Heves Megyei Népújság, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-26 / 22. szám

Kapcsolatok he'rptt — érdekeltség M eghökkentő ügyben foly­1 1 tattak le fegyelmi él- járást az egyik . nagyvállalat anyag- és áruforgalmi főosz­tályának csoportvezetője el­len. Az ügyeskedő tisztviselő « kooperációs szállítást sürge­tő társvállalat vezetőjét nyíl­tan felszólította, hogy: ezer forint ,ykülönjutalom” esetén (két nap alatt nyélbeüti a szál­lítást. Ha nem, hát nem, ak­kor marad a következő ne­gyedévre visszaigazolt határ­idő. Az igazgató szobájában — a telefon hangosító segítsé­gével — a történetesen ott lé­vő iparigazgató is végighall­gatta a beszélgetést, s így lett, — lehetett —, fegyelmi az ügyből. Az eset durva példája an­nak, ml minden rejlett, s rej­lik még napjainkban is a vál­lalatok közötti kooperáció, a sokrétű termelési kapcsolatok mélyén. A legális oéljutalmak- tól az illegális „kenésig”, a baráti kapcsolatok felhaszná­lásától a jó ismerősök igénybe vételéig, sokféle útja-módja volt annak, hogy amit nem si­került egyenes úton elérni, ahhoz a sok-sok kiskapun át jussanak el vállalataink. Az eseték többségében nem ját­szottak közre az említetthez hasonló önös érdekek, egyik oldalon Is. a másikon is a vál­lalati érdek- s most ne vitas­suk, hogy vöt, vagy joeos ér­dek — képviselete vezette az egyeékedőket, rimánkodókat, könyörgőket, nem egyszer alá­zatosan kilincselőket: csak ép­pen ezer féle ilyen meg amo­lyan megkötöttség gátolta, hogy a célszerűség, tehát a hasznosság jusson első helyre. A jelenlegi gazdaságirányí­tási rendszer merevsége, az anyag- és termelő berendezés hatósági elosztása és bonyo­lult volta, a vállalatok érdek­telensége kooperációs kötele­zettségeik tételes teljesítésé­ben külön-külön is élég ah­hoz, hogy két vagy több álla­mi vállalat kapcsolatait a sze­mélyes „nexusok”, az esetle­gesség, a véletlenek szintjére szűkítse, s kerülő utakra kény­szerítse azokat akik különben nagyonis törvénytisztelő em­berek. A szállítási szerződések új rendszere, mely a múlt év­ben lépett érvénybe, kibogoz- hatóbbá tette a vállalatok kö­zötti kapcsolatok kusza szálait, de a végső megoldást, a kap­csolatok helyett — az érde­keltség elvének következetes alkalmazását a népgazdaság új irányítási rendszere hozza meg. A termelési technológiák n gyors változása, az új gyártmányok kidolgozásának és piacra kerülésének mind rövidebb ideje világméretek­ben hihetetlenül szerteágozóvá tette a kooperációt, sőt igen sok esetben már az alapkuta­tásoknál, de még inkább az üzemi kísérletek, próbagyártá­sok szintjén is megteremtette azt. A kooperáció sorsát, a vállalatok szűkítését vagy bővítését lényegében egyetlen alapvető tényező határozza meg: érdemes-e, kifizetődő-e? Én pen ennek, az anyagi és er­kölcsi érdekeltségnek hiányát igyekeztek így vagy úgy, sze­mélyi kapcsolatokkal, ismerő­sök bevonásával, különböző címeken kifizetett baksisokkal ellensúlyozni vállalataink, de — nem sok sikerrel! Nemhogy a különleges igényeket, ha­nem még a valós termelést költségeket sem tükröző árak eleve alapvető akadályai vol­tak annak, hogy a kooperáció — kisebb vagy nagyobb mér­tékben — üzlet legyen. A vál­lalati önállóság hiánya még csak megtoldotta ezt, s bete­tőzte, hogy — a kijelölés«? rendszer miatt — az elégedet­len, az állandóan reklamáló partner máshoz nem mehetett. a gyártó vállalatnak pedig tel­jesen közönbös volt, hogy pontosnak, megbízhatónak tartják-e, vagy sem. Az új gazdasági mechaniz­mus törvényes kereteket te­remt arra, hogy a vállalatok kölcsönös érdekeik alapján alakítsák ki egymáshoz fűződő kapcsolataikat, s az csak ter­mészetes, hogy itt szerepet Játszanak a személyes viszo­nyok is. Ez utóbbiak azonban nem a nexus, az összeköttetés, vagy éppen a „kenés” szintjén jelentkeznek, hanem — össz­hangban az általános elvékkel — egy-egy termelői kollektíva érdekelnek képviseletében. Az üzemi önállóság, a társadalmi hasznosságot és szükségleteket Időben jelző rugalmas árrend­szer, a vállalatok érdekeltsége a nyereség növelésében, a ter­melői kapacitások kihasználá­sának fontossága a termékek minőségére illetve határidőre történő szállításukra vonatko­zó megbízhatóság előtérbe ke­rülése ejtyenkint is nyomós Indokok ahhoz, hogy a koope­ráció „erővonalad” a mainál egyenesebbek, áttekinthetőb­bek, tehát hamairaibb a célhoz vezetők legyenek. A vállalatoknak meg kell tanulnlok — kell, mert érdekeltségi kényszerük viszi rá őket —, hogy rövidebb és hosszabb tévőn egyaránt szá­moljanak, és ne áldozzák fel a közel jövő, s egyszeri ha­szonért, a lassúbb áramlásé, de tartós többet, de azt is. hogy az egy-egy terméknél jelentkező kis haszon Is jó pénz lehet Ahogy a vállalatok belső életében — s ez a köny- nyebb — ki kell alakítani a termelés és gczdá’lkodás szo­ros egységét úgy kell megte­remteni ugyanezt a vállalatok közötti kapcsolatokban. A vál­lalatok közötti, jól felfogott érdekeltségükön alapuló kap­csolatokban! (M — *) Zárszámadás a fiatalodó horti tsz-ben Rozsda András, a horti Kossuth Termelőszövetkezet elnöke be­számolóját tartja a közgyűlésen, amelyben elismerően szólt a fiata­lok munkájáról. A zárszámadó közgyűlésen szovjet katona-vendég is jelen volt, akinek egységével régóta kapcsolatot tartanak a horti szövetkezeti gazdák« (Foto: Kiss Béla) Aki a horti művelődési ott- az állattenyésztésben, honban végignézett a széksorok Nem véletlenül szóltunk fci- között, szokatlan jelenségre fi- magasló eredményről, hiszen a gyelhetett fél. Míg máshol zö- horti fiatalokból álló állatte- mében idős férfiak és asszo- nyésztési brigád első lett a me­nyok ültek a zárszámadási köz- gyében, s ez a verseny nem- gyűlésen, itt sok fiatal aírc te- csak hírnevet szerzett a horti kintett érdeklődéssel a színpad fiataloknak, a szövetkezetnek, felé, ahol a gyűlés elnöksége de 700 ezer forintnyi többlet- ült és Kozsda András, a szövet- jövedelemmel járt, mivel a ver- kezet elnöke mondta a beszá- seny céljai szerint az állatte- molóját. Maga az elnök is szó- nyésztők igyekeztek úgy dol- katlanul fiatal, talán az ország gozni, hogy olcsóbban, keve- legfiatalabb tsz-elnöke, jóval sebb takarmánnyal több állatot innen a harmincon. Nem lehet neveljenek, hizlaljanak, több és tudni, hogy a megalapozott gaz- olcsóbb tejet, húst, gyapjút ter- dálkodásnák, a fiatal elnöknek, meljenek. a 47 forintos munkaegységnek A kertészet is, bár az időjá- köszönhető-e az a tény, hogy rás nem kedvezett, a szállítás a közös gazdaságban ma már is akadozott — emiatt sók áru másfél száz fiatal dolgozik, akik tönkrement — öt és fél millió az elmúlt években jöttek visz- forint bevételt hozott és igen sza a termelőszövetkezetbe, jól sikerült a szálas takarmány Czibolya Zoltán, aki most a termesztése is. Ahogy számítot- kovácsműhelyben dolgozik, elő- ták, holdanként 2300 forintnyi zőleg szintén az iparban ke- gabonát, dinnyét, takarmányt reste kenyerét jó három évig, „hoztak” földjeik és a tagság aztán döntött úgy, hogy visz- jövedelmének 13 százalékos szatér. Most kétezer forinton növekedése mellett sok száz­felül keres, nem bánta meg ezer forintot tartalékoltak az tehát a cserét. A fiatalok kö- idei gazdasági évre, hogy most zött a tanulási kedv is erősö- is, mint tavaly, rendszeresen dik, Sisa Erzsébet és Kovács oszthassanak előleget, még jobb Jutka a szakmunkásképző is- munkafeltételeket teremtse- kola első