Heves Megyei Népújság, 1967. február (18. évfolyam, 26-50. szám)
1967-02-28 / 50. szám
Jegyzetek: Megmagyarázták a bizonyítványt Oklevél az eredményes társadalmi munkáért Vajon ml az oka, hogy a Heves megyei Építőanyag- és Vegyesipari Vállalat 28 ipari tanulója közül félévkor tizen- ketten megbuktak? E szomorú statisztika történetére keresett feleletet a vállalat vezetősége a napokban összehívott szülői értekezleten ... Középkorú asszony emelkedik szólásra. Tekintetét egy pillanatra sem veszi le az igazgatóról. — ...az a baj, kérem, hogy a mesterek kesztyűs kézzel bánnak a gyerekekkel. Én megmondom, ami a szívemen vám: bánjanak a gyerekekkel reakciósán. Üssék-verjék, mint a múltban tették. Lassan már az isten se bír a híres fiatalemberekkel. Szájuk az van, de tanulni nem képesek. Én csak azt javaslom, ne féljenek tőlük, verjék meg, mintha a saját gyerekük lenne. Itt már csak a verés segít, hát rajta... Jókora derültség, csak az asztal túlsó oldalán, esett a hangulat. Nem is csoda, róla volt szó. Édesanyja neki javasolta a hivatalos pofonokat. — ... kérem szépen, én későbben érkeztem, szeretném, ha a fiamról még egyszer felolvasnák véleményüket. Ügy gondolom, hogy különösebb baj nem lehet vele. Szorgalmasan tanulgat, rendesen jár iskolába is... Néhány pillanat, és máris szomorúbb a büszke apa. „ __A. gyerek rendetlen, neve letlenül viselkedik, munkáját hanyagul végzi. Kettőből megbukott, 11 órát igazolatlanul hiányzott..." — Az én fiam? Az lehetetlen. Igaz, hogy matematikából kicsit gyengébb, de ebben hibás a tanár is. Mert mindig úgy felelteti, hogy ne tudjon. Az én gyerekem mindig elmegy iskolába, előttem semmit sem hallgat eh — És a tizenegy igazolatlan óra? __Erről én nem tudok. Szinte hihetetlen. — Bajok vannak még a szorzótáblával is. — Mondom, hogy matematikából kicsit gyengébb. — Ennyire? — ... hát én nem is tudom. Köszönöm, hogy meghallgattak. sj, — ...az én gyerekem nem tud kijönni a mesterével. Mindig panaszkodik rá Ez így, kérem, nem jó; — Halljuk a gyereket, mondja el ő, hogy má a baj? — Mindenért engem küld, egész nap dolgoztat, ha rosz- szul csinálok valamit, leszid, még egyszer megcsináltatja. Szóval, sokat dolgoztat. Egy perc szabad időm sincs. Túlhajt. .. fL. Elekes Éva tudósítótól): A napokban adták át a Gyöngyösi Városi Tanács dísztermében az 1966-os évben végzett társadalmi munkáért a vándorzászlót, az elismerő okleveleket és jelvényeket. A kitüntetettek között van a gyöngyösi szociális otthon is. Ennek a kitüntetésnek a híre vitt el a szociális otthonba, a Gyöngyös-patak partjára. A kitüntetés nem teszi elbi- zakodottá az otthon vezetőjét, Takács Józsefnét és munkatársait, akik a megfelelő gondozást, tisztaságot, ellátást biztosítják. Valamennyien természetesnek, magától értetődőnek tartják, hogy igyekeznek igazi otthont teremteni azoknak, akik gyámolításra, oltalomra szorulnak. A szociális otthon lakói beteg emberek, többségük a családi meleget itt ismerte meg az intézet falai között. Tíz esztendővel ezelőtt, meglehetősen mostoha körülmények között kezdték meg a munkát. Csak a közelmúltban került sor az épületek közművesítésére, bővítésére, átépítésére. Az intézet dolgozói valamennyien nők, s ez meg is látszik a környéken is. A kilencven esztendős épület falai között térítőkkel, szőnyegekkel, falvédőkkel díszítik az átfestett bútorokat, s mindenütt rengeteg virág van. A különböző növények lakályossá teszik az épületet. Csinos és tiszta minden a férfiak lakosztályában is. A nők zárt üvegverandája bediene télikertnek is. Az otthon dolgozói kertészkednek, parkosítanak. A Dono- vár utcai fronton mintegy 5— 600 négyszögölnyi területet parkosítanak, füvesítenek, vi-, ragokat ültetnek majd, s az ápoltakkal együtt gondozzák a ház előtti kis kertet. A környezetet szépítő munkát, az otthonosságot adó apróságok társadalmi munkában való elkészítését mintegy 33 ezer forintra értékelte a városi tanács műszaki ellenőre, Juhász László, s így kerültek az otthon dolgozói a társadalmi munkában legjobb eredményt elérők közé. Képviselőjelöltünk: Jó hírek az abasári borvidékről A jó boráról híres abasári borvidék egyik gazdája, a Rákóczi Tsz az ország egyik legnagyobb szőlőoltványtermesztő csoportja. A több mint tízmillió új oltvány nagy részét exportálják, messze földön híresek az abasári szőlőveszők. Jelenleg 130 asszony kezdte meg az oltványkészítést. Az abasári tsz új présházzal is várja majd az idei szüretet, ami jobb minőségű bort. s a gazdáknak nagyobb jövedelmet hoz. (MTI foto — Bora István felvétele.) Recsk környékén színesfémek után kutatnak — Azt kérdezi, hogy mi a feladatunk? Kijelölték a helyet, megkaptuk a gépet, nekünk kell a fúrás folyamatosságát biztosítani. A gép henger alakú mintát vesz a kőzetből. Ezt magnak nevezzük. A magot különböző mélységektől emeljük ki, a magot kivesszük a magcsőből és a recski ércbányánál adjuk le. Onnan szállítják el laboratóriumi vizsgálatra. Ércet, különböző színesfémet keresünk. Nemcsak itt, feljebb is, a Mátrában és kutatófúrás volt Sírokban, a Cseresznyés-tetőn. — Milyen eredménnyel jár a munka? — Erről részletesen nem beszélhetek. Ez nem ránk tartozik. De nagyon sürgetik a fúrást és minden anyagi segítséget megkapunk. Ez azt igazolja, hogy a vezetők újabb lelőhelyekre számítanak. — Mióta fúrunk a környéken? Három éve. De el ne felejtsem megemlíteni, hogy mi az Országos Földtani Kutató- fúró Vállalathoz tartozunk. Ugyanis hasonló munkán más vállalat is dolgozik a környéken. Recsk környékén új fúrótornyokat láttam. Egyet mindjárt a falu után, a másodikat kicsit tovább, a hegyoldalban. De a bányatónál és Parad- fürdőnél is emelkedik egy vasvázas torony. Itt ismerkedtem meg Szabó László fúrómesterrel. — Vigyázzon, itt csurog-cse- peg a tető és szürke foltokat hagy a ruhán. Várjon, mindjárt jövök, de előbb ezt a csövet a helyére tesszük — kiál tóttá a sátorlapok alól. A munkával hamar végeztek, .és már előttem is állt egy fekete hajú fiatalember. Ha társai korábban nem mondják, hogy ő a fúrómester, akkor ugyancsak csodálkoztam volna. Amíg beszélt, fürkészve néztem arcát. Vajon hány éves lehet? Húsz... legfeljebb huszonkettő. Több semmi esetre sem. És mégis ő a művezető. Naponként nyolc órára rábíznak 31 embert, a gépet és a fúrás irányítását. Pedig nem is akármilyen gépet. — Tudja, ez kísérlet. A Budapesti Ipari Vásáron vették meg ezt a francia gépet. Tud dolgozni, jól haladunk vele. Igaz, legtöbbször itt van a gyártó cég megbízottja, a franSZABÖ LÁSZLÓ, a húszéves fúrómester. eia mérnök is. Most magyar görgős vésővel fúrunk, már egy hónapja. De elbánunk a kemény andezit kőzettel. JÓZSEF Készülődés a tavaszra NEM IS TUDOM mit írjak foglalkozásának. Főmérnöke az Észak-magyarországi Áram- szolgáltató Vállalat egri üzletigazgatóságának, elnöke a Magyar Elektromechanikai Egyesület Heves megyei csoportjának. Ügyvezető alelnöke a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Heves megyei Szövetségének, szakértője a gépjármű közúti közlekedésnek, és akár nagy betűkkel is írhatnánk: 1963 óta ország- gyűlési képviselő. Munkáját, életét, alkotó képzeletét valamilyen különleges, kifogyhatatlan, utánozhatatlan energia lükteti, csillogtatja... Ott voltam a jelölő gyűlésén, hallottam beszélni, s figyeltem a sorokban ülő emberek tekintetét, az arcvonásokat. Biztosra vettem, hogy a kezek a magasba emelkednek. Nem tévedtem ... Hevesen született. Szülőfalujában végezte az elemi iskolát, Jászapátiban érettségizett. 1940- ben felvételt nyert a pesti műszaki egyetem gépészmérnöki karára. 1944-ben Egerben tölti a nyári szünetet. Dolgozik. Ugyanannál a vállalatnál, ahol most. Megszerették. Még nincs meg • diplomája, de már hívják Vissza Egerbe. Két év múlva Végez, eifoffadia az ajánlatot. Egerbe költözik. Előbb beosztok! mérnök, majd osztályvezető. 1952 óta főmérnök. 15 esztendeje vezető beosztásban. Különösebb kommentár nem szükséges hozzá. Nem szereti, ha érdemeit emlegetik. De elhallgatni igazságtalanság lenne. Csak néhányat a sok közül: speciális szaktanfolyamokat szervez az iparban, esténként tanár a felsőfokú technikumban. Újításai félmillió forintot jeleni tettek az országnak. Ezért kapta a Kivált újító kitünte tés ezüst fokozatát ... Alkotó esztendők ívű vő,,vednek. A magyar áramszolgáltató ipar átszervezése foglalkoztatja: a nagyüzemi módszerek bevezetése és a gépesítés. Próbálkozása sikerrel jár, elfogadják terveit, elképzeléseit. E munka elismeréséül a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1966-ban a Munka Érdemrend bronz fokozatával tün teti ki. azkiVoi-hoaAN LEPTÉK át 1963-at. Külön fejezet, a legnagyobb elismerés. A szülőfalu s környékének lakói követnek küldik az ország házába. A nép követnek küldi fiát, nagy-nagy szeretettel, bizalommal. Hát van ennél nagyobb elismerés? Az esztendő őszén már szólásra is emelkedik: új, egyéni elképzeléseiről, az ország gazdasági helyzetéről, az általános ösztönző bérezésről beszélt. Ma már ezt úgy mondjuk: gazdasági mechanizmus. Nem feltűnésnek, nem szenzációnak szánta, de úgy igaz: akkoriban még elég kevesen foglalkoztak a termelés átszervezésével, az ösztönző bérezéssel. Mindenképpen az elsők között volt. Forrásmunka nélkül, egyéni gondolataival 1965-ben az oktatással foglalkozik a parlamentben. Nem tartja arányosnak a reál tantárgyak óraszámát, s nincs megelégedve a felnőttoktatással sem. Sehogy sem tetszik, hogy a bizonyítványt előbb teszik le az asztalra, mint a tudást. A nép panasszal keresi fel követét: baj volt a járás tüzelőellátásával. Ismét szót kért. Beszédét a rádió is közvetítette. A panaszt hamar orvosolják. Közmegelégedésre. BOLDOG CSALÁDAPA. ..Apám életkora dacára haladó gondolkodású ember .. Középiskolás lánya írta róla egy dolgozatában. Megleste. A legiobb „kádervéleménynek ” tartja... Nem sorolunk fel mindent. Emlékeztetőnek szántuk e sorokat. s nem bemutatásnak. A nép ismeri, szereti flát. bimny- sáea: a magasba emelkedő ke- ismét köve+n-k éplöHék. Üjabb négy esztendőre... Koős József Az utóbbi napok kedvező időjárása, a hőmérséklet emelkedése, a szárító szél — már mind a tavasz előhírnöke. A termelőszövetkezetekben, elsősorban a kertészkedéssel foglalkozó közös gazdaságokban, már megkezditek a tavaszi munkákat. A melegházakban még a fagyos téli napokban elkezdődött a magok vetése. A szántóföldeken természetesen még nem kezdhették el a termelőszövetkezetek a munkát, de nap mint nap érkeznek a vetőmagellátó vállalatoktól a különféle magvak. A MÉk Vállalattal és a konzervgyárakkal szerződő közös gazdaságok már mindenhol megkapták a paradicsom, a paprika, a zeller, a sárgarépa vetőmagvakat. Folyamatosan szállítják a szövetkezetekbe a borsómagvakat is. Erre igen nagy szükség van, hiszen megyénkben több mint hétezer holdon termelnek az idén a közös gazdaságok étkezési és fajtaborsó vetőmagot. Az egynyári takarmánynövények vetőmagvai közül mintegy kétezer holdhoz szükséges tavaszi bükkönymagot kaptak a szövetkezetek. A vöröshere- és lucemamagvak szállítása is rövidesen befejeződik. Ez év tavaszán a vállalat nemcsak a szövetkezeteket, hanem a háztáji gazdaságokat is ellátja jó minőségű burgo- nya-vetőgumóval. Az itényétnek megfelelően fehér vagy sárga húsú burgonyát szállítanak, s a háztáji gazdaságok ez ideig 85 vagonra jelentették b« igényüket. A megyében minden év tavaszán jelentős mennyiségű tavaszi kalászos és kukoricavetőmag kerül a szövetkezetekbe a vetőmagvak felújítására, illetve elszaporítására. Az idén tavaszon 74 vagon tavaszi árpa vetőmagot rendeltek a szövetkezetek, s eddig már mintegy hetven vagonnal ki is szállítottak. A gazdaságok folyamatosan kapják a hibrid kukorica-vetőmagot is, február végére mintegy ötven vagont meg is kaptak, a hátralevő harminc vagont folyamatosan szállítják. A gondos gazda egyik fő tennivalója a fajtatiszta, jó minőségű vetőmagvak beszerzése. Hiszen a vetőmag egyik alapfeltétele a jó termésnek. Emellett azonban rendkívül fontos az időben történő, megfelelő vetés is. A vetőmagvak nagy része már a közös gazdaságokban van, s most már csak az időtől függ, hogy mikor kerülnek a földbe. K. 1. Vpufii ff 3 1963. február 23L, koM tanulni. Sajnos, nálunk is bizonyítottak. Én most nem akarok senkit sem megijeszteni, megfélemlíteni, de határozottan kijelentem: ha a gyerekek továbbra is így tanulnak, akkor nekünk nem kellenek, év végén elküldjük őket a vállalattól. Mégiscsak tűrhetetlen, hogy 28 közül 12 megbukik. Milyen szakmunkások lesznek ezekből, hogyan fognak majd dolgozni? A legnagyobb baj, hogy nagyon sok szülő egyáltalában nem törődik a gyerekével. Vakon hisz neki, hibás a mester, a tanár, csak a gyerek nem. A szülői nevelésre egy példát. Szembejön velem egy másodéves tanuló. Kérem, még csak nem is köszönt, pedig tudja, hogy az igazgatója vagyok. Hát erre is mi tanítsuk meg? Mi nem verjük a gyereket, mindent megadunk neki, de mi nem tudjuk a szülői feladatot magunkra vállalni. Szakmunkásokra szükség van. De csak a jó szakmunkásokra. A rosszak, a gyengék közülük is kihullnak. Ne engedjük, hogy ide jussanak. Ebben maradtak. Év végén majd meglátjuk ... Feljegyezte: K. 3. Szegény gyerek, ha ez így megy, még végül megtanulja a szaíkmáját... — ... én rendszeresen foglal- gozom a gyerekkel. Leülök mellé és segítek neki, de sajnos, oda se figyel. Én már mindent megpróbáltam, nem tanul, persze, hogy megbukik ... — Most hol van a gyerek? — Hát nincs itt Otthonról elment. Biztosan tanulgat valahol. Talán csavarogni, apuka most szülőd értekezleten van. — ... nagyfiúk ezek már, kérem, de ha összefogunk, lecsillapíthatjuk őket. Adjon a vállalat mindegyiknek egy-egy ellenőrző könyvet. Abba mindennap írják bele, hogy megjelent-e a gyerek, hogyan viselkedett, tanult. Ügy, mint az iskolában. Ezt mi majd aláírjuk és nem ilyenkor tudjuk meg a rossz bizonyítványokat az intőket a rovókat Ne engedjük, hogy a fejünkre nőjenek .. j Szót kért az igazgató is. A gyerekek a padlóra, a szülők az igazgatóra figyeltek. — Mi jól tudtuk, hogy ezek a gyerekek az általános iskolában sem szerettek nagyon
