Népújság, 1966. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-01 / 283. szám

Folytatja tanácskozását az MSZMP IX. kongresszusa (Folytatás a 3. oldalról) A döntések végrehajtásáért felelős vezetők és a kollektíva egymásrautaltsága növekszik, S ez is kedvező feltételeket teremt, az üzemi demoikrácia kibontakoztatásához. Ez az új helyzet nagymértékben növeli a helyi párt- és szakszervezeti szervek szerepét A Központi Bizottság hatá­rozata alapján most rész­letesen kidolgozzuk az új gazdasági mechanizmus egész rendszerét. Ezt a Központi Bizottság a kormány feladatává tette. Az állami, elsősorban, a funkcio­nális szerveknél, a kívánt ütemben halad a munka. A kormány határozata alap­ján máris több területen sor került olyan intézkedésekre, melyek elősegítik az új mecha­nizmusra való átmenetet. A jövő évben az ideinél is nagyobb mértékben egyszerű­sítjük a tervjóváhagyási és beruházási rendszert. Keve­sebb lesz a kötelező mutató. A mezőgazdasági termelő­szövetkezetek önálló gazdálko­dásának megalapozására nagy politikai és gazdasági jelentő­ségű intézkedés az 1967. január 1-én végrehajtásra kerülő egy­szeri hitelrendezés. Ennek cél­ja, hogy minden termelőszövet­kezet képessé váljon arra, hogy a jövőbeni árak mellett saját bevételeiből fedezze kiadásait, így hitelvisszafizetési kötele­zettségét is. A korábbi árszín­vonal mellett sok szövetkezet képtelen volt egyidejűleg a hi­telek teljes visszafizetésére és gazdaságának saját erőből tör­ténő fejlesztésére. Az elenge­dés termelőszövetkezetenként differenciált lesz, s lehetővé teszi, hogy az amortizációs alapképzési kötelezettséget —• amely jelenleg csak a gépekre vonatkozik — az összes álló­eszközökre kiterjesszék. Az új irányítási rendszer kialakítása a részletmegol­dások kimunkálása során már eddig is sok problé­mát, véleményeltérést ve­tett fel. Az egyes álláspontokban a ré­gi elvekhez és gyakorlathoz, a meglevő hatáskörökhöz való ragaszkodásból táplálkozó né­zetek is találhatok. A legjobb megoldás keresésére irányuló véleménycserék hasznosak és végül is elősegítik a helyes álláspontok kialakulását. A gazdasági mechanizmus reformja bizonyos fokú szerve­zeti változtatásokat is igényel. Ezeket gondos előkészítés után olyan időpontokban kell végre­hajtani, amikor legkevésbé za­varják a folyó gazdasági fel­adatok elvégzését. A gazdasági mechanizmus átalakítása nemzetközi gazda­sági kapcsolataink újszerű fej­lesztését is elkerülhetetlenné teszi. A szocialista országok, elsősorban a KGST-országok, gazdasági együttműködése alapjában véve azonos elvek és gazdasági mechamizmusbeli elemek alapján épült ki. Most szinte mindegyik ország átalakítja, változtatja a belső mechanizmust, és en­nek hatása viszonylag nem tál hosszú idő múlva a nemzetközi kapcsolatokban is jelentkezni fog. Az árutermeléssel kapcsolatos gazdasági tényezők előtérbe kerülése, a világszerte végbe­menő tudományos és technikai forradalom, a termelés jelentős kibővülése a nemzetközi mun­kamegosztásra is kihat. Politi­kusoknak, közgazdászoknak, tudósoknak és gyakorlati szak­embereiének belátható időn be­lül kezdeményezniük és szor­galmazniuk kell a megoldás útjának kijelölését. ötéves tervünk kidolgozásá­nál és jóváhagyásánál már szá­moltunk az új gazdaságii me­chanizmus várható hatásaival. A terv elsősorban a fő irá­nyokat és fő arányokat rögzíti, a konkrét számszerű előirány­zatok realitása magában fog­lalja a célszerű túlteljesítés le­hetőségét. Erőforrásaink egy részét tartalékoltuk az új me­chanizmus által feltárt lehető­ségek hasznosítására. A gazdasági mechanizmus reformjának előkészítésével egy időben kell biztosítanunk a gazdasági élet fejlődését, megoldanunk a tervben élőírt feladatokat. A Központi Bi­zottság 1964. decemberi hatá­rozata után kialakult kedvező tendenciák erősödnek. Ered­ményeinket továbbfejlesztve jó feltételeket teremthetünk az új gazdasági mechanizmus be­vezetéséhez. A zökkenőmentes áttérés révén viszont meggyor­sulhat a népgazdaság fejlődé­se —> mondotta beszédében Fock Jenő. Fock Jenő nagy tapssal fo­gadott beszéde után Keres Emil, a Thália Színház igazga­tója, majd Molnár Frigyes, a Bács-Kiskun megyei Pártbi­zottság első titkára szólalt fel. Felszólalt Boros János, az Oros­házi Gépjavító Állomás igaz­gatója és dr. Tigyi József, a Pécsi Orvostudományi Egyetem docense is. A délutáni ülésen — ame­lyen Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának pót­tagja, a Központi Bizottság tit­kára elnökölt — elsőként Gás­pár Sándor, a Politikai Bizott­ság tagja, a SZOT főtitkára szólalt fel. Felszólalt továbbá Dobozi János, a Csepel Vas- és Fémművek hengerésze. Ez­után emelkedett szólásra Oláh György, a Heves megyei Patt- bizottság első titkára. Oláh György felszólalása Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! Mindenekelőtt tolmácsolom Heves megye küldötteinek üd­vözletét, őszinte tiszteletét és szívből jövő jó kívánságait kongresszusunk minden rész­vevőjének. A Heves megyei küldöttek nagy figyelemmel és jóleső ér­zéssel hallgatták pártunk Közr ponti Bizottságának beszámoló­ját a VIII. kongresszus óta végzett munkáról. Megítélé­sünk szerint a beszámoló tük­rözi a Központi Bizottság nyu­godt, megfontolt, szélsőségek­től mentes, kiegyensúlyozott tevékenységét, ami egyúttal bázisa és biztosítéka is annak, hogy az egész párt tevékenysé­gét ezek a vonások jellemez­zék. A beszámoló őszinte, mértéktartó és tárgyilagos, jo­gos büszkeséggel beszél azok­ról az eredményekről, amelye­ket az elmúlt négy év alatt el­értünk, amelyek újabb lépést jelentenek a szocializmusnak hazánkban történő teljes fel­építése útján. Eredményeink gyarapodtak, országunk és ezen belül megyénk arculata is pozi­tívan változott, népünk életkörülményei javultak, az élet hazánkban tovább szé­pült, ha a gondoktól nem is mentes. A mindennapi munka közben, a gondok hatása alatt gyakran előfordul, hogy nem hangsúlyozzuk eléggé eredmé­nyeinket, nem mindig sikerül kellő összhangban, mérlegelni az eredményeket és a fogyaté­kosságokat, az örömöket és a gondokat. Amikor számvetést készítünk, különösen nagy je­lentősséggel bír a tárgyilagos­ság, és a Központi Bizottság beszámolója elismeri és hang­súlyozza eredményeinket, mi­közben nem kerüli meg a gon­dokat sem. Elvtársak! Hozzászólásomban egyetlen témával foglalkozom: milyen a pártmunka hatékonysága, mi­lyen tényezők hatottak rá kedvezően? Gyakori vélemény, hogy a rendkívüli állapotoktól és kü­lönleges feladatoktól mentes, úgynevezett szürke hétköznapi életben a pártmunka nem elég színes, nem elég hatékony. Szép számmal akadnak olyanok is, akik összekeverik a látványos­ságot a hatékonysággal. A pártmunka hatékonysá­gát a politikai, ideológiai és gazdasági eredmények­ben lehet igazán lemérni és szerény véleményem szerint ebből a szempontból nézve az elmúlt négy évben pártszer- veink és pártszervezeteink munkájának hatékonyságát, megfelelőnek minősíthetjük, bár nem vagyunk vele elége­dettek. A pártmunka hatékonyságát ezen időszakban is számos té­nyező biztosította, mozdította ele. Az együk ilyen tényező a KB állásfoglalásai, határozatai, és irányelvei, amelyek a párt­tagság tisztánlátását nagymér­tékben elősegítették. Ilyen például az ideológiai irányel­vek. amelyeknek az alapszer- veze lekben történő megvitatá­sa az ideológiai élet megélén­külését, számos kérdés jobb megértését és tisztázását ered­ményezte. Igaz, az ideológiai múrikénak még sok a fogyaté­kossága. Sok feladat vár még ránk ahhoz, hogy mindazokban a kérdésekben, amelyekét az irányelvek tartalmaznak, kielé­gítő állapotot teremtsünk, de a munka folyamatos és szilár­dabb bázison, rendszeresebben felvik. rnint azelőtt. Itt említem meg: tapasztal­ható Heves megyében is. hogy jó szándékú, becsülete«, a szo­cialista rendszerhez hű dolgo­zók egy része is értetlenül áll azon állapot láttán, hogy a he­lyes politika végrehajtása so­rán kisebb és nagyobb hibák előfordulnak, hogy közvetlen céljainkat több kérdésben nem sikerül marnuékt alanul meg­valósítani. Még gyakoribb je­lenség, hogy az ifjúságban, amely már a szocializmus épí­tésének viszonyai között ne­velkedett, idealizált kép alakú! ki a szocializmusról és ebbő' az ideális képből hiányoznak a szocialista élet ellentmondá­sai. E jelenséget észlelve és ér­tékelve, arra a következtetésre jutottunk, hogy megszüntetése, vagy legalábbis a minimálisra csökkentése egyetlen módon le­hetséges: munkánk további ja­vításával fogyatékosságaink további csökkentésével. Cél­jaink és jelenlegi helyzetünk egyaránt követelik mindenna­pos gyakorlati munkánk meg­javítását. Az alapszervezeti vezetőségválasztó, taggyűlése­ken, valamint a pártértékezle- teken egyaránt szép számmal hangzottak el, bíráló megjegy­zések, észrevételeik, amelyek tanúsították, hogy az ipari és a mezőgazda­sági termelés irányítása és szervezése terén sok a ten­nivaló, ugyanakkor nagy tartalékot jelent számunirra a meglevő hibák csökkentése. A helyzet követeli az ideológiai munka, a tudatformálás rendszeressé­gének, valamint hatékonyságá­nak fokozását is. Ügy véljük, céltudatosabban kell töreked­nünk arra, hogy megértessük: az élet a szocializmusban is ellenmondásokkal terhes, hogy a régi, antagonisztikus jel­legű ellentmondások megszű­nése a szocializmusban, sem je­lent konfliktusoktól mentes éle­tet. Ugyanakkor azt követeli a pártszervektől és pártszerveze­tetektől, hogy az életet, annak minden új jelenségét gondosan elemezzék, észrevegyék a ke­letkező ellentmondásokat, fel­tárják azok okait és intézked­jenek vagy intézkedést kezde­ményezzenek azok feloldására. Esetenként sajnos, előfordul, hogv nem vesszük időben észre: egyes intézkedéseinknek, ame­lyeknek sok pozitív hatásuk volt, a későbbiekben negatívu­mai is keletkeznek, Egy példa: Azok az intézke­dések, amelyek a kulákoknak a faluról történő elvándorlását elősegítették, kedvezően hatot­tak a mezőgazdaság szocialis­ta átszervezésére, a dolgozó parasztok közötti