évesei, Kovács Ferenc nek, hogy a fiatalok számára traktoros a mezőgazdasági még vonzóbb legyen a mező- technikum harmadik osztályát gazdaságban dolgozni, régzi, s a többiek is arra tőre- Nagyon tanulságos volt a fia­lednek, hogy mesterei legye- tál elnök beszámolóját követő jiek a kertészetnek, jól tudják vita, amely során majd min- fiezelni a gépeket, vagy kima- denki a nagy közösség ügyeivel tesló eredményt érhessenek el foglalkozott Javaslatokat tet­tek: miként szervezzék a mun­kát, hogy az elmúlt évben he­lyenként mutatkozó kapkodás, szervezetlenség az idén ne gá­tolja a munkák időbeni elvég­zését Ez évben is arra számítanak, hogy tovább fiatalodik a horti Kossuth Termelőszövetkezet, s a fiatalok, idősebbek versenye az elmúlt évinél is szebb ered­ményeket hoz. K. B. Mint a vasárnapi sajtó hírül adta, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa csütörtök délelőtt 11 órára összehívta az országgyű­lést Napirendjén — előrelátha­tólag — az 1967. évi állami költségvetés, valamint az Elnö­ki Tanács jelentése szerepel. Az ülésszak előzményeivel, előkészítésével kapcsolatban tájékozódtunk hétfőn az ország- gyűlés irodáján. Megtudtuk, hogy az ülésszak előkészítésében tulajdonképpen már hosszabb ideje részt vesz­nek maguk a képviselők is: me­gyei csoport-értekezleteken vi­tatták meg a napirendet, az el­múlt másfél héten pedig egy­mást követték az országgyűlési állandó bizottságok ülései. Eze­ken egy-egy fontos népgazda­sági terület 1967. évi költségve­tési előirányzatait, fejlesztési terveit vették vizsgálat alá, konzultálva a terület állami vezetőivel, legjobb szakembe­reivel, az Országos Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium kép­viselőivel. Az érdemi előkészítő munka eredményeként a csütörtökön kezdődő ülésszakon a tggv- és költségvetési bizottság előadója több módosító javaslatot tesz majd a népgazdasági tervvel kapcsolatban. Ezek közül talán leglényegesebbek a lakásépít­kezések fokozottabb anyagellá­tását, továbbá a bölcsődei és óvodai helyek számának eme­lését célzó javaslatok. Az országgyűlés ülésszaka iránt nagy érdeklődés nyilvá­nul meg a képviselők körében. Sokan jelentkeztek hozzászó­lásra, s már az is bizonyos, hogy csütörtökön délelőtt fog­laltak lesznek a diplomáciai páholyok, karzatok. Az előre­láthatólag három napig tartó ülésszakon egyébként nem lesz interpelláció. Ünnepélyes­sé teszi a tanácskozást, hogy a képviselők mandátuma már­ciusban lejár, • így az 1963-ban Az egriek panasza • gáxügyben Sürgőa a hajdúhegyi vezeték — Nélkülözhetetlen az új kompresszortelep építése Az elmúlt héten sokan pa­naszolták, hogy nincs gáz. A Hadnagy utcai lakásokban neon tudtak fűteni, de fürödni sem lehetett, mert a bojlerek­ből csak hideg víz folyt. Mindez több száz családnak okozott bajt és bosszúságot Csengett a telefon a gáz- szolgáltató részlegnél, az olaj­telepen, sőt, szerkesztősé­günkben is és a drót túlsó végén veszekedtek, segítsé­get, vagy legalább felvilágo­sítást sürgettek az emberek. Valóban, esténként máért nincs elegendő gáz Eger­ben? Ezzel a problémával lapunkban már többször fog­lalkoztunk. Legutóbb a Nép­újság január 1-4 számában hívtuk fel a figyelmet, hogy a hajdúhegyi gázvezeték be­fejezése és az új kompresz- saortelep nélkül veszélyben a lakótelep fűtése. Most azt vizsgáltuk, hogy má okozta a gázellátás mavarát9 dclgoznak-e az új vezeték építésén, hogyan és mikorra várható javulás? Dienes Mihály, a Nagyal­földi Kőolajtermeló Vállalat egri üzemvezetője és közvet­len munkatársai azt állítják, és adatokkal bizonyítják, hogy az elmúlt hét minden napján a szerződésben kikö­tött mennyiségnél több gázt adtak. Január 18-án este fél nyolc és fél tíz között másfél atmoszférás nyomással, órán­ként több mint 900 köbméter gázt továbbítottak. Ez a szo­kásos mennyiség kétszerese. Az olajosok szerint érthetet­len, hogy ebben az időpont­ban miért volt zavar és gáz­hiány a Hadnagy utcai lakó­telepen. Szerintük a körzeti nyomáselosztónál lehetett baj, valahol elszökött a gáz. Vajon elismeri ezt a Tiszán­túli Földgázelosztó és Szerelő Vállalat Heves megyei üzem­vezetősége? Kun Lajos főmérnök tilta­kozott, kétségbe vonja az olajosok adatainak helyessé­gét. Az viszont igaz, hogy am automata kikapcsolt, átmenetileg megszűnt a gáz­szolgáltatás, másik nyomás- csökkentőt szereltek be. Vagy a nagy hideg miatt többet fogyasztott a város, minit amennyi gázt tudott adni a fővezeték? Egerben ma már több mint 1300 háztartás fogyaszt gázt és mintegy ezer család fűt is gázzal, eddig mintegy 20 millió forintot költöttek a ve­zetékek, tartályok építésére és a különböző berendezések­re, de a téli hidegben, főleg az esti csúcsfogyasztást idő­ben, mégsem kielégítő a gáz- szolgátatás. Ennek egyik leg­főbb oka az, hagy elavult és kis keresztmetszetű az óLaj- kutaktól a városig vezető gázcsőrendszer. Az Országos Kőolaj- én Gázipari Tröszt a város ve­zetőinek Ígéretet tett, hogy 1966. június 30-ig az olajku- taktól a hajdúhegyi fogadóál­lomásig vastagabb átmérőjű, új vemetéket fektetnek le. Október hónap­ban megjelent sürgető cik­künkre az Országos Kőoiaj- és Gázipari Tröszt vezérigaz­gató-helyettese azt válaszolta, hogy 1966. december 31-ig készül ei az új vezeték, erre felajánlást tett a kivitelező ÉM. Csőszerelő Vállalat. November végén láttak munkához, a kompresszorte­leptől a Lajosvárosig és a Hajdúhegytől a Vöröshadse- reg utcáig ásták, ki bz árko­kat. December végén, a rossz idő miatt abbahagyták a munkát, azóta a kiásott ár­kok nagyobb része bedőlt. Hóban, fagyban nem folytat­hatják a csövek szigetelését és fektetését. Jelenleg mind­össze vagy 15 hegesztő dolgo­zik a Szépasszon y - völ gyben Amit a nyáron és ősszel el­mulasztottak, most aligha pó­tolhatják, de amint az idő esv- gedi, és fagypont fölé emel­kedik a hőmérséklet, teljes erővel folytatni kell ez árokásást és csőszerelést Ezt várja a beruházótól és t kivitelezőtől Eger város la­kossága. A közbejött idő veszteség és mulasztások miatt, az új vezeték március vége előtt aligha készül el. Ha köziben újabb hideghul­lám jön, ismét zavarok lehet­nek a gázellátásban. Mit tehetnek az olajosok Eger város gázellátásáért? A legnagyobb gondot fordítsák a zavartalan műszakváltások­ra, a gázszolgáltatás folya­matosságára, a szükséges nyomás biztosítására, a ku­tak hozamának és a tartalé­kok ésszerű felhasználására. Soron kívül és a lehető leg- hamarább be kell kapcsolná az andomaktályai 339. szá­mú kutat és keressenek újabb tartalékokat. De mindez csak szükségszerű és Ideiglenes megoldást adhat. Nem lehet tűmi, hogy tavasztól őszig megközelítően annyi gázt en­gedjenek a levegőbe, mint amennyi Eger város éves fo­gyasztás. A műszaikiak véle­ménye szerint a talajrétegben tetemes mennyiségű gázt tá­rolhatnának télire, ha megfelelő kompresszortelepet építenének. Ennek tervei el­készültek, a szükséges pénz­ügyi fedezet is rendelkezésre áll. Minden illetékes össze­fogása és határozott állásfog­lalása szükséges ahhoz, hogy az építőipari kapacitásit biz­tosítsák. Ettől függ Eger vá­ros 1967—68. évi gázellátása, mintegy ezer lakás fűtése. Dr. Fazekas László Készülődés az utolsó ülésszakra megválasztott országgyűlésnek ez lesz az utolsó ülése. Ülésszakok idején a képvi­selők az 1-es számú kapun lép­nek be a Parlament épületébe. A lépcsőházból nyílik a ruha­tár bejárata, s ebből a terem­ből közvetlenül a felvonóba szállhatnak be, mely az ülés­terem bejáratához viszi a kép­viselőket A folyosókon, a lépcsőházak­ban, vastag, puha szőnyegek nyelik el a léptek zaját. Aki először jár az épületben, bizo­nyosan eltéved, de ahogy az egyik tisztviselő mesélte, vele is megesett már, hogy egy fon­tos értekezletre igyekezve elké­sett mert azt a parlamenti pa­lota egy másik, előtte kevésbé ismert szárnyában rendezték. Magát u üléstermet már sokan ismerik a filmhír­adók felvételeiről, vagy a tele­vízió képernyőjéről. Bégen is ez volt a képviselői ülésterem, a volt felsőházi ülésterem ép­pen ilyen, s azt más, fontos ta­nácskozások rendezésére tart­ják fenn. Vessünk egy pillantást az or­szággyűlés tanácskozásainak színhelyére. Középen, az elnök­ség fapulpitusa előtti asztal a parlamenti gyorsírók munto- helye. Ezek körül helyezkeddík el félkörívben a miniszteri bár­sonyszékek. Ezek a zsölyók egy idősek a parlament épületével, csak a huzatot és a kárpitozást újítják fel időnként. A képvise­lői padsorokban névkártyákon tüntetik fel az ülésrendet.. A képviselőknek állandó helyük van, az új választások után azonban új ülésrendet készíte­nek. Minden padihoz külön hangszórót építettek be, így a terem bármely részéh jól hall­hatók a beszédek, felszólalások. Az alsó szinten levő karzati páholyokban a bel- és külföldi sajtótudósí- tók kísérhetik figyelemmel az ülésszak munkáját, a másik oldalon pedig azok a miniszter- helyettesek kapnak helyet, akik nem tagjai az országgyű­lésnek. Az első emeleti karzat egyes páholyait a diplomáciai testületek érdeklődő tagjai szá­mára tartják fenn. A többi kar­zati hely azoké a választópol­gároké, akik személyesen is je­len kívánnak lenni az ország- gyűlési ülésszakon. Ehhez min­den magyar állampolgárnak joga van: az ilyen kérést a vá­lasztókerület képviselőjénél kell bejelenteni, aki aztán az országgyűlési irodától megszer­zi a belépőt. Egy-egy ülésre 600—700 meghívót tud a parla­menti iroda kiadni, ennyi ugyanis a szabad férőhely. Rendszeresen eljönnék az ülés­re az egyetemek, elsősorban a jogi kar hallgatói, és évek óta hagyomány például, hogy a Földművelésügyi Minisztérium egyik szakiskolája 40 fős cso­portot küld tanulói közül a parlamenti karzatra. Az ülésterem kijáratai a Par­lament legendás hírű folyosóira vezetnek. Négy folyosó veszi körül a termet, az egyikről gyönyörű kilátás nyűik a Du­nára. A szünetekben Itt sétál­nák, beszélgetnek a képviselőit Érdekesek a folyosón elhelye­zett szivartartók, amelyek ma már csaknem történelmi em­léknek számítanak. Azelőtt a szivarozás volt divat a Ház fo­lyosóin. S ha a képviselők le­tették a szivarjukat, akkor jő szolgálatot tett a hamutartó, mert a szivarhelyek számozot- tak, így a számokat megjegyez­ve a szivarok nem keveredhet­tek össze. Ugyancsak érdekes a telefonszoba is. Egy-egy tele­fonfülke olyan, mint egy pán­célszekrény: vastagon párná­zott ajtajuk mögött a legbizal­masabb ügyeket is meg lehet tárgyalni. Kellemes meleg ran a folyosókon és az ülésterem­ben egyaránt. A légfűtéses be­rendezéseket azonban már 10 —12 nappal az ülésszak előtt üzembe kell helyezni, mert a felfűtést csak fokozatosan lehet végrehajtani. Ha hirtelen emel­kedne a hőmérséklet, megrepe­deznének a márványburkola­tok. A folyosókon még min­denütt látni a takarítóbrigádok tagjait. Feladatukat már egyet­len adat is szemlélteti: 40 000 négyzetméternyi ablakfelülete van az épületnek, ezek tisztán tartása nem csekély munkát igényel, de csütörtök reggelre, az ülésszak kezdetére, minden a legnagyobb rendben várja majd a képviselőket a négyéves ciklus utolsó ülésszakára. V. L.—B. B. 1. 1967. január 26., csfltfirMP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom