Heves Megyei Népújság, 1967. február (18. évfolyam, 26-50. szám)
1967-02-24 / 47. szám
Helyezkedések az életben: Egyetem, vagy a téglagyár... — Közepes rendű vagyok. A humán tantárgyak rontják le. — Fizikából hányasa volt? — Közepes. — Matematikából? — Abból is. — A közepeseiket rontják le a humán tantárgyak?----- T fípri Sá ndor Ferenc — Mezőgazdászokra most szükség van. Kedvem lenne hozzá, úgy gondoltam, megpróbálom. — Milyen volt az átlag? — Négyes. — Ha nem veszik fel? — Akkor elmegyek Debrecenbe az állattenyésztési technikumba. Mindenképpen a mezőgazdaságnál maradok. Megszerettem. Falusi gyerek vagyok, Recsken lakom. Szünetekben a tsz-ben dolgoztam. — Protekció, összeköttetés? — Nincs. Egy biztos: nem fogok elkeseredni, ha nem vesznek fel. Én szeretek dolgozni ... Szükség lesz-e majd Bakos Gyulára? Lesz-e belőle híradástechnikai műszerész? — Remélem, igen. Nem kell 4 Hémsőé 1667. február 24., péntek Az első Jön a nő és megcsókolja a szemét. — Nagyon szép kék szemed van, tulajdonképDen ezzel vettél le a lábamról. Még ma is ezt szeretem rajtad a legjobban. Kék is, zöld is, benne az egész tenger. És lágy is, mint a Balaton nyáron. Szélcsendben, vihar után. De azért acélos is. Ha rám nézel, még most is melegem van, remegnek a lábaim, elszáll minden erőm és reggelenként még ma is a szemeddel ébredek. Ha bajban vagyok, ha rossz kedvem van, megjelenik melég okos szemed, amelyből erő sugárzik és én is erős leszek. 1 Ha elhagysz, a szemed akkor is szeretni fog mindörökké. l és én is a szemedet szeretem * majd a legtovább. Azt a tiszta, mégis csalfa, kék szemed. Gyere, hadd csókoljam. A második Jön a beosztott kolléga, aki még ártatlan és meg meri mondám.., Egy nyolcad cukor adni, pedig közel 1400 forint az ára. Látszólag van itt minden, cipőtől a szivattyús kútig, a könyvtől a rádióig. Valóban vegyesbolt. De maradjunk csak az édességnek — Kétmázsányi cukorkát, csokoládét és nápolyit adunk el havonta. Reggelenként hét óra után van a roham, — jönnek az iskolások. Régen tíz kiló cukorkát ha eladtunk egy hónapban. — És kockacukrot? — Azt keveset. Most a mokka a divat. És a kristály. Befőzés idején 30 mázsát is kimérek tíz nap alatt. A múltban két-három láda cukor sokáig eltartott. — Van-e olyan cikk, amiből most kevesebb fogy? — Van. A petró. Régen, így télidőben, 8—10 hektolitert is elmértünk, most úgy két hektó körül fogy havonta. Még beszélgetünk, egy fehér köpenyes vevő reklamál: — Miért nincs dauervíz? Ha megjön, kérek 20 üveggel... Csak névtelenül Imi akartam egy olyan családról, ahonnét régen gyakran hozómra vásároltak. Bár nehezen, de kaptam egy címet. Em- | lékezetből persze, hiszen hol van már az adósok könyve... Kívülről módos ház, bent szegényesebb berendezés fogad. A sarokban mosógép, a polcon rádió, a színes PVC földes padlót takar. A múltról, a hitelről próbálok beszélgetni az ötven körüli háziasszonnyal. — Bizony, sokszor volt úgy, hogv hibádzott a pengő és hi* I telbe kellett megvenni a konyhára valót. De hát hitel mindig volt. Most is van. A tv-t is így vettük. De ezt a régi dolgot ki ne írja a nevünkkel! — Miért? — Nagyon szégyelleném. Két fiam van, meg egy eladó lányom. Nem kell, hogy tudják, mint éltünk azelőtt. Pedig néha igazán nem ár- . tana... Márknsz László Míg a múltat kutattuk, lassan két óra lett, a nyitás ideje. Megérkezett a következő tanú. Nem ismeri a fertályt Kovács Béláné, a 13-as sz. bolt vezetője, 15 éve dolgozik a kereskedelemben. — Ismeri a fertályt? — Nem. Sohasem hallottam. — És a nyolcadot? Kér-e valaki nyolcad cukrot? — Még fél kilót is ritkán. Egy-két, meg három kilójával hordják itt a cukrot. 300 kilót mérek ki havonta, de nyáron és ősszel gyakran öt mázsát is. (Mariska néni egy láda cukrot mert rendelni egyszerre, ez 50 kiló volt.) A berendezés nem nagyon mutatja az időt, a polcokon sorakozó áru sóikkal inkább. Van itt minden, ami egy vegyesboltba illik. Az édesség nagy helyet foglal. A polcokon vagy húszféle csokoládé, nápolyi, sokfajta színes cukorka, csörgő csomagolásban. — Érdemes lenne reggelente ideállni, amikor a tsz-be mennek az asszonyok. Percek alatt elmerek egy doboz nápolyit. És jönnek a vásáriók, egymásnak adják a kilincset, ki ezt, ki azt veszi, de alig akad asszony vagy gyerek, aki ne kéme egy zacskó cukorkát vagy egy szelet csokoládét... Hárommilliós forgalom A harmadik tanú Lengyel József. A nagy boltban dolgozott akkor is, ami kor még Hangya volt a cégtáblára írva. Ez vdt a falu legnagyobb boltja, most is az. Csak az évek szaladtak el, a bolt nem sokat változott. De a forgalom... — Az elmúlt évben közel hárommilliós forgalmunk volt, pedig alig van raktárunk. Ha nekem elegendő árum lenne... A zománcos „Lepke” tűzhelyből 50 darabot is el tudnék Miivett igaza van Katona József nének, a régi boltosasszonynak. — Higgye el, a kereskedőemberek tudják igazán, mit változott a világ. Mi régen is a pult mögött álltunk, meg most is. Tudjuk, mit vásároltak hajdan és mit ma. És miből mennyit, mert az sem mindegy ám. Talán legtöbbet mond a cukorka meg a csokoládé, mert az nem szükség, azt csak akkor veszik, ha jut rá... Ilyen „tanúvallomásokat’ feljegyezni jöttem Feldebrőre. Mehettem volna máshová is, sok helyre, ahol fényes üzletele, áruházak váltották fel a régi szatócsboltok helyét. Mégis Feldebrőt választottam, ahol ugyanolyan kicsik, korszerűtlenek a boltok, mint hajdan, talán a berendezés is hasonlít a régihez, ósdi, ütött- kopotL De a vásárlók, az emberek... „Nem telt . . / Feldebrő, Vörösmarty út 10. Itt lakik az egyik tanú: Katona József né. Itt van a házban az üzlet is. Szatócsbolt 1911-ből, később Hangya-fiók, most pedig föl dmü vesszővé tkezet i vegyesbolt a neve. Mariska néni hatvan felé közelít, nyugdíjas már. Néhány kérdéssel zavarom csupán csendes, varrogató magányát — Hogy volt régen? Mit vásároltak az emberek? — Vettek mindent, ami akkor kapható volt Csak mindenből keveset Nem telt akkoriban. Akinek volt az meg ku- porgatott Emlékszem, a búcsúra mindig felkészültünk, előre kimértük a cukrot. Csomagoltunk néhány egykilósat félkilóst aztán sok negyedest A kilós megmaradt. Sokan nyolcad cukrot vásároltak — ez 12 és fél deka —, meg negyedei sót. Pedig a só akkor is olcsó volt A petróleum sem volt drága, mégis pvakran két deciért szalasztották el a gyereket Ha valaki öt deka paprikát kért, tudtuk, hogy disznóölés lesz. — Hogyan fogyott az édesség, cukorka, csokoládé? — Csokoládét nem tartottunk, megpentszedett volna. A cukorka se nagyon fogyott öt-hat dobozzal rendeltem egyszerre, az egy hónapig is elég volt. Kétfajtát tartottunk, savanyút, meg erőset. Két fillérért mértük dekáját, de ritka vevő volt. aki öt dekát kért egyszerre. Két-három dekát vittek legtöbben. Volt-e hitel? — Persze, hogy volt. Anélkül nem ment volna az üzlet A havidíjasok, vasutasok, tanítók, postások, azok könyvre vásároltak és fizetéskor elszámoltunk. De sokan voltak a kömvéken olyanok is, akik egy fél kiló cukrot, sót, vagy a gyereknek egy irkát vittek hitelbe. Kevés volt akkoriban a Pénz.., Az egri boy még csecsemő A Tempó maid később A „Nyírség* és vezetője A ktsz története érdekes: először csak festettek, aztán a táblájukra került, hogy kőfaragó, nemrég, júliusban az is, hogy takarító... és most a boy. A boy napi bevétele 200 forint, még valóban „csecsemő”. De hát egy üzletet meg kell ismertetni, becsempészni az emberek tudatába, megkedvelteim, hogy a boyjal köny- nyebb hazacipelni a tv-t, a kályhát, az olajat, a bútort, a tüzelőt — két mázsáig. Eny- nyit bír el a „Nyírség”. A boyszolgálat közületek- nek nem is szállíthat, tehát valóban a lakossági szolgáltatásért van. — Akkor fogjuk meg, aztán tegyük fel a kocsira, hátha négyen boldogulunk — mondják a boynak hárman, akik egy nehéz olajtartályt cipelnek. — Engedjék, majd én — és az egyetlen egri boy, Lakatos Sándor egymaga felemeli. Súlyemelő volt. Aztán felszáll a „Nyírségi e” — egy eddig ritkán feltünedező kocsikonstrukcióra, amelyet Nyíregyházán készítenek. Ügy is nevezhetnénk, hogy mini-teherautó, Pannó- nia-motorral. Beindítja... Motorversenyzü volt. A „Nyírség” száguld, ha nem is ilyen tempóban, ha lassaban is, de haladnak a vidéki városok a főváros szolgáltatási nívója felé — hátha egyszer színházjegyet is ren« delhetünk Egerben, házhoft szállítva. —berkovits-* Az egri boy „Nyírség” kocsijával ott parkol a Bajcsy- Zsilinszky utcában a főiskolánál, a taxi és tehertaxi társaságában. Az egri boy 1966. október 1-én született, négy és fél hónapos csecsemő. Szülei a KI- SZÖV vezetői, és jelenlegi gyámja a Festő és Kőfaragó Ktsz. A KISZÖV nem rossz szülő azért, mert rögtön kiadta „albérletbe” gyermekét, csupán még nem tud számára egy önálló ktsz-t létesíteni. Erre még nem érett meg — a város, Eger. — Felméréseket végzünk, érdeklődünk a lakosság igényei iránt. Ha szükség van rá, mi örömmel bevezetjük a különböző személyi szolgáltatásokat, mint például a tűze- lőbehordást, a gépi favágást, a háztartási gépek javítását, bútorfényezést, órajavítást, sőt még a mozijegy-váltását is — hallottuk a KISZÖV- ben. Érdemes lenne egy közvéleménykutatást indítani, valahogy ezzel a jelszóval: „Egriek, akarjátok mindezt7” — Először egyes ktsz-eknek adnánk ki, s később a nagyobb városok, így mondjuk Szolnok példájára —, ahol már van különböző szolgáltatásokat egyesítő ktsz — Egerben is megalakulhatna a Tempó Ktsz. A boy kocsijának oldalán ez áll: „Jókai utca 2” A házon tábla Festő és Kőfaragó Ktsz és még egy, hogy takarítást vállalunk. A boyszolgá- latot tetei Man jelzi tábla.-J — Kérem, a szeme, a szemünk fénye... Tessék vigyázni. Állandó gyúUadása van. S a gyulladás a fertőzés melegágya. Ezért kell annyit vagdosnunk. Kérem, most minden reggel egy hónapig tetrán-ke- nőccsel kezelje a szemét. Fölírtam az ön számára szemüveget is, kétfélét. Az egyiket olvasáshoz, a másikat az utcára. ön erősen rövidlátó. Ez sok bajt okozhat. A negyedik Jön a titkárnő aláíratni. — Jé, szemüveget hordunk Bartisek elvtárs? Jól áll. Hadd próbáljam. Ö, ez semmi, ez ablaküveg, vegye fel az enyémet Na ügye? De a maga kerete jópofa. Külföldi? Aztán elmenőben: — Sajnos, öregszünk, elkopunk... — Nézd, az a baj nálad, hogy bizalmatlan vagy. Mindenki fél a szemedtől, én is Tekinteted az élő hitetlenség, bizalmatlanság. Bármit mond az ember, csak merően nézed a beszélőt, s az már is zavar- , ban van, melege van, elhagyja az ereje és már maga is kételkedik szavai igazságában. A múltkor mondom neked, hogy Weingruber a könyvelésben. .. Eddig jutottam, amikor rám néztél és a tekinteted azt mondta: „Mit fecseg ez a pali, nekem itt ösz- sze-vissza? És vajon miért fúrja a Weingrubert?” Mindenesetre én ezt éreztem. Ezt olvastam ki a tekintetedből. Holott csak azt akartam mondani... Szóval, csinálj már valamit a szemeddel, öregem. A harmadik Jön az orvos. Megvizsgálja a pacienst és azt mondja az acélos tekintetű, bizalmatlan szemű férfiúnak. A szem - négy dimenzióban kérdés és a konferencia 130 részvevője az újszerű kezdeményezés sikere szempontjából önmagáért beszél. A kérdésekre dr. Rőczey Ödön járásbíró, dr. Oláh Vilmos kórházi főorvos és Sütő János, a járási tanács művelődésügyi osztályának vezetője válaszolt Ügy hisszük, érdemes lenne szélesebb körben is próbálkozni az újszerű kerekasztal- kcmferencia megszervezésével. <r) (Tudósítónktól): Az általános tapasztalat szerint iskoláinkban a szülői értekezleteket inkább az édesanyák látogatják. Az édesapák aktivizálására a Hatvani Járási Tanács művelődésügyi osztálya Petófibányán, a kul- túrház Nóvum klubjában ke- rekasztal-konferenciát szervezett, s körlevélben kérdőíveket küldött, mit szeretnének megtudni gyermekeik nevelésével kapcsolatos jogi, egészségügyi és pedagógiai problémákkal kapcsolatban. A beérkezett 172 Kerekaszfal-konferencia Petőfi bányán Kapás Ferenc (Foto: Kiss Béla) — Nem kellett jobbon tanulni? — Könnyebb lenne. — Biztosan sok kitűnő, jeles tanuló lesz majd a felvételizők között. Nem lenne jobb meggondolni? — Akkor is megpróbálom. Szüleim is így akarják. — És ha nem veszik fet? — Akkor még egyszer jelentkezem. — S ha akkor sem sikerül? — Akkor elmegyek a mát- raderecskei téglagyárba ... Helyezkedések az életben. Nem gyerekjáték. Soha sem volt az. Egyszer mindenkinek át keli esnie rajta. Vaui, amikor többször is. Majd meglátjuk, kinek hogyan sikerül... Koós József Bakos Gyula Kapás Ferencnek már két diplomás bátyja van. ö is beáll a diplomások sorába? — A miskolci műszaki egyetem bányamérnöki karára jelentkeztem. Tanulni fogok, hogy sikerüljön. — Eddig hogy ment a tanulás? Fülöp Rozália dolgozni a szövetkezetben. — Hívják? — Biztattak. — Kiszolgálónak, irodába? — Még nem tudom. De teljesen mindegy. Csak felvegyenek. Jól jönne, Nagyúton lakom, közel lenne. — Egyetem, főiskola, mérnök, orvos, tanár. Nem csábítják? — 3,3 volt a féléves eredményem. Ezzel úgysem vesznek fel. A számításomat a boltban is megtalálom. — A család mit szólt? — Hogy jól tettem. Legalább keresni fogok magamra... Sándor Ferenc Gödöllőre tart. Szent elhatározása... túl sokat tanulni, hamar lehet keresni. Jó szakma lenne. — A bizonyítvány? — Nem a legjobb, közepes. Nem vagyok jó képességű, nem is gondoltam arra, hogy tovább tanuljak. Ügy sincs esélyem, minek pazaroljam az időt, hitegessem magam, szüléimét. — ök mit szóltak? — Nem haragudnának. 1;. jobban tanulnék, akkor egy lemre mennék. Falun divat továbbtanulás. Én nem m: gyek. Nekem ez a szakma me;, felel, bármit is beszélnek a erdőtelkiek. Csak felvegyenek mert az sem biztos... A káli gimnázium négy végnős tanulójával beszélgettünk: merre, minek, hová készülnek? Gyorsan, határozottan válaszoltak. A döntések már megszülettek... — Fülöp Rozália vagvok a IV. B) osztályból. Nem tanulok tovább. Kápolnán szeretnék
