Heves Megyei Népújság, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-22 / 19. szám
Eger a fejlődés tükrében A megyeszékhely jövőjéről, a lakáshelyzetről, a közlekedés és útépítési programról nyilatkozik a városi tanács elnöke Választásra készül az ország és Eger városa is. Ezért most a számadás időszakát éljük. Honnan indultunk, mit tettünk az elmúlt négy év alatt? Hogyan fejlődött városunk, hogyan változott életünk, közös ügyünkért mit tett a tanács és a tanácstag? És mire számíthatunk a következő években? Ezekre a kérdésekre várnak feleletet a választópolgárok, erről beszélgettünk dr. Lendvai Vilmossal, Eger Város Tanácsa vb-einökéveL — Hogyan Ítéli meg Lendvai elvtárs az elmúlt négy esztendőt? — Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy Eger város fejlődésének nemcsak az elmúlt négy évét, hanem szinte egész történetét áttekinthettem. Mivel másfél é've kerültem ebbe a munkakörbe, részletesen meg kellett ismerkednem a várossal és így jóval több mint négy esztendőt tekintettem át. Az a testület, amelyet négy évvel ezelőtt Eger város választópolgárai bizalmukkal tüntettek ki, úgy hiszem, szégyenkezés nélkül tekinthet vissza az elmúlt négy évre, mert ez a testület sokat tett a városért és lakóiért. — Vajon elmondhatjuk-e, hogy Eger fejlődő város? — Mondják, hogy Eger lakossága Felnémet idecsa tolásával szaporodott. Az igazság az, hogy 1949-ben Felnémettel együtt 31 838 fő lakott Egerben, 1966. január 1-én 43 753 fő. Vagyis 15 év alatt 11 915 fő a létszámgyarapodás, azaz 37 százalék. Az utóbbi években Eger ezer fővel gyarapodik évente. Hogyan él Eger lakossága? Ezt nagyon' sok tényező befolyásolja. Egerben a, bérből és fizetésből, élők átlagos keresete mintegy 1700—1800 forint. Ez még nem határozza meg teljes egészében a dolgozók életkörülményeit. A foglalkoztatottak és eltartottak aránya is befolyásolja az életszínvonal alakulását. Száz főre a hivatalos adatok szerint 81 fő eltartott jut. — A mezőgazdaságban dolgozók, a termelőszövetkezeti tagok jövedelme alacsonyabb az ipari munkásokénál. Azonban úgy látjuk, hogy a párt- kongresszus határozatai nyomán sorra kerülő intézkedések ezt a különbséget egyre inkább eltüntetik majd. Az átlagkereset mellett a piaci árak is lényegesen befolyásolják a város lakosságának életszínvonalát. Megállapíthatjuk, hogy az egri piacra évente eléggé változó, többnyire alacsony felhozatal jellemző és ezért eléggé magasak az árak. De 1966-ban mintegy 10 százalékkal csökkent az előző évhez viszonyított átlag piaci ár. Ezt mindenekelőtt annak köszönhetjük, hogy a MÉK nagyobb gondot fordított a város ellátására, s ezért köszönetét mondunk. A városban működő és a környező községek termelőszövetkezetei az elmúlt évben már több árut hoztak a város ellátására. Meg kell majd vizsgálnunk a helyfoglalás díjszabásait, mert ennek jelenlegi rendszere a termelőszövetkezeteket nem ösztönzi a felhozatal fokozására. — Hogyan alakult a város lakáshelyzete, mire számíthatunk a következő években? — A város lakóinak életét nagymértékben befolyásolja a lakáshelyzet. Jelenleg is a lakáskérdés megoldatlansága okozza a legtöbb gondot. El kell ismernünk, hogy még mindig súlyos lakásgondok terhelik a várost. Mindemellett azonban azt is látnunk kell, hogy 1945- ben Egerben 8850 lakás volt, s 1967. január 1-én mintegy 13 300 lakás van a városban. Tehát 4450 lakást építettünk a felszabadulás óta, többet, mint ts, akkori városnak a fele. Szocialista társadalmi rendszerünk fclakáshelyzet megoldására óriá- «I erőfeszítéseket tesz, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy még mindig nagyon sok, mintegy 1500 család szeretne jobb körülmények között lakni. Ahhoz, hogy a lakásgondok jobban enyhüljenek, a szociális szempontokat jobban figyelembe vehessük, meg kell változtatni a lakáselosztás jelenlegi rendszerét. Ebben a kérdésben is érvényesíteni kell a kongresszus szellemét. — A lakáshelyzetet nemcsak azzal lehet enyhíteni, hogy új lakásokat építünk, hanem azzal is, hogy a meglevőket karbantartjuk és a régieket felújítjuk. Állami lakások felújítására 1966-ban közel ■ 10 millió forintot költöttünk, s ez meg is látszik a Lenin úton. 1967-re több mint 13 millió forintot fordítunk lakásfelújításra. A Széchenyi, Bajcsy-Zsilinszky, Zalár és Marx Károly utcák által határolt lakótömb felújítását már az idén elkezdjük, utána következik az Alkotmány, Széchenyi, Marx Károly és Zalár utcák által határolt tömb. Nemcsak külső-belső tatarozást végeztetünk, hanem felújítják, korszerűbbé teszik a lakásokat és épületeket. Szeretnénk elérni, hogy a harmadik ötéves tervben az állami házak többségét felújítsák és korszerűsítsék. — Mit szándékozik tenni a városi tanács a vízellátás javítására, az úthálózat és a közlekedés korszerűsítésére? — Egerben gondot okoz a vízellátás, a szennyvízcsatorna-hálózat és a derítőrendszer hiánya is. Ha a kitermelt víz- mennyiséget egy lajtosra számítjuk, akkor azt mondhatnánk, hogy 145 liter ivóvíz áll egy lakos rendelkezésére. „ Ha azonban levonjuk a vállalatok és üzemek vízfogyasztását, akkor az egy lakosra eső napi ivóvíz 45 literre csökken. Mivel ipari célokra nem feltétlenül szükséges ivóvizet használni, ezért a vízellátáson úgy lehetne a leggyorsabban segíteni, ha az ipari vízellátást elkülönítenénk a lakosság ivóvíz- ellátásától. — A Lenin út korszerűsítése az előfeltétele armalt, hogy a városba érkező forgalmat a korszerű követelményeknek megfelelően oldjuk meg. Amíg az utat építik, ott megnehezül a közlekedés. Ezért nagyon kérjük a kivitelező vállalatot, hogy még ebben az évben fejezze be az útépítést, a lakosságot pedig arra kérjük, hogy türelemmel viselje el az építkezéssel Az erőmű távolról olyan, mint egy ezüstből cizellált nagy doboz. Közelebbről sizem- lélve az ötvösvésők barázdái helyén ezüst csövek feszülnek és ezüst drágakövek, egyszerű, fehér tartályok. Közelről csökken az illúzió. Vagy talán nő! Távolról nem lehet észrevenni a drágakő matt foltját, de közelrő nem kéR óriás nagyító, hogy meglássa az ember. Igen, az ezüst ragyogásában ott ár- nyékolódik a fekete: egy ki£ kátránytetejű viskó. Belvilága három négyzetméter. ★ A faluban a fehér, tiszta pit- varú ház nem tűnik ki a többiek közül. A szomszédok talán csak az udvaron álló nagy diófát. irigylik, • amely nyáron árnyékot és tésztába valót ad. A verandán fonott székek, asztal — flancolnak a fiatalok. Hogy bent milyen a két tágas szoba, azt nem tudják a falubeliek, ugyanis a fiatalok, miután a szomszédok megszólták az elsőnek vett kagylófotelt, közülük nem engedtek be több vendéget. A szobák kétarcúak. A fiatul pár gázrezsót tett a konyhába modernül berendez« az egyik szobát. A mánkat hagyta úgy, ahogy a- öregek szerették Hiszen .«(«'Üké a f áz. a dióís. Hath* egyszer visszatérnek a járó nehézséget, mert elsősorban nekik lesz jó, ha korszerű, széles, pormentes és jól világított út vezet lakásuk előtt. Az elmúlt évben sok új út épült Egerben, vagy javították, korszerűsítették a régit. Mindenki tapasztalhatja, hogy javult az úthálózat, tisztábbak az utcák és a járdák. Arra kérjük a lakosságot, a háztulajdonosokat, főleg az Ingatlankezelő Vállalatot, hogy rendszeresen takarítsák a járdákat. Segítsen a lakosság is, hogy egyre szebbek, üdébbek legyenek utcáink, tereink. Útépítésre tavaly több mint 10 milliót költöttünk. 1967-re felújítást terveztünk a Szala- part, Arany János, Pacsirta, Fellner Jakab utca, a Tűzoltó és Ráckapu tér, Vitkovics, Kovács János, Szederkényi utca, Fel- szabadulás tér, Ámyékszala és a Bródy Sándor utca felső szakasza, valamint a Hámán Kató, Sóház utca, Tévesztő köz, Radnóti, Liszt Ferenc és a Faiskola utcákban. Az útépítéssel kapcsolatban az a várospolitikai elgondolás vezet bennünket, hogy a külvárost korszerű utakkal kapcsoljuk össze a belvárossal és tehermentesíteni kívánjuk a belváros szűk utcáit a felesleges gépkocsi-forgalomtól. A közlekedést kell a városhoz igazítani, nem pedig a várost átépíteni a közlekedéshez. Ez a gondolat vezet bennünket. — Az év eleje óta korszerű csuklós autóbuszok bonyolítják le a helyi forgalom jelentős részét. Ezért az AKÖV vezetőinek és dolgozóinak ezúton is köszönetét mondunk. Azonban még mindig nem teljesen megoldott a csúcsforgalmi időszakban: reggel 6—9 és délután 4—7 között a közlekedés. Gyakran kell várakozni a buszmegállónál sokan lemaradnak és nem pontosan kapcsolódik a vonathoz a buszjárat. Ezért azt javasoljuk, hogy hangoljuk össze a közlekedés minden ágát és sűrűbb járatokkal segítsük a személyforgalom lebonyolítását. — Véleménye szerint nem elhanyagolt a külváros? — Kiszámítottam, hogy ha az 1965-ben útfelújításra fordítható ötmillió forintot minden évben biztosítani tudjuk, akkor Eger város 130 kilométer hosszú úthálózatának korszerűsítése 30 évbe telik. Ha ezután a korábbi kétszeresét, tehát évente 10 millió forintot kapunk, akkor is 15 év szükséges Eger úthálózatának rendbehozatalára. Ezek az adatok választ adnak ar.ra a kérdésre, hogy elhanyagoltuk-e a külvárost. Elhanyagoltságról akkor beszélhetnénk, ha minden eszköz rendelkezésre állna az utak, járdák korszerűsítéséhez, csak éppen, a tanácstagok figyelme nem terjedne ki rá és nem vennék figyelembe a lakók jelzéseit. — A Hadnagy utcai lakótelep építkezése befejződik. Sor kerül ott az utak, járdák építésére és a terület parkosítására is. A Heves megyei Beruházási Iroda igazgatójával már ebben az ügyben tárgyaltunk. — Milyen tervek szerint fogják fejleszteni a jövőben Egert? — Készül a város általános rendezési és több részletes rendezési terve is. A város fejlődésének irányát ezek határozzák meg. De azt már most elmondhatom, hogy családi ház építésére kevés telket tudunk rendelkezésre bocsátani, mert a belvárosban már nincs, távolabb pedig a termőterületet nem csökkenthetjük. Véleményem szerint a Hadnagy utcai lakótelep környékén kell folytatni a város fejlesztését, mert minden, ami a lakásépítéshez szükséges, ott biztosítható a legkönnyebben. OTP-öröklaká- eok részére még az Egészségház utcában és a Grónai utcában tudunk helyet keresni, családi házak részére a Hajdúhegyen. Főleg társasházakat kell építenünk, mert akkor egy családi ház helyén négy-öt lak,-is is elhelyezhető. Ez a megoldás te- rület-megtaka1*'' ássál és lényeges költségcsökkentéssel jár. Eger városias fejlesztése olyan fontos feladatunk, amelyről nem kell meggyőzni sem az építési hatóságokat, sem a tervezőket, sem az építkezni szándékozó lakosságot A kérdésekre adott válaszokból meggyőződhettünk, hogy Eger fejlődésének üteme nem lebecsülendő, azonban az előrehaladásért sokkal többet kell termünk. A hiányosságok nem azért jelentkeznek mintha a városi tanács .eddig nem tudta volna, hogy mit kell tennie. Sokkal inkább anyagi erőforrások befolyásolják a város fejlődésének ütemét. F. L. V* __ Uram, értse meg, már unom, hogy mindig