Heves Megyei Népújság, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-25 / 21. szám
fllAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! An: SMfllár XVIII. évfolyam, 21. szám AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA 1967. január 25., szerda f Számok nyelvén Számol ezekben a napokban az ország. A Központi Statisztikai Hivatal most tette közzé jelentését, értékelendő: mennyit léptünk előre 1966-ban, hogyan fejlődött népgazdaságunk, s miként alakult a lakosság jövedelmi és kulturális helyzete? A részletes és legjellemzőbb adatok összesítése — mindnyájunk bizonyítványa. Mindnyájunk bizonyítványa: minden egyes emberé, minden családé, s együttesen az egész országé. Minősítése alkotó-teremtő munkánknak, tükrözője dolgos hétköznapok erőfeszítéseinek. Számok és számok. És mögöttük nemcsak eredményeink sorakoznak; a számok, miint finom érzékű műszerek, a gyenge pontokat is mutatják. Megmutatják: hol kell javítani munkánkon, hová kell nagyobb erőt összpontosítanunk, mely területek azok, ahol a fejlődés, a növekedés statisztikai ritmusa kisebb-na- gyobb ingadozásokat, hullámzásokat mutat. Elöl járóban, summázhatóan csak annyit: a minősítés kielégítő, a „bizonyítvány” rubrikáiba általában a vártnál jobb, magasabb „érdemjegyek” kerültek ... 1966-ban a megtermelt új érték —■ a nemzeti jövedelem —, előzetes számítások szerint, az 1965-ös szintet kb. 6 százalékkal múlta felül. A tervezett 4 százaléknál nagyobb volt a növekedés mértéke. Ipari termelésünk növekedését 4—G százalékosra szabitok, s á végső eredmény — 7 százalékos. Szándékaink szép megvalósulása, a termelésnövekedés több mint 80 százaléka a termelékenység emeléséből származott Többet termelt kohászatunk, gép- és vegyiparunk, hasonlóképpen növelte termelését a könnyűipar. Csaknem másfélszer annyi földgázt termeltünk, mint 1965- ben, kőolajból már kevesebbet, e termékből inkább szorgalmaztuk a behozatalt amely majd egyharmaddal haladta meg az előző évit A terveknek megfelelően csökkentettük a széntermelést, amely nagy gazdaságtalansága miatt szükségszerű lépés volt Megjegyzendő példa: különösen gyorsan — 12 százalékkal! — emelkedett a termelés a bútoriparban. Több ipari terméket gyártottunk, de a termeléshez képest aránytalanul kisebb mértékben sikerült e termékek végső értékesítése a hazai és külföldi piacokon. Raktárainkban növekedtek az ipari eredetű készletek, s a raktárak telítettebbek, mint a korábbi évben —: ezt a növekedést nem könyvelhetjük jó eredményeink közé. Építőiparunk 1965-ben csak viszonylagos eredményeket összegezhetett, a mostani eredményjavulás örvende- tesebb, több annál, mint amennyit a terv előirányzott. A múlt évben épített 55 000 lakás közül négyszáz híján 20 000 az állami építőipari vállalatok munkája. Kedvezőtlen termésű esztendő volt országunk mezőgazdasága számára az 1965-ös. A múlt évi eredmények már jobbak voltak, mint amivel a terv számol: 5—6 százalékkal növekedett a termelés. Gyümölcsből, zöldségből, burgonyából és kukoricából különösen szépen termett. A kenyérgabona-termés nem érte él ugyan az 1965-ös szintet, de termeltünk annyit, amennyi az ország szükségletének fedezésére elég. Sertésből kevesebbet számlálhattunk, mint egy évvel azelőtt, a szarvasmarha-állomány viszont szépen gyarapodott. Negyvenhárom milliárd forintot fordítottunk beruházásokra, ami kb. 7 százalékkal volt több az 1965. évinél. Hirtelenében felsorolni is nehéz, hány nagyobb új építkezést kezdtünk, hány fontos és jelentős létesítménnyel lettünk gazdagabbak. Új kórházak, szállodák, művelődési házak, gyárak, iskolák emelkedtek ki a földből építőink keze munkája nyomán. Külkereskedelmi mérlegünk is aktív volt, a népgazdasági évet kiviteli többlettel zárták. Hogyan éltünk 1966-ban? Először is: növekedett az országos lélekszám. 138 000 gyermek született — még mindig alacsony ez a születés- szám! —, többen kötöttek házasságot, s emelkedett a válások száma is. Egy szám zsugorodása viszont kellően megnyugtató: a halálozás 6 százalékkal csökkent. Ha a lakosság összes pénzjövedelmét számítjuk, kb. 7 százalékkal több forint került az „átszabott” zsebekbe: a munkabérek 5 százalékkal, a paraszti pénzbevételek 10 százalékkal haladták meg az 1965-ös szintet. A munkások és alkalmazottak egy főre tervezett reáljövedelme is nagyobb mértékben emelkedett a megszabottnál, de ez az emelkedés egyes rétegeknél nem kiegyenlített. A fogyasztás mértéke is emelkedést mutat, több élelmiszert, több ruházati & tartós fogyasztási cikkeket vásároltunk, mint a korábbi évben. Államunk évről évre jelentős összegeket fordít az egészségügyi, szociális és kulturális helyzet javítására. A múlt évben 1900-zal szaporodott a gyógyintézeti ágyak száma, az orvosoké pedig 800-zal. Ma már 10 000 lakosra 78 kórházi ágyat és 20 orvost számíthatunk! Bővítettük az orvosi körzetek és a bölcsődei férőhelyek számát. A kultúra és a művelődés számaiból csak a legfontosabbakat idézzük: a középiskolások száma 375 700 volt, egyetemeinken és főiskoláinkon 89 500-an tanulnak; kiadtak 4700 könyvet, több mint 45 millió példányban; a napilapok pé’dányszáma is túllépte az évi 600 milliót. Ki-ki személyesen tapasztalhatja, hogyan sokasodnak városon és falun a háztetők fölé nyúló antennaerdők. A Központi Statisztikai Hivatal a sokasodás pontos számát rögzíti: a televízióelőfizetők száma 1966 ban 165 000-rel emelkedett, s 1967 első napjaiban elérte az egymilliót. Csak a legjellemzőbb adatok sorakoznak itt, a számok tengeréből kiragsdottan. Fejlődésünk, életünk számai ezek. Mindnyájunk érdemjegyei, amelyeken nemcsak lehet, de kell is javítanunk az esztendő során, hogy mind feljebb jussunk, feljebb emelkedjünk emberséges időnk lépcsőin. Feljebb kitűzött céljainkig, elérhető holnapjainkhoz. (P. D.) Egerbe látogatott a Finn Kommunista Párt küldöttsége Anna Salonen nagy szakértelemmel figyeli a cigaretta- gyártást. Szakmabeli ő: dohánygyári dolgozó, szakszervezeti elnök és fr’P’a a városi tanács”»1:. Finn vendégeink a város iézj sétán. Bal oldalon Olavi J. a kép jobb oldalán Sípos István és Hazai Béla elvtársak. Podgornij Rómában Nyikólaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke Saragat olasz köztársasági elnök meghívására kedden állami látogatásra Rómába érkezett A szovjet és olasz zászlókkal díszített repülőtéren Saragat elnök, Moro miniszterelnök, az olasz kormány többi tagja, a diplomáciai képviseleteik vezetői fogadták a szovjet államfőt Podgornij és Saragat elhaladt a díszszázad sorfala előtt, majd mindketten beszédet mondtak. Wilson— De Gaulle megbeszélés Wilson angol miniszterelnök George Brown külügyminiszter társaságában hajadonfőit, zsebre dugott kézzel, gyalog sétálva érkezett a 200 méternyire levő brit nagykövetségről az Elysée palotába. A francia elnök dolgozószobájában az angol miniszterelnök a két külügyminiszter és a tolmácsok jelenlétében egy és háromnegyed óra hosszat folytatott megbeszélést De Gaulle tábornokkal európai vonatkozású kérdésekről, ezen bedül a kelet—nyugati kapcsolatokról és mindenekelőtt a Nagy-Britannia közös piaci belépésével összefüggő problémákról. A nicaraguai véres felkelés véget ért Lorenzo Guerrero nicara- guai elnök hivatalos közleményben adta tudtúl, hogy véget ért a rövid életű, de véres felkelés, amelyet Fernando Agüero ellenzéki elnökjelölt hívei robbantottak ki. Viszont a kedd reggeli hír- ügynökségi jelentések arról számolnak be, hogy Managua egyes kerületeiben még mindig lövöldözések vannak. A Magyar Szocialista Munkás Párt Központi Bizottságának meghívására hazánkban tartózkodó Finn Kommunista Párt küldöttsége,— amelyet Olavi J. Laine, a politikai bizottság tagja, a helsinki területi pártszervezet elnöke vezet — kedden Egerbe látogatott. A kedves vendégeket az MSZMP székházában Hazai Béla, a megyei pártbizottság titkára és Sipos István, az egri városi pártbizottság első titkára fogadták, majd Hazad elvtárs rövid tájékoztatót tartott Heves megye lakóinak életéről, munkájáról. A vendégek ezután megtekintették a megye- székhely nevezetességeit. Látogatásit tettek többek között a Hadnagy utcai lakótelep új áruházában is. A délutáni órákban az egri Dohánygyárat kereste fel a Finn Kommunista Párt küldöttsége, ahol nagy érdeklővárost látogatták meg finn vendégeink, majd az esti órákban az Állami Pincegazdaság egri pincészetében’ rendezett vacsorával zárult az egri látogatás programja. Finn vendégeinket mindenütt nagy szeretettel fogadták, kedves egri emlékeket ajándékokat adtak át részükre. Laine, a küldöttség vezetője, (Foto: Márkusé) 'Mikor a búcsúra került á sor a küldöttség tagjai d- mondották, hogy felejthetetlen élménnyel távoznak erről a baráti és rokoni látogatásról. fizetni. Az egy tagra eső jövedelem i.Jy módon* csaknem 16 ezer forint. Tarnabod Szintén kedden tartotta zárszámadó közgyűlését a tar- nabodi Tarnagyöngye Tsz. A közgyűlés vendége dr. Földi Pál, a megyei pártbizottság osztályvezetője volt. Kassa József, fez-elnök beszámolójában beszélt a belvízkárokról, amelyek például csaknem 20 vagon kenyérgabona-kiesést okoztak. A pajorkárok miatt a kertészet is kevesebbet hozott a tervezettnél, a szarvasmarha-tenyésztésben azonban egymillió forint a többletnyereség. A tervezett 66 forintos munkaegység helyett az idei zárszámadáson 70 forintot tudnak fizetni. Ily módon az egy főre eső jövedelem áüa» gosan 23 ezer forint. Az ál» lattenyészfésben átlagos a 60* munkaegység, de más tc*te mesztési ágakban scan ritka R 4—ŐOÖ. , , A zárszá m n tlá so k i*é I jelentjük Teljes gőzzel folynak a zárszámadások megyénk termelőszövetkezeteiben. Tudósítóink négy közös gazdaság értékelő közgyűléséről számoltak be. Zagyvaszántó A zagyvaszántói Aranykalász Tsz hétfőn tartotta zárszámadó közgyűlését. Kiss Ádám termelőszövetkezeti elnök beszámolójában ismertette, hogy a tavalyi év bizony nem sikerült a legszerencsésebben. Az 1966-os évben 20 hold búzát, 16 hold cukorrépát és 20 hold borsót, kellett kiszántani a belvíz miatt. Az elemi károk ellenére búzából például több mint 17 mázsás átlagot értek el. A szarvasmarha-szaporulat is nagymértékben javult. Az 1966-as év eredményei alapján, egy munkaegység értéke 45 forint. Vannak olyan tagok, akik a múlt évben több mint 750 munkaegységet értek el és keresetük meghaladja a 35 ezer forintot Diagytálya Tudósítónk a nagytályai Viharsarok Tsz zárszámadásáról számolt be. Kolozsvári József, a termelőszövetkezet elnöke ismertette az elmúlt év eredményeit. Elmondotta többek között, hogy az időjárás viszontagsága, a jégverés na-, gyón sok kárt okozott a szántóföldi növénytermesztésben. Az állattenyésztés és a kertészet többi 'ttermetósével ózonban sikerült a kieséseket pótolni, sőt a tervezett bruttó jövedelmet 345 ezer forinttal túlteljesíteni. A termelőszövetkezet vagyona 7 200 000 forint. Egy munkaegység’ értéke 40 forinthoz egy tagra eső átlagos jövedelem több mint 13 ezer forint. Prémiumra és a jól dolgozók jutalmazására a tsz közel 100 ezer forintot fizetett ki. Tárnáméra Kedden tartott zárszámadó közgyűlését a tamamérai Béke Tsz, amelyen megjelent és felszólalt Tamás László, a megyei pártbizottság titkára is. Berecz Kálmán, a tsz elnöke beszámolt a múlt év gazdálkodásáról. Kiemelte, hogy az állattenyésztés és a növénytermesztés elmaradását a kertészet jó munkája kiegyenlítette. Jól sikerült a múlt évben a dohánymagtermesztés is. Éppen ezért a tervezett 41 forintos munkaegység helyett több mint 43 forintot tudtak
