Heves Megyei Népújság, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-15 / 13. szám
Az 1966* os év néhány tapasztalata és 1967. évi főbb feladataink Heves megye iparában Irta: HAZAI BÉLA, a meggyei pártbizottság* titkára Megyénk gazdasága az 1966-os évben alapvetően az MSZMP Központi Bizottság 1964 és Í965 decrmVri határozatai ga v,ikai elveinek a III. ötéves terv 0i céljainak meglelelően fejlődött. Gazdasági fejlődésünk legfontosabD eredménye, hogy — a termelés szerkezete és színvonala fobban megfelelt a szükségleteknek, ebből adódóan i kevesebb felesleges készlet képződött, •» a termelési költségek és a termelékenység kedvezőbben alakult a tervezettnél, — az építőipar jelentősen növelte teljesítményét a gazdálkodás hatékonyabbá válása és a minőség javulása mellett. Megyénk szocialista ipara éves termelési előirányzatát 103,5 százalékra teljesítette, amely 1965-höz viszonyítva 7,8 százalékos növekedést jelent. Az ipart termelés növekedésének üteme jelentősen meghaladta az országos 6—6,5 százalékos növekedési ütemet. Az 1966-os év folyamán a korszerűség irányában változott megyénkben az ipar ágazati és gyártmányszerkezete. A gépipar, az élelmiszeripar termelése az átlagost meghaladó ütemben növekedett. Sikereket értünk el az új gyártmányok prototípusainak gyártásában (pl. vácuumtechni- kai gépek, könnyűfém kokillaöntés stb.), illetve ezek üzemszerű termelésének megszervezésében (pl. hűtőgép-kompresszorok, fémcsomagoló eszközök, fehércement stb.). A termelés és felhasználás közötti összhang A termelés növekedésének magasabb ütemét véleményem szerint az tette lehetővé, hogy az iparban dolgozó párt-, gazdasági és tömegszervezeti vezetők egyre jobban megértették a termelés és felhasználás közötti összhang szükségességét. A termelés szerkezeti és színvonalbeli szempontból, más szóval, a termékek összetétele és használhatósága jobban megfelel a szükségleteknek. Bizonyos termékekből — pl. cement, tégla, kőolaj stb. — nem tudtuk a szükségleteket kielégíteni, más termékekből viszont — pl. lignit — a készletregyártás volt tapasztalható. A szükségleteknél, az értékesítési lehetőségeknél figyelembe kell venni a termel® fogyasztás, a lakossági egyéni fogyasztás és a külkereskedelem szükségleteit. A termékek összetételének és használhatóságának javulása kedvezőnek bizonyult a .termelő és egyéni fogyasztás szükségleteinek kielégítésében, de nem bizonyult elégségesnek a külkereskedelem igényeinek kielégítésében. Ez utóbbit fejezi ki az, hogy a minisztériumi ipar exportszállítása 1,1 százalékkal emelkedett a bázishoz viszonyítva, míg a termelés 7,8 százalékkal nőtt. A termékek összetételének és használhatóságának javítása, a szükséglettel való összhang ismételt megteremtése nemcsak a külkereskedelmi mérleget javítja, nemcsak a félkész és késztermék készlet normális szinten tartását eredményezi, nemcsak a kedvező termelési volumen kialakulását segíti, hanem a gazdálkodás hatékonyságát is befolyásolja. Tehát egyúttal népgazdasági és helyi érdek is a szükségletek egyre jobb számba vétele és a termelés összehangolása azzaL Vállalataink, üzemeink javuló gazdálkodását mutatja a termelési költségek és § termelékenység alakulása. A szocialista iparban a termelési költségek színvonala általában 0,5— 1,0 százalékkal jobb a tervezettnél. A termelési költségek alakulása nagy szóródást mutat. A bányászatban növekedett, az élelmiszer- ipar egyes üzemeiben, a gépipari üzemekben, a tanácsi és a szövetkezeti iparban csökkent a termelési költségek színvonala. Milyen tényezőkből adódott a termelési költségek előbbi alakulása? A dolgozók és a Vezetők körében erősödött a jövedelmező gazdálkodás szemlélete. Egyre jobban megértik, hogy a gazdaságosság növelése, a takarékos gazdálkodás nem kampány- munka, hanem az új társadalom építésének egész időszakára vonatkozó gazdaságpolitikai célkitűzés. Ezt fejezi ki az is, hogy az egy foglalkoztatottra jutó termelés az .állami iparban — cukorgyárak nélkül — 3,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A termelékenység kisebb zökkenőkkel ugyan, de megfelelően ellátta. Javult a vasúti és közúti szállítóeszközök kihasználtsága, a rakodás gépesítése. Még mindig előfordul azonban, hogy egyes fuvaroztatók nem pontosan tervezik meg az elszállításra kerülő áruk mennyiségét. Helyenként a vasúti kocsikból soká rakják ki az árukat, ami lassítja a kocsiforgalmat. A közlekedési ágak között az együttműködés sokat javult, amelyet hatékonyan segített a koordináció. A megye kiskereskedelmi forgalma a vártnál gyorsabb ütemben emelkedett és 6—7 százalékkal haladta meg az előző évit. Kedvezően hatott a forgalom alakulására a lakosság részére történő pénzkifizetések növekedése, főként a központi intézkedések eredményeként. A fogyasztói árszínvonal kisebb mértékben kövekedett a tervezettnél. Az árváltozások a ^zdaságos fogyasztási szerkezet irányában nanővekedése legnagyobb a szövetkezeti iparban és a minisztériumi élelmiszeriparban, míg a Nehézipari Minisztérium egységeméi vssza- esett. Az ipari üzemek munkaerő- és bérgazdálkodása általában eredményt hozott. 1966-ban megállt az alkalmazotti létszámarány növekedése, kismértékben nőtt a munkanormán alapuló teljesítménybérben dolgozó munkások aránya. Javult a munkafegyelem, erősödtek az' üzemi törzsgárdák. Összességében javult a készlet- gazdálkodás. A készletek növekedése kisebb, mint a termelés növekedésének üteme. Tartalékaink jelentős réssé ma Is érintetlen A gazdálkodás javulása azonban továbbra is jelentős tartalékok érintetlenül hagyása mgllett, feltárása nélkül valósult meg. A termelés növekedésének csak 55,8 százaléka származott a termelékenység emelkedéséből, amely a tervezettnél és az országosnál egyaránt kedvezőtlenebb. A termelés ütemessége, üzemeink egy részénél nem valósult meg. A termelési költségeket kedvezőtlenül befolyásolta néhány üzemben a gyártási selejt kismértékű emelkedése. A termelési költségek csökkentését, a termelékenység növelését akadályozza a lassú technológiai fejlesztés, a termelés szakosításában rejlő lehetőségek kihasználatlansága, a munkaidőn belüli veszteségidők magas aránya. Az állóalap-kihasználás terén sem következett be számottevő javulás, sőt néhány helyen romlott a helyzet. Tehát az ipar gazdálkodása egészében véve fejlődést mutat, ugyanakkor számos kihasználatlan lehetőség marad, amely feltárása az előttünk álló tervidőszak feladata lesz. Megyénk építőipari vállalatai 1966. évi teljes termelési és épitésszerelésd tervüket 11— 11,5 százalékkal teljesítették túl, amely 15,9 százalékkal magasabb az 1965. évi színvonalnál. Ez a túlteljesítés általában egybeesett beruházáspolitikai céljainkkal: javult a minőség, csökkentek az átfutási-befejezési idők, nőtt az építőipari munka termelékenysége és gazdaságossága. Az építőipar erőteljes feljődések sok éves mulasztás felszámolásához megfelelő indulást jelent. * A beruházások növekvő feladatainak csak részben tudtunk megfelelni, örvendetes, hogy a Visontai Külszíni Bánya- és Erőműkombinát beruházási feladatait szinte részleteiben is teljesítettük. Mintaszerűen lett megoldva a Hatvani Cukorgyár toronydiffúzió építése. Egyes beruházások előkészítetlensége — pl. az Egyesült Izzó Gyöngyösi Félvezetőgyár —, .a tervezők által továbbra is magas arányban alkalmazott korszerűtlen szerkezetek, a belső szervezetlenség nem kevés gondot okózott. Szinte anakronizmus arról a komplex tervezőikivitelezői mulasztásról és gondatlanságról szólni, amit a z egri fedett uszoda építésénél tapasztalni. A termelő beruházásoknál — és ez beruházási tevékenységünk hiányossága — nem mindig veszik figyelembe az állóalapok termelékenységgel kapcsolatos összefüggését: — Az üzembe helyezett állóalapok termelékenysége a korábbi állóalapokétól álig nagyobb, — a termelésnövelést új munlcaerő alkalmazásával, ezért zömében építési igénnyel járó munkahely-bővítéssel, és nem a korszerűbb gépek beállításával, az elavult gépek cseréjével oldják meg. Ez és más tényezők játszottak szerepet abban, hogy megyénkben a termelékenységi hányad kedvezőtlenül' alakult az 1966-os évben. tottak. Bár az áruellátás egészében megfelelő volt, de továbbra is jelentős volt a hiánycikkek száma. Néhány cikkből nem tudtuk biztosítani a folyamatos ellátást. Az éves termelési feladatok sikeres megoldása fizikai és szellemi dolgozóink lelkes és odaadó munkájának köszönhető. Á IX. kongresszus tiszteletére indított szoeialista munkaverseny keretbe foglalta és irányi; adott dolgozóink tevékenységének, amely biztosította az 1966-os év eredményeit. Ezúton is köszöntjük az ipar, az építőipar, a közlekedés, a kereskedelem, a hivatalok és intézmények dolgozóig akik tetteikben megnyilvánuló, a szocializmus és szeretett szülőföldünk épüléséhez és felvirágzásához értelmüket és munkájukat adták. A feladatok megoldásának fontos feltételét teremtette meg a területi és üzemi pártszervek, az állami, gazdasági szervek és tömegszervezetek dolgozóinak következetesebb, tervszerűbb, nem egyszer áldozatos munkája. Pártszerveink és szervezeteink, a kommunisták eszmei-politikai munkája, a közgazda- sági propagandamunka fejlődése, a gazdasági szervező munka tartalmi és módszerbeli színvonalának emelkedése elősegítette a gazdaság- politikai elvek és gazdasági célok megértését és gyakorlati megvalósítását. A pártszervek és szervezetek elősegítették a gazdasági vezetés önállóságának fejlődését és felelősségének jobb érvényesülését. Csökkent a párt részéről t napi ügyek intézése, viszont több gondot fordítottak a gazdaságpolitikai elvek érvényesülésének ellenőrzésére, a szervező és ellenőrző munkára. Az 1966-os év hiányosságai összefüggnek a párt gazdasági szervező munka helyzetével: A gazdasági helyzet elemzése alapján az is látható, hogy ez évben is lesznek nehézségek, feszültségek. Ahhoz, hogy a terv végrehajtása során a központi célkitűzéseknek megfelelő gazdasági fejlődés következzen be, az állami, gazdasági szerveknek és a pártszerveknek fokozniok kell tevékenységüket a gazdasági munka hatékonyságának növelésére. A tervből adódó fő előirányzatok és célkitűzések a következők megyénkben: — az ipari termelés növekedése 5—7 százalékos lesz, kismértékben meghaladja az országos átlagot, , — a munkások és alkalmazottak reáljövedelme 2,7 százalékkal nő, — a munkások és alkalmazottak létszáma 2— 4 százalékkal, az átlagbér 1—1,5 százalékkal nő, — o kiskereskedelmi áruforgalom 4—6 százalékkal, — a beruházások összvolumene 30 százalékkal nő és eléri az 1,8 milliárd forintot. A terv végrehajtása során a vállalatoknál, gyáregységeknél az eddigieknél is nagyobb figyelmet kell fordítani a fogyasztói igények kielégítésére. Célszerű a tervezetten felül is növelnünk az exportot, és ha lehetséges, a belföldi termelő és egyéni fogyasztók által igényelt termékek termelését. Nem szabad a termelés öncélú túlteljesítésére törekedni és csökkenteni kell a nehezen értékesíthető termékek termelését. Az anyagtakarékosság fokozása révén a termékminőség tartásával és javításával elő kell segíteni a tőkés anyagimport csökkenését. Fel kell karolnunk a tőkés anyagimport megtakarítását és helyettesítését célzó kezdeményezéseket. Elő kell segítenünk a szocialista országok műszaki-gazdasági eredményeinek megismerését a gépek és anyagok terén, és beszerzéseinket — figyelembe véve a körszerűség követelményeit — ezekben az országokban kell eszközölni. Változatlanul fontos feladat, hogy a terv végrehajtása során elsősorban a gazdálkodás minőségi mutatóinak javítására fordítsák figyelmüket. A népgazdasági egyensúly szempontjából nagy jelentősége van az állami költségvetés bevételei teljesítésének. tehát a jövedelmezőség kedvező alakulásának. • A termelés emelkedését 1967-ben országos átlagban kb. 80 %-ban a termelékenység növelése útján kell biztosítani. Ez megköveteli, hogy egybehangolt műszaki-szervezési intézkedésekkel már a tervciklus elején, majd folyamatosan biztosítsák a hatékonyabb gazdálkodást. A műszaki-szervezési intézkedéseket szélesen kell értelmezni: — a gyártás- és gyártmányfejlesztésre, — az álló- és fogyóeszköz-gazdálkodás fejlesztésére. % — a termelés és a forgalom területére, — a napi és távlati célok harmonikus megvalósítására stb. Pártszervezeteink segítsék, bátorítsák a műszaki fejlesztést célzó minden tevékenységet, az újító, feltaláló és tapasztalatcsere-mozgalmat. Az 1967-es évben megyénkben a foglalkoztatottak száma nő az építőiparban, nő az ipar egészében kismértékben, miközben a szénbányászat föld alatti üzemeiben csökken a íog*■> nem építettünk eléggé a dolgozók kezden ményezésére, észre-"Afn1'>ik. javaslataik, krit ’ összegezés javaslatokat nem terjesztettünk Kellő számban az állami, gazdasági vezetés elé, — a gazdasági vezetők kezdeményező-készségének fejlesztésében, a jók előléptetésében, a gyengék felmentésében kevésnek bizonyult az aktivitás, — az állami, gazdasági szervek munkájának pártellenőrzése nem bizonyult elég hatékonynak, nem biztosította maradéktalanul: a gazdaságpolitikai döntések érvényesülését, a vezetés demokratikus módszereinek és a fegyelem összehangolt fejlődését, — a gazdaságpolitikai, közgazdasági propagandamunka hatékonysága még kevésnek bizonyult, a gazdasági jelenségekről csak részben adott mélyebb összefüggéseiben információt dolgozóinknak, — a tömegszervezetek és tudományos egyesületek termelést segítő tevékenységét, 1 ezek lehetőségeit kellően nem használták fel pártszervezeteink. Mindezek helyes számba vétele, az okok feltárása módot ad arra, hogy gondosabban készüljünk fel az 1987-es év gazdasági feladataira, azok végrehajtásának megszervezésére és teljesítésére. Az 1967. évi terv alapját a III. ötéves terv célkitűzései és az 1966. évi gazdasági munka tapasztalatai, eredményei képezték. A párt vezető szerveinek az a véleménye, hogy 1967- ben a III. ötéves tervben jóváhagyott gazdaságpolitikai vonalon haladunk és a III. ötéves terv jóváhagyása, valamint a gazdasági mechanizmus reformjával kapcsolatos döntésekhez képest az 1967. évi feladatok megvalósításához új gazdaságpolitikai elhatározásokra nincs szükség. lalkoztatottak száma. A szénbányászat föld alatti üzemeiben foglalkoztatottak számának csökkenése a szénigény csökkenésével függ össze. Fontos feladat, hogy a munkaerő-átcsoportosítást kellő gondossággal, a munkaerőgazdálkodás helyes intézkedéseivel oldják roes szerveink. Á normák karbantartására irányuló tevékenységet fegyelmezetten tovább kell folytatni, biztosítva, hogy vállalati és gyáregységi ■szinten az átlagos teljesítményszázalék — a termelékenység növekedése mellett — 100 százalék körül alakuljon. Gazdálkodó egységeinknél szorgalmazni kell az időbéres munkahelyek teljesítményszintjének, illetve létszámnormáinak megállapítására alkalmas módszerek kidolgozását, illetve elterjesztését. A munkaszervezés és munkaerő-gazdálkodás segítse elő a rendelkezésre álló létszám gazdaságos felhasználását a nehéz fizikai munkák gépesítésével és a nők számára alkalmas munkahelyek feltárásával. Az 19G7. évi gazdasági feladatok megoldása közben fel kell készülni az új gazdasági mechanizmus által támasztott követelményekre: figyelmet kell fordítani a szervező szakgárda kialakítására, a piackutatásra, a vállalati terv kidolgozásához és a gazdasági döntéseiül ez szükséges információs rendszer fejlesztésére, a vállalatok és jpráregységek belső szervezete és a hatáskörök új követelményeknek megfelelő elosztására és más követelményekre. Az új mechanizmus bevezetésére természetesen legjobban úgy készülhetünk, ha a gazdálkodás pozitív tendenciáit tovább erősítjük minden területen és szinten. Beruházási-építési feladataink erőteljesen növekednek. Törekedni kell a már megkezdett beruházások minél gyorsabb befejezésére. Az előkészítő, tervező és kivitelezői munka összehangolt javításával elő kell segíteni a létesítmények befejezésének meggyorsítását és a költségek csökkentését. Fontos feladat az építőipari munka termelékenységének a növelése és az építési költségek további csökkentése, valamint a minőség javítása. Pártbizottságaink és pártszervezeteink fontos feladata, hogy a IX. pártkongresszus határozatainak szellemében tovább fejlesszék gazdasági szervező munkájukat. A gazdasági feladatok sikeres végrehajtására való mozgósítás tömegpolitikai feladatát össze kell kapcsolni a gazdaságirányítási reform bevezetésének előkészítésével. Segítsék elő, hogy a kiemelten kezelt célkitűzések a gazdálkodás minden szintjén érvényre jussanak. Ezeket a gazdasági vezetésben dolgozó kommunistáktól és pártonkí- vüliektől rendszeresen kérjék számon, ösztönözzék a vezetőket és beosztottakat a tervmutatók csökkenése következtében némileg megnőtt önállóság kihasználására. Ugyanakkor segítsék elő a kötelezően előírt feladatok pontos teljesítését. * Pártszervezeteink segítsék elő az 1967-es népgazdasági terv, a vállalati-gyáregységi tervek ismertetését, a kongresszusi anyagok propagandájának ég más formák keretében. Segítsék elő a munkaverseny fejlődését, támaszkodva a szakszervezet és a KISZ-szervezetek munkájára. Az 1967. évi feladatok megyénk gazdaságában nagyok és bonyolultak. Dolgozóink lelkesedése és a gazdasági célok helyessége bizako» dússal tölt el bennünket és abban a tudatban kezdjük el munkánkat, hogy sikerre visszük az 1967. évi feladatainkat, , Az áru- és személyszállítási feladatokat a vasúti és a közúti közlekedés A terv fd előirányzatai biztositjúk a népgazdaság egyenletes fejlődését
