Népújság, 1966. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-03 / 285. szám

Régen láttunk sportvezetőt olyan elkeseredett hangulatban, mint amilyen Szakács Béla, a gyöngyö­siek kiváló edzője volt vasárnap, a Bp. Honvéd ellen 11:9 arányú ve­reséggel végződött ökölvívó-mér­kőzés után. A kedvetlenség, a le- törtség nyilván onnan eredt, hogy a' Honvéd Zalka SE szerintünk nem érdemelte meg a vereséget és Szakács Béla „fiai” pontozóbírói tévedéseknek estek áldozatul (ki tudja hányadszor már . . .?) Indul­junk ki a lé'gsúlyúak küzdelméből. Itt a vendégek „jártak pórul”, Lö- köst az erejével elkészült Sántá­val szemben elhamarkodottan le­léptették. A pontozóbírák rögtön ^egyenlítettek”: a kétségkívül te­hetséges Simonnal megverették a válogatott Klenovicsot. A két pont sorsa 7:7-es állásnál a középsúly­ban dőlt el, amikor a Bp. Honvéd részéről a válogatott Balogh, a gyöngyösiek részéről pedig Kö­kény lépett a szoritóba. Nos, ré­gen láttuk, ilyen enerváltan, erőt­lenül, bágyadtan küzdeni Balo- ghot, akinél Kökény pontokkal volt jobb! Mégis — a közönség óriási felháborodására — Baloghot hozták ki győztesnek, így nem a Honvéd Zalka SE, hanem a Bp. Honvéd győzött 11:9 arányban . . . Hogy a pontok egyébként mi­lyen tévedésekre képesek, azt jól láthattuk a tévé képernyőjén szerdán este, a Bp. Honvéd—Vasas mérkőzésen. Harmatgúlyban Papp T. lényegesen többet és pontosab­ban ütött — nagy meglepetésre monban döntetlent hirdettek ki... ★ Az E. Tanárképző női kogárlabda- «sapata nem sok eséllyel utazott Diósgyőrbe, az idény utolsó mér­kőzésére. Csak nagyon kevesen voltak, akik bíztak az NB I-ben való bentmaradást jelentő győze­lemben — ezek közé a kevesek kö­zé tartoztak azonban maguk a já­tékosok, akik megfogadták: úgy Játszanak, mint még soha! A talál­kozó végig óriási iramú, mondhatni drámai küzdelmet hozott. A ha­zaiak — számukra nem sok tétje volt a mérkőzésnek — a végén kép­telenek voltak ellenállni az egriek rohamainak és megszületett a meg­lepő, de teljesen valós, 75:68 ará­nyú egri győzelem! Amikor a hármas sípszó véget ve­tett a küzdelemnek, az egri lányok sírva borultak egymás nyakába, s könnyes szemmel örvendeztek: i„Bent maradtunk!’* így jövőre is a legjobbak között kell majd helyt- állniok. Gratulálunk a sikerekhez és kívánjuk: az 1967. évi bajnok­ságban ne a kiesés ellen, hanem a jobb helyezésért kelljen harcol­niuk! ★ Budapesten több mint 200 induló részvételével,, két napon át folytak az országos serdülő kötött és sza­badfogású birkózó-bajnokság küz­delmei. Kötött fogás-nemben szép egri siker született: a légsúlyú La­katos András (Beírva! Vasas) min­den emberfélét legyőzve nyerte el a büszke bajnoki címet. Kitűnő ed­zője. Kun István, méltán állítja őt példaképnek a fiatal versenyzők elé, hiszen Lakatos Bandi rendsze­res. szorgalmas edzéseinek, bátor küzdőmodoránaík, fegyelmezett ma­gatartásának köszönheti eredmé­nyét — kétségtelen tehetsége meL- lett... ★ Nem te olyan régen még a ki­esés ellen harcolt az Egri FMSZ Vörös Meteor NB Il-es női aszta­litenisz együttese. Az őszi idény­ben azonban annyira feljavulti összekovácsolódott a gárda, hogy vasárnapi, a második helyezett Bp. MEDOSZ elleni döntetlenjével megerősítette időközben elfoglalt harmadik helyét! Az ifjúsági vá­logatott Szigeti Katalin, a nagy tapasztalatokkal rendelkező, kitű­nő formában lévő Lájerné, a mind jobban belelendülő Gogh, és a serdülő Patrik Ági még sok örö­met szerezhetnek a sportág egri híveinek. Csak így tovább! ★ Már lehullott az első hó. Ilyen­kor az emberek legtöbbje vágyó­dik ki a szabadba: sétát tenni a hóban gyalogosan vagy síléccel, szánkózni a szikrázó fehér lejtő­kön, hógolyó-csatákat vívni, s az­tán — megpihenni, forró teát inni valamelyik turistaház hangulatos, duruzsoló kályhája mellett... A megyei természetbarát szövet­ség mindent elkövet, hogy kellő programot biztosítson a téli termé­szet kedvelői számára és minden­kit szeretettel hív, vár hegyeink közé. Íme, egy pár érdekesnek ígérkező lehetőség: „Vasárnapi sí- buszok a Mátrába” — Eger—Galya­tető, egész napos sizési lehetőség­gel — jelentkezés minden héten csütörtökig az IBUSZ-nál. „Vár­kúti sítúrák” — lesiklás, szánkó­zás, melegedés, és étkezési lehető­ség a felsőtárkányi Sziklaforrás Kisvendéglőben. „Almán szánkó­éi sítúrák** — gyermekek és kez­dők részére. Étkezés és melegedés a turistaházban. „Sítanfolyam az Alacsony-Tátrában” — egyhetes oktatás és sízés. „Hétvégi sí buszok külföldre” ■— a csehszlovák és a lengyel Tátrába, az IBUSZ rende­zésében. „Mátrai koktél’* — hét­végi kirándulás Mátraszentimrére. Indulás Egerből szombaton délben, visszaérkezés vasárnap este. Az utazás, az étkezés és a. szállás költsége kb. 130 forintot tesz ki. Lehet választani! Keserű a szájuk íze a gyöngyös- solymosialknak: nagy múltú férfi kézilabda-csapatuk, amely mindig a megye élvonalához tartozott -r- az idén kiesett a megyei I. osztály­ból! A solymosiak már csak abban bízhatnak, hogy a Gy. Vasas Izzó sikerrel veszi a pótosztályozót és feljut az NB n-be — ez esetben ugyanis Gyömgyössolymos elfog­lalhatja a helyét. ★ Az Idén szépen javullak, a Miklós György válogatott versenyző által felkészített apci légpuskás csapat eredményei. Ügyannyira, hogy az apci úttörő együttest benevezték a Súgván Kupa jövő évi küzdel­meibe is. Igen ám, de a jelenlegi légpuskák olyan rossz állapotban vannak, hogy nem alkalmasak komolyabb eredmények elérésére. Jó lenne, ha valaki, vagy valakik mielőbb az apci gyerekek segítsé­gére sietnének ... ★ Fél év alatt 50 kg-ot fejlődött súlyemelésben Suba, az E. Dózsa tehetséges versenyzője. Vasárnap Petőfibányán — bár biztosan „hoz­ta” a könnyűsúlyt — váltósúlyban indult, és 310 kg-ot teljesített. Ezzel elérte a könnyűsúlyú I. osztályú szintet! Ugyancsak jó teljesíményt1 nyújtott a petőfibányai Gecse, aki nehézsúlyú szakításban, az egri Kuzman, aki könnyűsúlyú szakí­tásban javított megyei rekordot, és a petőfibányai, ugyancsak könnyű­súlyú Kelemen, aki Kuzman mö­gött csak testsúllyal szorult a má­sodik helyre. Megyénkben tehát szépen fejlődik a súlyemelés, az egri Egervári személyében most is rendelkezünk válogatott kerettag­gal! Hát még, ha — főleg Egerben — valamivel nagyobb támogatást kapna a sportág.. é ★ Az egri járásban — Ostoros, Be- kölce és Felsőtárkány kivételével minden sportkör kézhez kapta már az új tagsági könyvet! Vajon e há­rom községben mire várnak? Az eddigi felmérések szerint ör­vendetesen. mintegy 15 százalékkal nőtt a járásban a taglétszám! Somody József Próbajátékosok | bemutatkozása Egerben Ma délelőtt n órakor érdekes labdarúgó-mérkőzést játszanak Egerben, a népként! salakos pá­lyán: az Egri Dózisa NB I-es csa­pata az Egri. helyőrség válogatott­jával méri össze tudását. Az egri együttesben néhány meghívott próbajáték»® szereplésére is sor kerül, s ugyancsak a Dózsában kapnak helyet a most bevonult egri labdarúgók, Kovács, Sárközi, Szabó H. is. A válogatott — mi­ként pénteki számunkban jeleztük — kitűnő erőkből a% élükön Géczivel, Varga Zoltánnal, Nagy Antallal, Kocsissal, Noskóval, Zámbóval, Bánkútival. Reflektorfényben: II sportköri közgyűlések A közgyűlés a sportkör vezető szerve. A sportköri tagság eme jelentős fóruma évenként kétszer lehetőséget nyújt arra, hogy szé­les körben megvitassák a sportkörben folyó munkát, megtárgyal­ják a terveket, s a sportegyesületet érintő fontosabb kérdésekben döntsenek. A közgyűlések az utóbbi időben különösen jelentősekké váltak azáltal, hogy 1963-ban, a küldöttválasztó sportköri közgyűlésekkel kezdődött el az MTS demokratikus létrehozása. Az idén az iskolai sportkörökben már lezajlott, a többi egyesületben pedig december 1. és 1967. január 15-e között bonyolódik le a közgyűlés, amely egyik eszköze annak, hogy a sportkör ne bomoljon szét szakosztá­lyokra, csapatokra, hogy a tagok —, akik azért tömörültek az egye­sületekbe. mert szeretik a sportot — nyilvánosan is tájékozódjanak: vajon a sportkörben minden úgy megy-e, ahogyan ők azt szeret­nék, az általuk választott vezetőség megfelelően végzi:e munkáját? A falusi sportkörökben különösen nagy szerep jut a közgyűlés­nek, amelyet a hírek szerint általában úgy készítenek elő, hogy az összekapcsolódjék a díjkiosztással, a legeredményesebben dolgozó társadalmi munkások jutalmazásával, sőt sok helyen a bevétel fo­kozására bált, műsoros estet rendeznek. Ahhoz, hogy a közgyűlés sikeres legyen — alapos előkészítő, elemző és szervező munkára van szükség. Kiváltképp gondos, kö­rültekintő tevékenységet kíván meg az egyik fő napirendi pont: az 1966. évi sportköri munka értékelése — elnökségi, szakosztályi, gaz­dasági vonatkozásban egyaránt. Helyesnek tartjuk, ha az elnökség a közgyűlés elé terjeszti a most készülő 1967. évi versenynaptárt és költségvetési tervezetet. ! Bár egy évvel ezelőtt mindenütt megválasztották az elnökséget és a számvizsgáló bizottságot — az időközben bekövetkezett körülmé­nyek (eltávozás, más irányú elfoglaltság, tartós betegség, alkalmat­lanság sib.) miatt célszerűnek látszik a vezetőségek felülvizsgála­ta, kiegészítése, felfrissítése, esetleg kibővítése. Ugyancsak helyes a programba beiktatni a számvizsgáló bizott­ság beszámolóját, s a főbb napirendi pontokat követő vitában tág teret kell engedni a hozzászólásoknak, az építő jellegű bírálatok­nak, javaslatoknak. Az elnökségek gondoskodjanak arról, hogy a tagok a közgyűlés időpontját, napirendjét kellő időben megismerjék. Hívják meg az MTS tanácsának, a pártbizottságoknak, a szakszervezeti és KISZ- szerveknek, gazdasági egységeknek képviselőit is. Az MTS taná­csai pedig segítsék az előkészületeket, adjanak útmutatást, támo­gatást a további munkához. A közgyűlés kitűnő alkalomként szolgál az új tagsági könyvek átadására. Az elnökség lehetőleg ismertesse az egységes tagsági könyvek jelentőségét. A sportköri tagsággal (aktív sportolók, pártoló tagok) feltételnül közölni kell a tagdíjfizetés rendjét is, hiszen a rendsze­res tagdíjfizetés fontos alapja a sportkörök anyagi gazdálkodásá­nak. Jó propagandamunkával (meghívók, hangos beszélő, faliújság, falragasz, személyes beszélgetés) el lehet és el is kell érni, hogy a sportköri tagság túlnyomó része ott legyen a közgyűlésen. Ha jó az előkészítés, a szervező munka — az eredmény sehol sem marad­hat el. A jól szervezett közgyűlés, a tagok aktivitása nagyban elő­segíti majd a sportkörök további sikeres működését. December elejétől több mint négyezer sportkörben tartják meg a közgyűléseket és ez jelentős eseménye az egész magyar sport­mozgalomnak. (~dy) Üttörőolimoia Még csak második éve folynak az úttörőolimpia verse- nyei, amelyek azonban máris jelentős eseménnyé váltak va­lamennyi AlST programjában. Ezt igazolja a Hatvanban megrendezett, 1966. évi járási úttörőolimpiai sakkbajnokság is, amelyen fiúk és lányok nagyszámú csoportja ült asztal­hoz. A lányok versenyét a kerekharaszti Urbán Erzsébet nyerte, Szabó Ilona és Kulacsik Borbála előtt, míg a fiúk versenyében a petőfibányai Szabó Tamás diadalmaskodott, megelőzve az ugyancsak petőfibányai Növi Jánosi és az apci Csirlce Jánost. (Répássy felvétele) Megjelent a Magyar Bélyegek 1.967. évi árjegyzéke. Az új ár­jegyzék megjelenése betekintést ad a gyűjtőiknek az elmúlt évek-* ben megjelent bélyegek példány- számára és közli az egyes sorokra vonatkozó adatokat. Az árjegyzék­ből a gyűjtők lemérhetik gyűjte­ményük fejlődését és értékének növekedését. Az árak világosan mutatják a magyar bélyegek iránt megmutatkozó érdeklődés fokozó­dását. A kiadás tartalmazza elő­ször az 1964. évi megsemmisítés adataival helyesbített példányszá­mokat. Feltűnő áremelkedések mutatkoznak mind a klasszikus mind a felszabadulás előtt és után megjelent bélyegeknél. Például az 187L évi Kőnyomat 6/a sorszámú bélyege az eddgi kilencezer fo­rintról tízezer forintra emelkedett, általában, az áremelkedések 30—49 százalékosak. Említést érdieméi az 1964. Év­fordulók—események sorozatban megjelent „Teke” bélyeg, amely­nek alsó szelvényén „Vésso To­kyo” Bimini. 1964. VI. 25 —VH. 6. szöveg olvasható az olimpiai Öt karikával, fogazottan 5 forintba kerül, ugyanez vágottan az eddigi 600 forint helyett ezer forintba ke­rül. Bélyegeink árából kitűnik azoknak sikere is mind belföldön, mind külföldön. + *♦♦♦♦♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ XXXV. — Agyonlö­vetem! Ki vé ­geztetem! — hörögte tehe­tetlen bosszú­vággyal von Jänecke. — Na és ha így történik? Legalább be­csületesen ha­lok meg. ÉS Végre ember­nek tarthatom önmagamat, mert egyszer, életemben egy­szer elég erős tudtam lenni ahhoz, hogy kiegyenesítsem a gerincem! — Hans! Drá­ga jó barátom — vinnyogott szánalmasan Hau eke. — Ne bolondozz! Ugye csak tré­fálsz? Mit akarsz csinálná velünk? — Ne gyúüadj be, te féreg — felelt megvetően Kummer. — Ha engedelmeskedsz, meg­hagyom a hitvány kis életed. De ha ellenkezel, akkor a Hauptsturmführereddel együtt itt pusztusz eL Erre szavamat adom. — Főtörzsőrmester! — fe­nyegetőző tt von Jänecke. — Ha engedelmeskedni merészel, önt is árulóvá nyilvánítom. — Amennyiben viszont nem engedelmeskedik — jelentette ki erre Kummer —, halott lesz belőle! Értsék meg, engem tfttitj. december 4., vasárnap nem érdekel, hogy mi lesz ve­lem. Hauckét iszonyú félelem gyötörte. S ez a félelem azt parancsolta neki, hogy enge­delmeskedjék. — Megteszem, amit akarsz — mondta Kummemek. — Rendben van. Nyisd ki Tábori bilincsét. — Meg ne próbálja! — kiál­tott a Hauptsturmführer. — Már megint kezdi? — fortyant fel Kummer. — Elég volt. Fogja be a száját és ma­radjon veszteg. Nem kukori- cázom tovább, még egy szó és lövök! Von Jänecke belátta, hogy okosabb lesz elhallgatni. Láza­san töprengeni kezdett, ho­gyan lehetne- kikerülni épség­ben ebből a váratlanul rá­rontott nehéz helyzetből. Se­gítségért kellene kiáltani — vélte, de aztán a gondolatot mindjárt el is vetette. Ha csak egyet is kiált, most az számá­ra a biztos halált jelenti. Ostobaság volt az SS-kato- nát elküldeni az előbb. Talán majd csak erre vetődik mégis valaki, aki esetleg megment­heti. Haucke közben készségesen kinyitotta Tábori bilincsét, Nemes pedig elvette tőle a nyakában lógó géppisztolyát. Az öreg a főtörzsőrmester pisztolyát kerítette birtokába. Kummer aztán szólt Nemes­nek, hogy a továbbiakban ő tartsa sakkban a Hauptsturm- führert. Nemes szorosan von Jänecke mögé állt, és a bor­dái közé nyomta a géppisztoly csövét. Ekkor Kummer ellé­pett az ajtótól és fürge újak­kal ügyesen kiemelte a Ges- tapo-tiszt pisztolytáskájából a csőre töltött parabellumot. Tábori és Nemes eddig csak gépiesen cselekedett. Az el­múlt órában annyi megpró­báltatáson mentek keresztül, hogy alig tudták felfogni a hirtelen történt fordulat je­lentőségét. Nemes Jani tért magához gyorsabban. Reménykedő öröm töltötte el, a legszíve­sebben megöleígette volna Kümmert. S már oly rendben- lévőnek talált mindent, hogy eszébe sem jutott, miként le­het majd innen észrevétlenül távozni. Kummer a Táboriról levett bilincset Von Jänecke csukló­ira kattan tóttá. — Tiltakozom! — igyekezett fölényes magabiztosságának látszatát megőrizni a Geslapo- tiszt. — Kuss! — rikkantott rá Ne­mes. — Szerepcsere történt, Herr Hauptsturmführer. — A szekrényben van kötél — mondta Kummer —, kössék le egy székre ezt a jómada­rat. Be kell tömni a száját is —. Hauckéhoz fordult: — Moz­gás, Vili! Segíts, ha életet akarsz. — De én... — nyögte a fő­törzsőrmester. — Semmit de. Lódulj! —Ugye, be tetszik látni, hogy én csak az erőszaknak engedek — mentegetőzött Ha­ucke a Hauptstunmführer előtt. — Látom — mondta szenv- telenül Von Jänecke, és meg- vetőn a főtörzsőrmester lába elé köpött. Von Jänecket erősen lekö­tözték az egyik székre, zseb­kendővel betömték a száját. A Gestapo-tíszt kékült, zöl­dült tehetetlen haragjában. Tábori odament Kummer- hez, és hálásan' megszorította — Bocsásson meg nekem. Szívből sajnálom, hogy az imént sértegettem — szégyen­kezett Nemes. — Fátylat rá! Nincs semmi jogom a sértődésre — jelen­tette ki Kummer. — Hogyan jutunk ki innen? — kérdezte ekkor Tábori. — A géppisztolyokat vegyék magukhoz — válaszolt Kum­mer. — A hátsó ajtón észre­vétlenül kilopózhatnak az épületből. Azon a folyosón nincs őrség... A kapunál azonban áll egy őr. De azt el lehet intézni könnyen. Én itt maradok ezzel a két alakkal. Fedezem az elvonulásukat. — Szó sem lehet róla! — til­takozott Nemes. — Nem kí­vánhatjuk, hogy feláldozza a kezét. — Köszönjük, amit értünk tett. — Hagyjuk most ezt — hárí­totta el szerényen Kummer az elismerést. — Én tartozom köszönettel, hiszen az önök bátor magatartása ösztönzött a cselekvésre. értünk magát. — Velünk jön — határozott azonnal Tábori. — A maga számára most már véget ért a háború. Biztos helyre visszük. — És ... és velem mi lesz? — siránkozott Hauche. (Folytatjuk) Tisztázódott az FDC-Jc ára is némileg, ezek szerint a pos­tai árusítás időtartama alatt: a használatlan sor ára plusz a borí­ték áira, a postai árusítás meg­szüntetése után azonos a haszná­latlan sor árával. •9- , A bélyeghamisítás elleni küzde­lem jegyében alakított öt dél-ame­rikai állam bélyeggyűjtő szövetsé­ge közös szervezetet. A szervezet gondoskodik szakértőkről a bélye­gek vizsgálatához és működését a FIP-pel egyetértésben fejti ki. A szervezet neve: ,, Convert: o ABCPU”, a benne részt vevő szö­vetségek országainak kezdő­betűi után. Ezek az országok: Ar­gentína, Brazília,- Chilié, Peru. Uruguay. * A londoni labdarúgó-világba i- nokság küzdelmei során — mint ismeretes — az NSZK csapata a második heflyen végzett. Odahaza „Vice-bajnok” címmel becézik a német csapatot, amely most be­vonult a filateliai életbe is. A bon­ni postahivatal ugyanis rövid ideig világbajnoki sikerekje utaló bélyegzőt használt, am elv most gén keresett, tekintettel an­nak csekély előfordulására. Automata postahivatalok már több helyen működnek az Egyesül . Államokban és teljes 24 órán ái szolgálatban vannak. Érmék be­dobására működésbe lépő gépek bélyegeket és más postai nyom­tatványokat szolgáltatnak ki, meg­mérik és biztosítási bélyeget ad­nak a feladandó csomagokhoz. Németi V. A -vasárnap sportműsorából Kosárlabda: A Dobó István Klip" másodk napja. Eger, Szilágyi Giron tornaterme. 8 óra. Labdarúgás: Egri Dózsa—Egr' Helyőrségi válogatott, barátságo. mérkőzés. Eger, Népkert 11 óra. Torna: Föliszabadulási emlékver seny. Eger, tanárképző főiskol; tornatermei, 10 óra. Sakk: Zsigmondi emlékverseny Gyöngyös, Mátraalji Bányász Klub 9 óra. Röplabda: Az egri járási szövet­ség vUllámibomája. Verpelét, általá­nos iskola, S óra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom