Heves Megyei Népújság, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-27 / 23. szám

Moszkvában végzett... Annak idején 1961-ben írtam róla, amikor útnak indult 112 társával a Szovjetunióban, hogy megszer- rezese a mérnö­ki diplomát. Persze, nem „akármilyen” diplomáról van ázó: az automa­tizálás szakem­berének készül, több mint öt esztendővel ez­előtt Azóta már... — Mielőtt el­indultunk, há­rom hétig nyel­vi előkészítőn vettünk részt — mondta K- Iyés István, áld az egri Gárdo­nyi Géza Gim­náziumban érettségizett ki­tűnővel. — Hogy mégis meg tadjunk szólalni Moszkvában. Aztán vitt a vonal, és nem sokkal később rájöttünk, hogy nem is olyan nehéz az orosz nyelv. Rászorultunk. Orosz nyelven tartották az előadásokat, s mi orosz nyelven vizsgáztunk Természetesen az első félév­ben nem mindjárt a „nagy­ágyú” jött Matematika, áb­rázoló geometria, kémia... olyan tárgyak, ahol inkább ír­ni, rajzolni kellett, levezetni a logikai folyamatot... Minden­esetre egy év után már nem volt semmi nyelvi problé­mánk. A szovjetunióban szétszé­ledt 111 magyar diák, ld erre, Sri egy másik egyetemre kerül. Illyés Pista például a vegyipa­ri folyamatok automatizálását és komplex mechanizálását kezdte tanúim. Azon a szakon csak ketten voltak. Állami ösztöndíjat kaptak, ezer forintnak megfelelő ösz- szeget havonta, abból kellett megélni. — Mindenre elég volt az a hetven rubel. A kollégium meg ingyenes. Az első időkben a tanuláson kívül igyekeztek megismertetni velük Moszk­vát. Bejártuk az összes múze­umot, voltunk nagyon sok színházi előadáson, láttuk a hímé moszkvai balettet, a Tretyakov képtárait, jártunk moziba, ahol például oroszra szinkronizált magyar filmeket is vetítették... Es természete­sen olvastuk a hazai újságo­kat, amelynek egy nap múlva érkeztek Moszkvába. A Met­ró?... Mindig azzal utaztunk! Szinte valamennyi népi de­mokratákul országból tanultak diákok ezen az egyebemen, s a barátság hamar megszüle­tett kaptunk, amely érvényes volt valamennyi szocialista állam­ba. A lehetőséget kihasználva, szünidőben elutaztam Len­gyelországba is, ahol alaposan körülnéztem a Lergyel-Tátrá- tól az Északi-tengerig... Az utolsó esztendő a tavalyi volt Akkor kellett részt ven­ni az öthónapos gyakorlaton. Az automatizálás lehetőséged­nek felmérésével foglalkoztak, aztán egyes folyamatok konk- krét kivitelezésével is, ame­lyekben a legjobban a hőmér­séklet szabályozása izgatta... — Ezek után nem maradt kétség: a diplomamunkám is a hőmérséklet mérésével fog­lalkozott. Ez volt a neve: Kon­taktus nélküli hőmérsékletmé­rő műszer (alacsony hőmér­sékletre!). A konzultánsommal együtt meg Is csináltuk, és de­cember 27-én, amikor a dip­loma védésére került ser, nagyszerűen működött Ezt a gyakorlatba is be fogják majd vezetni. A diplomájára ötöst kapott Illyés Pista, s ezzel az ötéves megfeszített tanulás véget ért. Itthon már várja a munka­hely, a Csepeli Papírgyár au­tomatika- és műszer-osztályán, ahol február 1-én jelentkezik. Először a hathónapos gyakor­lat következik, aztán kend mérnöki beosztásba. A kép nem lenne teljes, ha nem tennénk hozzá, hogy öt nappal a diplomavédés előtt, december 22-én megnősült. Egy moszkvai lányt vett el, aki ugyanezen a szakon tanul, és egy év múlva végez. Vegye- nyina Lídia volt a lánykori neve A Szovjetunióban a há­zasság után már így szólítják: Illyés Lídia. Amikor Magyar- országra jön, Illyés Istvánné lesz a neve. Kátai Gábor KIOSZ téli esték 3,2 nap egy készülék javítására Kaiban 1400000 forintos forgalom Hétféle 24 millió A Budapesti Bútoripari Vállalat egri gyáregységében az idén változatlanul — a ta­valyihoz hasonlóan — hét kü­lönböző asztalt készítenek a belkereskedelem részére. A Magyar kihúzósból, Hangulat étkezőből, Varia fixbői. Egri rádióból, Varia rádióból, te­levízió- és kerékasztalból ösz- szesen 78 ezer darabra érke­zett megrendelés, ötezerrel többre, mint az elmúlt évben, s együttesen 24 millió forin­tos feladatot jelentenék. Ojdonságként — az idén az egriek is szeretnék szétsze­relhető kivitelben gyártani asztalaikat, hogy a helyi rak­tározásnál, szállításnál job­ban kihasználhassák a ren­delkezésre álló teret. A mód­szerrel már régebben is pró­bálkoztak kísérletként, de mindmáig nem került sor tő. asztal — forintért meges megvalósítására. Áz elképzeléseket a Könnyűipa­ri Minisztérium is helyesli, így valószínű, hogy ebben az évben a bútorgyárak igyeke­zetét már semmi nem gátol­hatja. Az egri gyáregységben né­mi gondot is jelent a megnö­vekedett feladat teljesítése. Ismeretes.ugyanis, hogy új üzem épül, amelybe még az első félév folyamán beköltö­zik a gyár jelentős része. A termelés természetesen nem szünetelhet sokáig, az asztal- j készítést úgyszólván egyide-' jűleg kell végezni a hurcolko. dóssal. Ez pedig nem könnyű.1 Az egriek mindenesetre re­ménykednek: túlteszik magu­kat ezen a nehézségen is, s akárcsak tavaly, az idén is sikeres évet zárnak... Harmadik éve, hogy a kisipa­rosok és a ktsz-dolgozók közös klubjában, a művelődési otthon irányításával, Téli esték cím­mel rendezvénysorozat indult Azóta minden télen a keddi napokon vendégül látnak egy- egy előadót, közösen megtekin­tenek egy-egy filmet. Volt már újságíró—olvasó találkozás, előadás a gyermeknevelésről, dokumentumiUm-vetítés. Leg­utóbb Korszerű háború, kor­szerű honvédelem címmel Koncz Miklós százados tartott filmvetítéssel egybekötött elő­adást. Elbeszélgetett a hallga­tókkal a háború fogalmáról, a hidegháborús propagandamun­káról, a háború elkerülésének lehetőségeiről, a békét védő szocialista tábor haderejéről, a Vltava-gyákorlat hatalmas si­kerér 51. A következő klubesten dr. Fehér Jánost látják vendégül, aki az ipari dolgozók foglalko­zási ártalmairól tart majd elő­adást. Szilvás István Kál Teljesült a here Heréd községben sokszor pa­naszkodtak a lakosok az árvíz- veszély miatt. A falun keresz­tülfolyó Nógrád és Bér patakok a tavaszi esőzések idején ki­léptek medrükből, évente sok lakóházat megrongáltak és a mezőgazdaságban is sok kárt okoztak. Évtizedes probléma oldódott meg azzal, hogy a Miskolci Vízügyi Igazgatóság megkezdte, majd jogutóda, a 1961 óta működik Hatvanban a GELKA-szerviz. Az öt év alatt nemcsak helyiségeik, raktáraik bővültek, hanem lehető­séget teremtettek arra, hogy 1963-tól a híradástechnikai ja­vítások mellett háztartási gépek javításával is foglalkozzanak. A szerviz fejlődését bizonyítja, hogy termelésük 1961 óta meg­négyszereződött, meghaladja az egymillió forintot. Jelenleg tizenöt szakmunkást foglalkoztatnak, akiknek továbbképzését az új készülékek megjelenésével egy időben folyamatosan biz tosítják. Az utánpótlást három ipari tanuló nevelése jelenti. A kirendeltség jó munkaszervezéssel elérte, hogy az egy készülék javítására jutó országos 3,5 napos átlagot 3,2 nap­ra csökkentették. Munkájuk ellen nem érkezett kifogás, a panaszok anyagellátási problémákkal voltak kapcsolatban, mert a vállalat nagy raktárkészlete ellenére is megtörtént, hogy a több ezer tv-alkatrész egyike-másika kifogyott. 1966. augusztus l-én Hatvanban és a hatvani járás községeiben 13 200 rádiót és 6500 televíziókészüléket tartottak nyilván. Ezenkívül a szerviz körzetéhez tartozik Heves, Nógrád és Szolnok megye területéről húsz másik község is, ahol a rá­diók száma 21 ezer, s a tv-k száma több mint nyolcezer. így a hatvani GELKA-szerviz 15 dolgozójára mintegy 50 ezer rádió- és tv-készülék javítása hárul. A szerviz vezetője és dolgozói kapcsolatban állnak a községi tanácsokkal és a szolgáltató tevékenységnél felmerülő problémákat közösen igyekeznek orvosolni. Juhász Ferenc Hatvan A vállalásuk teljesítéséről tárgyalt a Hevesi Háziipari Szövetkezet KbZ-szervezete Ismeretterjesztő előadássorozat — nyugdíjasoknak A legjobb boltegyseg: az Ivádi 3-as szánni önkiszolgáló bolt van-e a messze? beszélgetés Egerszóláton) Megnyúlnak a jégcsapok és a déli napsütésben könnyezni kezd az eresz. Az elnök szo­bájában barátságosan dorom­bol a tűz, kattog az írógép, ké­szül a zárszámadási beszámoló. A számok helyén itt-ott még pontozott, kitöltetlen hely, de a szöveg már kerek. Csak úgy véletlenül, találomra akad meg a szemem az alábbi mondaton: Tizenkét tiszacsegei szerződéses dolgozott szövetkezetünkben, de nélkülük nehezen értük volna el a jelenlegi eredménye­ket • a , Tiszacsegc • Egerszólát Ezt az utat tették meg min­den héten a csegeiek és lassan már nem is tűnt olyan messzi­nek a messze, megszokták a fá­radságot, az utazást. Dicsére­tükre legyen mondva a tisza- esegei szerződéseseiknek, hogy az ő nevük sem maradt ki a zárszámadási beszámolóból és becsülettel megdolgoztak a fi­zetett bérért, hanem azért a kérdés kénytelen-kelletlen mindig felvetődött: 4 üBjiimm 1967. január 27„ péntek Messze (Téli — Nincs elég ember Eger­szóláton? Legalább annyi, hogy tisztességgel megdolgozzák a maguk földjét? Egyszer aztán váratlanul megtört a jég. A múlt év tava­szával megérkezett az első „fecske”. — Munkába állnéfc, elnök elvtárs. Itthon, a falumban, a szövetkezetben... És egyetlen esztendő alatt nem kevesebb, mint húszon- négy-huszonöt javakorú férfi és nő jelentkezett még a tsz- irodán. Most a zárszámadáson. — a súlyos csapásokkal teli esztendő ellenére is, meglesz a tervezett részesedés, — újra magasba lendülnek rrs'd n ke­lt. ismét új belépők felvéte­léről dönt a tagság. Igaz, egy korábbi közgyűlés döntött né­hány kizárásról is, mert 11 kö­telezettségét nem teljesítő tag­nak nyitottak kifelé kaput Varázsige helyeit Bizony, a falu most csodál­kozik. Házaknál, kisgy üléseken. lépten -nyomon felvetődik a kí­váncsi kérdés: mi a csodálatos varázsige, amely hazahozza a szólátiakat a gyárból, az üzem­ből, más gazdaságokból? Csodák már Egerszóláton sem történnek, ezért ne is ke­ressük azokat, inkább a való­ság talaján, a tarka hétközna­pok szerény igazságai között próbáljuk megtalálni a valósá­got. Három éve, amikor a volt markazi elnök a faluba jött. azt mondták néhányam: nem eszi meg Szóláton az új ká­posztát Az elnökhelyettes meg az elnök jó együttműködésében sem bíztak igazán. És most az elnökhelyettes büszke öröm­mel mutatja a tanyán a gyö­nyörű állatokat Arról is be­számol, hogy egy tehéntől évente több mint 2600 liter te­jet fejnek és hogy az állatte­nyésztésben dolgozók a pré­miumon kívül havi 1600 fo­rintot keresnek. Bejártuk az ’stállókat, a libafarmot ahol a hideg januárban naponta 400 tojást tojnak, már a libáik... Az állattenyésztésért felelős elnökhelyettes szervezőkészsé­gét, munkáját dicsérik az eredmények, de azokét is, akik nap mint nap a jószágok­kal bánnak. A visszakívánkozók tudják, .hogy a végzett munka értéké­nek hetven százalékát kész­pénzben kapják kézhez ha­vonta a tagok, és hogy a mos­toha idő ellenére sem marad a jövedelem a tervezett alatt Valaki cédulát hoz, rajta a kért Számok. Az állami segít­ség néhány jellemzője: a közel­múltban a szövetkezetnek nem kevesebb, mint 7 millió forint adósságát engedték el. Az új nyugdíjrendelet 1970-ben már 37 embert érint, akik minden hónapban várhatják a pos­tást ... 4 kapu nyílva marad Ezt az elnök mondja, aki­nek asztalán egy kimutatás fekszik, azok névsora, akiket hazavámak a szarvaskői bá­nyából is. t — Milyen új munkalehetősé­gek lesznek? Többen is beleszólnak a be­szélgetésbe. így tudom meg, hogy a közeljövőben homokbá­nyát, kőbányát nyitnak, újabb 30 hold szőlőt telepítenek, úgy­hogy a III. ötéves terv végére már 150 holdra rúg a legújab­ban telepített szőlőterület Té­len a favágás is munkát ad. Mindenki tudja Egerszólá­ton, hogy az Iparkodás, a szor­galom, a mind többre és jobb­ra törekvő vezetés ellenére sem sikerült jól a tavalyi esztendő. Tudják viszont azt is, hogy az alapok már megvannak ahhoz, hogy akár már jövőre is nagy lépést tegyenek előre, hiszen csupán az állattenyésztés évi hozama már jóval meghaladja a 3,5 milliót. A kapuk tehát nyitva ma­radnak, az fjedig már most bi­zonyos, hogy a jelenlegi új be­lépők száma elég ahhoz, hogy az idén már ne kelljen igény­be venni a tiszacsegeiek segít­ségét És ez így is helyénvaló. Egerszólát legyen az egerszó- látiaké... , Szalay István Ahogyan az olvasó látja ... Napok, sőt hetek óta nagyon elmosódott a lap nyomása. Pél­dául a legutóbbi szombati számban a rádióműsor. Kérjük azt is, hogy a Népúj­ság belső' oldalam is közöljék valahol az oldalszámot és a dá­tumot. Ha egy-egy régebbi Nép­újság kerül az ember kezébe, s nincs meg valamelyik oldal, vagy ha különösen érdekes cikk miatt elteszünk egy-egy lap­oldalt, nem tudjuk, melyik számban jelent meg. Tudom, erre lehet azt válaszolni, hogy írjuk rá de hát ugyanezt meg­tehetné a szerkesztőség is. Né­ha, különösen a vasárnapi szá­moknál, úgy kell „ki totózni", vajon melyik oldal. Többek nevében kérem, szá­mozzák meg a lap minden ol dalát és közöljék a dátumot if Tusor Antal Hatvan ★ A szerkesztőség a panas®! egyetért, s a jövőben gon*j* kódunk arról, hogy a lapd™ ne maradjon le sem a zás, sem a dátum. (A szer kÄ megjegyzése.) A Hevesi Háziipari Szövet­kezet KISZ-szervezete a na­idiek régi kérése Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság befejezte a két pa­tak medrének szabályozását Ehhez a munkához hozzájárult a községi tanács is félmillió forinttal. Saját erőből 150 ezer forintos költséggel vízlevezető csatornát is építettek az úgyne­vezett Tercsi völgy vizének el­vezetésére. Rumon Imre Petőfibánya pókban értékelte az 1966. évi akcióprogram keretében vál­lalt feladatok teljesítését. Az eredmény pozitívnak mondha­tó, ezt igazolják az értékelő gyűlésen elhangzott beszámo­lók. A KISZ-szervezet tagjai­nak egyéni vállalásai magukba foglalták az alapszervezet éves akcióprogramját. Szép ered­ményt értek el, főleg az ipari tanulók, nemcsak a termelés­ben, hanem a társadalmi mun­kában és a sportban is. A tag­gyűlés értékelése alapján Ve­réb Veronika, az alapszervezet titkára, 15 arany- és 20 ezüst­jelvényt adott át a legjobbak­nak. Az ünnepélyes KlSZ-taggyű- lésen részt vett Tompa Béláné. a háziipari szövetkezet elnöke és Fülöp István részlegvezető, akik elismerő szavakkal buzdí­tották további jó munkára a fiatalokat. A taggyűlés u+án vendégül látták az állami gaz­daság szakmunkás-tanulóit. Tóth Mária Heves lyes táplálkozásáról, s a leg­gyakoribb betegségekről tartott előadást. Január végén a Du­nántúl tájaival ismerkedhetnek meg majd az érdeklődők, az előadó Juhász András tanár lesz. L. Elekes Éva Gyöngyös zók. A kiskereskedelmi üzem­ágnál a legjobb boltegység cí­met az ivádi 3-as számú önki­szolgáló bolt, a legjobb vendég­látóipari üzemegység címet pe­dig a büjekszéki községi ven­déglő szerezte meg. Az fonsz igazgatósága a legjobbakat kongresszusi versenyzászlóval és ezer-ezer forinttal jutal­mazta. Zay József Pétarvására Az egyesülés óta első alka­lommal tartott termelési ta­nácskozást a Pétervására és Vidéke Körzeti Földművesszö­vetkezet. Napirenden a keres­kedelmi munka értékelése volt, s a pártkongresszus tiszteletére indított munkaverseny ered­ményeinek ismertetése. A cél­feladatok teljesítéséért 25 ezer forint jutalmat kaptak a leg­jobb boltvezetők és bolti dolgo­A szakszervezet járási szak­maközi bizottsága nyugdíjas­klubjának vezetősége ízléses meghívót küldött a nyugdíjba vonultaknak. A klub vezetői a megalakulás óta nagy gondot fordítanak arra, hogy számba vegynek minden új nyugdíjast, s a többiekkel együtt egy „nagy családba” tömörítsók őket, biz­tosítva számukra a kellemes, vidám időtöltést. A klubban játék- és színházterem, tv, bi­liárd, sakk és több ezer kötetes könyvtár várja az öregeket. De a vezetőség mindig többet akar adni a klub tagjainak, fárad- hataüanok ötletekben, prog­ramszervezésben. így került sor az ismeretterjesztő előadás- sorozat megszervezésére. Az ér­deklődés nagy volt, 50—60 em­ber hallgatta végig Nagy Gyu­lának, a Mátra Múzeum igaz­gatójának vetítettképes előadá­sát a Mátráról és a Bükkről. Ellátogatott a klubba dr. Koncz István kórházi adjunk­tus is, az idősebb korúak he­Illyés Pista valamennyi viza. gáját jeles eredménnyé tette le. Nagyon sokat kellett tanul­ni — Az automatika tanszéken korlátlan lehetőségünk volt tudományos munkával is fog­lalkozni. En különösen a mé­résekkel, az új mérőműszerek kísérletezésével birkóztam, ezt szerettem a legjobban. Azt ne­héz lenne felsorolni, hogy az öt év folyamán mi minden történt Mindenesetre igen so­kat kellett tanulni. Amikor egy kicsit lélegzethez jutot­tam, utazgattam. Megismer­tem Moszkva1 környékét jár­tam Jasznaja Poljanában, ahol valamikor Tolsztoj élt, voltam Zagorszkban, bejártam Ukraj­nát is. Aztán olyan útlevelet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom