Népújság, 1966. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-20 / 299. szám

Látogatás az egri képzőművészeknél

TALALÖBB lett volna, ha azt írhatnám e kis riport élére: mű teremiá toga tás. De nem lehet, mert az egri képzőművészekre — vagy a legtöbbjükre — nem lehet rábukkanni, másütt mint a tanári katedra közelében. Vagy az Egri Tanárképző Főiskolán, vagy valamelyik általános iskolában oktatnak-nevelnek festőink, s talán egyedül Király Róbert a kivétel az életerős generációból, aki a Marx utcai műteremben viaskodik elképzeléseivel, gondolataival és a szoborrá válni akaró anyaggal.

A látogatásnak az hdta okát. hogy az idei tavasz óta — a sikeres észak-magyarországi területi tárlat óta — nem láttuk az egri festők, szobrászok alkotásait, noha már javában tart „a szezon” az ország más városaiban, elsősorban Budapesten. Olyan gondolataink is támadtak, hogy 'az új területi szervezet, amely a Heves megyeiek szervezeti önállóságát egy nagyobb egység javára szüntette. meg, elbátortalanította volna Heves megye és Eger képzőművészeit. Magyarul: azért nem látjuk őket Ás műveiket, mert visszahúzódtak volna. Pedig a Gárdonyi Géza Színház előcsarnoka most már csaknem ideálisnak mondható alkalom képzőművészeti kiállítások megrendezésére. Öröm/ncl állapítjuk meg. hogy nem így van. Már ami az alkotásokat és alkotó kedvet illeti. Ef>v kedélyes és őszinte baráti beszélgetés magyarázatot ad n^Mny kérdésié.

Baskainé Dienes Klára nem a legközlékenyebb interjúalany, de munkájáról szívesen beszél. A főiskolán tanít, az év nagy része ideköti. Nyáron azonban, rokoni kapcsolatok mia,tt is, Debrecenben élt. A debreceni Nagyerdő megfogta a képzeletét színeivel, formáival. Sokat „jegyzett le” ebből az erdőből akvarellel is. Most is érdeklik a figurák, az emberi test. az emberi arc, a jellem. De legfőbb gondja — és ez is mutatja, mennyire nem problémamentes és milyen küzdelmes a művészi fejlődés! —, hogyan legyen a látott valóságból, az élményből a foltokban vászonra vagy pa. pírra kelő festék közvetítésével alkotás. A szín, a forma, a tér, a fény újabb és újabb harmóniákat teremtenek, ahogyan az egyéniség mindezt elrendezi. Baskainé Dienes Klára az érzelmekkel telített, de dekoratív festészet felé tör. Mint mondja, több munkáját látjuk majd áprilisban, másokkal együtt rendezett kiállítás keretében.

Blaskó János az elmúlt nyár

jelentős részét a tokaji művésztelepen töltötte. Az új környezet sok-sok téma le- rögzitésére késztette, rajzait hazahozta s most olajban dolgozza fel a legtöbbjét. Oj technikát is megismert s ez a technikai újdonság is érdekessé teszi munkáját. így stílusban is bizonyos módosulás várható: az eddigiekhez képest több érzelmi vonás jelentkezik kompozícióiban. Tájwmm ttj

szaktéma nemzetközi kiállítására vállalkozott A X. Országos kiállításon egy egri témájú rézkarccal szerepel. Itthon, a művelődési házban tervezi megrendezni önálló tárlatát. Kísérletezéseiről beszél, amelyek új technikában, a rézkarcban is egyéni elgondolások kiérlelésére izgatják.

Nagy Ernő a nyáron a hajdúböszörményi művésztelep vendégeként egy kedves alfölművek lakótelepére tervezett és a zsűri által már-elfogadott szobor, a Béke, a jövő év első felében kapja meg végső formáját: egy héttonnás duna- haraszti mészkőből faragja ki a Béke allegorikus nőalakját. Most érméket mintáz, portrék, vázlatok foglalkoztatják, mint nagyméretű alkotásnál éppúgy, mint a kisplasztikánál az ábrázolandó egyéniséggel és gondolattal meg kell küzdeni.

^ • ....

ké

peket fest és igyekszik a táj leglényegesebb vonásait megörökíteni. Néhány színnel fejezi ki azt a hangulatot, azt „az egyéniséget”, amit számára a táj megmutat. Csak másodsorban — csaknem mentegetőzve — utal arra, hogy nonfiguratív képeket is fest. A nyilvános szereplés nála is jövőre kezdődik: eey képét már bezsürizték a X. Országos Miskolci Képzőművészeti Kiállításra, amely januárban nyílik meg a Műcsarnok gondozásában.

1967 ŐSZÉRE gondol egy egri önálló, gyűjteményes kiállításra, ahol már vásznai mellett a számára teljesen új és érdekes alkotási firmával, a rézkarccal is jelentkezni fog.

Gergely Pál az egész nyarat Egerben töltötte, nemcsak azért, mert ő maradéktalanul és őszintén az egri utcák, az egri hóstyák, az egri szőlődombok szerelmese, de azért is, mert a sok-sok munka Egerhez kötötte. A putnoki szénbányászoknak és az ózdi kohászoknak rézkarcba foglalta a bánya és az üzem látképét, néhány munkafolyamatot, például a kohászok csapolási munkáját. Ezekből küldött be a NDK-ban megrendezett freybergi kiállításra, mert ez a kis német bányászváros a

Blaskó János: Tokaj (rézkarc)

di kisvárost, az alföldi táj báját ismerte meg, embereivel, házaival, zártnak látszó környezetével. Sok vázlatot hozott haza, most — mert ő is tanárember — a karácsonyi szünetet használja ki, hogy kompozíciókká érlelje a nyári élményeket. A tengerrel most találkozott először Jugoszláviában, Ausztria és az NDK is nyári élményanyag szamára, tehát lesz miből alkotni a szűkre szabott tanárt vakációban.

FONTOS SZEMLÉNEK tartja a salgótarjáni kiállítást, amelyen az északi országrész képzőművészei jelentkeznek műveikkel, de azt is, hogy a Heves megyei Tanács meghatározott témákra pályázatot írt ki. 1967. szeptemberében az utóbbi három év terméséből tervez tárlatot, ahol jelenlegi főtémája, a paraszti múlt építkezési emlékei lesznek hansúlyosak.

Király Róbert szobrászt a műteremben találtuk, ö nem tanár, ő az elgondolásainak, munkájának, a szobroknak él. Nála is, mint a szobrászoknál általában, az anyag ellenállásának leküzdése miatt is. jóval kisebb a termékenység, mint a festőknél. Egy-egy kompozíció lassabban érik, érlelődik. a Mátravidéki FémÖT EGRI MŰVÉSZ nagyjából felvázolt munkaterve és egyénisége látszik a mondatok megett Mennyi terv, mennyi álam, élmény és hangulat tömörül egybe színekbe, formákba, míg a közönség elé kerül egy-egy kép, egy-egy szobor. De az a jó, hogy a kor embere, művésze meg akarja örö- ikítemi az őt körülvevő világot. Elsősorban a szépség miatt (farkas)

A kísértet titka, avagy a titok kísértése

Szeretünk borzongani. Szeretjük a fantasztikumot és természetes, hogy szeretjük a krimit. Az tehát, aki e hármat belerakja” egy filmbe, hozzákever néhány szép nőt, egy kis fanyar szeleimet, biztos lehet, hogy „italát”, ha talán krákogva is, de megissza a nagyérdemű közönség. Korai lenne még végleges ítéletet mondani a Belphegorról, a kísértet titkáról, de a titok kísértéséről azért lehet szót ejteni: öreget, fiatalt, tudóst és egyszerű kétkezi embert egyaránt megkísért és sikerrel a fantasztikum jitka.

Hogy mennyi a filmben a naivitás, az erőltctettség, az abszurdum, illetőleg kevés-e, vagy sok a logika? — arra való a folytatás, mert mire az ember tűnődni kezd ezen, már vége és várhatja a következőt. A miszticizmus mindig jó üzlet volt, a Louvre egyiptomi kiállítása valóban a legjobb díszlet egy effajta rémtörténet le- pergetésére — a dolgok racionalizmusa, úgy * látszik, az

utolsó részre marad. Ha marad!

Mindenesetre ott ülünk majd a képernyő előtt.

A rémület estéje után, a vidámság estje következett vasárnap: Palotai Boris írásaiból nyújtott egy könnyed kis csokrot a televízió a nézőknek. Apró enteriőrök, alig több mint karcolatok, de ügyes képi felbontásban, „szürke” kis emberek viszonya, s e viszony, e kapcsolatok groteszk, görbe tükre. Zsurzs Éva rendezése nem óhajtott a szatíra „liftjén” a lélek mélységéig lejutni, apró, de jellemző kis vonásokat ragadott ki, hogy keze munkája nyomán kedves kis kacsintásokká állt össze az est műsora.

Bulla• Elma, Tolnay Klári, Dómján Edit, Kállai Ferenc, Suka Sándor, Benkő Gyula, Agárdi Gábor, Somogyvári Rudolf és a többiek derűs köny- nyedséggel vitték képernyőre a vidám „hétköznapok” ismert, s talán éppen ezért mégis kandián érdekes figuráit.

(gy.. .ó)

Pályázati felhívás

A Művelődésügyi Minisztérium, az Országos Pedagógiai Intézet és a Tankönyvkiadó Vállalat — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából — pályázatot hirdet Közösségi nevelés és egyéni bánásmód az általános iskola alsó tagozatában címmel. A pályázók 20— 30 gépelt oldalon fejtsék ki gondolataikat a megjelölt témakörben.

A hírlapárusoknál is kaphatók honyédségi lapok

December 17-től kezdve az újságárusok pavilonjaiban is kapható a Néphadsereg című lap, a Honvédelmi Minisztérium központi hetilapja. 16 éve jelenik meg. Egy időben napilap volt, tíz éve pedig képes, mélynyomású hetilap formájában kerül az olvasók kezébe Korábban kizárólag a hadsereg személyi állományához szólt, de ez év szeptembere óta a posta útján a katonaköteles fiatalok, a tartalékosok, az MHS- és a KlSZ-szerveze- tek, valamint a fővárosi középiskolák is megkaphatták. Az új olvasótábor igényeihez

alkalmazkodva színesebbé vált a lap, s mondanivalóját gazdag fotóanyaggal és grafikával illusztrálja. A lap tájékoztatást ad a legkorszerűbb haditechnikáról, az időszerű katonapolitikai kérdésekről, a Varsód Szerződésbe tömörült és más szocialista hadseregek kiképző — nevelő tevékenységéről. Rendszeresen közöl cikkeket a lap az imperialista hadigépezet kulisszatitkairól, a belpolitikai, a kulturális és sportélet eseményeiről.

Bővül az olvasótábora a Néphadsereg másik lapjának, az Igaz Szónak is. Ez a 64 oldalas, kétszínnyomással, ízléses tördeléssel készülő újság eljut már a középiskolák és az iparitanuló-intézetek fiataljaihoz, az üzemek dolgozóihoz, s áltálában azokhoz, akikre még vár a fegyveres szolgálat.

A jövő év januárjától hírlapárusoknál kapható a Polgári Védelem című folyóirat, amely célul tűzte M annak megválaszolását is, hogyan lehet védekezni az atomtámadás éllen? A mélynyomásos, többszínnyomású lap érdekesen eleveníti meg a nagy fontosságú kérdéseket.

K. &

És amiről a tények

Miközben a pompás gépmadár visszafelé suhan az utassal Keletről Nyugatra, szükségképpen bekövetkezik az első „mérlegkészítés” pillanata. Kelet káprázatos fényei nem csökkentik ezt a vágyat, ellenkezőleg: fokozzák. És a tények szólani kezdenek...

Ázsia hatalmas földterület. Ezt mindenki tudja. Számos országa sokféle képet mutat. Ez sem titok. A kép társadalmi, gazdasági, kulturális és egyéb vetületei különfélék. Megmutatkoznak bizonyos értékek itt is, ott is. Azonban, a szovjet Szibériát külön világnak tekintve, észre kell venni:

< Néfiwsm

1966. december 20., kedd

külön szóknak...

a szigetország Japán mellett a Koreai NDK hangsúlyosan fejlett, külön világ.

E gyönyörű ország ipara, mezőgazdasága, általános kultúrája, embereinek harmonikus élete üdítő színfolt egész Ázsiában. Nem véletlen az, hogy Vietnam, Laosz, Kambodzsa és más kisebb ázsiai országok haladó körei számon tartják fejlődését. Az európai utazó pedig hajlamos élenjáró ázsiai szocialista országnak nevezni. Különösen akkor válik érzékletessé ez a tény, ha a Korea: NDK és Dél-Korea viszonyai: összehasonlítjuk.

Dél-Koreát a jenkik a kapi talizmus egyik ázsiai kiraka tának szánják. Ezért tömi húsz év óta segélyekkel nép és emberellenes vezetőit. Ke évtizede tart ez a „mutatvány” a korhadt trapézon: s a katasztrófa bármely pillanat;

ban bekövetkezhetik. Ezzel szemben a szabad Korea a saját erejéből fejlődik. Társadalmi haladása potenciálisan és a pillanatnyi helyzet alapján egyaránt a szocialista építés diadaláról és fölényéről beszél.

Délen az egy főre eső ipari termelés 20 év alatt csaknem a felére csökkent. Iparcikkekkel a saját erejéből nem képes ez a terület ellátni önmagát. Ugyanakkor Északon 1954 és 1963 között évi átlagban csaknem 35 százalékkal növekedett az ipari termelés. Ez a körülmény már önmagában véve igen Örvendetes. Valójában

!■■■■■■■■■■■■■■ ■ mnr» ■■■■■■!

sokkal többiről van szó. Északon a népgazdaság valameny- nyi ága annyira fejlett, hogy a gépi berendezésektől a fogyasztási cikkekig minden cikk a hazai termelés eredménye. Észak bányászata, kohászata, vasipara, vegyipara, elektromossági ipara stb. — lehetővé teszi már, hogy a villamos mozdonyoktól a trolibuszokig, a traktoroktól a tengerjáró hajókig 93,8 százalékban biztos legyen az önellátás. Hallatlanul nagy eredmény ez!

És a mezőgazdaság helyzete?

Az igazi, jó termőföldek Délen vannak. Ezért a múltban mindig a déli országrész látta el élelemmel az északit is. De amióta a jenki haderő megvetette a lábát Délen — más történik. Dél-Koreában 20 év alatt egyharmadára csökkent az élelmiszerek termelése. Katonai támaszpontok céljaira óriási termőföldeket sajátítottak ki. Mintegy 100 000 hektáron repülőtereket és egyéb katonai bázisokat létesítettek, 200 000 hektár szántóterület, 400 000 hektár vetésterület ment tönkre, mert a talajviszonyok számára alkalmatlan amerikai mezőgazdasági kémiai szerek a

szóban levő területeket elszi- kesítették. Ezzel szemben Északon megkétszerezték ^ gabonatermelést, a szántóterületet 130 ezer hektárral bővítették, az öntözéses rizsföldeken a legmo. demebb termelő módszereket alkalmazzák. Minden 100 hektárra csaknem két traktor jut, és a falusi körzetek 97,5 százaléka villanyárammal rendelkezik.

És mialatt Északon a közoktatás, a kultúra, a foglalkoztatottság, s az életszínvonal megfelel a modern ember igényeinek, s fejlődésének tendenciája folyamatosan felfelé ívelő — azalatt Délen a munkaképes lakosság 60 százalékának nincs munkája. A rettenetes népbetegségek következtében a világon itt a legnagyobb a halandóság és az átlagos élettartam csupán 35 év. A megélhetés nehézségei miatt Délen mintegy 100 ezer ember közül 28 önként vet véget az életének. Lesújtó világrekord ez.

Nem lehet ezeket az összehasonlító számokat a fekete— fehér sematizmus látszatának veszélye nélkül sorolgatni. Nincs is rá szükség. Marad a tény: Nyugat felől utazva, túl a Jalu határfolyón — a szocialista Korea virul. Ebben az országban 1953 óta hovatovább 40 millió négyzetméter területű lakást építettek a városokban és a falvakban. Az új otthonok százezreibe költöztek be a vidám és bizakodó családok. Azt szokták mondani az utazók: Koreai NDK a fehér házak országa. Ez igaz. De a fejlődé iparé, a viruló mező- gazdaságé és a boldog embereké is... (Vége)

Szabadtéri színház a Mosanbon be