akik is­mereteiket, tudásukat adják majd át a testvéri kubai nép­nek. Szalay István Tanácstag-jelöltjeink t Br. Itakos főiskolai tanár ma? A községben egyetlen földút sincs, csak köves út, járdakígyó kanyarogja be a falut. Tudják az atkáriak, hogy tanácstagjaik lelkiismeretessé­gének is eredménye ez. — A négy év alatt megszok­tam, hogy emberek problémái­val kell foglalkoznom. Fogadó­óráimon elő is jönnek az ag­godalmak, a gondok, a segít­ségre váró kérések. Egy idős asszony a kórházi költségeket nem tudta megfizetni. Kijár­tam, hogy a községi tanács fe­dezze a gyógyulásához szük­séges forintokat. — Mi a legszebb a tanács­tagi munkában? — A népet útbaigazítani, ha bajban van, segíteni. A 47 éves tsz-tag újra jelölt. Arról nem beszél, hogy poli­tikailag milyen lényeges, hogy a régi „tanácsos urak” helyett maga dönt a község „ország- gyűlésén” a társak, a község sorsáról. A mindennapos fel­adatok, a nagy elvek elé lép­nek. Az út, a járda, a vízveze­ték, a villanyhálózat — ez tér vissza a jelölt szavaiban, ami­kor a jövő négy év munkájá­ról beszél. — A lányom május első szombatján megy férjhez. Azt mondtam neki, mint a nénéd- nek, neked is egy éven belül legyen családi házad. így hangzott a családi „prog­rambeszéd”. Része és jellem­zője közös terveinknek. (fóti) L a magyar nyelv fejlődéstörté­nete című stúdiumokat tartja hallgatói számára. Öt hónap alatt 37 cikke jelent meg a Magyar Nyelvőrben, a Magyar Nyelvben, a Magyar Könyv­szemlében, az Élet és Tudo­mányban és a Népújságban. Rendíthetetlenül, pontos mun­kabeosztás szerint dolgozik. Ugyanebben az időszakban hányszor, de hányszor szere­pelt a nagy nyilvánosság előtt is, a népfront vagy a tanács fórumain. Fáradhatatlanul munkálkodik, ahogyan a köz­élet eseményei megkívánják. — Szélesebb nézőpontja van egy olyan tanárnak, aki nem zárkózik be tudománya négy fala közé. Igyekezem szakmai és társadalmi munkámat úgy összeegyeztetni, hogy mindket­tő adjon a másiknak és mind­kettő gazdagodjék a másik ál­tal. B. Cy. isz-tag aki 17 éves korában semmi nélkül lépett a házasság út­jára. Most lánya ezzel a szé­pen berendezett szobával, a tv-vel és a tízezer forintos ta­karékbetétkönyvvel „kezd”. A 47 éves atkári parasztasz- szony tanácstagjelölt nemcsak a saját életére emlékszik visz- sza, hanem a faluéra is. A „cselédközségben” — ez a csúnyán, ma már ismeretlenül csengő szó' jellemezte a tele püiést — a „cseléd’«koknak háton kellett vinni a gyereket mert az apróság beleragad! volna a nagy sárba. Mert út nem volt a cselédeknek. És Valamikor középiskolában ta­nított és kandidátusi disszer­tációjának témája Komensky volt, az egyetemes pedagógia nagy alakja. De nála még a nevelés is összekapcsolódik a magyar nyelvvel, mert kandi­dátusi értekezésének pontos címe: Comenius nyelvszemlé­lete. Neves komenológusnak szá­mít, nemrég hívták meg, hogy dokumentumaival vegyen részt egy nagyszabású szimpozio- non a hollandiai Naardenben, ahol a Comeniusszal foglal­kozó tudósok és műveik adnak egymásnak találkozót. Csütör­tökön Nyíregyházán, azelőtt Esztergomban tartott előadást — a főiskolán leíró magyar nyelvtant, a magyar szókin­cset, az egyszerű mondatot és : Gergcljnc í a választás? Talán azért, mert jó munkaerő vagyok. A múlt évben is nekem volt a legtöbb egységem a közösben. Most új­ra jelöltek, úgy látszik, bíz­nak bennem az emberek. Férjhez menés előtt álló lá­nyának szobája — ahol beszél­getünk — szépen berendezett. Akármelyik városi család la­kásának dicséretére válna. Ilyen otthont teremtett magá­nak és családjának a volt nincstelen parasztember lánya. De a kényelmes fotelban, az új tv társaságában is elő-elő- villan a múlt, a tizenöt évesen felárván maradt lány élete, tanácstag, örül annak, hogy elkészült Eger műemlék jellegű belterületének részletes rende­zési terve, harcol a műemlék házak védelméért, az utcák tisztaságáért, a parkok üdesé- géért és azért is, hogy a mű­emlék házakat necsak kívül­ről, a turisták számára tegyék szebbé, hanem belülről is la­kályosabbá az emberek részé­re. Mint nyelvész, a Népújság hasábjain az „Életünk és nyel­vünk” című vasárnapi rovat­ban harcol a nyelvi hibák el­len, s ezeket a hibákat nem szoba tudós módjára, nemcsak könyvtárakban keresi, az élet­ből lesi el. Van erre lehető­sége ... Amikor nála jártam, éppen egy fegyelmezetlen hallgatóját szedte ráncba, mert npvel is. Koboa A hét elején metszett a kö­zös szőlőben. Amikor Atkáron megkerestem, délután öt felé, prizmabontásból tért haza tár­saival. Másnap a nyitás fel­adata várja. Otthonában is rajta marad a „munkaruha”. A ház körüli munkák nem tűrnek halasztást és itt az ideje a tavaszi nagy­takarításnak is. Otthon ez a „munkaterv”. Koboz Gergelyné tsz-tag, há­asszony — és újra községi :anácstagjelölt. — 1963-ban engem is köz­ségi tanácstagnak választottak. Hogy miért esett akkor rám — Aktív nyelvművelő mun­kámnak óriási segítséget nyújt a közéleti tevékenység — je­gyeztem meg dr. Bakos József tanszékvezető főiskolai tanár egyik mondatát. Nemcsak az egri főiskola nyelvtudományi katedrájáról adja tovább a jövő tanárainak az előadásokon a magyar nyelv szeretetét, értékét és „tudomá­nyát”, hanem sűrűn látható más .katedrákon” is. Különö­sen mostanában, jelölő gyűlé­seken, választási gyűléseken, mint előadó, vagy mint elnök­ségi tag. Dr. Bakos József nemcsak a magyar nyelvtudo­mány művelője, nemcsak ta­nári, hanem közéleti ember is. A Hazafias Népfront városi szervezetének elnöke, tanács­tag, és immár negyedszer je­lölték újra a városi tanácsba. Eger I. számú tanácstagi kör­zetének tanácstagjelöltje. — Cikkeim, témáim és elő­adásaim nyelvi példáit az élet­ből merítem — mondta beszél­getésünk alkalmával többször is. A városi tanács, vagy a Ha­zafias Népfront elnökségi ülé­sein a beszédeket, hozzászólá­sokat hallgatva gyakran vidul fel és sűrűn el is szomorodik. Mint tanácstag, örül a város ‘ejlődésének, hiszen elgondolá­sait, javaslatait mind gyakrab­ban látja megvalósulni. De mint nvelvés*. néha elkesere­dik és előveszi noteszát, hogy feljegyezze közéleti ..értekez­let-zsargonunk” szembetűnő, súlyos hibáit. Mint belvárosi túráért és a szocialista ember­ré nevelésért? És hogyan dol­gozzunk, mi a legfontosabb feladat, hogy egyre jobb és szebb legyen az emberek élete? Sok kérdést vetett fel és az eredményes megoldás lehető­ségeit is elemezte az SZMT beszámoló tervezete. Többen hasznos javaslatokkal egészí­tették ki a beszámolót, ame­lyet majd a megyei küldött­értekezlet elé terjesztenek. Az SZMT tanácsülése a késő déli órákban ért véget. Szakszervezeti tanácsülés Egerben Nem túlzottak-e a Finomsze- relvénygyár vállalásai, mi a garancia, hogy az elhatározásokat tettek követik? Az év eleje óta tapasztalható összefogás és közös akarat mellett a tavalyi eredmények. Ugyanis 1966-ban 8,7 millió forint önköltségcsökkentést vállaltak és az éves mérleg szerint a tervezettnél 9,9 mil­lió forinttal fizetnek be több nyereséget A tmk-üzem ne­gyedszer, a D üzemegység má­sodszor, a 35-ös üzem először nyerte el a szocialista üzem címet. A Finomszerelvénygyár dolgozói az éves terv teljesí­tését kötelezőnek tartják, a többletet a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 50. évfor­dulójának tiszteletére vállalták és teljesítik. F. L. minden üzemben és minden­kire kötelező. Az elhatározást az önként vállalat feladatot következetesen megvalósítják. Műszaki fejlesztési intézkedésekkel 6,2 millió forintot takarítanak meg, további 900 ezer forintot pedig egyéb módon, vagyis összesen 7,1 millió önköltségcsökkentést vállaltak a Finomszerelvény­gyár dolgozói. Tekintélyes, nagy összeg, de minden lehe­tőséget gondosan sorra vettek. Az anyag- és az energia-meg­takarítást, a selejtcsökkentést, a rezsi- és az egyéb költségek megtakarítását is. A 31-es üzem dolgozói a műszaki vezetőkkel együtt máris azon iparkodnak, hogy a hűtőpult-kompresszor konst­rukciós problémáit minél előbb megoldják és a megrendelők igényei szerint a tervezettnél ezer darabbal többet gyártsa­nak. A 35-ös üzemben tavaly kezdték az olajkályha-úszóház gyártását, de az idén 100 ezer darabot akarnak szállítani Ju­goszláviába. Az 1967-es feladatokat ter­melési tanácskozáson, üzemen­ként ismertették. Mit diktál a terv, milyen népgazdasági igény jelentkezik és milyen többletre van lehetőség? Ezt vizsgálták a szocialista brigá­dok, az üzemek vezetői és dol­gozói. Az elmúlt hetekben egy­más után tették meg a válla­lásokat. Már elkészült az ösz- szesítő is, most abból idé­zünk. A Finomszerelvénygyár dol­gozói vállalják, hogy a folya­matos termelés megvalósítása mellett eredeti éves tervüket hat százalékkal túlteljesítik. Ismerik a külföldi piacot és saját erejűket, a Bervában el­határozták, hogy ; az exporttervet 20 millió forinttal megtoldják. s i Természetesen nem mind- t egy, hogy a termelési többletet . hogyan, miből adják. Gondos , számítások után úgy határoz- i tak, hogy a termelés növelését ^ 76 százalékban a termelékeny- , ség növelésével teljesítik. < Az önköltség csökkentése i

Next

/
Oldalképek
Tartalom