Heves Megyei Népújság, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-15 / 13. szám

hogy az úszó fiatalok tanul­mányi átlaga 4,1—4,2! „Fiókkollégríum” A betonlelátó alatti egyik he­V .went mester ellenőriz nokság: 1965-ben második — 1966-ban harmadik hely (egyet­len pont különbséggel!). Gyer­mek bajnokság: 1965-ben har­madik — 1966-ban negyedik hely. A legtöbb érdeklődőt talán az téveszti meg, hogy 1966-ban Ali Csaba révén csak egy or­szágos bajnokságot nyertek az egri úszók, — 1965-ben pedig négyet. Igen ám, csakhogy az egyetlen bajnokság mögött még 6 második, 8 harmadik, 7 ne­gyedik, 4 ötödik, 4 hatodik hely is jutott, — 1965-ben viszont a 4 bajnokság mellett csak 2 má­sodik, 7 harmadik, 2 negyedik. 1 ötödik és 4 hatodik hellyel dicsekedhettünk. I fjúsági vonalon még kedvezőbb a helyzet. 1966-ban 8 első, 7 második, 3 harmadik, 2 negyedik, 1 ötödik és 1 hatodik hely jutott az Egri Dózsa fiataljainak — 1965- ben viszont csak 2 első, 2 má­sodik, 2 harmadik, 6 negyedik, 4 ötödik és 1 hatodik hely. És a serdülők mérlege? 1966- ban 7 második hely, 1 harma­dik hely, 4 negyedik hely, 1 ötödik és 1 hatodik hely. 1965- ben í első, 5 második, 4 har­madik, 2 negyedik és 3 ötödik hely. De még ezeknél Is többet mond, hogy szinte minden számban növekedett az átlag- eredmény. Persze, helytelen lenne ezek­kel az eredményekkel meg­elégedni, hiszen nem vitás: na­gyon távol állnak az európai élvonaltól. Nyugodtan mond­hatjuk azonban, hogy . Eger úszói — a lehetőségeken belül — megtették a magukét, igye­keztek lépést tartani az orszá­gos élvonallal és bizonyára jó­val előbbre lépnek majd, ha végre elkészül a fedett uszoda, melynek ritkán tapasztalt épít­kezési tempójára ezúttal is fel­hívjuk az illetékesek figyel­mét ... Somody József Újabb játékosokat igazolt as Egri Dózsa Az Egri Dózsa NB I-es lab­darúgó csapatának játékos ál­lománya két fiatal, tehetséges, Heves megyei fiatallal bővült. Egerbe igazolták át ugyanis Molnárt, a MÁV HAC kapu­sát és Péczelit, a Gyöngyösi Spartacus csatárát Már mind­ketten Egerben vannak és be­kapcsolódtak a felkészülési nunkába. A csapat továbbra is napi két edzést tart,*s mint is- neretes, január 20-án kel útra i kéthetes balatonfüredi edző- áborozásra. Újság még, hogy az E. Dózsa i fiatal, jelenleg katonai szol- 'álatát tel jesítő Szabó ll-őt ki- ídta a BVSC-nek. A hírek sze­rint Nagy Károly a Budai jpartacushoz tart, ettől a ■portkörtől azonban még nem irkezett kikérő. Végül egy jó hír a szurkolók zámára: az Egri Elektrome­chanikai Válalat és a Lakatos- rugyár dolgozóinak jóvoltából lágyrészt társadalmi munká- •al nagyméretű eredményjel- ő tábla és stadionóra készül, melyet a pályának vasútál- omás felé eső oldalán szerel­lek majd fel. Az egyén és a közösség polgári védelmi jelentőségéről A MÁV Hr.C fölényesen nyerte a megyei asztalitenisz-bajnokságot 6 — 12 143:217 12 6—12 112:248 12 visszalépett Befejeződtek a megyei férfi asz- 8. Kara csönd 18 talitenisz CSB küzdelmei. A fein őt- 9. E. Helyiip. 18 leknél a MAv HAC csapata négy 10. E. Lendület pont előnnyel nyerte a bajnoksá­got. míg az ifjúságiaknál a Gy. Vasas Izzó gárdája diadalmasko­dott. A felnőtt bajnokság utolsó fordulójában a következő eredmé­nyek szti’etteik: E. Vörös Meteor— Selypi Kinizsi 12:8. Ifjúságiak: Selyp—E. Vörös Meteor 5:0. Mátra- alji Bányász—Petőfibánya 10:10. If­júságiak: Mát^ariiija—Petőfibánva z^s- E£er* Gárdonyi 5:0. E. Vörös Meteor—MÄV HAC 9 30 óra. 10:10. Ifjúságiak: MAV HAC—E. sí: Heves megye 1967. évi kö­Vörös Meteor 3:2. Gv. Vasas Izzó— zépiskolás bajnoksága lesikló, mű- Selypi Kinizsi 10:19. Ifjúsá^k- lesikló. és futó számokban. Ké- Gy. Vasas Iz-ó—Se’yp 5:0, MAv kes- 6ra. — A hatvani járás út- HAC—E. Helyiipar 20:0. Ifjúságiak: törő-olimpiai versenyei. Pötőfibá­A vasárnap sportműsorából Asztalitenisz: Bp. Spartacus—Eg­ri Dózsa. NB I-es férfi CSB-mérkő- Gimnázium. *0 {Mémí '. január 15., vasárnap MAV HAC—E. Helyiipar 5:0. A felnőtt bajnokság végeredménye: 1. MÁV HAC 2. Gy. Izzó 3. E. V. Met. 4. I-rőrinci 5. Petőfib. 6. M. Bány. 3. Selypi K. 18 16 18 14 18 14 18 10 18 8 18 7 18 • 1 1 1 1 1 9 205:355 17 óra. 1 10 169:191 15 intézet 1 285: 75 33 3 262: 98 29 3 244:116 29 7 220:140 21 nya. 10 óra. A Bp. Honvéd alpesi versenye, Galyatető 13.30 óra, — Az U. Dózsa ugróversenye. Mátra­háza, 10.30 óra. Korcsolyázás: Eger város 1967. évi gyors- és műkorcsolyázó baj­noksága és az úttörő-olimpia. Eger •városi versenye. Eger. Népkert. 9 A gyöngyösi iparitanuló­háziversenye. Gyöngyös 2 U 150:200 12 ITSK-pálya. 8 ót*, Ebből az aikalombOl két. négy ér­tékből álló sorozat kerül kiadás­ra. A Szépművészeti Múzeumban őrzött legszebb festményekkel foly­tatják a Művész-sorozatot. ★ Miskolcon rendezik az 1957. évi ifj úsáei bél yeffk i állítá st. Az ifjú­sági bélyeigigyűjtés vezetőinek, irá­nyítóinak, a szakkörök vezetőinek országos tanácskozása már régen esedékes volt és azt a vezetők kö­zül számosán hiányolták. Az érte­kezlet 1967. elején összeül és bizo­nyára hasznos tanácsokkal, tapasz­talatokkal szolgál majd. újabb lö­kést ad az ifjúsági bélyeg gyűjt és minőségi és számszerű fejlődésé­nek. Egy másik hasznos kezdemé­nyezés volt az országos ifjúsági bélyeg ki állítás szervezése. Az 1967. évi országos ifjúsági bélyegkiállí­tás Miskolcon lesz és a miskolci, valamint a Eoisod megyei bélyeg­gyűjtők — mind a felnőttek, mind az ifjúságiak — lelkesen készülnek a kiállításira, ★ Újdonságok: NDK. KisíVben nyomtatott hatértékű sorozat a Te­rüli asztalkám meséiét varázsolja első. — Shariah: Kennedy halálá­nak 3. évfordulójára kiadott bé­lyegeit a budapesti Állami Nyomda készítette. Az összefüggő három érték az elnök síremlékét, arcké­pét és az 1904-ben kiadott emlék­bélyeget ábrázolja. — Szovjetuniói összefüggő hármas bélyeg mutat­ja be a Ho-ldkutatasban elért ered­ményeket. Németi Vilmos Munkaórák az egri uszodában Tísszaesett>e úszósportunk ? — ÍOO megyei rekord dőlt meg — Ébresztő reggel fit órakor lyiségben kőt tehetséges, nagy jövő előtt álló fiatal talált ál­landó lakhelyet. Bukolyi Edit és Prucz Éva ugyanis oyan tá­vol laknak az uszodától, hogy a rendszeres edzés így látszik teljes mértékben biztosított­nak. Válent edző szombat dél­utántól vasárnap estig enge­délyez „kimenőt” a két kis­lánynak — a minél jobb fel­készülés érdekében ennyi időt tölthetnek otthon a családnál. Az étkezés, a tanulás, a pihe­nés, az alvás tehát az uszodá­ban történik. Ennek a „fiók kollégiumnak” gondolata nem új, de mind ez ideig anyagi problémák miatt nem valósul­hatott meg a 15—16 fős