Heves Megyei Népújság, 1967. február (18. évfolyam, 26-50. szám)
1967-02-25 / 48. szám
Csak azért is NEM ? Ötretek, amelyek százezreket érnek . . .......... .. ..__A W/V« Vészülne k a gazdálkodási ■* tervek megyénk termelőszövetkezeteinél, sőt egy-két helyen már el is fogadta a közgyűlés, hogy miből mennyit vessenek, mennyi állatot tartsanak, hizlaljanak, miből biztosítsák az év közben felmerülő költségekhez a pénzt ea a tagságnak a jövedelmet. A tervek készítésénél az eddiginél nagyobb önállósággal élhetnek a közös gazdaságok, jobban figyelembe vehetik a helyi lehetőségeket, kisebb kötöttséget írnak elő számukra. Ezzel a lehetőséggel örömmel és helyesen élnek a szövetkezetek többségénél, gondos számítások alapján döntenek, hogy miből mennyit termeljenek és milyen vállalatnak. Igen, a többségre ez a jellemző, de olyan jelenségek is mutatkoznak, hogy élve a „lehetőséggel”, csak azért Is nemet mondanak a szerződéskötési ajánlatnál, amikor cukorrépa, paradicsom, dohány, dinnye, vagy más kertészeti és egyéb növényféleség termesztésére kérik őket De vajon megfontoltak-e ezek nem-ek? Hasznos-e az a termelőszövetkezeteknek, ha csökkentik belterjes gazdálkodás alá vont területeiket, ha csökkentik az öntözést a kertészetet, vagy elállnak egyes növények termesztésétől, mert esetleg tavaly vagy tavalyelőtt „nem vágott be” náluk a dohány, a cukorrépa, vagy a paradicsom? Mert a nem-et könnyű kimondani. Sok esetben a tagság egy része is hajlamos arra, hogy az önállóság adta le hetőséget arra igyekezzék felhasználni, hogy a belterjes gazdálkodást háttérbe szorítva, visszatérjen a régi, megszokott növényekhez, gazdálkodási formákhoz. Hogy az általában jól jövedelmező, de sok helyen még új aprómag-termesztés helyett kukoricát tegyen a földbe, hogy paradicsom, dohány helyett zabot vessen. Minden bizonnyal gondolkodnak még a besenyőtelkiek is, hogy valóban csökkentsék-e belterjes gazdálkodásuk területét, s a hatvani járás néhány községében is, hogy a dinnye, paradicsom termesztésétől el- álljanak-e? S főleg azon kell gondolkodniuk, ha mégis úgy döntenek, hogy csökkentik a kertészetet, a belterjes gazdálkodásra szánt területet, mivel pótolják majd azt a kiesést, amely mondjuk a dinnye és a kukorica haszna között mutat kozlk. A kápolnaiak példájával bizonyíthatnánk« akiknek a kertészet az elmúlt évben fe jenként négyezer forint jövedelemnövekedést biztosított, mert nem csökkentették, sőt erőteljesen növelték a belterjes gazdálkodást. A füzesabonyi járásban M most szakértői csoportok magyarázzák, bizonyítják a közös gazdaságokban, hogy mikor helyes a nem kimondása, mert azt szeretnék elérni.' hogy ha a tagság el Is utasítja egy-egy növény termesztését. * ez a nem közgazdaságilag meg-! alapozott legyen, különben ká- • rát látja az ország is, meg a! közösség Is. Érdemes tehát figyelni áss vukra. K. B. Jégl5r6 Mátyás köszöntője A tavasz hagyományos második rohama, a február 24-én esedékes Jégtörő Mátyás« az Idén kicsit korábban kezdte el a tél maradványainak pusztítását, de a naptár szerinti érkezés ugyancsak méltó volt a „jégtörő” hírnévre: a péntekre virradó éjszaka átlagosan 108 kilométeres óránkénti sebességű atlanti-óceáni léghullám csapott át az országon, s a Ferihegyi repülőtéren 144 kilométeres sebességű széllökéseket is mértek. A Mátyás-napi orkán nemcsak a tavak jegét törte össze, hanem a magasabb hegyeken és az északkeleti tájakon még a meglevő hóréte- géket is erősen megapasztotta. Őrmester — civilben OLAJOS A RUHÄJA, fekete a tenyere s kissé zavartan „menteget " magát: egyenesen a műhelyből jött, olyan helyről, ahol kevésbé lehet válogatná a munkában. Hivatása szerint vízvezetékszerelő, de ha szükséges, hozzáfog a lakatosok feladatához is, szívesen dolgozik a satupadnál, kézbe veszi a hegesztő- pisztolyt. Fiatal ember Nagy Lajos, nemrég szerelt le a katonaságtól Visontán mondott búcsút az egyenruhának s itt is maradt az építkezésen. Mosolyogva beszéli, hogy amikor a törökszentmiklósi ktsz-ból bevonult a honvédséghez s nyakába vette az országot, dehogy is hitte volna, hogy valaha ezen a vidéken vet horgonyt... Mert bármerre is járt, a megszokott alföldi táj vissza-visszahúzta, tudta, hogy a szülei, testvérei szüntelen haza várják. Nem is gondolt a másutt való letelepedésre, csak a szolgálat becsületes teljesítésére. Elvégezte a tisztesiskolát, utána pedig hónapról hónapra szorgalmas igyekezettel, lelkiismeretes helytállással próbált mind előbbre lépni a hadseregben. Közben, természetesen fi is kikiváncsiskodobt a környékre, társaival be-bejárt a közeli falvakba, mígnem egyszer — meglepetve — azon kapta magát, hogy észrevétlenül megszerette ezt a mátrai tájat. Markazon még idevaló barátot is szerzett, akit aztán egyre gyakrabban felkeresett No — fűzi hozzá ravaszkás hunyorítással —, idővel már nem annyira az idegenben oly jóleső, családias vendéglátásért hanem a fiú ismerősének, egy markazi kislánynak a kedvéért Nagy Lajos, az egykori őrmester, most boldogan újságolja, hogy az idei januárra eljegyzés lett a szeretemből, 9 májusra már az esküvőt is kitűzték ... Ezért helye van minden forintjának, gyűjti a pénzt félreteszi a fizetése nagyobb részét Mire spórol? Lakásra, bútorra? Egyikre sem! — válaszolta elégedetten. — A markazi szülői házban úgyszólván együtt van már minden, csupán az autó hiányzik. Am előbb- utőbb az is meglesz: piacra kerül a törökszentmiklósi Ja- wa motorkerékpár, s amit érte kap, ahhoz teszi a spór- kassza kincsét... RÉGI EGYENRUHÁJA, rendfokozata lassan-lassan már emlékké válik —, de a katonaságot aligha felejti éL Nem kis büszkeséggel említi, hogy szabad bejárása van a laktanyába, ma is el-ellátogat volt bajtársaihoz, akik mindig szívesen, szeretettel fogadják. Akárcsak nap nap után a munkahelyén, az Ütés Vasútépítő Vállalatnál, vagy odahaza a faluban, így mondja: odahaza. Nagy Lajos új otthonra talált a Mátraalján... (gyón!) A zddség félék keresett ükök. Nein jelent nehézséget íz eladásuk — mondja az ellök. — Mégis számolni kell oiaonyos tényezőkkel. Más is érméi« más is el akarja helyesli az áruját. Egyik legjobb nódszer a szerződéskötés. Mi éldául szerződést kötöttünk íz Egri Gyermekvárossal, a onvédséggel, s legutóbb a bél- ■ pátfalvi földmű vesszövetkeettel. Egész évben termeló- zövetkezetünk látja el őket zöldségfélékkel. Mind a két fél jól jár. A termelőnek a szerződés biztonságot jelent, a fogyasztó pedig olcsó áron, friss, ió minőségű termékeket kap. — További szerződéskötések? — Szeretnénk még több vál- ’alattal, intézménnyel szerződni. Azt hiszem, hogy az elkö vetkezendő években enneí. nem lesz akadálya. 4. Vajda László, a termelőszövetkezet elnöke nézi a szépen zöldellő salátalevélkéket. A volt Felnémeten, a mai XIIL kerületben, régóta hagyományai vannak a zöldségtermesztésnek. Az emberele mindig szívesen foglalkoztak vele, mert kifizetődött. A Petőfi Termelőszövetkezet megalakulásakor is mintegy hatvan holdnyi területe® kezdték el a kertészkedést, de aztán ez a terület húsz holdra csökkent Űjabban ismét megkedvelték a kertészetet Tavaly Eger lakosságának már 18 százalékát látták el a szövetkezetiek friss zöldséggel, az idén mát a dupláját szeretnék, később pedig az ötven százalékát 0 Vafda Lászlóval, a termelőszövetkezet elnökével nézegetjük az épülő hajtatóházakat. — A régi kertészeti területünk nem volt Jó helyen. Magas volt a talajvíz, a Berva- patak állandó kiöntéssel fenyegetett, emellett a mész- üzem is szennyezte a levegőt. Tavaly októberben kezdtük meg az építkezést az új helyen. Napokon belül be is fejezzük. Mutatja az fltvenméteres összekötő folyosót, ebből nyílik az öt szaporítóház, s épül már a két hajtatóház is. Arrébb készülnek a hollandi ágyak, szám szerint hatvan darab. — Most vezetik a villanyt — mondja az elnök —, később pedig meleg vizes fűtést szeretnénk. Az egész építkezést saját magunk csináljuk, zömmel hulladékanyagokból. Az anyag mintegy forintba került s Az elkészült részekben már folyik a munka. Szorgos kezek rakják a palántákat a tápkockákba. — Félmillió forint értékű primőrárura kötöttünk szerződést a MÉK-kel. Március közepén már lesz retek és saláta. Tízezer csomó retket, tízezer karalábét, egy vagem hajtatott uborkát, s mintegy tíz mázsa paradicsomot adunk át. Jellemző adat: ehhez mintegy egymillió tápkockát használunk feL — A korai szabadföldi áruink Is hamar megjelennek. Százhúsz hold a területünk, tíz holdon paprikát, 15 holdon paradicsomot, huszonöt holdon uborkát, tizenöt holdon káposztaféléket termelünk. Ebben az évben mintegy 2,5 millió forint értékű kertészeti termékkel jelentkezünk az egri piacon. További tervünk, hogy öntözéssel növeljük a hozamokat Az elmúlt évben például holdanként 250 mázsa uborkát termeltünk öntözéssel. Ezt szeretnénk tovább folytatni A mészégetésen, a cserépké- . lésen kívül savanyító üzem s működik a termelőszövet.ezetben. — Sok a kertészeti termékünk — mondja az elnök — s így tavaly nyáron létrehoz tunk egy savanyítót. Kovászos és savanyú uborkát, ecetes paprikát, csala mádét, prita mint készítettünk. Rendkívül hasznos és kifizetődő a sav« nyitó, hiszen jelentős értékekei ment meg. — Újdonságok? — Az említett savanyúságok ___ mind keresett cikkek, de nenj ne gyvenezer különlegességek. Azon gondolkoztunk, milyen új áruval lehetne jelentkezni a piacon. A töprengésnek meg is lett az eredménye: a petrezselymet ledaráltuk, sóval konzerváltuk és ötliteres övegekben hoztuk forgalomba. Egy kis áztatás után olyan a petrezselyem, mintha tegnap szedték volna. Az üzemi konyhák tízszer annyit Is megvettek volna, mint amennyi volt Később zellert is konzerváltunk. — Az értékesítés? MsuwLtan 3 1961. február 25„ nmntw» A Petőfi Termelőszövetkezet egyik fő üzemága a kertészet, de nem az egyedüli. Az egri közös gazdaságok közül ez a termelőszövetkezet van szakosítva a szarvasmarha-tenyésztésre Is. Az elnök arról beszél, hogy meg kell találni azokat a lehetőségeket, amelyekkel a t üzemágak segítik, kiegészítik egymást. — Az elmúlt évben a káposztafélék mintegy tizenhat vagon mellékterméket adtak az állatállománynak. Az idén pedig már negyven vagonnal. Ez rendkívül előnyös, hiszen ingyen, igen jó minőségű takarmányhoz jutnak az állatok. A kertészetben viszont égető szükség van a trágyára. így a két üzemág kölcsönösen segíti egymást Kapóst Levente brigád címet. Nem túlzás, ha azt mondjuk róluk: mozgatják, pezsgetik az állomás életét, erőt, lendületet adnák a közös munkához. A termelési tanácskozáson szó esett az 1967-es év feladatairól is. Közösen ígérték: munkával köszöntik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulóját. Elhatározták: versenyt indítanak a szocialista munka szolgálati hely címért. Mindennapi munkájukat élüzemszínt fölött végzik, szakmai továbbképzéseket szerveznek, s mindent elkövetnek, hogy egy esztendő múlva újabb sikerekről, eredményekről adhassanak majd számot. Termelési tanácskozáson értékelték az elmúlt év munkáját a füzesabonyi vasútállomás dolgozói. Az állomás életében sikeres, eredményes volt az 1966-os év. Szinte valamennyi tervmutatót 100 százalékon felül teljesítették, egész évben élüzemszínt fölött dolgoztak. A korábbi évekhez viszonyítva gazdaságosabban szervezték meg a teherszállítást, csökkent a kocsik tartózkodási ideje, pontosan, precízen történtek a vonatok indításai. Színesebb, tartalmasabb lett a szocialista munka verseny. A hét szocialista brigád jelentősen hozzájárult a szép eredményekhez. A termelési tanácskozáson külön-külön is értékelték a brigádok vállalásait és a végzett munkát. Nem vallottak szégyent, ismét bizonyítottak. A tanácskozás egy emberként szavazta meg mind a hét brigádnak a második szocialista A IVagj Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére Verseny a szocialista munka szolgálati hely cimért ■ Élttzemszint fölött ■ Munkával ünnepelnek I Szakmai továbbképzés mint most, amikor egyből kell válaszolni. Így csak címszavakat mondhatok. Legfontosabb a lakáshelyzet javítása, de nagyon kellene néhány ipari üzem is Hatvanban. Aztán rendezni kellene a felsőfokú technikum helyiséggomdját is. Nincs a városban megfelelő sportpálya, de jó lenne egy uszoda és megfelelő kultúrház is. Egészségügyünk bár szélien fejlődött az elmúlt években, de akad még tennivaló ezen a területen is, például az öregek napközije... Munka tehát lesz bőven?