azzal agitálnak, hogy most milyen jó, hogy most irályén klassz minden. Meg azzal, hogy ugye nekem autóm van, míg az apám annak idején a kubikosta- lic8kAt%is bérelte. — D e már megbocsásson, az igazság mégiscsak az, hogy magának most Volkswagenja van, az édesapjának pedig saját talicskája sem. Igaz, vagy nem igaz? — Hogy a fenébe ne volna igaz ... Ki tagadja? — Hát akkor miért baj, ha mondják? _Miért, miért... Jópofa, halijai Ügy látszik, ma ga végigaludt néh&ny évtizedet... Azért, uram, mert amikor apámnak még talicskája sem volt, akkor feudál-kapitalizmus volt Magyarországon ... Most meg, ha nem tudná, majdnem teljes szocializmus ... — Itt. Majdnem teljes szocializmus? — Igen. Mit szól hozzá? Majdnem teljes. Mi az. talán nem hiszi, vagy nem tetszik? Hát pukkadjon meg, uram, itt nem is majdnem teljes, hanem egészen teljes szocializmus van, ha tudni akarja, oiyan 1 társadalmi rend, amely ... — Hallja, mit agitál itt engem ... Hisz az előbb még maga volt az, aki... (—6} Pártélet távol a vállalat központjától A TÁVOLSÁG most nem kilométerekben értendő csupán, mert az önmagában még nem olyan sok, hogy különös nehézséget okozna, a tény maga adja a távolságot: az Iparcikk Kisker központja Egerben székel, de gyöngyösi dolgozói önálló pártszervezethez tartoznak. Ebből adódik az is. hogy a gyöngyösi pártszervezet kommunistái nemcsak a vállalat célkitűzéseit látják maguk előtt, hanem a munkahelyük, Gyöngyös lakosságának érdekeit is. Keletkezik-e ebből a „kettősségből” valami nehézség? A kérdést Palkó Miklósnénak. az Iparcikk Kiskér.' gyöngyösi pártszervezete titkárának tettük fel. . — — A .kettősség” csak látszólagos — mondja. — A cél ugyanis csak egy lehet: a vásárlók igényeinek minél maradéktalanabb kielégítése. Ügy is, hogy bő választékot biztosítunk, de úgy is, hogy a vevőt állítjuk munkánk középpontjában. — Hogyan tudnak a központtal összhangban dolgozni a pártmunika keretei között? 1— Gyakorlat már nálunk, hogy a vállalat rendszeresen tájékoztat bennünket a gazdasági .mutatókról. Az is természetes, hogv időközönként beszámoltatjuk mi is, itt Györgyösön a vállalat egyik vagy másik vezetőjét a gazdasági feladatok állásáról. Persze, más lenne, h-» a pártszervezet és a vállalati központ egy városban élne, tevékenykedne. Minket azért a gyöngyösi keBelvilága három né&yzeíméter kirándulásiból, akkor vegyék birtokukba régi otthonukat. Biztos megszeretik az újat is. • A lányük várja nap mint nap haza az Öregeket. A nagy belvilágú otthoni házba... ★ A kis kátrány tetejű viskó belvilága három négyzetméter. Itt lakik Boros Lajos éjjeliőr, feleségével. Bent a három négyzetméteren egy k:s fekete kályha, feketére kopott asztal és egy roggyant, fehér vaságy áll. Egyetlen ágy. Az éjjeliőr éjszaka dolgozik, akkor a felesége pihen. Nappal meg az öreg. Délelőtt, délután az asszony mos. vasal — az öreg alszik. Éjszaka kerüli az ezústcsöve- ket, a tartályokat. Hónap vegén odaülnek mindketten a kis kockaablák elé, megszorítják egymás kezét, amelyekben 15 szazas ropog, kedvderítő muzsikával. Szán lukra nincs 6zebb daliam a pénz zizegésénél. Fs ahogy markolják a pénzt, arra gondolnak, hegy két hét múlva meglátogatják a gyerekeket. Pénzzel a kezükben ... ★ Boros Lajossal a vonaton találkoztam. Ott álldogállt egymaga, támasztva a kupé falát. Sajnáltam hogy egyedül van és azt sem tudtam leolvasni egykedvű arcáról, hogy örül-e az utazásnaik. — A feleségem nem jött. Drága lett volna a jegy két személynek. Majd elmesélem én neki, hogyan élnek a gyerekek. Az öreget nem kellett biztatni. hogy meséljen. Jött belőle a szó, mint akibe az éjszaka csendje, meg a nappali alvás belesűrítette a mondottakat, s most gátját szakítva kibugy- gyantak. — Földem volt, jó kis házam. Istálló, lovak, meg termény. Saját magamnak voltam ura. És mindig tudtam, menynyit vehetek el a sajátomból. Hunyorogni kezdett. — De én nem kezdtem rágni a földet. Nem várom meg, hogy amikor tetszik, odalöty- ty intsék nekem az ételt. Nekem mindig legyen pénzem. Ne csak egyszer egy évben. Szidni kezte a tsz-t. Illetve nem is a közös gazdaságot, hanem azt a valamit, amit ő kigondolt termelőszövetkezetnek. — A lányoméknak hagytam a házat mi meg elmentünk rendes, állandó pénzt keresni. A fiatalok bementek a közösbe. Ök tudják ... ir Boros Lajos körül emberek fecsegtek, újságot olvastak. Üj rendeletekről, törvényekről vitatkoztak. Az öreg nem figyelt rájuk, csak fújta a magáét. Nem könnyű a munkája, meg az élete az ezüst erőműben. De bizton számíthat a százasokra, Hogy otthon is? — ez megint nem jutott el tudatáig. Boros I-ajos szereti a pénzt. Talán túlzottan is. Bár nem könnyű ez esetben » túlzást értékelni. D- Boros Lajos csak a százasok után fut össze-visz- sza, mint az eltakart szemű parina amely elvéti még a jászolt is. Konokul hisz egy régen kitervelt, kigondol eszmében — és ezért él • kátrány- tetejű házacskában. Boros la os be1 világa három négyzetméter Ebből nem tud kitörni. A szellemi, szűk belvilágok Összerombolása fontosabb mint a kulipintyók elsöprése. Fóti Péter reskedelmi eredmények érdé? kelnek elsősorban. Természetesen az sem „mellékas”, hol áll a vállalat. — Milyen módon végzik a pártmunkát? — Ez nem könnyű dolog. Alapszervezetünk minden tagja kötött munkaidőben dolgozik. Ügy kell tehát szerveznünk mindent, hogy az ne menjen a munka rovására. Nekem, a párttitkárnak ped'g csak a széles aktíva-hálózai segítségével lehet az eredményességre törekednem. A KISZ. és a szakszervezettél vöt összhangot meg kell teremtenünk. — Hogyan segítik a vásárló központú >ereskedeilimi munka megvalósítását? — Tavaly a második féléitől kezdve egyre többet beszélünk a gazdasági mechanizmus reformjából ránk váró feladatokról. Egyre határozottabban tudatosítjuk munkánk kereskedelmi, kereskedői oldalát. A vevőt meg kell nyernünk, a vevőt jól kell kiszolgálnunk, p vevőt oda kell szoktatnunk az üzelethez. — Anyagi vonatkozása nincs enqek a törekvésnek? — De: a forgalom emelésében érdekeltté tettük az eladó kát. Megállapított kulcs szfe- rint részesülnek jutalékba!!. Eddig egy félévre vetítettük ki a forgalmat, de ez az időtartam túl hosszúnak bizonyult. A gyakorlat igazolta, jobb % negyedéves terminusok mégha, tározása. — Hozván értékelné ma a vevő és az eladó kapcsolatát? — A panaszkönyvi bejegyzések száma ma már nagyon alacsony. Persze, ennek lehet olyan oka is, hogy a vevő ritkán „meri” kérni a panaszkönyvet. De nem valószínű, hogy erről van szó. Már legalább két éve bevezettük azt a vevő-szolgálatot, aminek keretében a vásáriót levelező1 apón értesítjük, ha a legutóbb keresett és nem talált áru megérke. zett. És ez csak egy példa ★ TALÁN NEM ÉRINTETTÜK minden területét annak a párt- munkának, amit az Iparcikk Kisker gyöngvösi alaoszerveze- te végez — távol a központtól. De fő jellemző sajátosságait igyekeztünk bemutatni. És summázásfcént mezáilaoíthnt- juk: tevékenységük legfőbb célja abból a munkából fakad, amit a kereskedni” fogalom tartalmaz j Hogv ennek a fogalomnak még I teljesebb kifejtése gyakorlatban is bekövetkezzék, szocialista vonásoklcal gazdagodjék, arra törekszik az iparcikkekkel i kf'"»-'v'xdö vomrnuní«ták gyöngyös? kollektívája is. (gmf) yémisin 3 1967. Január 22., vasárnap