Heves Megyei Népújság, 1967. február (18. évfolyam, 26-50. szám)
1967-02-17 / 41. szám
I Mipét cmI mt «frtnóknék Amíg a Tv-híradó „összeáll II Ha egy este bűntény történne mondjuk valahol az országutakon, és a nyomozást vezető rendőrök „mindenkit gyanúsnak tarthatnának aki él,” országunk mintegy 3 millió kikosa mindenképen alibit igazolhatna, hiszen egy reprezentatív felmérés szerint esténként ennyi nézője van a televízió híradójának. Idén lesz tízéves a műsor: a heti j egyszeri megjelenéstől jutottak el ennyi idő alatt odáig, hogy ma már ötször sugározzák a híradót egy héten, napi két kiadásban. Filmek az Euroviziótól látogatásunk napján a híradót este 8-kor sugározták. Elvileg az adás előtti utolsó óráig mindennek készen kell lennie. Már délután négykor nagyüzem van a vágószobá*- ban, a belpolitikai anyagokat készítő stábok többnyire reggel indulnak, s ilyenkorra hozzák be a riportokat. Matve József né a műsor főszerkesztője; nevét gyakran láthatjuk a képernyőn, a szerkesztő felirat alatt — Ma már ott tartunk — mondja —, hogy egyáltalán nem számít csodának, ha az Litván táncot ropnak a vendégek — ö — nevet legyintve —., a vadászok sokat hazudnak ... No, de amit én mondok, igaz. Egyszer lőttem egy rénszarvast, ötágú trófeája volt Négy méterről lőttem... Búcsúzás előtt még néhány pohár bor. A csoport vezetője, Birute Grinkergien* átadja ajándékát saép, színes dobozt • termelőszövetkezet elnökének. Köszönetét mond mindenért — El kell jönniük a mi országunkba — mondotta —, hogy viszonozni tudjuk azt a vendégszeretetet, amit önöktől kaptunk. Várjuk önöket, azért is mondjuk elköszönve, hogy viszontlátásra. (patakyj Ezt a rádiót keli megjavítani (Kiss Béla rajza) Kedves vendégek látogatta! •aerda délután a Pünkösd-heg falujába, Demjénre. Látva egészségügyi dolgozók, örvösei gyógyszerészek és építészek r>. pess csoportja jött el ide a M; gyár—Szovjet Baráti Társas: megyei szervezete meghívásán ismerkedni a mai magyar fa luvai, a szövetkezeti parasztsá sorsával, életével. A vendéglá tisztét a Haladás Temnelöszé vetkezet töltötte be, s a szó vetkezetlek derekasan kite' tek magukért, hogy a Szovje' unió nagy családjához tartó?, testvéri ország küldöttei a leg szebb emlékekkel és gondola tokkal távozhassanak falujuk bél. A meleg, baráti fogadtatás titán a községi tanács nagytermében Fodor József, a Haladás Termelőszövetkezet elnöke tartott rövid tájékoztatót sokatmondó adatokkal bizonyítva, honnan indult, s hol tart ma a fejlődésben ez az ezer lelket sem számláló, haj nani summásíalu, s mit nyű.; dolgozó és nyugdíjas tagjaira;- a falu szövetkezete. Köszön tötték a litván vendégeket a legifjabb demjéniek is, a kis dobosok, az úttörők. Varga Ma rifea, a legkisebbek képviseletében, a kisdobosok kék nyakkendőjét kötötte fel a csoportot vezető Birute Grinkergiene nyakába és sorban átnyújtották a vendégeknek a maguk készítette ajándékokat, a színes, apró kézimunkákat A 34 tagú küldöttség ezután részt vett a pártházban, a Szovjetunió és Magyarország közötti együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés megkötésének 19. évfordulója tiszteletére rendezett nagygyűlésen. Sokan eljöttek a gyűlésre, zsúfolásig megtöltötték a termet, s többeknek már csak az előcsarnokban jutott hely. A gyűlés után az általános iskolások kedveskedtek meglepetéssel a vendégeknek, rövid időre öli vették birtokukba a színpadot — táncoltak, énekeltek. Aztán másféle táncra is sor került, amelyhez a falu tái:czenekara szolgáltatta a pezsdítő, talp alá való muzsiké t. Együtt ropták a csárdást magyarok és litvánok, fiatalok és Idősebbek, jó hangulatban. Jó hangulatban, mert ízlett a felszolgált magyaros vacsora — tyúkhúsleves csigatésztával, utána csirkepaprikás — és ízlett a finom bor is. A szőke szeínészorvosnő, Lilian Bánkéné — dr. Bihari József, az Egri Tanárképző Főiskola tanszékvezetőjének segítségével — mindjárt fel is írta kis noteszébe a finom ételek receptjét. A. jókedv hamarosan dalt fakasztott, egymást követték a litv án és magyar dalok. Előkerültek a retikülökből, a tárcákból a fényképek is, a osaládról, az otthon maradottakról. Kedves és szép jelenet volt, mikor a küldöttség egyik orvos tagja magyarul éltette a litván— magyar barátságot. S a pártház nagytermében, a jókedv tetőfokán, a vendégek bemutatták népi táncaikat is. Köny- nyen, gyorsan megtanulták a lépéseket a demjéniek is, s beálltak körbe, együtt ropni a a képernyőn a londoni, a bécsi, a párizsi televízió egyene* adásban érkező filmriportjaL Vidéki tudósítások — Drága műsor a mienk «— nyugtázza a tényt Matuz Jó- zsefné. — A friss tájékoztatás sok pénzbe kerül. A vidéki tudósító hálózatot úgy épitették ki, hogy amatör filmesektől kapják többnyire az anyagokat. Ezek aztán úgy érkeznek be időre a Szabadság térre, hogy megkérik az induló vonatok vezetőit, vagy a MÁVAUT sofőréit: vigyék magukkal a fővárosba a filmeket. Gyakran fordul elő az is, hogy a nézők hívják fel a híradót telefonon, s közük, itt és itt valami érdekes esemény történt. Egy alkalommal rövid riportot közöltek Hort község panaszáról. Minden kommentár nélkül elmondatták a község lakóival véleményüket a vízhiányról. Amit sok hivatal terjedelmes levelekkel, utasításokkal nem tudott elérni, azt néhány — tájszólásban elsorolt — panaszos szó megoldotta. Néhány napon belül már a megtörtént intézkedésekről adhattak hírt. Indul az adás Fél nyolcat mutat az óra, mikor Müller Lászlóval, a híradó rendezőjével rövid körútra indulunk. Arra a kérdésre keressük a választ: mi a feladata egy ilyen műsor rendezőjének? A 3-as számú stúdióban már égnek a jupiter- lámpák, s az ismerős asztal mögött két széket látunk, az egyik a bemondóé, a másik pedig a külpolitikai kommentátor ül. Megmutatja a rendező a három vetítőgépet, a diafilm-vetítőket, ezekben a gépekbe fűzték be a délután ösz- szevágott filmeket. Készenlétben látjuk egy kamera előtt De Gaulle fényképét, egy másik lapon pedig a kommentátor nevét, amit majd ha kell, a képernyőre vetítenek. — Mindezt egy helyről, műsor közben irányítjuk, — mondja a rendező. A vezérlőteremből történik az irányítás. Ahogy az óra mutatója közeledik a 8-as számhoz, úgy csendesedik el a helyiség. És kezdődik. Befut a naponta látott kamera, a felirattal, s a rendező egy-egy kézmozdulatára követik egymást a képsorok, úsznak be a felíratok, hangok, zörejek. Ezt azonban a Tv-híradó nézői már ismerik. Benedek B. István A napokban az „önkiben” (me önkiszolgáló kereskedelmi létesítmény beceneve) ízléses csomagolású stanicli feliratán akadt meg a szemem; „Burgonyaszirom” ... Könny szökött a szemembe, t e fátyolon át virágzó májusi lombok jelentek meg, melyekről halkan, illatosán peregnek — a burgonyaszirmok. Valóban — gondolkoztam el — divatjamúlt, semmitmondó szó a „róssibni”, Mint ahogyan a „pacal” is ódon, elavult, kellemetlen mellékízű elnevezés. De hívjuk csak „szaftos szeletkéknek”, s máris ki az, aki nem koccantja el magát, s nem jut eszébe üde rét, hamvas bárányfelhő. ..? Költő kell ide, igazi vérbő tehetség ... Megpróbálták már Üágerirodalmunkat is néhány 4 Mömümz 1061. február 11„ péntek temeririumieéng néKcgí. Spenót: emaragd gyönyör. Szardínia: habok királykisasszonya. Kaviár: sügérvágy. Sertésmájkrém: kanosszakrém. Sóletbab: köztes gyöngye. Sült tök: aranyálom. Pattogatott kukorica: tengeri pehely. Sőt, ha tovább erőltetném képzelőtehetségemet, számos újabb remekművet tudnék még alkotni: Zsíros kenyér; havas kence. Lekváros kenyér: duráncai lelke. Száraz kenyér (egyéb nincs): agglegény-ropogós. Ugye, mindjárt megjön az étvágy, s gyorsabban pereg a pénztárgép karja is... Egy szó, fémjelzett poétának albérletbe mint száz: segítek én, már kiadni: nem valami átütő si- hogyne segítenék fellendíteni kerrel. Hanem most majd én hőn szeretett kereskedelmün- veszem ezt kezembe! két és vendéglátóiparunkat. — Néhány szerény, de korszak- Csak hagyják a fantáziát sza- alkotó elképzelésem tüstént át badon szárnyalni! is nyújtom, vételkényszer és Jóba Tibor esti adásban olyan délelőtti esemény filmjét sugározzuk, amelyről az újságok csak a következő napon számolnak be. Ennek a gyorsaságnak a titkát fejthettük meg azzal, hogy ellátogattunk az egyik vezénylőterembe, ahol Balogh Judit, a külpolitikai rovat munkatársa várta a napi külföldi hírcsere-anyagokat. A terem műszerasztalába beépített vevőkészüléken az olasz televízió monoszkópját láthatjuk. A hangszóró angol nyelvű beszélgetéseket közvetít. — Most van az Eurovízió vonalán az adás, — halljuk. — Hetente négyszer közvetlen kapcsolata van a Magyar Televíziónak az Eurovizió genfi központjávaL Már 3 órával korábban leadták telex-gépen, hogy milyen tudósításokat ajánlanak átvételre. Egy másik teremben működik a tele- recorder berendezés, amely a kiválasztott tudósításokat azonnal filmszalagra rögzíti. Néhány pillanat, s már jön is. Rómából a kép: Wilson miniszterelnököt láthatjuk, amint látogatást tesz a pápai palotában. Az alkalmi látogató meglehetősen ritka pillanatok tanúja: egyre-másra tűnnek íei litván táncokat. A litvánok viszont a magyar szavakat tanulták meg gyorsan és köny- nyen. A litván küldöttség néhány tagjával közelebbről is megismerkedtünk. Birute Grinkergiene, a küldöttség vezetője, a litván egészségügyi minisztérium dolgozója, osztályvezető. Van egy 16 éves fia. — Ez a második külföldi utam — mondotta —, s úgy érzem, a legfeledhetetlenebb ez marad számomra. Magyarország szép ország, kedves emberek élnek itt. Lilian Bankern szemészorvosnő. Szenvedélyesen szeret olvasni. Rajong a magyar zenéért, Liszt Ferenc és Kálmán Imre egyszerre a kedvencei. — Egy emlékezetes műtétje? — Behoztak hozzám egy falusi kisfiút. Első betegem volt A fél szemére vak volt. Az operáció sikerült. Visszanyerte a látását... Alfonsas Zsemkauskas szülészorvos. Nyolc éve egy szülőotthon vezetője. A felesége is orvos. „Hobbyja” a horgászat és a műrepülés. — Van egy ötéves kisfiam— mondja. — Csak egy? — Lesz több is — mondja nevetve. — Van rá időm, fiatal vagyok... Az őszülő hajú, 52 éves Slo- veskas Kazimieras építészmérnök. A stadiontól a kultúrhá- zakig sok-sok létesítmény terve került ki abból az intézetből, amelynek vezetője. — Minden vasárnap vadászni járok — mondja —, nincs más szenvedélyem. — Egy sztori? Litván vendéaeklcel Demiénen üzemet, mert annyiszor hivatkozott ő maga is a félvezető gyárra, még egyáltalán nem biztos, hogy ismeri is, látta ú belülről, tudja is, hogyan dolgoznak ott a társai. Hányán kiáltanak fel vetítés közben: Jé, hát ez ilyen? Ki gondolta volna! HAJLAMOSAK VAGYUNK arra, hogy ami a szemünk előtt van, azzal ne törődjünk Csak a távoli dolgoknak van vonzása, varázsa, az izgat bennünket. De az életkörülményeink sem mindig teszik lehetővé, hogy sorba látogassuk üzemeinket, a gyárkapun belül órákat tölthessünk el. Ezérl hasznos ez a film, ezért voll helyes ezt a filmet megcsinálni ezért jó ezt a filmet a gyöngyösieknek megmutatni, és ezért helyes a szándék: a következő tervidőszak eredményeit is filmszalagra rögzíteni A városi tanács kezdeményezését ezért üdvözölhetjük « legteljesebb helyesléssel. Dátumon tumfilm, amit new saakmabeliek készítettek el, mégis filmalkotásként is jó műfajlilag is értékes. Érdemeként említhetjük, hogy a hűvös tényközlés helyett az emocionális hatást is eszközévé tette Sikerült a veszélyes buktatót a szentiroentalitást, a túlhaj- tottságot elkerülnie. Határozott, de mértékletes lokálpatriotizmust is hordoz, ha úgy tetszik: eszméltet — nézzétek, gyöngyösiek, ennyi érték található a városotokban, vegyétek észre és legyetek rá büszkék, ez a ti kezetek munkája nyomán született ilyenné. A kísérő szöveg sem többet sem kevesebbet nem ad, mini amennyire szükség van. A vágások ritmusa élénkké, változatossá teszi a filmet. Néhány hangulatos kép az operatőr munkát dicséri. A téma nagy, sokoldalú mégis sikerült ezt egységbi foglalni. Talán a bőven rendelkezésre álló lehetőség miatt maradt ki olyan büszkélkedés- re méltó anyag, mint a külsőre is nagyon mutatós strand, vagy a jelentőségében hangsúlyos ktsz-tevékenység. Pedig a kisipari szövetkezetek néhány gyártmányukkal már országos érdeklődést is keltettek maguk iránt A DOKUMENTUMFILM azonban egészében jól szolgálja a célját, csak dicsérni lehet Az előzetes forgatókönyvet Nagy László készítette. Az operatőri munka Fehér Miklósra hívja fel a figyelmet A kísérő szöveget Fejes János írta. Munkatársként közreműködött Kaszab Károly és Király Béla. A film 1966-ban készült, forgalomba került a választások előkészítésének idején. (g. molnár) EGY FÉL ÓRÁIG SEM tart, 1 amíg ez a film a nézők előtt i lepereg. És mégis, évek bosszú | sorának eredményeit mutatja ! be. Azoknak, akik az eredmé- ’ nyéknek maguk is cselekvő elő- j dézői, megteremtőt A siker 1 hiánytalan. A film Gyöngyösről szól. A közönség is gyöngyösi. Mit adhat újat, ismeretlent ez a film : i város lakóinak? Miért kell a < vágóhidat, a közművesítés i munkálatait, az egyre teljeseb- ■ bé váló új városrészt, az Egye- : »ült Izzót, a XII-es aknát és i még annyi más helyi létesít- ] ményt, üzemet, intézményt a 1 film eszközével azok elé vinni, < akik naponta látják ezeket az 1 ntézményeket, üzemeket, létesítményeket? Ki lehet kíváncsi i rá? í És kiderül, hogy azért, mert < valaki naponta elmegy egy 1 lizem előtt, mert annyiszor 1 hallotta már említeni a tej- Film Gyöngyösről — gyöngyösieknek alakult a szolgáltatás, ebből milyen következtetést vonhatunk le a jövőre vonatkozóan? Táblázatokkal és részletes adatokkal számol be erről a Központi Statisztikai Hivatal egy másik kötete: az „Élelmiszeres iparcikkfogyasztás”. A „Mezőgazdasági adatok” a tsz-ek és az állami gazdaságok termelését, áruforgalmát, a felvásárlás alakulását, a termelési költségeket és a jövedelem alakulását dokumentálják. A munkaerő és állóeszköz-ráfordítások hatékonyságát vizsgálja és nyugatnémet—magyar összehasonlítást mutat be „Az ipar állóeszközei és kapcsolatuk a termeléssel” című kötet A mai Magyarországot orosz, angol, francia és német nyelven mutatja be a KSH legújabb kiadványa. A különböző statisztikai, köz» gazdasági, demográfiai és ids! genforgalmi témájú könyvelj és folyóiratok kaphatók a KSfs Heves megyei Igazgatóságán fl (Eger, Beloiannisz u, 3J A technika és a gazdasági élet fejlődése egyre gyorsabb iramú. Az ókorban akadtak még polihisztorok, akik nemcsak egy-egy szakmához értettek, hanem a különböző tudományágak alapos ismerőjének vallhatták magukat Ma elektronikus számítógépek segítik az embert, hogy a jelenségek, az adatok, az ok és okozatok bonyolult tömegében eligazodjék, helyes következtetést vonhasson le és megfelelő gazdasági döntés szülessék. Mi az „Információ elektronika”? A Központi Statisztikai Hivatal egyik új folyóirata, amelynek célja, hogy az elektronikus számítógépek alkalmazásával foglalkozó, vagy foglalkozni kívánó szakembereket tájékoztassa a hazai és a külföldi eredményekről. Ismerteti a különféle gépi feldolgozási módszereket és újabb alkalmazási lehetőségeket. Az elmúlt években mennyivel nőtt a lakosság élelmiszeréi iparcikkfogyasztása, hogyan Információ elektronika C) statisztikai kiadványok