* És a közös gondok mellé sorakoznak majd az egyéniek is... De vajon mit szól mindezekhez a férj — aki ugyancsak orvos — és a három kislány, akik bizony jóval kevesebbet látják odahaza az édesanyát? — BIZONY, NEM KÖNYNYÜ a női egyenjogúság, különösen akkor nem, amikor így betör a családba. A férjem nagyon meglepődött, de már barátkozik a gondolattal, hogy a felesége képviselő lesz. A kislányaim — nem is olyan kicsik már, 14, 16 és 18 évesek i — ők nagyon boldogok. A család, úgy látszik, már megszavazta a képviselőséget.' Bizonyára ugyanígy megszavaz- ' zák a város választópolgárai is ; és akkor dr. Novák Pálné Hatvan lakóinak bizalmából és az ő érdekükben lépi át a Par- ■ lament küszöbét... i ___.... . (m&rkiHBj Ké pviselőjelöltünks Dr. BBOMMSf PÁLMIÉ igazolványomban elolvasta a nevem. Jólesett az emberek egyöntetű bizalma, de mindjárt felötlött bennem az aggodalom is: vajon megfelelek-e ennek a bizalomnak? BAR A VÉGSŐ FELELETET a jövő adja majd az aggodalmaskodó kérdésre, de sokat mondanak az elmúlt évek munkái, eredményei is. S ahogyan dr. Novák Pálné a munkájáról beszél, érezni kell, hogy nemcsak mint orvos — hivatástudatból —, hanem jóval azon túl is, nagyon szereti az embereket — Hét éve dolgozom már a Hatvani Városi Tanács egészségügyi osztályán. Kezdetben mint közegészségügyi felügyelő, később pedig osztály- vezető. Érdekes a mi munkánk, nagyon közel áll az emberekhez. Ügy is mondhatnám, a szülőszobától kísérjük végig az emberek életútját. Valóban pontos meghatározás. Végigkísérik az ember életútját. Eddig egy város egészségügye nyomta gondjaival a vállát, ezután túl kell látni az egészségügyi gondokon, s egy egész város fejlődése, lakóinak élete lesz majd a képviselő munkaterülete. A jövő terveit ízleli e kérdés: ha már most, mint képviselő szólhatna a Parlament■ ben, milyen problémák megol- t dását sürgetné, mire hívná fel . a figyelmet? — Akkor természetesen job■ ban felkészülnék, nem így; ratlanul jött minden. Jelölő és csatlakozó gyűlések, aztán a gratulációk. Odajöttek az utcán. a vonaton pedig a kalauz gratulált, amikor feláraa hatvaniak bizalma, szavazata pecsétel majd le. — Őszintén mondom, még mindig nem tértem napirendre felette, olyan gyorsan és váAMIKOR AJTÖT NYIT, szinte mentegetőzve mondja: — Rólam nehéz lesz írni, nincs forradalmi múltam, nem történt velem semmi érdekes. Eddig még tanácstag sem voltam. Legnagyobb mozgalmi tevékenységem eddig az volt, hogy elvégeztem a marxista— leninista esti egyetemet. Valóban nincs forradalmi múltja dr. Novák Pálnénak. a 12-es számú országgyűlési választókerület képviselőjelöltjének. Azok közé tartozik ő. akik az egyszerű hétköznapok áldozatos munkájával nyerték el az emberek bizalmát Embert és történelmet formáló időben született: 1919- ben. Szülei munkások, édesapja mozdonyt vezetett. Ahhoz a korosztályhoz tartozik, amelyiknek bőven vannak még emlékei a múltból. A régi rend iskoláit járja, de már az új, felszabadult társadalom adja kezébe a diplomát. Egyszer már járt a Parlamentben. Régen volt még középiskolás korában. Alig van emléke róla. A hosszú lépcsősorokról, a fényes, díszes termekből rémlik csak valami és a gyerekes izgalomból, amely együtt járt a „történelmi” pillanattal. Ki gondolt akkor azon a délelőtti kiránduláson líra, hogy egyszer majd nem- teak mint látogató lép be a rasveretes, széles tölgyfa-aj- ión. hanem mint részese a törvényhozásnak, négy esztendőre uóló olyan belépővel, amelyet
