Népújság, 1966. november (17. évfolyam, 258-280. szám)

1966-11-13 / 268. szám

Gl VÁRÓ Bemutató és semmi más ? új lakók Tovább fejlődik Gyöngyös a fii. ötéves terv idején Milyen lesz Gyöngyös jö­vője? Nincs a városnak olyan lakója, akit ez közvetlenül vagy áttételesen ne érintene, akik szeretik városukat, a fej­lesztésére szánt tíz- és száz­milliók örömmel töltik el, ha nekik közvetlenül hasznuk nem is származik ebből. Akik vi­szont évek óta arra várinak, hogy lakásgondjuk megszűn­jék, az utcájukban út és járda épüljön, hogy legyen víz állan­dóan a csapban, gyereküket el tudják helyezni bölcsődében vagy óvodában,' a feleség ál­lást kaphasson, még nagyobb érdeklődéssel várják a követ­kező évek eredményeit. örülhet-e majd mindenki, lesz-e, aki csalódni kényszerül? hetven lakással rendelkezik, amiből a szövetkezeti lakások hányada még nem ismeretes. Ennek a lakásszámnak egy részét olyan célra kell felhasz­nálni. mint a népgazdasági ér­dekből történő üzemfejlesztés lakásigénye, a szanálások vég­rehajtásához szükséges tarta­léklakások biztosítása, de még közérdekű igények is léteznek, és csak ezek után kerülhet sor a lakossági igények figyelembe­vételére. Egyáltalán nem reménykeltő a helyzet azok számára, akik­nek lakáskérvénye már évek óta a tanács szakigazgatási szervénél pihen. Ezt látni kell, ezt meg kell mondani. I Százmilliók beruházásra I Honnan kezdjük a sort? A kü].tlna8il0bb tótel a vfcontai kukziT» banya és a hőerőmű beruházása. Ennek követkéz­re®1 a varos életében is je­lentkeznek, hiszen az ott doi- gozok részére Gyöngyösön épi- ^ lakasokat Az Egyesült kétszázötven- « • bővítésre, a a gyar megvalósítására. A MÁV Kitérőgyártó ÜV majdnem húszmilliót használ m korszerűsítésre. Megközelíti a negyvenmilliót az az összeg, melyből az ÉM Heves megyei Állami Építőipari Vállalat új ozponti telepét és irodaházát készítik el. Nem kell már so­káig várni az AIIÖV telephe­ly enek megépítésére, az úgy­nevezett Pacsirta-telep meg­büntetésére. Erre a célra ösz- szesen húszmilliót használnak Es lehetne folytatni a sort 8 „Vas- « Fémipari Vállalat, a Söripari Vállalat, a TÜZÉP aPatyolat, a FŰSZERT, az OTP-szekház, a Húsipari Vál­lalat. a ktsz-ek építkezéseivel, de ugyanígy a tizenhat tanter­mes szakközépiskola, a bölcső­dék es óvodák létesítésével és meg mindig nem szóltunk a jenire nem eléggé mutatós, de jelentős beruházásokról, ame­lyeknek következtében a köz­müvek az igényeknek megfe­jelő szintre emelkednek majd. íJJ™? lehetőségünk még a legfontosabb beruházások mmdegyikének felLmlSg hat meg arra, hogy ezek koyetkezmenyeit, hatását, meg- hatarozo erejét akárcsak érzé- Keltessük is, I Ezer lakás Külön keli szólnunk a la- ^«1. És mast csu- állami erőből ké- rendel 1í-aS-°k1 mennyiségével,- foglalkozunk, \ akossag nag-v részét, mindazokat, akik hosszú évek hogv ./emenykednek abban, fáshoz jutnak, korszerű kaTimknek megfeIel° lakást aapnak, a programnak ez a nesze érdekli főként Summázva azzal kezdhetjük ezer h°8y összesen ezer lakas készül el a harma­várofKeVeS terv időszakában a árosban, amelyeknek költsé­StjS™ erőforrások biz­SzamerP!akáu!, Nagyon nagy u>, :. E so hallásra mindenki­&ke?meí kelthet a reménv­kedoket megnyugtathatja, de k a al>talan bizakodást már kezdetben le kell hűtenünk! a Neh^er lakásbó1 'hétszázzal Lííehefipari Minisztérium ren- a fontai beruházás k^n?Ík gaJJaí az ott dolgozók napjak majd meg. V^tr0níSZáZ lakással rendel- K5f*k a f31?305- amiből százhúsz szövetkezeti, és ebben az év­ben mar gazdára is talált. Ta- 3y nyolcvan lakással teljesí­tette túl az építőipar a tervét, Emiket mar régen elfoglaltak fi lakok. Tavaly és az idén több mtnJ háromszáz család lakás­gondját tudta rendezni a ta­nács, de a jövőben már csak A fejlődés kö­vetkezményei Lassan kettészakad a város. Kialakult már egy modern, lé­nyegében mindennel ellátott része, ahol a lakók kényelme­sen élhetnek, és megmaradt a városnak az a része, amelyik közvetlenül a központ mellett található, régi, alacsony, zsú­folt, levegőtlen lakások és há­zak, szűk utcák, rossz útviszo­nyok és közvilágítás, víztelen- ség kíséretében. Mintha meg­rekedt volna itt az élet. Mint­ha legalább két évszázaddal maradt volna vissza. És mind­ez alig ötven méter távolság­ban a forgalmas, fényes főút­vonalaktól. Mi lesz ezeknek a sorsa? Szanálásukra egyhamar nem kerülhet sor. A tanács arra tö­rekszik, hogy a különböző üze­mek lakásépítkezéseit ezekre a helyekre terelje, így tudjon a korszerűsítésért fokozatosan, ha hosszú távra is, tenni vala­mit. De a Szabadság téren meg­építendő OTP-székház is ezt a célt szolgálja. A Kálvária­dombon folyó sorház-építkezés szintén. És általában a társas­házak megépítésének szorgal­mazásával, elősegítésével az elavult városrészek megfiata­lítását akarja elérni a tanács. A lakosságnak azonban szá­molnia kell azzal, hogy ezen­túl a szövetkezeti lakások, a sorházépítkezések a legjárha­tóbb és legeredményesebb módjai annak, hogy lakásgond­ját megoldja. Ez a valóság, et­től mást ígérni, felelőtlenség lenne. I Hirtelen növekedés Éppen a nagy beruházások miatt kell számolni azzal, hogy a következő néhány évben mintegy hatezer fővel no meg a város lakóinak a szama. Ez a nagyarányú, gyors növeke­dés nagyon sok gondot okoz. iskola, óvoda, kereskedelmi ha lózat, kulturális létesítményé vonatkozásában. Hogyan, lehet itt az összhangot megteremte­ni, mire képes a tanács? Szükség van arra, hogy a különböző vállalatok beruhá­zásait követő anyagi lehetősé­geket, amelyek a kommunális létesítmények célját szolgál­ják, tárcaközi vállalkozásban, a tanács koordináló tevékeny­sége alapján használják fel. Hogy ez megvalósulhasson, nem elegendő hozzá csupán a tanács törekvése, hanem az ér­dekelt üzemek megértése is szükséges. Ha azt vesszük pél­dául, hogy az Izzó kétszázot- venmilliós beruházását követő kommunális igényeket szolgá­ló összeget le akartak venni, ez a példa is mutatja, hogy így nem lehet a fokozódó igénye­ket kielégíteni a vár<»t»n, mert nincs honnan fedettet biztosítani hozza. Df a nagyon szükséges, új művelődési ház megépítése sem képzelhető el másként, csak úgy, hogy a kü­lönböző tárcák ilyen rendelte­tésű összegeit egy kalapba ten­ni, mert mi értelme flenne Pipishegyen és az eromuned is külön-külön építeni egy mű­velődési házat, amikor ott nem tudnának vele mit kezdem, | Optimizmussal Nem szeretnénk valami el­keseredést sugalló hangulatot teremteni mindazzal, amit el­mondottunk. Tény, hogy a va­ros közeli és távoli jovoje nemcsak örvendetes fejlodcst biztosít, hanem egy sor xe- szültséget is okoz a la­kosság körében ez a hirtelen ütemű növekedés. , örülünk annak, mmt ahogy mindenki örülhet, hogy Gyön­gyös előtt ilyen szép jovo ah. Annak viszont nincs érteimé, hogy behunyjuk a szemünket a várható nehézségek előtt. A városi tanács sem ex* teszi, legutóbbi ülésén is higgadtan, felelősséggel vette szamba az összes körülményeket, es ezelc nek ismeretében olyan hat3”?' zatokát hozott, amelyeknek fel adata az átmenetileg kialakuló feszültségek feloldása. ; Gyöngyös a harmadik oteves terv során is tovább gazdago­dik tovább városiasodig, felnő a korhoz, amely felnőtte válá­sát lehetővé teszi. __ G. Molnár Ferenc Öröm nézni a sütőipari termékeknek azt a bő ■választékát, amivel a gyöngyösi Szövet­kezet utcai csemegeüzletben találkozott a gya­nútlan vevő. Itt és ekkor döbbent rá, hogy | mennyi minden készíthető a kenyéren és a j kiflin kívül, milyen sokféle péksüteményt nem I látott eddig. Ez a bemutató ugyanis hasonlított azokhoz az ipari vásárokhoz, amelyeken a közönség érdek­lődését szokták felcsigázni, és tudtára adni. hogy mit vásárolhatna meg, ha gyártaná eze­ket a termékeket az ipar és árusítaná a keres­kedelem. Valahogy úgy, hogy mindent a szemnek, semmit a kéznek. Vevő, aki csodálkozva vetted tudomásul, hogy kifliből is legalább ötfélét lehet csinálni, hogy a buktától kezdve a barheszig lehet ké­szíteni süteményeket, ámulj a választékon, de hiú reményeket ne táplálj. Amit láttál, az csak a lehetőség. De nem áru a szó közönséges értel­mében. hiszen rendszeresen nem vásárolható meg. Csak a bemutató idején. Hogy miért? Mert az üzlet nem tudja hol elhelyezni ezeket a készítményeket, nem tud nekik helyet biztosítani. Az önkiszolgáló rend­szerben minden négyzetcentiméternek nagy az értéke, csínján kell vele bánni. Hely tehát nincs. Igaz, a vállalat vezetősége már régebben ígért egy pultot az üzletnek, ebben a pultban helyet kaphatnának a most bemutatott sütemé­nyek is, de a pult még nem érkezett meg, az ígéret pedig alkalmatlan „eszköz” bármilyen áru elhelyezésére is. Kár, hogy a vásárlók ezt nem értik meg, és abban a hiú reményben ringatódznak, hogy a sokféle péksüteményt a jövőben állan­dóan megvehetik. Valami hasonló következményük szokott lenni a cukrászati bemutatóknak is. Gyöngyö­sön ilyet is lehetett látni a Lenin úti presszó­ban, az előbb említett pékáru-felvonultatással egy napon. Itt is megcsodálhatták mindazokat a gusztusosabbnál gusztusosabb, csokoládés és marcipános készítményeket, tortakölteménye­ket, amik néhány órára felbukkantak, aztán ismét a feledés homályába merültek. No, jó, itt talán más a helyzet: a cukrászat azt akarja tudatni a kedves vevővel, hogy különböző ün­nepi alkalmakra milyen bő választékkal tud szolgálni, milyen kifogástalan mértékben len­ne képes a legkényesebb igényeket is kielé­gíteni, ha a napi használatra, meg is marad a krémes, a mignon, a csokoládétorta nem éppen széles skálájú választéka mellett. Tudja csoda ... Ha már bemutatunk va­lamit, azért tegyük, hogy ajánljuk,kínáljuT': ezt tudjuk nyújtani, tessék vásárolni. Ha vedig nem tudjuk rendszeresen biztosítani az Íny­csiklandó süteményeket, ne izgassuk fel fölös­legesen a kedélyeket. A péksütemények eseté, ben talán azon a bizonyos pulton mégse múl­jék ... ! Az ígéret szép szó ...! A cukrászsüteményeknél pedig — no. n már nem olyan egyszerű. Bár a választék bő­vítése bizonnyal haszonnal járna. (g. mól—) NEB-dosszié Helyzetjelentés a textíliák árleszállítása után Nyolc hónapja, hogy leszál­lították a textíliák árát. Mint­egy 1500 termék ára lett ala­csonyabb. Az árleszállíás kö­rét és mértékét úgy választot­ták meg, hogy eredményekép­pen különösen az alacsony jö­vedelmű rétegek ruházkodási költségei csökkenjenek. Illeté­kesek ígérték akkor: rendkívül nagy gondot fordítanak arra, hogy aminek az árát leszállí­tották, azt kapni is lehessen a boltokban. Két hónapon át, széles körű vizsgálat során gyűjtött tapasztalatokat a He­ves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság, hogy az árleszállítás eredményeit, hatását felmér­je, összegezze. Vizsgálták a leszállított árú ruházati cik­kek termelésének és forgal­mának helyzetét, a választékot, áz iparnak és a kereskedelem­nek a jelentkező igények ki­elégítésére tett közös lépéseit, s azt is, hogy nem történtek-e „visszaárazások”, minőségrom­lások egyes áruknál. A rossz példa kevés A „visszaárazásokra”, egyes áruk minőségromlására csak kevés rossz példát gyűjthették a népi ellenőrök. Nem dicsér­ték a Cent, Ernőd, Judit és Fantázia nevű kártolt szöve­teket — súlyuk kisebb, fonal­anyaguk gyengébb összetételű, mint volt az árleszállítás előtt. A Láma öltönyt a lazább szö­vés, az erős kikészítés miatt 106& november 13., vasárnap Viharra fordult az idő, erősen viharra. Behunyta sze­mét az ég, sűrű, megduzzadt felleget hozott a váratlan hi­deg szél... ... dlcsendesedett a terem, kiosztották a cédulákat... Közeledett a vihar, birkóz­ni kezdtek az egymást öle­lő ágak. összedörzsölődtek a magas jegenyefák... — ... ismertetem a szava­zás eredményét, harminchá­rom, kettő ellenében a tag­ság ... x Megjött a vihar, váratlanul, szele hideg, csípős ... Arcából elszökött a vér, ráncai összeestek, agya el­tompult, maró melegség szo­rította össze testét. Könnyek csordultak a ráncok közé, el­nyelt, tort szavak verődtek vissza a falakról __ — C sáky Laco, Bíró Antal, Hideg Károly, meg a többi­ek, mind itt vagytok, hát szóljatok, ha nem mondok igazat. Tizenhat évvel ezelőtt, amikor megválasztottatok, azt mondtátok: ne félj. Pali, csak bátran, szóljál ha- kell, melletted vagyunk. ránk mindig számíthatsz. Így volt, ezt mondtátok, emlékeznetek kell rá! Azt sem tudtam, mi­nek megyek neki, de hozzá- tnatam. Küszködtem.* szen­vedtem, káromkodtam, hara­' nudtam. örültem, csináltam | "honvan tudtam, bírtam. Ti­zenhat év a tanúm rá, hogy így nőit. Tizenhat év után a Őszi vihar tagság leszavazott, itt állok előttetek, nem kellek, fölös­leges emberré váltam, nincs rám szükségetek. Mondjátok meg, ide, a szemembe mondjá­tok, miért lettem egy­szerre rossz, elvetni való, mi­ért, mit vétettem? Ki volt ebben a<z üzemben az első kommunista?! Ki? No. mond­játok meg, emlékezzetek! Hát nem én? Ezt senki sem vehe­ti el tőlem. Ötvenhatban ki fogta meg elsőnek a fegyvert, hogy megvédje ezt a gyárat, ki dolgozott az utolsó percig is? Tudom, nem voltam egye­dül, nem hagytatok magam­ra, a-kkor nem. Most meg le­szavaztatok, hát honnan jöt­tünk mi, hová tartozunk mi, egymásra törünk, egymást marjuk? Zárjatok már ki a pártból is, némítsatok meg örökre. Mi az én bűnöm, mi ba­jotok lett velem, ezt érdem­iem? Felfa-ljuk egymást, le­szavazzuk? A szívemet vet­tétek ki most belőlem, a szí­vemet __ Cs endesedett a vihar, az el­fáradt esőcsennek egyre hal­kabban kopogtatták az út kö­vét ... «— Nincs jogom számon kérni. Fekete Pali, de itt. a tagság előtt bevallom: én. Bíró Antal, régi cimborád, öreg lakatostársad, nem sza­vaztam rád. Nem értelek té­ged, Pali, nem értelek. Nem feledkeztünk meg mi arról, amit tizenhat évvel ezelőtt mondtunk, dehogy feledkez­tünk. Sőt, nagyon is jól csi­náltuk, ma is azt mondanánk. Nem csalódtunk mi benned, Pali, nem akar téged senki sem megnémítani. felfalni, a szívedet is ott hagytuk, ahol volt. Nem erről van most itt szó, Pali, nem erről. Emlé­kezz csak, Pali, a múlt hó­napban kiselejteztetek egy esztergapadot a kettesben. Sajnáltam azt a vén szerszá­mot, az volt az első ott a mű­helyben. és odaszóltam ne­ked: Pali, hagyjátok még itt. nem kell még ezt kicserélni. Felragyogott a szemed, gyor­san rávágtad: nem dobjuk el, Toncsikám, csak kicseréljük. Csak jobban lehet ezzel az új géppel dolgozni, masabb ez már mint a régi ■ .. Hát, Pali, erről van szó most itt is. Pontosan erről. Ne értsél félre, PaJi, de meg­tetted a magadét, de hát ti­zenhat év azért mégiscsak hosszú idő, Páli. Nem tör itt ellened senki, miért törne, de hát az az új esztergapad, ahogyan mondtad, már mégis­csak új, jobban lehet vele dolgozni. érték vádak. A férfi banlonin- gek minősége is átalakult — szövése, kötése ritkább, la­zább, s a színe is fénytelen. A Zalaegerszegi Ruhagyár egyik termékének árát 210 fo­rintról 185 forintra csökkentet­ték; aztán ugyanezen a ter­méken megváltoztatták a gom­bot (?!), a 185 forinthoz hozzá­csaptak még 25-öt, s most már megint ott vannak, ahonnan elindultak: 210 forintnál. A Hódmezővásárhelyi Finomkö­töttárugyár 43185-ös modell- számú kártoli; kuliját 170 fo­rintról 153-ra csökkentették, aztán a kuli új modellszámot kapott, a régebbi 170 forintos árral. Megtakarított milliók A vizsgálat egyértelmű meg­állapítása: a párt és a kor­mány február 1-i, a ruházati cikkek árleszállítására vonat-, kozó intézkedése helyes volt. A lakosság a legtöbb árleszál- lított cikkből lényegesen többet vásárolt, mint korábban, ugyanakkor az előre tervezett megtakarítást is‘elérte. Heves megye lakossága — rögzíti a NEB vizsgálata — az árle­szállítás eredményeként az el­ső félévben mintegy 10—11 millió forintot takarított meg. Nem mondhatjuk, hogy az árleszállítást követő idő min­den bosszankodás nélkül telt el. Az intézkedés váratlanul érte a kereskedelmet, de a ter­Erröl van szó, Pali, semmi másról... Foszladoztak a felhők, tisz­tulni kezdett az ég, kellemes esőszag keveredett a sűrű ci­garettafüstbe ... — Egy jó félévvel ezelőtt hazafelé menet azt mondtad. Pali: azon töröm a fejem, Karcsi, hogy lemondok. Tu­dod, bonyolult ez már ne­kem, nem olyan ez már, mint a régi. Több, nehezebb, szövevényesebb. Kevés itt már a tapasztalat, messzire, sokfelé kell már egyszerre látni. így volt, Pali? Bizto­sam emlékszel, rá. Hát akkor miért volt erre szükség, Pali, miért csináltad. Olyan dolgo­kat emlegettél, hogy ha nem hallom, nem hiszem el. Ne hidd Pali. hogy fölösleges ember lettél, megvan a te munkádnak az eredménye. Nem érdemelsz te egy rossz szót sem, csak lásd be, Pali: tizenhat év igen nagy idő. és az az igazság, amit itt Ton­est elmondott, meg amit ne­kem fejtegettél. Ismerd el, Pali. próbáld megi Nem szé­gyen ez. Pali. nincs neked szegyellnivalód, bárcsak sok ilven ember lenne maid a következő tizenhat énben is. mint te voltál. Vedd úgy, hogy most itt mi erre szavaz­tunk ... Melegebb lett a levegő, frissebb. Nagy vihar volt, de nem tett kárt semmiben ... Koós József melőágazatot is. A boltokban nagyrészt olyan „elöregedett,” készletek álltak, amelyek nem kellettek senkinek, még ala­csonyabb áron sem. Egyes ke­reskedelmi szakemberek, pél­dául a kártolt gyapjú ruházati cikkek esetében, olyan követ­keztetéseket vontak le a ta­pasztalt jelenségből, hogy a kártolt gyapjú holmik már nem kelendők, nem igénylik a vásárlók. A népi ellenőrzési vizsgálat, éppen a téves keres­kedői vélemények ellenében, megállapította, hogy a korsze­rűbb naártású, divatosabb szí­nű és mintájú anyagok igenis keresettek! Átmeneti zavarok, váiaszté- ki., ,hiányosságok mutatkoztok különösen az ágyneműknél. Nem volt gazdag választék a boltokban a szintetikus, a hab- és műselyem .alsóruházati cik­kekből, egyes cipőféleségekből. Ezek bosszankodást, visszatet­szést keltettek a vásárlókban, s nem kis mértékben e zavarok­nak köszönhető, hogy a leszál­lított áruk iránti kereslet már­cius és április után erősen lanyhult. Készülődés az őszre és a télre Ötvenkét kereskedelmi egy* séget, boltokat, nagy- és kis­kereskedelmi vállalatokat el­lenőriztek a népi ellenőrök, s nem maradt ki a körből a he­lyi ipari ruházati termelés vizs­gálata sem, amely, mint a NEB összefoglaló jelentése rögzíti, nem, kielégítő mértékben szol­gálja a megye lakosságának jobb ellátását. Képet kaphatunk a vizsgálati anyagból arra is: lesz-e ele­gendő olcsó ruhanemű őszre és télre? Összességében a ruházati cikkek második félévi készle­tét kedvezőnek mondhatjuk. A nagykereskedelmi vállalatok lényegesen nagyobb és válasz­tékosabb árukészlettel rendel­keznek, s ezeket folyamatosan szállítják a kiskereskedelmi egységeknek, amelyek idejé­ben, még a szezon előtt meg­rendelték az őszi-téli árukat. Női nylonharisnyából például 50 000 pár, férfi Neva-ingből pedig 28 000 darab vár értéke­sítésre. A jobb minőségű férfi és női kártolt szövetek, a női és lányka kártolt ruhák, a barhend ingek, s a női „pömsz” cipők hiányos ellátásával azon­ban számolnunk kell. El kel! ismerni, valóban rendkívüli nagy gondot fordí­tanak az illetékes szervek arra, hogy aminek az áfát leszállí­tották. azt kapni is lehessen a holtokban. Ám, hogy mind ke­vesebb legyen a hiánycikk» többet kell termelnie az ipar­nak, korszerűbb'árukat, gazda­gabb választékban. Az ellát® javításában feltétlenül számS* tünk a helyi ipari vállalato!! segítségére is. (pataJttfI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom