Heves Megyei Népújság, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-03 / 2. szám
Óévtől újévig a a gazdasági bérdéseketébev A könyvek témáit tekintve a legsokrétűbb választékot kínáló kiadó hű marad hagyományaihoz: korunk sok fontos kérdése helyet kap az olvosók élé bocsátandó műveik tematikai tervében, s a több mint 230 mű közel hat és fél milliós peldányszáma egyben a várható érdeklődés jelzője is. A kiadói tervben jelentős helyet foglalnak el a marxizmus klasszikusainak művei. 1967- ben a többi között a Marx és Engels Művei sorozat 15. és 23. kötete, valamint Lenin összes Művei 14., 15. és 34. kötete jelenik meg. A filozófiai kiadványok között magyar szerzők művei mellett , több. külföldön már nagy sikert aratott könyvet is kézhez kap az olvalsó: Adam Schaff: A marxizmus és az egyén, Rubinstein: Lét és tudat, valamint Kon: Pozitívizmus és szociológia című munkáját említjük példaként. A kiadó tovább folytatja, bővíti nagy sikerű sorozatait, így új művekkel gazdagodik a Korunk Világnézeti kérdései, valamint az Esztétikai Kiskönyvtár sorozat is. A történelmi témájú munkák talán még egyetlen évben sem ígértek annyi érdekes olvasnivalót, mint most. A dokumentum-kötetek és határozatgyűjtemények mellett például kiadásra kerül Páter Zadravec látván náolója, az 1956 os el- lenforradalmi lázadás kuldsz- szatitkait leleplező munka — Hollós Ervin a szerzője —, Nyekrics: 1941. június 22 című könyve, valamint több, nagy forradalmárok életútját felrajzoló mű. Érthetően fontos helyet foglalnak el a kiadó 1967-es tervében a gazdasági kérdéseket tárgyaló művek, s közöttük is elsősorban azok, amelyek ? népgazdaság úí irányítási rendszeréhez kapcsolódnak. Dr. Csizmadia Ernő: A gazda 6ági- mechanizmus rotorrnia és a mezőgazdaság, K. Nagv Sándor: A termelőszövetkezeti gazdaságok ésszerű nagysága, dr. Jávorka Edit: A fogyasztói árak és a dotációk. Vilmos József: Áru, érték, pénz, Bérén yi József: Munkaerőgazdálkodás és életszínvonal című műve csak Ízelítő a kiadásra kerülő könyvek sokaságából. Új kötetekkel bővül ezen kívül a Gazdasági életünk kiskönyvtára, valamint a Tsz-tagok kiskönyvtára sorozat is. Hasznos kézikönyvek, tényeket, adatokat összefoglaló munkák megjelentetésével segíti a kiadó az agitáció, a felvilágosító tevékenység hatásosságát. Többek között az üzemi demokráciáról, a munkásosztály problémáiról. a társadalombiztosításról olvas, hatunk majd e kiadványokban, s természetszerűen Jeladásra kerülnek a párt oktatásihoz szükséges füzetek is. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója Ez az év is jól kezdődik 1967. január 3., kedd Ekkor már kedélyes kis csoport állt körül bennünket, derűsen biztatták, fogadásokat kötöttek ránk, s őszintén elmondhatom, a szurkoló közönség már eleve engem hozott ki tiszta bevételhez juttatták a közös gazdaságot. Az intézmények, más gazdaságok részére végzett javításokkal elérték azt is, hogy a termelőszövetkezet saját gépeit ingyen tudták kijavítani. A kedvező tapasztalatok alapján a szövetkezet vezetői úgy határoltak, hogy az idén tovább bővítik a gépjavító kapacitást és elvállalják a szomszédos termelőszövetkezetek traktorainak javítását is. Az elmúlt hónapokban már végeztek kisebb-nagyobb javításokat Bátor, Egerbocs és Hevesaranyos termelőszövetkezeteinek gépein, amellyel bebizonyították jó felkészültségüket A jó tapasztalatok alapján ezek a termelőszövetkezetek szerződést kötnek az egerbaktaiakkal a traktorok és munkagépek rendszeres javítására. ' A szövetkezeit vezetősége a