Népújság, 1966. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-30 / 307. szám

ROMÁNIA ÜNNEPÉN TT izenkilenc esztendővel ezelőtt, 1947. december 30-án Bukarest ujjongva ogadta a gyorsan elterjedt hírt: megdönlot- iék a monarchiát, a király távozni kényszerült az országból, s kikiáltották a Román Népköz- társaságot! Azok a népi erők, amelyek 1944. augusztus 23-án történelmi fordulatot vittek véghez és Romániát a tengely-hatalmak olda­láról az antifasiszta hatalmak mellé állították, a monarchia megdöntésével újabb akadályt söpörtek el a szocialista építés útjából. Az elmúlt két évtizedben Románia nevé­ben is szocialista köztársasággá vált, szente­sítve azokat a mélyreható gazdasági, társadal­mi és politikai változásokat, amelyek a szom­szédos baráti ország életében végbementek. Románia a külföldi utas szemében szinte egyetlen nagy építőtábor. Az arges-i vízi erő­művet éppen a közelmúltban avatták fel, gyors ütemben épül a galaci aeélkombinát, és ezekben a hónapokban, amikor az üdülők el­kerülik a tengerparti fürdőhelyeket, a Fekete- tenger partján emelnek új szállodákat. A Román Szocialista Köztársaság ipari ter­melése ma már közel tízszerese az 1938. évi­nek, s tavaly az ipar már 48 és fél százalék­kal vett részt a nemzeti jövedelem termelé­sében. Az 1970-ig szóló új tervidőszak egyik alapvető célkitűzése: elérni a fejlett ipari or­szágok szintjét. Országaink között széles körű együttműkö­dés alakult ki az építőmunkában és a kultú­rában. Közös lépéseket tettünk külpolitikai téren is, a békés egymás mellett élés elvének érvényesítésére Európában cs a nagyvilágban, s testvéri együttműködésben valamennyi szo­cialista országgal támogatjuk az amerikai ag­resszió ellen küzdő vietnami'népet. Ezen az ünnepen is köszöntjük a baráti ro­mán nénet, űiabh sikereket kívánva szocialis­ta építőmunkájához. S. T. Gyorsan fejlődik az ÉRDÉRT petőfi bányai üzemegysége 700000 forintos megtakarítás ex évben Egyéves múltra tekinthet vissza az ÉRDÉRT Vállalat pe- tőfibányai telepe. A 120 fős fa- feldolgozó üzemegység jelen­tős részét a mélyművelésből kiesett bányászok teszik ki, de nincs hiány azokból sem, akik jártasak a feldolgozásban. A telep hazai és külföldi faanya­got dolgoz fel. Ellátja a nóg­rádi, Mátra alji, dunántúli szénbányászati tönsztöket bá­nyafával, de jelentős mennyi­séget exportál is. Igen jövedel­mező volt a narancsosláda ké­szítése, amit Izraelbe exportál­Cqyütt a század Kopogtat a postás, képeslapot tesz az asztalomra: újévi üdvözlet. Nagyon sok a dolgom, csak egy pillantást vetek a színes lapra, aztán újból a munkába mélyedek. Másnap ismét megjelenik a postás, és aztán minden reg­gel. Jönnek, egyre csak jönnek a képes üdvözletek. Felnézek a munkából, olvasom az aláírásokat: Nagy János, Kovács Péter. Több ismerősöm viseli ezeket a neveket, vajon ki irt? A szálkás betűk közül gondolatban előtűnnek az ismerős arcok: Nagy Jancsi, a Kovács Peti! Nézem a sok lapot, meg a kézjegyeket. A fiúk! De vártuk akkor azt a napot! Eljött — két év is elmúlt már azóta, hogy leszereltünk... Cigaretta után nyúlok. Hát persze! Akkor ott a század megfogadta, minden évben legalább egyszer írunk egymás­nak. Érdeklődve olvasom az ünnepi köszöntőket és a pár so­ros beszámolókat. Ki mit csinál, mi történt vele azóta. Várpalota: Ezt Vági Karesz írta. ö volt az, aki a leszere­lés napján, amikor már civil ruhába öltöztünk, még egyszer „utóljára” sorakoztatta a leszerelő öreg