Népújság, 1966. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-04 / 286. szám

Befejezte munkáját az MSZMP IX.; kongresszusa

(/ Aytatás a 3. oldalról)

A szocialista célokat követő nemzeti egységgel, az egyre erősbödő közösségi szellemmel nem fér össze a polgári-kispolgári nézetek konzerválása. A nem marxista eszmékkel szemben felvilágosító, meggyőző tevékenységet kell kifejteni. Különös türelemmel — az érzelmek megsértése nélkül és a tudományok eredményeire építve — folytassuk a nevelőmunkát a vallásos tömegek körében. A marxizmus hatékonyabb terjesztésével és oktatásával el kell érni, hogy a munkásosztály világnézete uralüodó legyen társadalmunkban.

QQ A VIII. kongresszus óta élteit négy év * alatt újabb lehetőségeket biztosítottunk tudományos életünk fejlődéséhez. A kutatásnak je’entős anyagi és szellemi bázisai épültek ki, intézmények létesültek több ezer kutatóval. Ebben az időszakban a műszaki és mezőgazdasági tudományok segítették iparunk előrehaladását, új agrotechnikai eljárások bevezetését. A természettudományok és a matematika több alapvető ágában kutatóink újabb eredményeket értek el, új kutatási irányokat fejlesztettek ki és tovább növelték a magyar tudomány nemzetközi hírnevét. A társadalom- tudományok közelebb kerültek mai életünk problémáihoz és jobban részt vettek az eszmei harcban. Az orvostudomány eredményesen szolgálta egészségügyünk fejlesztését.

A tudomány fejlődését, nagyobb társadalmi hatékonyságát akadályozza, hogy nincs meg a szükséges összhang társadalmi, népgazdasági céljaink és a kutatómunka között, s nem fejlődik kielégítően az irányítás és a tervezés módszere és gyakorlata.

A műszaki és mezőgazdasági kutatást fokozottabb mértékben kell a népgazdasági tervekben meghatározott célok megvalósítására összpontosítani A párt gazdaságpolitikája, a gazdasági mechanizmus reformja, a népgazdasági tervek sok közgazdasági, jogi, szociológiai, tervfczóselméleti kérdés feldolgozását követeti meg. Emellett a társadalomtudományok fejlődésünk elemzésével, a mai helyzet felmérésével, a szocialista építés törvényszerűségeinek feltárásával és elméleti megalapozottságával is elősegíthetik az építőmunkát. A tudományos és technikai forradalomnak jelentős politikai és társadalmi következményei vannak, s e kérdések vizsgálata is aktuális feladat. A tudományos kutatómunka fejlesztése igényli a társadalom- és természettudományok ideológiai kérdéseinek tisztázását.

QH Hazánkban a művelődés valóságos nép- mozgalom lett. Ma minden ötödik állampolgár iskolarendszerű oktatásban vesz részt. A felnövő korosztályoknak háromnegyede a szakmunkásképző iskolákban, illetve középiskolákban tanul tovább.

A VIII. kongresszus után elkezdtük az oktatási reform bevezetését, megteremtettük a korszerű alapismeretek tanításának, a tudományos világnézeti nevelésnek alapjait. Az oktatási reform végrehajtása további erőfeszítéseket kíván meg különösen az oktató-nevelő munka tartalmának és módszereinek megjavításában.

A társadalom és a népgazdaság szakemberszükséglete megköveteli, hogy nagy gonddal fejlesszük a szakmunkásképzést, a közép- és felsőfokú szakoktatást. A szakközépiskola fokozatos kialakításával, a jelenlegi középiskolái tanulólétszám fenntartása mellett biztosítjuk, hogy több fiatal szerezzen középfokú műszaki szakmai tudást.

A származás szerinti megkülönböztetés megszüntetésének és az új egyetemi, főiskolai felvételi rendszer bevezetésének helyességét az élet igazolta. A munkás- és parasztszülők

Pártunk forradalmi hivatásának megfe* lelöen vezeti és szervezi hazánkban a szocializmus építését. Eszmeileg, politikailag egységes, töretlenül érvényesíti azt a politikai irányvonalat, amelyet a legutóbbi évtizedben a jobboldali opportunizmus, a revizionizmus és a dogmatizmus, a szektarianizmus elleni kétfromtos harcban kovácsolt ki. A két kongresszus között a politikai, gazdasági és kulturális téren elért eredmények meggyőzően bizonyítják, hogy pártunk a munkásosztály akaratát kifejező, hazánk és népünk érdekeit szolgáló politikát folytat. Ez a marxista— leninista alapokon nyugvó politika összhangban van a nemzetközi forradalmi munkás- mozgalom, a haladó világ érdekeivel.

A szocializmus építésének jelenlegi

• időszakában a gazdasági és kulturális építőmunka bonyolult feladatai egyre nagyobb tudatosságot, következetességet és szervezettséget igényelnek. A következő évek egyik legfontosabb feladata, előrehaladásunk gyorsításának kulcskérdése a párt vezető szerepének továbbfejlesztése, a pártvezetés módszereinek, formáinak a társadalmi fejlődéssel összhangban álló tökéletesítése. Ennek biztosításara le kell küzdeni azokat a helytelen nézeteket és gyakorlatot, amelyek torzítják a párt vezető szerepét.

A párt vezető szerepe úgy érvényesül, hogy a párt a marxizmus—leninizmus eszméi alapján a munkásosztály, a dolgozó nép érdekeit szolgáló politikát folytat és e politika megvalósítását biztosítja. A párt legfontosabb feladata, hogy vezető szervei a párttagság és a dolgozó tömegek bevonásával kidolgozzák a politikai, gazdasági és kulturális élet fő célkitűzéseit. A párt figyelmét a tudományos elemzésre, az elvi, politikai irányítás

gyermekeinek arányszáma a felsőoktatási intézményekben országosan nem csökkent, s az új rendszer ösztönzőként hatott a tanulásra. A jövőbe.i még gondosabban kell vigyáznunk a felvétel követelményeinek: a felkészültségnek, a tehetségnek, a rátermettségnek és a magatartásnak együttes érvényesítésére.

További feladatunk, hogy különösen a pedagógusok közreműködésével segítsük a kétkezi dolgozók gyermekeit, akik a szülői házban kevesebb támogatást kaphatnak tanulás- sükhoz.

Oktatásügyünk központi feladata az ifjúság szocialista emberré nevelése. Pedagógusaink egyre jobban megértik és átérzik e fel" adat fontosságát. Ifjúságunk egészségesen fejlődik, szocialista szelleme erősödik, egy részére azonban hatnak az ellenséges ideológiák, elsősorban azért, mert nem értik fejlődésünk ellentmondásait és az építőmunka problémáit. Nagyobb gonddal foglalkozzunk, különösen az egyetemeken, a marxizmus oktatásának korszerűsítésével. Szocialista jövőnk megkívánja, hogy a (társadalom fokozottabb felelősséget vállaljon az ifjúság neveléséért

A kulturális forradalom e.redménye- * ként tovább nőtt a tömegek érdeklődése az irodalom és a művészetek iránt Íróink és művészeink sok értékes, jórészt szocialista szellemű alkotással gazdagították kultúránkat. A művek témái korszerűbbek, stílusuk sokszínűbb lett

A VTII. kongresszus határozatainak megfelelően támogatunk minden olyan törekvést amely a valóságot jellemző vonásaiban, ragadja meg, s igyekszik méltó művészi színvonalon kifejezni, a múlt kulturális örökségét gazdagabban és szélesebb körűen ismertettük, megteremtettük a teljesebb tájékozódás lehetőségét a külföldi irodalomban és művészetben. A kialakult szabad légkörben viták folytak az irodalom és a művészetek, a szocialista realizmus és a népművelés kérdéseiről. Erősödött és elméletileg igényesebbé vált a marxista kritika. Növeltük a különböző alkotóműhelyek, kiadók, színházak, filmstúdiók, szerkesztőségek önállóságát. Az irányítás fő eszköze az eszmei meggyőzés volt.

Az eredmények nem feledtetik el azonban, hogy írói-művészi körökben jelentkeznek a szocializmustól idegen irányzatok, amelyek elszakítják az irodalmat és a művészetet a társadalomtól, és hangot adnak a társadalom törekvéseivel ellenétes nézeteknek. Ezekkel szembeállítjuk a pártosság elvét, amely elsősorban azt jelenti, hogy az irodalomnak és a művészetnek tudatosan kell állást foglalnia a jelenkor alapvető kérdéseiben: a szocializmus, a béke, a népek szabadsága és a haladás mellett. Az irányításnak továbbra is elsősorban politikai, eszmei ráhatásokkal kell élnie és világosabban meghatároznia, hogy mit támogatunk, mi az. aminek helyet adunk és amit elutasítunk. Támogatásban részesítjük a naay tömegekhez szóló szocialista és egyéb humanista alkotásokat, helyt adunk a politikailag, eszmeileg nem ellenséges törekvéseknek, viszont kirekeszt.jük kulturális életünkből a politikailag ellenséges, antihuma- nista vagy a közerkölcsöt sértő megnyilvánulásokat.

Pedagógusok és népművelők, tudósok, írók és művészek, az egész értelmiség előtt az a feladat áll. hogy szocialista szellemben neveljék nénünket, erősítsék eszmei és erkölcsi egvsését a marxista világnézet hatékony terjesztésével, a szocialista erkölcs normáinak néoszerűsítésével. Értelmiségünk — alkotó, termelő munkáia mellett — elsősorban nénnevelő feladatának teliesítésével járulhat hozzá a szocializmus teljes felépítéséhez.

erősítésére és arra kell fordítani, hogy a helyesen kidolgozott politika megvalósítására szervezze és mozgósítsa a tömegeiket. A párt munkájában, minden szinten kapjon erőteljesebb szerepet a politika végrehajtásának biztosítása és ellenőrzése.

. Határozott igény, hogy növekedjék az állami szervek és a tömegszervezetek szerepe, felelőssége a gyakorlati döntésekben és azok végrehajtásában.

A legutóbbi években erősödtek az államhatalom és az államigazgatás szervei, s ezek mentesíteni tudják a pártot olyan operatív jellegű gazdasági, kulturális és egyéb feladatoktól, amelyek a háború, az ellenforradalom utáni időkben szükségszerűek voltak, de elvonták ereje egy részét a tudományos elemző, elvi politikai irányító munkától.

Időszerű változtatni azon a gyakorlaton, hogy azonos gazdasági és kulturális kérdésekkel párhuzamosan és lényegében azonos módon foglalkozzanak a párt- és az állami, szak- igazgatási szervek. A feladatok helyes megosztása erősíti a párt irányító tevékenységét, növeli az államhatalmi és államigazgatási szervek önállóságát és felelősségét. Küzdeni kell a tömegek igényeivel szembeni közönyből, a lélektelenségből és a rossz szervezésből származó bürokrácia ellen.

Pártunk a szocializmus felépítését az • egész társadalom ügyének tekinti. Társadalmi fejlődésünk, a szocialista építés mindennapi feladatainak végrehajtása fokozott mértékben igényli a dolgozó tömegek sokoldalú, aktív közösségi tevékenységét.^ Ezért a párt nagy figyelmet fordít a dolgozó tömegeket tömörítő szervezetek és mozgalmaik, különösen a szakszervezetek és a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a Hazafias Népfront, a nőmozgalom munkájára, és úgy véli, hogy növelni kell a tömegszervezetek és mozigalmak önállóságát is. A tömegszervezetek magasabb fokú önállósága azt is jelenti, hogy ebben a viszonylatban, is megszűnik a pártszervezetek mindennapos operatív gyámkodása és a párhuzamosság.

A szakszervezetek, mint a demokrácia fontos szervei, alkalmasak arrahogy széles dolgozó tömegeket vonjanak be az őket érintő legfontosabb döntések meghozatalába. A bérből és fizetésiből élők azt várják a szakszervezetektől, hogy tegyenek nagyobb erőfeszítéseket igényeik kielégítésére és őrizzék törvényben biztosított jogaikat.

A törne ©szervezeteknek és mozgalmaknak a szocialista építőmunka feladatainak megöl" dúsában önállóbban, bátrabban kell kezdeményezniük. Segítsék a pártot a társadalmi, gazdasági és kulturális életünkben keletkezett ellentmondások feltárásaiban és feloldásában, vegyenek részt a párt politikájának alakításában, a dolgozók körében összegyűjtött tapasztalatok és igények tolmácsolásával és azok helyes képviseletével,

A tömegszervezetek szervezeti önállóságát elősegíti annak az elvnek a következetes valóra váltása, hogy a párthatározatok csak a párttagságra és a KISZ szervezeteire vonatkoznak.

A párt a tömegszervezetekbem dolgozó kommunisták útján is erősíti kapcsolatait a tömegekkel. Ezért szorgalmazni kell, hogy minél több párttag folytasson aktív tevékenységet a tömegszervezetekben és mozgalmakban. A párttagoknak ezt a tevékenységét a párt és a pártmunka szerves részének, más pártmunkával egyenlő értékűnek ismeri el. Az itt dolgozó kommunisták, különösen a ve" vető beosztásúak, felelősek azért, hogy szervezetük tagjai a párt politikájának szellemében, annak megvalósításában munkálkodjanak.

A népgazdaságban elért eredményeink

* a pártszervek és a pártszervezetek tevékeny közreműködésével születtek. A párt vezető szerepe a gazdaság területén a politikai irányításban, a koordinálásiban, az erők ösz- szefogásában, mozgósításában és az ellenőrzésben nyilvánul meg. A központi vezető szervek feladata elsősorban a gazdaságpolitikai irányelvek és célkitűzések kidolgozása és megvalósításának biztosítása. Az alsóbb pártszervezetek munkájának súlypontja a központi irányelvek megvalósulásának, a helyi problé" mák megoldásának elősegítése, anélkül azonban, hogy átvennék a gazdasági szervek közvetlen vezetését

A _ pártszervek és a pártszervezetek ellenőrző tevékenysége elsősorban a gazdasági egység összmunkájának vizsgálatára irányul. Nagy gondot kell fordítanunk a dolgozók véleményének, javaslatainak összegyűjtésére és elemzésére. A pártmunka erősítése a gazdasági vezetés önállóságát, egyszemélyi felelősségét, mellőzze az aprólékos beavátkozást a gazdaság gyakorlati irányításába.

A párt gazdaságpolitikai céljainak megvalósítása nagymértékben függ a gazdasági vezetők, káderek munkájától. A pártszerveknek és pártszervezeteknek aktív, kezdeményező szerepet keli vállalniuk a gazdasági vezetők kiválasztásában, nevelésében, munkájuk segítéséDen, szükség esetén a gyengének mutat- kozók lecserélésében. Következetesen érvényt kell szerezni annak az elvnek, hogy a funkciók bizonyos körében, mind a’ kinevezésnél, mind a leváltásnál az illetékes párt- szerv jóváhagyását, illetve véleményét kell kérni.

A vállalatok önállóságának és felelősségének növelése szükségképpen együtt jár a pártszervezetek önállóságának és felelősségének növekedésével. Az új gazdasági mechanizmus kedvező feltételeiket teremt a szocialista demokrácia érvényesüléséhez az üzemekben, s ily módon szélesebb teret nyit a párt- szervezetek politikai tevékenységének.

36 A. VI1I‘ kongresszus óta fejlődött a

* párt ideológiai munkája, segítette a szocializmus építésében a párt előtt álló feladatok megoldását, a szocialista tudatformálást

A Központi Bizottság által elfogadott ideológiai irányelvek hosszabb időre megszabták a párt ideológiai tevékenységiének irányát. Hatásuk már érezhető: ráirányították a figyelmet a politikai—eszmei munkára, segítették leküzdeni a gazdasági szervező feladatok elválasztását a politikai munkától, azt a prak- ticista szemléletet, amely helyenként a pártélet és párttagság aktivitásának' csökkenésére vezetett. Ideológiai munkánk fejlődése mégsem mondható kielégítőnek.

A párt gyakorlati tapasztalatainak elemzése és általánosítása az elméleti munkának még eddig eléggé ki nem használt nagy erőforrása és ösztönzője.

Az elmúlt években széles körben folytak alkotó viták a párt politikájának talaján. Ezek nagy segítséget adtak a helyes álláspont kialakításához, az eszmei egység erősítéséhez. A viták és a nézetek kifejtésének szabad lég- . köre a párt egészséges belső életének, a pártegység további szilárdításának fontos követelménye. Az élet által felvetett kérdésekre adott helyes válasz hatékony fegyvert ad a különböző ellenséges, antimarxista nézetek elleni harchoz, a harcosabb propagandamunkához. A nemzetközi kommunista mozgalom vitái, a világpolitika feszültségei és a gazdasági építőmunkában időnként elkerülhetetlenül jelentkező nehézségek újra meg újra aktivizálják a párt politikai irányvonalától eltérő jobboldali, revizionista, szektás, dogmatikus nézetek képviselőit is. A legutóbbi 10 év tapasztalata tanúsítja: az elhajlások és torzítások leküzdése a párt eszmei és cselekvési egységének, a párt politikája hatékonyabb érvényesülésének, az eredményes építőmunkú- nak elengedhetetlen feltétele.

Határozottabb fellépés szükséges a párton belül — s egész társadalmi életünkben — a kispolgári erkölcs, szemlélet, életmód megnyilvánulása, a szerénytelenség, az anyagiasság, a jogtalan előnyök kijárása és elfogadása, az erkölcstelen életmód ellen. A párt és a kommunisták erköcsi tisztaságának védelmié minden párttag kötelessége.

A következő időszakban fokozott szerepet kap az a követelmény, hogy a különböző beosztásban dolgozó gazdasági vezetők a politikailag magas fokú fejlettséggel együtt megfelelő közgazdasági ismereteket is sajátítsanak el. Széles körű és eleven gazdaságpolitikai propagandamunkára van szükség, amely kellő információt nyújt a gazdasági élet menetéről, a jelenségek mélyebb összefüggéseiről, fontos és közérdekű kérdésekről.

A legutóbbi négy esztendőben sokat fejlődött a pártszervezetek propaganda- és agi- táciás tevékenysége, a sajtó, a televízió és a rádió munkája A jelenlegi bonyolult helyzet a pártszervezetektől és a kommunistáktól több politizálást, erőteLjesebb politikai tevékenységet követel meg. Ezt mozdítsa elő a pártpropaganda azzal, hogy hatékonyabban segíti a párt előtt álló politikai feladatok megértését.

Az agitáció és a sajtó legyen meggyőzőbb, elevenebb, ötletesebb eszméink és politikánk hirdetésében, aktívabb az imperialista fellazítása propaganda visszaverésében. Minden kommunistától meg kell követelni, hogy képviselje és hirdesse a párt politikáját a tömegek között, vegye ki részét az agitációs felvilágosító tevékenységből.

A sajtó, a rádió és a televízió világnézetileg tisztultabb lett és politikai állásfoglalása egyértelműbb. Ennek ellenére időnként találkozunk ideológiai bizonytalansággal, a polgári és kispolgári életfelfogásnak, erkölcsnek. ízlésnek tett engedményekkel, a kapitalista társadalommal szembeni kritikátlansággal is. Ezért az e területen dolgozó kommunisták törekedjenek arra, hogy a sajtó világnézeti és politikai állásfoglalása még tisztább és egyértelműbb legyen, kerüljön még közelebb a dolgozó tömegek életéhez, problémáihoz.

A káderek kiválasztásának és nevelésé• nek a VIII. kongresszuson megerősített alapelvei helyesnek bizonyultak. Ennék tudható be, hogy az azóta beosztásba került káderek nagy többsége megállta a helyét. Nőtt a káderek elméleti felkészültsége, vezetői képessége, a tömegek iránti figyelmessége.

A káderek megítélésének alapja további* is a politikai megbízhatóság, a képzettség, a szakmai felkészültség, a végzett munka és magatartás legyen. Helytelen mechanikusan szembeállítani a politikai rátermettséget és a szakmai felkészültséget. Következetesebben kell fellépni a kádermunka elveit sértő szemlélettel és gyakorlattal szemben, amely gyakran a politikai félkészültség lebecsülésében, a szakmai hozzáértés és az iskolai végzettség egyoldalú előtérbe helyezésében fejeződik ki, de helyenként ennek ellenkezőjét is tapasztaljuk.

Bár némi haladást értünk el, továbbra is •törekednünk kell arra, hogy az egész társadalom életében növekedjék a nők és az ifjúság szerepe. Fordítsunk nagyobb gondot a nők funkcióba állítására. A tapasztalt káderek mellett bátrabban léptessük elő a szocialista szemléletű, felkészült, a párt politikáját értő, s annak megvalósításáért küzdeni kész fiatalokat.

A Vili. kongresszus óta újabb tagok* kai gyarapodott a párt, növekedett a

tagság eszmei-politikai felkészültsége. Rendszeresebbé vált a szervezeti élet, érvényesülnek a pártélet lenini normái. Továbbra is törekednünk kell arra, hogy a pártéletből kiküszöböljük a formális elemeket, az „üres járatokat”. .

A párttagság létszáma a vili. kongresszus óta 73 OOO-rel nőtt. A párt ereje nemcsak tagjai számától, hanem politikájának hatékonyságától, a kommunistáik öntudatának fokától és munkájuktól függ. Ezért a jövőben sem törekszünk a párt taglétszámának gyors növelésére.

Az elméleti tevékenységben és a gyakorlati pártmunkában egyaránt kutatni kell a pártdemokrácia fejlesztésének útjait, és a centralizmus jobb érvényesülésének módját. A párton belüli demokrácia fejlődését, különösen a hiányosságok kiküszöbölésére irányuló építő bírálat kifejezését sokszor fékezi a párttagok vagy funkcionáriusok egzisztenciális függősége. Meg keli teremtenünk annak a biztosítékait,- hogy kritikai fellépés, munkával kapcsolatos nézeteltérések, egyes kérdések másfajta megítélése miatt ne lehessen senkit hátrányosabb helyzetbe hozni.

Pártunkban érvényesül a kollektív vezetés elve. A pártmunika hatékonyságát azonban csökkentette az, hogy gyakran elsikkadt az egyszemélyi felelősség. A kollektív vezetés és az egyszemélyi felelősség a pártmunkának egymást kiegészítő elemei. Ezért a kollektív vezetés elvének további tiszteletben tartása mellett a jövőben — különösen a mindennapi pártmunkában a határozatok végrehajtása során — erősíteni kell .. a személyi felelősség elvét is.

A pártban ébren kell tartani a kritikai szelleme*. Fokozni kell a küzdelmet a gondo(Folytatás az 5. oldalon)

A párt vezető szerepének további erősítése