Heves Megyei Népújság, 1967. február (18. évfolyam, 26-50. szám)

1967-02-19 / 43. szám

— Meg vannak már a jelöl­teik? — Igen. Olyan embert jelöl­tek, akihez nyugodtan fordul­hatunk, ha van valami kéré­sünk. Hiszen ezért is választ­juk, igaz? A Támaszén tmáklósi Gépja­vító Állomáson dolgozik Orosz István. Szintén az első választók népes táborához tartozik. Tizenkilenc éves: most vették fel először a sza­vazók névjegyzékére. — Még nincs szakmám — válaszolja a kérdésünkre —, illetve még nem teljes. Most tanuló vagyok, első éves. Két év múlva, ha minden jól megy, gépjármű-villamossági szerelő leszek. A műhelyben még egy ta­nulóval együtt vesznek részt először a választáson. — Ez nagyon érdekes, és komoly dolog, mert akire szá­6 1 ISfém 1967. február 1U„ vasárnap Régen töprengek már azon, mihez kezdenék, ha valami úton-módon tízmilliomos lennék. Nem, ez semmiképpen sem el- és félreírás: igen, mit kezdenék, ha tízmilliomos lennék? Mert képzeljék el, ha az ember egy szürke napon, kissé fejfájósan ébredve, s azon tűnőd­ve. hogy mit tegyen utolsó százasával, meg­tudja, hogy tízmillió fo­rintot örökölt Bergen- góciában élő nagynén­iétől, s ezt az összeget már fel is veheti bár­melyik OTP-fióknál? Azt gondolnák, hogy ennél mi sem egysze­rűbb; az ember el­megy, ruhatára vala­mennyi zsebébe bele­gyömöszöli a rongyos tízmilliócskát, s aztán hozzákezd költeni. Hoz­zá bizony, de mire és mennyit? Gondolkod­tak már ezen, kérem? Mert én már gondol­kodtam — meglehető­sen nagyvonalúan. Az ember ilyenkor gyor­san vesz egy tízszobás iMi lenne, he liztnilliontoelennék villát a Rózsadombon, potom ötszázezerért, be­le kétszázezerért min­denféle antik bútort és másik kétszázezerért mindenféle festményt, meg egyéb olyan dol­got, amitől meglátja az. aki belép, hogy itt ám tízmilliomos lakik. Nagyszerű. Kilenc- százezer forintnak már­is a fenekére vertem. Természetesen szüksé­gem van egy gépkocsi­ra, amely lehet bármi­lyen drága márka, csak előkelő legyen — ez mondjuk 150 ezer fo­rint, kell a feleségem­nek is egy, az viszont erős legyen, hogy kibír­ja a karambolokat, mondjuk az 100 ezer forint. Hurrá, már túl vagyok 150 ezer forint­tal az első millión. Megy ez, kérem, csak tudni kell költeni! Te­lek és vitorlás a Bala­tonon: kétszázezer. Ro­konok, ismerősök, most baráttá lett barátok, 300 ezer forint. Világkórüli út —, ha kapok annyi devizát — 200 ezer fo­rint. Egyéb, előre nem látható kiadások — ci­garetta, konyak, cipőfű­ző, gyufa, fogpiszkáló stb. — 150 ezer forint, mert, ha az ember tíz­milliomos, ne legyen ki­csinyes ilyen apróságok dolgában sem. Hurrá, nagyszerű, már a kétmilliónál tar­tok. Nincs is több, mint nyolcmillió hátra. Vesz az ember néhány ap­róságot, ruhát, fehérne­műt, ezt azt magának — ez 50 ezer forint; vesz néhány apróságot az ember neje is ma­gának — ez 500 ezer fo­rint és... és ... És? Itt van még hét és fél millió forintom. Meg­van. Beteszem az OTP- be kamatozó betétbe, többéves lekötésre, amely után évenkint kereken 400 ezer forint kamatot kapnák, amely havonta jóval több mint 30 ezer forintot jelentene. A harminc­ezer forintokat, évente tehát kereken 400 ezer forintot megint beten­ném kamatozó betétbe, mert mi a fenét tudnék én már kezdeni havon­ta ennyi pénzzel, amely után évente ismét kere­ken 20 ezer forintot kapnék kamat fejében, s ez havonta 1600 fo­rintot jelentene nekem Ez az 1600 forint, ez reális dolog, amelyet szépen még ilyen körül­mények között is el­költhetnék, elsősorban a feleségem jóvoltából. Eddig eljutottam vol­na tehát, de közben már a jó ég és az OTP sem tudná, hogy az én eredetileg kamatozóra átadott hét és fél mil­lióm mennyire szapo­rodik. Nem is számo­lom tovább. Bele kell őrülni! Éppen ezért a leghatározottabban visszautasítanék min­den olyan összeget, amely a mi társadalmi viszonyaink között meghaladná az egymil­liót. Egymillióméi snak lenni még a szocializ­mus építésének viszo­nyai között is lehet és érdemes, s ennek lehe­tőségével szívesen és bármikor élek. Nem rajtam múlt, hogy ed­dig ez még nem sike­rült. Erről jut eszembe hogy az előbb volt még egy húszasom. Hol is van? Te jó ég, elvesz­tettem valahol. Mi a fenéből veszri , most cigarettát? (egri) szt a pozíciót, az így gondol­kozó emberek nem várhatnak sok jót. Legfőbb törekvésünk természetesem az, hogy a gaz­dasági vezetők, gazdasági irá­nyító szervek mellett minde­nütt és minden szinten megfe­lelő szakszervezeti partner le­gyen. Hogy ez valóra váljék, különösem a jelölő bizottsá­gokra hárul nagy felelősség. Olyan embereket kell jelöl­niük tisztségekre, akiik ráter­mettek, hozzáértők, s valójá­ban közmegbecsülésben álla­nak. Mik a választások eddigi tapasztalatai, s milyen fon­tos feladatok megoldása vár az elkövetkező időkben me­gyénk szakszervezeteire? Munkánk, feladataink fő meghatározói — együttesen — a IX. pártkongresszus és a me­gyei pártértekezlet határoza­tai. A legszélesebb körben meg kell ismertetnünk & meg kell értetnünk e határozatokat a dolgozókkal, * mozgósítani az erőket e határozatok megvaló­sítására. Legkézenfekvőbb, hegy el­sősorban az 1967-es népgazda­sági terv sikeres teljesítéséért munkálkodjunk. Ennél nincs közvetlenebb feladat. Ugyan­csak fontos megismertetni és megértetni a dolgozókkal a gazdaságirányítás új rendsze­rének lényegét, tartalmát, és felkészíteni a szakszervezeti mozgalmat is a reform megva­lósításának eredményes előse­gítésére. Erőinkkel úgy gaz­dálkodunk, hogy a szakszerve­zeti választások mellett, jus­son energiánk az országgyűlési képviselő- és tanácsválasztá­sok előkészítésének és lebo­nyolításának segítésére is. Ez az év szép jubileumot is hoz, a Nagy Októberi SzocAlista For­radalom 50. évfordulóját, s méltóan készülünk megünnep­lésére. Á bizalmiak választásai már befejeződtek és több helyen választottak már szakszerve­zeti bizottságokat is. A vá­lasztásokat mindenütt a nyílt, őszinte hang jellemzi. Szerve­zett dolgozóink érzik, mily fe­lelősség hárul rájuk és felelős­séggel választanak. Az mond­hatom: a jók közül választják a legjobbakat! Igényesebbek a dolgozók, mint bármikor ko­rábban. A különböző pártszer­vektől, az elvi iránymutatáson túl, ténylegesen sok segítséget kapunk. Ez és a dolgozók ak­tivitása is kielégítő biztosíték arra, hotgy valóban a legalkal­masabbak, a legmegfelelőbb emberek kerüljenek szakszer­vezeti vezető posztokra — mondotta befejezésül Mud- riczki János. <P. DJ kapcsolódnék a dolgozók ne­veléséhez. Kultúrinézménye- inkben, politikai iskoláinkon, a munkásakadémiákon, isme­retterjesztő előadásokon segít­jük a dolgozók műveltségi és szakmai színvonalának emelé­sét, a szabad idő mind haszno­sabb, kulturáltabb felhasználá­sát. Néhány jellemző adatot említenénk: 1962-ben kevés hí­ján 24 ezer, 1966-ban pedig 38 ezer szervezett dolgozó hallga­tott ismeretterjesztő előadáso­kat. A szakszervezeti könyv­táraknak több mint 10 ezer rendszeres olvasója van, s ezek egy évi kölcsönzése több mint 74 OOO kötet. Általános, közép-, felsőfokú iskolákon több ezer felnőtt tanul. Az utóbbi években tovább erősödött a szervezettség me­gyénkben. Csak 1966-ban 6645- tel nőtt a szakszervezeti tagok száma. Idén a szakszervezetek is „új mechanizmus” szerint választanak. Mit jelent ez? Hány tisztségviselőt, mi­lyen szerveket kell újravá­lasztani? — Heves megyében több mint tízezer szákszervezeti tisztségviselőt választunk a mozgalom különböző szintű szerveibe. Választanak a szer­vezett dolgozok több mint négyezer bizalmit, műhely-, akna-, iskola- és osztálybi- zottságokat, üzemi, vállalati intézményi szakszervezeti bi­zottságokat, szakszervezeti ta­nácsokat, amelyek az üzemi demokrácia fontos fórumai lesznek — de számvizsgáló bi­zottságokat, társadalombizto­sítási tanácsokat és társadalmi ellenőröket is. 115 helyen vá­lasztanak új társadalmi bíró­ságokat, összesen 312 taggal. A választás vége felé kerül sor a különböző szakszervezetek me­gyebizottságainak újraválasz­tására; s legvégén, 160 kül­dött választja meg a 41 fős Szaksezrvezetek Heves megyei Tanácsát, s annak 11 fős el­nökségét ,f „• ; A megválasztott szakszerve­zeti tisztségviselők idén már nem rendelkeznek megkülön­böztetett jogokkal, mert csak rendes tagokat választanak, póttagokat nem. S ami új a mostani választásoknál: a szakszervezeti bizottságok el­nökeit és titkárait titkosan választják. Az a megállapítás, hogy „új mechanizmus” szerint válasz­tunk, szó szerint értendő. Azok a tisztségviselők, akiket most megválasztanak, már a gazda­ságirányítási reform megvaló­sítása idején szakszervezeti tisztségviselői lesznek. Ha olyan embereket állítanak po­zíciókba, akik képesek a meg­növekedett feladatok ellátásá­ra, nem történhet semmi baj. Ha viszont úgy gondolkoznak, hogy csak gyerünk, legyünk túl rajta, töltsük be valakivel A IX. pártkongresszus ha­tározatai hosszú évekre meg­szabják a legnagyobb tömeg- Bzervezet, a szakszervezeti mozgalom feladatait. Az idei népgazdasági tervek teljesíté­se, a jövő év elején életbe lé­pő gazdaságirányítási reform helyes politikai előkészítése, a parikon gress zusd határozatok megismertetése és megértetése a dolgozók mind szélesebb ré­tegeivel, a határozatok végre­hajtására való mozgósítás, s nagyobb távlatban harmadik ötéves tervünk célki tűzéseinek Sikeres megvalósítása, az ed­digieknél is fokozottabb kö­vetelményeket támaszt a szakszervezetekkel szemben, egyszersmind fokozottabb helytállást és felelősséget kí­ván minden egyes szervezett dolgozótól. A magyar szakszervezeti mozgalom jelentős esemény •lőtt áll, kongresszusára készül. A kongresszust megelőzően, az utóbbi évek munkáját érté­kelve, megyénkben is új tiszt­ségviselőket választanak a Szervezett dolgozók és újravá­lasztják a különböző szakszer­vezeti szerveket is. A szakszervezeti mozgalom megyei eredményeiről, az «többi években végzett tevé­kenység egyes áHomásairól, a Szakszervezeti választások ed­digi tapasztalatairól, s az el­következő fontosabb tenniva­lókról beszélgettünk Mud- riczkí Jánossal, a Szakszerve­zetek Heves megyei Tanácsa vezető titkárával. Ha összefoglaljuk megyénk szakszervezeti mozgalmá­nak az utóbbi években el­ért legfontosabb eredmé­nyeit, mit emelhetünk ki a .szakszervezeti tevékenység legjellemzőbb vonásaként? — Fontos tényként rögzít­hetjük: olyan együttműködés és munkakapcsolat alakult ki a párt- és a szakszervezetek között, amely biztosítani tud­ta, és a jövőben is biztosítani fogja a párt gazdásági es poli­tikai célkitűzéseinek egységes értelmezéséi és törésmentes végrehajtását, megvalósítását. Ha jól akarunk élni, köve­telmény, hogy munkahelyén mindenki helytálljon, szor­galmasan, fegyelmezetten dol­gozzék. Megyénk szervezett dolgozóinak a második ötéves tervben nyújtott teljesítmé­nyét e követelmény szerint minősíthetjük. Fegyelmezet­tebb és jobb munkát végez­tek, amelyekhez társult a szo­cialista munkaerkölcs normái­nak még példásabb betartása A szocialista brigádmozgalom fejlődésének adatai leginkább bizonyítják ezt. 1962-ben még csak 7437-en küzdöttek a ki­tüntető szocialista brigád cím megszerzéséért, 1966 végén már 13 307-en. A szocialista címet elnyert brigádokban dolgozók száma is emelkedett a négy év során, 1559-ről 12 955-re. Szép számmal akad­nak már „veterán” szocialista brigádok is, amelyek hosszú évek óta tartják az elért szín­vonalat; 255 ilyen brigádot számolhatunk, ebből 182 bronz- plakettes, 73 pedig ezüstérmes. Sok új brigád éppen a párt- kongresszus tiszteletére indí­tott munkaversenybe kapcso­lódva tett vállalást a szocia­lista cím megszerzésére. A szakszervezetek ellenőr­ié, segítő tevékenységének eredménye, hogy o dolgozók élet- és munkakörülményei biztonságosabbá, egészsége­sebbé és kulturáltabbá váltak. Hogy mit tettünk a dolgozók társadalombiztosítási jogainak érvényesítéséért, annak bizo­nyítására csak egyetlen ada­tot: 1966-ban a társadalombiz­tosítási célokra fordított kiadá­sok összege meghaladta a 182 millió forintot. Nincs a szakszervezetnek olyan tevékenysége, amely ne Jelentős állomások szakszervezeti mozgalmunk útján Beszélgetés Mudriczki Jánossal, az SZMT vezető titkárával Hárman a sok ezer közül — Pétervásárán lakom, «te Egerben szavazok. Egyébként édesapám is tanácstag, és sokszor voltam már vele, ami­kor fogadóórát tartott. Eddig azonban csak mint szemlélő ismertem ezeket a dolgokat. Most viszont már szavazok! Aki mór gyakorolhatja így is jogait, sok mindent elérhet!... Én például a leendő tanács­tagtól azt kérném, hogy nagy figyelmet fordítson a gimná­ziumra, épüljön fel végre az új szakközépiskola, mert itt nagy a zsúfoltság. Persze ezt inkább az „utódaim” részére kívánom, mivél júniusban le­érettségizem ... g A sok közül három „újdon­sült” választópolgár készül az urnák elé március 19-re. Ök is tudják, hogy életük el­ső szavazata már egyenértékű az idősebbekével, s mint sza­vazásra jogosult állampolgá­vazunk, az fontos ember lesz mások számára is. Már azt is tudom, hogy ha fogadóórát tart majd, mit hozok szóba. Azt, hogy a községben segít­sen a fiataloknak: legyen saép, megfelelő klubhelyisé­günk ... Berényi Erzsiké termelő­szövetkezetben dolgozik, még­hozzá a kiskörei Vörös Haj­nalban. Huncut szemű, ami ebben a korban indokolt, ha­mar mosolyra nyíló lány, — amiért tulajdonképpen felke­restük: első választó — életé­ben most lép majd először a szavazóuma mellé, hogy lead­ja vaksót. — Merre dolgozik? — A kertészetben. Palántő- zunk, kapálunk, és mindent, ami jön. Brigádban dolgo­zunk ... A brigád: KISZ-brigád, és Erzsiké a vezetője. — Azt már tudja, hogy fo­lyik le a választás? — Hát persze — neveti. — Már elmondták. — És felso­rolja, amit tud: — Először vannak a jelölő gyűlések, majd a választás. A választás titkosan történik, odamegyünk egy urnához, és a szavazóla­pot bedobjuk... rok, él is várják, hogy akikre szavazatukat adják, az kép­viselje az ő érdekeiket is. se (hátai) A csengő a művészettörté­net óra végére tett pontot az egri Dobó Gimnáziumban, kezdődött a nagyszünet — al­kalmas idő arra, hogy harma­dik .Alanyunkkal”, Nagy Pis­tával beszélgessünk. A IV/b osztály fele létszámban ké­szül a szavazásra, közöttük Nagy Pista is, aki tavaly ok­tóberben már betöltötte a ti­zennyolcadik életévét. Az érettségi vérfagyasztó közel­ségében említi, hogy egyéb­ként az állatorvosi egyetemre készül. Amikor a témáról esik szó, elmondja, hogy egy jelölő gyűlésen már részt vett Egerben, az SZMT székházá­ban — országgyűlési képvise­lőt. jelöltek. több merevítő csapot helyez­tek el, ezeknek segítségével variálható az asztal hosszmé­rete. Egyébként ezt az asztalt mind a két oldalán lehet hasz­nálni. Érdekes megoldás a fémvár zas irattartó fal. Az irattartó­kat különböző magasságban és távolságban szerelhetik fel, ezért mint térdíszítő elem is használható. Nagyszerűen de­korálhat egy nagyobb falfelü­letet. Ritkaságszámba megy, ezért említjük meg a ruhaakasztó falrészt, amit általában csali előszobákban láthatunk. Ezt is sikerült az egész bútorzat egységes képével tökéletesen összhangba hozni: szerves egészet alkot a többi darab­bal. — Hogyan jut el a varia irodabútor a vásárlókhoz? — érdeklődünk Csömör József­től, a ktsz elnökétől. — A Bútorért-en keresztüL Egyelőre száz garnitúra le­szállítását vállaltuk. — Csak a komplett berende­zést lehet majd megvásárolni? — Azért terveztük ilyenre, hogy ne kelljen mindenkinek az egész garnitúrát megven­nie. Ha akarja, akár egy irat­tartó fiókot önmagában is megvehet. Minden darabja külön is megvásárolható en­nek a bútorzatnak. — Mennyibe fog kerülni a teljes garnitúra? — Nem lesz drága: nyolc­ezer forint az ára. .Szerintünk nagyon kapós ciKk lesz a Mátra néven for­galomba kerülő varia iroda­bútor, mert a modern iroda­házak világos, egyszerű, mo­dern formájához tökéletesen illik, és ami a fontos: egyéni ízlés szerint használható fel a számtalan, lehetséges változat alapián. A ktsz asztalosüzeme joggal ■ bi't büszke saját tervezés^ új gyártmányára. tané Nagyon büszkék rá, de van is máért büszkélkedniük. Szí­vesen mutatják meg minden­kinek az új, modern, ízléses és praktikus irodabútort. A Mátravidéki Építő- és Szak­ipari Ktsz szakembereinek ötletességét, hozzáértését, munkáját dicséri a variálható irodai berendezés. A ktsz egyik irodáját ezzel a bútorral rendezték be. Nem tudjuk minden egyes darabját felsorolni, annyi részből áll, de a legfontosab­bakat megemlítjük. Maga az íróasztal is olyan, hogy asz­tallapja állítható. A két ol­dalsó, irattartó rész tetején Saját öt tét — saját gyártmány

Next

/
Oldalképek
Tartalom