Népújság, 1966. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-01 / 283. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Ara: 50 fillér XVIL évfolyam, 283. szám AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁGS NAPILAPJA 1966. december L, csütörtök A kongresszus harmadik napján : Kállai Gyula az új alkotmány előkészítéséről Fock Jeni az új gazdasági mechanizmusról Felszólalt a kongresszuson Oláh György, a Heves megyei Pártbizottság első titkára Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában szerda reggel 9 órakor folytatódott a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa. A délelőtti tanácskozást Ajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, az Országos Tervhivatal elnöke nyitotta meg. Ezután KáHai Gyula, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke emelke­dett szólásra. Kállai Gyula beszéde ta Kállai Gyula, majd így folytatta: A szocializmus építése több párt együttműködésével is le­hetséges. Sajátos történelmi körülményeink folytán nálunk 1948 után megszűnt a több­pártrendszer, s fejlődésünknek ugyancsak sajátos vonása volt az, hogy a többpártrendszer vissza­állításához mindig a hazai és a nemzetközi reakció fűzte reményeit. Ezzel szemben dolgozó né­pünk nagy történelmi győzel­mét, a szocializmus alapjainak lerakását egy párt, a mi pár­tunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével vívta ki! A tömegek odaadó alkotó munkája és pártunk iránt meg­nyilvánuló mélységes bizalma igazolja, hogy népünk túlnyo­mó nagy többségében nincs semmiféle társadalmi vagy po­litikai igény más pártok léte­zésére! A magyar nép a szocializ­mus teljes felépítésének nagy művét is egy párt, a mi pár­tunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével fogja megvalósítani. A szocializmus alapjainak lerakásával kiszélesedett a nemzeti összefogás társadalmi bázisa. Megnövekedtek tehát a lehetőségek arra, hogy a szo­cializmus teljes felépítésének szakaszában a népfromtmozga- lom még szélesebb körben, még eredményesebben tegyen eleget feladatainak városban és falun egyaránt. A Hazafias Népfront az utób­bi időben mind nagyobb fon­tosságú közjogi funkciót is be­tölt. A kormány összetételére, nagy jelentőségű törvények megalkotására pártunk Köz­ponti Bizottságával és népköz- társaságunk Elnöki Tanácsával együtt tesz javaslatot az or­szággyűlésnek. A népfront közjogi feladatai különösen megnövekednek most, amikor az országgyűlési választások is egyéni választó- kerületekben történnek majd. A népfrontszerveknek nagy munkát keli végezniük a jelölő gyűlések megszerve­zésével és a választások le­bonyolításában. Arra törekszünk, hogy a népfront még nagyobb mérték­ben járuljon hozzá szocialista államéletünk demokratizáló­dásához. Kedves elvtársak! A szocialista építésben él­éit eredmények és az erősödő szocialista nemzeti egység az alapja az állam és az egyházak között kialakult viszonynak is. A Központi Bizottság beszá­molója üdvözli és helyesli azt a párbeszédet, amely több nyu­gati országban most van Maira­Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! A magyar kommunisták és a ébbi magyar hazafi Önfeláldo- ó harcainak eredményeként ikerrel megoldottuk a szocia- ista forradalom két nagy zakaszának — a munkásha- alom megteremtésének és ki- pítésének, továbbá a szóda- ista termelési viszonyok létre- lozásánák — történelmi fel­adatait. Most forradalmunk larmadik nagy szakaszában va- yunk, amelynek célja a szo- íallzmus teljes felépítése ha- ánkban. Ezt tűzte népünk elé tártunk VIII. kongresszusa, ■zen munkálkodtunk az él­őéit négy évben; jelenlegi kongresszusunknak is ez a fő elszava. Társadalmunk döntő többsé- ;e magáénak vallja pártunk- lak a szocializmus teljes fel­ejtésére irányuló célkitűzé­sit és odaadöan munkálkodik negvalósításán. Ennek az egyetértésnek az ilapján formálódik a legszé- esebb körű nemzeti egység. Leninnek a proletárdiktatú­ráról szóló útmutatásai azt is tartalmazzák, hogy a munkás- latalom egyben a legszélesebb >sztá 1 yszövetség is a rnunkás- aSztály vezetésével.. Fejlődé­sünk jelenlegi szakaszában mi ba. az osztáij’szövfctseget a nemzeti egység politikájával valósítjuk meg. A formálódó, erősödő' szo­cialista nemzeti egység azonban nem jelenti azt, hogy az osztályharc már befejeződött hazánkban. Természetesen az osztályharc nálunk már nem a tőkések, a földesurak, a kulákok ellen folyik és nem utcai tünteté­sekben, sztrájkokban nyilvá­nul meg, hanem abban, hogy milyen sikerrel vezeti és irá­nyítja pártunk a legszélesebb tömegeket a szocializmus tel­jes felépítésére. Ennek megfelelően az osz­tályharc eszközei és módsze­rei is tovább változnak az ad­minisztratív és hatalmi eszkö­zöktől és módszerektől gazda­sági, ideológiai, szervezési és nevelési irányban. A szocialista nemzeti egység megszilárdításáért folytatott küzdelmünk szempontjából nagy fontossága van a Haza­fias Népfrontmozgalomnak. Többször elmondtuk már, de kongresszusunkon ismét hang­súlyozni kívánom: a számunk­ra a népfront nem taktika, ha­nem politikánk szerves része, amelyet nélkülözhetetlennek tartunk az osztály nélküli tár­sadalom megteremtéséért foly­tatott küzdelemben — mondói­kulóban katolikusok és kom­munisták között. Ez a párbe­széd nálunk lényegében már befejeződött, s az együttmű­ködés közös munkává érlelő­dött. A szocializmus építésének »agy munkájában a vallásos meggyőződésű emberek is be­csülettel részt vesznek, mert al apvető érdekeik őket is a szo­cialista társadalomhoz fűzik, egyetértenek azokkal a célok­kal, amelyeknek eléréséért a szocialista állam küzd. Két év­tized tapasztalatai az egyházi vezetők többségét is elvezették ahhoz a felismeréshez, hogy az állam és az egyházak kö­zötti együttműködés az egyet­len reális út Az állam és a katolikus egyház között kialakult normális viszony hozta ma­gával azt is, hogy álla­munk és a Vatikán meg­állapodást kötött. A Vatikán — történelme so­rán először — de jure elismer­te egy szocialista állam létét é§ a Magyar Népköztársaság­ban az állam és a katolikus egyház között kialakult vi­szonyt. A létrejött megállapodás népköztársaságunk nemzetközi sikere volt. Népünk egyre szilárduló nemzeti egysége nem jelenti azt, hogy hazánkban a szocia­lizmusnak már nincsenek el­lenségei. Vannak, sőt, az utób­bi néhány évben valamelyest élénkült is a tevékenységük, főként amiatt, mert úgy vélik, hogy a nemzetközi helyzet éle­ződése őket támogatja. De ezek ma már nem képeznek szervezett osztályerőt, csupán egyedekről, kis csoportocskák- ról van szó. Politikai muní­ciójuk vagy a hagyományos antikommunizmug kelléktárá­ból kerül ki, vagy pedig — s es a veszélyesebb — saját hi­báink, problémáink felnagyí­tásából, eltorzításából áll. Ezek a csoportok erős politikai és számos esetben közvetlen anya­gi támogatást is kapnak a nem­zetközi imperializmustól. E helyről is kijelentjük: senki sem támadhat büntet­lenül a nép állama, a nép ha­talma ellen! Népünk ellenségeivel szem­ben továbbra is a törvény teljes szigorát alkalmazzuk! Tisztelt kongresszus! Kedves Elv társak! A demokrácia alapkérdése volt és marad: kié a hatalom? A hatalom nálunk a munkás- osztályé, amely ezt a paraszt­sággal és az értelmiséggel szö­vetségben gyakorolja, vagyis a népé, s az övé marad a jövő. ben is! Azt akarjuk elérni, hogy dolgozó népünk még közvet­lenebbül, jobban, aktívabban éljen a demokratikus jogok­kal, mindenki, kivegye részét- üzeme, vállalata, termelőszö­vetkezete ügyeinek, de egyben községé, városa, megyéje, ha­zája országos nagy ügyelnek intézéséből is, és ily módon a gyakorlatban az eddiginél is jobban valósuljon meg az az igazság, hogy a nép a hata­lom birtokosa. Az új gazdasági mechaniz­mus bevezetése — többek kö­zött — a szocialista demokrá­cia kiszélesítését is szolgálja. A dolgozóknak több joguk lesz arra, hogy a helyi párt- és szakszervezeti szer­vek útján, de közvetlenül is beleszóljanak a termelés irányításába, a problémák megoldásába. Az állami és társadalmi szerveknek ellenőrző és rendelkező jog­körükkel élve biztosítaniuk kell, hogy az üzemek dolgozói­nak, a termelőszövetkezetek tagjainak hasznos javaslatai megvalósuljanak. Kállai Gyula ezután, a szó. cialista demokráciával kapcso­latos egyik téves nézetről szólt. Nemegyszer találkozunk olyan vélekedéssel, hogy a demokráciával és a szocializ­mussal együtt kell járnia a teljes egyenlőségnek. Országunkban az alapvető emberi jogok mindenkit egyenlően illetnek meg. de a keresetekben van különbség, — s kell is hogy legyen — a végzett munka szerint; sőt úgy gondoljuk, hogy az új gaz­dasági mechanizmusban a jo­gos megkülönböztetések még nőhetnek is! Éppen ezért fel­lépünk a káros egye-nlősdivel szemben. Valamennyi párt-, ál­lami és társadalmi szervim <s őrködjék azon, hogy a helyi vezetés mindenütt következe­tesen megvalósítsa a szocialis­ta elosztás elvét: kapjon töb­bet, részesüljön nagyobb er­kölcsi és anyagi elismerésben az, aki sokat, jól. hozzáértés­sel, eredményesen dolgoz,!:, viszont a hanyag, a lusta sa­ját zsebén is érezze magatar­tásának következményeit! A következőkben az állam- hatalom és az állami aazgata* néhány kérdéséről szólok. A párt vezette állam a mun­kásosztály legfőbb eszköze a szocialista társadalom felépítér sében. Államhatalmunk és állam- igazgatásunk, amely a demok­ratikus centralizmus elvei alapján a helyi tanácstól az országgyűlésig egységes egé­szet alkot, alapjában jól telje­sítette funkcióit. A szocializmus teljes felépí­tése érdekében azonban szük­ségesnek tartjuk, hogy a ve­zető testületek az eddiginél is' elmélyültebb, igényesebb, (Folytatás a 2. oldalon) Veres Pétet, Z, Nagy tereoe. Harrer Ferenc a kongresszus padsorában. (MTl-íote — FUpp Jenő felvételei

Next

/
Oldalképek
Tartalom