Népújság, 1966. november (17. évfolyam, 258-280. szám)
1966-11-12 / 267. szám
Tanácskozott az országgyűlés Uj választójogi törvényünk a legkorszerűbb A napirenden levő, s az eddiginél lényegesen demokratikusabb választójogi törvénynyel azonban nem állunk meg a szocialista demokrácia fejlesztésének útján. Szükségesnek tartjuk az országgyűlés szerepének, hatáskörének növelését. Véleményünk szerint szocialista építésünk, fejlődésünk mind több kérdését leéli az országgyűlés elé vinnünk. Meggyőződésem, hogy most, amikor egész- állami életünkben — az országgyűléstől a helyi tanácsokig — az építőmunka kerül előtérbe, lényegesen növekedni fog az országgyűlés szerepe. Az országgyűlés fontos fóruma lesz a különböző törvények előkészítésének. megalkotásának, az új gazdasági mechanizmus gyakorlati végrehajtása ellenőrzésének. A gazdaságirányítás reformja és az üzemi önállóság, az üzemi demokrácia fejlesztése maga is elősegíti a demokratizmus általános fejlődését. Növekedni fog a dolgozók közvetlen beleszólási joga az üzemek életébe, növekszik az üzemek vezetőinek önálló döntési joga és bővül. • szélesedik a szakszervezetek jogköre. Megnő az üzemi pártszervezetek határkőre és felelőssége is. A tervezés módszerének korszerűsítése és az állami hatóságok gazdaságirányító tevékenységének lényeges módosulása is a demokrácia fejlődésének irányába hat. Mindent egybevetve, nyugodtan állíthatjuk, hogy új választójogi törvényünk —, ha a tisztelt országgyűlés elfogadja — a szocialista választójogi törvények sorában a legkorszerűbbek közé emelkedik. Ilyen választójogi törvényjavaslatot csak olyan társadalmi rendszer kormánva terjeszthet elő, 8tnely szilárdan maga mögött érzi a tömegek támogatását, mert politikája megfelel a nép érdekeinek. Pártunk kongresszusi céljai egyetértésre találtak az ország dolgozói között tunk IX. kongres.szuea. Szocialista hazánk életében, továbbfejlődésében mindig fontos állomást jelentenek a párt kongresszusai, A párt legfelsőbb fórumán megvizsgáljuk építő- munkánk eredményeit, a munkában felmerült nehézségehet. és szocialista fejlődésünk főbb Irányát. Pártunk kongresszusi céljai egyetértésre találtak az ország dolgozói között. Egész közvéleményünk állásfoglalása az, hogy folytassuk az eddigi politikát, a gazdasági mechanizmus reformjának végrehajtásával határozottabban, következetesebben szilárdítsuk, fejlesszük tovább országunkban a szocialista termelési viszonyokat Fejlesszük tovább, korszerűsítsük szocialista tervgazdálkodásunkat, hogy az ország rendelkezésére álló szellemi és anyagi erőforrásokat még ésszerűbben használhassuk fel fejlődésünk, a dolgozó nép életkörülményeinek további javítása érdekében. Apró Antal befejezésül aláhúzta, hogy az új törvény szocialista társadalmunk, államunk demokratizmusát fejleszti tovább. A törvényjavaslatot valamint az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának írásban adott jelentését, illetve a módosító javaslatokat az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. A dolgozók fokozott bevonása a közéletbe Apró Antal nagy tapssal fogadott beszéde után dr. Deseő Jenő Borsod megyei képviselő szólalt fel. Üdvözölte a törvényjavaslatot, amely — mint mondotta —, elősegíti a dolgozók fokozott bevonását a közéletbe, « kisebb-nagyobb közösségek ügyeinek Intézésébe. A továbbiakban a képviselői területi munka tapasztalatairól, a mezőkövesdi járás ói Borsod megye életéről, goncík jairól beszélt. A választójogi törvényjavaslatot elfogadta, s íFoljjUitás a X oldalon) lampolgárok beleszóljanak a közügyekbe. Még inkább így lesz ez a jövőben a gazdaság- irányítás új rendszerében, a tanácsok és a parlament' szerei pének, hatáskörének növekedésével, a szocialista demokrácia fejlődésével. A mi rendszerünkben húsz év alatt kialakult egy ésszerű politikailag hasznos munkamegosztás a párt, az állami szervek és a tömegszervezetek között. Pártunk IX. kongresz- szusa irányelveiben nagy súlyt helyezünk állami életünk demokratizmusának fejlesztésére. Abból indulunk ki, hogy a legfontosabb „az alapvető, a dolgozó tömegek politiKai tudatának fejlesztése, rendszeres, sokoldalú tájékoztatása, és olyan politikai légkör megteremtése, amelyben kötelességüknek érzik, hogy mint az ország gazdái, részt vegyenek minden fontos kérdés eldöntésében”. Az előttünk tévő törvény ennek a célkitűzésnek a megvalósítását segíti elő. Mindnyájan tudjuk, hogy a szocializmus teljes felépítése hosszabb távú programot jelent. Az előttünk álló új feladatok azonban máris szükségessé teszik, hogy az ország- gyűlés munkáját tovább fejlesszük. Az új választó’ogi törvényjavaslat nemcsak választási rendszerünk további demokratizálódásának a feltételeit teremti meg, hanem a képviselők, a tanácstagok aktívabb részvételével erősíteni fogja államszervezetünket is. amely az országgyűléstől, az Elnöki Tanácstól és a Minisztertanácstól kezdve a helyi tanácsokig egységes egészet alkot, — biztosítva pártunk politikájának érvényesülését a szocialista társadalom felépítéséért folytatott harcban. nyai vannak, több párt tevékenykedik majd a szocialista társadalomban is. Mi meggyőződéssel állítjuk, hogy a többpártrendszer nem ismérve a demokráciának. A Horthy-Magyarországon volt többpártrendszer, ennek ellenére nem ütötte meg a polgári demokrácia mértékét sem. A burzsoá országokban ma is vannak különböző pártok, de senki sem állíthatja, hogy ott nem a tőke parancsol. Azt, hogy a burzsoázia politikai pártjai között milyen kevés a különbség, tapasztalhatta az, aki a legutóbbi USA- elnökválasztásnál Johnson elnökségére szavazott, és mégis lényegében Goldwater politikája került megvalósításra. Mit változtat az angol tőkések hatalmán az, hogy pillanatnyilag őfelsége volt ellenzéke, az angol Munkáspárt kormányoz. Azoknak a burzsoá politikusoknak és újságíróknak, akik tőlünk a többpártrendszert kérik számon, nem az fáj, hogy nálunk egy párt van, hanem az, hogy ez a párt a munkásosztály, a dolgozó nép pártja, a kommunista párt. A demokrácia első ismérve, hogy melyik osztály van hatalmon. A burzsoá és földesúri hatalom csak a vagyonosoknak biztosít demokráciát. Nálunk a munkásosztály, a dolgozó nép van halaimon és ez biztosítja a legszélesebb tömegek részvételét a választásokban, a törvényhozásban, a közügyek intézésében, a vállalatok és intézmények, a társadalmi szervek sokirányú tevékenységében. Társadalmunk ezernyi módon teszi lehetővé, hogy az áltól függ, a törvény mindig csak ennek tükröződése. Amikor hazánkban megszűnt a kizsákmányoló osztályok uralma és a hatalmat a nép vette kezébe, választójogosultak lettek a munkások, a dolgozó parasztok, közöttük a nők és a fiatalok millióL Lehetővé vált, hogy a dolgozók képviselőiket azzal a megbízással küldjék az államhatalom választott testületéibe, hogy ott a nép érdekében tevékenykedjenek. így kerültek ezékbe a padsorokba munkások és munkásnők, dolgozó parasztok és parasztasszonyok, a néppel tartó értelmiségiek és a népből származó politikai és társadalmi vezetők. így vált lehetővé, hogy a megyék, a városok, a községek vezetése, a tanácsok százezrek számára biztosítsák a köznevekbe való beleszólást. Ezután Apró Antal hangsúlyozta: Mostani törvényjavaslatunk fő célja, hogy oly módon tegyük még demokratiku- sabbá választási rendszerünket, hogy választópolgáraink ne csak a politikánkra szavazhassanak, hanem közvetlenül a politikát képviselő személyre is. A képviselők és a választópolgárok kapcsolatát közvetlenebbé teszi, és a képviselő felelősségét jelentős mértékben növel; az egyéni választókerületi rendszer. E rendszer alapján — az országgyűlésben végzett tevékenység mellett — a képviselői megbízatás egyben állandó kapcsolatot jelent a képviselő és választói között. Része ennek a kapcsolatnak az is. hogy a képviselő rendszeresen beszámol választóinak. A választók személyesen Is felkereshetik képviselőjüket, közügyekben és egyéni ügyekben egyaránt. A képviselő, amennyiben a Parlamentben és a választókerületében nem tesz eleget kötelességeinek. vagy megbízatására más okból méltatlanná válik, visszahívható. Az egyéni választókerületi rendszerre való áttérés nagymértékben megnöveli a jelölés munkájának fontosságát épést jelentene t működése mus építése kizárja a többpártrendszert. Egyes szocialista országokban ma is több politikai párt működik, de ezekben az országokban is a szocializmus épité- . sének közös platformján működnek együtt a pártok. Azt pedig, hogy a mai kapitalista országokban hogyan lesz majd a szocializmus építésének idején, eldöntik ezen országok ’ népei. Feltehetően azokban az országokban, amelyekben a klasszikus parlamentéi!» demokráciának nagy hagyomáMindenki tudja — sőt kevésbé elfogult ellenfeleink sem tagadják —, hogy hazánkban pezsgő, eleven, demokratikus a közélet. A ml rendszerünkben száz- és százezer aktív közéleti ember van, sok százezer patrióta. kommunista és pártonki- vüli, aki szívén viseli az ország fejlődését, városa. községe ügyeit és szívesen végez érte munkát, nem fizetségért, hanem szocialista hazafiságből. Milliók örülnek őszintén, ha felépül egy új, modern lakónegyed, esy új gyár. üzem, vagy Iskola. Amikor 1964-ben az Erzsébet hidat felavattuk, heteken hónapokon át a budaoesMek és vidékiek százezrei jártak csodájára —. most pedig százezrek büszkék, őrülnek az Em- ke-alul járónak. Ebben a közéleti érdeklődésben, aktivitásban, ebben a hazafias büszkeségben hatalmas teremtő erő rejlik. Segíteni kell, hogy ez az erő fejlődjön és teret kapjon a kezdeményezésben, a szocialista építőmunkában, egész né- í'nk javára. Tisztelt Országgyűlés! E hónap végén ül össze páxAz egyéni választókerületi rendszerben ugyanis nem lesznek pótképviselők. Erdei Ferenc végül kérte az országgyűlést, hogy az új, egységes választójogi törvény tervezetét a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság módosító javaslataival együtt fogadja eL Az elnöklő dr. Beresztóczy Miklós ezután szünetet rendelt el. Szünet után Pólyák János elnökletével folytatódott az ülés. A törvényjavaslat vitájában elsőként Horváth Károlyné budapesti képviselő szólalt fel. Hangsúlyozta, hogy az új választójogi törvény tervezete mind tartalmában, mind céljában a szocialista társadalmi viszonyok további fejlesztését, a közéleti demokratizmus szélesítését szolgálja. A törvényjavaslatot a képviselő elfogadta, s az országgyűlésnek is elfogadásra ajánlotta. Ezután Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja emelkedett szólásra. zéde tásra Jogosult! Nálunk ma a 18 éven felüli egész felnőtt lakosság rendelkezik választójoggal — kivéve azt a csekély töredéket, akiket a törvény rendelkezései kizárnak. A kapitalista országokban a választópolgárok távolról sem élnek választójogukkal any- nyian, mint nálunk, és az uralkodó párt vagy pártok éppen csak, hogy elnyerik a szavazatok többségét. Nem szólva most a tőkés választás és korteshadjárat ezernyi csalásáról. A szocialista rendszer erejét, a választóknak a politikánkkal való egyetértését viszont mutatja, hogy 1963-ban a választók több mint 97,0 százaléka élt választójogával és a megjelentek több mint 98 százaléka a Hazafias Népfront jelöltjeire adta le szavazatát. Az, hogy egy választási rendszer demokratikus-e, vagy sem, az a társadalmi rendszerNálunk vissza! a több pár üj választójogi törvényünk még inkább biztosítja azt, hogy olyan embereket jelöljenek és válasszanak meg. akik élvezik a választók bizalmát. Milyen programot kell képviselniük azoknak, akik a választók bizalmát meg akarják nyerni? Szilárd meggyőződésem, hogy társadalmunkban az új törvény alapján is csak az kaphatja meg a választók többségének szavazatát, aki a párt, a Hazafias Népfront politikájával. a szocializmus építésének programjával' áll választói elé. A jelöltek között lesznek munkások, parasztok, értelmiségiek, párttagok és pártonkívüliek, a szocializmus építésével egyetértő vallási személyiségek, de mindnyájan a Hazafias Népfront jelöltjei. Lehet, hogy egyes választókerületekben több jelölt is lesz, de a politika, amit képvisel, a program, amivel fellép, egy és ugyanaz. Nálunk nincs többpártrendszer, nálunk egy párt van —■ a Magyar Szocialista Munkáspárt, amely szervezi és vezeti népünk harcát a szocialista társadalom felépítéséért, a Magyar Népköztársaság felvirágoztatásáért, a nemzet felemelkedéséért. Nálunk a politikai fejlődés úgy alakult, hogy a többpártrendszer lekerült a napirendről és egy pártrendszer alakult ki. Pártunk programja kifejezi és képviseli valameny- nyi dolgozó osztály érdekeit és töretlenül harcol azok megvalósításáért. Ma társadalmunk a szocializmus építésében egyaránt érdekelt baráti osztályokból és rétegekből áll. A történelmi fejlődés úgy alakult, hogy nálunk visszalépést jelentene a több politikai irányzat, töbl párt működése. Ez azonban nem jelenti, hogy a szociális lasztókerületek, illetve tanácstagok számának alsó határát. Az eredeti elképzelések szerint ugyanis jó néhány esetben túlságosan felduzzasztottak volna a tanácsok választott testületét, nem állt arányban a lakosság és a tanácstagok száma. Ugyancsak a bizottságban helyet foglaló képviselők kezdeményezésére javasolják: a végleges megfogalmazásban adjanak nagyobb hangsúlyt annak, hogy a szavazatszedő bizottságok — hivatásuknak megfelelően — gondosan őrködjenek a választás törvényessége fölött. dett helyekre évente kétszer gében, választókerületi, illetve szavazatszedő bizottságában nem vállalhat tisztséget. Hangsúlyozta: a Jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság helyesnek tartja, hogy a megüresedett képviselői, illetve tanácstagi helyek betöltésére évente kétszer tartsanak pótválasztásokat. » Antal bes (Folytatás az 1-es oldalról.) tatta kifejezésre azzal is, hogy mind a képviselőknél, mind a tanácstagoknál kiemelte a beszámolás rendszerességét. A törvényjavaslat előadója végül a bizottság néhány egyéb módosító javaslatát indokolta. Elmondta: a közvélemény óhajának megfelelően indítványozzák, hogy a kifüggesztésre kerülő választói névjegyzékben ne tüntessék fel az életkort. Javasolták, hogy a városokban mérsékeljék a tanácstagi váA megüresei pótválasztások Ez azzal kapcsolatban merült fel, hogy a választók nem mindegyike él a titkos szavazás jogával; Utalt arra, hogy a bizottság helyesnek tartaná, ha módosítanák a törvényjavaslat 32. paragrafusának fogalmazását, s egyértelműbben mondanák ki: a képviselő- vagy tanácstagjelölt a saját választó- kerületének választási elnökséApr< Engedjék meg, hogy e nagy jelentőségű törvényjavaslat néhány fő vonásával, társadalmi jelentőségével foglalkozzam — kezdte beszédét Apró Antal, majd így folytatta: — Közismert, hogy az elmúlt években népköztársaságunk politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális élete Jelentősen fejlődött; — erősödött szocialista rendszerünk, erősödött államhatal- munka, a proletárdiktatúra állama; — gyarapodott és fejlődött, Javultak az emberek életviszonyai és munkakörülményei; — dolgozó népünk eredményei növelték hazánk nemzetközi tekintélyét is. Az elért eredmények, a politikai és gazdasági életünkben bekövetkezett változások lehetővé és szükségessé teszik, hogy a népi államunk demokratizmusának további erősítéseként, most új választójogi törvényjavaslatot terjesszünk a tiszteli országgyűlés elé, A továbbiakban rámutatott: Államunk és rendszerünk alapvető jellemzője a szocialista demokratizmus, amely mindjobban áthatja egész közéletünket, állam- apparátusunkat. A szocialista demokratizmusnak jelentős szerepe van a gazdasági életben, az üzemekben, a termelőszövetkezetekben és más területeken is. Magasabb- rendűsége elsősorban abban van, hogy széles lehetőséget biztosít a dolgozó emberek számára az őket érintő állami, gazdasági döntések meghozatalában. Szocialista államunk és rendszerünk demokratizmusa nyilvánul meg a képviseleti szervek munkájában, az állampolgárok részvételében a közügyek intézésében, az ellenőrzésben, az állampolgárok jog- egyenlőségében. Hazánkban az országgyűlésnek — amelyben a dolgozó nép Választott képviselői hozzák a Milliók gya egyenlő államj Vegyük ehhez hozzá — mon - dotta — a falvakban hosszú időn át alkalmazott nyílt szavazást, a csendőrszuronyok árnyékában folyó ellenzéki és csendőri oltalom alatt folyó kormánypárti korteskedést, és máris érthető, miért nem a nép képviselői ültek annyi évtizeden át ebben a teremben. E kis visszapillantást csupán azért tettem — folytatta —, mert egyre nő azoknak a fiatal választóknak és képviselőknek a száma, akik a ■ Horthy-rendszert személyes tapasztalataik alapján nem ismerik. Nem kell bizonyíta? A ténm 1*66. november 12., szombat törvényeket — kiemelkedőéi fontos politikai szerepe van. — Az országgyűlés feladata, hogy államunk és rendszerünk szocialista demokratizmusát tovább mélyítse. A törvényjavaslat teljes mértékben érvényesíti az alkotmányban foglalt választási elveket — mondotta, s ismertette ezeket. Apró Antal ezután öszeha- sonlította az új választójogi törvényjavaslatot a felszabadulás előtti idők választójog: rendszerével, amikor annyira szűkítették a választásra jogosultak számát, hogy a munkásság és a szegényparasztsái nagy tömegeit mindig megfosztották véleményük kinyilvánításának lehetőségétől. kőről hatják >olgári jogaikat nőm, mert köztudott, hogy választójogunk eddig is demokratikus volt, s a Horthy-Magyarország idején ilyen széles körű választójogról —, amelyet most továbbfejlesztünk — álmodni sem lehetett. A felszabadulás után milliói kaptak lehetőséget arra, hogy a választások útján gyakoroljál egyenlő állampolgári jogaikat Hazánkban a választópolgárok száma 1983-ban több volt, mint 7 100 000, vagyis a lakosság 70,6 százaléka. Ez az hrány sokkal magasabb mint bármelyik tőkés államban. 1925-ben például — amikor az ellenforradalmi Magyar- országon választójogi törvény hoztak — a lakosságnak mindössze 27 százaléka volt válasz