bennt- iakásos, tulajdonképpeni edző­tábor, amely a tervek szerint az iskolai év alatt üzemel. portberkekben — de egyéb más helyeken is — szóbeszéd tárgya az egri úszóélet, az egri úszósport ha­nyatlása. ‘ Vajon tényleg így van ez? Nos, a visszaesés, a hanyat­lás csak látszólagos! Ha ugyan­is az 1966. év teljesítményeit összehaonlítjuk az előző évek eredményeivel — határozott fejlődést tapasztalunk, annak ellenére, hogy Katona József Európa-bajnokunk az úszástól visszavonult, Erdélyi Éva pe­dig csak nagyon kevés verse­nyen állt rajthoz! Beszédes számok i íme, néhány bizonyiték. i 1966-ban. száz megyei rekord i dőlt meg az 1965. évi 79-cel ! szemben, s a nyáron nem ke- ■ vesebb, mint 451 fiatal látogat- < ta az edzéseket. Ilyen nagy tö­megre egyetlen évben sem volt . még példa! ( Az országos pontversenyben i való szereplésről. i Felnőtt bajnokság: 1965-ben ’ harmadik — 1966-ban harma- z dik hely. Ifjúsági bajnokság: i 1965-ben negyedik — 1966-ban I harmadik hely. Serdülő baj- i A z edzők lába alatt élesen csikorog a fagyott hó, ahogy a medence partján le-fel járnak órával, edzéstervvel a kezükben, feltúrt gallérú ka­bátban, meleg holmikba öltö­zötten. Mert hiába mérték •na az idei té! eddigi legala­csonyabb hő mérsékleti érté­két. — az egri uszodában za­varmentesen folynak az ed­zések. Csak épper nem nyüzsög­nek annyian a medencében, mint a meleg nyári napokon Bent az öltö­zőkben olaj- kályhák ontják a meleget, on­nan a meden- • céig csak pár lépés a távol­ság, s lehet akármilyen hi­deg — a fiata­lok erős. edzett szervezetének még csak meg se kottyan... A napokban valaKi — mar nem emlékszem pontosan, hogy kicsoda — a sportról, történe­tesen az úszásról ekként nyi­latkozott; — Öregem, beszélhetsz akár­mit — az csak szórakozási Hát persze. Augusztusi nap­fényben, jó meleg vízben úsz­kálni szórakoztató dolog, de nem tudom, mit szólna az ille­tő, ha végig kellene neki csi­nálni azt, amit az egri Dózsa úszói — serdülőktől a felnőt­tekig — egyetlen nap véghez visznek! Ébresztő hajnali öt óra táj­ban, hogy ne késsék el a há­romnegyed hatkor kezdődő el­ső edzést, ami hét óráig tart. Utána irány az iskola, a mun­kahely. Délután 14 órától is­mét találkozás az uszodában, ahol csoportokra osztva folyik tovább a felkészülés. Vagy a vízben, vagy pedig az uszoda tornatermében, gumiexpander, súlyzók és egyéb testet erősítő tornaszerek társaságában. Páragomolyok a medence ffilfitt Tiszta a levegő, alig lehet látni egy kevés párafelhőt — később azonban csökken a lég­nyomás, a medence fölött sű­rű pályagomolyok kezdik el járni bizarr táncukat. Megszo­kott téli kép ez Egerben. ]**■ őst egy pillanatra fel- •1- ■■ bukkan a vízben két úszó piros gumisapkás feje, az­tán egy nagy páracsomó ismét eltakarja őket a szemünk elől. így megy ez órákon át. Akik elvégezték a napi edzésadagot, sietve felöltözködnek és távoz­nak. — helyüket újabb lányok, Eiúk foglalják el. Egy kislány jelentkezik Vá- ent Gyula mesternél. — Gyuszi bácsi, tessék a fél­évi értesítő... Belekukkantunk, Prucz Ági itlaga 4,7. Ez bizony szép ered- nény, de az edző utána szói íz öltözni Induló Áginak: — Év végére még tovább ja­vítani! Mert az Egri Dózsa úszó- izakosztályában nagy gonddá’ T.enŐrzlk a gyerekek iskolai oulmányi előrehaladását, 'nden szombaton be kéül mu­ni a héten szerzett osztály­úikat. Aki a tanulásban m állja meg a helyét, az el­sülhet rá, hogy jó darabig m járhat moziba, színházba gyéb más szórakozó helyek- de végső esetben rövidebb szabb időre még az uszodá- l is kitiltják őket a szigorú izők. Nem véletlen tehát, Az egyén A TÖMEGPUSZTÍTÓ fegy­verek hatását sokféleképpen lehet csökkenteni Az egyéni és kollektív védelem, a ve­szélyezetetett városok fellazí­tása, felszerelések, műszerek, anyagok, gyógyszerek (a vedel, mi intézkedések nagy köre) a védekezés hathatós módszerei és eszközei. Mindezek a véde­kezés úgymond ..szakmai ol­dalai”. De hogyan lehetne to­vább egyszerűsíteni az egyéb­ként valóban bonyolult proo- lémákat? Talán úgy, hogy fel­tárjuk az egyén és a nagyobb közösségek tudatos cselekvé­seiben rejlő, a veszélyt nagy mértékben csökkentő lehetősé­geket. Vizsgáljuk csak meg az egyént. Az akkori nagyon is súlyos állapot terheit alaposan ki­sebbítjük és ezzel a hatás rá­diuszát szűkítjük, ha el tud­juk érni, hogy mindenki már napjainkban, tehát a felkészü­lés időszakában megkérdezi önmagát: „én, az egyed... az egyén mit tehetek?” Ha ugyan­is a megkérdezett erre a kér­désre úgy tud válaszolni, hogy önmaga is nyugodt lehet (azaz valóban tudja, hogy mit kell tenni) akkor e válasz első fon­tos lépésnek tekinthető bármi­lyen veszély, vagy váratlan esemény, többek között akár a nukleáris csapás hatásainak elhárítására vagy legalábbis csökkentésére. Ha mindehhez hozzátesszük, hogy az egyén végeredményben egy közösség tagja is, akkor a közösség is, amelybe tartozik, úgyszintén elégedett lehet, mert egyik összetevője — az egyén! — tudja, hogy mit kell tennie, azaz a közösséget mentesíteni tudja az ő tudatlanságából származó fölösleges intézkedé­sektől. Az a helyzet azért kap különösein nagy hangsúlyt, mert a közösségek, például egy szervezett alakulatnak, vagy egységnek úgyis renge­teg társadalmi méretű felada­ta lesz Ennek hatékonysága nyilvánvalóan ugrásszerűen nő, ha az egyének átvállalják az irányukban egyébként 6zük. séges intézkedés gondját és ezek a kollektív erők „össztűz­ként” az általános rangú prob­lémák mmegoldása irányában hatnak. Az egyén a polgári véde­lem szempontjából „egész” es „rósz”. „Egész” olyan értelem­ben, hogy ki tudja kapcsolni magát — felkészültsége ese­tén! az érte történő beavatko­zás alól, tehát tehermentesít, sőt összpontosít, azaz „nem okoz gondot”. Ugyanakkor „rész” is, mert mint megma­radt „egész” kapcsolódni tud, egy kollektív erő részévé vá­lik, tömörít, azaz „részt kér a mások irányában ható felada­tokból”. A POLGÁRI VÉDELEM fej­lesztésének egyik legkövetke- zőbb feladatának látszik az egygm imént körvonalazott je­lentőségének kihangsúlyozása és tudatosítása. Mindezt ter­mészetesen úgy kell tennünk, ; hogy a tárgyalt vonatkozásban az egyén mégsem mint elkülö­nült egyed jelentkezzék, aki szemellenzősen, egoista módon csak önmagával törődik, ha­nem úgy mint a közösség egy tagja, aki azzal, hogy maga felkészült — a nagy egész erő­sítője, összetevője lett. Az egyén itt, tehát nem abszolút értelemben vett individuum­ként, hanem kollektívámként szerepel. Az egyén rendkívüli jelentőségét a polgári védelem számára éppen ez adja meg. Szükségállapot viszonyai kö­zött az egoizmus, az önzés, a „csak magával törődés” — , végzetes lehet Akkor csak a • kollektívizmus segít A „tu- i dóm. mit kell tennem” felié- ] szültségű egyén ennek a kol- s lektívának alkotó eleme. Ami­kor tehát az égvén jelentősége í ilyen hangsúlyt kan, ezt összes í fontos tartozékával effvütt kell i, értenünk. A „mi” egyénünk i nem egoista, hanem szilárd * kollektivista erő. 'é HOGY LEHETNE tömören * összefoglalni ezt a kérdést? * — A háború teljesen szokat- f San életkörülményeket terem* J: äz ember számára. Nemcsak <i abban a vonatkozásban, hogy e kényelmes, nyúgodt és min- ^ lennajpi élete merőben váltó- b Franklin D. Roosevelt nevéről nevezik el a New Yorlc-ban 901. Third Avenue alatt épült új posta- hivatalit. Az új postaállomás mű­ködését előreláthatólag 1967. má­sodik relében kezdi meg. ★ A Magyar Posta 1967. évi tervei a bélyegk:bocsátás terén. Az év első újdonsága az Opera-sorozat lesz, amely nyolc értékből áll és a legnépszerűbb dalművek színpad­képét mutatja be. A magyar flóra hét ritka virágával emlékeznek -ieg Kitaibei Pál halálának 150. évfordulójáról. Márciusra hétórté- kű Kutya-sor kiadását tervezik. Különleges sorozattal teszik emlé­kezetessé a Magyar Posta centená­riumát. Ezért nyilvános Pályázatot hirdetnek a tervező művészek ré­szére és a kiadás témáiéra min­den gyűjtőtől ötletet kémek. Ki­emelkedő fllatélial esemény a Bu- lapesten megrendezésre kerülő AEROFTLA (Nemzetközi Légiposta i béíyeekiáUítá» és kongresszus) át zik, hanem elsősorban abban, hogy megkezdődik ön-életének, ön-vagyonának állandó men­téd folyamata. Ez az utóbbi annál is inkább fontosabb, mert a polgári védelemnek ko­rántsem közömbös, hogy a tu­datlanságból és tájékozatlan­ságából eredő okok miatt ve. szélybe — és bajba került em­berek tömegével áll-e szem­ben, vagy a felkészülés és gya­korlás eredményeként viszony, lag kevés elkeriilhetetlen esel felszámolása vár reá. Itt nem is csak arról van szó, hogy jó­val kevesebb sérült, vagy kár­eset lesz, hanem elsősorban arról, hogy ezt a ke vese ot helyzetet az épen maradt és nyugalmukat megőrző embe­rek sokaságával könnyebben és eredményesebben fel tudja számolni. Az egyén jelentősége és felelőssége rendkívüli mó­don nagy. Minderre időben kell rávezetni és jól körülha­tárolt feladataira megtanítani. Azt szokták mondani, hogy nyáron nem aratnánk, ha ősz­szel vagy tavasszal nem vet­nénk. A termés beéréséhez idő és gondos ápolás szükséges. Miért volna másképpen ez a polgári védelemnél? Itt is idő­ben kell megkezdeni az egyé­nek felkészítését. Mert külön­ben másfajta „aratás” lenne adott esetben: a pusztulás, a tűz aratása. Ezt el lehet kerül­ni. Sokféleképpen.; többek kö­zött úgy. ha mindenki választ tud adni erre a kérdésre: „én mit tehetek?” A közösség AMIKOR AT EGYÉN jelen­tőségét annyira aláhúztuk, lé­nyegében már seitettük a kö­zösség (család, ház, háztömb) jelentőségét is. A kisebb-na- gvob közösségek ugvanis ezek­ből az egyénekből állnak. A közösség polgári védelmi jelentősége hallatlanul nagy. Alapjában véve ugyanis a pol­gári védelem azokon az ala­pokon nyugszik, amelyeket a közösség biztosítani tud. Itt el­sősorban arról a hatásról van szó, amelyet a közönség az egyénekre gyakorolni képes. Az egyén ugyanis — legtöbb­ször — környezeti hatásokhoz alakítja gondolkodását és cse­lekvését. Ha a környezet hatá­rozott és cselekvőképes, az egyén is megteszi a szükséges .lépéseit”. Megfelelő összhatás körülményei között a különbö­ző nagysságrendű közösségek elsősorban a családok) — mi- itán meg tudták oldani 6aját problémáikat — azonnal részi /esznek az általános mentés és íelyreállítás munkáira irányu- ó erőfeszítésekben. De nemcsak a „ráhatás”-ról /an szó, hanem arról is, hogy ;gy közösség együttesen job- pan rendelkezik alkalmas be- ■endezésekkel és eszközökkel; igyiknek ilyen, a másiknak >lyan felszerelése, esetleg te- :hnikája van; az egyik hizo- íyos feladatokhoz jobban ért, i másik egy másfajta munkára petializálódott; együttvéve tu- ajdomképpen képesek és al­kalmasak sajat maguk megol­dani a legváratlanabb problé­mákat, sőt, szükség esetén se­gítséget tudnak nyújtani a szomszédos közösségeknek: vagy ők vehetnek igénybe ugyanilyen külső segítséget. AKÁRHOGY ELEMEZZÜK a dolgot, tulajdonképpen ön­védelemről van szó. Az egyé: és a közösség fontosságának felismerése és ilyen kihangsú­lyozása azonban korántsem je lenti a régi, valóban elavul: „önvédelmi szervezet” valami féle újra életrehívását. Amazt a hagyományos fegyverek tet­ték szükségessé, mármint az, hogy egy ledobott bomba ha­tásával szemben azonnal kéz­nél legyen egy lokális szerve­zet. Természetesen ez a nuk­leáris fegyverek időszakában idejét múlt, teljesen korsze­rűtlen és szükségtelen, mert egyszerűen alkalmatlan bár­milyen szervezett cselekvésre. De nem is erről van szó. Ha­nem arról, hogy a közösségek ismerjék a tömegpusztító fegy­verek hatását; tudják a véde­kezés módját; vegyék számí­tásba a védelemhez szükséges rendelkezésre álló anyagi és technikai lehetőségeket; le­gyen elszántságuk úrrá lenni a nehézségeken és legyenek ké­pesek az önvédelemre, továbbá a közvetlen szomszédság meg­segítésére. Az ilyen közösség „békebeli” szervezettség nélkül a szükséghelyzetben maga „áll össze”, az akkori állapothoz legjobban alkalmazkodni tudó szervezett érővé, és válik orga­nizmussá, sokkal inkább, mint a békében szervezett „önvéde­lem”, mely a csapás után da­rabjaira hullott és éppen ezért lesz működéskén+elen, mert ke­resi és nem találja a szerveze­tet. várja és nem kapja az irányítást Felmerülhet, hogy az ösztö- nösséget emeljük rangra a szervezettséggel szemben. Ügy vélem, nem így áll a tétel; a tudatos cselekvők eleve szer­vezettek és még inkább azzá válnak a nehéz időkben, ami­kor a felismerés és a megta­nult, begyakorolt képzettség szervezett cselekvésre ösztönzi őket VÉGEREDMÉNYBEN az a közösség, amelynek minden tagja tudja a feladatát és ap­ró, hozzáértő és eggyéforrott közösségi sejtekből rakódik össze — minden körülmények között megtalálja a megoldá­sokat, a menekülés előre szinte •nem is látható, ki nem számít­ható lehetőségeit Bppenhogy csak így számíthatunk „szer­vezett” önvédelemre. Szinte kiszámíthatatlan an­nak jelentősége, amely abból következik, hogy a polgári vé­delem szervezett katonai, ál­lamigazgatási és üzemi erői a „nagy” és komplikált felada­tok megoldására összponto­síthatnak. Tulajdonképpen együtt — a közösségek és az alakulatok — biztosítani tud­ják a legfontosabbat: a nem­zet túlélését minden körülmé­nyek között. Fóti Pál alezredes

Next

/
Oldalképek
Tartalom