agitációra. Később sajnálatos helyzet ál­lott elő: a kulákok az iparban és egyebütt nyugdíjjogosultsá­got szerezve magasabb nyugdí­jat kapnak, mint a termelőszö­vetkezeti tagok, ami viszont hátrányosan befolyásolta a tsz- tagok hangulatát. A Központi Bizottság javaslata feloldja ezt az ellentmondást őszintén meg kell mondani: előfordul, hogy esetenként megkíséreljük a ne­gatívumok védelmezését, a hi­bákból is erényt akarunk csi­nálni, csupán azért, mert nincs erőnk, bátorságunk azokat elis­merni. Más esetekben talán el­lenkezőleg, elhamarkodottan, a hibák egyes eseteiből is általá­nos következtetést próbálunk levonni. Jó hatással volt a pártmun- kára a tájékoztatás rendszere­sebbé és sokoldalúbbá tétele. Párttagságunk osztatlan egyet­értésével találkozott Központi Bizottságunk azon gyakorlata, hogy a legfontosabb kérdések­ben döntés előtt konzultál a te­rületi szervek révén a párttag­ság jelentős részével, valamint az, hegy határozatainak közzé­tétele, nyilvánosságra hozása előtt a párttagság megkapja a szükséges tájékoztatást és töb- bé-kevésfoé felkészül a határo­zatok nyilvánosságra hozatala után jelentkező tömegpolitikai munkára. Ugyancsak egyetértéssel találkozott a pártonkívüliek részéről az a gyakorlat, hogy pártna­pokon rendszeresen tájé­koztatást kapnak a nemzet­közi helyzet, a nemzetközi munkásmozgalom és a bel­politikai élet helyzetéről, eseményeiről. Igaz, a tájékoztatást illetően ma is vannak, akik elégedet­lenek, akik túlzó igénnyel lép­nek fel, akik például a párt­tagokkal szembeni bizalmatlan­ságnak tekintik, ha a párt és állami titkot képező kérdések­ben nem kapnak tájékoztatást. Ami a jövőt illeti, megítélé­sem szerint a felülről jövő tá­jékoztatást is tovább kél! ja­vítani, de elsősorban az alul­ról jövő tájékoztatást kell ja­vítanunk, hogy a járási és me­gyei pártszervek, révükön pe­dig a Központi Bizottság ille­tékes szervei még rendszere­sebb, még sokrétűbb és még tárgyilagosabb képet kapjanak mindennapos életünk gyakor­latáról, hatékonyan elősegítve a központi állásfoglalások, ha­tározatok megalapozottságát. A tájékoztatás hatékonysá­gát esetenként erősen csök­kenti, hogy a különböző ágazatokban dolgozó egyes vezető beosz­tású emberek nem mindig a párt szemszögéből látnak és magyaráznak fontos kérdéseket. Egy példát említek: egyik gyöngyösi üze­münkben egy minisztériumi osztályvezető a gazdasági me­chanizmus reformjáról beszél­ve azt hangsúlyozta, hogy a gazdaságosságot még az im­port növelése, a hazai terme­lés csökkentése révén is bizto­sítani kell, majd arra a kér­désre, hogy mi lesz akkor a munkásokkal, azt felelte: azt majd az igazgató és a társa­dalmi szervek vitája dönti el. Kedvező a pártmunka haté­konyságára a párton belüli demokrácia állandó fejlesztése. Az a gyakorlat, hogy Köz­ponti Bizottságunk biztosítja a megyei pártsziervek önállóságát mindazoknak a kérdéseknek az eldöntésében, amelyek megyei jellegűek, nemcsak a felelős­séget fokozta, hanem vele együtt ezen szervek politikai aktivitását és politikai munká­juk színvonalának emelését is elősegítette. Hozzátehetem: e tapasztalat birtokában hason­lóképpen növekedett és érvé­nyesül a járási és városi párt­szervek önállósága is. Ugyan­akkor tudatában vagyunk an­nak, hogy a területi pártszer­vek politikai aktivitását to­vább kell fokoznunk. Nagyon pozitívan hatott a Központi Bizottság határozata a pártban tisztséget viselők választásának további demokratizálására. Ta­pasztalataink szerint ez élén- kítcleg hatott a párttagok ak­tivitására és felelősségérzetére. Növelték a pártmunka haté­konyságát azok a változások is, amelyek a tömegszervezetek és állami szervek pártirányításá­ban, valamint a párt gazdasági szervező munkájában bekövet­keztek. Pártszerveink és alapszer­vezeteink tevékenységé­ben egyre jobban érvényre jutnak a töinegszervezetek és állami szervek pártirá­nyításának helyes elvei és módszerei. Pártszerveink; az állami szer­vekben és tőmegszervezetekben dolgozó kommunistákat szá­moltatják be és határozatai­kat a kommunistákra hozzák, nem csorbítván az állami szer­vek és tümegszervezetek ve­zető testületéinek hatáskörét, szervezeti önállóságát. Ez a gyakorlat emeli a pártirányí­tás színvonalát, ugyanakkor fokozza a tömegszervezetek és állami szervele önállóságát és felelősségét. A pártszervek és alapszervezetek egyre eredmé­nyesebb munkát végeznek a gazdasági feladatok megoldá­sában is, aminek jellemzője ma már az, hogy a pártmunka módszereivel, eszközeivel be­folyásolják a gazdasági felada­tok megoldását. Ezzel együtt a párt gazdasági szervező mun­kájában vannak torzulások és hibás módszerek is, az tartal­mában és módszereiben több helyen még elmaradt az élet támasztotta követelményektől. Itt jegyzem meg: a tömeg­szervezetek, állami és gazda­sági szervek örülnek a párt­munka stílusában, módszerei­ben bekövetkezett változások­nak. Gondolom, a pártszervek is üdvözölnék, ha egyes tömeg­szervezetek, állami és főleg gazdasági szervek központjai időnként nem feledkeznének meg róla, hogy léteznek terü­leti pártszervek. Különösen vonatkozik ez a megjegy­zésem a Nehézipari Minisz­térium szerveire, amelyek népgazdasági érdekekre hi­vatkozva gyakran okoznak gazdasági és vele politikai nehézséget a termelőszövet­kezetek egy részének Eger és Visonta térségében. Vitathatatlanul előnyére vált a pártmunkának, hogy az el­múlt négy évben tovább emel­kedett a magasabb általános műveltséget szerzett elvtársak száma. Szép számmal vannak elvtársaink, akik a mindenna­pos munka mellett, sokan kö­zülük már életűk delén' is túl, a dolog természetéből adódóan nagy nehézségekkel küzdve birkóztak meg sikeresen a ta­nulás feladataival. Igaz, hogy a tanulás egyéni és társadalmi céljai nem mindig kellően összehangoltak, gyakran ötlet- szerűek, de összességében néz­ve pozitív hatással vannak a párttagság műveltségének szint­jére. Más szóval: a kommunis­ták a kulturális forradalomban nemcsak mint vezetők, hanem mint tanulók is élenjártak. Végül, de nem utolsósorban említem meg a pártmunka ha­tékonyságát fokozó olyan té­nyezőt, mint a párttagság poli­tikai és eszmei képzettségének fokozása. Heves megyében eddig a párttagságnak 68 százaléka tanult a pártoktatás külön­böző szintjén és formáiban. örvendetes, hogy a négy év alatt 2,5 szeresére emelkedett az esti egyetemet végzettek száma. Nagy jelentőségűnek tartom, hogy alapszervezeli titkárainknak közel fele ren­delkezik legalább 5 hónapos pártiskolával. Ez egyúttal biz­tatást jelent a jövőre is. Ugyanakkor a pártiskolára kül­désben és általában a pártok­tatás szervezésében a tervsze­rűséget fokoznunk kell és job­ban differenciálva nagyobb gondot kell fordítani a leg­fontosabb területeken dolgozó elvtársaink képzésére. Tisztelt kongresszus! Heves megye kommunistái nevében a megyei küldöt­tek megbízásából egyetér­tek Q Központi Bizottság azon fő következtetésével, hogy po­litikánk eredményesnek bizo­nyult, valamint azon javasla­tával, hogy a kongresszus az eddig követett politika alap­vető fő irányvonalát hagyja jóvá és azt az új követelmé­nyeknek megfelelően fejlessze. A beszámolót, a határozat- tervezetet, a Szervezeti Sza­bályzat javasolt módosítását, valamint a Központi Revíziós Bizottság és a Központi Ellen­őrző Bizottság jelentését elfo­gadom. A kongresszus délutáni vi­tájában szólalt fel még Vera.; János, a nagybánhegyesi Zal­ka Máté Tsz elnöke, Csepely; János, a Nagykáliói Járási Párt- bizottság első titkára, dr. Pál Lénárd, a Központi Fizikai Ku­tató Intézet első igazgatóhe­lyettese. A délutáni szünete, követően a kongresszuson Cse- terki Lajos, a Politikai Bizott­ság póttagja, a Központi Bi­zottság titkára elnökölt. A délutáni ülésen felszólalt Old- rich Cemik, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagja. Paul Thomsen, a Dán Kom­munista Párt Politikai Bizott­ságának tagja, M. Betty Sin­clair, az Észak-írországi Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának titkára, Anna Liisr Hyvönen, a Finn Kommunista Párt Politikai Bizottságánál tagja, Gaston Plissonniere, v. Francia Kommunista Párt Po­litikai Bizottságának tagja, a központi bizottság titkára, Leo- nidasz Sztringosz, a Görög Kommunista Párt Politikai Bi­zottságának tagja, Kristin An- dersson, az Izlandi Szocialista Egységpárt Központi Bizottsá­gának tagja és dr. Vladimír Bakarics, a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége Központi Bi­zottsága elnökségének tagja, a Horvát Kommunisták Szövet­sége Központi Bizottságának elnöke. A kongresszus csütörtökön reggel 9 órakor folytatja ta­nácskozását. A kongresszus keddi vitája Le Dúc TTio beszéde A Magyar Szocialista Mun­káspárt IX. kongresszusán kedden délután a vitában fel­szólalt többek között Le Dúc Tho, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Méhes Lajos, a KIS? központi bizottságának első tit­kára, Róbert Dubowsky, az Osztrák Kommunista Párt Po­litikai Bizottságának tagja, Al­bert de Coninck, a Belga Kom­munista Párt Központi Bizott- ságámak titkára, Todor Zsiv kov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára és Jannisz Kacu- ridess, a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára. Ezután szünet következett, majd Brutyó Jánosnak, a Poli­tikai Bizottság póttagjának el­nökletével folytatódott a ta­nácskozás. Le Due Tho, a Vietnami Dol­gozók Pártja Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára emelkedett szó­lásra. Beszédének elején méltatta azokat az eredményéket, ame­lyeket a magyar nép a szocia­lizmus építése során elért. Ki­fejezte a vietnami nép örömét e sikerek fölött Mint önök valamennyien tudják — folytatta —, az ame­rikai imperialisták interven­ciójuk és agressziójuk során Vietnamban megmutatták bar­bár gyarmatosító arculatukat. Az elmúlt 12 évben rengeteg gaztettet követtek el Dél-Viet- nam népe ellen Felhasználják a legkegyetlenebb tömegpusz­(Folytatás a 4. oldalon) Mmuitin 3 1966. december L, csütörtök

Next

/
Oldalképek
Tartalom