tüzéreket. Parádé volt már ez a sorakozó, örömmel is álltunk sorba, hisz a ci­vil életbe indultunk vissza. Ezt meg Turkevéről küldték. Mihály Pista volt, aki a pá­lyaudvaron intézkedett. Tiszteletünkre hosszan fütyült a vo­nat. A mozdonyvezető jó formában volt, akár estig is húzta volna a gőzsípot. Mohács, Pécs, Szombathely, Kecskemét, Gyöngyös. La­pok. nevek, lapok, nevek. összeszámolom a színes anzixokat ,teljes a névsor, ha gyorsan magam is tollat fogok... Egyedül vagyok a szobában, együtt a századdal. Közben arra gondolok, derék dolog azért, hogy leszerelés után, — ha egii évben egyszer is de gondolatban együtt van a szá­* Nyolcmillió sorsa Új utak, járdák, törpe vízművek a füzesabonyi járás 1967. évi községfejlesztési tervében tak, a jövőben még fokozni fogják a ládagyártást. Ma-jnár Antal, a telep veze­tője örömmel mondta, hogy az elmúlt egy év alatt kifogás nem merült fel sem hazai, sem külföldi feldolgozási és szállí­tási munkájukkal kapcsolat­ban, sőt, a központtól dicsére­tet is kaptak. Éves tervüket, a 65 ezer köbméter faanyag fel­dolgozását 120 százalékra tel­jesítették, a ráfizetés értéket szinte a nullára csökkentették és ezzel mintegy 700 ezer fo­rintot takarítottak meg az év végéig. A telep iránti bizalom jele, hogy közvetlen szállítás alakult ki a Nógrádi Szénbá­nyászati Tröszttel, ezáltal a tröszt minimálisra csökkenti bányafa-készletét a jövőben Kialakulóban van a jó kol­lektíva, jövőre szocialista bri­gádokat alakítanak, 65 ezerről 80 ezer köbméterre nő az éves terv és majd 100 fővel emelik a telep létszámát. Az 1967. évben megkezdik a telep átrendezését. Két nagy gépcsarnokot építenek, a vas- úthálózatot bővítik, és nagy je­lentőségű gépesítéssel korsze­rűsítik a fafeldolgozást és szállítást. Dobrocsi Pál A füzesabonyi járás községei a közelmúltban körültekintő és gondos munkával elkészítették 1967. évi községfejlesztési ter­veiket, amelyek jóváhagyására községi és járási szintű tanács­üléseken kerül sor. Ezek a ter­vek és elgondolások ismét sok létesítmény megvalósítását tar­talmazzák és az egyes közsé­gek további fejlődését jelen­tik. Járási szinten kevés híján 8 millió forint lesz a község- fejlesztési bevételek összege, ellentétben az 1966. évi öt és fél millió forinttal. A két és fél millió forintos emelkedés bankhitelek felvételéből adó­dik. A bevételek összegéből a lakosság hozzájárulásának mértéke 2 és fél millió forint. 1967-ben közel 1 millió forint lesz a társadalmi munka ér­téke. A helyi anyagok, beton­kavics, sóder és egyéb, bontá­sokból származó anyagok érté­ke mintegy 35 ezer forintot tesz ki. Mik valósulnak meg a járás területén ezekből az összegek­ből? A tanácsi utak és hidak létesítésére, felújítására közel egymillió forintot költenek, s ebből többek között Sarudon 700, Tófaluban pedig 550 mé­ter útszakasz építésére kerül sor. Besenyőtelken 500 méter­nyi hosszú útszakaszt újítanak fel. Befejezik a járás minden községében a járdaépítést, mert 1967-ben még közel hatezer négyzetméter járda építésére kerül sor. zad. A híg sör aljába csapta man­csát a csapos, s egészen várat­lanul felüvöltött. — Ide figyelni! Eltartott baljáról sárgán csurgott alá a zavaros lé. — Tudják, hogy mi ez? Mák Dani meg se rezdült a vidáman röhögő koponya lát­tán, de hősiesen tartotta előre blokkját a feléje lengetett pla­kát alatt. — Egy korsó világost! A csapos kis szemeiben szik­rák jelentek meg. — Nem szégyelli magát? — Már miért? — Gondoljon a ... Mire is? — Letette a plakátot, füzetben lapozott sokáig, aztán ^ újra meglendítette a „jókedvű ré­met” az italbolt fölött. — Na, hogy is? Tehát! Gon­doljon például a feleségére! — De hiszen éppen reá gon­dolok. Neki kértem a sört! Ezen mindenki nevetett. Csak egy ősz hajú hölgy nem. Búsan ingatta meg kockafe­jét a csapos. — Nem tehetem. Ez most úgynevezett direkt akció. Mi magunk lépünk fel az alkohol- fogyasztás ellen. Tehát... Simon Imre Rab esze les — Nem tudja? Kapálódzott a vendég. — Most majd megtudja! A magafajta nyámnyilák! A csapos nem lazított fogá­sán. — Kell még sör? A szemlélődök — kivétel a hitves! — helyeslőén morogtak. Több mint félmillió forintot költenek a közvilágítás további javítására, amelyből többek kö­zött Kompolton 1500, Porosz­lón pedig 1000 méter hosszú­ságú villanyhálózatot építenek. 96 új közvilágítási lámpa be­építésére kerül sor. Poroszdón mintegy 100 ezer forintos ér­tékben fogorvosi lakást vásá­rolnak, Dormándon és Feldeb- rőn 1300 négyzetméternyi te­rületet parkosítanak. A járás több községében közel négy­ezer négyzetméternyi területű park felújítását, jelentős terü­letek fásítását végzik el. A járás községeiben vízgaz­dálkodási célokra költenek leg­többet, 3 millió 754 ezer forin­tot. Kálban kétmillió forintot fordítanak a már elkészült alapvízmű további kiépítésére, Besenyőtelken felszerelik a 100 köbméteres hidroglóbust és Szihalmon is hozzákezdenek a helyi víztársulás által létre­hozandó alapvízmű létesítésé­hez. Mindezeken kívül Porosz­lón fúrnak új mélyfúrású ku­tat, távlatilag pedig majd Ká­polna és Űjlőrincfalva közsé­gek vízellátásának megoldásá­ra is sor kerül. Egerfarmoson az iskolaépület teljes újjáépítése vált szüksé­gessé, amelyhez 500 ezer fo­rinttal járul hozzá a községi tanács, Feldebrőn többek kö­zött 120 ezer forintot fordíta-’ nak az óvodaépület bővítésé­re, közművesítésére. Füzes­abonyban 200 ezer forintos ösz­— Győzze meg! Lekóickadt Dani feje. Keze magatehetetlenül csapott a ci­garettafüstbe. — Látom, hogy sikerült meg­győznöm, hiszen intett. A sör nem méltó önhöz. A lordok például mindig konyakoznak. Az alkalmazott gyengéden a falnak támasztotta Danit. — No most mit parancsol a kedves vendég? Törkölyt bizo­nyára! Kassza! Két vizes po­hár törköly! Barátságosan koccintott Da­nival. — Tudtam, hogy kegyeden fog a szép szó. Rögtön láttam átszellemült arcán. Még egy vizes pohárral? Nagyot húzott a büdös lé­ből. — A megtérésére! Kérem, hölgyem, ott a kasszában, for­dítsa meg ezt az alkoholellenes plakátot és írja rá a tiszta há­tára, hogy holnaptól nagy bor­vásár — utcán át! Barátian nézett Danira. — Ugye. hogy milyen jól elbeszélgettünk az alkoholiz­mus árta’lmásságáról? Mi? Le­gyen máskör is szerencsém! Darázs Endre Ötvenezer hold veszélyben mentesítsenek a belvízkárok­tól. A BELVÍZVESZÉLYEK meg­szüntetésére jelentős intézke­déseket tesznek a megyénk te­rületét behálózó vízgazdálko­dási társulatok. Egyelőre azon­ban azok is kezdeti nehézsé­gekkel küzdenek, sem megfe­lelő anyagi eszközeik, sem kellő tervező kapacitásuk, de még a munkához szükséges nagyobb teljesítményű gépeik sincsenek. Éppen ezért feltétlenül szűk. séges az igazgatóságok, a tár­sulatok, valamint az érdekel termelőszövetkezeteik között összhang. A jelenlegi nehéz helyzetben szükséges megtalál ni azokat a lehetőségeket amelyek ha nem is túl nagy de kisebb eredményekre ve zetnek. Néhány közös gazda ság az alapvető védekezi munkákat sem látja el. Nen fordítanak gondot a belvízié vezető csatornák tisztán tartá sára, újak létesítésére. Az sen megoldás, hogy egyes közö gazdaságok saját területükre egy másik termelőszövetkeze földjeire vezetik át a vizei Ezzel csak saját magukat men tesítik a belvízveszélytől, vi szont másoknak pótolhatatla: kieséseket okoznak. ÖTVENEZER HOLD van ve szélyben. A téli és tavaszi he napokban lehetőség van arr; hogy csökkentsék ezt a ve szélyt. Lelkiismeretes, szorga más munkára van szűk sói hogy minél kevesebb érté menjen veszendőbe. (k. 1.) $wűim* 1966. december 30., péntek A szövetkezeti föfdtuialdon rendezése A törvény-tervezet készítői azokra is gondolnak, akiknek' földtulajdonuk öregségükre az egyetlen támaszuk, megélhető si forrásuk. Hiszen több olyan idős ember van, aki ugyan nem tagja a szövetkezetnek, de földjét az használja, ipari vagy egyéb nyugdíjat nem kap, tehát számára a föld használa­ti díja nélkülözhetetlen. Az el­gondolások szerint az ilyen idős falusi emberek bizonyos nagy­ságú földterületet földjük el­adása után is megtarthatnak, s azt egyéni módon hasznosíthat­ják. A földtulajdon kérdésével foglalkozó kongresszusi fel­szólalók hangsúlyozták a tör­vény körültekintő megalkotá­sát, az igazságos és embersé­ges intézkedés fontosságát, a teljes önkéntességet. Ebből kö­vetkezik, hogy a termelőszö­vetkezetek földvásárlása min­den esetben kétoldalú tárgya­lás és megegyezés alapján bo­nyolódhat. A kongresszus javaslatára megalkotandó törvény tehát tisztább, az eddiginél igazságo­sabb helyzetet igyekszik te­remteni a földtulajdon kérdé­sében. Olyan ügy ez, amely­nek helyes megoldása egyaránt érdeke a termelőszövetkezetek­nek és az egész társadalomnak. H. L. főbb vonásairól mér érdemes néhány szót ejteni. Mindenekelőtt szükséges megjegyezni, hogy a földtulaj­don rendezése nem valami sür­gető, kampányfeladat. Hosszú folyamat ez, s a végrehajtás módozatait a törvény majd pontosan meghatározza. A tör­vény előírásait pedig hosszú időn át követheti a gyakorlat. Ennek megfelelően a tör­vényjavaslat készítői figye­lembe veszik, hogy a földtulaj­donjog felülvizsgálatára több évre van szükség. Arra is szá­mítanak, hogy a következő években is lesz egy természe­tes mozgás — lesznek, akik el­mennek a földtől, a szövetke­zettől, mások viszont vissza­térnek oda. A szövetkezeti földtulajdon legkorábban és a lehető leg­egyszerűbben az állami tarta­lékföldekből alakul ki. Ezek a földek egyszeri megváltási ár ellenében kerülhetnek a tsz-ek tulajdonába, ha azok kérik ezt. A kívülállók földjeire vonat­kozóan a törvény majd előre­láthatóan úgy intézkedik, hogy tulajdonosaik bizonyos idő alatt dönthetnek: visszatér­nek-e a földhöz, belépnek-e a termelőszövetkezetbe, vagy pe­dig földjüket eladják a terme­lőszövetkezeteknek. Ugyancsak vásárolhatnak a szövetkezetek saját tagjaiktól is földet abban az esetben, ha azok azt eladni szándékoznak. Nem arról van szó, hogy a földtulajdon rendezése során megszűnik a fiöidjáradék fize­tésének rendszere. A szövetke­zetek földdel rendelkező tagjai számára — amennyiben azok tulajdonukat ‘ továbbra is fenntartják -y- ezután is fizet­nek földjáradékot. Ismeretes, hogy a termelő­szövetkezetek létrejöttével a föld tulajdonviszonya nem vál­tozott. A telekkönyvekben túl­nyomórészt ma is egyes embe­rek nevén van a föld; a ter­melőszövetkezetek ezeken a földeken gazdálkodnak, de je­lenleg szövetkezeti földtulaj, dón nincs. Az is köztudomású, hogy már az 1950-es években és 1960 óta is sokan elvándo­rollak a mezőgazdaságból, olyanok is másutt kerestek munkát, megélhetést, akiknek földjük van. így alakult ki a helyzet, hogy jelenleg a ter­melőszövetkezetek használatá­ban levő földek egyötöde nem termelőszövetkezeti tagok tu­lajdonában van. Ennek követ­kezménye, hogy a tsz-ek hoz­závetőlegesen 130 000 kívülálló­nak fizetnek rendszeresen földhaszonbért. Ugyancsak a múlt években állami tartalék­földek keletkeztek. Olyan te­rületek ezek, amelyeknek tu­lajdonosai jogi értelemben is elhagyták földjüket, átadták az államnak, amely hasznosí­tásra a szövetkezetek rendel­kezésére bocsátotta. A megváltozott, és a jövő­ben is változó helyzet teszi szükségessé hazánkban a föld- tulajdon rendezését Ennek legfontosabb vonása, hogy megteremtjük a szövetkezeti földtulajdon elvét és gyakor­latát A IX. pártkongresszus ja­vaslata alapján most készül a földtulajdon rendezéséről szó­ló törvényjavaslat. Ezt a tör­vényt 1967-ben megalkotják és hatályba lépése előtt meghir­detik. Möst még korai lenne a megalkotandó törvény intéz­kedéséről beszélni, de annak szeget tartalékolnak a telepi iskola épületének felújítására, Nagyúton pedig községi óvoda tervezésének költségeit fedezik községfejlesztési alapból. A felsorolt létesítményeken kívül sport- rendbiztonsági és művelődésügyi célok támoga­tására is sor kerül a község­fejlesztési előirányzatok össze­géből, amelyeket a helyi igé­nyek és szükségletek alapján a lakosság, a választópolgárok aktív közreműködésével, támo­gatásával valósítanak meg a közösség érdekében. Cs. I. A TERMELŐSZÖVETKEZE­TI gazdák lelkiismeretes, szor­galmas munkája nyomán az idén az előző évekhez képest korábban földbe került a ve­tőmag. A gazdák a jól végzett munka örömével szemlélték az őszi határt, a zöldellő, mege­rősödött vetéseket. A szeszélyes időjárás, a sok esőzés1, újabban pedig a lehul­lott hó nyomán máris belvíz­foltok tarkítják a szántófölde­ket. Sok ezer termelőszövetke­zeti dolgozó munkáját veszé­lyezteti ismét a belvíz. Meghökkentő és elgondol­koztató számadat: megyénk­ben mintegy ötvenezer hold a bel-, és helyi vízzel veszélyez­tetett terület. Ha az árvizes területeket is számításba vesz- szük. a megye mezőgazdasági művelésre alkalmas területé­nek több mint hetedrészét fe­nyegeti a víz. Az utóbbi egy év alatt csak a belvízkárokra mintegy húszmillió forint kár­térítést fizetett ki az Állami Biztosító. A számok önmagukért be­szélnek. Elárulják, hogy egy sor közös gazdaságnak egész éves munkáját, gazdálkodási eredményeit veszélyezteti és sok esetben teszi tönkre a bel­víz. Figyelmeztet tehát, hogy ezen az állapoton a lehető legrövidebb időn belül változ­tatni kell. Sajnos a megyének területén működő vízügyi igaz­gatóságok anyagi fedezete hiá­nyában egyelőre csak kisebb feladatok végrehajtására ké­pesek. A felmérések és számí­tások szerint a csatornaháló­zat, a gátrendszerek, átereszek és hidak építésére, valamint a szívótelepek kapacitásának nö. velésére mintegy 94 millió fo­rint szükséges. Csak ezzel a beruházással lehetne elérni, hogy negyvenezer hold szánló és tízezer hold legelő területet Dani türelmetlenkedett. • — Hol a söröm? — Tehát a sör az egy olyan.. — A sörömet! A vibráló kőszemek vésztel­jesen hajoltak Dani arcába. — Tudja maga, hogy kik isz­nak sört? Dani torkára vasörv szorult

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom