Heves Megyei Népújság, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-18 / 15. szám
Keltek: januárban Látogatás az egri baromfikeltető, állomásom A páros péntek .; i a tanulásé Ez a naposcsibe-szállítm ány az egri Nagy József Termelőszövetkezetbe készül. oeszélni tudnánk. így azonban csak csipognak, tülekednek a ládákban, kiugrálnak, pedig mindössze néhány órája bújtak ki a tojásból. Igaz, nincs is, aki vigyázna rájuk, hiszen a gépenamába már újabtí tojások kerültek. Az egri baromfikeltető állomáson lassan megkezdődik az igazi szezon. A hónap folyamán nyolcvanezer csibét keltetnek, de ez a szám februárban már kétszázezerre növekszik. Keltetés után az apró, pihés jószágokat ládákba rakják s elindulnak az autókon a mepontosan betartjuk, nincs semmi baj, a tojásokból előbújnak a naposcsibék, a kiskacsák, a kislibák és a pulykák. Mert nemcsak csibéket keltetünk. Ebben az évben 1600 ezer naposcsibe, kétszázezer pulyka, nyolcvanezer kacsa és mintegy ötvenezer liba hagyja el a keltetőállomást. S hogy továbbra is a számoknál maradjunk, papír, ceruza kerül elő, rövid számítás s már közli is az igazgató, hogy 1961. óta folyik a keltetés s ebben az évben kerül ki az Aztán ládákba rákják őket, ami nem kis feladat, mert hihetetlenül élénkek, folyton kiugrálnak. A ládára rákerül a tető, a címzés, s a naposcsibék megkezdik életük első útját a termelőszövetkezetek felé. Az egyik szállítmány éppen az egri Nagy József Termelő- szövetkezetbe indul. De máshol is várják már őket. Különösen most, a hideg téli napokban, amikor a pelyhes jószágok egy kicsit már a tavaszt is jelentik Kaposi Levente. I egutóbb pénteken dél- *“ után jöttek össze 13-a volt és az osztálylétszám is 13. Am ez a babonás sűrítettség pillanatra se zavarta őket, mivelhogy épp annak a tudománynak az alapját ismerik meg, amely merőben szemben áll az előítéletekkel, babonákkal. — a marxizmus-leni niz- musét. A petőfibányai kultúr- ház egyik termében Zsidai Gyula propagandista vezetésével a tröszt dolgozói tanulmányozzák korunk bel- és külpolitikai viszonyait, keresnek és kapnak választ a szocializmus építésének aktuális kérdéseire Szépen haladnak e tudományban, ahogy a naplójukban írt bejegyzések tanúsítják. „A hallgatók felkészültsége ió. a vita élénk”. Helyesen egészítik ki az előadásit még olyan kérdésekben is, mint most legutóbb, amikor a szocialista mezőgazdaság fejlődésének problémáiról hallottak tényeket, adatokait, elvi fejtegetést Az előadó nyeivbotlásait is rögtön helyreigazítják, amikor a 40 milliárdos beruházás helyett véletlenül 40 millió-' mond. S kiegészítik abban is hogy történetesen a hatvani járásban a különleges hegyi viszonyok között az ipartelepek szomszédságában milyen jövőlése lenne szerintük kifizetődőbb. Az előadó köszönettel fo" gadja a helyTeigazitást, javaslatokat, hiszen emberei, pontosabban tanulói egyrészt a falvakból kerültek a tröszthöz, másrészt azóta is patronálják a környékbeli termelőszövetkezeteket s ezért bár napi munkájuk távol esik a közös gazdaságok problémáitól, itt a pártoktatáson mégis nagy felelősséggel és meglepően helyi ismeretekkel tudják kiegészíteni a hallottakat. De azért hozzátették: jó lenne, ha még több járási, megyei példával bír zonyítaná az előadó az öntözés, a gyümölcstelepítés, a gépesítés előnyét, problémáit, hogy ha újból a szövetkezeti gazdákkal beszélgetnek, legyen elegendő érvük, adatuk a helyes szövetkezetpolitika bizonyítására. Minden második pénteken itt jönnek össze vitázni, előadásokat hallgatni, s ha csak egy mód van rá, nem hiányoznak. Igaz, Székely István nem volt jelen december 16-án, mert kisgyermekét kellett kórházba vinnie s következő alkalommal is négyen hiányoztak, de azért nem ez a jellemző. Mint ahogy az sem, hogy egyszer azt kellett a naplóba beírniuk, hogy Makalicza Istvánná és Horváth János a tervosztály zsúfolt munkanr.g- ramja miatt nem kapott engedélyt a szemináriumon való részvételre. Ebben az ügyben ugyanis azonnal . intézkedtek* hogy ilyesmi máskor lehetőleg ne fordul ion elő. C okkal kellemesebb olvas- " ni a következő bejegyzést, amely arról tanúskodik, hogy a vitára igen jól felkészült Timár Sarolta statisztikai előadó. Székely István főelőadó, Dobrocsi Gábor csoport- vezető, Gál. Vincze osztályve- zető-helvettes, akinek a nevei más esetekben is gyakorta szerepelnek az aktív vitázók, kérdezők, érdeklődők között. így jönnek össze minden páros pénteken a tudás igényével, s ahogy szorgalmuk, érdeklődésük mutatja, nagyon hasznosan telnek ezek az órák a oetőfi- bányai kultúrház termében. K. E. A háztáji gazdaságok eredményei jük lehet a termelőszövetkeze- A háztáji gazdaságok termeteknek, és milyen áruk terme- léséből származik az önellátás Könnyes, könyörgő szemmel jött hozzám: — Uram, segítsen rajtam. Nincs valami jó kis rémhíre? ★ A hidrogénbombát nem azért nem szeretem, mert averzióitól viseltetek a hidrogén- nal szemben: a bomba vívta ki már régen az ellenszenvemet ★ Valami történelmi figura mondta a következő marhaságot: — Többet ér egy jó kis háború, mint egy rossz kis . béke. A tanulságok azonban, sajnos, nem vesznek el. Egy ismeretlen bölcstelen bölcs mondta, s egy ismert, korántsem bölcs politikus, Johnson gyakorolja. ★ A különbség lényege: Mi azt számoltuk ki, hogy egy repülőgépből hány új házra telik, ők azt, hogy egy repülőgépből hány rom- házra telik, — rakéta. (—ó) és a helyi árualap jelentős része. Az elmúlt öt év alatt tt háztájiban rejlő tartalékok feltárása, céltudatos felhasználása tervszerűen történt. Ezzel a céllal készült el a harmadik ötéves fejlesztési terv is. Már az első évben is megállapítható, hogy a földművesszövetkezetek szervező és felvásárló munkája nyomán szép eredmények születtek, a tapasztalatok alapján főleg a munkaigényes, értékes kultú. rák termelését helyezték előtérbe. Több községben eredményesen használták fel a régi gazdasági épületeket, szérűket, pincéket, a háztáji termer lés növelésére. A tett intézkedések nyomán javult a gyümölcsfa- és szaporítóanyag-ellátás. Megyénkben 123 ezer gyümölcsfát, 126 ezer bogyÓ6 szaporító anyagot és 41 ezer szőlőoltványt értékesítettek a földművesszövetkezetek. Ez mintegy 1000—1200 hold felújítására elegendő. Sajnos, csökkent a növényvédelmi tevékenység, pedig az új telepítések is csak akkor adnak jó termést, ha azt szakszerűen kezelik. Történtek kezdeményezések a városok környékén kihasználatlan területek megművelésére is. Gyöngyösön és Egerben munkás kertszövetkezetek alakultak, amelyekben főleg gyümölcstermeléssel foglalkoznak. Muíasd meg a gyárad, megmondom ki vagy... Referátum nélkül egy gyárról, egy pártszervezetről VALLJUK BE ŐSZINTÉN, az előre bekonferált, a drapé- riás asztalokkal, vaskos beszámolókkal, sok tapssal díszített találkozóknak manapság sokkal nagyobb divatjuk van, mint az ismerkedés, az ismeretszerzés olyan formájának, ahogyan az Egri Városi Pártbizottság mellett működő ipari bizottság az elmúlt napokban bepillantott az Egri Dohánygyár életébe. E hagyomány nélküli ismerkedés érdekességét az adja, hogy Eger városának már régóta van dohány-, finomszerelvény-, hajtóműgyára, elektromechanikai és MÉGYEVILL vállalata, de arra eddig még egyszer sem volt példa, hogy az említett gyárak, vállalatok vezetői, akikből az ipari bizottság is áll, akár hivatalos vagy magánemberként valaha is összejöttek volna egy gyárban. Pedig valamennyien „itthon” vannak, ismerik egymást, egyik sincs messze a másiktól, így, mivel az ismerkedést, a látottakat illetően elég sok dicséretről kell szólnunk, az elsőt mindenképpen'az ipari bizottság érdemli, mert jó szolgálatot tett, ezt az elhangzott vélemények, a „hazavitt” benyomások, a találkozó végén kiadott „közös közlemény” bizonyítja. ABBÓL LETT, persze, hogy abból. A valóság győz meg róla, azok a változások, amelyek megnehezítik elhinni a múltat. Ahogyan jártuk az üzemeket, hallgattuk a tehetséges, kifogyhatatlan energiával, ambícióval rendelkező Domán László főmérnököt, az ismerkedők arcán feltűnő csodálkozások váltották egymást. Hát így lesz a dohányból cigaretta? Szalagrendszer, okos gépek, ügyes kezek ... Tisztaság, pedáns rend, nagyszerű fegyelem mindenütt. A „vasasok” meg is jegyezték: „Nálunk ez lehetetlen.. Plakátokat látunk a folyosókon, az ajtók előtt: baleset ellen figyelmeztetnek. Tablót az üzemekben, egyet, esetleg kettőt: a közös feladatok, az eredmények, a szocialista munkaverseny számadatai gondosan felrajzolva. Mindenkinek tetszett. Ízléses, szép, komoly, néni dekoráció, nem a díszítést szolgálják. Dokumentumok. Ha úgy tetszik, tükrök, amelybe ha Cigaretta-előkészítő. Szocialista üzem. Kivívták, megdolgoztak érte. Mit is mondott róluk az igazgató: „Mások mint a többiek. Az emberek, a munka, a gondolkodás.. Kommunisták. Ráduly Lajos párt titkár szavaiból referátum nélkü győződtünk meg munkájukról. A kommunistáknak nagy erejük van. Eredményekről, sikerekről nem lehet beszélni nélkülük. A részben is részük van, hát még az egészben. NAGYSZERŰ, példamutató az együttműködés a pártszervezet és a gazdaságveztés között. Nincs határ, csak közös munka. Közös a cél, a feladat, a megvalósítás. Ezt pedig úgy csinálják, hogy tanítani lehetne ... 1965. Újat, többet, jobbat kértek tőlük. Élhisszük, hogy nehéz volt: Filteres cigaretták, öreg gépek, régi emberek. Változni kellett mindennek, mindenkinek. Sikerült. Hihetetlenül rövid idő alatt. Talán meg is bukott volna, ha nem ilyen emberek vezetik a gyárat, ha nem fognak össze a munkások. Mindent megtettek a sikerért, ma is azon fáradoznak. Kísérletező, bátor emberek. Ma már 15 percig minden műszakban leállnak a gépek, de a norma mégis megvan. Bíznak az emberekben, követelnek, de fizetnek is, ki hogyan dolgozik. Az átlagkereseteik emelkedtek. Nincs panasz rájuk, nem is lehet. Oj versenyformákat vezettek be, népszerűbb jutalmazásokat^ Mozgatják, pezsgetik a gyárat Mindig jobbat, mindig előre. Mondhatjuk úgy is: munkájuk, a gyár élete már az új gazdasági mechanizmust sejteti. Eredményesen, bizonyságként... Mutasd meg a gyárad, megmondom, ki vagy. Megnéztük, megmondtuk. Tanúként még szólaljanak meg a bizottsági tagok, mondják el véleményeiket, a látottakat: GYENES JANOS, a városi pártbizottság munkatársa, az ipari bizottság vezetője: — Eredményes, hasznos találkozó volt. Mindenki meggyőződhetett az Egri Dohánygyárban folyó példaszerű gazdasági és pártmunkáról. Ügy érzem, az új gazdasági mechanizmus gyakorlati megvalósításában ez a gyár egy jó fejhosszal már előbbre jár a többinél. Kitűnő kollektíva, összehangolt, egyetértő párt- és gazdasági munka a siker alapja. Az eredmények, a szocialista brigádmozgalom, a gyár szelleme mindennél jobban bizonyítják a pártszervezet munkáját. Folytatni, s fokozni kell a megkezdett munkát... Nehr Tibor a Hajtómű- és Felvonógyár 4. sz. egri gyáregységének igazgatója: — Az eredmények mögött alapos, komoly munka van. Tetszik a gyár, tiszta, rendezett, nagy kedv, fegyelmezett emberek. A dolgozókat megfelelően tájékoztatják, nincsenek túldekorálva az üzemek, A vezetők, a dolgozók biztos alapjai a jó eredményeknek... Farkas Ottó, az egri Finojn- ízerelvénygyár párttitkára: — Meggyőződésem, hogy sok gyárból, vállalattól eljöhetnének ide tanulni. Jó a munkaszervezés, az összhang a párt-, a gazdaságvezetés, a dolgozók között. Nagy része van az eredményekben a gyár főmérnökének, szakmai tudásának. Javasolnám, hogy a dohánygyáriak jöjjenek el hozzánk, ismerjék meg a gyárunkban folyó szocialista munkaversenyt. Ebben mi előbbre járunk, szívesen segítünk. Egyben meghívom az ipari bizottságot, legközelebb látogasson el a Finomszerel- vénygyárba. Őszi Vencel, a Heves megyei Elektromechanikai és Vasipari Vállalat igazgatója: — Két évvel ezelőtt jártam itt utoljára, azóta óriási fejlődés történt. Meglepett az automatizálás, a gazdaságos munkaszervezés. Ügy érzem, jó úton járnak az Egri Dohánygyárban ... Deli István, a MEGYEVILL igazgatóia: — A MEGYEVILL és a Dohánygyár között semmi közös vonás nincs, ez a találkozó még’s sok tanulságot adott. A munka megszer-ezéséhez, a közösség kialakításéhoz, a rend, a fesye’em megteremtéséhez Az összehangoltsák nagyszerű, úey érzem, az eredménvek a közös munka gvümölcsei __ VI SZONTLÄTÄSRA: a Finomszerei vénygyárban. Koós József Jelentős eredmények születtek a gombatermesztésben is, amelyben megyénk volt az országos kezdeményező. Csak á földművesszövetkezetek tevékenysége folytán mintegy 5000 négyzetméteren végeztek telepítést, amelyen 100 mázsa gomba termett. Az előirányzattal szemben több mint kétszeresére emelkedett a gyógynövény felvásárlása és főleg a kamilla- és csipkebogyó-termés begyűjtés* ben értek el jó eredménye* két. (I A háztáji kisállattenyésztés fejlesztését segítették elő a megalakult szakcsoportok, tár* sülások. A múlt évben 3 méhész, 7 libatömő és 13 nyúlte- nyésztő szakcsoport alakult. Ezeknek a csoportoknak a termelése minden vonatkozásban jelentős és a felvásárolt áruk nagy részét adják. A megyében 20 vagon méz került átvételre, amelyek nagy része ugyancsak a szervezett méhészektől került felvásárlásra. A baromfitenyésztők jó munkája nyomán több mint 12 millió tojást és 24,5 vagon élő baromfit vásároltak fel a háztáji gazdaságoktól. Csupán a U- batömő társulások 8000 liba hizlalására kötöttek szerződést, ezeknek nagy részét már év végére át is adták. Általában a háztáji gazdaságok termelése fejlődést mutat, hiszen az áruk választékának növekedése mellett, emelkedett az átvett mennyiség is. A lehetőségek viszont még további fejlesztést is engednek. (Szabó) UmrnM 3 1967. január 13,, —erda Az Egri Dohánygyár múltjáról lassan már nehezebb les» beszélni, mint jelenéről. Mert ugyan dr. Vendrei Géza gyárigazgató mindent tud a múltról. örömmel el is mesélte, de amikor a jelenbe, az üzemekje értünk, akár kétségbe is ion hatnánk, hogy az elmondott múltból lett a jelen, a hajdani kézi szivargvárból lett az okos gépekkel, nagyszerű bllektívával rendelkező gyár. belenézünk, mindent, s mindenkit látunk. Munkaverseny. Sokféleképpen érthető ez a szó, s ma még sokféleképpen is értik. Itt már nem, a 16 szocialista brigád közösség lett. Maguk csinálták, saját maguk, azt mondják, így látták jónak. Van, anrkor nagyon nehéz, de mégis megéri. Már el sem tudnák másképpen képzelni, örülnek, elégedettek. állomásról a tízmilliomodik naposbaromfi. Nagy eseményt jelenít ez a keltetőállomás életében s remélik, hogy hasonló szép ered. mények fémjelzik majd a dolgozók munkáját. S erre meg is van a remény, mert az egri az ország egyik legeredményesebb keltetőállomása. A keltetőteremben nyilnak a gépek ajtajai s kiveszik belőlük a kis, pelyhes állatokat gye termelőszövetkezeteibe. Szitás Elekkel, a keltetőállomás vezetőjével beszélgetünk a keltetés titkáról, fortélyairól. — Harminchat keltetőgépünk van, egyenként évente mintegy hatvanezer darabot keltenek ki. A tojásoknak állandó hőmérsékletre van szűk. ségük, az ideális a 37,5—38 Celsius fok. A hőmérsékletet minden negyedórában ellenőrizni kell. Ha az előírásokat Találomra kiválasztunk egyet • világossárga, pihés naposcsibékből s feltesszük néki az Ilyenkor szokásos kérdéseket. — Neve? — Csip-csip.. j — Mikor született? — 1967. január 18-án. — Családfája: Hampshire. — Hogy érzi magát? .. .Köszönöm, csip, csip.. t Körülbelül így zajlana le a beszélgetés, ha naposcsibéül