várható nagy érdeklődésre határozatot hozott egy úi műhely építésére, ahol az eddiginél is korszerűbb körülmények között tudják majd elvégezni munkájukat a gépszerelők. A termelőszövetkezet segédüzemági fejlettségére jellemző, hogy az új épületet is saját brigádjukkal készíttetik az efierbaktaiak. deutsch, galopp és cotillon czí- mek helyett most keringő, sebeslejtő s bokortáncz czímek látszanak megvilágosítva. ...szívemelő volt látni szépeink dísz-sorát, mi kéjjel lejtenek Morelly keringőjein; mi kellemmel hajiénak tánezosaik karára, és ezek helyzetük fenségét érezve, mi deliséggel viseltettek a szép hölgykoszorú iránt; mi sóvár ajkkal szörpölték a boldogság kelyhét...” EZ A JÖÍZÜ, KISSÉ pá- kosztos báli tudósítás tehát közli a megindulás összegét. A lámpákat, szám szerint kilencet Markasoly bádogos és Le- febre üveges készítették. (Az első név talán szász vagy román, az utóbbi kétségtelenül francia. A Markasoly cég még élt e század húszas éveiben is, a mester leszármazottja ott dolgozott, ahol ma a fogmívesek, a régi Turi-házban.) Minden évben rendeztek egykét bált erre a célra, annál is inkább, mivel a lámpák számát is állandóan szaporították. 1841 telén már 16 lámpás fenntartását vállalta a kaszinó, és a lámpák igen sok olajat fogyasztottak. Határozat mondta ki, hogy „lámpa-olajról Ringel- hann Antal és Lancelotti Ede gondoskodnak”. Érdemes megemlíteni, hogy e Ringelhann Antal kereskedő leszármazot- tainak egyike volt később, majdnem napjainkig a városi villamos mű igazgatója. Később a hivatalos város is bekapcsolódott a világítás fenntartásába, sőt a lámpásokhoz maga akart repcét termelni az olajellátás céljára. Hogy mi lett e tervből, nem tudjuk. Tény, hogy 1836-től tíz esztendő alatt' 6453 forint 27 krajcárt gyűjtött-adott a kaszinó. Aztán egész sor november következik, míg 1894 novemberének első napjaiban kígyóinak Egerben a villanylámpák. És most néhány adat Eger villanyvilágításának mai helyzetéről: a városban 1842 lámpatestet tartanak nyilván. Rendkívüli a fejlődés az utóbbi tíz év alatt, mert ebből a mennyiségből 450 a higanygőz- lámpa és 165 a fénycső. A hagyományos lámpák rózsaszín Eényébe most már halványsárga és zöld fények keverednek. EGER VAROS EGYETLEN évi villanyszámlája pedig valamivel több, mint egymillió- kilencszázezer forint. Ha most ezt össze kellene táncolni?! Dr. Kapor Elemér mind pedig a Kereskedésre nézve a Kereskedés akármi ágát is nagyobb sikerrel, jobb Foganattal s Haszonnal folytatni .. Az ifjú egyesület úgyszólván kötőanyaga volt az előző évszázadban Egerbe gyűlt lakosságnak. Magyar báró, osztrák katonatiszt, rác kereskedő, német iparos, olasz építőmester nevét foglalja össze az alapítók névsora. A nép, a zsellér, az érseki jobbágy egyelőre a követ hordta, a maltert keverte a nagytemplom építkezéséhez, amely befejezéséhez közeledett A Cassinói Társaság egész sereg gondolatot vetett fel a város fejlesztésére. Az utcák elnevezése, az egri bor hírnevének megőrzésére teendő intézkedések. takarékpénztár alapítása, vagy répacukor készítésére gyár létesítése mind innen indult ki, így az éjszakai világítás megoldása is. Mindehhez pénz kívántatik. És honnan szerezzen pénzt az egyesület? Az előző sorokban bemutatott három indítványtevő javaslatára bált rendeztek 1836. április havában V. Ferdinand császár születése napján „a város kivilágítása taéljáía”. ÉRDEMES fiS SZÍVDERÍTŐ mulatság elolvasni, mit ír a bálról a Hanművész című fővárosi lap. „.. .Felséges cs. kir. apóst Fejedelmünk születésnapját az