Népújság, 1966. december (17. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-02 / 284. szám
Folytatja tanácskozását az MSZMP IX. kongresszusa íörében ki kell kérniük a szak- izervezetek véleményét. Kulturális, egészségügyi és szociá- .is kérdésekben pedig a szakszervezeteknek döntési joguk Lesz. Az üzemi demokráciát fej- .eszti, a dolgozók jogait növeli az az intézkedés is. hogy i gazdasági vezetők megítélésénél, kinevezésénél, felmentésénél a dolgozók véleményét, a szakszervezetek képviselik, érvényesítik. A szakszervezetek jogkörének bővülésével együtt növekszik társadalmi felelősségük és kötelezettségük is. Szervezeti erejüket, politikai befolyásukat az eddiginél jobban fel kell használniuk a dolgozók szocialista tudatának formálására. A szakszervezeteknek tehát határozottan fel kell lépniük a munkásosztály soraiban is fellelhető, a szocializmustól idegen nézetek, jelenségek ellen, mint a nacionalizmus, az önzés, a fegyelmezetlenség, a közömbösség a társadalmi tulajdonnal szemben.. Gáspár Sándor ezután a szakszervezet tömegformáló szerepéről szólt, majd a dolgozók érdekvédelmével kapcsolatban kifejtette: A szakszervezetek a dolgozók egyéni érdekeit képviselik és védik az össztársadalmi érdek alapján. Mindenekelőtt védik a dolgozók törvényben biztosított jogait, fellépnek a helyenként még meglevő bürokratikus, lélektelen bánásmód ellen. Ha valahol van javítanivaló a szakszervezetek munkájában, akkor ezen a területein van. Társadalmunkban az egyéni és össztársadalmi érdek alapvetően egybeesik. Ugyanakkor objektíve létezik kisebb-magyobb érdekeltérés, érdekellentét is. Ilyen esetekben a szakszervezeti érdekvédelem a meglevő ellentmondások nyílt feltárását célozza és a meglevő feszültségek, ellentétek feloldásával erősíti a bizalmat szocialista rendszerünk iránt. Megítélésünk szerint a gazdaságirányítási rendszer reformjának bevezetésével a szakszervezetek érdekvédelmi tevékenysége az eddiginél bonyolultabb, összetettebb és árnyaltabb lesz —__ ezt már most látjuk. Erre időben felkészülünk. A harmadik ötéves terv időszaka alatt lép életbe gazdar ságirányítási rendszerünk reformja, amelynek legfőbb célja a dolgozó emberek életviszonyainak a munkateljesítményen, a társadalmi hasznosságon alapuló fejlesztése — folytatta ezután Gáspár Sándor. A szakszervezetek minden erejükkel azon lesznek — ez joguk és kötelességük —, hogy a reform céljai szocialista módon érvényesüljenek. A reform tehát nem szűkíti, hanem bővíti a dolgozókról váló gondoskodás lehetőségeit. Gáspár Sándor ezután hangoztatta: Az életszínvonal emelésének legfontosabb tényezője természetesen a bérek alakulása. Ez fejezi ki leginkább a munka minőségét, pontosságát, az egyén munkájának társadalmi hasznosságát. A következő években a bérrendszer továbbfejlesztésével ezt az elvet akar. juk még jobban érvényesíteni. Sok tényező abban az irányban hat majd, hogy a végzett munka eredményessége alapján a jövedelem differenciáltabb lesz. Elsődlegesen ezt az elvet kívánjuk gyakorlattá termi, de nem feledkezhetünk meg arról, hogy a szociális meggondolás továbbra is érdekképviseleti munkánk fontos tényezője. Társadalmi kötelezettségeink vannak a csökkent munkaképességűekkel a munkában megrokkantakkal, továbbá a sokgyermekes családokkal és a nyugdíjasokkal szemben. A kisgyermekes dolgozó nők gyermekgondozási fFolytatás a 4. oldalon) Iitikai Bizottságának tagja, Jean Kill, a Luxemburgi Kom. munista Párt Központi Bizottságának titkára, Demcsigijn Molamzsamc, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, David Bowman, Nagy-Brittania Kommunista Pártja Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának tagja. ★ A délutáni ülés, amelyen Somogyi Sándor, az I. kerületi pártbizottság első titkára elnökölt, Czinege Lajos, a Politikai Bizottság póttagja, honvédelmi miniszter felszólalásával kezdődött. Ezután felszólalt Fried, rich Ebert, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagja, Bodnár Ferenc, a Borsod megyed Pártbizottság első titkára, dr. Varga Jenő, a Bács-kiskun megyei Tanács vb-elnöke, Végh László, a Pamutnyomóipari Vállalat vezérigazgatója. A délutáni szünet után Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja elnökölt. Felszólalt: Max Rei- mann, a Német Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, Garai Gábor író, Boros Ottóné, a Szolnoki Köz- gazdasági Szakközépiskola igazgatóhelyettese, Hans Mahle, a Nyugat-Berlini Német Szocialista Egységpárt Elnöksége titkárságának tagja. Eivind Wik, a Norvég Kommunista Párt titkárságának tagja, Marturo Co- lombi, az Olasz Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja és Salvatore Corallo, a Proletár Egység Olasz Szocialista Pártja Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának tagja. A kongresszus pénteken reggel 9 órakor folytatja tanácskozását. A kongresszus szerdai vitája Gáspár Sándor felszólalása tikiss Köztársaság rovására okarnak majd kapcsolatokat keresni a kelet-európai országokkal, maguk s hatékonyan segíthetik elő az európai biztonság felé vezető út egyenge- tését A mai nemzetközi viszonyok között is érvényes a kommunista és munkáspártok 1960. évi moszkvai közös nyilatkozatának felhívása: Minden demokratikus erő fő feladata: 'küzdélem a termanukleáris háború veszélyének elhárításáért Külpolitikánkban nagy nemzetközi összefogásokat keresve, hullámzó veszélyek között ezt a feladatot szolgáljuk. A Központi Bizottság jelentése helyesen elemrí a mai nemzetközi eseményéket, világosan jelöli M a további külpolitikai feladatokat. A Külügyminisztérium dolgozói, külképviseleteink vezetői és" tagra i sok erőt kapnák munkájukhoz abból a bizalomból, amelyben a Közoonti : Bizottság bennünket részesít. Megköszönve ezt a bizalmat. ígérhetem a kongresszusnak, hoev népköztársaságunk ^ külügyi szolgálatának taglal, párttagok és p ár ton kívül lek hűségesen állnak helyt a kongresszusi útmutatások alapján nemzetközi felelősségünk ’és- nemzeti érdekeink szolgálatában — mondotta befejezésül Péter János. Péter János nagy tapssal fogadott" felszólalása után Andorka Magdolna a bösárká- nyi általános iskola tanára kapott, szót. Felszólalt Pák Szón Csői. a Koreai Munkapárt Politikai Bizottságának tagja, Julio Camacho Aguilera, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, Franciszek Waniolka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Pomegfeledkeznünk nem szabad, hanem éppen felszámolásukra kell törekednünk. A Közép- Európában élő népek közvetlen problémája, s egyúttal a nemzetközi élet világproblémája is, az európai béke és biztonság rendszerének létrehozása. A közvetlenül szomszédos országok együttműködésének fokozódásával, mozaikszerűen, a feszültségeket okozó kérdések fokozatos megválaszolásával tevődik majd össze áz összeurópai biztonsági rendszer. Fokozatosan csoportos együttműködések alakulhatnak majd ki, s ezekből organikusan szerveződhet tovább a különböző rendszerű európai országok biztonságának egész rendszere: a Balkánon Románia. Bulgária, Jugoszlávia, Albánia, Görögország és Törökország együttműködése . közvetlen problémáik megoldásában; Közéo-Európában sajátságos lehetőségeket nyújt Csehszlovákia, Jugoszlávia, Magyarország és Ausztria együttműködése; a Duna-völgye. a Német Szövetségi Köztársaságtól a Szovjetunióig a különböző rendszerű országok újfajta együttműködését teheti lehető* vé többféle formában. í CT as éppen Budapesten székelő Du- na-bizottságban is. Ebben a fokozatosságban az egyik döntő jelentőségű lépés a két Németországgal szomszédos nyugati és keleti országok népeinek egyetértése a német kérdésre vonatkozóan. A két Németország szomszédainak ehhez sok közvetlen és türelmes eszmecserét kell vállalniuk. Ha a Német Szövetségi Köztársaság jövendő kormányai nem a Német Demoknatragédiák forrásaivá teszik ezeket a belső ellentéteket Ez a háttere India, Pakisztán, Guinea, Ghana konfliktusának, ellentétének, sőt sok tekintetben az indonéziai népirtásnak isAz afrikai országok nemrégen tartották . Addisz Abebá- ban csúcskonferenciájukat. Önmagában az a körülmény, hogy a jelenlegi nagymértékű támadások és felszított ellentétek ellenére meg tudták tartani a találkozót, az antiimperialista és anti- kolonialista erők aktivizálódását jelenti. Az amberiség nagyobbik hányada gyarmati sorból felszabadult országokban. éL Sorsuk alakulása az egész földkerekséget befolyásolja. Ha társadalmi viszonyaik rendezése, gazdasági problémáik megoldása, az emberi életlehetőségek biztosítása nem sikerül országaikban, válságaik az egész világ sorsát súlyosan érinthetik. Érdemes most különleges figyelmet fordítani a latin-amerikai országok politikai fejlődésére, ahol a szocialista Kuba " jelenléte parancsoló szükségszerűséggé tette a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése külpolitikai elvének alkalmazására irányuló törekvéseket, A harmadik világ országainak gazdasági problémái ügyében igen nagy jelentőségű lesz a jövő évben Üj-Delhiben megrendezendő világkereskedelmi konferencia. A Magyar Népköztársaság nagy figyelemmel készül erre a konferenciára. A nyugati kapitalista országok egymáshoz való viszonya is bonyolulttá vált A szocialista világrendszer kialakulásával, főként fejlődésének új szakaszba lépésével, a gyarmati rendszer felszámolásával olyan lazulás! folyamat kezdődött el az imperialista hatalmak szövetségi rendszerében^ amely már nemcsak az imperialista hatalmak ellentéteinek a növekedését, hanem hatalmi rendszerük felbomlás! folya- , matat is jelenti. A nemzetközi viszonyoknak ez az új kedvező változása lehetőségeket nyit új kezdeményezésekre a háborús veszélyek csökkentése, a békés egymás mellett élés megerősítése érdekében. A Varsói Szerződés tagálla-" mai bukaresti értekezletükön közös állásfoglalásban új javaslatokkal fordultak felelős kis- és nagyhatalmakhoz. A javaslatok közül a legidőszerűbb, s a nemzetközi közvéleményt, az európai kormányokat is leginkább foglalkoztatja az európai béke és biztonság rendszerének előkészítésére, az európai biztonsági konferencia összehívására vor natkozó javaslat Most amikor az Egyesült Államok vietnami agressziója új veszélyeket növel az egész világ felett, az Európában leselkedő veszélyekről nemcsak A szerda délutáni ülésen -* amelyen Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára elnökölt —, elsőnek Gáspár Sándor, a.Politikai Bizottság tagja, a SZOT főtitkára szólalt fel. Elöljáróban kijelentette, hogy a Szakszervezetek Országos Tanácsa a Központi Bizottság beszámolójával, a határozati javaslattal, tehát, helyzetünk elemzésével és a megjelölt feladatokkal egyetért. Ezután társadalmunk szocialista vonásainak erősödéséről, a munkásosztály vezető szerepének érvényesüléséről beszélt. Gáspár Sándor ezután a szak- szervezetek feladatairól szólva rámutatott: — Hazánkban az elmúlt két évtizedben a szakszervezetek munkájának főbb vonásai a munkáshatalom erősítésében, a dolgozók érdekeinek védelmében kialakultak. A szakszervezetek szocialista jellege a maga sokoldalúságában azonban csak most bontakozik ki, minden gondjával és nagyszerűségével együtt. — A párt és a szakszervezetek viszonyában fontos élem, hogy a párt, mint eszmei, politikai vezető erő, a célok meghatározásánál is igényli a szak- szervezeti mozgalomban tömörített osztályerők véleményét. A szakszervezeti és az államigazgatási szervek viszonyát meghatározó elv, hogy a bérből és fizetésből élők, életr körülményeit érintő minden rendelkezés előtt a kormánynak. a tárcáiknak, a főhatóságoknak ki kell kérniük a szak- szervezeti tanács, illetve az iparági szakszervezetek véleményét. A szakszervezetek ön- bXő elemzése és állásfoglalása alanián konstruktív javaslatokkal segítik az egyéni, szakmai és csoportérdek,, valamint a társadalmi érdek összehangoltabb érvényesítését. Helyes gyakorlati lépés erre a kormány és a szakszervezeti tanács közös munkaterve, az új gazdasági mechanizmussal kapcsolatos törvények, rendeletek kidolgozása, az együttműködés helyesebb módszereinek kialakítása. Miről van sző, amikor a szákszervezeti jogok bővítéséről beszélünk? Valójában a szocialista demokrácia fejlesztéséről, a dolgozók jogainak bővítéséről van szó. A szervezett munkások, a szakszervezeti. tagok régi kérésének eleget téve elhatároztuk, hogy a soron következő alapszervi választásokon nem választjuk úttá az üzemi tanácsokat Az üzemi tanácsok törvényben biztosított joga az üzemi szak- szervezetek hatáskörébe kerül A tervezett gazdaságirányítási reform kapcsán megnövekedik az üzemi, gazdasági vezetők hatásköre és felelőssége. Ezzel a szakszervezetek egyetértenék. A minisztériumok most dolgoznak a vállalati jogszabályzaton, amely rögzíti az igazgatók felelősségét és jogkörét. A szakszervezetek a vállalati kollektív szerződések kidolgozásán munkálkodnak. Természetesen a kettő között megfelelő összhangnak kell lennie, mert e két okmány tartalmazza a vállalatvezetők és a szakszervezeték együttes és külön-külön jogait és felelősségét. A szakszervezeti szervek önállóságát növeli, hogy a kérdések meghatározott körében a vállalatvezetők csak a szak- szervezetekkel egyetértésben dönthetnek. A kérdések másik Heves megyei küldöttek a kongresszuson: Oláh György, Hazai Béla, Fekete Győi Endre és Bíró József. (Folytatás a 2. oldalról) t Magyar Szocialista Munkás- , párt újjászervezése és a fórra- i dalmi munkás-paraszt kor- , mány tevékenységének kibon- ] takozása után, a gazdasági, politikai és kulturális élet valóban szocialista fejlődése olyan ; tiszteletet ébresztett hazánk 1 iránt, hogy barátainkban mé* : lyült az egyébként is meglevő szeretet irántunk, mások pedig megtanulták, hogy komolyan kell számolni vélünk. A szocialista társadalom alapjai lerakásának befejezésével egy időben indult el nemzetközi kapi csőlátóink terén az a folyamat* amelyben : a vezető NATO-hatalmak is sorra ajánlották fel, ! hogy diplomáciai kapcsola- 1 tóikat követi szintről nagyköveti szintre kívánják ' emelni. 1 Ez a folyamat most fejeződött be, amikor az Amerikai Egyesült Államokkal is megállapodtunk diplomáciai képviseleteink nagykövetségi szintre való emelésében. Hangsúlyom i zom, hogy ez a folyamat éppen a szocialista társadalom alapjai lerakásának befejezésével egy időben indult él Nemzetközi helyzetünk java- ; jósának másik döntő magya- i rázata a szocialista világrend- : szer fejlődésében, a Szovjetunióhoz, s a többi testvéri szocialista országhoz fűződő szó- i ros kapcsolatunkban, a velük való együttműködésünkben van. Azt a felemelkedő utat, amelyen Magyarország az elmúlt tíz esztendő nemzetközi eseményei között végigment — belső eredményeink mellett — a szocialista világrendszer nemzetközi hatásainak köszönhetjük. Most az elért eredmények próbáját és az erőgyűjtés idejét éljük — mondotta Péter János, majd így folytatta: Kádár János elvtárs a Központi Bizottság referátumában ismertette azokat az alapelve- két, amelyek külpolitikai tevékenységünket meghatározzák, az internacionalista felelősség és a nemzeti érdek összehangolásának lehetőségében és szükségszerűségében. Külpolitikai tevékenységünkben ezeket az elveket alkalmazzuk következetesen és megalkuvás nélkül. A szocialista országokhoz fűződő bensőséges, baráti és testvéri kapcsolataink elmélyítését úgy munkáltuk, hogy mindig kerestük, a Szovjetunióval és más testvéri országokkal együtt, valamennyi szocialista ország együttműködését zavaró problémák kiküszöbölését, s az akcióegység megteremtését mai nemzetközi harcunk legfontosabb kérdéseiben. A jelenlegi bonyolult nemzetközi viszonyok között sajátságos módon növekszik a Szovjetunió és általában a szocialista világrendszer nemzetközi tekintélye. Az az erő, következetesség, körültekintés és felelősségtudat, amellyel elsősorban a Szovjetunió támogatja a vietnami nép védelmi harcát az agresszió ellen, s egyúttal az egész világot védd az imperialista felelőtlenség ellen, amely a vietnami agresszió révén termonukleáris katasztrófába tudná sodorni a világot, megnövelte a népek és kormányok tiszteletét a szocialista világrendszer, ennek keretében elsősorban a Szovjetunió iránt. Soha nem volt a világtörténelemben olyan főváros, mint ma Moszkva, ahova a föld egész kerekségéről olyan bizalommal és olyan szakadatlan sorban járnának államfők, kormányfők, hivatalos és félhivatalos delegációk tanácskozásra, tervek kialakítására, a legfontosabb mai nemzetközi kérdések megoldása érdekében. Lényegében új erőként megjelent a nemzetközi élet porondján a „harmadik világ”. A gyarmati sorból felszabadult országok népei — éppen a nemzetközi erőviszonyok megváltozása következtében — általában tudják, hogy a gyarmati uralom régi formái nem térhetnek vissza, ezért könnyen engedik szabadjára belső ellentmondásaikat. A neokoiohia- lista támadások azonban telj szítják és helyenként szörnyű
