Heves Megyei Népújság, 1967. február (18. évfolyam, 26-50. szám)

1967-02-17 / 41. szám

I Mipét cmI mt «frtnóknék Amíg a Tv-híradó „összeáll II Ha egy este bűntény történ­ne mondjuk valahol az or­szágutakon, és a nyomozást vezető rendőrök „mindenkit gyanúsnak tarthatnának aki él,” országunk mintegy 3 mil­lió kikosa mindenképen alibit igazolhatna, hiszen egy rep­rezentatív felmérés szerint es­ténként ennyi nézője van a televízió híradójának. Idén lesz tízéves a műsor: a heti j egyszeri megjelenéstől jutot­tak el ennyi idő alatt odáig, hogy ma már ötször sugároz­zák a híradót egy héten, napi két kiadásban. Filmek az Euroviziótól látogatásunk napján a hír­adót este 8-kor sugározták. Elvileg az adás előtti utolsó óráig mindennek készen kell lennie. Már délután négykor nagyüzem van a vágószobá*- ban, a belpolitikai anyagokat készítő stábok többnyire reg­gel indulnak, s ilyenkorra hozzák be a riportokat. Matve József né a műsor főszerkesz­tője; nevét gyakran láthatjuk a képernyőn, a szerkesztő fel­irat alatt — Ma már ott tartunk — mondja —, hogy egyáltalán nem számít csodának, ha az Litván táncot ropnak a vendégek — ö — nevet legyintve —., a vadászok sokat hazudnak ... No, de amit én mondok, igaz. Egyszer lőttem egy rénszarvast, ötágú trófeája volt Négy mé­terről lőttem... Búcsúzás előtt még néhány pohár bor. A csoport vezetője, Birute Grinkergien* átadja ajándékát saép, színes dobozt • termelőszövetkezet elnöké­nek. Köszönetét mond min­denért — El kell jönniük a mi or­szágunkba — mondotta —, hogy viszonozni tudjuk azt a vendégszeretetet, amit önöktől kaptunk. Várjuk önöket, azért is mondjuk elköszönve, hogy viszontlátásra. (patakyj Ezt a rádiót keli megjavítani (Kiss Béla rajza) Kedves vendégek látogatta! •aerda délután a Pünkösd-heg falujába, Demjénre. Látva egészségügyi dolgozók, örvösei gyógyszerészek és építészek r>. pess csoportja jött el ide a M; gyár—Szovjet Baráti Társas: megyei szervezete meghívásán ismerkedni a mai magyar fa luvai, a szövetkezeti parasztsá sorsával, életével. A vendéglá tisztét a Haladás Temnelöszé vetkezet töltötte be, s a szó vetkezetlek derekasan kite' tek magukért, hogy a Szovje' unió nagy családjához tartó?, testvéri ország küldöttei a leg szebb emlékekkel és gondola tokkal távozhassanak falujuk bél. A meleg, baráti fogadtatás titán a községi tanács nagy­termében Fodor József, a Ha­ladás Termelőszövetkezet elnö­ke tartott rövid tájékoztatót sokatmondó adatokkal bizo­nyítva, honnan indult, s hol tart ma a fejlődésben ez az ezer lelket sem számláló, haj nani summásíalu, s mit nyű.; dolgozó és nyugdíjas tagjaira;- a falu szövetkezete. Köszön tötték a litván vendégeket a legifjabb demjéniek is, a kis dobosok, az úttörők. Varga Ma rifea, a legkisebbek képvisele­tében, a kisdobosok kék nyak­kendőjét kötötte fel a csoportot vezető Birute Grinkergiene nyakába és sorban átnyújtották a vendégeknek a maguk készí­tette ajándékokat, a színes, ap­ró kézimunkákat A 34 tagú küldöttség ezután részt vett a pártházban, a Szovjetunió és Magyarország közötti együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szerző­dés megkötésének 19. évfordu­lója tiszteletére rendezett nagy­gyűlésen. Sokan eljöttek a gyű­lésre, zsúfolásig megtöltötték a termet, s többeknek már csak az előcsarnokban jutott hely. A gyűlés után az általános is­kolások kedveskedtek meglepe­téssel a vendégeknek, rövid időre öli vették birtokukba a színpadot — táncoltak, énekel­tek. Aztán másféle táncra is sor került, amelyhez a falu tái:czenekara szolgáltatta a pezsdítő, talp alá való muzsi­ké t. Együtt ropták a csárdást magyarok és litvánok, fiatalok és Idősebbek, jó hangulatban. Jó hangulatban, mert ízlett a felszolgált magyaros vacsora — tyúkhúsleves csigatésztával, utána csirkepaprikás — és íz­lett a finom bor is. A szőke szeínészorvosnő, Lilian Bán­kéné — dr. Bihari József, az Egri Tanárképző Főiskola tan­székvezetőjének segítségével — mindjárt fel is írta kis note­szébe a finom ételek receptjét. A. jókedv hamarosan dalt fa­kasztott, egymást követték a litv án és magyar dalok. Előke­rültek a retikülökből, a tárcák­ból a fényképek is, a osaládról, az otthon maradottakról. Ked­ves és szép jelenet volt, mikor a küldöttség egyik orvos tagja magyarul éltette a litván— magyar barátságot. S a párt­ház nagytermében, a jókedv tetőfokán, a vendégek bemu­tatták népi táncaikat is. Köny- nyen, gyorsan megtanulták a lépéseket a demjéniek is, s be­álltak körbe, együtt ropni a a képernyőn a londoni, a bé­csi, a párizsi televízió egyene* adásban érkező filmriportjaL Vidéki tudósítások — Drága műsor a mienk «— nyugtázza a tényt Matuz Jó- zsefné. — A friss tájékoztatás sok pénzbe kerül. A vidéki tudósító hálózatot úgy épitették ki, hogy amatör filmesektől kapják többnyire az anyagokat. Ezek aztán úgy érkeznek be időre a Sza­badság térre, hogy megkérik az induló vonatok vezetőit, vagy a MÁVAUT sofőréit: vi­gyék magukkal a fővárosba a filmeket. Gyakran fordul elő az is, hogy a nézők hívják fel a hí­radót telefonon, s közük, itt és itt valami érdekes esemény történt. Egy alkalommal rövid riportot közöltek Hort község panaszáról. Minden kommen­tár nélkül elmondatták a köz­ség lakóival véleményüket a vízhiányról. Amit sok hiva­tal terjedelmes levelekkel, utasításokkal nem tudott el­érni, azt néhány — tájszólás­ban elsorolt — panaszos szó megoldotta. Néhány napon belül már a megtörtént intéz­kedésekről adhattak hírt. Indul az adás Fél nyolcat mutat az óra, mikor Müller Lászlóval, a hír­adó rendezőjével rövid kör­útra indulunk. Arra a kérdés­re keressük a választ: mi a feladata egy ilyen műsor ren­dezőjének? A 3-as számú stú­dióban már égnek a jupiter- lámpák, s az ismerős asztal mögött két széket látunk, az egyik a bemondóé, a másik pedig a külpolitikai kommen­tátor ül. Megmutatja a rende­ző a három vetítőgépet, a dia­film-vetítőket, ezekben a gé­pekbe fűzték be a délután ösz- szevágott filmeket. Készenlét­ben látjuk egy kamera előtt De Gaulle fényképét, egy má­sik lapon pedig a kommentá­tor nevét, amit majd ha kell, a képernyőre vetítenek. — Mindezt egy helyről, mű­sor közben irányítjuk, — mondja a rendező. A vezérlőteremből történik az irányítás. Ahogy az óra mutatója közeledik a 8-as számhoz, úgy csendesedik el a helyiség. És kezdődik. Befut a na­ponta látott kamera, a felirat­tal, s a rendező egy-egy kéz­mozdulatára követik egymást a képsorok, úsznak be a fel­íratok, hangok, zörejek. Ezt azonban a Tv-híradó né­zői már ismerik. Benedek B. István A napokban az „önkiben” (me önkiszolgáló kereskedelmi lé­tesítmény beceneve) ízléses cso­magolású stanicli feliratán akadt meg a szemem; „Bur­gonyaszirom” ... Könny szökött a szemembe, t e fátyolon át virágzó májusi lombok jelentek meg, melyek­ről halkan, illatosán peregnek — a burgonyaszirmok. Való­ban — gondolkoztam el — di­vatjamúlt, semmitmondó szó a „róssibni”, Mint ahogyan a „pa­cal” is ódon, elavult, kellemet­len mellékízű elnevezés. De hívjuk csak „szaftos szeletkék­nek”, s máris ki az, aki nem koccantja el magát, s nem jut eszébe üde rét, hamvas bá­rányfelhő. ..? Költő kell ide, igazi vérbő tehetség ... Megpróbálták már Üágerirodalmunkat is néhány 4 Mömümz 1061. február 11„ péntek temeririumieéng néKcgí. Spenót: emaragd gyönyör. Szardínia: habok királykis­asszonya. Kaviár: sügérvágy. Sertésmájkrém: kanossza­krém. Sóletbab: köztes gyöngye. Sült tök: aranyálom. Pattogatott kukorica: tengeri pehely. Sőt, ha tovább erőltetném képzelőtehetségemet, számos újabb remekművet tudnék még alkotni: Zsíros kenyér; havas kence. Lekváros kenyér: duráncai lelke. Száraz kenyér (egyéb nincs): agglegény-ropogós. Ugye, mindjárt megjön az ét­vágy, s gyorsabban pereg a pénztárgép karja is... Egy szó, fémjelzett poétának albérletbe mint száz: segítek én, már kiadni: nem valami átütő si- hogyne segítenék fellendíteni kerrel. Hanem most majd én hőn szeretett kereskedelmün- veszem ezt kezembe! két és vendéglátóiparunkat. — Néhány szerény, de korszak- Csak hagyják a fantáziát sza- alkotó elképzelésem tüstént át badon szárnyalni! is nyújtom, vételkényszer és Jóba Tibor esti adásban olyan délelőtti esemény filmjét sugározzuk, amelyről az újságok csak a következő napon számolnak be. Ennek a gyorsaságnak a tit­kát fejthettük meg azzal, hogy ellátogattunk az egyik vezény­lőterembe, ahol Balogh Judit, a külpolitikai rovat munka­társa várta a napi külföldi hírcsere-anyagokat. A terem műszerasztalába beépített ve­vőkészüléken az olasz televí­zió monoszkópját láthatjuk. A hangszóró angol nyelvű be­szélgetéseket közvetít. — Most van az Eurovízió vonalán az adás, — halljuk. — Hetente négyszer közvetlen kapcsolata van a Magyar Te­levíziónak az Eurovizió genfi központjávaL Már 3 órával korábban leadták telex-gépen, hogy milyen tudósításokat ajánlanak átvételre. Egy má­sik teremben működik a tele- recorder berendezés, amely a kiválasztott tudósításokat azonnal filmszalagra rögzíti. Néhány pillanat, s már jön is. Rómából a kép: Wilson mi­niszterelnököt láthatjuk, amint látogatást tesz a pápai palotá­ban. Az alkalmi látogató meg­lehetősen ritka pillanatok ta­núja: egyre-másra tűnnek íei litván táncokat. A litvánok vi­szont a magyar szavakat ta­nulták meg gyorsan és köny- nyen. A litván küldöttség néhány tagjával közelebbről is megis­merkedtünk. Birute Grinkergiene, a kül­döttség vezetője, a litván egész­ségügyi minisztérium dolgozó­ja, osztályvezető. Van egy 16 éves fia. — Ez a második külföldi utam — mondotta —, s úgy ér­zem, a legfeledhetetlenebb ez marad számomra. Magyaror­szág szép ország, kedves embe­rek élnek itt. Lilian Bankern szemészor­vosnő. Szenvedélyesen szeret olvasni. Rajong a magyar ze­néért, Liszt Ferenc és Kálmán Imre egyszerre a kedvencei. — Egy emlékezetes műtétje? — Behoztak hozzám egy fa­lusi kisfiút. Első betegem volt A fél szemére vak volt. Az ope­ráció sikerült. Visszanyerte a látását... Alfonsas Zsemkauskas szü­lészorvos. Nyolc éve egy szülő­otthon vezetője. A felesége is orvos. „Hobbyja” a horgászat és a műrepülés. — Van egy ötéves kisfiam— mondja. — Csak egy? — Lesz több is — mondja nevetve. — Van rá időm, fia­tal vagyok... Az őszülő hajú, 52 éves Slo- veskas Kazimieras építészmér­nök. A stadiontól a kultúrhá- zakig sok-sok létesítmény ter­ve került ki abból az intézet­ből, amelynek vezetője. — Minden vasárnap vadász­ni járok — mondja —, nincs más szenvedélyem. — Egy sztori? Litván vendéaeklcel Demiénen üzemet, mert annyiszor hivat­kozott ő maga is a félvezető gyárra, még egyáltalán nem biztos, hogy ismeri is, látta ú belülről, tudja is, hogyan dol­goznak ott a társai. Hányán kiáltanak fel vetítés közben: Jé, hát ez ilyen? Ki gondolta volna! HAJLAMOSAK VAGYUNK arra, hogy ami a szemünk előtt van, azzal ne törődjünk Csak a távoli dolgoknak van vonzása, varázsa, az izgat ben­nünket. De az életkörülmé­nyeink sem mindig teszik le­hetővé, hogy sorba látogassuk üzemeinket, a gyárkapun belül órákat tölthessünk el. Ezérl hasznos ez a film, ezért voll helyes ezt a filmet megcsinálni ezért jó ezt a filmet a gyön­gyösieknek megmutatni, és ezért helyes a szándék: a kö­vetkező tervidőszak eredmé­nyeit is filmszalagra rögzíteni A városi tanács kezdeménye­zését ezért üdvözölhetjük « legteljesebb helyesléssel. Dátumon tumfilm, amit new saakmabeliek készítettek el, mégis filmalkotásként is jó műfajlilag is értékes. Érdeme­ként említhetjük, hogy a hűvös tényközlés helyett az emocio­nális hatást is eszközévé tette Sikerült a veszélyes buktatót a szentiroentalitást, a túlhaj- tottságot elkerülnie. Határo­zott, de mértékletes lokálpat­riotizmust is hordoz, ha úgy tetszik: eszméltet — nézzétek, gyöngyösiek, ennyi érték talál­ható a városotokban, vegyétek észre és legyetek rá büszkék, ez a ti kezetek munkája nyo­mán született ilyenné. A kísérő szöveg sem többet sem kevesebbet nem ad, mini amennyire szükség van. A vá­gások ritmusa élénkké, válto­zatossá teszi a filmet. Néhány hangulatos kép az operatőr munkát dicséri. A téma nagy, sokoldalú mégis sikerült ezt egységbi foglalni. Talán a bőven rendel­kezésre álló lehetőség miatt maradt ki olyan büszkélkedés- re méltó anyag, mint a külsőre is nagyon mutatós strand, vagy a jelentőségében hangsúlyos ktsz-tevékenység. Pedig a kis­ipari szövetkezetek néhány gyártmányukkal már országos érdeklődést is keltettek maguk iránt A DOKUMENTUMFILM azonban egészében jól szol­gálja a célját, csak dicsérni le­het Az előzetes forgatókönyvet Nagy László készítette. Az ope­ratőri munka Fehér Miklósra hívja fel a figyelmet A kísérő szöveget Fejes János írta. Mun­katársként közreműködött Ka­szab Károly és Király Béla. A film 1966-ban készült, for­galomba került a választások előkészítésének idején. (g. molnár) EGY FÉL ÓRÁIG SEM tart, 1 amíg ez a film a nézők előtt i lepereg. És mégis, évek bosszú | sorának eredményeit mutatja ! be. Azoknak, akik az eredmé- ’ nyéknek maguk is cselekvő elő- j dézői, megteremtőt A siker 1 hiánytalan. A film Gyöngyösről szól. A közönség is gyöngyösi. Mit ad­hat újat, ismeretlent ez a film : i város lakóinak? Miért kell a < vágóhidat, a közművesítés i munkálatait, az egyre teljeseb- ■ bé váló új városrészt, az Egye- : »ült Izzót, a XII-es aknát és i még annyi más helyi létesít- ] ményt, üzemet, intézményt a 1 film eszközével azok elé vinni, < akik naponta látják ezeket az 1 ntézményeket, üzemeket, léte­sítményeket? Ki lehet kíváncsi i rá? í És kiderül, hogy azért, mert < valaki naponta elmegy egy 1 lizem előtt, mert annyiszor 1 hallotta már említeni a tej- ­Film Gyöngyösről — gyöngyösieknek alakult a szolgáltatás, ebből milyen következtetést vonha­tunk le a jövőre vonatkozóan? Táblázatokkal és részletes ada­tokkal számol be erről a Köz­ponti Statisztikai Hivatal egy másik kötete: az „Élelmiszer­es iparcikkfogyasztás”. A „Mezőgazdasági adatok” a tsz-ek és az állami gazdaságok termelését, áruforgalmát, a fel­vásárlás alakulását, a termelési költségeket és a jövedelem ala­kulását dokumentálják. A munkaerő és állóeszköz-ráfor­dítások hatékonyságát vizsgál­ja és nyugatnémet—magyar összehasonlítást mutat be „Az ipar állóeszközei és kapcsola­tuk a termeléssel” című kötet A mai Magyarországot orosz, angol, francia és német nyel­ven mutatja be a KSH leg­újabb kiadványa. A különböző statisztikai, köz» gazdasági, demográfiai és ids! genforgalmi témájú könyvelj és folyóiratok kaphatók a KSfs Heves megyei Igazgatóságán fl (Eger, Beloiannisz u, 3J A technika és a gazdasági élet fejlődése egyre gyorsabb iramú. Az ókorban akadtak még polihisztorok, akik nem­csak egy-egy szakmához értet­tek, hanem a különböző tudo­mányágak alapos ismerőjének vallhatták magukat Ma elekt­ronikus számítógépek segítik az embert, hogy a jelenségek, az adatok, az ok és okozatok bonyolult tömegében eligazod­jék, helyes következtetést von­hasson le és megfelelő gazda­sági döntés szülessék. Mi az „Információ elektro­nika”? A Központi Statisztikai Hivatal egyik új folyóirata, amelynek célja, hogy az elekt­ronikus számítógépek alkalma­zásával foglalkozó, vagy fog­lalkozni kívánó szakembereket tájékoztassa a hazai és a kül­földi eredményekről. Ismerteti a különféle gépi feldolgozási módszereket és újabb alkalma­zási lehetőségeket. Az elmúlt években mennyi­vel nőtt a lakosság élelmiszer­éi iparcikkfogyasztása, hogyan Információ elektronika C) statisztikai kiadványok

Next

/
Oldalképek
Tartalom