Heves Megyei Népújság, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-06 / 5. szám

Sem a réven, sem a vámon A KÖZMONDÁS SZERINT, ha valakinek egy bizonyos dolog valamilyen vonatko­zásban nem hoz sikert, ugyanaz még másik oldalá­ról szerencsés kimenetelű is lehet. Erre utal a megálla­pítás: Ami elveszett a ré­ven, megtérül a vámon. Mindezt nem bölcsélkedé- si szándékkal mondottuk el, hanem sokkal inkább gya­korlati indokok alapján. Ahogy lenni szokott nagyon gyakran: a témát most is az élet szolgáltatta. Példánk nem kitalált eset, szereplői élnek. És rajtuk kívül még nagyon sokan vannak azonos helyzetben. Éppen miattuk, az ő okulásukra mondjuk el kis történetünket. Megkeresett bennünket egy tez-tag, áld panaszát jött el­mondani, hogy segítsünk raj­ta. ö maga úgy ismert a ter­melőszövetkezetben, mint aki becsületesen, lelkiismeretesen dolgozott és dolgozik a kö­zös gazdaságban. Felesége is gyakran ott található a sző­lőben, mint besegítő család­tag. És most kettejük és a termelőszövetkezet jogi vi­szonya a döntő. Ugyanis a feleség gyer­mekáldás elé néz. Rövidesen megnövekszik majd a család még egy fővel. És amilyen örömmel néznek az új jöve­vény megérkezése elé, olyan értetlenül állnak szemben sa­ját helyzetükkel. A tez-tag férj nem érti miért nem kap a felesége szülési szabadsá­got, amikor ő rendes tagja a szövetkezetnek, a felesége is rendszeresen dolgozik a kö­zös tulajdonban lévő földe­ken — besegítőként. Ha úgy tetszik: akár a szövetkezet tagjának is lehetne mi nősí­teni rendszeres munkája nyomán. Ha tehát ilyen nagy mértékben kiveszi a részét a közös munkából miért nem jár néki is minden olyan szolgáltatás, mint annak, aki a belépési nyilatkozatot is aláírta? Ez a kérdés az, amit a férj, a tez-tag családfő nem ért meg. Minden csupán azon a pa­píron múlna, azon a belépé­si nyilatkozaton, amit a fele­ség nem írt alá? Micsoda formalitás ez? így füstölög a férfi, nem is titkolt bosz- szúsággal és értetlenséggél. Ha a felesége a kötelességek­ből kiveszi a részét: mondja megütközve, miért nem élhet a jogokkal is? És itt a lényege annak, ami­ről érdemes néhány szót mondanunk. Éppen azért, mert csak egy aláíráson mú­lik minden. Látszólag egy aláíráson, a valóságban pe­dig egy jogviszony megte­remtésén. Még világosabban: a fcsz-tagság tényén. FELTÉTELEZZÜK, hogy sokan tájékozatlanságból nem ismerték fel a jelentő­ségét anak a ténynek, amit a tsz-tagság kifejez. Elegen­dőnek találták, ha a házas­társ csupán besegítő tagként dolgozik. A munkaegységet így is jóváírják, orvosi ellá­tásban így is részesül a férj után. De talán olyanok is van­nak, akik a havi harminc- egynéhány forintos SZTK- j árulék miatt nem léptek be a szövetkezetbe. Hogy ez a pénz is megmaradjon. Igen ám, de mi történik olyankor, ha mondjuk a fe­leség, aki besegítő családtag: szülés előtt áll — mondjuk?! Kaphat szülési szabadságot? Nem. Ha lebetegszik, a férje után ellátásban is csak kor­látozottan részesül. Még a szülési segély mértéke is más, ha a feleség csal: bese­gítő családtag. Legalábbis, ma még így van. Nem be­szélve még a nyugdíjról és más dolgokról. Tehát...? Megtérül-e a vámon, ami elveszett a réven? Magyarán: érdemes-e azért a havi har- mincegynéhány forintért ki- rekesztenie magát egy sor előnyből? Persze, amíg valaki nem beteg, nem »okát gondol az SZTK-ra. Addig csak a fö­löslegesnek tinó járulék ösz- szege miatt morgolódik eset­leg És folytathatná,.k a jut­tatások sorát tovább is. Az­tán, amikor már a saját bő­rén érzi a tsz-tag és nem tez-tag jogai közötti különb­séget, akkor kezd el értet­lenkedni, mérgelődni, és szidni — másokat Saját ma­ga felelősségére nem is gon­dol. ÉRDEMES TEHÁT a „vá­mon” megspórolni a havi néhány forintnyi összeget az SZTK-járulékot? Előny szár­mazik ebből? Aki pedig nem a „spóro­lás” miatt tartózkodott a be­lépési nyilatkozat aláírásá­tól, talán ez a mostani eset is rádöbbenti: mégiscsak más az, ha valaki teljes jogú tagja a közös gazdaságnak, mintha csak „besegít”. Senki sem lehat önmaga ellensége. (g. molnár) Utasok kérése Az egri Finomszerei vény- gyár dolgozói is üdvözlik az újévi ajándékképpen forga­lomba helyezett csuklós autó­buszokat a helyi járatban. Kényelmesebb az utazás, job­ban elférnek, mint a pótko­csis buszokon. Most már csak egyetlen kérésük van, éppen a női dol­gozóknak. S ha ez teljesül, úgy érzik, minden rendben lesz. Annak idején, amikor még a pótkocsis autóbuszok közlekedtek, a terhes anyá­kat és a kisgyermekkel uta­zókat a bejárati ajtónál — sajnos — szokásos tumultus miatt az első ajtón engedték be, ami nagyon szép gesztus volt az AKÖV-tőL Most azonban, amióta a csuklós autóbuszok közlekednek, ez a szokás abbamaradt. Nem is lenne baj, ha a beszállók kö­zötti tumultus is abbamaradt volna ... Mindenesetre, ha eddigi igen, ezután is megér­demlik a terhes anyák és a kisgyermekkel utazók ezt a kis kedvezményt. Csupán egy gombnyomásba kerül az egész... (k. g.) Valahogy így képzelem el az abszolút szem­telenséget: Nyert a lottón 1 786 564 forint és 32 fillért. Hanyag nyugalommal odasétált a pénztárhoz, leszámoltatta a pénzt, majd utánaszámolta, és miután száz forinttal kevesebbnek találta, új­raszámoltatta a pénztárossal — természetesen feleslegesen. Aztán ismét megszámolta, majd megkérdezte: — És a két fillér? — Elnézést, nincs kétfilléresem — ájuldo- zott a pénztáros. — Mi az, hogy nincs. Nekem a két fiUér jár. Követelem. Ekkor kapott valakitől egy hatalmas po­font, amelynek nyomán nyolc napon túl gyó­gyuló sérüléseket szenvedett. Ezt a valakit be­perelte kártérítésért, amit megnyert, de peche volt, mert amikor az összeg kifizetésére ke­rült a sor, ismét baj volt a kétfilléressel. A kétfilléressel, ami megint nem volt. — Szép kis ország, szép kis vircsaft «■ mondta, és szívében mély keserűséggel távo­zott. (—6) Választási „kiskódex* Elkészült a választójogi tör- területének és székhelyének, vényt és végrehajtási utasítá- valamint a megyei szintű ta- sait tartalmazó kézikönyv. Kis nácsok választókerületei sta- formátumú összeállításban, mának megállapításáról szóló mintegy hétezres példányszám- határozatokat. Külön fejezet ban jelentette meg a Közgaz- tartalmazza a választójogi tör- dasági és Jogi Kiadó dr. Fonyó vény végrehajtásáról intézkedő Gyula és dr. Varga József kormányrendeletet. A kézi­szerkesztésében, 220 oldalas könyv — amely a héten kap- terjedelemben. A „kiskódex”, ható lesz az üzletekben — magyarázatokkal és jegyzetek- hasznos segítséget nyújt a vá- kel kiegészítve ismerteti az or- lasztások előkészítésével és staggyűlési képviselők és a ta- szervezésével foglalkozó párt- Rácstagok választásáról szóló munkásoknak, a Hazafias Nép- Sörvényt, a választások kitűzé- front és más társadalmi szer- férői, továbbá az. országgyűlési veretek, valamint állami szer- választókerületek számának, vek dolgozóinak. Ismerősöm a pult mögött dolgozik és nemrég, amikor szabadságon volt, elsírta ne­kem bánatát: — Ki vagyunk szolgáltatva a vevőknek. Különösen azóta, amióta panaszkönyv helyett ingyenes, felülbélyegzett le­velezőlapok. állnak a vevő rendelkezésére. Azelőtt a pa­naszkönyvet kérték és az üz­letvezetőnek alkalma volt le­beszélni a vevőt a beírásról. Néha sikerült is. De most? Most kiemel a dobozból egy levelezőlapot, ráírja sérelmét és bedobja a postaládába. Mén csak nem is vitatkozha­tunk vele. És a lap, amelyen az áü, hogy a hegyet orrú, magas, szemüveges, kopasz eladó nyersen, udvariatlanul beszélt, vagy tíz deka helyett nyolcat adott, eljut a felsőbb szervekhez. Megértőén bólintottam: — Mit lehet tenni? — Érvényesítsék a kölcsö­nösség elvét! — Ezt hogy értsem? — Vehetővé kell tenni, hogy mi is panaszt tehessünk leve­lezőlapon a vevő ellen. — Nem rossz ötlet, de nem tudják a vevő nevét és azt sem. hogy hol dogozik. — Erre én is gondoltam. Amikor átadjuk neki az árut, elkérjük a személyi iga­zolványát, és ezután mi is ír­hatunk a viselkedéséről pa­naszos levelezőlapot. — Gondolja, hogy ennek lesz valami foganatja? — Nem gondolom, mert a vevő áltál irt lapnak sincs. Minden marad a régiben. — De hiszen akkor semmi értelme az egésznek. — Persze, hogy nincs! De ha mi is írhatunk, akkor ér­vényesül a kölcsönösség elve. Ne csak ők írjanak! — jelen­tette ki harciason. Harmadnap betértem a boltba, ahol dolgozik. Türel­metlenül várta, hogy az a há- rom asszony, aki a pult előtt állt, kérjen tőle valamit, de azok elmélyülten beszélget­tek egymással. Panaszosan fordult felém: — Látja, itt állok és lesem, hogy mikor kegyeskednek vá­sárolni, de ők csak traccsol- nak. Megvigasztaltam: — Miért mérgelődik? ök is a kölcsönsség elvét érvénye­sítik ... Palásti László Az útépítési munkákat je-» lenleg a túrái elágazás kör-, nyékén végzik, s a mintegy 60 embernek négy gép, öt te-» herautó segít Februárra vár- ják az erősítés kezdetét: autó* mata aszfaltkeverő telepet sze» retnének létesíteni a hatvani TÜZÉP-telep melletti „beton- csonkavágány” szomszédságá­ban. 14 nagyobb gépegységei) várnak és a kisegítő berende­zést. Természetesen, a továb­biakban növekszik majd a munkáslétszám is: a miskolc— diósgyőri építésvezetőség ugyanis Aszódra telepedése közben átengedi embereinek egy részét. Az idő javulásával párhuzamosan kívánják növel­ni a tempót, amely az elkép­zelések szerint május és július között lesz a legnagyobb. A hatvani építésvezetőség munkájában nehézséget jelent majd, hogy Aszód és Hatvan között a part átalakítása ideig­lenes terelőút létesítését teszi szükségessé, s az 56. kilométer előtt kezdődően — a városi át­kelési szakaszon — kábelek, vízvezetékek, csatornák gátol­ják az előrehaladást. Mindez azonban korántsem boríthatja fel a terveket. Az építők ígérik, hogy a pályaszerkezet munkáit október 31-ig előírásszerűén el­végzik, s az év végére nem maradnak adósak a szükséges kiegészítésekkel, a teljes át­adással sem. (—ni) Nwűism 3 1967. január 6„ péntek vasbetonvázas szerkezettel szemben egyre több a blokkos szerkezetű, négy-ötemeletes la­kóház. Ez ha nem is a legmo­dernebb, de a korábbiaknál mindenesetre jóval gazdaságo­sabb építési mód. A kivitele­zési idő lerövidítésével pedig tovább csökkentették az építé­si költségeket. A következő évkben is sok lakást kell építenünk. Éppen azért rendkívül nagy jelentő­sége van annak, hogy gyorsan és olcsóbban építkezzünk. Igen, még gyorsabban és még olcsób­ban kell építkeznünk. Hogyan érhetjük ezt el? Az elmúlt évek tapasztala­tai azt igazolják, hogy a gépe­sítés kihasználását, a korszerű építési módkat kell fokozni. A blokkok, elemek és majd a házgyárak tovább gyorsítják és még olcsóbbá teszik az épít­kezést. Nemcsak a kivitelezés, hanem az előkészítés és a ter­vezés idejét és költségét is le­het csökkenteni. 1/ i merné azt állítani, hogy a beruházó, a tervező és kivitelező között teljes össz­hang és a népgazdasági érdek érvényesül? Vagy talán nem folyik el sok pénz kapkodás és szervezetlenség miatt? Építő­iparunk jelentős fejlődést ért el, de a jogos igények további előrehaladást sürgetnek. P. £» manak növekedésével az egy lakásra jutó átlagos kivitele­zési idő csökkent. Ugyanis 1961-ben 29 nap alatt, 1965-ben már 12 nap alatt építettek a lakótömbben egy lakást, a má­sodik ötéves terv átlagában pe­dig 18 nap alatt készült el egy lakás. Azt hiszem, ez olyan eredmény, amiről érdemes megemlékezni. Különösen di­cséretes, hogy 15, egyenként ötmillió forinton felüli lakóház építési ideje alig haladta meg az egy évet, vagyis a Beruhá­zási Kódexben előírt 15 hónap­nál rövidebb idő alatt készült el. Bár az is az igazsághoz tar­tozik, hogy megyénkben a la­kóházak átlagos kivitelezési ideje az elmúlt öt év alatt még valamelyest meghaladta az Országos átlagot. Az 1965-ben épített laká- “ sok alapterülete 52,9 négyzetméter volt, az 1961. évi 42,7 négyzetméterrel szemben. Több a korszerű, beépített bú­tor, a mostani gáztűzhelyek a kényesebb igényeket is ki­elégítik, és amint említettük, nőtt a lakások alapterülete, ezzel szemben az építési költ­ségek csökkentek. Ez főleg an­nak köszönhető, hogy egy he­lyen több épületet építenek, így kedvezőbb a szállítási, tá­rolási költség, jobb a munka­erő és a gépek kihasználása. A hagyományos tégla-, illetve T izenkét nap alatt építe­nek fel egy lakást? Hol? Talán Amerikában vagy a Szovjetunióban? Nem, itt ná­lunk, pontosabban Heves me­gyében. Természetesen nem egyéni, kis családi házakról, hanem lakótelepi építkezésről van szó, ahol korszerűbb épí­tési eljárásokat, előre gyártott elemeket alkalmaznak. Szinte látom, hogy e sorok olvasása közben a kételkedők csóválják fejüket és azt vitat­ják,hogy állami építőiparunk egyszer talán kiemelkedő ered­ményt ért el és az újság most egyetlen rekordteljesítményt tüntet fel általános jelenség­ként. Egyáltalán nem erről van szó. A Központi Statisztikai Hi­vatal Heves megyei Igazgató­sága az állami építőipari vál­lalatok által 1961-től 1905-ig átadott mintegy 100 lakóépü­let, azaz 2166 lakás adatait vizs­gálta. Ebből állapítható meg, hogy a kivitelezési idő az egyes nagyságcsoportokban évről év­re csökken. Az adatokból kitűnik, hogy az utóbbi években nagyobb épülettömböket terveznek, 1963 óta az új épületek többsége há­rom-, illetve négyemeletes, sőt 1965 óta középmagas, 9 emele­tes házakat is építenek. Erről győződhetünk meg az egri és a gyöngyösi lakótelepen is. A többemeletes lakóházak szá­12 nap alatt egy lakás! Hogyan lehet olcsóbban építkezni ? Van víz9 vagy nincs víz ? tóhoz, amelyet valószínűleg le is bontanak majd a következő években. A termelőszövetkezet veze­tői mindenképpen sérelmesnek találják, hogy nem tájékoztat­ták őket megfelelően a tervei: készítéséről, s nem is kérték ki véleményüket a későbbiekben sem. Szerintük így kerülhetett sor arra is, hogy az egyik ka­zal mellé vízcsapot terveztek, s lehet, hogy jövőre már más­hová helyezik a kazlat. A fő kérdés természetesen csak az, hogy van-e víz, vagy nincs víz? Ha nincs, feltétle­nül káros és pazarló megoldás lenne a mintegy 360 ezer fo­rintos beruházás megvalósítása. S ettől fél a termelőszövetke­zet. A vita tehát folyik, érvek,- ellenérvek, szakértői vélemé­nyek hadakoznak egymással. Hogy van-e víz, ezt csak újabb idő döntheti el. Annyi azon­ban biztos, hogy nagyobb meg­fontoltsággal, körültekintőbb tervezői munkával, nagyobb összhanggal hamarabb Is el le­hetett volna dönteni, mindíké: fél érdekében, mindkét fél megelégedésére. Kapós) Levente zömbös, hiszen négy istálló ál­latállományát kellene itatni. A tervező iroda, értesülve a termelőszövetkezet álláspont­járól, próbafúrást végeztetett utólag, s a megállapítás az volt, hogy aa illető helyen mégis csak van megfelelő mennyiségű víz. A közös gazdaság és a Ma­gyar Nemzeti Bank is (a bank biztosított volna hitelt a beru­házáshoz) nem fogadta el ez utólagos próbafúrás eredmé­nyét, hivatkozva arra, hogy a próbafúrás nem megfelelő ke­retek között történt meg, más­részt a víz minőségére vonat­kozólag nem is nyertek adatot Az egyik kérdés tehát, hogy van víz, vagy nincs víz, még ma sincs hitelt érdemlően meg­állapítva. A termelőszövetke­zetnek azonban még más kifogása is van. Mégpedig az, hogy a ter­vező iroda a közős gazdaság vezetőivel való > megbeszélés nélkül készítette el a terveket, így aztán például a terv sze­rint a sertésfiaztatóhoz is épül vezeték, ahhoz a sertésfiazta­A címben szereplő kérdés el­döntése semmiképpen sem le­het könnyű feladat hiszen immár negyedik esztendéje, hogy felmerült először, s az­óta sem született rá megnyug­tató válasz. Olyan válasz, amelyben mindkét érdekelt fél, az egerszóláti Béke Termelő- szövetkezet és a Heves megyei Tanácsi Tervező Iroda is meg­nyugodott volna. Van víz, vagy nincs víz? — ki tudja, hány­szor hangzott el a kérdés a hosszú hónapok alatt, először valóban csak kérdőjellel, ké­sőbb pedig egyre sürgetőbben, keresve-kutatva a megoldást. Az egerszóláti Béke Terme­lőszövetkezet még 1964-ben ve­tette fel a kérdést, hogy meg­nyugtatóan rendezni kellene egyik tanyájának vízellátását, az addigi kút helyett vízveze­tékkel. Az ötletet tett követte, s még abban az évben meg­kapta a tanácsi tervező iroda a megbízást: készítse el a meg­felelő terveket. Az eredetileg kijelölt kút azonban a Köz­egészségügyi—Járványügyi Ál­lomás szerint nem bizonyult alkalmasnak arra, hogy vízzel lássál el a tanyát. A tervező, iroda a vélemény figyelembe­vételével új kutat jelölt ki, s elkészítette a terveket. S itt következett a bökkenő, a termelőszövetkezet vezetői szerint az új kút, helyesebben mondva a megjelölt helyen fú­randó új kút, nem képes meg­felelő mennyiségű és minősé­gű vízzel ellátni a tanyát. Vé­leményüket arra alapozták, hogy néhány évvel ezelőtt a megjelölt területen már végez­tek próbafúrásokat, s megálla­pították, hogy ott nincs víz. S ha nincs víz akkor az egész terv semmit sem ér, mert ki látott már vízvezetéket víz nélkül működni. S amellett még a víz minősége sem lehet kö­t w> II iww ■ > <■» t «■> a )■> » —» ■ nm ■ mw ■ ísi ■ imw t A Betonútépítő Vállalat 2011. izámú építésvezetőségén kapott tájékoztatás szerint az idén to­pább folytatják a 3. számú fő- közlekedési út korszerűsítését. Ebben az évben 26 millió fo­rintos terv során a 45. és az 58. kilométer közötti szakaszon szélesítik majd 75 centiméter­rel az utat. A szélesítéssel egyidejűleg a wrkolat magasságában úgyne­vezett optikai vezetősávot is : ípítenek fehér betonból, s elő­készülnek az új Zagyva-híd te­jesítésére. i Folytatják a 3. számú ffi közlekedési út hatvani szakaszának korszerűsítését

Next

/
Oldalképek
Tartalom