egri casinói egyesület kitűnő- leg abban dicsőíté, hogy az akkori nap estéjére 'rendelt tántz- vigalma tiszta jövedelmét (valamint báljelentésében eleve hírlé) Eger városának lámpák általi világosítására tűzte ki; és e szent czélt méltányolva a casinói részvényesek, kik különben báljaikban díjmentesen szoktak járni, báldíjt fizettek, s a bemenők még azon felül is adakoztak. Dicsérő elismerést érdemel, hogy a város világosítására még ollyanok is nevezetes summákkal áldoztak, kik egyébiránt a tántzvigalom- ra el nem jövőnek. A cassinói nagy terem díszes népséggel igen telve lön; 542 bálét kelt el : és a költséget a jövedelemből lehúzván, 767 forintot 30 krt i fordíthat a társaság Eger vilá- gosításának meg kezdésére. : — A Gyöngyösön tanyázó dsidás ezrednek némely Eg- , riekkel egyesült hangászi muzsikája mellett a csínnal öltő- ; zött szépnem és ifjúság világos reggelig tánczola. Megjegyezzük még, hogy a hangász- karon eddig kitűzni szokott ott Álltak hármán, Köllner Károy, Singer Ferenc és Teutscher Alajos egri polgárok, kereskedők valameny- nyien, ott álltak szemközt az épülettel és dideregtek a novemberi szélben, ami befújt az Ispotály felől. Nem is éppen a szél miatt dideregtek, hiszen mindhármukon tisztes fekete posztőkabát volt, állig begombolva, inkább a pillanat okából, aminőt még sohasem éltek meg eddig, s ennek a pillanatnak az előidézői éppen ők voltak. Mert odaát a Kaszinó házának becsukott kapujához éppen akkor támasztotta a létrát az egyesület mindenese — nevét nem jegyezte tel a helyi történetírás —, kinyitotta a kapu fölött függő karcsú lámpát és meggyújtotta a kanócot A szél belobogott a keskeny lámpatérbe, libbent a láng, úgy volt, hogy kialszik, de a gyújtogató hirtelen bezárta a lámpa üvegajtaját, t a láng megnyugodott Ez volt az első utcai lámpa Eger városában, ekkor virradt fel Eger közvilágítása. — Milyen nap is van ma? — kérdezte Köllner —, hogy el ne felejtsük. — November huszonötödiké — telelte Singer —, éspedig az 1836. esztendőben. Erről a napról megemlegetnek bennünket A lámpagyújtogató elballagott, de ők még mindig álltak. Kis tömeg verődött össze, sokan kalapot emeltek, mért mindenki tudta, hogy ők voltak az Indítványtevők a Cassinói Társaságban, hogy legyen világosság Eger városában. És íme. A lámpa felviláglott homályosan az egyik emeleti ablakba. Onnan egy halvány arc szokott kitekinteni az esti szürkületbe. Gróf Buttler Jánosné Dőry Katalin arca, aki különös házasságának szomorú napjait abban az időben ott töltötte, bérelvén az első emelet egyik részét. De ez az arc most nem mutatkozott. A világosság elűzi az árnyakat. Lassan visszatért a gyújtogató. — Meggyüjtottam. mind a kilencet — jelentette. ★ Mint a Pest városához intézett hivatalos levél mondja: „A tökélletesedés s cs inasod ás ösvényén villan Sebességgel haladó Országunk fő Városának, Pesthnék fény köréből egy Sugár Városunk Közönségére is kihatott.” ★ 1836-BAN HÁROMÉVES volt az egri Cassinói Társaság, telve még a fiatalság lendületével és Széchenyi haladó eszméivel, aki a kaszinókat angol mintára honosította meg. Alakult pedig „a díszes Társaságra s Mulatozásra, akár a kölcsönös ösz- szejövetelre, akár a Világ állása s Körülményei az Űjságle- velekbül megtanulható Tudomására, akár azon Tárgyban, miképen lehetne mind a nemes és érdemes Publikumra, Eredményesen zárták az 1966-os esztendőt az egerbak- tai Dobó István Termelőszövetkezet gépjavítói. A nagyszerű szakemberek munkájukkal mintegy százezer forintos győztesnek. Hol Kajevác rúgott belém, hogy utána letörülhesse a sámyomokat, hol én adtam kedélyes és hatalmas pofonokat, hogy használhassa a zsebkendőmet, mindezt csak ezért, hogy ez az év jól kezdődjék, és segíthessünk egymásnak. öreg mami tipegett arra, karján istentelen nehéz kosár. — De jó erőben vannak — sá- vítozta mérgesen. — Inkább a '■asaramat cipelnék! — tette hozzá neveletlenül. Két pofon és egy rugós közben válaszolt neki megvetően Kaievác: — öreg lány, maga be van iilizme... Nem látja, hogy itt '•omoly dologról van szó. Se- ritevi akarunk egymásnak ... *rti? Most nem érünk rá — ondta, ét kidobta az egyik vát. A l-örönrég m""áttette ^ájtvrrt’mkat Mert a közönyben vn menértés és tagén- rt. A row1 őrben nem volt. "T’ába mammrártnk, miről is v»n szó voltakérmen, csak mancsul és kissé snfnátk.ozvn ‘ r-fogatta, egészen az alkalmi diáig: — Na. maguknak is jól kéz- födött ez az év... . segítek az embertársaimon. Most eleredt az orrod vére, én odaadom neked a zsebkendőmet és te is meg vagy segítve. Általam. Tehát nekem is jói kezdődik ez az év. — Boldog új évet — mondta Kajevác, amikor felsegített a földről. — Miért löktél el? — kérdeztem sziszegve. — Buta kérdés — rántotta meg a vállát Kajevác. — Azért, hogy felsegítselek. Elhatároztam, hogy az új esztendőben embertársaim segítségére leszek, de már egy órája járom az u'cát, és nem tudtam segíteni senkin. Ekkor jöttél te, fellöktelek és most felsegítettelek Na, ez az év is jól kezdődik — dörzsölte össze a kezét, és belém rúgott. — Most miért rúgtál belém? — sikoltottam fel a fájdalomtól — Azért nígtarn beléd, kérlek, mert közben rájöttem hrgn nem renitettelsk e1éggA Mott látod-, s-'ven letörlö*'- rólad n s"rr* s te már mehet*' is, meg verni segítve. Áltálán tette ho-zá bünkén. — Köszönöm — mormogtam és adtam néki egy hatalma pofont. — Hát ez mi volt? — üvöltő' fel Kaievác dühösen. — Hngy-homj mi volt? Ebbe- a pillanatban határoztam el hogy én is megváltozom, én is Négy tsz traktorait javítják Egerbaktán Kilenc lámpával indultunk — azokban is olaj égett Százharminc évvel ezelőtt „táncolták össze” Eger közvilágítását hazai és nemzetköri siker fémjelzi életünk minden területén az elmúlt, 1966-os esztendőt. Este Princ újabb kalandját nézhettük végig az „idegenlégióban”, csendes derűvel értve meg, hogy sem a katonaélet, sem a róla szóló kis történet nem lehet fenékig tejfel. A Slágerkutató remek ötlet, messze kiemelkedik a műsorból a Forrai Miklós bevezette új, magyar „Faust”, de a többi szám is igényes megkompo- nálásával és sokoldalú ötletével tűnt ki. A baj csak ott van, hogy túl közeli volt a szilveszteri műsor lényegében hasonló szándékú slágerparódiája. Huszonnégy órán belül így, együtt ez a két program már egyoldalúnak tűnik. És a paródiát paródia követte, természetesen krimi paródia. A veszedelmes labdacsokat a nézők javaslatára „gyúrta” ösz- sze Tardos Péter és Ben esik Imre. Kellemes órát jelentett ez a fintor a krimifilmeknek, bár kétségkívül helyenkint kizökkent a paródia stílusából a játék, s ez egyformán zavarta a színészeket és a nézőket. 22.35. A Tv-híradó második kiadása és utána műsorzárás. S voltaképpen ezzel zártuk mi, televíziónézők az 1866-as évet, amely a siker esztendeje volt a televízió számára is. Sokat szidtuk a tévét, de tehettük, hiszen a miénk, magunkénak érezzük és valljuk hibáival együtt is, amelyek lényegesen kevesebbek erényeinél. Így volt ez egész évben, s így „óévtől új évig” is. Gynrkó Géza merészségben lényegesen elmaradt az elmúlt évekétől, mintha a műsor szerkesztői, írói hátat fordítottak volna társadalmi életünk valóságának, mintha az 1966-os év olyan zökkenőmentes, gondtalan lett volna. Ami e téren segített: a rádió szilveszteri programja egy részének átvétele, amelyben találkoztunk néhány igényes, életünk fonákját bátran, maró szatírával gúnyoló magánszámmal, jelenettel. És most egy kicsit ugorjunk emlékeinkben vissza — a szilveszteri műsort megelőző egy órára. A párizsi Lidóról adott egyórás műsor ragyogó alkalmat nyújtott, hogy szilveszteri hangulatba ringassa a nézőket, hogy edzésbe hozza nevetőizmait és növelje az igényeket. Talán kajánkodásnak tűnhet, de nem lett volna jobb ezt a műsort a szilveszteri program után sugározni? Az óév utolsó napjának programjából említésre méltó még a közikívánatra felújított „Ez a villa eladó” című, jó három évtizedes magyar film. Na nem, semmiképpen sem naív és humorában is vékonykára kopott storyja miatt, mint inkább az e gyenge filmben is művészi kvalitását igazolni tudó, felejthetetlen komikus, Kabos Gyula miatt. A vasárnap sikeres és igényes összeállítása Komlós János nevéhez fűződik. Siker 1966: mert valóban nem árt azért emlékeztetni saját magunkat, mert megelégedett örömmel búcsúztattuk az óévet és nem méltatlanul. Számos A szilveszteri vágyakat nehéz kielégíteni. Manapság ma már az ország nagyobbik fele úgy tervezi meg január 1-én a december 31-ét, hogy éjfélig a tévé műsorát nézi, s utána... Noé igen, minden csak utána jön, először és éjfélig a televízió szilveszteri műsora. És most képzeljük el: lehet olyan kitűnő műsort szerkeszteni a nagyérdemű tévé-nézőnek, hogy az egyévi várakozás és vágyakozás után maradéktalanul elégedett legyen vele? Természetesen rögtön hozzá kell tennem azt is, hogy végeredményben nem szorul men- tegetésre sem a szilveszteri, sem az újévi program; a két este valóban színvonalas, változatos és az adott helyzetet figyelembe véve elsősorban „könnyű” műsort adott a nézőknek. A két és fél órás szilveszteri műsor nem szűkölködött derűben, mód nyűt a harsány kacagásra is, elsősorban talán Brachfeld Siegfried szellemes kónferensza, Kabos László, Ka- aal László, Alfán zó magánszámai és a „Komolyzenei fesztivál”, ha ötletében nem is új, de megoldásában fölényesen könnyed és szatirizáló műsora nyomán. Itt kell talán még megemlíteni a szellemesen pikáns és sajnos, még mindig társadalmi valóságot leleplező Kihallgatást, amelyben Mezei Mária, Felföldi Anikó, Sólyom Ildikó, Vass Mari és Velencei István sziporkázott. Ami azonban kevésnek tűnt — ez a szilveszteri műsor politikai kabaré jellege, ötletben, Korunk kérdései — könyvekben Filozófiai, történelmi és gazdasági művek — Érdekes útleírások, kalandregények — Hasznos kézikönyvek, sorozatok —- a Kossuth Könyvkiadó 1967-es tervében — alkalmából olvasmányos, gazdagon illusztrált kiadvány jelenik meg, A Szovjetunió ma címmel, s rangos szerzik kalauzolásával, mint példáut W. Burchett, olyan problémákkal ismerkedhetünk meg életközelből, mint a vietnami háború 1966-os eseményei, a békés egymás mellett élés vitatott kérdései, vagy a 20 millió amerikai néger sorsa, élete. Az útleírások, földrajzi kiadványok a többi között az NDK-val és az NSZK-vai, Koreával, Svédországgal, Franciaországgal és Görögországgal ismertetik meg az olvasót, míg a Tarka Könyvek között olyan érdekfaszítő írások kerülnek kiadásra, mint A rezidens utolsó tévedése című kémregény, s az amerikai „szuperkém”, James Bond bukását tárgyaló, napok alatt világhírre szert tett mű, a Leszámolás a Déli-sarkon. (m)
